Indult B é t s h ö 1, P én t e3ke n, O k t ó b e r* d ik á n, 1852.

Átírás

1 Indult B é t s h ö 1, P én t e3ke n, O k t ó b e r* d ik á n, B é t s. ra állíthassa. Ő F elsége, midőn engem? Ő Ts. K. Felsége méltóztatott F o ezen fö hivatalra kinevezett,, talán né- Tiszt. Zábraozky Ferentz Urat Tar- m elly a Hazának tett régi szólgálatori Plebánust, Sáary M onostori Sz. An- mát vette tekintetbe, de leginkább azt drás-ról neveztetett Apátságban Tit* akarta nyilvánvalóvá tennihogy a M i- Apáturrá kegyelmesen kinevezni. niszterium Frantzia Országnak m éltó ' ságát megőrizni, és tsendességére, szint- Spanyol Ország, úgy mint bátorságára' gondot viselni egész igyekezettel törekszik; Én azt Madridi tudósítások szerént, at bátorkodom hinni, hogy az én eddig Király minden nap jobban van. Azt viselt életein, ezen igyekezet elérése m ondják, hogy Sz. IId e fo n s ó t egy felöl jó t áll. A C a s i m ír P e r i e r U r' más mulató hellyel akarja feltserélni,. által felvett Systemáf követni fo g o m : az és ott elvárni telyes felépülését, mert igazi nemzeti? Systema', azt -a két mostani lakóhelye hegy tövén fekszik, Kamara-is ollyannak. nyilatkoztatta : AV s szüntelen nedves kigőzölgésektől van Monarchiának, és Chartának körülvéve, mellyek a környéket egés^ oltalmazása, a közönséges szabadságségtelenné tészik. nak első feltétele ez a szabadság tsalc úgy állhat m eg, ha törvényen fundál- F r a n t z i a O r s z á g. tátik: Az Országkebelében a rend, k í vülről pedig a? békesség, ^'-állandó- A Consilíumnak xíj Praesidense ságának legbiztosabb zálogai. Frantzia* Marschall S o u 1t, a Királyi Itélöszék Ország, annál fogva számot tarthat özv generális Ügyészeihez, és* Elölülőihezén igyekezetemre^ ki a- rendnek, éstovábbá a Generális hadnagyokhoz, és békességnek ^elérésére mindent elk övetengeri Praeféctusokhoz, kihez kihez tek. A Kormánynak szükséges a Nem - k ülön, következendő^ írást botsátott r zet bátorsága, és böltsessége. M in- Kedves U r! A Király abban a szeren- den legkissebb rendetlenségre tzélozó> tsében részesített,, hogy: Mimszleriu- próbatétel el fog; nyoma ttalni.. Ha* mának Elölülőjévé nevezett ki. A volt talán a lerontott Kormánynak pártotudniillik tzélja a Királynak, hogy. az l ó i, még ezután is ellene m ernék maigazgatásnak egységet szerezzen,. s az gokat? szegezni a- törvényes hatalom* által annak munkásságát gyorsabb láb n a k,, majd; eléri azok a t az igazság. fts-

2 szolgáltatásának hoszszú ostora. Majd tevődnek intézetek, mellyek a rendet-' lenségnek, egynehány Kerületekben hagyott nyomait el fogják enyésztetni. Páiris ban Junius 5 kén és 6-kdn elnyomattatok az Anarchia, a Nemzetigártlának, és a - Lineaseregnek állhatatossága által. Felfedeztetett akkor.á tselszovőknek gyengeségek, és kimutatták a-* gyávák fogok fejérét. A5 Kormány jól tudja, mit forgat kiki eszében, de nem fél, egyiktől sem. Ha talán fellázzadnának, ez egész Ország kikelne ellen ek, s a Kormányt hathatósan segítené. A mi hadakozni vágyó, de a mellett engedelmes seregeink nékiink erős ístápúl szolgálnak. Tudja ezt E u róp a, de a mellett hőségünket is esm éri, melly szerint a Közönséges békességet felbon tani nintsen szándékunkban. íg y gon dolkozik édes U r! a Király Kormánya. Esmerkedjék meg az Ur ennek a Po- - litikának leikével, tegye" azt sajátjává, s terjeszsze mindenfelé. Igyekezzék az U r, hogy szolgáljon a Korm ánynak, hogy fáradságának, és ügyes viseletének gyürnőltsét idővel arathassa. A Statusnak minden j ó, s nemes gondolkozásai -Szóigái, a Király kegyességébe ajánltatni fognak, s mindenki jutalmát véjendi az Országnak tejendő szolgálatjáért. Frantzia Ország szabad, és tiszteltétik : még egy kevés iparkodás, azután a lazzadásnak minden eyii- mőltseivel élünk. - A Kormány az. Országot, emlékeztetni fogja kötelessé-, gére. Ha á következés várakozásunknak megfelel, Frantzia Ország újabb ditsös.séget fo g aratni. Fogadja el az Úr igáz tiszteletemet. (Aláírás) A Minisztériumnak Praesidense. Soult Marschall.. ; A1, Moniteur a Királynak egy Oct. 12 kén költ rendelését közli ekképpen : L a j o s F ii l e p a Frantzi-* aknak Királya. A Minisztériumunk Prae> sidensének, hivatalos tudósítása követ -Jíezeseben ezennel rendeljük i t 1 sö Tzikkely. A Kereskedés, és a köz dolgokra ügyelő Minisztérium ezentúl magában foglalja: av fő Praefectusokat, Vice Praefectusokat, Gene ralis T itok n ok ok a t, annak kötelességében fog állan i, a G enerale, és kerületi Gonsiliumnak öszvehívása, úgy szinte a1 N em zeti gárdának, és a többi katonaságnak Organisátiója, és igazgatása is. 2-dik Tzik. A belső Miniszteritim- nak tárgyai: Könyvkereskedés j és Könyvnyomtatás. 3 dik Tzik. A közönséges tanításra ügyelő Minisztériumnak gondviselése alatt leszsz ezentúl: a Királyi Intézet Frantzia Országban, * A Museum, a C ollege de F ra n cé, a közönséges Könyvtárak, az Akadémiák, és tudományos társaságok, a Diplomatikának oskolája, Szent Genovéva irovány gyűjtem ényei, tudományos ébresztések, és aláírások, a keleti nyel-. veknek iskolája. ^. 4 dik Gzik. M inden egyébb kötelességei a B e ls ő, kereskedésbeli, és közönséges dolgok ra ügyelő Minisztériumnak, mint eddig. 5-dik Tzik. A Consilium Praesid e n s é n e k, és a többi nevezett Minisztereknek kötelességekben fog államba jelen rendeléseket végrehajtani.,k öl,t a Tuileria palotában Oct. 11-kén Lajos Füiep. A 'K i r á l y n a k p a r a n - tsola l j á r a a Consilium P r a e s i d e n s e Soult Marsall.,;,..,,,, :." V Xhiers Ü r belső Miniszteriális Status; T itoknok, Oct. 15-kán a Berületbeli Praefectusokhoz következendő C ircularét holsá jtott: Praefectvs _Ur M időn engem a Király a belső Miniszr tersegre k in ev ezett, egyszersmind av

3 va! a bizodalomnial szerentsélletett, mellynek megfelelni szüntelen kötelességemnek tartom. Nekem fő dolgom a Status belső bátorságára ügyelni. En a rendnek, és közönséges békességnek feritartására szentelem minden erőmet,!s tehetségemet: de, erre legelébb is a kerületbeli Praefectusoknak munkás segedelmek kívántatik meg. A Király újonnan öszveál Ütött Consiliumának lelke, megtetszik azon körülírásból, mellyel a Minisztériumnak elölülője, minden p olgá ri, és Katonai hivatalokhoz botsátott: én ugyan avval a lélekkel fogom a reám bízott hivatalt viselni. Frantzia Ország egy dítséretes Revolatión ment keresztül, r s annál fogva nagy gyengeséget árúina e l, ha a Revolutió után, a törvényektől, mellyeknek fenntartásáért hartzoltunk,m egtagadnánk a tiszteletet, mert akkor egyenesen tzél ellen fognánk tselekedni. A törvényekén kívül, nints másuradalom, hanem a feleknek Uradalmok, vagy más szóval: erőszakoskodás, Xnquisitió, polgári háború. Az alatt, m íg a Nemzetnek nagyobb része előrelát ó, ok os, és kivívott intézeteivel megelégszik, vagynak', k ik a szabadság barátinak sorából magokat kivágták, éa örömest Anarchiát állítanának fel, ha hogy tévelygéseiknek gát nem vettetn ék: vagynak ollyanok is, kik a törvénynek megeskiidt ellenségei^ s azt tsel-. szövések és mindén utálatos módon megtámadják. Az elsőket józanabb gon dolkozásra kell vezetni, indúlatjokát megzabolázni, s a\ törvénynek hatalmát, m ellytöl eltávoztak, éreztetni kell; vélek ; az utóbbiakra szorossan kell vigyázni, minden lépéseikéi követni, s ha talán, még paizat is : mérész'elnénfek em elni, akkor el kell ők et5nyom ni, hogy, többé ne árthassanak. Azon kell tehát lennünk, hogy egy részt, a roszsz ú tról, jó lítra térítsünk, a másiknak ellenséges} tzéljait elnyom juk, minden esetre p e d ig, hogy a dologhoz energiával fogjunk. A Király Korm ánnyá távol vagyon minden g y ü lölség től, m inden boszszúállástól, el nem tűrheti, hógy a törvények tsak legkissebb részben is megsértessenek. Úgy járjon el tehát Praefectus Ur k ötelességében, h o g y a K i rálynak K orm án nyá, a maga m érsékleti, és engedékeny, de egyszersm ind részrehajlatlan igazságot kiszolgáltató alakjában jelenjen meg mindenütt, vagy más szavakkal: jó akarattól, és erőtől lelkesittetve. En az Ur fáradozásait szem m el fogom tartani, s a Királynak tudtára adni, de ellenkező esetben, az U r nák - kötelességében restül való eljárását sem fogom elhallgatni. (Aláírás) T h i e r & Nagy Britannia. A Standard szerént, a Parlamentalis Ülések Februárius előtt nem nyittatnak m eg.k O'C önnel. U r egy írást küldött a Nagy Britanniai Reform istákhoz, m ellyben a ^mostani igazgatást keményen m eg támadja. Leginkább azt veti szem é re Lord A 1 1 h o r p n ak, és Stanley Urnák, hogy Irlándnak öszvegyűlt Parlamentje előtt egy Jury törvényt ígértek, de szarokat, meg nem tartották. wén ollyan bizonyosan tudóin, így szóll a töhljek k özit,, valamint : a zt, h gy a 1 nap az égen van, hogyha Peel R óbert, és L e v esőn Göver Urak luvataljaiífban megmaradtak voln a, jo b ban megtartották Volna szavokat, mint az említett Urak. Én nem; esmérek L é- v es ő n Gover Úrnál párolásabíj Wmbért : ö? Törlek közzül való,, és az ' igaa > azoknak sok, és nagy hibájok szokott lenni, de m ég is ritkán S í* íftlálni

4 Jköfcttök, a ki egyszer ünnepélyesen edott szavát megszegné; Tsak á! Vhig szokou hazudni,, s a mi töb b, még.nem is 'szégyenli hazugságát. Állj elő A l t li o r p, hadd lássuk, nem, ezek köz'/úl a Vhigek közzűl való vagy e Te is? Minekutánna 0 G o n n e 11 U r elbeszélte, hogy miképpen kötelezte légyen le magát Lord Álthorp az említett..törvény kivitelére, és m iképpen vettetett az viszsza Lord M elbournenak minden javallatja m ellett is, így folytatta beszédjét: így tartják meg & Vhigek szavokat. Vagy meghatalmazta Lord Melbourne, Lord A 1- thorpot az ígéretnek telyesítesére, vagy nem. Ha meghatalmazta, akkor a két Miniszter, nem tsak engem et, és a Publicumot hazudtolta m eg, hanem egy mással is alatsonyan bántak, és "betstelenségekre válik, ha együtt megmaradnak a hivatalban: vagy p ed ig, ha meg nem hatalmazta, akkor Lord.Althorp o t ki sem.lehet m enteni, hogy társainak megegyezések nélkül, a1 Kormány részére egy ollyan kötelezést vállalt magára, s ^ekkor tsak egy óráig sem vólna neki szobád ímin is z t e rnek lennie. Azután a\ Szolnok más tárgyra ment.által m inekelötte m ég m egjegyezte?vólna: Ha Angoly Országban a5'vhigek tsak század irésznyi energiával doboznának, akkor egy hétig sem maradhatnának hivatalban, de nékünk sóhajtásaink is elnyomattatnak, A n g o l y Országnak Újságai által. R e formisták* Angliában! Nem leszsz az mindég ú gy, eljön az id ő, meliyben az Uniónak felbontása által megszabadúlnak kézművé^zeitek, éhelhaló mesterembereinktől j a midőn földmíveseítekre ;nem lesznek kentelenek, szorúln i, kevés bérért szolgáló munkásaink, és a midőn a szegények számára kitett erszényeteket nem fogják Irlandi szegények m egtölteni, mint ez ideig. Lord A l t h o r p még sokat javíthat a dolgon s megmentheti betsületét, ha eláll a sajtó szabadság ellen nagy tűzzel vitt ü ld özések től, mind addig, nü»részünkre egy Jury törvény meg nem állapittatik.* E z az egyetlen egy menedék, m elly hátra van, de nemhiszem, -hogy ö (L ord Althorp) ezt elfogadja. En ennél fogva minden Reformistát ezennel felszóllítok, kérdezze meg től e, enged e szavamnak, vagy nem, és hogy ha ellene mondhat e állításomnak? s ha talán ellene mondani bátorkodnék, majd hozok én elő erősségeket, m ellyek szavamnak hitelt adnak. Angolyok!.Férjfiák! Ugyan mondjátok m eg, arra termett e az a Lord, hogy K épviselőtök légyen? Erre magatok feleljetek m eg magatoknak. Londoni hírlapok, az Oct. loén végire járó fertály esztendőnek jövedelmét adják elő. Ezen előadásból megtetszik,, hogy az utolsó fertály esztendőben 696,847 font sterlinggel ment többre a bevétel, mint a z, ez előtti fertályban: Azom ban, ha az egész esztendő vétetik szám ba, mégis az idei jövedelem 527,576 font sterlinggel kevesebb,a tavajinal. A lefolyt fertály esztendő jövedelm ének nevelésére, legtöbbet tettek a vám ok, m ellyek öszvesen4,696,12j font sterlinget hoztak bé, e szerént 356,388 font sterlinggel többet, miíií a múlt fertály esztendőben. " y Egy Angoly Újság, O portónak topographiai leírását ekképpen adja / e l ő : O p o r tó,,. mellyen a jelen idő* b en, egész Európának szemei függnek, D o u r ó nak öblétől nem meszsze fék* szik,, s m integy, 70,00Q lakosokat szám o l.'e g y hegy, óldalra van építve?.s lefelé a ílvegyröl \é$.' llapályon egész a D o u r ó i g terjed el. A D 0 u r 0 jíjj lyója mély, és sebes, s mintegy

5 ölnyi szélességű. Egy hajón álló híd, a Varost Villanó ve nevű külső várossal öszve köti. A belső Város, fekvése miatt igen keskeny. E g y hegyen, m elly magasságára nézve hasonló avval, mellyen Oportó fekszik, d a S erra nevű Klastrom vagyon. A 1városból 3 fő űtza viszen k i: az egyik éjszakról Brágába,a másik keletről A m a- ranté.ba, és a harmadik délről C o- im b rá n keresztül a fő Városba. Az útszák átaljában roszszak, egyenetlenek, kavitsosok, s háború alkalmával mind a lovasságra, mind a gyalogságra nézve alkalmatlanok. Éjszakról, és keletről szabadon van, délről a Dour.o, nyugolról pedig a nagy tenger, s a folyónak épitletett erősségek szolgálnak védfalul. A mostani óitalom hely sokkal keskenyebb, mint a m ellyet a Portugallusok 1809 ben elfoglaltak. Mindenik űtszánau elein kőrakások vagynak felhányva, mellyek kivülről egy mély sántz által óltalmaztat- nak. Villanova részéről erősségek vagynak felállítva, a da Serra klas* ti om pedig óltalomúl szolgál. Minden ép ü let, a melly az ellenség könnyebb szerrel való megtámadhatását elő segítené, lerontatott. V a 11 o n g ó egy kis m a jo r, körűi 3 mértföldnyire Opor tó hoz. Amarante a Miguelistáknak főszállások, kitsiny és régi hely, a Tamega m ossa, melly a Douróba szakad. DomPedrónak hadi helyheztetése igen tsiklandós : mert ha tsak O port ót egy napi távolságra is elhagyja éjszak, vagy dél felé, tehát a város minden oltalom nélkül marad, s közösülése is a nagy tengerrel, m ellyen szállitlatik le minden eleség, és más szükséges d o lo g, azonnal megszakad. Akkor egyetlen egy menedéke tsak a vó.na, ha a folyó mentében felfelé indulna, s olt D ó m Miguel t megtámadná. Egyébberanl ő {D óm Ve él rój ha tsak szerit teheti ki nem m ozdul,0 - portóból, hanem olt telei^ és seregét a jövő tavaszra készítgeti; noha az öltai, hogy egyenesen O p o r t ó ba szállott ki, nem pedig L i s b o n á bán, támadta meg ellenségét, azt hiszsziik, hogy szerentséjétaz ellenfél m érőserpeííyőjébe hajította. Dublinből Oct. 10-ről írjak:; Ma itt a nép, és Politzia között egy öszvetsapás történt, melly iszonyúbb vala, mint minden -eifdig «lő fordult véronlások. A tsatapiatz egy kis faluban vólt, nem meszsze V aterford várossától, Hétfőn reggel m integy 30 politzia tisztek, 35 u r k e Kapitánynak vezérlése -aíatt az.említett ífaluba m entek, hogy az odavaló K ector számára a hátralévő tizedet beszedjék. Sok paraszt sereglett egybe, s míg a.politzia dóigához látott, az alatt még több gyüll^ s a dolgokban eljáró tisztviselőket g ú nyolták, s minden módon béléjek kapni igyekeztek. Bürke Kapitány egynéhányszor intette a gyülevészt, ne m erne erőszakoskodni, egy úttal pedig készen tartotta embereit :a m egtámadásra, avval a nyilvánságos p arancsolattal, hogy.addig fegyverhez ne nyúljanak, valameddig tsak ;arra je lt nem ad. A parasztoknak lárm ájok, és fenyegetések ollyan nagy gradusra lépelt, hogy a Kapitány óráját kivévén, kinyilatkoztatta, h ogy ha a lárm ások 10 minutum alatt le nem Csendesednek, tüzet adat reájok. :Ennek az intésnek sem -vólt semmi sikere, és a nép még jobban 'bom lott, a nélk ül, hogy a Politziára mérte volna.kezét tenni. A ki szabott,tíz m inutum alatt a Politzia egy dombra m en t, s olt a békételenek szemek láttára fegyvereit megtöltötte. A tíz minutum lefolyta után, BurkeKapitánynak parantsolatjára tsak ugyan

6 elsütötte a Politzia fegyvereit, mellyre s? megijedt parasztok szalad ásnak eredlek, a tsatapiatzon hagyván 3 h o l tat, és 50 megsebesítettel. A külső dolgokra ügyelő Spanyol' Miniszterségre kineveztetett Z 'e a B e r ni ud'ez'u r, ezelőtt kereskedő v ó lt, később Spanyol Consullá leve Sz. Pétervárában, a hol jeles elmebeli tehetség ei, diplomatikái pályára emelték. ' OroszOrszág. Ö Ts. Kir. Felsége, Moszkaui lítjából, f. h, frkán ismét Sz. Pétérvárába érkezett. A nagy Berditschevi (Volhyniában) vásárón árúit szerek 4,970,850 Rubelre betsültettek : azonkívül az eladó szarvas marhák, és lovaknak ára 860,000 Rubelre m ent, a selyemnek tsak mintegy fele költ e l, a posztónak pedig egy harmada. A vevők száma 2000 re ment. B e l g i u m. ^A L y n s e nevű hírm ondó, az Oct. 9-kén történt iázzadásra nézve ezt a y^^ t teszi: A közönséges békesség felháboríttatolt. Az emberek panaszosod n a k, suttognak, morognak. A hamu alatt rejtett tűz senyved, melly a legkissebb fúvásra lángra lobban. Mind ennek a Minisztérium az oka, melly se nem s zóll, se nem mível, melly hadat kezdeni nem m er, s a békességet fentartani képtelen, melly továbbá mindent jóvá h a g y, semmi határozott lépést nem tesz, tudatlan az igazgatásban, s még tudatlanabb a Dip lo m a tá b a n, felelet terhe alatt van, s azom ban, m ihelyest számadásra kellene vonattatnia, eloszlik., Ugyan hol leszsz majd az a Minisztérium Nov. 15- kán m időn a Kamara öszve fog gyűln i? Valyon bátorkodik e akkor tsak egy is m egjelenni? Telyeséggel nem: mert M uelenaire Ur szépen Kerületjében marad, R ailt e n Ur hoszszú köntösében burk ozík, Coghen Ur jószágába viszsza von ú l, Evain Ur be Lengyel Ország. zárkózik, Góbiét Ur pedig, ezután V a r s ó b ó l Oct. 14-ről jelentik: is Á1 halgat, mint eddig. Itt van a bibéje Helytartó Ő Hertzegsége, azon Regementeket,, mellyek Bolimov, és L ö vi tz között öszvehúzattak, meg fogja tekinteni. A sereg Varsó felé fog masírozni,/és a Generál kormányozó G róf Vitt, ki ennél a Manővernél Varsó oltalmazását általvette, még Oct- 10- kén av városba szállította az oltalmazásra fordítandó katonákat. Ezen alkalommal a dolognak, ez okozott nyugha- tatlansagot, a m elly azomban mindjárt m egszűnne, mihelyest a gyava, és tudatlan Minisztereket elbotsátanak, kik külömben is tsak a Külföld befolyása által lettek azokká, mert bennünket n e m t u l a j d o n érdekünk, hanem Frantzia s A n goly Ország, és Róma érdekjeik szerént kormányoznak. 7 több Manőverek is tartattak, és mivel a Katonák nagy pontosságot és H e 1 v é t z i a. ügyességet bizonyítottak hadi gyakorlásaikban, a Generál Kormányozó e* A Kineveztetetl különös Commis-. miatt mind S u 1 i m a 'Generálisnak különösen, mind a többi tiszteknek átaljában, megelégedését ki jelentette. sió a Cantonokra nézve több rendéleseket tett, nevezetesen: 1 ör Az úle o tisztviselőknek kötelességekben fog

7 ]at1í? hogy minden kitelhető eszközöli, B u r 1í u s O r s z á g, különösen pedig -a szomszéd Cantonok Kormányaival való levelezések által, Kölnből Oct. 12-kéről jelen tilc. mindenről szorossan tudósittassanak, a M o 'n t fo r d Hertzeg (Bonaparte Jeremiás) múlt éjjel ide viszsza tért. M ár mi a szomszéd Statusokban Helvétzia bátorságára nézve nevezetes történik, Londoni Htjával felhagyott a C h o- már azok akár á sereg mozgásait, akár lera miatt, s ismét Olasz Országba pedig más hadi intézeteket illessék. m enni szándékozik. 2 szqr Minekutánna azokban a helységekben Katonaság fekszik, katonai A a c h e n bán Ocf. 5-kén és 6 kára v i z s g á l a t rendeltetett, tehát azon kell lenni,hogy ez a rendelés végre is hajtassák, az előforduló hiányok k ipótoltassanak, és egy szóval mindennek, a mi ezen rendelést távolabbról, vagy közelebbről érdekli, elég tétessék. 5 -or Ha Helvetzia, és valameljyik szomszéd Status között háború ütne ki^ vagy pedig minden előre való kinyilatkoztatás nélkül ellenségeskedések kez- dődnének, akkor a Gyűlés mindjárt kihirdettessék, és idő halasztás nélkül öszve üljön. 4-erIIa valamelly Cantonban nyughatatlanság történik, kötelességében áll a helybeli Elöljáróságnak, hatalmában lévő esshözökhöz nyúlni a rendnek helyre állítására ; ha pedig gyanús, és lázzadásra tzélzó mozgások történnén ek, akkor a Gyűlés egybehívaltassék. S ö r A mi különösen Svitzet, és B a s e 11 illeti, ezen Gantonokra nézve hozott rendeléseknek végrehajtására, a helybeli Elöljáróság különösen megbízatik, s egyszersmind arra is meghatalmaztatik, hogy minden megkívántató eszközökkel élhessen,.az ott gyakran előfordúló vetekedések meggátlására. 6-or Az illető helységek köfceleztetnek a jelen végzéseknek minden feltétel nélkül engedelmeskedni. Kőit Lu Izem b en, Octoberben. (Aláírás) A Helvet aiai Egyesület. 'í tsak 8 személyek betegedtek m eg, és m ár mind öszve tsak 15 szem élyei; sínlödnek, ezek is a- gyógyulás útján vágyn ak Az ottani egésségre ügyelő Comnais'sió azt jegyzi m eg, hogy mértékletlenség, és gondatlanság voltak fö okai a nagy halandóságnak, M ost újabban B ú r t:s clieidlwn, és Haarenben ütött ki a Cholera, azonban mind a két helyen tsak egy egy szem ély hall m e g, s 6 betegedett meg. P o r I a g a 1 1 i a. Oportó ból Oct. 7-kéig vannak tudósítások. Ezek szerént az napig sem mi nevezetes nem történt a két ellen séges sereg k özött, noha az ágyúzás Oportőra s innen az ostromló táborra minden nap foly. D o m M iguel hajósserege a V i- g ú i kikötőbe vonta magát (Gálicia-ban). Admiral S á r tori u s hajós serege a5 kikötő előtt k óvály og,' s szemmel tartja F e l i x hat hajóit; mellyekén 218 ágyú és 1996 em ber van, \ U j a b b T u d ó s í t á s t> k. S p an y o l O r s z ág. VII Férd i- nánd Spanyol Király terhes betegségéb ő l kigyógyúlt. Iíalál révén lévén, M i niszterei azt vélték hogy m egh al, s köpönyeget fordítottak. Ennek következése az lett, hogy a ^Király rajok esm ervén, más Ministereket választou:*s

8 az i% y nevezet?opo-sfolí felekezet a kegy elem ből kiesett, Ö Felsége, addig, míg erejét teljesen- viszsza nyerné, a Királynévá' bízta az Ország Kormányoxását. Ezt hirdeti a Madriti Újság Oct. 9-kén.-----Ugyan ezen tudósítás V Királynénak két rendbeli végzését adja ki, egyik Amnestiáról szólt, melly szerént, minden a Király vagy Státus elfen vé- Istteknek kegyelem: hirdet le tik ; a másik minden. eddig bézáratott Universziíásokban kinyitja a tanítást. N a g y Britannia. Hertzeg T a l- Jeyrand Londonba érkezett Oct. 14- kén. Más pap Lord G r e y mindjárt Londonban termett s hoszszas tanáts- RozasE tartott ar Frantzia Követtel. - Farantsolat adatott k i, hogy egy ánglus hajóssereg tüstént készüljön kiindulni és Malcolm Admirál vezérlése alatt egyesítvén magát a Frantzia hajossereggel. a Skál d i s vize felé evezzen. Az ánglus flotta 5 linea^ h a jób ól, 4 fregátból s a t. fog állani. új M inisztériumot akart felállítani, de reá nem mehetett. Ma reggel a D*epú. tatusokkamarája felszóllítolta a Regensséget, venné által ismét hatalmat: még nem tudatik, m i Ieszsz á dologból. a Hirdet é s. B. Édes A tyám, általam őszve szedett Predikátziói 2 dik kötetje rövid nap sajtó alá megy. F orm ája, (nagy 8-tzad tsínos borítékban)nagysága, (20, 2 Í> előfizetési ára (1 f. ezüst) mint az elsőnek j az előfizetés véghalára Debreczeni téli, a távolyabb helyekről Pesti Jó sef napi Vásár, at mikorra a könyv is m eg jelen. A 10 előfizetőt szerz ő, és a pénzt idejében be küldő T. T. Urak veszik, mint m áskor, hálás kö* szönetem mellett ar 1 1 -dik példányt. A z első kötetet megkaphatni még most D eb recz en b en, a Collég. Könyvtárában és Ns Csáty, Pesten Eggenberger Uraknál 2 f. 45 kr. V, tz. N. T. Földvári Ur Predikátzióinak kijött 1-ső darabját követi nem soká a 2-dik is* D ebreczenben Oct. 10 kén Péczely J ó sef. B r a z í l i a. R i o d e Janeiro-. "Bál Aug. 1-ről ír já k : Két nap ólta K orm ány nélkül vagyunk. Az ifjú Tsászárnak Gubernátora gyanússá tette magát, s a Justilz Minister ebből,az okból a? Kamarától, annak Ca5 Gubernátornak) elbotsáttatását kívánta. A Deputátusok A z 1820-béli sorsosokr Kamarája mindjárt is-hozzá látott a d o logh oz, s a Miniszter' kívánságának engedett, de a Status szavazás; által a régzést félre: tette i erre ar Miniszterek, azonnal benyújtották hivatalok létété^ lérpe szólló iroványjokaf. A Regensség: C F él árkus; f^ L L T o l d a l é k k a L> A * Pénz folyamat Október 25-diken, közép árrs A Státus 5p.Centes Obligátzióji 87 1/5 " ÜTTr A z 1821-béli hasonlók: 126 Bétsrárosa 2 1 /2 p. Centes Bankó Obhgátzióji i4 7 1 /2 fór*keltek, m i n d Conv. A Bank-Aktziák keltek 11291/2 fór. tón Conv.. Pénzben* S *erk e»z tető és Kiadd- M á r i ' >, **" n J g e e f, Professor. (Landstrasse Nro 315.) ( 0 ^, 5S.t