Országismeret tantárgyi program

Átírás

1 LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Országismeret tantárgyi program 2010.

2 1. Célok és feladatok Az országismeret tantárgy a németnyelvű oktatás integratív alkotóeleme. Egyszerre tudja kamatoztatni és segíteni a többi németnyelvű tantárgy- földrajz, történelem, népismeret, német nyelv - előrehaladását. Lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy megismerkedjenek a német nyelvű területekkel, azok hagyományaival és kultúrájával, és lehetővé teszi, hogy azt összehasonlítsák saját életkörülményeikkel, és így megtalálják helyüket az európai népek közösségében. Ez az összehasonlító módszer azért is kiemelkedő fontosságú, mert ezzel tudatosíthatók az összetartozás és az elhatárolódás fogalmai. A más emberekkel, ill. más kultúrákkal történő érintkezést nyereségként élik meg a tanulók. A tartalmi és nyelvi kompetencia fejlesztésével az élet, és a kultúra különböző területei kapcsán is ki tudják fejezni gondolataikat. A tantárgy felépítésében az ismerttől haladunk az ismeretlen felé, mind tartalmilag, mind nyelvileg. Nagy súlyt fektetünk a különböző munkamódszerek tanulására, gyakorlására, használatára, mint pl.: a csoportmunka, a kiselőadások, és kötetlen beszélgetések alkalmazására. Az országismeret tantárgy a német nyelv és irodalom tantárgy integratív elemeként jelenik meg a évfolyamon, a 13. évfolyamon önálló programmal rendelkezik. Óraszámok: tantárgy/évfolyam Német nyelv és irodalom Összes óraszám országismeret - integrálva integrálva integrálva integrálva 1 Összes óraszám Kulcskompetenciák 2.1. Alapfeladatként fejlesztett kulcskompetencia Idegen nyelvi kompetencia A nemzetiségi osztályokban a német nyelv különös helyzetben van. Magyarország második világháborút követő történelmi helyzete miatt az osztály tanulói részben kisebbségi elődeik nyelveként, részben anyanyelvként kezelik. Így a német nyelvi oktatás magán viseli az idegen nyelvű és az egynyelvű oktatás jegyeit, ami esetünkben több tárgy - a földrajz, történelem, népismeret, országismeret- német nyelven történő tanításával valósul meg. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció tehát egyenrangú kompetenciát jelent. Tekintettel arra, hogy a tanulók otthonról hozott anyanyelvi ismeretei különbözőek, szükségszerű mindkét terület egyenrangú fejlesztése. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegalkotást. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot..a kommunikatív kompetencia képessé teszi a tanulókat arra, hogy megértessék magukat-írásban és szóban-, és hogy nyelvtudásuk birtokában fejlesszék kreatív gondolkodásukat. A kultúrák közötti érintkezés, a kulturális sokszínűség tisztelete fontos emberi értékek Lovassy-László-Gymnasium

3 2.1. Kiegészítő feladatként fejlesztett kulcskompetenciák Digitális kompetencia A digitális kompetencia magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adattáblázatok, információtárolás-kezelés), az internet által kínált lehetőségeket. Az egyénnek értenie kell, miként segíti a számítógép használata a kreativitást és, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata. Tantárgyunk esetében a digitális kompetencia a német kultúra témaköreit feldolgozó segédanyagok, referátumok, prezentációk forrásainak keresését, felhasználását jelenti. Különösen fontos szerepet kap a DSD-vizsgára történő felkészülés során. További lehetőségek kínálkoznak a földrajzi és kultúrtörténeti témák kapcsán, a térképgyűjtemények, vaktérképek felkutatása, a művészeti stílusirányzatok képi illusztrálása nagy segítséget kap a számítógépes munkától. Szociális és állampolgári kompetencia A társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmigazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Az országismeret tantárgy jellegénél fogva feladataként kezeli az idegen kultúrák, életmód, és mentalitás bemutatásán keresztül a fent említett nevelési célok megvalósítását. A tanulók nemcsak a német nyelvű területek kultúrájába nyerhetnek bepillantást, hanem megtanulhatják a másokkal való bánásmódot, és az előítéletek leépítését. Mindezt még a különböző szociális formában végzett órai munka is elősegítheti Lovassy-László-Gymnasium

4 Esztétikai-művészeti kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét. Elsősorban a német nyelvterület országainak kulturális sokféleségének megismerése a tantárgy célja. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 3. Kiemelt fejlesztési feladatok Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Tanulóinkat iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek más kultúrkörök iránt. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A tanulás tanítása Fontos kérdések az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására,, az érvelésre. 4. Lehetőség a differenciált oktatásra A különböző szociális formák (páros munka, csoportmunka, frontális oktatás, projektmunka, prezentáció) lehetővé teszik a csoporton belüli differenciálást. A homogén, illetve a heterogén összetételű csoport is képes növelni a résztvevők motivációját, és hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók aktuális tudásszintjüknek megfelelő teljesítményt érjenek el. Szakkörök: A Lovassy László Gimnázium a 12. és 13 évfolyamos tanulókat szakkör keretén belül készíti fel az OKTV versenyekre, ezért jelenleg nincs külön, országismerettel foglalkozó szakkör Lovassy-László-Gymnasium

5 5. Belső kapcsolatok: Osztályzás: Az érdemjegyek az év során, illetve az évvégén a különböző számonkérések során a következő szintekhez igazodnak: 50% +1 pont-elégséges, 90%-tól jeles, a köztes osztályzatokat úgy számoljuk ki, hogy a legszélesebb sávot a közepes osztályzat fedje. Közös vizsgák: A 9. évvégén a tanulóknak egy írásbeli és egy szóbeli kompetenciavizsgát kell tenniük. A vizsga szerkezete a következőképpen néz ki: írásbeli 9. évfolyam nyelvtan, olvasásértés szóbeli szóbeli társalgási témák, népismeret és országismeret; szituáció A lehetséges témák listáját február végéig kell megadni. A vizsga értékelése a kompetenciák szerint történik, melyeket a vizsga egyes részeinél egyértelműen el kell egymástól különíteni. A vizsgaeredmények a következő kritériumok szerint alakíthatóak át jegyekké: 40%-tól = 2; 55%-tól = 3 70%-tól = 4; 85%-tól = 5; Az év végi vizsgák összesített jegyét a bizonyítványba be kell írni. A DSD-vizsgára való felkészülés fázisai: A DSD-vizsga az utolsó évben tehető le. Az utolsó évfolyamon a tanulók a clustergyakorlatok segítségével dolgoznak fel országismereti témákat. 6. Külső kapcsolatok Az országismeret tantárgy természeténél fogva felhasználja az iskola külföldi cserekapcsolatait. Az anyaggyűjtés kapcsán, a projekttémák megválasztásánál, nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak. Ugyanígy a tanórai munkát nagyban segítik a diákok ezen kapcsolatokban szerzett személyes tapasztalatai. A tanagyag feldolgozásánál az iskolán kívüli információk bevonására is szükség van. Például nélkülözhetetlen az országismeret tematikáját érintő napi hírek feldolgozása. Az órán feldolgozott anyag jól használható a projektnap témáinak megválasztásában Lovassy-László-Gymnasium

6 7. Erwartungen In der 9. Klasse wird der Erfahrungswelt der Schüler gefordert. Im Themenkomplex Feiertage, Feste, Traditionen können sie selbst Erlebtes einbringen und den Umgang mit Brauchtum in den deutschsprachigen Ländern kennenlernen sowie vergleichen. Gemeinsamkeiten und Unterschiede können hierbei herausgearbeitet und sprachlich erfasst werden. Hierbei soll sowohl der Fachwortschatz für verschiedene Kulturepochen als auch die sprachliche Kompetenz in der Beschreibung und Analyse des eigenen Staates auf den verschiedensten Gebieten erlernt und angewendet werden. Die Fähigkeit des freien Sprechens zu einem vorbereiteten Thema muss langfristig eingeübt werden. Die anderen deutschsprachigen Länder werden auch thematisch erarbeitet, so haben die Schüler verschiedene Bespiele, wie Kultur, Geschichte, Gesellschaft, Kunst im ähnlichen historischen und geographischen Umfeld gleich und doch anders sein können. Diese Vergleichsfähigkeit ist eine der Voraussetzungen für das erfolgreiche Bestehen der DSD- Prüfung. Schwerpunkt in dieser Phase ist die Findung des eigenen Themas für die mündliche Prüfung, sowie die Darstellung und Präsentationsmöglichkeit. Die Jahrgangsstufe 13. hat verstärkt die Aufgabe, das erworbene Wissen und die erworbenen Fähigkeiten zu bündeln, zu systematisieren und den selbstständigen Umgang mit allen angeeigneten Aspekten zu fordern. Das 1. Halbjahr ist eine intensive Auseinandersetzung mit den Aufgabentypen des DSD, sowohl für den mündlichen als auch für den schriftlichen Teil. Im 2. Halbjahr wird der integrative Aspekt des deutschsprachigen Unterrichts noch deutlicher, weil die in verschiedenen Fächern erworbenen Kenntnisse ganz bewusst und zielstrebig auf das Abitur orientiert systematisiert, zusammengefasst und verknüpft werden sollen Lovassy-László-Gymnasium

7 Jahrgangstufe 9 Stundenzahl im Schuljahr: 37 Themenbereich Feiertag, Feste, Traditionen 7St. Lerninhalte Wann? Festlegung von Feiertagen (kalendarisch, Mondphasenabhängigkeit) Wie feiert(e) man? Tradition und Moderne Wer feiert(e)? Wo wird/wurde gefeiert? Kulturgeschichte 7 St. religiöser Hintergrund staatlicher Aspekt kommerzielle Seiten Einordnung in Raum und Zeit Merkmale erkennen, benennen, vergleichen Beispiele aus Ungarn und aus dem deutschsprachigen Raum Aktuelles 4St. wichtige aktuelle Ereignisse in der Fremdsprache beschreiben und erklären können Bundesrepublik Deutschland 7St. andere deutschsprachige Länder- 7St. geographische Angaben Sehenswürdigkeiten (UNESCO-Welterbe) deutsche Besonderheiten: Extremwerte in der deutschen Geographie Übungen zum Vortrag Österreich, die Schweiz, Liechtenstein geographische Angaben Sehenswürdigkeiten Besonderheiten (z.b. Mehrsprachigkeit, ) Gruppenarbeitsteilung Aktuelles 4St. Nachrichten aus deutschsprachigem Raum Reiseziele, Versetzungskriterien - selbstständig Material zu einem eng vorgegebenen Material finden - wesentliche Informationen in deutschsprachigen Texten finden - GA: Arbeitsaufteilung in der Gruppe organisieren, gegenseitig Hilfe geben, Austausch von erarbeiteten Informationen - sich orientieren können auf Karten - einen kurzen Vortrag zu einem selbst gewählten, vorbereiteten Thema halten - Informationen aus Karten, Diagrammen, Graphiken herauslesen können Lovassy-László-Gymnasium

8 Mögliche integrative Elemente des Faches Landeskunde für das Fach Deutsche Sprache und Literatur in den Jahrgangsstufen 10-12: Jahrgangsstufen Themenbereiche Lerninhalte Jahrgangsstufe 10 Architekturepochen Einordnung in Raum und Zeit Merkmale erkennen, benennen, vergleichen Beispiele aus Ungarn und aus dem deutschsprachigen Raum Jahrgangsstufe 11 Jahfgangsstufe 12 Bundesrepublik Deutschland andere deutschsprachige Länder DSD-Vorbereitung geographische und politische Angaben historischer Überblick Sehenswürdigkeiten deutsche Besonderheiten (z.b. Bundesstaat, ) Übungen zum Vortrag Österreich, die Schweiz, Liechtenstein geographische und politische Angaben historischer Überblick Sehenswürdigkeiten Besonderheiten (z.b. Mehrsprachigkeit, ) Gruppenarbeitsteilung Findung und Formulierung eines geeigneten Themas: mdl. Prüfung Übungen zur Gliederung Übungen zum Aufbau Übungen zum vorgegebenen mündlichen Prüfungsteil - Aufbau und Gliederung eines Monologs - Gesprächskultur Lovassy-László-Gymnasium

9 Jahrgangsstufe 13 Stundenzahl im Schuljahr: 32 Themenbereich DSD-Vorbereitung 16 Stunden Politische Rahmen 16 Stunden Lerninhalte Übungen zum schriftlichen DSD - HV - LV - Schriftliche Kommunikation Bericht, Graphiken, Diagramme, offizieller Brief, Kommentar, Leserbrief, Zusammenfassung, Motivationsschreiben, Stellungnahme Übungen zum vorgegebenen mündlichen Prüfungsteil - zusammenhängende mündliche Äußerung zu einem vorgegebenen Thema - Gespräch über ein vorgegebenes Thema - Fertigstellung der mündlichen Prüfungsthemen - Aufbau des monologischen Prüfungsteils - Präsentationsmöglichkeiten - Gesprächskultur historischer Überblick des deutschsprachigen Raumes Staatsaufbau, Bundestag, Wahl, Partei, Zivilorganisation Versetzungskriterien - ein ausführliches Vortragsthema auswählen - geeignete Materialien für den Vortrag auswählen und zusammenstellen - sich länger, zusammenhängend zu einem nicht vorbereiteten Thema äußern Lovassy-László-Gymnasium