PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 9/2012. (IV.30.) sz. önkormányzati rendelete. Pilis Város Nemzeti vagyonáról

Átírás

1 PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 9/2012. (IV.30.) sz. önkormányzati rendelete Pilis Város Nemzeti vagyonáról Hatályba lépés napja: május hó 01. napja. Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzé téve április hó 27. napjától április hó 30. napjáig. Pilis, április hó 30. napja. Szabó Márton polgármester dr. Labundy Norbert jegyzı

2 Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 9/2012. (IV.30.) sz. önkormányzati rendelete Pilis Város Nemzeti Vagyonáról Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 6. pontjában, 6. (5)-(6) bekezdésében, 11. (16) bekezdésében, 13. (1) bekezdésében, 18. (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény ban, 109. (4) bekezdésében, 143. (4) bekezdés i) pontjában; az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 97. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján; a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következı rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy meghatározza a Pilis Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, törvényben foglalt vagyonelemek körét, a vagyonnal történı átlátható, hatékony gazdálkodás szabályait. 2. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévı és tulajdonába kerülı vagyonelemekre, így különösen a) ingatlanokra, b) ingóságokra, c) pénzügyi eszközökre és értékpapírokra, d) társasági részesedésekre, d) vagyoni értékő jogokra. 3. Az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek bérletérıl, elidegenítésérıl, a lakbérek mértékérıl szóló többször módosított 23/2007. (IX.5) önkormányzati rendeletben (lakásrendelet) nem szabályozott kérdésekben jelen rendeletet kell alkalmazni. II. Fejezet Az önkormányzati vagyon 3. A törzsvagyon 4. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonába tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő vagyonnak minısülnek a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt ingatlanok. (2) A nemzeti vagyon részét képezı önkormányzati vagyon az önkormányzati feladat-és hatáskörök ellátását szolgálja. (3)Amennyiben jogszabály valamely önkormányzati feladat-, vagy hatáskört más szervezet feladat-, vagy hatáskörébe utal, az adott feladat-, vagy hatáskör ellátásához közvetlenül kapcsolódó törzsvagyonba tartozó vagyonelemek tulajdonjoga a feladatot átvevı szervezet részére ellenérték fejében, vagy ellenérték nélkül jelen rendelet módosításával adható át. 2

3 5. (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak nem minısülı, e rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt ingatlanok, így különösen: a) egyes útnak, térnek, parknak, nem minısülı közterületek, b) egyes közmővek, c) mőemlékek és helyi védelem alatt álló építmények, d) kulturális javak, győjtemények, e) védett természeti területek, f) az önkormányzat és intézményei használatában lévı épületek, g) erdık, h) szabályozási tervben, vagy önkormányzati rendeletben, normatív határozatban közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetıség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszőnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály, vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította. (3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselı-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. 6. A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tılük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézménye, illetve gazdasági társaságok vezetıi felelnek. 4. A forgalomképes önkormányzati vagyon 7. Az önkormányzat forgalomképes (üzleti) ingatlanvagyonát a 3. számú melléklet sorolja fel. III. Fejezet Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai 5. Tulajdonosi jogok gyakorlása 8. (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi jogainak gyakorlója Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, amely e jogát ide nem értve a törvény alapján kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket- bizottságaira, valamint a polgármesterre átruházhatja. (2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon kezelésének és mőködtetésének feladatát ha jogszabály, vagy a Képviselı-testület döntése alapján kötött szerzıdés másként nem rendelkezik a Polgármesteri Hivatal látja el. (3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedésébıl származó bevételek az önkormányzatot illetik meg. 9. (1) E rendelet hatálya alá tartozó vagyoni ügyekben a Képviselı-testület a polgármestert, az alpolgármestert, vagy a Pénzügyi Bizottság elnökét hatalmazhatja fel képviseletre. (2) A Képviselı-testület kizárólagosan jogosult az Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelés elengedésére. (3) A Képviselı-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására a polgármestert - a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármestert, illetve a Pénzügyi Bizottság elnökét hatalmazza fel: 3

4 a) a Képviselı-testület által szövegszerően elfogadott szerzıdések aláírására; b) ha a Képviselı-testület a szerzıdést nem szövegszerően fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerzıdés szövegének megállapítására, elfogadására és aláírására; c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerzıdés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására; d) az önkormányzat igényeinek érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében peres, vagy nem peres eljárás megindítására; e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történı rendezéséhez szükséges adásvételi és csereszerzıdések megkötésére nettó Ft-ot meg nem haladó értékre; f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetéső ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerzıdés megkötésére; g) közmővezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekő használati jogot biztosító szerzıdések megkötésére, ha e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti hasznosíthatóságában; h) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi, vagy használati jogot biztosító szerzıdések megkötésére nettó Ft értékhatárig; i) szerzıdéskötésre a nem beépíthetı, önállóan gazdaságosan nem használható földrészletek hasznosítására; j) az Ft értékhatárt nem meghaladó polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év idıtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat illetve költség címén fennálló követelések elengedésére. (4) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselı-testületnek a (3) bekezdésben foglalt felhatalmazásokon alapuló tevékenységérıl. (5) E rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményének elızetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a Képviselı-testület elé. 10. (1)A Képviselı-testület az önkormányzat vagyonának kezelésével, fejlesztésével vagyonkezelési szerzıdéssel - e rendelet keretei között - vagyonkezelıt bízhat meg. (2) A Képviselı-testület forgalomképes üzleti vagyonának hasznosítására a vonatkozó jogszabályok keretei között gazdasági társaságot alapíthat, gazdasági társaságban tulajdonrészt szerezhet, vagy azzal meglévı gazdasági társaságát megbízhatja. (3) A Képviselı-testület tulajdonosi jogait gyakorolva a vagyonkezelési szerzıdésben, az alapítói határozatban, illetve a gazdasági társaság legfıbb szervének döntéseiben meghatározza a hasznosításra kijelölt vagyon körét, a hasznosítás célját, és az elvárt eredményt. (4) A vagyonkezelı, illetve a vagyon hasznosításával megbízott gazdasági társaság a szerzıdéssel, illetve a tulajdonosi döntésekkel összhangban- gyakorolja a tulajdonost megilletı jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit. 6. A közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási terv 11. (1) A Képviselı-testület jelen rendelet hatályba lépésétıl számított 90 napon belül közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. A vagyongazdálkodási tervrıl szóló normatív határozat elıírásait az éves költségvetési rendeletek készítése során figyelembe kell venni. (2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó célkitőzéseket. (3) Az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor. 4

5 IV. Fejezet Az önkormányzati vagyon nyilvántartása és értékelése 7. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása 12. (1) Az önkormányzati vagyont jogszabályban meghatározott módon és értékelési elveknek megfelelı értéken kell nyilvántartani. (2) A vagyonkimutatás a mérleg fordulónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévı vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelı kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás folyamatos karbantartásáról a jegyzı köteles gondoskodni, a vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell. 13. (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlankataszterben kell nyilvántartani. (2) Az ingatlan-kataszter adatainak meg kell egyeznie a vagyonkimutatásban szereplı adatokkal, az ingatlan-nyilvántartás adataival, és a valós állapottal. (3) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben is át kell vezetni a kialakuló ingatlannyilvántartási állapotnak megfelelıen. (4) Az Önkormányzat vagyongazdálkodását érintı szerzıdésekrıl a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. 8. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása 14. (1) az önkormányzati vagyon részét képezı vagyonelem tulajdonjogának megszerzésére, átruházására, hasznosítására illetve bármely módon történı megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelızıen annak forgalmi értékét: a) ingatlan vagyonelem esetében - amennyiben annak várható forgalmi értéke, vagy a vagyonkataszterbeli becsült értéke a nettó Ft-ot meghaladja - ingatlanszakértı által készített forgalmi értékbecslés alapján, b) a nettó Ft-ot meg nem haladó várható forgalmi értékő, vagy vagyonkataszterbeli becsült értékő ingatlan esetében a várható forgalmi értéken, vagyonkataszterbeli becsült értéken, c) ingóság esetén amennyiben annak várható forgalmi értéke, vagy könyv szerinti értéke a nettó Ft-ot meghaladja- megfelelı szakképesítéssel rendelkezı szakértı értékelése alapján, legalább könyv szerinti nyilvántartási értéken, d) a nettó Ftot meg nem haladó várható forgalmi értékő, vagy könyv szerinti értékő ingó esetében a könyv szerinti nyilvántartási értéken, e) tızsdei forgalomban szereplı értékpapírok esetében a 30 naptári napon belüli, az egyes tızsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték alapján, f) tızsdei forgalomban nem szereplı értékpapírok esetében, üzletrészek és vagyoni értékő jogok esetében hat hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által végzett egyedi üzleti értékelés alapján, g) hiteljogviszonyt megtestesítı értékpapír esetén a könyv szerinti értéke alapján, h) egyéb vagyonelemek esetén a könyv szerinti érték alapján kell meghatározni. (2) Az értékbecslés az elkészítésétıl számított hat hónapig érvényes, amennyiben a körülményekben idıközben lényeges változás nem állott be azzal, hogy az értékbecslésben prognosztizálással ki kell térni arra is, hogy várhatóan hogyan alakul a forgalmi érték az érvényesség ideje alatt. 5

6 (3) Amennyiben a döntéshez rendelkezésre áll hat hónapnál régebben, de egy évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. V. Fejezet Az önkormányzati vagyon megszerzésének, átruházásának, hasznosításának szabályai 9. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vonatkozó szabályok 15. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon átruházásról, megterhelésérıl, azon vagyoni értékő jog alapításáról, vagy egyéb módon történı hasznosításáról a Képviselı-testület dönt. 10. A forgalomképes üzleti vagyonra vonatkozó szabályok 16. (1) A nettó Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet ha jogszabály ettıl eltérıen nem rendelkezik - csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelınyösebb ajánlatot tevı részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani. A tulajdonos ezen értékhatárt el nem érı vagyonelem esetén is dönthet a versenyeztetés mellett. (2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselı-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése, b) a forgalmi érték megjelölése, c) a hasznosítás módja, d) a pályázati feltételek meghatározása. (3) A vagyonelem hasznosítására kiírt pályázatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat hivatalos honlapján, a helyi sajtóban és a hivatalos hirdetmények szokásos közlési helyein (hirdetmény). (4) Eredményes pályázat esetén a hasznosítás az összességében legelınyösebb ajánlat alapján történik. (5) A pályáztatás módjáról, fıbb feltételeirıl és eredményérıl a tulajdonosi jog gyakorlója dönt. A pályáztatási eljárás lebonyolításával a kiíró képviselıjeként más személy, vagy szerv is megbízható. (6) Az Ft értékhatárt el nem érı vagyonelem hasznosítását - ha jogszabály, vagy Képviselı-testületi határozat eltérıen nem rendelkezik versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetıséget közzé kell tenni (3) bekezdésben írt módon. 11. Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, megszerzése 17. Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingyenes használatba adása, illetve ilyen vagyonon vagyoni értékő jog alapítása kizárólag a Képviselı-testület minısített többséggel elfogadott döntésével, és kizárólag a törvény által meghatározott esetben lehetséges. 18. Vagyon tulajdonjogának, vagy vagyoni értékő jognak az ingyenes megszerzésérıl, ilyen felajánlás elfogadásáról a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni. A döntésnél figyelembe kell venni, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket a tulajdonos, illetve vagyonkezelıje, megbízottja képes-e teljesíteni, illetve, hogy az önkormányzat kötelezı feladatainak ellátása, vagy városfejlesztési koncepciójának végrehajtása érdekében a felajánlott vagyonelem hasznos és szükséges e. 12. A vagyonszerzés szabályai 19. (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek az önkormányzati bizottságok állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselı-testület dönt. 6

7 (2) A vagyongyarapításról a Képviselı-testület határozattal dönt az alábbi tartalommal: a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése, b) forgalmi értékének megjelölése, c) a szerzés módja, jogcíme, d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek, e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének idıtartama. (3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés elıkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése esetén milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a további hasznosítás lehetıségeit, illetve a várható üzemeltetési költségeket (megvalósíthatósági tanulmány, hatástanulmány, üzleti terv). (4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelızıen a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíteni. (5) Az önkormányzat kötelezı, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy hasznosításra, egyéb módon átvehet a Képviselı-testület határozata alapján. Erre elıterjesztést a polgármester tehet az illetékes bizottságok véleménye alapján. VI. Fejezet Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai 13. Vagyonkezelıi jog alapítása 20. (1) Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében, vagy törvényben meghatározott esetekben ellenérték nélkül ingyenesen vagyonkezelésbe adható. (2) A vagyonkezelıi jog - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerzıdés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó szerzıdésen alapuló vagyonkezelési jog az ingatlannyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelıt azonban a szerzıdés megkötésére visszamenı hatállyal megilletik a vagyonkezelı jogai és terhelik a kötelezettségei. (3) Vagyonkezelıi jogot kizárólag a Képviselı-testület alapíthat minısített többséggel hozott határozatával. 14. Vagyonkezelıi jog gyakorlása 21. (1) A vagyonkezelıt ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg, a vagyonkezelıi jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (2) A vagyonkezelı a kezelt vagyon rendeltetésének, a vagyonkezelési szerzıdésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelıen, az elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait, továbbá birtokvédelemre jogosult. (3) A mennyiben a vagyonkezelı a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a tényleges használó magatartásáért, mint sajátjáért felel. 22. A vagyonkezelı köteles: a) viselni a vagyon terheit, b) teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerzıdésben elıírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségeit, c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülı értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni, d) gondoskodni a vagyon értékének megırzésérıl, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzésérıl, 7

8 e) tőrni az önkormányzatnak a vagyonkezelésre vonatkozó ellenırzéseit, illetve közremőködni az ilyen ellenırzésekben, f) teljesíteni a vagyonkezelési szerzıdésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket. 23. (1) A vagyonkezelıi jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékeként az önkormányzat Képviselı-testületet által meghatározott ellenértéket a vagyonkezelési szerzıdésben foglaltaknak megfelelıen egy összegben, vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. (2) A vagyonkezelı a vagyonkezelési szerzıdése lejáratánál hosszabb lejáratú kötelezettséget a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan csak az önkormányzat elızetes hozzájárulásával vállalhat. (3) Az önkormányzat elızetes írásbeli engedélyét köteles kérni a vagyonkezelı ha vagyonkezelési szerzıdés másként nem rendelkezik- a kezelt vagyonon elszámolt, az értékcsökkenést meghaladó, értéknövelı beruházáshoz, felújításhoz. Az önkormányzat jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat tételesen ellenırizni. 15. A vagyonkezelıi jog ellenértéke 24. (1) Az önkormányzat vagyonkezelıi jogot a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag ellenérték fejében alapíthat. (2) A vagyonkezelıi jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a mőködtetési költségeket, a vagyon értékét, mőszaki állapotát, a vagyonkezelı által vállat kötelezettségek értékét, a vagyonhoz kapcsolódó jogszabályi és szerzıdéses kötelezettségeket. (3) Vagyonkezelıi jog ingyenesen alapítható, ha a (2) bekezdésben foglalt körülmények figyelembe vételével megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez önkormányzati közfeladat is kapcsolódik, vagy a feladat ellátása hosszú távon csak veszteségesen biztosítható. A vagyon kezelıjének ez esetben is biztosítania kell a vagyon karbantartását és értékmegırzését legalább az értékcsökkenési leírásnak megfelelı mértékben. (4) A felek megállapodhatnak a vagyonkezelési szerzıdésben abban, hogy a vagyonkezelı az ellenértékként megállapított pénzösszeget egy összegben, részletekben, vagy ezek kombinációjában fizeti meg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a vagyonkezelı az ellenérték egészét, vagy egy részét a vagyontárgyba történı beruházással egyenlíti ki. A beruházás részletes árazott költségvetése ez esetben a vagyonkezelési szerzıdés része. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a vagyonkezelı szerzıdésben meghatározott más tevékenységet teljesít ellenértékként, a tevékenység szerzıdéses értékének meghatározásával. (5) Amennyiben a vagyonkezelı a szerzıdéses fizetési, vagy beruházási, vagy egyéb szerzıdéses, vagy jogszabályi kötelezettségeit neki felróhatóan elmulasztja, az önkormányzat - írásbeli felszólításának kézhezvételétıl, illetve az abban kitőzött teljesítési határidı elteltétıl számított harmincadik napra - a szerzıdést felmondhatja. 16. A vagyonkezelés ellenırzése 25. (1) Az önkormányzati vagyon kezelıjét megilletı jogok gyakorlásának szabályszerőségé, célszerőségét a tulajdonosi joggyakorló ellenırzi. (2) Az ellenırzés célja a jogszerőtlen, szerzıdésellene, vagy a tulajdonosi érdekeket sértı gazdálkodás, az ilyen intézkedések feltárása és a jogszerő állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása. 26. (1) A tulajdonosi ellenırzést végzı személy jogosul: a) az ellenırzött telephelyeire, ingatlanaira belépni, 8

9 b) az ellenırzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíteni. c) az ellenırzött szerv vezetıjétıl és bármely alkalmazottjától írásban, vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást kérni, (2) Az ellenırzött szerv vezetıje illetve dolgozója jogosult: a) az ellenırzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenırzés megállapításait megismerni, a jelentés-tervezetre észrevételt tenni. (3) Az ellenırzött szerv vezetıje, illetve dolgozója köteles: a) az ellenırzés végrehajtását segíteni, abban együttmőködni, b) az ellenırzést végzı részére szóban, vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba betekintést engedni, c) az ellenırzés zavartalan elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni. (4) A tulajdonosi ellenırzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlannyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését, vagy más intézkedés megtételét. (5) A vagyonkezelı ellenırzésével kapcsolatos fent részletezett tulajdonosi jogokat a Pénzügyi Bizottság gyakorolja, amely az ellenırzések, vizsgálatok eredményérıl évente beszámol a Képviselı-testületnek. 17. Haszonélvezeti jog alapítása 27. (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag törvényben meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható. (2) Haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a Képviselı-testület dönthet. 18. Önkormányzati fenntartású intézmények vagyonhasználatának szabályai 28. (1) Az önkormányzat az önkormányzati intézmény, alapító okiratában meghatározott alaptevékenysége ellátásának céljából és annak idejére az intézmény ingyenes használatába adja az ehhez szükséges vagyonelemeket. (2) Az intézmény a rábízott vagyont az alaptevékenységét meghaladó célra csak alaptevékenységének sérelme nélkül, az önkormányzat elızetes egyetértésével hasznosíthatja. Az önkormányzati intézmény vezetıje a vagyonhasznosításról minden év május 31-ig írásban beszámol a Pénzügyi Bizottságnak. 29. Az önkormányzat fenntartásában mőködı költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyakat Ft egyedi bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, e fölött a polgármester hozzájárulásával selejtezhetik. VII. Fejezet Az önkormányzati tulajdonosi joggyakorlás különös szabályai 19. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos egyezség megkötése 30. Az önkormányzat vagyonát érintı perbeli, vagy peren kívüli, illetve nem peres eljárásban létrejövı egyezség megkötésére a vagyonnal való gazdálkodás általános szabályai az egyes eljárásokra vonatkozó sajátos jogszabályi elıírásokkal együtt értelmezendık. 20. A követelés elengedés és a tartozásátvállalás szabályai 31. (1) Követelést elengedni, tartozást átvállalni költségvetési elıirányzat alapján és költségvetési kiadásként elszámolva lehet. 9

10 (2) Követelésrıl lemondani, tartozást átvállalni csak Képviselı-testületi határozattal jóváhagyott jognyilatkozattal lehet. (3) Követelésrıl való teljes, vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben van lehetıség, ha a követelés érvényesítése aránytalanul nagy költséggel járna, vagy a lemondással járó elınyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat. 21. Hatósági, bírósági eljárások 32. Az önkormányzati vagyontárgyakat közvetlenül érintı, vagy azokkal kapcsolatos önkormányzati érdekek megóvása miatt szükségessé váló közigazgatási hatósági, vagy bírósági eljárásokban az ügyfél jogait a polgármester, illetve a vagyonkezelési szerzıdés esetén a szerzıdés keretein belül, meghatalmazás alapján- a vagyonkezelı, vagy a vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja. 22. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban 33. (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévı egyszemélyes gazdasági társaság legfıbb szervének törvény által hatáskörébe tartozó jogait a Képviselı-testület közvetlenül gyakorolja. (2) az önkormányzati tulajdoni hányaddal mőködı gazdasági társaságoknál a társaság legfıbb szervének ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli azzal, hogy a) a társasági szerzıdés jóváhagyás, módosítása, b) a gazdasági társaság részérıl új gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, más gazdasági társaságban részesedés szerzése, elidegenítése, átruházása, c) az alaptıke (törzstıke) felemelése és leszállítása, d) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának, megszőnésének, valamint más társasági formába történı átalakulásának elhatározása kérdésben a Képviselı-testület elızetes döntése szükséges. 23. Tulajdonosi jogok gyakorlása társasházi tulajdon esetén 34. Az önkormányzat tulajdonában álló társasházi tulajdon esetén a társasházi közgyőlésen a tulajdonosi a polgármester azzal, hogy a döntésekrıl évente egyszer a Képviselı-testületnek beszámol. VIII. fejezet 24. Közzétételi szabályok 35. (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintı döntések közzétételére a évi CXII. törvény (a továbbiakban: Információs törvény) 1. sz. mellékletének 4. pontját kell alkalmazni. (2) A közzétételt az Információs törvény 33. (1) bekezdésének megfelelıen Pilis Város Önkormányzat hivatalos honlapján való megjelenéssel kell teljesíteni. IX. Fejezet Záró rendelkezések 36. (1) E rendelet május hó 01. napján lép hatályba. 10

11 (2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Pilis Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2007.(IV.5) és a 15/2004. (V.27.) rendeletével módosított 5/2004. (I.29.) rendelete. (3) A rendelet kihirdetésérıl a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályairól szóló rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével, a jegyzı gondoskodik. Pilis, április hó 27. napján. Szabó Márton polgármester dr. Labundy Norbert jegyzı A rendelet kihirdetésre került: Pilis, április hó 27. napján. dr. Labundy Norbert jegyzı 11