Ú JA BB E R E D M É N Y E IN K A BOR- ES

Átírás

1 Ú JA BB E R E D M É N Y E IN K A BOR- ES C S E M E G E S Z Ő L Ő -N E M E S ÍT É S B E N D R. K O Z M A PÁ L akadémikus, eyetemi tanár S.-N É D R. U R B Á N Y I M Á R T A tudmánys munkatárs D R. S Z. N A G Y L Á SZ LÓ eyetemi adjunktus A K E R T É S Z E T I E G Y E T E M S Z Ő L Ő T E R M E S Z T É S I T A N S Z É K E Tanszékvezető: DR. KOZMA PÁL akadémikus, eyetemi tanár

2 !.

3 BEVEZETÉS Minden termesztési ában, íy a krszerű nayüzemi szőlőtermesztésben is eyre fntsabb termelőeszközzé válik a fajta. A váltzó és állandóan növekvő termesztői és fyasztói követelmények kieléítése csak flyamats nemesítéssel és módszeres fajtaértékeléssel valósítható me. Az ilyen irányú tevékenysé mst is nay részét képezi a Szőlőtermesztési Tanszék kutatási feladatainak. A jelenle is flyó keresztezéses nemesítés 1948-ban kezdődött. Azóta nayszámú hibridppulációt hztunk létre, s nayszámú fajtajelöltet állítttunk elő és értékeltünk (Kzma [1973, 1974]). Ebben a közleményünkben előzetesen elismert két vörösbrszőlő-fajta és minősítésre bejelentett két vörös- és két fehérbrszőlő-fajtajelölt, valamint öt csemeeszőlőfajtajelölt értékvizsálatának lefntsabb eredményeit ismertetjük. A vizsálatk körülményei A N Y A G ÉS M Ó D SZ E R A vizsálatkat a Kertészeti Eyetem Kísérleti Üzemének szietcsépi kísérleti telepén véeztük. Az előzetesen elismert brszőlőfajták és az állami minősítésre bejelentett brszőlő-fajtajelöltek parcelláit yökeres duvánnyal 3 m sr- és 1 m tő távlsára telepítettük ban. A csemeeszőlő-fajtajelölteket 1968-ban 3 m sr- és 1 m tőtávlsára telepített Berlandieri X Riparia T. 5C alanyra ltttuk ben zöldltással. A kísérleti terület fekvése yakrlatila síknak minősíthető. A parcellák között és a parcellákn belül cm-es szintkülönbséek előfrdulnak. A terület talaja meszes hmk, helyenként nayn laza vilás fltk is találhatók. A srk iránya csak kissé tér el az ÉD-i iránytól. A brszőlőfajták és -fajtajelöltek tőkéit ben, a csemeeszőlő-fajtajelöltek tőkéit pedi ban kezdtük eykarú Mser-féle maas krdnművelésre alakítani. A kísérleti parcellák tőkéit a csercsaps és a cseralaps váltómetszés eyüttes alkalmazásával, félszálvesszős, valamint szálvesszős metszésben részesítettük. A tőkénkénti rüyterhelést a tőkék erősséétől és a fajta, a fajtajelölt termőképesséétől, terméstulajdnsáaitól füően határztuk me. A tőkénkénti á t las rüyterhelés évenként és fajtánként rüy között váltztt. A kísérleti parcellák üzemi művelésben részesültek. A tráyázást talaj- és levélanalízis eredményeink fiyelembevételével véeztük. A kísérleti területre szélsősées időjárás jellemző. A vizsált 5 évben ( ben) két téli, hárm tavaszi és ey őszi fay kársíttta súlysan a szőlőt. A keresztezéses nemesítéssel előállíttt brszőlőfajták és brszőlő-fajtajelöltek vizsálati adataiból 5 év ( ), a csemeeszőlő-fajtajelöltek vizsálati adataiból 4 év ( ) átlas eredményeit ismertetjük. 7

4 A vizsált fajták és fajtajelöltek A vizsált új hibrid fajtákat és fajtajelölteket Kzma Pál állíttta elő. A keresztezés évét és a szülőfajták nevét zárójelben ismertetjük. Minősített fajták: Mayarfranks (1953, Muscat BuschetXKékfranks) vörösbrszőlő-fajta. Bíbrkadarka (1948, Kadarka X Muscat Buschet) festőlevű vörösbrszőlő-fajta. Rubints (1951, Kadarka XKékfranks). Vörösbrszőlő fajtajelöltek: Cs. 2 (1953, Kadarka XKékfranks). Fehérbrszőlő fajtajelöltek: Cs. F. 259(1952, Kékfranks XMedc nir). Cs. F. 47 (1952, Izsáki sárfehérxottnel musktály). Kntrll brszőlőfajták: Kékfranks, Buvier, Ottnel musktály. Csemeeszőlő fajtajelöltek: Cs. É. 35 (1953, Itália Xlrsai Olivér). Cs. É. 87 (1953, Damaszkuszi sáraxszőlőskertek királynője musktály). Cs. É. 15 (1953, Damaszkuszi sára XPrécce de Maiinre). Cs. É. 18 (1952, Damaszkuszi sára X Szőlőskertek királynője musktály). Cs. É. 9 (1952, Génuai zamats X Hamburi musktály). Kntrll csemeeszőlőfajták: Csaba yönye, Chasselas, Attila. A vizsálatk módszere A vizsálatkat a krszerű fajtaértékelési módszerekkel véeztük. K U T A T Á S I E R E D M É N Y E K ISM E R T E T É SE ÉS É R T É K E L É SE Minősített brszőlőfajtáink és fajtajelöltjeink rövid értékelése Brszőlőfajtáink és -fajtajelöltjeink, valamint a kntrll fajták szüreti idejét, fürtjének, byójának tömeét, termésének mennyiséét és minőséét az 1. táblázatban ismertetjük. A táblázat adatai a szüreti idő kivételével a kísérleti parcellák ötéves vizsálatának átlas eredményei. Ezek mellett a lekrábbi és a lekésőbbi szüreti időpntkat közöljük. A Mayarfranks-t 1974-ben minősítették előzetesen elismert fajtává. Október elején, a Kékfranks előtt 5 9 nappal szüreteltük. Termésfürtje vállas-kúps, tömött közepesen tömött. A Kékfranksénál 2, 3 dk-mal naybb. Byója ömbölyű, kissé menyúlt ömbölyű, kisebb, mint a Kékfranks byója. Színe sötétkék, vékny héjú, kék színanyaban azda. 8

5 Terméshzamának ötéves átlaa k/ha, ez ha-ónként 2130 k-mal több, mint a Kékfranksé. A must átlas cukrtartalma 18,5 mustfk, savtartalma 8,7%. Rthadással szembeni ellenállóképessée a Kékfrankséval azns, tehát visznyla jó. A téli faytűrő képessée Szietcsépen a Kékfrankséval meeyező. Bra jellezetesen csersavdús, fűszeres, testes, fajtajellees vörös br; kezdeti fejlődése lassú. Festékanyaa dilükzid-kmpnenst nem tartalmaz. A Bíbrkadarka 1974-ben részesült előzetes és ben állami elismerésben. Szietcsépen któber első felében, a Kékfranks előtt általában 5 nappal szüreteltük. Termésfürtje vállas-heneres, közepesen tömött, a Kékfranksénál ali kisebb. Byója kissé menyúlt ömbölyű, kissé naybb, mint a Kékfranks byója. Színe sötétkék, erősen hamvas. Húsa sötétvörös, festőlevű. Byóhéja vasta, szilárd, színanyaban nayn azda. Ötéves átlatermése k/ha, ettől a Kékfranks 2180 k-mal maradt el. A fajta cukrtermelése mérsékelt, öt év átlaában 15,5 mustfk. Rthadásra a Kékfrankshz hasnlóan nem érzékeny. Fay tűrő képessée a Kékfranksétól ali marad el. Téli és tavaszi faykárk után a rejtett rüyek- Sí 53 O r - OO -d- kd r r i < CT <3 45 'O tí ' ' ' ró' 00 O s ró' 1 h u in m i < cr in 1-1 c n 0\ s í >n r - O s kd \ 00 «n VO < 1 <3 c O «n 8 r - 00 <N r O m m 5 d- d- LO CT O s 'd- c -. w c O O CT 00 OO O s \ r l OO 3 H.^0 N c bíi 6 *2 O m d" O d- - M ÍN <N 1-1 CT CT CT CT 53 b 1 c X < <3 (50 b c f - l/d m r- OO O s -W T3 Tf n -d c r í i-i OO O S í= 1 1 <1 53 -O l/ó ivó d VO d «n «n» <N (N CT n 1 1 $ X X X X X X X. s <U X X 53 T3 3.Sí.*J N X C/í 05 CT d c 6 ő in ő 2 O di X X X X X X X X X S 4 1.Sí ? < i 2 * s: s 2 <5 2 J 43 V j 3 rt <é? < / s C/5 4 4 G <u cd < h M -<L> *4 X 15 x z % & ««c ^V5 Ö0 *= cd - cd»-< O > * cd O.G B C/5 / s 3 00 T3 G O GO O pq O + > G Gcd cd cd T3 0) Ő 5 X <U X D % c -G O X X X C/5 cd cd cd 00 c/5,3 O C^ l Qcd cd 3 B cd O ÍH S-i cd cd qcd CT u d j dt í (XI co G TJ ü 13 T3 cd 2 cd CT cd >-< t í 0) > cd * 3 HH w PP ö í4 U CQ u 9

6 bői fakadt hajtáskn is számttevő termést hz. Svány hmktalajn is kieléítően növekedik. Bra színanyaban azda, mély sötétvörös; több évben vézett vizsálat szerint dilükzidmentes. A Bíbrkadarka bra elsősrban színjavításra alkalmas, de évjárattól és feldlzástól füően önálló brként is fyasztható. A Rubints 1979-ben államila minősített fajta szeptember véén, któber elején szüretelhető. A Kékfranks előtt 6 10 nappal szüreteltük Szietcsépen. Termésfürtje középnay, vállas-kúps, többször szárnyas, közepesen tömött vay tömött. A vizsált brszőlőfajták közül a lenaybb átlatermést érte el. A k/ha termése 4250 k-mal több a Kékfranks átlatermésénél. Rthadással szembeni ellenállósáa több évben jbb vlt, mint a Kékfranks fajtáé. Visznylas faytűrő képessée a Kékfranksétól ali maradt el Szietcsépen. Téli faykár után a termésreenerálódó képessée ha az idős fás részek nem kársdtak kiemelkedő. Bra fűszeres, finm ízű és zamatú, csersavban és színanyaban azda, fajtajellees, testes vörös br, kedvezőtlen évjáratban kissé savas. A Cs. 2 minősítésre bejelentett fajtajelölt erős növekedésével, krai termőrefrdulásával és jó cukrtermelő képesséével tűnt ki. Kedvezőtlen körülmények között, rssz évjáratban rthadásra hajlams, bár nem annyira érzékeny, mint a Kadarka. Termésátlaát a rthadási veszteséek csökkentették. Bra jó évjáratban szép színű, nayn finm fűszeres, zamats, testes vörös br. A Cs. F. 259 minősítésre bejelentett fehérbrszőlő-fajtajelölt általában szeptember 10-e körül szüretelhető. Visznyla későn fakad, de krán és yrsan cukrsdik. 2. táblázat. Csemeeszölö-fajtajelöltjeink, valamint a kntrll fajták szüreti adatai Szietcsépen az évek átlaában A fajtajelöltek és a kntrll fajták lekrábbi Szüreti idő Termés- Termésmen ny isé lekésőbbi mennyisé k/ha cukr refr. ért. sav Y Cs. É. 35 (Itália Xlrsai Olivér) VIII. 8. VIII ,1 7,4 Cs. É. 87 (Damaszkuszi sára X Szőlőskertek királynője musktály) VIII. 17. VIII ,4 9,6 Csaba yönye VIII. 5. VIII ,1 8,4 Cs. É. 15 (Damaszkuszi sára XPrecce de Maiinre) VIII. 27. IX ,4 9,8 Cs. É. 18 (Damaszkuszi sára X Szőlőskertek királynője musktály) VIII. 24. IX ,4 9,0 Chasselas IX. 1. IX ,0 7,8 Cs. É. 9 (Génuai zamats X Hamburi musktály) VIII. 26 IX ,0 8,2 Attila IX. 1. IX ,2 8,5 10

7 Termésfürtje tömött, heneres, yakran szárnyas, átla 11,5 dk. Byója középnay, ömbölyded, beérve sárászöld, húsa lédús. Ötéves átlatermése 9900 k/ha, 470 kmal több, mint a Buvier összehasnlító fajtáé. A must cukrtartalma rssz évjáratban is túlhaladja a 18 mustfkt, öt év átlaa 19,5 mustfk. Kedvezó'tlen körülmények között kissé rthad, de a naybb mértékű rthadás előtt mustfkkal leszüretelhető. Visznylas faytűrő képessée jó. Vesszői krán és jól beérnek. Bra yrsan fejlődő, jellezetes, fűszeres, kiváló zamatú, harmnikus, minőséi fehér br. A Cs. F. 47 minősítésre bejelentett fehérbrszőlő-fajtajelölt szeptember véén, któber elején szüretelhető. Termésfürtje nay, közepesen tömött vay tömött, kissé vállas-heneres, a fürt öt év átlaában 18,8 dk. Byója középnay, ömbölyű, sárászöld, intenzíven musktálys zamatú. Terméshzamának ötéves átlaa k/ha. Ez ha-nként 3370 k-mal több, mint az összehasnlító Ottnel musktályé. Cukrtermelése mérsékelt, öt év á t laában 15,3 mustfk, ez Szietcsépen 0,7 mustfkkal kevesebb az Ottnel musktály átlaánál. Visznylas fay tűrő képessée közepes, rthadás-ellenállósáa az Ottnel musktályéval azns. Brának musktálys illata és zamata yakran intenzívebb, mint az összehasnlító Ottnel musktályé. Kedvezőtlen évjáratban határzttan kemény karakterű. Gazda savtermelése az Alföldi brvidéken hasznsítható. Csemeeszőlő-fajtajelöltjeink rövid értékelése Csemeeszőlő-fajtajelöltjeink, valamint a kntrll fajták szüreti adatait a 2., fntsabb uvlóiai adatait a 3. táblázatban ismertetjük. 3. táblázat. Csemeeszőlő-fajtajelöltjeink, valamint a kntrll fajták fntsabb uvlóiai adatai A byó 100 byó A byó A fürt szakítási nymási 100 ma majának szilárdsáa száma húsának héjának szélessée hssza szélessée hssza A fürt A fajtajelöltek és kntrll fajták db mm mm cm cm dk 't, 1, q, ''I >/T GO r í t"-" r f W l , , , ,8 252, ,8 62, , , , ,2 19, , , , ,0 «n v «n cn v v <N ct r-t C-í r-t r i On v ict «^ cn v k r-t [C c , , ,9 Cs. É. 35. Cs. É. 87 Csaba yönye Cs. É. 15 Cs. É. 18 Chasselas Cs. É. 9 Attila 11

8 A Cs. É. 35 fajtajelölt szüretelése a Csaba yönye után néhány nappal kezdhető'. Fürtje, byója naybb, mint a Csaba yönyéé, a szállítást is jbban tűri. Byója vális, brstyánsára, finm musktálys zamatú. A l l 780 k/ha termésátlaa 3790 k-mal több a Csaba yönye termésátlaánál. A Cs. É. 87 fajtajelölt is nayn krai érésű, általában auusztus közepén szüretelhető, jól szállítható. Fürtje laza, ezért közepes, de yakran nay. Byója vális, vilássára, semlees ízű, a Cs. É. 35-ös byójánál naybb. Másdfürtök nevelésére hajlams, ezek általában szeptember közepéi jól beérnek. Néyéves termésátlaa Szietcsépen k/ha. A Cs. É. 15 fajtajelölt néha auusztus másdik felében, de inkább szeptember első felében, a Chasselas előtt szüretelhető. Fürtje nay, közepesen tömött vay tömött. Byója nay, kissé vális, sára, semlees ízű. Néyéves termésátlaa k/ha, ez a Chasselas Szietcsépen mért jó termésátlaánál 1750 k-mal több. A Cs. É. 18 fajtajelölt általában szeptember első felében szüretelhető. Fürtje nay, közepesen tömött. Byója nay, vális, vilássára, közömbös izű. Bőtermő, termésátlaa k/ha. A Cs. É. 9 fajtajelölt kedvező évben már auusztus véén, kedvezőtlen évben szeptember közepe után szüretelhető. Fürtje kedvező felépítésű, közepesen tömött. Byója nay, vális menyúlt vális, sárásfehér, enyhén musktálys, jellezetes ízű. Terméshzamának néyéves átlaa k/ha, ez ha-ónként 1080 k-mal több az összehasnlító Attila termésátlaánál. Összeflalás A Szőlőtermesztési Tanszéken keresztezéses nemesítéssel előállíttt, államila minősített hárm vörösbrszőlő-fajta, ey vörösbrszőlő-fajtajelölt, két fehérbrszőlő-fajtajelölt és öt csemeeszőlő-fajtajelölt vizsálatának leújabb eredményeiről számltunk be. A brszőlőfajták és -fajtajelöltek szüreti adatainak ötéves átlaát az 1. táblázatban, a csemeeszőlő-fajtajelöltek szüreti adatainak néyéves átlaát a 2., a fntsabb uvlóiai adatait a 3. táblázatban ismertetjük. Minősitett brszőlőfajtáink és -fajtajelöltjeink ha-nként k-mal termettek többet az összehasnlító fajtáknál. A must cukrtartalma két esetben marad el az összehasnlító fajtáktól, ebből az eyik a festőlevű Bíbrkadarka, amelynek a Kékfrankshz visznyíttt 1,2 mustfks lemaradása elfadható. A Rubints vörösbrszőlő-fajta k/ha ötéves termésátlaával és kiváló minőséű brával a Cs. F. 259-es fehérbrszőlő-fajtajelölt krai érésével, valamint nay mustfkával és zamats brával emelkedik ki. Ezek által válhatnak nayüzemi fajtákká. Csemeeszőlő-fajtajelöltjeinek termésátlaa k-mal több az összehasnlító fajták termésátlaánál. A fajtajelöltek fürtátla, byóinak nymási és szakítási szilárdsáa minden esetben naybb a kntrll fajták azns adatainál. A Cs. É. 35-ös és a Cs. É. 87-es fajtajelölt nayn krai érésével tűnik ki. A Cs. É. 35-ös fajtajelölt érési ideje ali marad el a Csaba yönye érési idejétől. Ezek a leíéretesebb csemeeszőlő-fajtajelöltjeink. A kézirat leadva: február 15-én. Irdalm Kzma P.: A szőlő keresztezéses nemesítésének helyzete. Kertazdasá. 5(1):1 10. Kzma P.: A szőlő teljesítőképessée növelésének lehetőséei keresztezéses nemesítéssel. Arártudmányi Közlemények. 33:

9 HADIM HOBBIÉ PE3YJIBTATBI B CEJIEKU.MH BHHHBIX H CTOJlOBblX COPTOB BHHOrPAflA fl-p II. K 3mü fí-p M. ypőanu ff-p JI. C. Hadb Pe3K)MC H a xaijjenpe BmrpanapcTBa mm OTHmajiHCb cambix HOBbix pe3yabtatax HaniHX nbitob c flbymfl npe,3baphtejibn pahohhpbahhbimh cptbmh BHHrpana jwn KpacHr BHHa, BbmeaéHHbiMH nytém CKpeiuiíBaHHH fljw yjiyhmehhh, c flbymh xarhhflatamh b cpta bh rpana pnx KpacHr BHHa, c abymh KaHflHaaTaMH b c p ia BHHrpaaa jura öejir BHHa h c 5 xammnatamh b cpta CTOJiOBr BHHrpaaa. CaMbie BaacHbie jiahhbie nbitob H3ji:xeHbi b I-it, 2-ií h 3As-eit TaöjiHuax. B nepbom CTOJiÖHKe xaöjihii nepeíhcjrehbi HOBbie cpta, xahflhnatm b cpta h xm-pjibhbie cpta: MaönptftpanKui (MycxaT Eyme X KexíjipaHKm) npejifsapnrejibho pafihhpbahhbiü cpt bh- Hrpana jura KpacHr BHHa; EuőpmdapKa (Kajiapxa X MycxaT Byine) npe;ibaphte;ibho paílhhpbahhbih cpt c xpachjih- HblM COKOM fljih KpacHr BHHa; H bmü b cpt BHHrpaaa jura xpachr BHHa PyÖHHTm (KajiapxaX Kexijjpamcm), a H. 2 (Kajjapxa X KextJjpaHxni xamihhat xhtpnbhbih cpt BHHOrpaaa KeK/fipanKut /ura xpachr BHHa; KaHHHflaT b cpta BHHrpajia jura öejtr BHHa lí (KexijipaHxiHX Menx Hap); KaHHHflaT b cpta BHHrpa/ia jura Mycxarar 6e/ir BHHa H (HixaxH map(j)exepxót- TOHenb MycxaT); KOHTpJibHbie cpta BHHrpajia jura öejir BHHa Eyeuep h OmmneAb MycKam; KaHHHiiaTbi b cpta ctjibt BHHrpafla H. E. 35 (HTajHraxMpmaH OjiHBep), 1. E. 87 (AaMacxycH acejitbiiíx MycxaT xpaebbi BHHrpanHHKOB), íí. E. 15 (jjamacxych jxéjitbiftxnpexc ne Majnmrpe), H. E. 18 CZJaMacxycH acéjitbihx MycxaT xpjiebbi BHHrpa/iHHKOB), V. E. 9 (HaymxraMŐyprcxHtt MycxaT); xhtpjibhbie cpta ctjibt BHHrpana Ha6a /léhb/ie, IDacJia, ÁTTHJia. 1. maö iuifa. Hamué cópa yptcan uaiuux paünupeannux eunnux cpme eunzpada u kühöudame e cpma, a tnakmce u KOHmpAbHbix cpme e cpednem 3a z. z. B jm ű maőtuife ui.imeeithi came pamee u came ntduee epemh cópa eunzpada, eec zp3öu (ökz), eec hzöu (zp), ypmcaüucmb (kz/zü), caxapucmcmb cyc.ia u mumpyeman KUCAmncmb cyc.ta (%>) 2. maóauifa. Hamué cópa ypytcan Haiuux Katidudams e cpma cmaez eunzpada, a makmce KOHmpAbHbix cpme e cpednem 3a z. z. B maőauife cőu/aemcn came pannee u came niönee epemh cóa eunzpada, ypmcaüucmb (kz/zü), u3mepenne petfípakmmempm cöep- Mcanue caxapa u KUCAmu (%) 3. maóaui/a. Bastcnue yeaozuneckue dannue nautux Kanduáame e cpma cmaez eunzpada, a makmce KnmpAbnux cpme. B maóauife cdepmcamc.u caeöyiu/ue danitbie: eec zpedu (ökz), ÖAuna (cm) u wupma (cm) zpsöu. Hauhü (mm) u uiupma (mm) hzön. Bee 100 hzö (zp), eec Kicuifbi 100 hzö (zp), eec MHKmu (zp), uuca c mhh (uim) u ux eec (zp). Bee 100 cemhh (zp). CnpmueAenue Ha öae ienue u mpue (zp). B OÖmeM MOIKHO yctahobhtb, HTO CpCflH HOBblX HaxOflaiHHXCH ITOfl TOCynapCTBeHHblM COpTOHCnbiTaHHeM Hanmx KaH/iH/iaxOB b cpta cambimh MHröemaimHMH bbjwitch BHHHbie (fipmbi BHHrpana PyÖHHTOin H. <t>. 259 h H. 3>. 47, a Taxe h HauiH xahjwnatbi b cpta ctjibt bhhtpana H. E. 35 h H. E

10 SOMÉ NEW RESULTS IN B R E E D IN G W IN E - A N D T A B L E G R A PE S Dr. P. Kzma Dr. M. Urbányi Dr. L. Sz. Nay Summary At the Vinerwin Department there was a reprt iven abut the new results t by tests made n tw red-wine rape varieties previusly accepted, tw similar nes appinted, tw white wine rape varieties appinted and five new table rape varieties appinted. The mst imprtant data f the tests are iven summed up in Tables 1, 2 and 3. In the first clumn f the Tables the new varieties, appinted nes fór varieties and cntrl nes are iven: Mayarfranks (Muscat BuschetXBlaufránkisch) previusly accepted rape variety; Bibrkadarka (KadarkaXMuscat Buschet) previusly accepted red wine variety f teinturier wine; Rubints (KadarkaXBlaufránkisch) and Cs. 2 (KadarkaxBlaufránkisch) appinted variety; Blaufránkisch as cntrl variety fór red wine; Cs. F. 259 (BlaufránkischxMedc nir) appinted fór white wine variety; Cs. F. 47 (Izsáki sárfehér [Silberweiss]XMuscat Ottnel) muscat white wine variety appinted; Buvier and Muscat Ottnel are muscat cntrl varieties fór white wine; Cs. É. 35 (ItaliaXlrsai Olivér), Cs. É. 87 (Damascus yellwxreina muscat), Cs. É. 15 (Damascus yellwxprecce de Maiinre), Cs. É. 18 (Damascus yellwxreina muscat), Cs. É. 9 (Panse de Cnstantinplex Muscat Hambur) are appinted t make table rapes, while Chasselas, Csaba yönye, Attila make cntrl varieties. Table 1. Harvestin data f qualified wine-rape varieties and appinted nes as well as cntrl types in the averae f the years The Table ives the earliest and latest harvestin dates, the weiht f cluster (dk), the same fberry (), the crp (kper ha), suár percentae (Klsterneubur hydrmeter) and the titrable acidity (ramm per liter). Table 2. Harvest data f ur appinted table-rape varieties and the same f cntrl nes in the averae f the years f at Szietcsép. The Table ives the earliest and latest harvest dat es the crp ( k per ha), the dry substance laken with refractmeter and the acidity (ramm per lite r) Table 3. Smé imprtant uvlical data f appinted table-rapes and cntrl types. The Table ffers the fllwin data: weiht f the cluster (dk), the lenth f the same (cm ), weiht f ne berry (), peel-weiht per 100 berries (), weiht f the flesh f the same (); number f seeds (pieces) and weiht f the same (), weiht f 100 seeds (). Cmpressive and tensile stress f the berry (). In enerál it can be fixed, f the appinted varieties under State qualificatin Rubints Cs. F. 259 and Cs. F. 47 wine rapes, as well as Cs. É. 35, Cs. É. 87 table rape varieties appinted seem the mst prmisin. 14