Összefoglalás Ókori Hellász

Átírás

1 Összefoglalás Ókori Hellász

2 Hellász nagyjai Periklész 15 éven keresztül választották újra Athénban sztratégosznak, volt többször első sztratégosz is. Idejében virágzott az athéni demokrácia. A Peloponnészoszi háborúban halt meg, pestisben. Szolón Athén arkhónja, Kr.e ben a nevéhez fűződik a timokratikus alkotmány, a politikai jogok vagyon szerinti elosztása, a teherlerázás, és az adósrabszolgaság megszűntetése Lükurgosz Spárta királya és törvényhozója, Kr.e. VIII. sz., nevéhez fűződik a katonaállam kialakítása

3 Hellász nagyjai Kleiszthenész Kr.e. 508-ban létrehozta Athén új, területi elvű alkotmányát, jogegyenlőség a szabad polgárok között, a démosz uralma = demokrácia Miltiadész a marathóni győztes, első sztratégosz, Kr.e Leónidasz spártai király, a thermopülai-szoros hőse, a 300- ak vezetője

4 Lükurgosz cs. Spártai társadalom 1. A Kr.e. XII. században a dór hódítás által jött létre. 2. Spártai polgárok lakedaimónok; körüllakók perioikoszok; helóták 3-4. Lakedaimónok katonai szolgálat, politika Perioikoszok kézművesek, szabadok politikai jog nélkül, katonáskodnak szükség esetén Helóták lakedaimónok földjét művelik, családban élhetnek, önállóan gazdálkodnak, de jogfosztottak, terményadóval és szolgáltatással tartoznak; kiszolgáltatottak (bármikor megölhetik őket) 5. Az állandó fegyveres készenlétre a körüllakók és a helóták nyomasztó többsége miatt volt szükség.

5 Leónidasz cs. Spártai állam és tisztségviselők 1. Megfogalmazza és előterjeszti a javaslatokat a népgyűlésnek. Egyensúlyt tartott a király és a nép között. Tagjai a 28 vén és 2 király. 2. Lükurgosz a támogatók közül, később a legjobbak és legbölcsebbek kerülhettek be a vének tanácsába. 3. Ephoroszok a tényleges irányítók, ellenőrizték a tisztségviselőket, a külpolitikát irányították, bíráskodtak, 4. Gerúszia, a vének tanácsa fogalmazza, terjeszti be a javaslatokat, igen-nem szavazat, ferde végzés esetén a gerúszia megvétózza. 5. Lükurgosz célja a lakedaimónok tartós uralmának biztosítása lehetett.

6 Szolón cs. Démosz útja az egyenjogúságig; intézmények 1. Az adósság eltörlésével, a teherlerázással kedvezett a démosznak; a démosz eladósodott rétegein, adósrabszolgákon segített. 2. Minden szabad polgárt politikai jogokhoz jutatott. Ennek alapja nem a föld, hanem a jövedelem. Négy vagyoni osztály (500, 300, 200 mérősök és 200 mérő alattiak) Utóbbiakat kizárta az állami hivatalok viseléséből. 3. Eklészia (népgyűlés), Bulé (400-ak tanácsa), Heliaia (esküdtbíróság), Areioszpagosz (vének tanácsa) és a tisztségviselők: Arkhónok (9), Sztratégoszok (10) 4. A démosz és arisztokrácia hatalmi egyensúlyának következménye a türannisz.

7 Kleiszthenész cs. Demokrácia Athénban 1. Kleiszthenész alkotmányreformjával jött létre, a türannisz előzte meg. Zsarnokölés, száműzés. 2. Jövedelemtől függetlenül egyenlővé tette a politikai jogokat a szabad, 20 év feletti férfi athéni polgárok számára. 3. Az osztrakiszmosz (cserépszavazás) szerepe a zsarnokság megelőzése volt, a potenciális zsarnokok ellen szólt, az ő nevüket írták a cserépre. Agorán szavaznak, elkülönített helyen, az arkhónok számolták meg, 6000 résztvevőtől érvényes, aki legtöbb szavazatot kapja, azt száműzik (10 év, javai megmaradnak) 4. Három részből áll egy phülé, ezeket összesorsolják. 2/3-ad az aránya a démosznak. 5. A tényleges vezetők a sztratégoszok lettek, újraválaszthatók, háborúk miatt, kellett hozzá szakértelem.

8 Miltiadész cs. Perzsa háborúk 1. szakasza 1. Okai: Perzsa terjeszkedés Égei-tenger, Fekete-tenger kereskedelme, városok adói; Athén elvágják a fő kereskedelmi utakat, meg kell akadályozni 2. Közvetlen előzmény, háborús ok: Kis-Ázsiai ión felkelést (Milétosz)Athén támogatta. 3. Kr.e. 492 (Athosz-fok, vissza), Kr.e Marathón I. Dareiosz vezetésével. Athén szövetségese Plataia. A jó taktika és a bekerítés, illetve a hajók felgyújtása vezetett a marathóni győzelemhez (Kr.e. 490). Az athéniak erőltetett menetben rohantak vissza Athént megvédeni. Emlékét őrzi a marathóni futás. 4. Hajóhadat épített a város, a laureioni ezüstbánya jövedelméből. Themisztoklész a jóslat-értelmezése, és a démosz érdekei alapján döntött. (kereskedelem bizt.)

9 Periklész cs. Perzsa háborúk 2. szakasza 1. Az útvonal: Hellészpontosz, Égei-tenger északi és nyugat partvidéke, szárazon és vízen Cél: Hellász meghódítása, Égei-tenger uralma 2. Thermopülai-nál a 300 célja a perzsa seregek feltartóztatása addig, amíg Athént kiürítik és Spárta lezárja a Peloponnészosz-félszigetet. A teljes bekerítés miatt. 3. Themisztoklész vezette Athén védelmét. Athén győzelmét Themisztoklész cselének köszönheti. A szűk öbölbe csalta az ellenséget, ahol a perzsa fölény hátránnyá vált, a kisebb görög hajók könnyen harcképtelenné tették őket. 4. A győzelem következményei: Athén tengeri hatalom lett. Déloszi szövetség létrejön. Athén a déloszi szövetséggel birodalmat épít. Periklész szerint nem kell elszámolni a szövetség adóival, mert Athén tartja fenn a biztonságot a térségben.

10 Vaktérkép megoldása

11 Feladatlap Kleiszthenész Csapatnak 1. feladat: A forrás és az ábra segítségével a feltett kérdésekre válaszolva mutasd be az athéni demokrácia kialakulását és jellemzőit! A dolgok lefolyása, ilyesforma volt. Minden egyes ember fogott egy cserépdarabot, és ráírta, hogy kit akar eltávolítani a polgárok közül, majd odavitte az agora egy bizonyos helyére, amely korláttal volt körülkerítve. Az arkhónok ebben először a cserepek mennyiségét számolták össze; ha ugyanis hatezernél kevesebben voltak a szavazók, a cserépszavazás érvénytelennek számított. Azután különrakták mindegyik nevet, és azt, akit a legtöbben írtak fel, tíz évre kiutasították, de úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében. (Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok)

12 Kérdések: Hogyan jött létre a demokrácia Athénban? Milyen politikai rendszer előzte meg közvetlenül? Hogyan változtatta meg a politikai jogok birtoklását Kleiszthenész Szolónhoz képest? Kinek voltak politikai jogai a társadalomban? Mitől függött, mivel járt? Mi volt a szerepe, célja a cserépszavazásnak? Kinek a nevét írták a cserépre? Hol szavaztak, kik számolták össze? Mikor számított érvényesnek? Kik számolták, és ellenőrizték? Milyen végeredménnyel zárulhatott? Hogyan állt össze egy phülé? Hány kisebb területből állt? Ezekben milyen aránnyal szerepeltek a démosz és az arisztokrácia tagja? Melyik politikai tisztségviselők lettek Athén tényleges vezetői? Miért? 2. feladat: Jelöld a vaktérképen a megadott betűjelekkel az alább felsorolt helyeket! Peloponnészosz-félsziget P Égei-tenger É Kis-Ázsia - K Athén A Spárta S Marathón M Szalamisz SZ Thermopülai T Trója TR Kréta KR 3. feladat: Készíts folyamatábrát a cserépszavazás menetéről! 4. feladat: Közületek egy kijelölt személy mutassa be összegzően a kérdésre adott válaszaitokat! Értékelés: Csoportmunka jól megbeszéltük-e; jól osztottuk-e el a feladatokat; mindenki kivette-e a részét; tartottuk-e az időt; szabályokat betartottuk-e? Képi megjelenítésre 10 Fabatkából (figyelemfelkeltő, érthető: 5-5): Térkép találatonként 1 Fabatka. A vaktérképre írd fel hány helyes válaszod volt! Zanza teszt helyes válaszonként 1 Fabatka, a tesztlapra kell felvezetni.

13 Feladatlap Lükurgosz Csapatnak 1. feladat: A forrás és az ábra segítségével a feltett kérdésekre válaszolva mutasd be a spártai társadalom kialakulását és rétegeit! Mutasd meg melyik társadalmi rétegnek milyen jogai és feladatai voltak! Lükurgosz második és legforradalmibb politikai reformja a földosztás volt. A vagyoni aránytalanság elképesztő méreteket öltött. Igen sokan teljesen vagyontalanok voltak és az államra szorultak, közben pedig minden vagyon kevesek kezébe került. Szavait valóra váltotta, s Lakónia többi részén harmincezer parcellát osztott ki a perioikoszoknak, a Spártához tartozó területeken pedig kilencezret, ennyi volt ugyanis a spártai igényjogosultak száma. Egyesek szerint Lükurgosz csak hatezer parcellát osztott ki, majd később Polüdórosz további háromezret. Mások úgy tudják, hogy a kilencezer parcella egyik felét Polüdórosz, másik felét pedig Lükurgosz osztotta szét. Minden parcella akkora volt, hogy hetven mérő árpát teremjen a férj és tizenkét mérőt a feleség részére, ezenfelül pedig ugyanilyen mennyiségű szőlőt és olajbogyót. Lükorgosz úgy gondolkodott, hogy ennyi föld elegendő minden embernek ahhoz, hogy jólétben és egészségesen éljen, másra pedig úgysincs szüksége. Lükurgosz egyik legdicséretreméltóbb és legüdvösebb intézkedése az volt, hogy eltiltotta a polgárokat a kézművességtől s ipartól, ezért mindenki sok szabad idővel rendelkezett. Senkinek nem kellett a sok munkával és fáradsággal járó vagyonszerzéssel töltenie idejét, hiszen senki nem törekedett gazdagságra, senki nem becsülte a vagyont. A földeket különben is a helóták művelték, és szolgáltatással tartoztak. (Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok)

14 Kérdések: Hogyan jött létre az általunk ismert dórok által létrehozott Spárta? Melyik három rétegből állt a spártai társadalom? Nevezd meg őket! Mi volt az egyes társadalmi rétegek szerepe az államban? Milyen jogokkal rendelkeztek az egyes rétegek? Kik voltak jogfosztottak? Kik voltak szabadok? Kik rendelkeztek politikai jogokkal? Miért kellett állandóan fegyveres készenlétben lennie a spártaiaknak? 2. feladat: Jelöld a vaktérképen a megadott betűjelekkel az alább felsorolt helyeket! Peloponnészosz-félsziget P Égei-tenger É Kis-Ázsia - K Athén A Spárta S Marathón M Szalamisz SZ Thermopülai T Trója TR Kréta KR 3. feladat: Készíts jelképes ábrát az egyes társadalmi rétegekről és feladataikról! 4. feladat: Közületek egy kijelölt személy mutassa be összegzően a kérdésre adott válaszaitokat! Értékelés: Csoportmunka jól megbeszéltük-e; jól osztottuk-e el a feladatokat; mindenki kivette-e a részét; tartottuk-e az időt; szabályokat betartottuk-e? Képi megjelenítésre 10 Fabatkából (figyelemfelkeltő, érthető: 5-5): Térkép találatonként 1 Fabatka. A vaktérképre írd fel hány helyes válaszod volt! Zanza teszt helyes válaszonként 1 Fabatka, a tesztlapra kell felvezetni.

15 Feladatlap Periklész Csapatnak 1. feladat: Az ismereteid, a forrás és a térképvázlatok segítségével a feltett kérdésekre válaszolva mutasd be a perzsa háborúk második szakaszát, a győzelem következményeit! (Használhatod a tankönyvet, füzetet és az internetet is.) A perzsa csapatvezérek ostorral verték hátul a katonáikat Sokan a tengerbe estek közülük, s így pusztultak el, de még többet gázoltak le az övéik elevenen. Mert a görögök belátván, hogy halálnál egyebet nem várhatnak, miután az ellenség megkerülte a hegyet: féktelen dühükben a lehető legnagyobb erőfeszítéssel küzdöttek a barbárok ellen. Ebben az ütközetben esett el hősi küzdelem után Leónidasz (spártai király), s vele együtt más híres spártaiak. Themisztoklész látva, hogy a flotta parancsnoka nem tud úrrá lenni a tömeg indulatán, másfelől viszont a Szalamisz melletti szűk tér nagyban elősegíteni a győzelmet, ilyesmit eszelt ki magában: rábeszélt valakit, szökjék át Xerxészhez, és állítsa határozottan, hogy a Szalamisznál lévő hajók arra készülnek, hogy elmeneküljenek A király a híradás valószínűsége miatt hitelt adott a hírnek. A király parancsot adott a flottaparancsnoknak, hogy a hajók támadják meg az ellenséget. amint a szorosba értek, kénytelenek voltak a hadrendből több hajót leszakítani, és ez nagy kavarodást okozott. általános zűrzavar lett úrrá a barbárok hajóhadán. Az athéniak, mikor látták a barbárok zavarát, nekihajóztak az ellenségnek, és egyes hajókat hajóorral rongáltak meg, másoknak pedig az evezősorát sodorták el. a perzsák hanyatt-homlok menekültek. (Hérodotosz A görög-perzsa háború) Periklész felvilágosította a népet, hogy ezekkel a pénzekkel nem kell elszámolniuk a szövetségeseknek, hiszen ők harcolnak helyettük, és ők tartják távol a barbárokat. A szövetségesek egyetlen lovat, hajót vagy katonát sem adtak nekik, csak pénzt; a pénz pedig nem azé, aki adja, hanem aki kapja, feltéve, hogy elvégzi azt, amiért kapta. Minthogy pedig a város bőven el van látva a hadviseléshez szükséges dolgokkal, a felesleget olyasmire kell fordítani, amiből a városra örök dicsőség származik. A mostani nemzedék jólétben élhet, hiszen ezáltal mindenféle kereseti lehetőségek nyílnak számára. A különféle szükségletek különböző mesterségeket hívnak életre, munkát adnak minden kézművesnek, és keresethez jut szinte az egész város, amely így nemcsak lakosait táplálja, hanem önmagát is szépíti. (Plutarkhosz párhuzamos életrajzok Periklész a déloszi szövetség adóiról) A perzsa háború második szakasza: Xerxész támadásai (Kr.e ) A szalamiszi csata Kr.e. 480.

16 Kérdések: Milyen útvonalon és céllal támadta meg Hellászt Xerxész perzsa király? Mi volt a célja Thermopülai-szorosban a Leónidasz király által vezetett 300-ak önfeláldozásának? Miért maradtak csak annyian, miért kellett ott veszniük? Ki vezette a szalamiszi ütközetett, ki védte Athént? Mi vezetett a tengeri csatában Athén győzelméhez? Milyen következményekkel járt Athén számára a szalamiszi győzelem, és Kr.e. 479-ben Attika felszabadítása? Hogyan használta és mire a déloszi szövetséget? Miként érvel emellett Periklész jóval a perzsa háborúk befejezése után? 2. feladat: Jelöld a vaktérképen a megadott betűjelekkel az alább felsorolt helyeket! Peloponnészosz-félsziget P Égei-tenger É Kis-Ázsia - K Athén A Spárta S Marathón M Szalamisz SZ Thermopülai T Trója TR Kréta KR 3. feladat: Készíts magyarázó térképvázlatot a Thermopülai-szorosban zajlott ütközetről! 4. feladat: Közületek egy kijelölt személy mutassa be összegzően a kérdésre adott válaszaitokat! Értékelés: Csoportmunka jól megbeszéltük-e; jól osztottuk-e el a feladatokat; mindenki kivette-e a részét; tartottuk-e az időt; szabályokat betartottuk-e? Képi megjelenítésre 10 Fabatkából (figyelemfelkeltő, érthető: 5-5): Térkép találatonként 1 Fabatka. A vaktérképre írd fel hány helyes válaszod volt! Zanza teszt helyes válaszonként 1 Fabatka, a tesztlapra kell felvezetni.

17 Feladatlap Szolón Csapatnak 1. feladat: A forrás és az ábra segítségével a feltett kérdésekre válaszolva mutasd be a spártai állam intézményeit, tisztségviselőit és működését! Szolóné volt az ötlet, hogy az adósságok eltörlését "teherlerázásnak" nevezze. Ez volt az első politikai intézkedése, s törvényének szövege a fennálló adósságok eltörlését a teher lerázásának nevezte. Leszögezte azt is, hogy a jövőben az adós saját személyét nem ajánlhatja fel zálogul. Szolón a korábbi állapotoknak megfelelően meghagyott minden állami hivatalt a vagyonos osztály kezében, de azért részt adott a köznépnek is az államügyek intézésében. Ő vezette be a vagyonbecslést. Az első osztályba azokat sorolta, akiknek évi termése száraz vagy cseppfolyós terményben ötszáz mérő; ezeket nevezte ötszáz mérősöknek. A második osztályba azok kerültek, akik lovat tartanak és termésük háromszáz mérő; ezeket hívta lovagoknak. Ökörfogatúaknak nevezte azokat, akiknek kétszáz mérő a termésük; ezek kerültek a harmadik osztályba. Minden többi polgárt napszámosnak neveztek; ezek nem viselhettek állami hivatalt, de tagjai voltak a népgyűlésnek és az esküdtbíróságoknak. Eleinte ez az intézkedés nem sokat jelentett, de később annál fontosabbnak bizonyult, mert Szolón a legtöbb vitás ügyben az esküdtbíróságra bízta a döntést. Még olyan ügyekben is, amelyekben a hatóságok bíráskodtak, megadta a fellebbezés jogát az esküdtbírósághoz. Az Areioszpagoszon, vagyis Arész halmán ülésező tanácsot a volt arkhónokból alakította meg, akiket évenként választottak. A tanácsnak, arkhón lévén, maga Szolón is tagja volt. Mivel pedig látta, hogy a nép még mindig forrong és nyugtalan az adósságok elengedése miatt, egy négyszáz tagból álló második tanácsot is felállított száz-száz taggal a négy phüléből, hogy előzetesen vitassanak meg minden ügyet, ami a népgyűlés elé kerül. Az Areioszpagosz tanácsát az államrend felügyelőjének és a törvények őrének tette meg. Úgy gondolta, ha az állam e két tanácsra, mint kettős horgonyra bízza magát, nagyobb nyugalommal élhet. (Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok)

18 Kérdések: Milyen intézkedéssel kedvezett a démosznak? Kiken segített ez leginkább? Hogyan adott politikai jogokat a démosznak? Mi lett a politikai jogok gyakorlásának alapja? Milyen osztályokat különböztet meg? Milyen intézmények, testületek működnek ekkor a forrás szövege és az ábra alapján Athénban? Melyiknek mi a szerepe? Mi lesz az így kialakult hatalmi egyensúly következménye Athénban? 2. feladat: Jelöld a vaktérképen a megadott betűjelekkel az alább felsorolt helyeket! Peloponnészosz-félsziget P Égei-tenger É Kis-Ázsia - K Athén A Spárta S Marathón M Szalamisz SZ Thermopülai T Trója TR Kréta KR 3. feladat: Készíts választási plakátot Szolón kampányára, hogy arkhónnak válasszák! 4. feladat: Közületek egy kijelölt személy mutassa be összegzően a kérdésre adott válaszaitokat! Értékelés: Csoportmunka jól megbeszéltük-e; jól osztottuk-e el a feladatokat; mindenki kivette-e a részét; tartottuk-e az időt; szabályokat betartottuk-e? Képi megjelenítésre 10 Fabatkából (figyelemfelkeltő, érthető: 5-5): Térkép találatonként 1 Fabatka. A vaktérképre írd fel hány helyes válaszod volt! Zanza teszt helyes válaszonként 1 Fabatka, a tesztlapra kell felvezetni.

19 Feladatlap Leónidasz Csapatnak 1. feladat: A forrás és az ábra segítségével a feltett kérdésekre válaszolva mutasd be a spártai állam intézményeit, tisztségviselőit és működését! Lükurgosz törvényhozói munkásságának első és legfontosabb intézkedése a geruszia felállítása volt. Platón szerint a geruszia azáltal, hogy a túlkapásokra hajló királyi hatalom mellett egyenjogúságot kapott, s valamennyi tagjának egyenlő értékű szavazata volt, az állam biztonságának és a kormányzat mértékletességének legfőbb biztosítékává lett. A tanács huszonnyolc tagja mindig a királyok oldalára állt, amikor ellensúlyozni kellett a népuralom túlkapásait, másrészt mindig kellő mértékben megszilárdította a népuralmat, hogy semmiféle zsarnokság ne tudjon erőre kapni. Ha a sokaság összegyűlt, véleményét a többiek közül senkinek sem volt szabad elmondania, a nép a vének tanácsa tagjaitól és a királytól előterjesztett javaslat megvitatására volt hivatott. Ha a nép ferde végzést fogad el, az idősek és a vezetők ne hagyják jóvá, hanem vonuljanak el és oszlassák fel a népet. Az öregek tanácsának tagjait első ízben Lükurgosz azok közül választotta ki, akik tervei megvalósításában támogatták. Később úgy rendelkezett, hogy amikor valaki meghalt közülük, a hatvanadik életévüket betöltött polgárok közül a legkiválóbbat válasszák a helyére. A legjobbat és a legbölcsebbet kellett kiválasztani a jók és a bölcsek közül. Bár Lükurgosz kevert alkotmányt hozott létre, az oligarchia (kevesek zsarnoki uralma) különállását és uralmát nem számolta fel. Midőn utódai úgy látták, hogy az oligarchia "fennhéjázó és dühödt, gyeplőként tették rá az ephoroszok hatalmát" (Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok)

20 Kérdések: Mi volt a vének tanácsának szerepe? Hány főből állt, kik voltak tagjai? Milyen szempont szerint választották ki őket? Mi volt az ephoroszok szerepe? Mit és kiket felügyelnek? Hogyan kerülhetett javaslat a népgyűlés elé, ki fogalmazhatta meg, ki terjeszthette be? Hogyan született döntés róla? Mi volt a célja Lükurgosznak a rendszer felállításával? 2. feladat: Jelöld a vaktérképen a megadott betűjelekkel az alább felsorolt helyeket! Peloponnészosz-félsziget P Égei-tenger É Kis-Ázsia - K Athén A Spárta S Marathón M Szalamisz SZ Thermopülai T Trója TR Kréta KR 3. feladat: Készíts folyamatábrát a népgyűlésen elhangzó javaslat útjáról a megfogalmazástól a szavazásig! 4. feladat: Közületek egy kijelölt személy mutassa be összegzően a kérdésre adott válaszaitokat! Értékelés: Csoportmunka jól megbeszéltük-e; jól osztottuk-e el a feladatokat; mindenki kivette-e a részét; tartottuk-e az időt; szabályokat betartottuk-e? Képi megjelenítésre 10 Fabatkából (figyelemfelkeltő, érthető: 5-5): Térkép találatonként 1 Fabatka. A vaktérképre írd fel hány helyes válaszod volt! Zanza teszt helyes válaszonként 1 Fabatka, a tesztlapra kell felvezetni.

21 Feladatlap Miltiadész Csapatnak 1. feladat: Az ismereteid, a forrás és a térképvázlatok segítségével a feltett kérdésekre válaszolva mutasd be a perzsa háborúk okait, kitörését és a marathóni csata eseményeit! (Használhatod a tankönyvet, füzetet és az internetet is.) (A perzsák) hajóikkal átkeltek Attika földjére Attikában Marathón volt a lovasság bevetésére leginkább alkalmas hely Tíz sztratégosz vezette őket (athéniakat), köztük a tízedik Miltiadész Amint tehát az athéniak felsorakoztak, a helyzet úgy alakult, hogy a közép csak néhány sornyi mélységben tagozódott, és itt volt a hadrend leggyengébb pontja, addig mindkét szárny alaposan meg volt erősítve. Marathón mezején sokáig tartott a harc. A hadrend közepén, ahol maguk a perzsák és a szkíták voltak felállítva, a barbárok győztek, át is törtek, de a két szárnyon az athéniak és plataiaiak kerekedtek felül. Az athéniak, amint győzelmüket látták, a megfutamodó barbárokat hagyták futni, viszont a két szárnyat egyesítve a középen áttörők ellen fordultak, s itt is győztek. A menekülő perzsákat kaszabolva, egészen a tengerig üldözték, itt tüzet keltettek, és megtámadták hajóikat. Itt is az athéniak győztek. Az athéniak kezére hét hajó jutott. A többivel a barbárok körbehajózták a Szunion-hegyfokot, abban bízva, hogy megelőzik az athéniakat és beveszik a városukat. Az athéniak pedig hanyatt-homlok rohantak vissza, hogy városuk ne maradjon védtelenül, és sikerült megelőzniük a barbárokat. A barbár hajóhad horgonyt vetett, majd kisvártatva hazaindultak Ázsiába. Themisztoklész azt javasolta, hogy tengeri csatára készüljenek fel, mert ezt sugallja a faerőd szó. Az athéniak pedig inkább hittek Themisztoklész értelmezésének, mint a jóslatmagyarázóknak, akik hallani sem akartak tengeri csatáról és készülődésről, hanem azt javasolták, hogy meg se kíséreljék az ellenállást, hanem költözzenek el Attikából és keressenek új hazát. A laureioni bányák jövedelméből sok pénz gyűlt össze, Themisztoklész rábeszélte az athéniakat, hogy építsenek belőle kétszáz hajót. (Hérodotosz A görög-perzsa háború) A perzsa háború első szakasza: Dareiosz támadásai (Kr.e ) Marathóni csata Kr.e. 490.

22 Kérdések: Milyen érdekek, közvetett előzmények vezettek a perzsa háború kitöréséhez? Milyen közvetlen, háborús okok fordították a Perzsa birodalmat Athén ellen? Melyik években támadta meg a perzsa hadsereg Athént? Ki volt a szövetségese? Hol ütközött meg a két sereg? Mi vezetett a marathóni győzelemhez? Ki volt az athéni hadvezér? Mivel akadályozták meg, hogy a perzsa flotta megtámadja Athén városát a Szunion-hegyfok megkerülése után? Mi őrzi ennek emlékét a mai napig? Hogyan készült Athén az újabb perzsa támadásra? Mi alapján döntött Themisztoklész a hajóhad fellállítása mellett? Mi volt Themisztoklész javaslata, miből építették a hajókat? 2. feladat: Jelöld a vaktérképen a megadott betűjelekkel az alább felsorolt helyeket! Peloponnészosz-félsziget P Égei-tenger É Kis-Ázsia - K Athén A Spárta S Marathón M Szalamisz SZ Thermopülai T Trója TR Kréta KR 3. feladat: Készíts plakátot! Toborozz plakáttal az első marathóni futásra! 4. feladat: Közületek egy kijelölt személy mutassa be összegzően a kérdésre adott válaszaitokat! Értékelés: Csoportmunka jól megbeszéltük-e; jól osztottuk-e el a feladatokat; mindenki kivette-e a részét; tartottuk-e az időt; szabályokat betartottuk-e? Képi megjelenítésre 10 Fabatkából (figyelemfelkeltő, érthető: 5-5): Térkép találatonként 1 Fabatka. A vaktérképre írd fel hány helyes válaszod volt! Zanza teszt helyes válaszonként 1 Fabatka, a tesztlapra kell felvezetni.