1.. A szabályozás célja

Átírás

1 Nagytarcsa Önkormányzat Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) sz. rendelete az önkormányzati vagyonnal történı gazdálkodásról Nagytarcsa Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990 évi LXV. tv. (a továbbiakban Ötv.) 16..(1). bekezdésében, 79..(2) bekezdésének a/ és b/ pontjában, 80..(1) bekezdésében, és az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 108..(1) bekezdésében megfogalmazottak alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.. A szabályozás célja Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, a vagyon megırzése, hasznosítása, s ezáltal az Önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladataihoz az anyagi alapok biztosítása. 2.. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed Nagytarcsa Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévı, illetve tulajdonába kerülı a.) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékő jogokra, továbbá b.) a tagsági jogot megtestesítı értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, illetve a közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megilletı egyéb társasági részesedésekre 2. A rendelet hatálya nem terjed ki a.) Az Önkormányzat tulajdonában lévı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére b.) Az Önkormányzat tulajdonában lévı közterületek fenntartására és kezelésére, a területek hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra A tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai 1. A tulajdonosi jogokat a Képviselı-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerzıdéssel a rendelet keretei között bízhatja másra is. 2. A vagyonkezelı szerv a szerzıdéssel összhangban a tulajdonos nevében eseti, vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonost a polgárjogi kapcsolatokban megilletı jogait és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

2 2 3. Az Önkormányzat szervei és intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni a vagyon rendeltetésétıl függıen gyarapítani és hasznosítani. 4. A vagyongazdálkodással, beruházásokkal kapcsolatos részletes szabályokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4.. Önkormányzati vagyon, vagyonkimutatás 1. a vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévı aktuális állapotát mutatja törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint forgalomképes vagyon szerinti bontásban. 2. Az ingatlanokat a jellemzı ismérvek feltüntetésével kell kimutatni, külön kiemelve, ha az ingatlan üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagy más önkormányzati vagy állami szerv kezelésében van. Jellemzı ismérvek legalább az alábbiak: - megnevezés - cím -helyrajzi szám, vagy azonosító - tulajdoni hányad - bruttó érték - megjegyzés a vagyonkimutatásban az értékadatokat forintban kell szerepeltetni. 3. A vagyonkimutatásba kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévı vagyontárgyak vehetık fel. 4. Az idegen tulajdonban lévı ingatlanokon végzett beruházások, felújítások könyvviteli mérlegben kimutatott, aktivált értékét elkülönítetten kell szerepeltetni. 5. A vagyonkimutatás megjegyzés rovataiban fel kell tüntetni minden olyan egyéb tényt, vagy adatot (muzeális jelleg, helytörténeti szempontból kiemelt), illetve a vagyonhoz kötıdı egyéb jogokat és terheket (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog), ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál kiemelt jelentıséggel bír. 5.. Az Önkormányzat vagyonának részletezése 1. Forgalomképtelen törzsvagyon - Helyi közutak és mőtárgyaik, valamint tartozékaik - Terek és parkok - Vizek - Közcélú vízilétesítmények - Köztemetı 2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon - Közmővek Vízellátás közmővei és annak mőtárgyai (vezetékek, kutak, víztorony, stb.) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés közmővei és annak mőtárgyai (vezetékek, átemelık, átereszek, aknák, stb.)

3 3 Közmővek védıterületei, üzemépületek - Intézményi épületek Igazgatási intézmények (Polgármesteri Hivatal) Közoktatási intézmények (Iskola, Óvoda, Zeneiskola) Mővelıdési, közgyőjteményi intézmények (Könyvtár, Mőv. Ház, Múzeum) Szociális intézmények (Családsegítı) Egészségügyi intézmények (Orvosi, Fogorvosi rendelı, Egészségház, Gyógyszertár) Sportintézmények (tornaterem, sportpálya) - Középületek és hozzájuk tartozó földek - Mőemlékek - Védett természeti területek - Minden ingatlan, amit az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonnak minısít 2. Forgalomképes vagyon - mindaz, ami az elızı két kategóriában nincs felsorolva, és más jogszabály az elidegenítésüket nem szabályozza. - önkormányzatot megilletı vagyonértékő jogok - önkormányzat tulajdonában lévı értékpapírok, üzletrészek. 6.. A törzsvagyon megszerzésérıl, elidegenítésérıl és társasági társaságba vagy alapítványba való bevitelérıl, valamint egyéb módon történı hasznosításáról 1. Az Önkormányzat egyes vagyonrészei feletti használati jogot azok az intézmények gyakorolják, amelyek ezen rendelet hatályba lépésekor a vagyon felett használati joggal rendelkeznek, illetıleg az ezen rendelet hatályba lépését követıen e rendelet szerinti használati jogot megszerezték. 2. Az intézmény(ek) által szerzett vagyon(rész) az intézmény használatába és az Önkormányzat tulajdonába kerül. 3. Az Önkormányzat szervei által szerzett vagyonnak a használatba adásáról e rendelet hatásköri szabályai szerint kell dönteni. 4. Az Önkormányzat intézményei és a kizárólagos tulajdonában lévı gazdasági társaságai a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerő használatára, a hasznok szedésére, a vagyonhoz főzıdı terhek és közterhek viselésére, valamint a vagyon(rész) fenntartására, üzemeltetésére, karbantartására és felújítására az Önkormányzat költségvetésében biztosított kereteken belül. 5. A használó szerv vezetıje a jogszabályokban meghatározott, (polgári jogi, munkajogi, büntetı jogi) felelısséget viseli a használat jogából folyó terhek és kötelezettségek teljesítéséért. 6. A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont az elıírások szerint nyilvántartani. 7. A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet elidegeníteni, apportálni, biztosítékul adni. 8. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, forgalmazása, átruházása (adás-vétel, csere) vagy határidı nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba történı bevitele a Képviselıtestület hatáskörébe tartozik.

4 4 9. A használó a rábízott törzsvagyont határozott idejő bérbeadás útján, az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A bérbeadás szabályait jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 10. Az intézményvezetık a rájuk bízott intézmények hasznosításáról a polgármester egyetértésével, önállóan döntenek. 11. Ha a törzsvagyon használója önkormányzati intézmény, akkor az Ötv. 89..(2) bekezdése az irányadó 12. A bérleti szerzıdések egy példányát nyilvántartás és törvényességi ellenırzés céljából a jegyzınek meg kell küldeni. 13. A forgalomképtelen vagyontárgyak közül a temetı, annak épületei, mőtárgyai, berendezési és felszerelési tárgyai közszolgáltatási szerzıdés alapján térítésmentesen a Képviselı-testület döntése alapján az üzemeltetı részére átadhatók. 14. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül a szennyvízhálózat és annak mőtárgyai, az ivóvízhálózat és annak mőtárgyai térítésmentesen a Képviselı-testület döntése alapján a közüzemi szolgáltató részére átadhatók. 7.. A forgalomképes önkormányzati vagyon használata és hasznosítása 1. A vagyonkimutatásban meghatározott vagyontárgy tulajdonjogát, vagy használati jogát ingyenesen átengedni a helyi adókról szóló, többször módosított évi C. tv ának 26. pontja szerinti vállalkozónak kivéve az pontja szerinti közszolgáltató szervezetet nem lehet. 2. A vagyonkimutatásban meghatározott vagyontárgy tulajdonjogát, vagy használati jogát ingyenesen csak az a társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, köztestület, közhasznú társaság kaphatja meg, amelyik az Ötv.-ben meghatározott kötelezı, vagy az Önkormányzat által önként felvállalt feladatot vesz át, és annak folyamatos ellátását a Képviselı-testület által meghatározott ideig szerzıdésben vállalja. 3. A forgalomképes önkormányzati vagyonnal való gazdálkodási koncepciót a Képviselıtestület határozza meg. 4. A vállalkozási célú tevékenység eljárási szabályairól a Képviselı-testület önkormányzati rendeletben dönt. 5. A forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának elıkészítése a polgármester feladata. 6. A polgármester a forgalomképes önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatosan a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatában foglaltak szerint jogosult a tulajdonosi jogokat gyakorolni. 7. Az önkormányzat gazdasági társaságai a rájuk bízott vagyonnal a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodnak. A vagyon hasznosításával kapcsolatos önkormányzati korlátozásokat a társasági szerzıdésbe, valamint a Szervezeti és Mőködési Szabályzatba, külön alapítói határozatba kell foglalni. 8. Elidegenítés elıkészítése során az ingatlan vagyont minden esetben értékeltetni kell. 9. Az értékbecslésrıl szóló dokumentációt, az elidegenítés célszerőségét alátámasztó gazdasági számítással együtt a döntésre jogosult elé kell terjeszteni. 10. Az önkormányzati vagyon elidegenítésére hatáskörrel rendelkezı szerv Ft, Egymillió forint értékhatárig a polgármester, e fölött a Képviselı-testület. 11. Az értékesítés pályázat útján történhet, amennyiben az ingatlan meghatározott része a Képviselı-testület által meghatározott közösségi célt, vagy közhasznú feladatot szolgál.

5 5 12. Eredménytelen pályázat esetén az eljárást egy alkalommal meg kell ismételni. Ennek eredménytelensége esetén az értékesítés további módjáról a képviselı-testület dönt. 8.. Záró rendelkezés 1. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni. Jelen rendelet szerinti vagyonkimutatás elsı ízben a évi zárszámadásról szóló rendelethez kerül benyújtásra. 2. A polgármester köteles a vagyonleltár elkészülte után annak folyamatos karbantartásáról gondoskodni. 3. Jelen rendelet december 12. napján lép hatályba. Egyidejőleg hatályát veszti Nagytarcsa Község Képviselı-testületének 6/1993.(XI.30.) sz. ÖKT. Önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendelete. Nagytarcsa december 11. Vad Istvánné jegyzı Gyıri Péter polgármester Záradék: A rendelet kihirdetésre került: december 12. Vad Istvánné jegyzı

6 6 1. sz. melléklet: Beruházási szabályzat 1 millió Ft-ot meghaladó bruttó összegő önkormányzati beruházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni: 1. A Képviselı-testület beruházási döntését követıen legalább három árajánlatot kell bekérni. 2. A beadott árajánlatokról szakértıi véleményt kell szerezni. 3. Az árajánlatokat, szakértıi véleményt és javaslattételt a Képviselı-testület elé kell terjeszteni. 4. A képviselı-testület újabb döntése szerint a megrendelést és vállalkozási szerzıdést a polgármester írja alá. 5. Ezt követıen munkaterület átadás-átvételt kell tartani és ezzel egyidıben az építési naplót meg kell nyitni. 6. A mőszak az építést rendszeresen ellenırzi. Az ellenırzés tényét az építési naplóban dokumentálja. 7. A mőszak ellenırzésén túl, a szakmai ellenırzéséhez a konkrét beruházás ellenırzésére jogosult, szakképzett mőszaki ellenırt kell alkalmazni. Az ellenırt az önkormányzat bízza meg (a kivitelezı költségvállalása mellett). 8. A beruházás befejezését követıen a mőszaki ellenır megfelelıséget igazoló nyilatkozata, a munkaterület és beruházás átadás- átvétele után lehet a garanciaösszeg visszatartásával a számlát kifizetni. 9. A garanciaidı leteltét követı bejárás után a teljes összeg kifizethetı. 2. sz. melléklet: Bérbeadási szabályzat Az intézményvezetık az egyes helyiségeket az alábbiak betartásával adhatják bérbe: az alkalmi bérleti díj nem lehet alacsonyabb a helyiségek adott idıre számított energia- és fenntartási költségénél (világítás, főtés, takarítás) önköltséges bérbeadásra vonatkozó szerzıdést a polgármester elızetes hozzájárulásával lehet kötni egy évet meghaladó bérlet esetén a bérleti díjat évente legalább a KSH által meghatározott infláció költségével emelni kell kereskedelmi, szórakoztató rendezvényre történı bérbeadás esetén a bérleti díjnak ésszerő nyereséget kell tartalmaznia közigazgatási és egészségügyi célú igénybevétel esetén (falugyőlés, közmeghallgatás, véradás, tüdıszőrı, stb.) bérleti díj nem számítható fel.