Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. II. fejezet A régió ellátórendszer összehasonlítása a Mintarégióval

Átírás

1 A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv II. fejezet A régió ellátórendszer összehasonlítása a Mintarégióval Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász egészségügyi és gazdasági szakértő november 9.

2 TARTALOM JEGYZÉK BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN LAKÓKÖRNYEZETI SZINT HÁZIORVOSI ALAPELLÁTÁS, ÜGYELET VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT FOGÁSZATI ALAPELLÁTÁS HÁZI SZAKÁPOLÁS GYÓGYSZERTÁR KISTÉRSÉGI SZINT ÉS KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS GONDOZÓK FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS MENTÉS MEGYEI SZINT JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS GONDOZÓ FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS VÉRADÓ SZOLGÁLAT SPECIÁLIS DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK RÉGIÓ SZINT JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS SPECIÁLIS DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK ORSZÁG SZINT ÖSSZEGZÉS Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 2

3 Bevezetés, módszertan Az elvi Mintarégió leírását az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet - ESKI - előd intézménye, az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár - MEDINFO munkatársai az Egészség Évtizede Program keretében készítették el júliusában. A tanulmány a régiók egészségügyi ellátórendszer kapacitás szükségleteinek előkészítéséhez készült. A célja szakmai, metodikai segítség nyújtása volt a megalakuló Regionális Egészségügyi Tanácsok, regionális önszerveződések számára, hogy megfelelő információk, irányelvek nyújtásával egységes szemléletet biztosításon a helyi tervezésben. Az ellátás szervezés kérdéseivel foglalkozott, feladata elvi kép rajzolása volt egy olyan progresszív egészségügyi ellátási rendszerre vonatkozóan, amely egyaránt figyelembe veszi - az esélyegyenlőség elvét, - a gazdasági racionalitást, és - a minőségi szempontokat. Az elvi Mintarégió tartalmi kialakításához rendelkezésre állt a van helyzet leírása, a MEDINFO által már ben elkészített Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérõl című regionális szintű elemzés. Ebből kiindulva készült el a kell helyzet, ami célszerűen az elvárások és a realitások összeegyezetésével azt írja le, hogy elvben térségenként milyen egészségügyi szolgáltatói kapacitásoknak kell működni, és milyen funkcióknak kell teljesülni. Ez a statisztikai módszerek alapján készített elő-javaslat az alkalmazott módszer szerint az egyes statisztikai régiók adott adatainál, indikátorainál a két szélső értékeket figyelmen kívül hagyva a többi érték átlagát vette alapul, ezzel meghatározva a kívánt érték -et. Ehhez állított be + 10% / - 10%-os megengedett eltérést, mely tehát egy matematikai, statisztikai számítással becsült tolerancia-sáv. A meghatározott sáv számos esetben figyelembe vette a kívánatos szakmai tendenciát, azaz a jelen értékhez képest eltolódott +0% / -20%, vagy 20% +0% irányba. A Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv készítése során a Közép-Dunántúl régió elvi korrekciója történik majd a Közép-Dunántúli RET által kialakított szempontrendszer szerint, hisz a Mintarégió kapacitásait korrigálni kell. A felhasználható korrekciós tényezők a régió demográfiai, szociális helyzete, a mortalitás-morbiditás, a struktúra, a progresszivitás, stb. Fontos továbbá annak vizsgálati lehetősége, hogy a kapacitással helyben le nem fedett szükségleteket lehet-e régiók közötti együttműködéssel, illetve egyes speciális helyzetekben (pl. rehabilitáció, stb.) szakmák közötti feladatmegosztással, helyettesítő szolgáltatásokkal (pl. idősek otthona, rehabilitációs intézmény, ápoló otthon, stb.) megoldani. A MEDINFO munkatársai az elvárt kapacitásokat tehát ún. tolerancia-sáv tartománnyal határozták meg. Az alsó érték azt jelenti, hogy az egészségügyi kormányzat szándékai szerint ezt a kapacitástömeget az adott térségben el kell érni, azaz a fejlesztési tervben lehetőleg ennél alacsonyabb érték ne szerepeljen. A maximum pedig a támogatható fejlesztések felső kapacitás-határa, azaz a fejlesztési tervben azokra a kapacitásokra, amelyek a toleranciasáv felső határán, vagy már a felett vannak, nem tervezhető fejlesztés, kivéve a kapacitások összevonását, vagy az igazságos hozzáférést biztosító térbeli elosztást, de a globális számok ezen esetekben sem növekedhetnek. Tervezetten a Mintarégió kapacitás adatait, a tolerancia-sávokat szakmai gréniumok vitatják meg. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 3

4 A jelenlegi egészségügyi szolgáltató rendszerre jellemző a területi inhomogenitás. Ezt jól szemlélteti például a fekvőbeteg szakellátás területén az egyes progresszív ellátási szintek jelenléte, mértéke, illetve hiánya. A progresszív ellátás csoport tartalma: egyetemek, országos intézetek, az egyéb ellátás csoportban a szanatóriumok, szakkórházak, egyházi, MÁV, HM, BM, IM, magán, alapítványi kórházak szerepelnek la k o s r a v e títe tt a k tív k ó rh á z i á g ya k s z á m a e llá tá s i s z in te n k é n t p ro g re s s z ív e llá tá s la k o s ra ju tó a k tív á g y s z á m m e g y e i, fő v á ro s i k ó rh á z i e llá tá s la k o s ra ju tó a k tív á g y s z á m k is té s é g i k ó rh á z i e llá tá s la k o s ra ju tó a k tív á g y s z á m D0 é l- A lf ö ld D é l- D u n á n tú l É s z a k - A lf ö ld É s z a k - M a g y a ro. K ö z é p - D u n á n tú l K ö z é p - M a g y a ro. N y u g a t- D u n á n tú l O r s z á g o s a d a t e g y é b e llá tá s la k o s ra ju tó a k tív á g y s z á m Forrás: ESKI-MEDINFO Régió leírás Az egészségügy regionális átszervezése a progresszivitás elvén valósítható meg hatékonyan, az igazságosság elvét szem előtt tartva. A cél, hogy minden esetet olyan intézményben lássanak el, ahol az adott betegség ill. beavatkozás évente megfelelő esetszámban fordul elő. A progresszivitás alapja a betegségek gyakorisági eloszlása, amely meglepő pontossággal követi a szabályt: az esetek 80%-át a betegségek 20%-a képezi, a maradék 20%-on osztozik a betegségek 80%-a. A Mintarégió tanulmány az alábbi progresszivitási szinteket alkalmazta: - lakókörnyezet, - kistérség, - kistérségi együttműködés, - megye, - régió, - regionális együttműködés, - ország - nemzetközi (országok közötti) együttműködés. A kapacitásokat hagyományosan az intézmények sűrűsége, ágyszám, szakorvosi óra alapján szokták mérni. A megfelelő tervezés érdekében azonban érdemes más tényezőket is figyelembe venni, pl. a fizikai elérhetőség: távolság vagy idő, készülék, illetve készülék-műszak, pl. CT, MR. ESWL, PET, stb., centrum, illetve funkció léte: pl. egyes funkciók, pl.: gyermek-égéssebészeti központ különböző kapacitások bőrgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekintenzív talaján egyaránt létrejöhetnek, így itt a funkció létét kell csupán biztosítani, valamely más osztályon, erre a célra nevesített és felszerelt ággyal, helyettesítő alternatív szolgáltatások léte: pl. szakmaközi (pl. mátrix-struktúrák stb.), illetve régióközi együttműködésben megvalósuló ellátások, illetve szolgáltatások. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 4

5 Az egyes ellátási szinteket és az ahhoz rendelendő egészségügyi szolgálatokat foglalja össze az alábbi táblázat: Szint Lakókörnyezet Ellátás típus alapellátás: háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat, védőnői szolgálat Kistérség/kerület alapellátási ügyelet, szűrési szolgáltatások, fogorvosi alapellátás, járóbeteg szakellátás: alapszakmák, mentőállomás Kistérségi együttműködés Megye/főváros Régió komplex szakrendelések, alapszakmás kórház súlyponti kórház, speciális szakrendelések regionális központ, egyes kiemelt erőforrású ellátások, centrumok egyes kiemelt erőforrású ellátások, centrumok egyes kiemelt erőforrású ellátások Regionális együttműködés Ország Nemzetközi együttműködés egyes kiemelten ritka, nagyerőforrású ellátások Forrás: Kincses Gy.: Regionalitás, koncepcióvázlat A kórházi kapacitástervezésekkor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni, egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy Magyarországon mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt a régiónkénti elemzés során a MEDINFO munkatársai a kórháznagyságot - önkényesen - a 300, 600, és 900 ágyas határokkal vették figyelembe. A betegmigráció sem hagyható figyelmen kívül a progresszivitás egyes szintjeinek újjászervezésekor. A migráció jelenségét, vagyis hogy a betegellátás nem a beteg lakóhelyén történik, a fekvőbeteg-ellátásban vizsgálta a MEDINFO ( Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről ) Ebben a járóbeteg-migrációt kisebb jelentőségűnek tartották, mert az esetek nagy részében vagy fekvőbeteg ellátást megelőző illetve követő esemény, vagy esetleges, pl. utazás kapcsán szükségessé váló akut ellátás. A regionális ellátásszervezés fontos célja a migráció csökkentése, szabályozottá tétele. Mindenképpen kívánatos, hogy a Budapest felé irányuló migráció csökkenjen, és a központi régió kapacitása és a többi régió kapacitásai közelítsenek egymáshoz. A Mintarégió kidolgozása során, s a jelenlegi II. fejezetben felhasznált adatok forrásai: - KSH (Központi Statisztikai Hivatal) "Egészségügyi statisztikai évkönyve", Demográfiai évkönyve, Statisztikai évkönyve - OEP egészségügyi szolgáltatók adatai, - GYÓGYINFOK (már OEP) fekvőbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, Internetes honlapja, - OEP évkönyvek, OEP honlapja, - OEP járóbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, - OMSZ (Országos Mentőszolgálat) adatgyűjtései, - OGYK (Országos Gyógyintézeti Központ) adatai, - Hungaro-transzplant adatok. Az egyes ellátási szinteken a 10ezer lakosra - esetenként 100ezer lakosra - vonatkoztatott kapacitásokat az akkor ismert, legtöbb esetben a évi statisztikai adatokból kiindulva határozták meg. Néhány szakmánál a fenti módszer nem volt alkalmazható, mivel a járó-, fekvőbeteg szakellátás, vagy speciális diagnosztikai, terápiás ellátási forma csak egy-egy régióban létezik, itt az országos átlagot tekintették mérvadónak. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 5

6 Azóta számos területen rendelkezésünkre állnak a 2002, illetve 2003 évi fekvőbeteg ás járóbeteg-szakellátási adatok is, így az adatokat ezek alapján aktualizáltuk, az indikátorokat átszámítottuk. Ahol ez nem volt elérhető, ott az eredeti 2001 évi adatot mutatjuk, de ezt mindig feltüntetjük. Formailag az adatokat jellemzően csak táblázatokban mutatjuk be. A régiók sorrendje eltér az előző fejezetben alkalmazott, a KSH módszere szerinti sorrendtől, itt a Mintarégió módszerét követtük. Tekintettel arra, hogy egy táblázaton belül több adat, indikátor is bemutatásra kerül, a csökkenő vagy növekvő sorrend felállításánál a rendezés csak önkényesen kiválasztott jellemző adat lehetett volna. Így módszertani döntésünk miatt - a KSH, illetve a Mintarégió tanulmány módszere szerint is - a régiók sorrendje azonos. A táblázatok oszlopainál nem tüntettük fel a mértékegységet, mert azok egyértelműek az oszlop címe alapján. A táblázatokban egyes adatok, pl. az egyes régiókban működő ágyak száma szakmánként, megtalálható az I. fejezetben is, de az itt bemutatott számított adatok, valamint az áttekinthetőség miatt ezeket ismét megadjuk. A táblázatok az éppen vizsgált progresszivitás szinten javasolt ellátás típusok 10ezer lakosra jutó kapacitásait, valamint egyéb, pl. egy orvosra jutó indikátorait mutatják be az egyes régiókban. A sorok végén látható az országos átlag, valamint a legkisebb és legmagasabb két szélső értékeket figyelmen kívül hagyva a többi érték átlagaként vett kívánt érték adata. Az utolsó két sorban a Közép-Dunántúl régió adott adatában a kívánt érték -től való eltérés +/- abszolút száma, illetve a %-os eltérés +/- mértéke látható. Egyes indikátorokat, jellemzően a régión belül a megyék közötti megoszlás bemutatására, diagram formában is megjelenítünk. A továbbiakban progresszivitási szintek szerint, az azokban javasolt ellátás típusokat vesszük sorba. A táblázatokban a viszonyításhoz valamennyi régió és az országos átlag adatát, indikátorát bemutatjuk. Azt vizsgáljuk, hogy a Közép-Dunántúl régió adatai abszolút értékben és %-ban milyen mértékben térnek el a Mintarégió tanulmányban meghatározott kívánt értéktől. Az Összegzés a fentiek szerinti, +/ % körüli, azon felüli eltéréseket emeli ki, hogy ezzel is segítse a Közép-Dunántúli RET tervezőinek a Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv elkészítését. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 6

7 1. Lakókörnyezeti szint 1.1 Háziorvosi alapellátás, ügyelet A háziorvosi alapellátásra jellemző, hogy azt az orvos az önkormányzati ellátási kötelezettség átvállalásával a praxisok kb. 92%-ában (forrás: OEP) vállalkozókét látja el. A felnőtt-, gyermek-, és vegyes körzetek esetében a bejelentkezett lakosok optimális száma tervezhető. Ennek átszervezésekor figyelembe kell venni: - a demográfiai adatok változását, mely a lakosság öregedése miatt egyre nagyobb terhet ró az ellátókra, melyet a szakorvosi ellátásra utalások számának évről-évre történő növekedése is igazol, - a háziorvosok szerepe igen jelentős a lakosság egészségi állapotának megítélésében, - a Népegészségügyi program további szűrési gondozási feladatokat ad, - a kötelező adatszolgáltatás az orvos-beteg találkozások kapcsán keletkező adat- és információknak csak töredékét képes rögzíteni, így az sem az egészségügyi ellátások során, sem pedig az egészség- és szociálpolitikai döntések előkészítése során nem hasznosulhat teljes mértékben. A táblázat a lakókörnyezeti szinten szükséges alapellátások 10ezer lakosra jutó, valamint egy orvosra jutó indikátorait mutatja az egyes régiókban. A sorok végén látható az országos átlag, valamint a legkisebb és legmagasabb két szélső értékeket figyelmen kívül hagyva a többi érték átlagaként vett kívánt érték adata, illetve Közép-Dunántúl adatában az ettől való eltérés. Régió / Indikátor Havi átl. háziorvosi szolgálat * Egy háziorvosra jutó lakos lakosra jutó háziorvos Bejelentett gyermek / gyermek háziorvos gyermekre jutó gy. háziorvos Dél-Dunántúl , ,7 Nyugat-Dunántúl , ,4 Közép-Dunántúl , ,6 Közép-Magyarország , ,2 Észak-Magyarország , ,3 Észak Alföld , ,6 Dél Alföld , Ország , ,9 Kívánt érték 830,4 1982, ,9 6,4 Eltérés KD (+ / -) 20,4-0,1-45 0,2 Eltérés KD % 1 % -1 % -3 % 2 % Forrás: KSH évkönyv, OEP*, MEDINFO: Mintarégió Az egy háziorvosra jutó lakos esetében a javasolt tolerancia sáv közötti, a Közép-Dunántúl régió adata kissé közelíti a toleranciasáv felső értékét. A házi gyermekorvosi szolgálatot, mint bevált, jól működő hatékony szolgáltatást általában fejleszteni kívánatos. A régióban az egy gyermek-háziorvosra jutó lakos szám (1516) az országos átlag (1443) feletti, de 3%-al a kívánt érték alatti. A javasolt tolerancia sáv közötti, illetve ahol nincs ilyen számú gyermekkorú lakosság, ott vegyes praxis megengedhető. A háziorvosi ügyeleti szolgálat kistérségi, vagy kistérségi együttműködés alapján is szervezhető feladat, a lakosság azonban lakókörnyezeti szinten éli meg az ellátást. Erre vonatkozóan nem álltak rendelkezésre a 2002 évi adatok, így az alábbiak az eredeti 2001 évi indikátorok. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 7

8 Az egyes régiókban a központi orvosi ügyeleti szolgálat 10ezer lakosra jutó mutatói az alábbiak szerint alakultak, a tervezéshez néhány betegforgalmi indikátor is szolgáljon: Régió / Indikátor lakosra j. megjelent eset lakosra j. mentő szállítás igény lakosra jutó hívás beteglátog atás lakosra jutó kp. ügyeletben lévő orvos lakosra j. ügyelettel ellátott praxis lakosra j. háziorvos 1 ügyeletben Dél-Dunántúl ,3 5,7 0,58 Nyugat-Dunántúl ,2 5,5 0,48 Közép-Dunántúl ,2 5,8 0,52 Közép-Magyarország ,4 4,6 0,29 Észak-Magyarország ,8 6,3 0,53 Észak - Alföld ,8 4,2 0,44 Dél- Alföld ,6 4,7 0,39 Ország ,5 5,1 0,43 Kívánt érték ,3 5,3 0,5 Eltérés KD (+/-) Eltérés KD % + 12% -6,3 5,4 + 17% 9,4 4 Forrás: KSH évkönyv, MEDINFO: Mintarégió A központi ügyeletben résztvevő összes orvos 10ezer lakosra jutó száma tekinthető javaslatnak, a tolerancia-sáv : 4,8 5,9. A Közép-Dunántúl régióban az eltérés ugyan 2001 évben +17%, de emellett a 10ezer lakosra jutó megjelent esetek száma (1719) az országos átlag (1538) feletti, sőt 12%-al magasabb, mint a kívánt érték. A javaslat, az elvárás: a lakosság a központi ügyeleti szolgálat orvosát, vagy hívásra az ügyeletes orvosnak a beteget percen belül el kell érnie. 1.2 Védőnői szolgálat A védőnői kapacitás az ellátandó gyermekkorú lakosság számmal arányos humán erőforrással definiálható évi adatokkal: Régió / Indikátor 0-4 éves lakos szám férfi 0-4 éves lakos szám nő Betöltött védőnői állások száma lakosra jutó betöltött védőnői állás Dél-Dunántúl ,1 Nyugat-Dunántúl ,4 Közép-Dunántúl ,9 Közép-Magyarország ,3 Észak-Magyarország ,0 Észak - Alföld ,0 Dél - Alföld ,8 Ország ,7 Kívánt érték 634,8 5,0 Eltérés KD (+/-) -92-0,1 Eltérés KD % -14% -1,8% Forrás: KSH évkönyv, MEDINFO: Mintarégió A betöltött védőnői állások számát tekintve a régió elmarad az országos átlagtól, a kívánt érték -től, de 10ezer lakosra vetítve a betölthető védőnői állás javasolt tolerancia sávja 4,5 5,5, s ezen belül van a Közép-Dunántúl régió adata. A 10ezer lakosra jutó betölthető védőnői állások tervezésénél az adott régióban várható gyermekpopuláció számát, a település szerkezetet, a fizikai megközelíthetőséget is javasolt figyelembe venni. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 8

9 1.3 Fogászati alapellátás A fogászati alapellátásban megoldandó feladat a területi különbségek kiegyenlítése, a finanszírozás szabályozásával ebben a körben a prevenció ösztönözése. A fogászati alapellátás 2003 évre vonatkozó kapacitás adatai a következők: Régió / Indikátor Fogászati szolgálatok száma lakosra jutó fogászati szolgálatok száma Dél-Dunántúl 276 2,8 Nyugat-Dunántúl 287 2,9 Közép-Dunántúl 262 2,4 Közép-Magyarország 828 2,9 Észak - Magyarország 371 2,9 Észak - Alföld 402 2,6 Dél - Alföld 406 3,0 Ország ,9 Kívánt érték 348 2,8 Eltérés KD (+/-) -0,5 Eltérés KD % -16 % Forrás: OEP, KSH évkönyv, MEDINFO: Mintarégió A Közép-Dunántúl régióban a 10ezer lakosra jutó fogászati szolgálatok száma az országos átlag és a kívánt érték alatti, annak 84%-a. 1.4 Házi szakápolás Az otthoni, házi szakápolás területén a regionális ellátás-szervezéskor lakosságszám arányos rendszert javasolt kialakítani. A következő táblázat régiónként a szolgálatok számát és néhány, a betegforgalomra jellemző indikátort mutat be, 2002 évi adatokkal: Régió / Indikátor Otthoni szakápoló szolgálatok száma lakosra jutó otthoni szakápoló szolgálatok száma lakosra jutó éves szakápolási esetek száma lakosra jutó éves szakápolási vizitek száma Dél-Dunántúl 47 4, Nyugat-Dunántúl 27 2, Közép-Dunántúl 38 3, Közép-Magyarország 82 2, Észak-Magyarország 46 3, Észak - Alföld 71 4, Dél - Alföld 48 3, Ország 359 3, Kívánt érték 50 3, Eltérés KD (+/-) -12-0, Eltérés KD % -24 % -15 % 4 % Forrás: OEP, MEDINFO: Mintarégió A lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, az életkor kitolódása, a lakosság öregedése, egyes földrajzi területeken a lakosság késői orvoshoz fordulási szokása, gyakorlata, illetve a kórházi fekvőbeteg szakellátás teher-mentesítése, költség kímélése miatt is az otthoni szakápolás továbbfejlesztése indokolt. A tervezésnél a 10ezer lakosra jutó otthoni vizitek száma a mérvadó. Az OEP adatai szerint 2002-ben a 2001 évhez képest a 10ezer lakosra jutó esetek száma országosan közel felére csökkent, de a 10ezer lakosra jutó vizitek száma változatlan. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 9

10 A Közép-Dunántúl régióban a házi szakápolási szolgálatok száma 2002-ben a kívánt érték alatti (-24%). A 10ezer lakosra jutó éves szakorvosi vizitszámra a javasolt tolerancia sáv közötti, a Közép Dunántúl régió adata a felső értékhez áll közelebb. Régión belül az egyes megyék 1000 lakosra jutó szakápolási vizit száma eltérő, a legkevesebb Fejér megyében, a legtöbb Komárom-Esztergom megyében. E zer lakosra jutó szakápolási vizitek szám a K özép-d unántúli régió, K ö zé p -D u ná ntú l F e jé r K o m á r o m - E s zte rgo m V e s zp ré m O rs zá g Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 1.5 Gyógyszertár A gyógyszertárak privatizációja során kialakult a lakosság számára megközelíthető közforgalmi gyógyszertár hálózat. A közforgalmi gyógyszertárakat általában kiegészítik az egyes kórházakban működő zárt forgalmú gyógyszertárak, melyek a fekvőbeteg ellátó intézetekben járóbetegként megjelenő, vagy fekvőbetegként távozó lakosoknak felírt receptek gyors kiváltását segítik. A táblázat a gyógyszertári ellátottság egyes adatait és indikátorát foglalja össze (2002). Régió / Indikátor Közforgalmú gyógyszertárak száma Zártforgalmú, kórházi gyógyszertárak száma lakosra jutó gyógyszertár Mértékegység db db db/ lakos Dél-Dunántúl ,14 Nyugat-Dunántúl ,88 Közép-Dunántúl ,98 Közép-Magyarország ,05 Észak Magyarország ,91 Észak Alföld ,03 Dél Alföld ,31 Ország ,05 Kívánt érték 262 5,0 2,0 Eltérés KD (+/-) Eltérés KD % -16 % 0-2 % Forrás: OEP évkönyv, MEDINFO: Mintarégió Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 10

11 A lakossági ellátás javítható az egészségügyi ellátó szolgálat, a kórház-rendelőintézet közvetlen közelében telepített zártforgalmú gyógyszertár hálózat bővítésével. A Közép Dunántúl régióban - a gyógyszertárak száma ugyan alacsonyabb a kívánt érték -nél, de - 10ezer lakosra vetítve a tolerancia-sáv 1,8 2,2 gyógyszertár (azaz 5000 lakosra egy gyógyszertár), s ez teljesül. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 11

12 2. Kistérségi szint és Kistérségi együttműködés A kistérség a statisztikákban általában a korábbi közigazgatási rendszerben meglévő járásokat jelenti, de annál szűkebb, illetve annál bővebb területet is lehet. Irányítószámokkal definiált földrajzi terület, melyre csak néhány statisztikai adatfeldolgozás készül az egészségügyi ágazat területén is. A kistérségek lakossága a lakókörnyezetben nyújtott alapellátás szolgáltatásain túl jellemzően a kistérség központját jelentő városban szakellátásokat is igénybe vehetnek. Formázott: Felsorolás és számozás 2.1 Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátás a szakellátó intézetek száma, a 10ezer lakosra jutó javasolt szakorvosi és nem szakorvosi óraszáma definiálható: Helyileg az adott fekvőbeteg háttér figyelembevételével kell meghatározni. Ettől eltérően a minta vizsgálattal járó szakellátások esetében vizsgálatszám kapacitást célszerű meghatározni, s a páciens vérvételre történő berendelése helyett a vizsgálati minta szállítását javasolt megszervezni. Durva tájékozódásra alkalmas adat a 10ezer lakosra jutó szakorvosi rendelési óraszám, mely a szolgáltatói kapacitást és a rendelkezésre álló szakorvosi erőforrást is magában foglalja. A Mintarégió Tanulmány szerint biztosítani szükséges az alapszakmákon kívül egyéb szakorvosi rendeléseket is, de nem biztos, hogy minden kistérségben valamennyinek működnie kell, illetve lehetséges, hogy ezen felül is tud a kistérség egyéb szakmákban is szakorvosi óraszámot működtetni. A 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óra 2003 évi adatait mutatja be a következő táblázat, a Mintarégió tanulmányban kistérség és kistérségi együttműködés szinten javasolt szakmánként, a kívánt érték sorrendjében évben változtak a szakmakódok, így számos újonnan befogadott szakellátás-forma is megjelent, vagy önállóan szerződött lett, amelyre vonatkozó adatok még nem szerepeltek a évi adatokra épített Mintarégió tanulmányban. Szakmakód, szakma Dél- Dun ánt. Nyu- Dun án.l Köz.- Duná ntúl Köz.- Mo. Észa k-mo. Észa k- Alföl Dél- Alföl d Orsz ág Kívá nt érték Tolerancia sáv Eltérés KD + / - % Szülészet-nőgy Röntgen diagn Belgyógyászat Labordiagn Szemészet Ultrahang-diagn Sebészet Reumatológia Fül- orr- gége Traumatológia Neurológia Kardiológia Bőr- nemibeteg Csecs.-gyermek Tüdőgyógyászat Urológia, androl Ortopédia Oszteoporózis Forrás: OEP, MEDINFO: Mintarégió Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 12

13 A járóbeteg-szakellátás általános tervezésénél a statisztikai módszerrel megállapított kívánt érték több okból is korrigálandó. Ilyen lehet, pl. a fekvőbeteg szakellátás helyett járóbetegként történő ellátás stratégiai célkitűzése, fekvőbeteg szakellátás helybeli hiánya, stb. A Közép-Dunántúl régió fenti indikátora, a 100ezer lakosra jutó szerződött heti szakorvosi óra a Mintarégió tanulmány javasolt adataihoz képest a csecsemő-gyermekgyógyászat (+14%), a belgyógyászat (+4%) és a szülészet-nőgyógyászat (+3%) kivételével minden szakma esetében kevesebb, illetve a fül-orr gégészet kapacitása a kívánt érték szerinti. Legnagyobb mértékű az elmaradás az ortopédia (-41%) és az oszteoporózis (-31%) labordiagnosztika (-28%) szakrendeléseknél, kevesebb a bőrgyógyászat (-22%), ideggyógyászat (-19%) és a röntgen diagnosztika (-12%) területén látható. A laboratóriumi diagnosztikában a cél a vérvételi helyek nagyobb számban való működtetése, s a betegek helyett a levett vérminták utaztatása. Régión belül a 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óra adatai az elmaradást mutató szakmákban: A régióban megyénként eltérő szakmákban és mértékben alacsonyabb a 100ezer lakosra jutó heti szakorvosi óraszám, Fejér megyében és Veszprém megyében találhatóak a legnagyobb eltérések. 100ezer lakosra jutó heti átlagos nem szakorvosi óra biztosítható, amennyiben az adott szakrendelés, szakellátás működik: Szakma / megye Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép- Dunántúl Kívánt érték Ortopédia Oszteoporózis Labor diagn Bőrgyógy-nemibeteg Ideggyógyászat Röntgendiagn Forrás: OEP Dél- Nyu- Köz.- Köz.- Észak Észak Dél- Orszá Kívánt Tolerancia sáv KD Eltérés Szakma Dunánt Dunánt Duná Mo. -Mo. - Alföld g érték úl. ntúl Alföld +/- % Fizio- mozgást. 97,3 195,4 163,6 236,2 198,8 82,4 134,0 168,6 157, ,8 3,7 Labordiagn. 76,3 54,3 52,6 122,0 98,5 85,3 100,7 91,7 83, ,6 Gyógytorna 11,0 24,2 98,1 110,5 10,5 27,0 61,3 58,7 44, ,7 121 Patológia,kórsz 3,8 14,5 13,1 29,9 9,3 20,1 22,3 18,9 15, ,8-17,5 Forrás: OEP, MEDINFO: Mintarégió A Közép-Dunántúl régióban a 100ezer lakosra jutó nem szakorvosi órák is mutat elmaradást a Mintarégió kívánt érték -éhez képest. Legnagyobb a hiány a labordiagnosztika (-37%), és a patológia, kórszövettan (-18%) szerződött heti nem szakorvosi óra kapacitásában. Régión belül a 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óra adatai az elmaradást mutató szakmákban: Szakma / megye Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép- Dunántúl Kívánt érték Fizio- mozgást. 11,7 153,7 348,1 163,6 157,8 Labordiagn. 35,2 22,2 98,7 52,6 83,0 Gyógytorna 109,7 194,0 2,7 98,1 44,3 Patológia,kórsz. 0,0 46,3 0,0 13,1 15,9 Forrás: OEP, MEDINFO: Mintarégió Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 13

14 A szakorvosi órák adataihoz hasonlóan a régióban megyénként eltérő szakmákban és mértékben alacsonyabb a 100ezer lakosra jutó heti nem szakorvosi óraszám is. Fejér megyében és Veszprém megyében sem nevesített szerződésben a 054 Patológia, kórszövettan szakrendelés. Mindhárom megyében más-más arányú a fizikoterápia és a gyógytorna szerződött heti nem szakorvosi óraszáma. De mindhárom megyében más-más szakmában és mértékben találhatóak a legnagyobb eltérések a vizsgált indikátornál. 2.2 Gondozók Kistérségei szinten a tüdőgondozók régiónkénti számát elemezve, jellemzően általában minden kistérség rendelkezik 1-1 tüdőgondozó és vele együtt tüdőszűrő állomással. Hasonló a kép a pszichiátriai gondozói hálózat tekintetében is. A 100ezer lakosra jutó tüdő- és pszichiátriai gondozók száma országosan a régiókban szórást mutat. Régió / Indikátor Tüdőgondozók szám lakosra jutó tüdőgondozó Pszichiátriai gondozók száma lakosra jutó pszichiátr. go Mértékegység db db/ lakos db db/ lakos Dél-Dunántúl 18 1,8 17 1,7 Nyugat-Dunántúl 16 1,6 19 1,9 Közép-Dunántúl 18 1,6 18 1,6 Közép-Magyarorsz. 36 1,3 36 1,3 Észak-Magyarorsz. 20 1,6 20 1,6 Észak - Alföld 31 2,0 14 0,9 Dél - Alföld 23 1,7 20 1,4 Ország 162 1, ,4 Kívánt érték 22 1, ,5 Tolerancia sáv 1,5-1,8 1,3-1,6 Eltérés KD (+/-) - 4-0, ,1 Eltérés KD % - 1,2% Forrás: KSH Eü. stat. évkönyv, MEDINFO: Mintarégió A Közép-Dunántúl régióban a tüdőgondozók száma a kívánt érték alatti, ugyanez látszik a 100ezer lakosra jutó indikátor alapján is, azaz szükség esetén fejleszthető a tüdőgondozói hálózat. Régión belül az egy tüdőgondozóra jutó betegforgalom Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb. A z eg y tüdőgo n d ozóra jutó b eteg fo rgalo m K ö zép -D u nán túli rég ió, K ö z é p -D u n á n tú l F e jé r K o m á r o m - E s z te r g o m V e s z p r é m O r s z á g Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 14

15 A pszichiátriai gondozók száma 1-el kevesebb a kívánt érték -nél, de itt a 100ezer lakosra jutó mutató alapján megfelelő a gondozók száma. 2.3 Fekvőbeteg szakellátás A városi kórházi szakellátás meglétét jelentősen meghatározza a kistérségi központ földrajzi távolsága a megyei kórháztól, a domborzati viszonyok, illetve közúti, vasúti elérhetőség. A megyei kórházak a megyeszékhely kistérség lakosságának alapszakmás fekvőbeteg szakellátását biztosítja. Az irányadó elv az ágykapacitások struktúra váltásánál: az aktív ágyak számának csökkentése és a krónikus, rehabilitációs ágyak számának növelése. Ennek megfelelően a javasolt tolerancia sáv az aktív ágyak esetében a számított kívánt érték alatt 10%-al lett meghatározva, míg a krónikus ágyak esetében ez a tendencia ellentétes, a matematikailag számított kívánt érték felett 10%. A kórházak száma adott, a változtatás ellen erős, főleg lakossági lobby erők mozdulnak meg. Jelenleg az egyes régiókban működő kórházak száma: Régió / Indikátor Kórházak száma összesen lakosra jutó kórház km 2 - re jutó kórházak száma lakosra jutó aktív ágy sz lakosra jutó krón. ágy szám lakosra jutó össz ágy szám gyermekla kosra jutó aktív gy.ágy sz. Dél-Dunántúl 22 2,2 1, Nyugat-Dunántúl 17 1,7 1, Közép-Dunántúl 24 2,1 2, Közép-Magyaro , Észak-Magyaror. 22 1,7 1, Észak - Alföld 15 1,0 0, Dél - Alföld 19 1,4 1, Ország 176 1,7 1, Kívánt érték 1,8 1, Tolerancia sáv 1,6-2,0 1,4-1, Eltérés KD 0,3 0, Eltérés KD % 17% 31% -19% 37% -5% -35% Forrás: KSH Eü. stat. évkönyv, MEDINFO: Mintarégió A Közép-Dunántúl régió kórházakkal gazdagon ellátott terület, mind a 10ezer lakosra (+17%), mind a km 2 -re jutó kórházak száma (+31%) is a kívánt érték feletti. Ez az adat a szomszédos Közép-Magyarország és a főváros közelsége mellett sok kis kórházat takar. Emellett azonban a régióban a 10ezer lakosra jutó aktív ágyak száma a régiók között a legalacsonyabb, a fentiek szerint csökkentett kívánt érték -től is közel egyötöddel (19%-al) elmarad. A gyermek populáció csökkent száma miatt a 10ezer gyermek korú lakosra jutó aktív ágyszámok csökkentése is célkitűzés kell, hogy legyen, de a Közép-Dunántúl régióban ez is a kívánt érték alatti, annak kétharmada. A krónikus ellátás kapacitása kedvező, a 10ezer lakosra jutó krónikus ágyszám a régióban ugyan az országos átlag alatti, de egyharmaddal a kívánt érték felett van. Régión belül megyénként eltérő a lakosra jutó ágyak száma és aktív/krónikus aránya. Veszprém megye kiugróan magas összes ágyszámát az országos átlagot (19,5/10ezer lakos) meghaladó (37,9/10ezer lakos) krónikus ágykapacitása okozza. A régió másik két megyéje közel azonos ágykapacitással és aktív/krónikus ágy aránnyal rendelkezik. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 15

16 A lakosra jutó ágyak száma, Közép-Dunántúli régió, ,9 19, ,7 16,0 17, ,8 45,6 44,8 52,9 60, Közép-Dunántúl Fejér Komárom Veszprém Ország Aktív ágy Krónikus ágy Forrás: GYÓGYINFOK, KSH Aktív fekvőbeteg szakellátásban a 2003 évi adatok is rendelkezésre állnak. A kistérségi szinten jellemzően a négy alapszakma megléte indokolt, de ettől eltérően ezek közül egyegy szakma hiányozhat, vagy több szakma mátrix ellátás formában működhet, illetve esetleg több szakma is jelen lehet. A mátrix intézetek - osztályok még nem terjedtek el általánosságban. Nem elvárás, hogy valamennyi kistérségben alapszakmás kórház működjön, a fekvőbeteg szakellátást az alapszakmákban is a kistérségek közötti együttműködésben kell átszervezni. Szakma Dél- Duná ntúl Nyug at- Duná ntúl Közé p- Duná nt. Közé p - Mo. Észa k-mo. Észa k- Alföl d Dél- Alföl d Tolera nciasáv Eltérés KD +/- % Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 16 Orsz ág Kívá nt érték 01 Belgyógyászat 7,29 4,7 7,03 10,5 9,03 9,28 9,23 8,69 8,37 7,5-9,2-1,34-16,0 02 Sebészet 3,75 4,64 4,56 5,69 4,70 5,75 5,1 5,08 4,94 4,4-5,4-0,38-7,6 04 Szül.-nőgyógy. 5,28 4,79 4,65 4,65 4,47 5,34 5,04 4,86 4,88 4,4-5,4-0,23-4,7 05 Csecs.gyer.gy. 4,95 3,32 2,7 2,52 4,50 3,94 3,82 3,5 3,66 3,3-4,0-0,96-26,1 90 Mátrix intézet 2,92 3,67 1,24 0 3, ,19 1,23 1,1-1,4 0,01 0,65 92 Sebészeti mátr. 2, ,27 0,3 0,3-0,6 0 Forrás: GYÓGYINFOK, MEDINFO: Mintarégió A szakmák tervezését befolyásolhatja a földrajzi távolság, az út- és közlekedési viszonyok és a megközelíthetőség, illetve más szakmák telepítése is lehetséges évben a Közép-Dunántúl régióban a 10ezer lakosra jutó aktív ágyszám a mátrix osztály kivételével valamennyi alapszakmában a kívánt érték alatti, E mutató a csecsemőgyermekgyógyászatban 26%-al, belgyógyászatnál 16%-al marad el. A gyermek szakellátás tervezésénél a régión belül figyelembe kell venni az adott terület gyermekkorú lakosság számát, annak várható alakulását is. Régión belül a jelentős elmaradást mutató szakmák 10ezer lakosra jutó szerződött aktív ágyszámát az alábbi táblázat mutatja. A 01 szakmakódon szerződött belgyógyászati aktív ágyak magas értékét Komárom-Esztergom megye kiemelkedően magas kapacitása okozza. Mélyebb vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy a megyei szinten szükséges belgyógyászati sub-specialitások milyen mértékben működnek a régióban, a megyében.

17 A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a progresszivitás fogalma kétséges, bár vannak magas szintű művelői, szakmai centrumai. Kistérségi szinten a krónikus ellátás olyan tevékenység, amely elsősorban egy adott egészségi állapot egyensúlyban tartását, és az állapotból fakadó szükségszerű ápolási segítségnyújtás biztosítását jelenti. A kistérségekben szakmacsoportonként 10ezer lakos számra jutó ágykapacitások definiálhatóak. A cél a krónikus ellátás kapacitásai növelése, ezért a tolerancia-sáv alsó határa a már jelenlegi ágykapacitás országos átlaga. A 2003 évi adataival: Szakma Szakma / megye Fejér Komárom- Veszprém Közép-Dunántúl Esztergom 05 Csecs.gyer.gy. 2,64 2,54 2,89 2,70 01 Belgyógyászat 4,27 12,23 5,76 7,03 02 Sebészet 3,64 4,82 5,41 4,56 04 Szül.-nőgyógy. 4,67 4,72 4,54 4,65 Forrás: GYÓGYINFOK Dél- Dunán túl Nyuga t- Dunán t. Közép - Dunán túl Közép -Mo. Észak -Mo. Észak - Alföld Dél- Alföld Orszá g Kívánt érték Toleran cia-sáv Eltérés KD +/- % 01 Belgy. krón 2,22 4,71 3,93 9,45 4,54 2,59 4,19 5,28 3,99 3,6-4,6-0,06-1% 73 Ápolási o. 1,29 1,38 1,83 1,26 3,08 1,94 1,62 1,27 1,31 1,2-1,4 0,52 39% Forrás: GYÓGYINFOK, MEDINFO: Mintarégió A táblázatban együtt szerepel az Ápolás, de 73 szakmakóddal alábontás 7 féle ápolást különböztet meg, ezekre tervezendő az új ellátó rendszer, úgymint: 730 Alapápolás, 731 Szakápolás az ügyeletben, 732 Szakápolás a foglalkozás-egészségügyben, 733 Pszichiátriai szakápolás, 734 Csecsemő- és gyermek szakápolás, 735 Otthoni szakápolás, 736 Szakápolás intézetben, 737 Hospice. A Közép-Dunántúl régióban a 10ezer lakosra jutó ápolási ágyak száma 39%-al meghaladja az országosan elvárt értéket. A tervezéskor a 10ezer lakosra jutó ápolási nap, illetve súlyozott ápolási napok száma adatok alapján a szükséges ágyszámra visszakorrigálhatók az átlagos elvárt ágykihasználás alapján. A Közép-Dunántúl régió krónikus fekvőbeteg szakellátásának valamennyi bemutatott indikátora pozitív eltérést mutat a Mintarégió kívánt értékéhez képest. Régió / Indikátor lakosra jutó krónikus esetszám lakosra jutó krónikus nap lakosra jutó súlyozott krón. beteg nap Mértékegység eset/év/ lakos nap/év/ lakos súlyozott nap/év/ lakos Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak Alföld Dél Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD (+/-) Eltérés KD % +34% 19% 20% Forrás: GYÓGYINFOK, MEDINFO: Mintarégió Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 17

18 A régióban működő magas krónikus ágyszám mellett a 10ezer lakosra jutó esetszám 34%-al magasabb, ugyanakkor a 10ezer lakosra jutó krónikus ápolási nap csak 19%-al több. A kónikus ellátás tervezésénél az elérhetőség biztosítása az egyik alapvető szempont. Az egészségügyi és a szociális sajátos találkozási pontja a kórházi krónikus ellátás, gyakran az ellátás a kórházon kívüli szociális, vagy ápolási szolgáltatások elégtelensége, vagy hiánya miatt történik. Emellett a krónikus osztályok hagyományosan a legrosszabbul felszerelt kórházi egységek. A népesség öregedése miatt a krónikus ellátások olyan típusú átszervezése lehetne a cél, amely egységben kezeli a korszerű geriátriai ellátás, ápolás és szociális gondoskodás kérdéseit is. 2.4 Mentés A mentőszolgálat tevékenységével kapcsolatos minőségi követelmények egy részét a tevékenység speciális jellegénél fogva célszerű rugalmas statisztikai paraméterek segítségével megfogalmazni, pl.: a helyszín és a mentőállomás közötti távolság nem lehet nagyobb, mint a mentőkocsi által 15 perc alatt megtehető távolság, a hívás pillanatában bevetésre kész egységnek kell rendelkezésre állnia. Az első feltétel megszabja az állomások telepítési sűrűségét, a második feltétel pedig az adott állomás kapacitási paramétereit (mind személyzet, mint rohamkocsi szám tekintetében) Azonban mivel szórvány településekről várhatóan ritkábban érkezik hívás, ezért a 80%-os feltétel esetleg úgy is teljesíthető, hogy bizonyos települések, helyszínek vonatkozásában még a kétszeres (30 percen belüli) kiérkezés sem valósítható meg. Ha azonban a hívások 90%-a sűrűn lakott, városi településekről érkezik, akkor a statisztika a jelenséget el fogja fedni, ezért feltételeit a RET határozza meg. A Mentőszolgálattól kapott adatok alapján 2002 évben a kiérkezési idő az egyes régiókban az alábbi %-ban teljesült 15 perc alatt, perc között, illetve 30 perc felett: Régió / Indikátor Esetek %-a: kiérkezési idő 0-15 perc Esetek %-a: kiérkezési idő perc Esetek %-a: kiérkezési idő 30 perc felett Dél-Dunántúl 70,4 24 5,6 Nyugat-Dunántúl 82,4 15,5 2,1 Közép-Dunántúl 78,7 18,6 2,7 Közép-Magyarország 79,7 16,4 3,9 Észak-Magyarország 71,2 22,7 6,1 Észak Alföld 75,3 20,0 4,6 Dél Alföld 76,5 19,9 3,6 Ország 76,3 19,6 4,1 Kívánt érték 76,3 19,5 4,1 Tolerancia sáv ,7 4 Eltérés KD + 2,4-0,9-1,4 Forrás: OMSZ, MEDINFO: Mintarégió A Közép-Dunántúl fenti indikátorai az országos és kívánt érték -nél magasabb eset % értékeket mutatnak, azaz a mentők hívást követő15 perc alatti kiérkezése 2,4%-al magasabb arányban fordult elő. A mentőszolgálat tevékenysége három alapvető elemből áll: a sürgősségi helyszíni ellátás, a sürgősségi esetek intézménybe szállítása, betegszállítás, ez utóbbival mint jól elkülönülő tevékenységgel nem foglalkozunk. A jelenlegi gyakorlatban az első két feladat egybekapcsolódik, mert az azonnali ellátást a rohamkocsi személyzete nyújtja, amely egyben a helyszíni ellátás-stabilizálás után az intézménybe szállítást is végzi. A mentés állami feladat, a 100ezer lakosra jutó kapacitás Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 18

19 adatokat célszerű definiálni, úgymint a 100ezer lakosra jutó mentőállomás, mentő gépkocsi, mentőorvos, illetve km 2 -re jutó mentőállomás, mentő gépkocsi, mentőorvos száma. Régió / Indikátor lakosra jutó mentő állomás lakosra jutó mentő gépkocsi lakosra jutó mentőorvos km 2 -re jutó mentő állomás km 2 -re jutó mentőgép kocsi km 2 -re jutó mentőorvos Dél-Dunántúl 2,5 1,8 1,1 7,6 2,0 1,4 Nyugat-Dunántúl 2,4 2,1 0,9 7,6 1,7 1,5 Közép-Dunántúl 2,1 2,1 0,9 9,2 0,9 0,9 Közép-Mo. 1,2 5,1 0,6 25,4 3,0 12,4 Észak-Magyaro. 2,7 2,6 1,3 12,7 0,9 0,9 Észak - Alföld 2,5 2,2 1,3 11,0 1,3 1,1 Dél Alföld 2,1 1,6 1,1 8,3 1,1 0,8 Ország 2,1 2,3 1,0 10,6 1,8 1,9 Kívánt érték 2,3 2,2 1,0 9,8 1,4 1,2 Eltérés KD -0,3-0,1-0,1-0,6-0,5-0,3 Eltérés KD % -11% -4% -12% - 6% - 36% - 23% Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai évkönyv, MEDINFO: Mintarégió A Közép-Dunántúl régió mentés kapacitásának vizsgált valamennyi indikátora 2002 évben elmaradt a kívánt érték -től. Legnagyobb mértékben (-36%) az km 2 -re jutó mentő gépkocsi, illetve (-23%) a km 2 -re jutó mentőorvos, s ezzel páthuzamosan, de kisebb mértékben (-12%) a 100ezer lakosra jutó mentőorvos. A menés kapacitás tervezéséhez néhány forgalmi adat sürgős mentési feladatokról, évi adatok szerint: Régió / Indikátor Napi átlagos max. sürgős hívás óránként Munkanapon átlag max. sürgős hívás /óra Munkaszüneti nap előtti nap átlag max. sürgős hívás / óra Munkaszüneti napon átlagos max. sürgős hívás óránként lakosra jutó óránkénti max. sürgős hívás km2-re jutó óránkénti max. sürgős hívás Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo Észak-Magyaro Észak - Alföld Dél - Alföld Ország Kívánt érték Eltérés KD ,7 0,5 Eltérés KD % -17 % -13 % -14 % -17% - 4 % 3 % Forrás: OMSZ, MEDINFO: Mintarégió A Közép-Dunántúl régió sürgős mentési feladatai az km 2 -re jutó óránkénti max. sürgős hívás adata kivételével elmaradnak az országos, illetve a kívánt érték -től, azaz bármely napon az óránkénti átlagos sürgős hívások száma %-al kevesebb. A 100ezer lakosra jutó óránkénti maximális sürgős hívás, illetve a km 2 -re jutó óránkénti átlagos maximális sürgős hívások számához szükséges igazítani a roham mentő gépkocsik számát. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 19

20 3. Megyei szint Ellátási szintek közül a következő vizsgálandó szint a megyei szint. Az itt bemutatott és elemzett alap- és szakellátások természetesen úgy értendők, hogy a korábban bemutatott kistérségi szinten kívül, túl melyek azok a szakmák, szakmaterületek, ellátási formák, amelyek megyei szinten történő tervezése indokolt. Itt szükséges kijelölni a súlyponti kórházakat is. 3.1 Járóbeteg-szakellátás Országosan sajátos képet mutatnak egyes szakmák járóbeteg-szakellátás szakorvosi óra kapacitásai. Az OEP szerződésekben a fekvőbeteg szakellátás osztályos kódolásánál részletesebben, de mégsem egységesen nevesítettek. A 100ezer lakosra jutó járóbeteg-szakrendelések indikátorai: Régió / Indikátor lakosra jutó járóbetegszakrendelés szám lakosra jutó heti átlag szakorvosi + nem szakorvosi óra minden szakmára Mértékegység db / lakos óra / hét / lakos Dél-Dunántúl 5, Nyugat-Dunántúl 4, Közép-Dunántúl 7, Közép-Magyarország 4, Észak-Magyarország 3, Észak - Alföld 4, Dél - Alföld 4, Ország 4, Kívánt érték 4, Eltérés KD (+/-) 2,6-303 Eltérés KD % 60 % -11 % Forrás: OEP évkönyv, KSH évkönyv A Közép-Dunántúl régiót a fenti indikátorok alapján a lakosságszámhoz és a kívánt érték - hez viszonyítottan nagyszámú szakrendelés (60%-al több), de a kívánt érték -nél kevesebb, annak 89%-a összes heti átlagos óraszámú szakrendelés jellemzi. Régión belül az egyes megyékben igen eltérő a 10ezer lakosra jutó szerződött heti rendelési órák száma, a legtöbb Veszprém megyében, a legkevesebb Fejér megyében. A lakosra jutó heti szakorvosi és nem szakorvosi órák száma, Közép-Dunántúl régió, Közép-Dunántúl Fejér Komárom Veszprém Ország Heti szakorvosi óra Heti nem szakorvosi óra Forrás: OEP, KSH Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 20

21 A Közép-Dunántúl régión belül az ellátási igények, 2003 évben a lakosra jutó járóbeteg-szakellátásban ellátott esetszám az országos átlag alatti, legmagasabb Komárom- Esztergom megyében, de nem jelentős az eltérés az egyes megyék között lakosra jutó járóbeteg esetszám Közép-Dunántúli régió, Közép-D unántúl Fejér Komárom - Esztergo m Veszprém O rszág Forrás: OEP Megyei szakellátás szinten a kistérségi járóbeteg szakellátás kapacitásokon túl számos speciális szakma biztosítása szükséges, illetve a megyei szintű tervezéseknél figyelembe kell venni azokat a szakmákat, amelyek a kistérségi szinten is léteznek, valamint amelyek a kistérségek jelentős részében nem működnek. A 100ezer lakosra jutó heti átlagos szakorvosi óraszámra a megyei szinten tervezendő kapacitásokra szakmánként más-más tolerancia-sáv lett meghatározva, célja az egyes szakmákban lévő jelenlegi egyenetlenségek kisimítása. Az adatok az OEP szerződésben nevesített szakmakódok alapján készült. Ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely 4 régióban teljesen hiányzik, 1 régióban pedig minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, lehetséges, pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében az OEP szerződésekben másként szerepel, pl. addiktológia kódon. Hasonlóan elfogadhatatlan képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak szintén csak négy régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra / régió!) Furcsa országosan egy-egy OEP szerződésben nevesített Intenzív szakellátás, vagy PIC szakmakódokon egyes régiókban megjelenő járóbeteg-szakellátás. A két kódon szerepelő 17: Felvételi osztály és 46: Sürgősségi betegellátás összevonásra kerül 46 szakmakód alá. Összességében a lakosra jutó járóbeteg-szakrendelések indikátorait a kívánt érték sorrendjében, 2003 évi adatokkal a következő táblázat mutatja be. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 21

22 Szakma kód, szakma Dél- Duná ntúl Nyug at- Duná ntúl Közé p- Duná ntúl Közé p-mo. Észa k-mo. Észa k- Alföl d Dél- Alföl d Orszá g Kíván t érték Toleran cia-sáv Eltérés +/- % Pszichiátria Speciális diagn Patológia,kórszöv Sürgősségi b.ellátás Gastroenterológia Klinikai onkológia Endokrinol, diabet Foglalkozás-eü Fizio-,mozgást Nukleáris medicina Aneszteziológia Sugárther. onkorad Allergol. Immun Szemészet-gyer Gyer.- ifjúságpszich Mozgássz.vi rehab Nefrológia Fül- orr- gége -gyer Haematológia Tüdőgyógy.-gyer Érsebészet Kardiológia-gyerm Gyermeksebészet Fertőzőbeteg-ell Neurológia-gyer Idegsebészet Addiktológia Lézerdiagn.- ter Röntgen diagn.gyer Stroke Angiológia, phleb Szül-nőgyógy-gyer Véradószolg Forrás: OEP, MEDINFO: Mintarégió Közép-Dunántúl régió a táblázat adatai szerint a 100ezer lakosra jutó szerződött heti átlagos szakorvosi óraszám tekintetében a szakmák döntő többségében elmarad a kívánt érték -től. Felnőtt szakrendelések között minimális az alkohológia, drogbeteg szakellátás, fog-és szájsebészet, míg az angiológia (-67%), allergológia, immunológia (-46%), Anyagcsere, endokrinológia, diabetológia (-35%). Kiemelkedően a legmagasabb a régiók között, közel duplája a fiziko-mozgásterápia (+49%), nephrológia (+47%) szakorvosi óraszáma. A legnagyobb a lemaradás speciális gyermekgyógyászati szakellátások területén, mint a gyermek-kardiológia, gyermek-tüdőgyógyászat (76 78%), illetve az ifjúsági pszichiátria (-59%) szakmában. 3.2 Gondozó A kistérségi szinten megvalósított tüdőgondozói és pszichiátriai gondozói kapacitások mellet megyei szinten fontos a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók működtetése. A 100ezer gyermekkorú lakosra jutó kapacitások a régiókban eltérőek, ezek kiegyenlítése az ellátás fontossága miatt indokolt, a Közép-Dunántúl régió is mérsékelt elmaradást mutat Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 22