Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Átírás

1 L á g y m á n y o s i B á r d o s L a j o s K é t T a n í t á s i N y e l v ű Á l t a l á n o s I s k o l a 1117 Budapest, Baranyai utca Tel.: , bardos.bp@bardosl-bp.sulinet.hu Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Pedagógiai program OM azonosító:

2 2

3 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az intézmény bemutatása A Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Lágymányosi Általános Iskola összevonásával létrejött Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium jogutód intézménye, amely a korábbi intézmények hagyományait őrzi Az összevonások előtti intézmények bemutatása Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Az as tanévben két új iskola nyitotta meg kapuit a Baranyai utca ban: egy fiú és egy lány iskola, de következő évtől már koedukáltan tanultak az idejárók ben a két iskolát elválasztó közfalakat lebontották, és a közös iskola már Ének-zene és Német Tagozatos Általános Iskola nevet kapta. Az iskolát a kerületi közoktatás irányítói szakmailag és közösségileg is többször elismerték, és a szülők által keresett intézmény voltunk. Jó hírünk alapozta meg a névadóválasztást is: 1989-ben a Bárdos család támogatásával felvehettük Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenepedagógus nevét. Kórusaink nemzetközi fesztiválokon képviselték a magyar kórusmozgalom ügyét és öregbítették iskolánk hírnevét (például Fano, Giessen). Kórusaink rendszeresen részt vesznek az Éneklő Ifjúság versenyeken, ahol az Év kórusa címet, Arany minősítést és további elismeréseket kapnak. A környezeti nevelés területén már 1985-ben egy tantárgyi kísérletben vettünk részt, amely később a Nemzeti alaptantervbe is bekerült, és országos bemutatókat és képzéseket tartottunk ebben a témában. A rendszerváltás az iskolában meglévő innovatív erőket tovább serkentette, és fenntartói támogatással szerkezetváltó iskolaként nyolcosztályos gimnáziumi képzés indult az as tanévben, és 2000-től érettségiző diákokat készítettünk fel a felsőoktatásra a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban. Emelt szintű nyelvi képzésünket spanyol és német nyelvi táborokkal egészítettük ki. Az emelt szintű nyelvi képzést, a nyelvtanulást segítették a külföldi kapcsolatok is. Iskolánk szellemiségét a Párácska Oktatóközpont (1997 óta a KOKOSZ aktív tagjaként), az Ökoiskola cím és az iskolakertben lévő iskolató, vizes élőhely kialakítása is jelzi. A környezeti nevelés, a múzeumi foglalkozásokon való részvétel és ennek a tananyagba való beépítése kiemelt nevelési területe az iskolának. A fővárosi pedagógusképzés felsőoktatási intézményei: a Tanítóképző Főiskola, az ELTE, a Zeneakadémia és a SOTE a nyolcvanas évektől elégedett a nálunk gyakorlaton lévő hallgatóik szakmai fejlődésével. Az iskola szerkezetében ben újabb változást hozott a fenntartó döntése, eszerint iskolánk a Bogdánfy Utcai Általános Iskola befogadásával ismét működtetett felső tagozatos osztályokat, és a két iskola egyesítésén, összecsiszolásán dolgozott mindkét tantestület ban a TEMPUS Közalapítvány Comenius programjában egy hároméves sikeres nemzetközi projektet vezettünk spanyol, katalán és német partnerekkel koordináló intézményként a Fa mint élőlény, nyersanyag és szimbólum témában. A projekt alatt tanulókat is vittünk Pirnába és Gironába a partnerintézményekbe, és a külföldi diákokkal együtt dolgoztak a témában a diákjaink. A projekt 2009-ben a nemzetközi kultúráért együttműködés Nívó-díját kapta. 3

4 A tantestületben az összevonás előtt 30 egyetemet, 43 főiskolát végzett pedagógus dolgozott, és közülük 5 fő érettségi elnök, 3 fő szakértő, 3 fő kerületi tantárgygondozó volt Bogdánfy Utcai Általános Iskola bemutatása Az iskola szeptember 1-jén nyílt meg. Elsősorban a kerület más iskoláiból és az újonnan épült lágymányosi lakótelepről érkeztek gyerekek. A 60-as évektől kezdve folyamatosan nőtt a gyermekek létszáma. Az iskola eszközállománya alkalmassá vált többféle oktatási kísérlet bevezetésére, például a komplex matematika és magyar nyelvtan kísérleti tankönyv bevezetésére. A 70-es évek közepétől kezdve végezték itt tanítási gyakorlataikat a Tanítóképző Főiskola hallgatói. Ebben az időben alakult ki az alsó tagozaton az iskolaotthon és a felső tagozaton az emelt óraszámú testnevelés tanítása. A 80-as években átalakult a pedagógus testület, és sokféle programmal, rendezvénnyel várta a diákokat: második idegen nyelv tanulása, külföldi táborok, vízi tábor, Bogdánfy újság, kapcsolat a Dunavecsei nevelőotthonnal, nyitott udvar a szülők és gyermekek közös sportolásához. A 90-es években újabb mérföldkő volt az olasz tagozat bevezetése és a szorobán módszerrel történő matematikatanítás. Az olasz nyelvet tanuló diákok rendszeresen vettek részt olaszországi utazásokon, és kapcsolat alakult ki egy észak-olasz iskolával (Tombolo) is. Ebben az időszakban az orosz nyelv tanítását a német nyelv váltotta fel, majd bevezettük az angol nyelv oktatását is. Lehetőség nyílt a természettudományok és a magyar csoportbontására, amely elősegítette, hogy tanítványaink kiváló verseny és felvételi eredményeket értek el. Az iskola kiemelt fejlesztési területe továbbra is a testnevelés és a sport maradt. A Bogdánfy a kerületi sport élvonalába került, szinte minden évben több bajnokságot is megnyertek tanulóink. Az egyesületekben sportoló diákjaink közül igen sokan értek el korosztályukban világbajnoki, Európa-bajnoki és országos helyezéseket, például sporttánc, karate, kosárlabda, futball, úszás és kajak sportágakban. A napi testnevelés mellett két különleges sportág művelését is megtanulhatták a gyerekek: a ritmikus sportgimnasztikát és a kung-fut. A Bogdánfy a kerület legkisebb iskolája volt, a családias légkör és a nevelő iskola programja vonzotta a gyerekeket és a szülőket. A 90-es évektől kezdve bővültek a kapcsolataink a felsőoktatási intézményekkel: a Tanítóképző Főiskola tanítói mellett rendszeresen végezték tanítási gyakorlataikat az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar biológia, kémia, földrajz, történelem és testnevelés szakos hallgatói ös tanévben az ELTE LOGO terápiás pszichológiai kísérlete folyt a 3. és 4. osztályokban, amely a gyerekek mentális egészségének megőrzését és karbantartását tűzte ki célul Egry József Angol Tagozatos Általános Iskola bemutatása Az Egry József utcai Általános Iskola 1962-ben kezdte meg működését 1035 tanulóval. Minden évfolyamon 3-4 osztály indult, igen magas, közötti létszámokkal, ami miatt csak teljes váltakozással lehetett a tanítást megszervezni. Bár a tanulói létszám fokozatosan csökkent, a váltakozó tanítást csak az ös tanévtől lehetett megszüntetni, amikor is az iskola bővítésére került sor: egy oldalszárnnyal és egy emeletráépítéssel. Még ekkor is 700 fő fölött volt a tanulói létszám a 24 tanulócsoportban tanévtől az iskola az elsők között lett tagozatos iskola az angol nyelv tanításának bevezetésével az orosz mellett ös tanévben szervezték meg az első iskolaotthonos osztályt, s a következő évben tértek át a szaktantermi oktatásra a felső tagozaton, majd fokozatosan vezették be a tantárgycsoportos oktatást az alsó tagozaton. A könyvtár először ben nyerte el a Minta Könyvtár címet, majd 1980., 1983., 1986-ban újra és újra elnyerte ezt, sőt 1986-ban megkapták a kerületi Bázis Könyvtár címet is ben 4

5 az orosz nyelv tanításának megszűnésével a német nyelv oktatását vezették be második idegen nyelvként az angol mellé ban az iskola futball csapata országos döntőt játszott a Pályán maradni című televíziós versenyen ben a Művelődésügyi Minisztérium és a kerületi önkormányzat hozzájárulásával elkészült a sportudvar. Több fontos kísérletbe és programba kapcsolódtak be: családi életre nevelés, szenvedélybetegségek megelőzése, Zsolnay-módszer, természettudományos kísérletek. Az iskola 1991 tavaszán vette fel Egry József festő nevét, és a hivatalos neve Egry József Angol Tagozatos Általános Iskola lett es tanévtől öt évre elnyerték a Soros Alapítvány Soros Mintaiskola címét ben az iskola elnyerte a British Council, a Field Studies Council és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kiírt Környezeti és állampolgári nevelési pályázatot, amely keretében 1997-ig összeállították és kidolgozták ezt a programot a magyar oktatási viszonyokra, s ezt folyamatosan beépítették a helyi tantervbe. A program idején a Budapesti Környezetvédelmi Központnak is otthont adtak. Ebben az időben a dán-magyar környezeti nevelési és tanártovábbképzési programban is részt vettek. A parkoló programjuk a nemzeti parkok megismerésére készült. Ebből nőtt ki a Magyarország Nemzeti Parkjai I-II. bemutató és oktató CD csomag ben tematikus napokkal dolgozó dán hulladékprogram magyarországi adaptációja zajlott tól ökometeorológiai állomást működtettek, napi méréssel és kapcsolattartással az országos hálózat központjával. A környezeti nevelési program kapcsán angliai és amerikai iskolákkal és tanárokkal tartották a kapcsolatot, cserelátogatásokra is sor került. Szép sikereket értek el tanulóik a kerületi, budapesti és országos versenyeken (kimagasló eredmények születtek angol nyelvből) augusztusában az iskola összevonásra került a József Attila Gimnáziummal, majd 2000 szeptemberében, a gimnáziumtól való szétválás után összevonta a fenntartó a Váli Utcai Általános Iskolával, és ekkor vette fel a Lágymányosi Általános Iskola nevet Váli Utcai Általános Iskola bemutatása Az iskola között a Bárczy-féle iskolaépítő program részeként épült. Az új épület adott otthont a Fehérvári út 27. sz., illetve a Kelenföldi pályaudvar melletti elemi iskoláknak. Az iskola épületében egy óvoda, elemi leány és elemi fiú, valamint polgári leányiskola kezdte meg munkáját az es tanévben. Az as tanévben, ebben az épületben indulsz a cisztercita rend gimnáziumának első évfolyama is ben iskolanővéri, 1924-ben iskolaorvosi intézmény jött létre es tanévben gyógytorna tanfolyam indult es tanévben a légitámadások gyakorisága miatt a tanügyi hatóságok az épületet bezárták, majd a katonaság hadikórházzá alakította át. A bezárás idejére a tanulók és a tantestület a Bartók Béla út 27. sz. iskolában költözött Budapest ostromáig, amikor a tanítás ott is megszűnt július 15-én kapta vissza az épületet az iskola. A rom és a szemét eltakarítását a tantestület végezte el ban, a forradalom idején az épület komoly sérüléseket szenvedett, a felszerelés gyakorlatilag megsemmisült. A tanítás másfél hónapig szünetelt ban vietnámi delegáció járt az iskolában as tanévtől indult meg a koedukált tanítás ig 17 állandó rovattal jelent meg a Váli Úti Híradó, az iskola újságja. A 60-as évek végétől a Váli utcai iskola a Budai Tanítóképző Intézet kijelölt gyakorló iskolája lett. Az iskola 140 fős énekkara sikerrel szerepelt a kerületi rendezvényeken, de fellépett a Zeneakadémián és a Magyar Rádióban is ban külön engedéllyel (MN Általános Iskolai 5

6 Főosztály 26791/1973) a felső tagozat számára kísérleti jellegű egész napos, iskolaotthonos foglalkozást vezettek be. Az iskolában színes kínálattal rendelkeztek a klubrendszerű szabadidős tevékenységek: képzőművész, fafaragó, szobrász, nyelvőr, film-színház, vegyész, kis matematikus, fizikus, könyvbarátok, néptánc, ügyes kezek, világjáró, kis gazdaasszonyok, zenekedvelők, sport, modellezők és lövészek klubja között a nyelvtanítás orosztagozattá nőtte ki magát. A magas óraszám és egy anyanyelvű tanár segítségével a tanulók kiemelkedő nyelvi tudásra tettek szert, amit a szép számú nyelvvizsga bizonyítvány is tanúsít. A nyolcvanas évek elején, az alsó tagozaton Zsolnay-módszer bevezetésére került sor. Hamarosan a módszer után érdeklődők számára bemutató, segítő központtá vált kerületben az intézmény. A nyolcvanas évektől az iskola sportélete átalakult. Az évtized elején még az úszás (Úttörő Olimpia Országos Döntő: aranyérem; bronzérem) és az atlétika (1984. ezüstérem) hozta a nagy eredményeket. Az évtized második felétől a röplabda vált sikersportággá. A Budapesti Diákolimpián rendszeresen továbbjutó fiú csapataik jelentősebb eredményei az országos döntőkben voltak: ezüstérmek (1985, 1990, 1991, 1995); bronzérmek (1986, 1993). Kiemelkedő volt a év, amikor a Budapesti diákolimpián a negyedik korcsoportban a fiú és a leány csapat egyaránt aranyérmes lett. A színjátszó kör es tanévben az Országos Diákszínjátszó Fesztivál első díját nyerte, külön jutalomként lehetőséget kaptak a Visegrádi Szabadtéri Palotajátékokon való fellépésre szeptemberétől összevonták az iskolát a József Attila Gimnázium és Általános Iskola általános iskolai részével, a korábbi Egry József Angol Tagozatos Általános Iskolával A Lágymányosi Általános Iskola Az Egry József Angol Tagozatos Általános Iskola és a Váli utcai Általános Iskola összevonásából jött létre. Fennállásának nyolc éve alatt az elődök hagyományait folytatta Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumból, valamint a Lágymányosi Általános Iskolából alakult 2009-ben, majd 2011 szeptemberétől bővült az intézmény profilja az angol két tanítási nyelvű oktatással. Ekkor lett az intézmény neve Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium, mely a gimnázium kifutó rendszerű megszűnése után vált a jelenlegi Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nevű intézménnyé A Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1-4. évfolyama A Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában az alsó tagozaton nagy hangsúlyt fektetünk az alapkészségek fejlesztésére, a környezeti nevelés minden területére és a múzeumokkal való kapcsolattartásra. Felkészítjük tanulóinkat a felső tagozat magasabb követelményeinek teljesítésére, és ez ezzel összhangban kiegyensúlyozott, a természetet és a környezetet védő, a természettel összhangban élő tanulókat nevelünk. Egy osztályunk angol két tanítási nyelvű, egy osztályunk emelt nyelvi szintű, egy osztályunk zenei emelt szintű, ahová előzetes zenei meghallgatás után vesszük fel a tanulókat, és van egy korcsolyainformatika osztályunk. Alsó tagozaton első osztálytól kezdve idegen nyelvi oktatás folyik, ha a szülők ezt igénylik, a korcsolya-informatika és a zenei osztályokban is. Az 1. és 2. évfolyamon egy-egy kis létszámú beszédjavító osztályunk is van óta ebbe az osztályba a szakértői bizottság javaslatára veszünk fel beszédhibás, és olyan tanulókat, akiknél 6

7 beszédészlelési, beszédmegértési folyamat elmaradása, tanulási veszélyeztetettség áll fenn. Ezeket a tanulókat a szakvélemények alapján megilleti a törvény által biztosított habilitációs és rehabilitációs órakeret. Az osztályokban Meixner Ildikó módszerével és Csabay Katalin könyvével folyik az oktatás. Nagy hangsúlyt fektetnek a nevelők az artikulációra, a szokványostól eltérő olvasástanításra, a finommozgások fejlesztésére. Az írás és olvasás tanítása ebben az osztályban késleltetett. A logopédiai osztályok mellett utazó logopédusok is dolgoznak. A két beszédjavító osztály tanulói a 3. évfolyamtól a körzetes iskolájukba távoznak, vagy a körzetes tanulók az iskolánkban integráltan folytathatják tovább tanulmányaikat. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulókkal (testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókkal) külön órarend szerint logopédus, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus foglalkozik rendszeresen. A tanulók sikeres fejlesztése érdekében a pedagógusok (osztálytanító, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, és a tanulók haladását folyamatosan figyelemmel kísérik. Az integrált oktatást utazó fejlesztő-, gyógy-, szomato- és szurdopedagógusok mellett a kerületi Pedagógiai Oktatási Központ (POK) szakemberei is segítik A Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 5-8. évfolyama A felső tagozaton folytatódik az alsó tagozaton megkezdett fentebb ismertetett rendszerű képzés, amelynek célja, hogy a tanulók alapvető készségei és képességei tovább fejlődjenek, az önálló gondolkodás és ismeretszerzés iránti igényük kialakuljon úgy, hogy a 8. év végére alkalmassá váljanak középiskolai tanulmányok folytatására. A sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban SNI tanulók) oktatása továbbra is integrált keretek között folyik az 1.2. pontban részletezett módon. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról a differenciált tanórai oktatás és a napközis foglalkozások gondoskodnak. Az idegen nyelvek oktatása, ahol a csoportlétszám indokolttá teszi, csoportbontásban történik Személyi feltételek Az intézmény 72 státusszal rendelkezik, amelyből 2 iskolatitkár, 1 iskolapszichológus és 3 pedagógiai asszisztens. Az oktatást 2 fő fejlesztő pedagógus és 1 logopédus segíti főállásban Tárgyi feltételek Az iskolában jól felszerelt könyvtár szolgálja a tanulást és a tanítást. A fizika és a kémia előadó mellett 1999-ben egy korszerű, minden igényt kielégítő biológiai labort építtettünk ki. A es tanév első felében egy okos tanterem is kialakításra került. A számítástechnikai oktatást 2 jól felszerelt szaktanteremben végezzük. Az idegen nyelv oktatását a nyelvi termekben számítógépek és projektorok, valamint egy aktív tábla teszik eredményesebbé. Az ének, a technika és a rajz tantárgyak oktatását is speciális szaktantermek segítik. A mindennapi testedzést két tornatermünkben, az iskolaudvaron oldjuk meg, és testnevelőink eredményes munkáját dicséri, hogy még a testnevelés tagozatos iskolák között is rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el tanulóink egyénileg és a csapatversenyekben is. A kerületi, a fővárosi és országos versenyeken is kiemelkedő eredménnyel szerepelnek tanítványaink. Iskolánkban tanulóink szakkörökön vehetnek részt. A tanórai és a szakköri munkát iskolakert és benne egy 36 m 2 -es tó teszi változatosabbá. 7

8 2. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Pedagógiai alapelveink Intézményünk gyermekközpontú iskola, ahol valljuk, hogy a nevelés és az oktatás nem választható el egymástól: az oktatás a nevelés része. Iskolai munkánk alapelveinek megfogalmazásakor abból az emberképből indultunk ki, amely az európai gondolkodásmódnak több ezer éve sajátja. Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető személyiség, akit ezért megillet a tisztelet és a megbecsülés. Kiemelt figyelmet fordítunk nemzeti, nemzetiségi, etnikai hagyományok tudatosítására és ápolására. Az iskolai nevelő-oktató munkánk fontos feladata, hogy segítse a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. Közösségi voltunkból adódóan feladatunk az is, hogy a felnövekvő fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért vállalt felelősségre, a család, a haza, a nemzet, a munka szeretetére és megbecsülésére neveljük. Az értelem fejlesztésével együtt az érzelmi és akarati élet formálását, a gyermek személyének sokoldalú nevelését alapvető feladatunknak tekintjük. A gyorsan változó világhoz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Egységes alapokra épülő differenciálással segítjük a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását. Ehhez a legfontosabb feladatunk a személyiség fejlesztése, az adottságok, képességek, készségek kibontakoztatása, amelyen keresztül segítjük a tanulási esélyegyenlőség érvényesülését. Az oktatás célja azonban nem lehet csak a siker, a karrier. A kudarcokat is meg kell tanulni elviselni, feldolgozni, értékelni. Az ember része a természetnek, munkájával alakítja környezetét. Korunk egyik legsúlyosabb válsága az ember és a természet megromlott viszonya. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a nevelésben és oktatásban előtérbe kerüljenek az ökológiai szempontok, az élet, a természet szerette, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése, fenntartása Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka középpontjában a személyiségfejlesztő oktatás áll, amelynek érdekében differenciált tanulásszervezéssel építünk a tanulók belső motivációira, aktivitására. Alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulási technikákat, a tanítás-tanulás különböző szervezeti formáit. A differenciált feladatkijelölés és az ehhez illeszkedő tanulásszervezési technikák a tanulási nehézségekkel küzdő és a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztését is segítik. A tanulók között együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgálják a tanulásszervezési formák az iskolán kívül és az iskolában. Az információs és kommunikációs technika gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk Intézményünk tevékenységének céljai Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az állampolgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, valamint saját sorsunk alakításához. A kulcskompetenciák azok a készségek, képességek és attitűdök, amelyekre minden egyénnek 8

9 szüksége van. Arra törekszünk, hogy tanulóink minél oldottabb légkörben, az iskolán kívüli lehetőségek hatékony kihasználásának segítségével sajátíthassák el a tananyagot. Célunk, hogy a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül felkészítsük a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét megkülönböztetett figyelemmel a tehetséges, az SNI-s és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (továbbiakban BTMN-es) tanulókra széleskörűen fejlessze. Ezt a kompetenciafejlesztésen keresztül a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével valósítjuk meg Személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak meg kell jelennie szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében igazodva az adott tanulói csoporthoz, alkalmazkodva a tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek nem köthetők műveltségi területhez vagy tantárgyhoz. A pedagógusnak erkölcsi ismereteket kell átadnia, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatokat és ismereteket kell közvetítenie. Fel kell készíteni a tanulókat: előítéletek felismerésére, elkerülésére, tudatosítására, a testi és lelki egészség megőrzésére, a bűnmegelőzésre, a drogprevencióra és tudatos fogyasztóvá kell nevelni őket. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Külön figyelmet fordítunk az SNI tanulókat támogató közösségek kialakítására, a tanulóknak megfelelő módszerek használatára. A szülőket és a tanulókat tájékoztatjuk az SNI tanulók integrált nevelésével kapcsolatosan. Az SNI tanulók beilleszkedését segítjük, és ezzel a másság elfogadását is kialakítjuk a tanulói közösségben A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják a tanulói kompetenciák fejlesztése érdekében. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 9

10 Múzeumi foglalkozások Intézményünk 2011 óta előminősített referenciaintézmény múzeumpedagógia területén. Támogatjuk a rendhagyó tanítási órák, ezen belül különösen a múzeumi foglalkozások szervezését. Ezek a foglalkozások fejlesztik a tanulókat, elősegítik az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítását. A múzeumpedagógiai foglalkozások aktuális jelleggel kerülnek megszervezésre a tanév folyamán. A foglalkozásokra a tanulókat felkészítjük, és a foglalkozást követően összefoglaljuk a tanultakat, tapasztaltakat. Az ismereteket szervesen beépítjük a tananyagba. A foglalkozások anyagi hátterét pályázatok, az alapítvány segítségével és szülői támogatással biztosítjuk. A múzeumi foglalkozásokkal kapcsolatos költségeket a szülőkkel ismertetni kell és a szülőknek nyilatkozniuk kell az esetlegesen rájuk eső költségek vállalásáról. A foglalkozások szervezéséhez szükséges a szülői egyetértő nyilatkozat Karének A zenei osztályokban heti két alkalommal énekkart szervezünk, amelyen a zenei osztályokba járó tanulóknak kötelező részt venni a szaktanár beosztása alapján. Lehetőségük van más osztály gyermekeinek is a részvételre, amennyiben megfelelnek az elvárásnak. Intézményünkben két kórus működik: a Kicsinyek Kórusa és a Bárdos Lajos Gyermekkar Napközi Napközis csoportjainkat a létszámot figyelembe véve osztályonként vagy évfolyamonként szervezzük: 1-4. osztályig hagyományos tanítású napközis ellátást szervezünk; 5-6. évfolyamon hagyományos napközit, a 7-8. évfolyamon tanulószobát biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóink napközi otthonos ellátására, illetve a 7. évfolyamtól a tanulószobai ellátásra Szakkörök A szakköröket a diákok igénye szerint előzetes felmérés alapján tervezzük annak figyelembevételével, hogy minden korosztály megtalálja az adott szaktárgyhoz kapcsolódó, érdeklődésének megfelelő lehetőséget. Jellege szerint lehet: tehetséggondozó, felzárkóztató, korrepetáló, tantárgyhoz kapcsolódó kis matematikusok, furulya, stb., hobbi jellegű. A tehetséggondozást pályázatok kiírásával és versenyekkel segítjük elő. Tanulóinkat ösztönözzük, hogy minél több házi, kerületi, budapesti és országos versenyen vegyenek részt, amelyekre felkészítjük őket Könyvtár Könyvtárunk két egybenyitott teremben van, az egyik terem délelőtt tanteremként is működhet. Az iskola épületének szívében létesített könyvtár azt jelzi, hogy központi helyet foglal el diákjaink és tanáraink életében. A könyvtárhasználati órák megalapozzák a szakórákon átadott tudásanyag begyakorolását és alkalmazását. Ebben támaszkodunk az egész iskola nevelőtestületére, de a hatékony munkamegosztásban az alapozás a képzett könyvtárostanárok feladata (befogadó tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, informatika). A szükséges dokumentumok feldolgozása és 10

11 szétsugárzása mellett a tanulók könyv- és könyvtárhasználatra nevelése a pedagógiai munka szerves része. A könyvtárostanár a két tannyelvű oktatáshoz, az ének-zene emelt szintű oktatáshoz és a középiskolai felvételikhez szükséges felkészítő dokumentumokat beszerzi. A speciális általános iskolai osztályaink megkövetelik az állomány állandó és folyamatos fejlesztését, külön kiemelve: a tanulmányokhoz szükséges alapvető kézikönyvek állandó bővítését és korszerűsítését, a tantárgyakhoz nélkülözhetetlen tájékoztató, ismeretterjesztő, illetve tudományos, összefoglaló művek beszerzését, megfelelő példányszámot azokból az alapvető tájékoztatási dokumentumokból, amelyek a kerettantervben meghatározott követelmények tanításához munkaeszközként használatosak, például zenei hanganyagok, kottagyűjtemény, stb. A könyvtár kiemelt fejlesztési területe: Földünk és környezetünk műveltségi terület irodalma (iskolánk Örökös Ökoiskola címmel rendelkezik), informatikai és természettudományi terület irodalma, idegen nyelvű könyvek, szótárak, e-olvasók, tekintettel az emelt szintű és két tanítási nyelvű nyelvoktatásra, zeneművek és zenével kapcsolatos kiadványok. Fontos célkitűzéseink közé tartozik, hogy iskolánkban az önálló ismeretszerzés egyre inkább mindennapi gyakorlattá váljék. Az alkotómunka színtere az iskolai könyvtár, amely a diákok és tanárok, tanítók, dolgozók számára fokozatosan forrásközponttá válik. A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket iskolánk az oktatásban hasznosítani tud. A könyvtár használata minden műveltségterületen nélkülözhetetlen. Használatának technikáját, módszereit a tanulók itt sajátítják el, ennek színtere a könyvtárhasználati óra, ahol a tanulóknak olyan eszköztudást kell elsajátítaniuk, bármelyik tanulási folyamatban, amelyet az életük során bármikor használni tudnak. A könyvtárhasználati ismeretkör legfontosabb témakörei: az olvasás élményközpontú megismerése, a könyvtár mint információt tároló és szolgáltató egység, a dokumentum mint forrás, a tájékoztató eszközök, amelyek a dokumentumok elérését biztosítják a szellemi munka technikája. Az állományt szabad polcon, áttekinthető rendben, a raktározási szabályok szerint tároljuk. A könyvtári állomány könyvtári egységből áll, aminek jelentős része a 3500 egységet számláló tanári kézikönyvtár állomány (tankönyv, munkafüzet, tanári segédlet), továbbá 400 audiovizuális dokumentum. A kézikönyvtárban megtalálhatóak az alapvető lexikonok és enciklopédiák, atlaszok és képzőművészeti albumok is. Az ismeretterjesztő és szépirodalom arányát a közművelődési könyvtárakhoz hasonlóan 70-30% arányban fejlesztjük. Az információhordozók 95%-a nyomtatott dokumentum. A könyvtár a Könyvjelző integrált könyvtári rendszert használja. Az integrált könyvtári rendszer alkalmazása lehetővé teszi az állomány sokoldalú feltárását. 11

12 2012 szeptemberétől a könyvtár állománya az Egry József utcai Telephely válogatott, magas szakmai színvonalú kézikönyvtár egységével bővült, amely kb dokumentumból, 357 audiovizuális adathordozóból áll Sport Biztosítjuk az intézményben a mindennapos testnevelést tanulóinknak. A heti testnevelésórákon a rendszeres gimnasztika sokat jelent a tanulók egészséges fejlődésében. Sportköreink jól működnek, népszerűek, sok tanuló vesz részt bennük. Sikerült megoldani a korosztályonkénti időbeosztást is. Rendszeresen részt veszünk különböző kerületi, fővárosi és országos versenyeken is. Kiemelt szerepet töltenek be az iskola életében a Kanadai-Magyar Hokiklub korcsolya foglalkozásai, valamint a Dobd a kosárba program Erdei iskola Osztályaink rendszeresen megvalósuló programja az erdei iskola. A programokat a közvetlen tapasztalatszerzés érdekében tervezzük, és a tárgyi tudás elmélyítésére törekszünk. Az erdei iskola szervezésével célunk, hogy tanulóink az erdei iskola körülményei között képessé váljanak a családtól távol napi teendőiket ellátni, környezetüket és személyes tárgyaikat rendben tartani, megóvni. Az erdei iskola programjával fejlődik környezettudatosságuk, természettudományos kompetenciájuk, szociális és társas kompetenciájuk. A természeti és társadalmi környezet megismerése során egészséges életmódra nevelünk, s a testi és lelki egészséget fejlesztjük. Az erdei iskola megvalósítása érdekében felkutatjuk a különböző támogatási formákat: pályázati lehetőségeket, szponzori és alapítványi támogatásokat, hogy a tanulók részvételi díját csökkentsük. A felső tagozaton is lehetőséget adunk az erdei iskola megszervezéséhez, és az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségek felkutatásához. A szülők a tanév elején nyilatkoznak, hogy vállalják-e az erdei iskola költségének befizetését Ökoiskolai tevékenység Az intézmény 2004-ben elsőként nyerte el az Ökoiskola, majd 2009-ben szintén az elsők között az Örökös Ökoiskola címet. A környezeti nevelés a tanulói személyiség- és közösségfejlesztés szempontjából kiemelt terület. Iskolánkban a projektek, a témanapok, a közös környezetvédelmi megmozdulások a fenntarthatóságra nevelés színterei. A környezeti nevelésben elért eredményeink elismeréseként a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) 2012 szeptemberében Enikő-díjjal jutalmazta eddigi tevékenységünket Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulások tervezése az alábbi célok figyelembevételével történik: honismeret (tájak megismerése), az általános műveltség növelése (múzeumok, építészeti, történelmi emlékek), egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák, vízitúrák, sítúrák), erdei iskola (szervezés esetén a felmerülő költségeket a szülőknek kell állni). Az iskola szakmailag támogatja tanulmányi kirándulások szervezését Egyéb programok Az osztályokban osztályfőnöki órákon, szabadidős foglalkozásokon, valamint kerületi és iskolai programokon keresztül történik a XI. kerület történelmének, a kerületben élő nemzetiségek, etnikai kisebbségek kultúrájának megismerése. 12

13 Hagyományok Hagyományaink közé tartozik a Bárdos nap megrendezése, amikor hangversennyel, játékos feladatokkal, vetélkedőkkel, előadásokkal és egyéb tevékenységekkel tesszük színesebbé a tanítást. Évek óta megünnepeljük a zöld jeles napokat is. Új hagyományt teremtettünk a Népmese napja megünneplésével és az Iskolai könyvtári világnap gazdag programjával. Hagyományaink közé tartozik a különböző témájú nyári táborok szervezésének támogatása is. Hagyományosan megszervezzük a következő tevékenységeket, programokat is: A végzős évfolyam a tanévnyitón megajándékozza az első osztályosokat, a ballagáson ezt az elsősök viszonozzák Énekkari műsor és koszorúzás a Bárdos-évfordulón Karácsonyi hangverseny Ökokarácsony Karácsonyi délután osztályonként műsorral és ajándékozással A farsangi szezonban színvonalas és ötletgazdag jelmezverseny, játékok Ovis szombat és játszóház Erdei iskolák szervezésére lehetőséget adunk az alsó és felső tagozatos tanulóknak egyaránt, ahol megismerkedhetnek a hazánk növény- és állatvilágával, a természet- és környezetvédelem lehetőségeivel Bárdos Iskolák Országos találkozóján való részvétel, illetve szervezési feladatok végzése A nyári időszakban a hagyományos programokat nyújtó táborok mellett szaktáborok teszik lehetővé a sportolást, pihenést, szórakozást Témanapok, sportnap megtartása A Magyar Festészet napja alkalmából kiállítást, a Költészet napja alkalmából programokat szervezünk A kerület hagyományaihoz kapcsolódva minden tanévben megszervezzük a XI. kerület napját november 11-én, részt veszünk a központi szervezésű programokon, illetve osztályszintű programokat szervezünk 4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása o Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint életüknek tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztése o Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. Az önkormányzás képességének kialakítása o Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a tanulók nevelői segítséggel közösen tudjanak célt kitűzni maguk elé, és a cél eléréséért összehangolt módon tudjanak tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát tudják értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése o Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, 13

14 ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása o Feladat: A tanulói közösségre jellemző az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a tanulók testi fejlődésének elősegítése az iskola alapfeladata. Az egészséges életmódra nevelés a következő területeken valósul meg: testápolás, testi képességek fejlesztése a mindennapos testnevelés biztosításával, egészséges étkezés szükségességének kialakítása, egészségmegőrzés módjainak megismerése, betegségmegelőzés, a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, állandó értékrend felállítása, amely segítségével a tanulók erkölcsi, szociális érzékenysége fejlődik, megfelelő szokás- és normarendszer közvetítése a tanulók felé, példamutatás egészséges és biztonságos környezet kialakításával. 6. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1. A pedagógusok legfontosabb feladatai Munkájában és személyiségében példamutató a tanítványai számára A nevelést és oktatást lelkiismeretesen, képességei szerint a legjobbat nyújtva végzi A személyiség- és közösségfejlesztés az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapértékekkel összhangban van Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását Gondot fordít a helyes tantárgyspecifikus tanulási módszerek elsajátíttatására Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát A tanulói képességek alapján a tehetséges tanulók fejlesztését figyelemmel kíséri, és segíti a szülőket is gyermekük fejlesztésében A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos teendőket figyelemmel kíséri, és szoros kapcsolatot tart a tanulókat fejlesztő szakemberekkel 6.2. Az osztályfőnökök legfontosabb feladatai Az osztályába járó tanulókat érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében, az osztály közösségi életének szervezése. 14

15 Megismerni az osztályába járó tanulók családi, szociális körülményeit, a tanuló személyiségét, hogy szükség esetén segíteni tudja a gyermek harmonikus fejlődését A tanulókkal kapcsolatos probléma felmerülése esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő szervezettel, és szükség esetén vizsgálati kérelmet indít el a tanuló problémáinak felderítésére Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy megismerteti tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, hogy kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét Minden tanulónak alkalmat teremt a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre (A további feladatokat az osztályfőnökök munkaköri leírása tartalmazza.) 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos feladatok Az intézmény feladata a korai tehetségfelismerés, tehetségazonosítás. A tanuló tehetségprogramba történő bekapcsolása minden szaktanár és osztályfőnök feladata. A tehetséges tanulók azonosítása után az osztályfőnök/szaktanár feladata a tanuló megfelelő fejlesztésének megszervezése, és az iskola közelében lévő Tehetségponttal felvenni a kapcsolatot Tehetséges tanulókkal kapcsolatos céljaink A tanuló megfelelő tehetségprogramba való irányításával biztosítjuk a tanuló fejlődését A tanuló tehetségének megfelelő versenyekre felkészítjük és benevezzük a tehetséges tanulókat A tanuló egyéni fejlesztését biztosítjuk, hogy tovább fejlődhessen A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása a tehetséggondozó foglalkozások iskolai énekkar az iskolai sportkör a szakkörök a versenyek, vetélkedők, pályázatok, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.), rendezvényekre történő felkészítés a szabadidős foglalkozások (pl. hangverseny-, színház- és múzeumlátogatások), és azok összekötése a tanultakkal az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küszködő tanulók segítése Az iskolában előfordul olyan gyermek is, aki jelentős szociális vagy műveltségi hátránnyal küzd, vagy SNI tanuló. Az általános iskolában néha tapasztalható, hogy a családban elfogadott normák összeütközésbe kerülnek az iskolában támasztott követelményekkel. Az ellentmondásba keveredett gyermekek visszaesnek a tanulmányi munkában, az osztályközösségben perifériára szorulnak, vagy a negatív tanulói morál hangadóivá válnak. Feladatunknak érezzük a szülők meggyőzését, a tanuló iskolai munkába történő rendszeres bevonását. Ennek leghatékonyabb 15

16 eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés. A kapcsolattartás főképp a szülői értekezleteken és a fogadóórákon történik, de szükség esetén külön megbeszélt időben is lehetséges. A tanórán a differenciált oktatás mellett, a legkisebb előrehaladást azonnal pozitívan értékeljük. A sikeresebb nevelési munka érdekében a tanórai munkán túl építünk a korrepetálásokra, a szakkörökre és a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekre SNI vagy BTMN tanulóink nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink biztosítjuk integrált nevelésüket, a többi tanulóval történő együtt haladásukat, esélyeket teremtünk számukra az iskolai élet minden területén, törekszünk a kialakult hátrányok kompenzálására, biztosítjuk a speciális fejlesztésüket megfelelő szakember biztosításával A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program napközis foglalkozásokkal, tanulószobai foglalkozásokkal, felzárkóztató foglalkozások szervezésével oldjuk meg a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását úgy, hogy közben folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, és a fejlesztést végző szakemberekkel. Ezeket a lehetőségeket az SNI tanulók esetében logopédiai, gyógypedagógiai fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokkal is kiegészítjük. 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, és a jogok gyakorlásának módja A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézményi diákönkormányzat a tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rend szerint végzi. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK vezetője képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai segítő kolléga támogatja és fogja össze. A DÖK vezetője írásbeli meghatalmazással felkérheti a segítő kollégát a diákok vezetősége által megfogalmazott vélemény képviseletével a nevelőtestület előtt A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzatot segítő kolléga. b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. A DÖK SZMSZ-ének jóváhagyása a diákönkormányzatot segítő kolléga közreműködésével az intézményvezető feladata. 16

17 A köznevelési törvényben meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik az előterjesztés legalább 7 nappal korábban történő átadásával. Az intézményvezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő kolléga képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható, amennyiben a diákokat érintő kérdésekről van szó. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat a segítő kolléga támogatásával az intézményvezetőhöz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes intézményvezető-helyetteshez fordulhat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az intézményvezető és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend megismertetése a diákokkal a DÖK faliújságon keresztül történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai, a diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő kolléga. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő kolléga közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola intézményvezetőjéhez. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő kolléga útján kezdeményezi az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az intézményvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 9. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, írásban és az e-naplóban) tájékoztatják. Az Emberi Erőforrások Minisztere jóváhagyta a KRÉTA rendszert, mint a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást. A 2018/2019-es tanévtől kezdődően a tankerületi központok fenntartásában működő köznevelési intézmények, így iskolánk is, a következő dokumentumokat a KRÉTA rendszerben elektronikusan vezetik és tárolják: értesítő (ellenőrző), osztálynapló, csoportnapló, egyéb foglalkozási napló, órarend, tantárgyfelosztás. Az elektronikus napló szabályzata a függelékben olvasható. 17

18 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével Nyílt tanítási napok Évente megrendezésre kerül, amikor a szülők betekintést nyerhetnek a gyerekek mindennapi iskolai életébe A szülők bekapcsolódása az iskolai életbe Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: a szülő mint a szolgáltatás megrendelője, a szülő mint a tanulási-nevelési folyamat segítője, a szülő mint az iskola közéleti szereplője. A szülő kérheti: az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét, az ifjúságvédelem segítségét, a napközi otthon, ill. tanulószobai ellátást, a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését. 18

19 A szülő mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: a Praevolans Alapítvány támogatásában, az iskola eszköztárának gazdagításában, az iskola esztétikai arculatának alakításában, az iskolai programok támogatásában (pl. erdei iskola, osztálykirándulások, táborok, stb.). Formái: pénzadomány, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munka A partnerekkel való együttműködés formái Nyílt órák, bemutató foglalkozások, igény esetén továbbképzések óvónőknek, tanítóknak, tanároknak Versenyek szervezése, lebonyolítása Leendő 1. osztályos tanulóknak és szüleiknek programok, bemutató órák A Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel (továbbiakban MKNE) közös programok Múzeumokkal szervezett közös programok, pályázatok Kapcsolattartás a Budapesti Fesztiválzenekarral, KÁVA-val és a Nyitott Körrel Ökoiskolákkal való közös programok rendezése, bemutatók, továbbképzés tartása A Környezetvédelni Oktatóközpontok Országos Szövetségének (továbbiakban KOKOSZ) Párácska Oktatóközpontjaként a környezeti neveléssel, a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek bemutatása, továbbképzések tartása az érdeklődő iskoláknak A ös tanévtől kezdve együttműködési szerződést kötünk évről évre a Kanadai Magyar Hokiklubbal. Ennek keretében az alsó tagozaton az a (korcsolya-informatika) osztályaink heti három alkalommal, testnevelés óra keretében korcsolya és hoki oktatásban részesülnek. A Hokiklub biztosítja a gyerekek részére a korcsolyaoktatást és felszerelésként mezt, korcsolyát, valamint rácsos sisakot. Az első két évfolyamnak szintén lehetősége van heti egy alkalommal részt venni az oktatásban es tanévre elnyertük a Boldog Iskola címet. A program a pozitív pszichológia kutatásainak eredményeire épít, az ELTE PPK által tudományosan is igazolt módszereket alkalmazza. Leginkább erkölcstan és osztályfőnöki órákon, délutáni elfoglaltságok keretében törekszünk arra, hogy a boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Célunk, hogy a hagyományos tudásátadást és az életben szükséges kompetenciák fejlesztését összhangba hozva az iskolai oktatásban, hozzásegítsük a gyerekeket ahhoz, hogy optimista, magabiztos és kitartó iskolások legyenek. Olyanok, akik megoldandó feladatként kezelik a mindennapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat, és boldog, határozott, pozitív énképpel rendelkező iskolássá, majd felnőtté váljanak Pályázatok Az iskola életében jelentős szerepet töltenek be a pályázatok. Már eddig is több eredményes projekt került megvalósításra: Nemzetközi projekt A fa mint élőlény, nyersanyag és szimbólum nemzetközi nívódíjjal kitüntetett 2 éves projekt. Referencia intézményi pályázat (TÁMOP ) 19

20 20 Az előminősítés során Jó gyakorlatként az Educatio honlapjára A fa mint élőlény, nyersanyag és szimbólum nemzetközi projektünk, a Tekergő program -ot és a Kukakupa témanap került feltöltésre. Comenius Learn to read and read to learn A kétéves pályázati időszakban a tanulók olvasási készségének fejlesztése állt a középpontban. Erasmus+ KA2 projekt A Feel better, learn better, live better projekt francia koordinálás mellett valósult meg belga, spanyol, és finn iskolák közreműködésével. A kétéves projekt során a tanulók komfortérzetének javítása volt a kiemelt cél az iskolában. Ennek keretében speciális programok kipróbálására és nemzetközi tapasztalatcserékre került sor. Ezzel kapcsolatos kiemelt feladat volt a budapesti nemzetközi találkozó megszervezése. Erasmus+ KA2 projekt A Born to read program hároméves volt, amely a két tanítási nyelvű osztályaink tanárai és diákjai számára biztosított nemzetközi kitekintést és kapcsolatépítést. A nemzetközi tanári tapasztalatcserék mellett sor került oktatási tréningekre a diákok számára is ig egy projekt van folyamatban: A VEKOP Digitális környezet a köznevelésben projektben természettudományos és informatikai területeken pályáztunk fejlesztési és továbbképzési lehetőségekre. Az intézményvezető lehetőséget biztosít a pályázatok és projektek során szerzett tapasztalatok ismertetésére és átadására a nevelőtestület részére. 10. Tanulmányok alatti vizsgák A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján: A tanuló tanulmányai alatt osztályozó vizsgát tehet a magasabb évfolyamba történő lépéshez. A tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben az adott tantárgy óraszámának 30%-ánál többet mulasztott, és emiatt teljesítménye nem értékelhető, egy tanítási évben a tanuló hiányzása elérte az igazolt és az igazolatlan tanítási órák összességében a 250 órát, és emiatt a tanuló nem osztályozható, illetve a tanuló igazolatlan óráinak száma elérte a 20 tanítási órát, egyéni munkarenddel rendelkező volt. Az osztályozó vizsga időpontját az iskola munkatervében az intézményvezető határozza meg. A félévi osztályzat megállapításához a félév utolsó tanítási napját megelőző tizedik tanítási nap és a félév utolsó tanítási napja között, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanév utolsó tanítási napját megelőző tizedik tanítási nap és a tanév utolsó tanítási napja között kell lennie az osztályozó vizsgának. Ez az egyéni munkarenddel rendelkezőkre is vonatkozik. Az iskola rendszeres látogatása alól felmentett tanuló köteles osztályozó vizsgát tenni szóban vagy írásban. Mentesítés kérhető: rajz ás vizuális kultúra, technika és életvitel, ének-zene és testnevelés tantárgyak alól. Az osztályozó vizsga követelményei tantárgyanként és évfolyamonként kinyomtatva megtalálhatók a könyvtárban, az iskola honlapján és a Pedagógiai Program 3. számú

21 függelékeként. A tanuló írásbeli, szóbeli, gyakorlati munkájának értékelését a pedagógiai programban meghatározott elvek figyelembevételével kell végezni. A tanuló javítóvizsgát tehet, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy engedély nélkül távozik. A javítóvizsgát augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban az intézményvezető által az iskola munkatervében meghatározott napokon kell tartani. A javítóvizsga eredményéről a bizonyítványba írt osztályzattal (szöveges értékeléssel) a tanulót a javítóvizsgát követő munkanapon tájékoztatni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A tanuló egyedi elbírálás alapján intézményvezetői engedéllyel különbözeti vizsgát tehet, ha azt helyzete indokolja. Egyéb vizsgát az iskola nem szervez. 11. A tanulók felvételének, átvételének helyi szabályai, beiratkozás, magasabb évfolyamra lépés feltételei és a tanulói jogviszony megszűnése A évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve -- az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve tovább tanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében A évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény iskolai alkalmazása Tanulóink számára biztosítani szeretnénk a harmonikus lelki és értelmi fejlődését. Ehhez azonban figyelembe kell vennünk képességeiket, érzelmi és akarati tulajdonságaikat. Különösen hangsúlyos ez a tehetséges tanulók vonatkozásában. Osztályainkban sokkal intenzívebb terhelést jelent a magasabb heti óraszám, és éppen ezért a megfelelő képességek megléte segíthet áthidalni a nehézségeket. A meglévő képességek ismerete segíthet egy megközelítően azonos, vagy legalábbis hasonló képességekkel rendelkező osztályközösség kialakításában, és az optimális terhelés meghatározásában. Fontos, hogy egymást segítő és egymással együttműködő tagokból álló közösség alakuljon ki, mivel ez lehet az alapja a harmonikus fejlődésnek. Az a gyermek, 21

22 amelyik meglévő képességei alapján hátrányosabb helyzetből indul, hamar frusztrálttá és érdektelenné válhat, éppen ezért csak így biztosítható, hogy az osztályközösség minden tagja érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészítést kapjon a középfokú iskolai továbbtanulásához A felvétel helyi szabályai A fentiek szellemében szervezünk alkalmassági vizsgát azon gyermekek számára, akik intézményünkben szeretnék megkezdeni, folytatni tanulmányaikat. Az alkalmassági vizsgának nem célja semmilyen tudásszint vagy tárgyi tudás, esetleg készség megismerése. Olyan képességek kerülnek vizsgálat alá, mint a(z) kommunikációs képességek (kommunikációs képesség felnőtt-gyerek, valamint gyermekgyermek kapcsolatban), nyelvi kifejezőképesség (szókincs, mondatalkotás, szövegalkotás -- összefüggő beszéd és kifejező képesség, artikulációs képesség --), nyelvi kommunikációs képességek (beszédképességek, spontán (produktív) beszédképességek (pl. kapcsolatfelvétel), beszédértés-képességek (pl. kapcsolatfelvétel viszonzása, szándék, vélemény kinyilvánítása), helyes ejtés), szociális képességek (szociális alkalmazkodás, viselkedés kortárs csoportban, kooperáció, vezetés, figyelmesség és illemtudó viselkedés, fegyelmezettség, egymás segítése, együttműködés), figyelem (auditív, vizuális, figyelem-koncentráció, figyelem-tartósság), emlékezet (megőrzés és felidézés), gondolkodási műveletek (rendezés, kiegészítés, problémamegoldás, kreativitás), irányított gondolkodási képességek (feladatmegoldó logikai-algoritmikus képességek, információ felvétel és feldolgozás képessége), sport és mozgáskoordináció, egyéb tevékenységhez való viszony a szervezett tevékenység esetén (kezdeményezőképesség, segítség igénylése, segítség nyújtása, önálló munkavégzés). zenei képességek (dallam eléneklése, ritmikai képességek felmérése) Az alkalmassági vizsgálat célja egy tiszta helyzetkép kialakítása mind a szülő, mind a gyerekek felé, amit egy folyamat előz meg az óvodásoknak tartott programok keretében. Ezek során a szülők többször is tájékoztatást kapnak az iskola főbb irányelveiről, célkitűzéseiről és elvárásairól, az osztályok sajátosságairól és nehézségeiről, valamint az alkalmasági vizsga céljáról és módjáról is, mialatt az ovisok foglalkozásokon vesznek részt a leendő elsős tanítók irányításával. Ezen érdekes foglalkozások során a gyerekek megismerhetik az összes leendő elsős osztályfőnököt és a segítő tanítókat, valamint az iskola épületét és hangulatát is. A programokat követően van lehetőségük a gyerekeknek részt venni az alkalmassági vizsgán, és a szülőknek órákat látogatni a leendő elsős tanítóknál. Az alkalmassági vizsgán nem kompetenciánk az iskolaérettség megállapítása. Az Nkt. 45. (2) bekezdése értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő vagy gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Minden gyermek esetében igyekszünk figyelembe venni azokat az információkat (körzetességük) mellett, melyekről tájékoztatást kapunk a szülők részéről. Ilyen az iskolánkba járó testvér gyermek, a szülők közeli munkahelye, illetve egyéb észszerű elfogadható szempont. 22

23 Az első osztályos beiratkozás szabályaira a köznevelési törvény és a 20/ EMMI rendelet az irányadó. A felvehető első osztályosok létszámát jogszabály határozza meg. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 51. (4) bekezdése alapján az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról az intézményvezető dönt. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a kis létszámú logopédiai osztályba szakértői vélemény a felvétel feltétele. Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók esetében az illetékes szakértői bizottság javaslata alapján történik a beiskolázás. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni, illetve átadni: a szülő és a gyermek személyazonosítására alkalmas iratokat, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, szakértői bizottság által kiállított szakértői véleményt, ha van. A gyermekek felvételét vagy elutasítását a beiratkozást követő véglegesítő intézményvezetői értekezlet után határozat formájában a gondviselőnek határidőn belül megküldjük Az átvétel helyi szabályai A tanuló átvételére a szülő írásbeli kérelme alapján kerülhet sor az alábbiak szerint: a tanköteles tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található, legalább jó (4) magatartás és szorgalomjegy, az emelt szintű ének-zenei és a két tanítási nyelvű osztályokba való átvétel feltétele az emelt szintű követelményeknek való megfelelés. Az átvételről az intézményvezető dönt A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból teljesítette az előírt követelményeket az adott évfolyamon. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a tovább haladáshoz. A tanulónak joga van türelmi időt kérni, ha egy tantárgyat a korábbi iskolájában más rendszerben, más óraszámban tanult. Ebben az esetben az adott tantárgyból különbözeti vizsgát kell tennie A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha: ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, ha a tanuló fegyelmi eljárás esetén a szülő által választott vagy a Kormányhivatal által kijelölt másik iskolába távozik. 12. Tűz-, munka- és balesetvédelmi alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A tanévkezdés alkalmával az első osztályfőnöki órán megismertetjük a gyermekeket a tűz-, munka- és balesetvédelmi tudnivalókkal. 23

24 II. HELYI TANTERV 1. A választott kerettantervek A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a választott kerettanterveket az 1-4. évfolyamra és az 5-8. évfolyamra vonatkozóan. A két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz készült irányelv alapján a Kerettanterv a két tanítási nyelvű iskolák számára évfolyam kerettanterv egy dokumentumban tartalmazza az eddig 1-8. és évfolyamokra készült kerettantervet NAT műveltségi területeinek megfelelő tantárgyi csoportok Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (történelem, állampolgári ismeretek, hon- és népismeret) Etika/hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz (környezetismeret, természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz) Idegen nyelv (angol nyelv) Művészetek (ének-zene, vizuális kultúra, dráma és színház, mozgóképkultúra és médiaismeret) Technológia (technika és tervezés, digitális kultúra) Testnevelés és egészségfejlesztés (testnevelés, közösségi nevelés (osztályfőnöki)) 24

25 1.2. Óratervek Az 1-8. évfolyamokon tanított kötelező és választható tanórai foglalkozások órakerete a 2020/21-es tanévtől felmenő rendszerben érvényesek az 1. és az 5. évfolyamon kezdődően a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet módosításainak megfelelően 1.a 1.b 1.c 1.z 1.n korcsolya-informatika logopédiai nyelvi zenei angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika 1 Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Erkölcstan Összesen Osztályonként össz bontás 25

26 2.a 2.b 2.c 2.z 2.n korcsolya-informatika logopédiai nyelvi zenei angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika 1 Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Erkölcstan Összesen Osztályonként össz Énekkar 2 26

27 3.a 3.c 3.z 3.n korcsolya-informatika nyelvi zenei angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika 1 Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Erkölcstan Összesen Osztályonként össz bontás Énekkar 2 27

28 4.a 4.c 4.z 4.n korcsolya-informatika nyelvi zenei angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Informatika 1 Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Erkölcstan Országismeret 1 Összesen Osztályonként össz bontás bontás Énekkar 2 28

29 5.a informatikai 5.c nyelvi 5.z zenei 5.n angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Történelem Hon-és népismeret Idegen nyelv Matematika Természetismeret Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Erkölcstan Osztályfőnöki Országismeret 1 1 Összesen Osztályonként össz Énekkar 2 29

30 6.a informatikai 6.c nyelvi 6.z zenei 6.n angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Természetismeret Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és színház Technika Testnevelés Erkölcstan Osztályfőnöki Országismeret 1 1 Összesen Osztályonként össz Énekkar 2 30

31 7.a 7.c 7.z 7.n informatikai nyelvi zenei angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Erkölcstan Osztályfőnöki

32 Országismeret 1 1 Összesen Osztályonként össz ,5 Énekkar 2 32

33 8.a 8.c 8.z 8.n informatikai nyelvi zenei angol két tanítási nyelvű Tantárgyak Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Köt Vál Csoportbontás Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika 3 0,5 3 0,5 3 0,5 3 0,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Informatika 1 1,5 2, Ének-zene Vizuális kultúra Technika ,5 0,5 1 1 Testnevelés Erkölcstan Osztályfőnöki Országismeret 1 1 Összesen ,5 29 2, ,5 29 3,5 11,5 Osztályonként össz. 31+6,5 31, ,5+2 32,5+11,5 Énekkar 2 33

34 34