10 dolog, amellyel nem kell foglalkoznod szabad írás során

Átírás

1

2 10 dolog, amellyel nem kell foglalkoznod szabad írás során Ez a könyvecske a szabad írásról szól. A szabad írás a Belső Írás nevű kreatív írásmódszer alapja, de ugyanígy használható számos olyan helyzetben, amikor áradó kreativitásra van szükségünk, vagy túl akarunk valamiféle belső blokkon jutni. A szabad írás tulajdonképpen a papíron történő gondolkodást valósítja meg. Folyamatos, megállás nélküli kézírással történik. Ha te is használni akarod a szabad írást, akkor fogj egy füzetet, és írj bele folyamatosan, úgy, hogy egyszer sem tartasz szünetet. A téma bármi lehet, ezért is hívjuk szabad írásnak. Ha ennél több információra van szükséged, akkor két kis könyvecskét ajánlok a figyelmedbe. Az egyik A szabad írás avagy hogyan gondolkozzunk papíron c. ebook, ha nincs meg neked, akkor ingyen le tudod tölteni innen. A másik ez az írás, amelyet épp olvasol. Az élő Belső Írás tanfolyamokon megfigyeltem, hogy melyek a legfontosabb kérdések, amelyek felmerülnek a résztvevőkben a szabad írás kapcsán. Nehezen tudják elfogadni, hogy ebben a folyamatban valóban szabadok. Bárhogyan írhatnak bármiről. Tulajdonképpen csak néhány megkötés van: kézzel írj papírra folyamatosan írj, és ne állj meg gondolkozni közben, ne tarts szünetet kritika nélkül írj, ne cenzúrázd a gondolataidat A többi nem számít. Hogy mi az a többi, ami tényleg nem számít? Nos, erről szól ez a könyvecske. Jó olvasást és még jobb írást kívánok neked! Szűcs Tibor Mindennapi NLP

3 1. Külalak A szabad írás, amint azt már említettem a papíron történő gondolkodás művészete. A gondolat pedig gyors, nagyon gyors. Talán még a gondolatnál is gyorsabb. Na, jó, annál nem. De pont olyan gyors. Az erősen vizuális emberek azért hadarnak sokszor, mert a fejükben pergő képek (amelyek részben a gondolatainkat alkotják) olyan sebességgel peregnek a fejükben, hogy a szavaikkal nem tudják azt követni. Eltérő sebessége van a hagyományos olvasásnak, a különféle gyorsolvasási technikáknak, az emberi beszédnek, a gépírásnak, a kézírásnak, a gyorsírásnak ezeken elmélázhatnánk, de maradjunk most annyiban csupán, hogy a leggyorsabb a gondolat. A szabad írás során cikázó gondolatainkat vetjük papírra kézírással. Itt két dolog történik. Ha valóban leírjuk a gondolatainkat, akkor mindenképpen lelassítjuk a gondolkodásunkat miközben a lehető legerőteljesebben felgyorsítjuk az írásunkat. Minél gyorsabban írunk, annál jobb. Mivel a sorainkat az esetek többségében sosem olvassuk vissza, ezért nincs jelentősége a külalaknak. Olyan rondán írhatunk, amilyen rondán csak tudunk. A sebesség abszolút előnyt élvez a külalakkal szemben. Kivételt képez, amikor az írást vissza akarjuk olvasni, vagy további gyakorlatokat építünk rá. És tegyük hozzá: a külalak romlása nem feltétlenül jelenti azt, hogy olvashatatlan lesz az írásunk. Koncentrálj a gondolataidra, és írj a lehető legsebesebben!

4 2. Helyesírás A szabad írás A Belső Írás módszer alapköve, amelyet azért illetünk a belső jelzővel, mert nem kifelé írunk, hanem befelé. Mit jelent ez? Ha kifelé írsz, akkor az írásodat szeretnéd felhasználni, és megmutatni másoknak, vagyis maga az írás, mint produktum a lényeg. Fomáljuk, alakítjuk és tükéletesítjük, hogy pont olyan legyen, amilyennek azt megálmodtuk, és másoknak is minden lehetséges szempontból megfeleljen. A Belső Írás során többnyire teljesen mellékes, hogy végül mi lesz a papíron. Senki sem akarja azt elolvasni, nagyon sokszor még mi magunk sem. A szabad írás során a változást maga az írás folyamata okozza. A végeredmény helyett csak az élmény számít. A fejedben megfogant gondolatok a tollad szülőcsatornáján keresztül a papírlapon látnak napvilágot, és ez a csodálatos folyamat a tudattalan elméd bölcsességét áramoltatja át rajtad, hogy tudatos szinten is hozzáférhess ahhoz a kiapadhatatlan kreativitás-forráshoz, amellyel új megoldásokat találhatsz problémáidra, vagy kiváló belső állapotokat érhetsz el önmagadban. Talán nehéz lesz elfogadnod kezdetben: Ebben a folyamatban senkit sem érdekel a helyesírás. Ez nem azt jelent, hogy nem szabad helyesen írni, csupán azt, hogy nem kell. Ha megállsz kijavítani egy szót, azzal behúzod a kéziféket az alkotó folyamatban. Ne törődj a helyesírással, csak írj tovább!

5 3. Nyelvtan A nyelvtan nem egyenlő a helyesírással, mégis vannak, akik el tudják fogadni, hogy a helyesírás nem számít, miközben folyamatosan megállnak szabad írás közben, hogy nyelvtanilag helyessé tegyék a szöveget. Például ezt írod: Ma reggel bal lábakkal ébredtem és még a kávét is magamra ömlött. Ez így helytelen. Azért ejtünk ilyen hibákat mert írás közben változik a gondolatunk, másképpen fejezzük be a mondatot, mint ahogyan elkezdtük. Helyesen így volna: Ma reggel bal lábbal ébredtem, és még a kávét is magamra öntöttem. De nem javítunk, mert ahogyan a helyesírásnak, ennek sincs jelentősége sosem állunk meg a folyamatban, csak írunk tovább (kivéve, ha valami nagyon fontosat ki akarunk emelni) adott esetben az elírásnak külön jelentősége van Bal lábakkal kelni még szerencsétlenebb, mint bal lábbal kelni. Ha a kávét magamra ömlött, akkor én is öntöttem, de magától is ömlött mindenképpen rajtam landolt. Árnyalatnyi, jelentésbeli különbségek születnek így. Ezt vedd úgy, hogy az sem baj, ha a szöveg értelmetlen, ha nem fejezel be egy mondatot, ha nem logikus, ha rosszul ragozol, ha nem egyezteted az igeidőket, a személyes névmásokat semmi sem számít, csak írj.

6 4. Stílus Belső írás tanfolyamok bemutatkozó köreiben, és az első felolvasások előtt gyakori mondat ez: Igazából én nem is tudok írni. Ez alatt legtöbbször azt értik az emberek, hogy az ő stílusok nem olyan szép, izgalmas vagy élvezetes, mint a többieké. Való igaz, hogy van, aki szokott írni kifelé is, így az ő írásaik talán élvezetesebbnek tűnhetnek elsőre, mint azoké, akik még csak a szárnyaikat próbálgatják. Három fontos dolgot kell itt megjegyezni: Az első, hogy amint azt már többször említettem befelé írunk, önmagunknak. Ahogyan nem számít a nyelvtan, a külalak, a helyesírás, így az írásunk stílusa is mellékes. A folyamatban rejlik a változás. A második, hogy a belső írás a gondolataid felvétele. Mintha egy diktafonba mondanád, amit gondolsz, és az írássá alakítani azt. Így a legjobb tanácsom: Úgy írj, ahogy beszélsz. A harmadik, hogy mint ahogyan minden képesség, az írás és a stílusod is fejlődni fog. Egyre jobban írsz majd. Sőt. Ha fejleszteni akarod az írásod stílusát, ha meg akarod találni az írói hangodat, merem állítani, hogy a szabad írással érheted el a legjobb eredményt.

7 5. Téma Az emberek nem mindig tudnak élni a szabadságukkal. Ha azt mondom, most gondolj valamire, az első kérdés, ami felmerülhet benned: de mégis, mire? Így a szabad írásnál is sokan már az elején leblokkolnak. Te jó ég, mi a fenéről írjak? Talán most arra számítasz, hogy ötleteket adok, de nem (azt egy másik írásomban tettem meg.) Most inkább arra hívom fel a figyelmed, hogy teljesen mindegy, hogy miről írsz, mert nem tudsz másról írni, csak saját magadról. Ha a gondolatidat írod, magadról írsz. Ha egy másik emberről írsz, akkor is csak azt tudod megfogalmazni, ami a saját nézőpontodból látszik. Ha egy tárgyról írsz, olyan emlékek ébrednek benned, amelyek a sajátjaid, vagy olyan gondolatok születnek meg a fejedben, amelyek a saját életeddel kapcsolatosak. Ha egy kitalált történet lesz az írásod témája, metaforikus szinten ugyanúgy kapcsolódik a saját életedhez, mintha egy megtörtént eseményt idéznél fel. Élő tanfolyamokon az egyik leghatékonyabb gyakorlat az, amikor kártyahúzás során, véletlenszerűen határozzuk meg az írás témáját. Ezt sokszor igazán meg tudjuk bonyolítani: Több, különféle pakliból húzunk, magunknak és a szomszédunknak is lapokat. Mégis, az írások, amelyek megszületnek mindig magáról, az íróról szólnak.

8 6. Pozitív gondolkodás A kreatív írásfajták elég jól összeegyeztethetők az NLP-vel, vagyis a Neuro Lingvisztikus Programozással. Ez a játékos és elegáns személyiségfejlesztő módszer igen kíméletes az ún. Felfedezővel, vagyis azzal az emberrel, aki a gyakorlatokat végzi. Az NLP-ben sosem merülünk mélyre egy negatív élményben. Nem akarunk szenvedni. A szabad írás során azonban nem számít, hogy negatív vagy pozitív az írásod tartalma. Ennek az oka a rendszerességben rejlik. Megteheted ugyanis, hogy tíz oldalon keresztül jajgatsz és siránkozol, hogy milyen rossz neked. Ez azért jó, mert kiadod magadból a feszültséget, vagyis kiírod magadból a konfliktust. Ugyanakkor előfordulhat, hogy nem egy apró-cseprő dologról van szó, hanem egy komoly traumáról. Ha elhagyott a kedvesed, akkor másnap is azon kesereghetsz. Meg harmadnap is. Talán még egy hét múltán is csak ez lesz az írásaid témája. De képtelenség hónapokon keresztül a papírra zokogni. A leírt fájdalmaid és sérelmeid csak dagadnak, halmozódnak, növekednek, míg végül egyszerűen kipukkad a régi konfliktus, és a helyét átveszi a cselekvés, a tenni akarás. Egy reggel majd azt veszed észre, hogy már nem tudsz ugyanúgy keseregni. A változás szele átfordítja a füzeted lapjait, és pozitívan kezdesz el gondolkodni. Írhatsz jóról, írhatsz rosszról, írhatsz bármiről ezért hívjuk szabadnak ezt az írást.

9 7. Napszak A szabad írás leghíresebb alkalmazási módja Julia Cameron nevéhez fűződik. Ő fogalmazta meg A művész útja c. könyvében az ún. Reggeli jegyzetelés -t (Morning Pages). A reggeli jegyzetelés lényege, hogy minden reggel írj tele a füzetedben három oldalt, közvetlenül ébredés után. Ezt átvihetjük a lefekvés előtti időre is, ezt nevezhetjük Esti gondolatok -nak. Mindkét gyakorlatnak megvan a maga jelentősége. A közvetlen ébredés utáni írás az egész napodat meghatározza. Pozitív hullámhosszra kapcsol. Ráadásul ilyenkor még nem tértünk teljesen magunkhoz, ezért az írásunk is mélyebb lesz. A lefekvés előtti írásgyakorlatot átitatja az egész napod, segít értékelni a tapasztalataidat, levezeti a feszültséget, ráadásul az álmaidat is befolyásolhatod ilyen módon. Az éjszakai ébredéskor szabad írással rögzített álmok is rendkívül értékesek. Ugyanakkor meg kell értened, hogy bár ezeket a gyakorlatokat csak és kizárólag a megadott napszakban végezheted el, a szabad írást bármikor alkalmazhatod. Csak majd nem Reggeli jegyzetelés -nek hívod. Nem baj az. Ne kövesd el azt a hibát, hogy azért nem írsz, mert nem érsz rá egy bizonyos napszakban. Bármikor írhatsz, csak írj!

10 8. Terjedelem Valójában a szabad írásnak van egy minimális ideje. Ez hat perc. Ha hat percig írsz, az elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben belemerülj az írásba, és megteremtsd az összeköttetést a tudattalan elméddel. Ha egy A5-ös méretű füzetbe írsz, a hat perc alatt egy oldal, vagy másfelet fogsz teleírni. De mi van akkor, ha ennél rövidebb ideig akarsz írni? Nos, természetesen megteheted. Ilyenkor nem az történik, amiről az előbbi bekezdésben írtam, hanem valami más. De pont ez a szabad írás lényege, nem ragaszkodunk a szabályokhoz. Például ülsz a számítógéped előtt, és írnod kell egy anyagot. Egy cikket, levelet, vagy valamit, de fogalmad sincs, miről írj. Ez az írói blokk. Ekkor előveszed a füzeted, és elkezdesz írni: Most itt ülök, és azon jár az eszem, miről is írhatnék, de semmi sem jut az eszembe ha tudnám, miről írjak, akkor valószínűleg valami olyasmi lenne az, amiről egy csomó mindent el tudok mondani, amit szeretek és ismerek, mint például Eddig jutsz, és hirtelen megvilágosodsz. Visszaülhetsz a gépedhez dolgozni. Ha csak néhány sorra rúg az írásod, de elérted vele a kívánt hatást, akkor minden rendben. Érdekesebb kérdés a felső korlát. Az írásod terjedelmének a felső korlátjáról annyit tudnék írni, hogy nincs. Nem létezik felső korlát. Csak neked vannak korlátaid, mert egy idő után elfáradsz, éhes leszel, pisilni kell, vagy elgémberedik az ujjad. Addig írj, ameddig jól esik. Engem legtöbbször kilencven perc megállít. Negyven perc már elég jó.

11 9. Hatásmechanizmus Emlékszel, amikor arról írtam, hogy nem számít, mi az írásod témája? És amikor azt mondtam, hogy mindegy, hogy pozitív vagy negatív dolgokat fogalmazol meg? Ennek az az oka, hogy magában a folyamatban rejlik a kulcs. A kulcs, amely mindenféleképpen a pozitív változás ajtaját nyitja meg az elmédben. Van azonban egy tudatos elméd, amely szeretné mindig pontosan tudni, hogy mi történik éppen. Ilyenkor teszik fel a tanfolyamon a résztvevők azt a kérdést, hogy Ez a gyakorlat tulajdonképpen hogyan működik? Miért jó az, hogy erről írtunk? Legtöbbször kétféle válasszal rendelkezem. Az egyik, amely lépésről lépésre leírja, hogy a gyakorlat melyik fázisa pontosan mit okozhat az elmédben, és hogyan juthatsz el egy problémás helyzetből egy kedvezőbb állapotba általa, vagy miképpen erősítheted meg a céljaidat az írással. A másik válaszom így hangzik: Fogalmam sincs. A szabad írás legyen az bármilyen terjedelmű, témájú, stílusú, hangulatú mindenképpen jót tesz neked. Elmélázhatsz a hatásmechanizmusán, és ha ismered az NLP-t, az Ericksoni hipnózist, és más módszereket, sok érdekességet felfedezhetsz majd. Valójában azonban nem kell ismerned az írás működési elvét, nem számít, hogy pontosan tudod-e, mi történik az elmédben, mert csak jó dolgok fognak történni.

12 10. Mások Talán a legerősebb visszatartó tényező, amely a szabad írás ellen dolgozik, az a félelem, hogy mit gondolnak majd mások, ha meglátják az írásodat. Márpedig a szabad írás ereje abban rejlik, hogy nincs kritika, nincs bírálat, a gondolatok cenzúrázatlanul kanyarodnak ki a füzeted lapjaira. Ha azzal foglalkozol, mit gondolnak majd mások arról, amit a papírra vetsz, vagy mit gondolnának, ha tudnák, miket írsz, nagy hibát követsz el. Ugyanis: Senki sem olvashatja el az írásod az engedélyed nélkül. Az SMS-eidet sem olvasgatják, és a pénztárcádban sem turkálhat senki, igaz? Senkit sem érdekel, hogy mit írsz. Ezek a gondolatok csak neked értékesek, mert rólad szólnak és belőled születtek. Talán el sem tudnák olvasni az én füzetem esetében például nem fenyeget az a veszély, hogy bárki képes legyen kibogarászni a betűimet. Nekem sem nagyon sikerül. Az írásod, és az összes gondolatod csak a tiéd. Engedd, hogy szabadon áramoljanak. Köszönöm a figyelmed, sok örömöt az írásaidhoz!