ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklet

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklet A pénztár adatai Név: Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Bírósági bejegyzés: Fővárosi Bíróság 11.Pk.61279/1996/2 ( ) Tevékenységi (felügyeleti) engedély: E/286. ÖKBPF/4310/96 ( ) A pénztár tisztségviselői Az igazgatótanács tagjai (lakcímük): Horváth Zsolt Bálint elnök (1014 Budapest, Fortuna u. 3.) Balogné Czirok Anikó (6728 Szeged, Algyői út 16.) Dr. Taskovics István (6000 Kecskemét, Kalász u 57.) Dr. Csegény Zoltán (1142 Budapest, Írottkő u. 14.) Flamichné Kárpáti Györgyi (1131 Budapest, Madarász Viktor u. 13.) Ronkov Zsóka (2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 103.) Cseténé Dávid Sarolta (8000 Székesfehérvár, Jancsár u. 17.) Dr. Fürediné Kerkai Valéria (8900 Zalaegerszeg, Lépcsősor u. 29.) Dr. Kugler Herbert (7130 Tolna, Bem u. 22.) Az ellenőrző bizottság tagjai (lakcímük): Mintál Mihály elnök (7632 Pécs, Nagy Imre út 84.) Czuppon Rita (8981 Gellénháza, Napsugár u. 17.) Lampert Ildikó (2095 Pilisszántó, Béke u. 55.) Melcher Mártonné (2022 Tahitótfalu, Gombaszögi u. 4/a.) Dr. Smahulya György munkáltatói képviselet (1048 Budapest, Tófalva u. 6/b.) A pénztár könyvvizsgálója: Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft., 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 6., MKVK000580, a személyében felelős könyvvizsgáló Virsik Teréz MKVK A évi beszámoló auditálásáért megállapított könyvvizsgálói díj Ft, mely nem tartalmazza az általános forgalmi adót. A könyvvizsgáló a beszámoló auditálásán kívül egyéb szolgáltatást a Pénztár részére nem végzett. A könyvviteli szolgáltatásért felelős személy: Kőhalmi István, regisztr. száma:

2 Bevezető A Pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31i fordulónappal készíti el. A Pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő év február 15. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (pénztártagság), a Pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a Felügyelet részére a Pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a Pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható és valós összképet tükrözik. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a keltezés feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A Pénztár az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, amelyben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a Pénztár vagyoni, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a Pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a Pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a Pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza továbbá a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a Pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel. A Pénztár mérlege, eredménykimutatása, cashflow kimutatása, tartalékainak állományváltozási és taglétszámkimutatása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott formátumban, a számvitelről szóló évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény szabályainak figyelembevételével, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendeletek előírásai szerint készült el. A mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet a pénztár működését a jogszabályi követelményeknek megfelelően mutatják be. A Pénztár a jogszabályokban meghatározott könyvvezetési, értékelési és beszámolási elvektől, eljárásoktól nem tért el. A számviteli törvény 54. (8) (9) által lehetővé tett értékelési eljárást a lejáratig tartott állami illetve jegybanki kibocsátású értékpapírokra a Pénztár nem alkalmazza. A Pénztár befektetései között értékpapírkölcsönzési ügyletből származó követelések 2010ben nem voltak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítésére vonatkozó előírások az előző évekhez képest nem változtak. Az értékelési különbözet 2003tól magában foglalja az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyamkülönbözetet, valamint az egyéb piaci árhatásból (értékítéletből) adódó értékkülönbözetet, így az értékelési különbözet összege negatív előjelű is lehet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten értékelési különbözetként, a források között a működési, fedezeti, illetve likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg előjelének megfelelően. Az eszközök könyv szerinti értéke 2

3 nem tartalmazza az értékelési különbözetet, az eszközök piaci értéke a könyv szerinti érték és az értékelési különbözet összege. Az értékelési különbözet az egyéni számlákon és szolgáltatási tartalékon jóváírásra kerül. A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a diszkontértékpapírok, valamint a továbbértékesítés céljára beszerzett, áruk között kimutatott ingatlanok esetében a könyv szerinti érték a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, a tartós befektetési célú ingatlanok esetében pedig az értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési érték. A) A mérleg és az eredménykimutatás adatainak magyarázata A pénztár mérlegét a 73OME és a 73OMF táblák, eredménykimutatását a 73OAC táblák tartalmazzák. A mérleg és eredménykimutatás egyes soraiban található adatok a Bevezetőben elmondottak alapján az előző év megfelelő adataival összehasonlíthatók. Mérleg A mérlegben eszközként kell kimutatni a pénztár rendelkezésére bocsátott, a pénztár működését szolgáló, valamint a nyugdíjszolgáltatás és a likviditás fedezetéül szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. A mérlegben szereplő valamennyi eszközt céljuknak megfelelően működési, fedezeti és likviditási célú eszközökbe kell sorolni és az analitikus nyilvántartásban is ennek megfelelően kell kimutatni. A mérlegben szereplő befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a pénzeszközök közül az elkülönített betétszámlák (vagyonkezelői alszámlák), a lekötött betétek egy része, valamint a tagdíjkövetelések egy része (a tagdíjak fedezeti tartalékra jutó része) és a tagi kölcsön fedezeti, minden más eszköz működési és likviditási célú eszköz. A befektetett eszközök, értékpapírok és pénzeszközök értékelési különbözete (ÉK) kizárólag azonos összegben és egyidejűleg változhat a mérleg forrás oldalán kimutatott működési (M), fedezeti (F) és likviditási (L) céltartalékain belül kimutatott értékelési különbözetből képzett céltartalékokkal (CT). A tagi kölcsönök időarányosan járó kamata külön nincs kimutatva a mérlegben, azt a mérleg tagi kölcsön sorában feltüntetett összeg tartalmazza, így a Pénztár mérlegében a fenti összefüggés az alábbiak szerint teljesül: Eszköz Forrás Befektetett pénzügyi eszk. ÉK: 0 M portfólió. ÉKből képz. CT: 123 Forgatási célú értékpapírok ÉK: F (egyéni szl) p.ékből k. CT: Pénzeszközök ÉK: 165 F (szolg. szl) p.ékből k. CT: 834 Tagi kölcsön időarányos kamata 3852 L portfolió. ÉKből képz. CT: 30 Összesen: a) Eszközök A pénztár saját tulajdonában lévő immateriális javak a pénztárügyviteli szoftverek (tagnyilvántartó, könyvelő és bérprogram), tárgyi eszköz pedig 1 db páncélszekrény, 4 3

4 db lemezszekrény, 1 db scanner, 1 db hordozható winchester (pen driver), 1 db 8 portos switch, 1 db kétrészes iratszekrény 2 db irattartó polccal, 2 db különálló irattartó polc, egy IBM/3500 fileszerver, 1 db LG mobiltelefon és 1 db digitális hangrögzítő. Értékük kizárólag a terv szerinti lineáris értékcsökkenés mértékével csökkent. A tárgyévben a minden évben megvásárlandó bérszámfejtési szoftvert ( Ft értékben) az LG mobiltelefont ( Ft értékben) és a digitális hangrögzítőt ( Ft értékben) a Pénztár használatba vételkor egyösszegben leírta. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése nettó értéken történt. Immateriális javak évi alakulása: Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés ezer Ftban Záró állomány Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték Tárgyi eszközök Ügyviteli és számítástechnikai berendezések, egyéb gépek, berendezések, felszerelések, beruházások évi alakulása: Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés ezer Ftban Záró állomány Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték Az IT 5/ sz. határozata értelmében évtől a Pénztár általános szabályként valamennyi vásárolt értékpapírt a forgóeszközök között tartja nyilván. Az általános szabálytól abban az esetben tér el a pénztár, ha valamely értékpapír megvásárlása előtt vagyonkezelőinek írásban olyan értelmű utasítást ad, hogy az adott értékpapírt a pénztár hosszútávú befektetésnek szánja és mindaddig a pénztár befektetési portfoliójában kívánja tartani, amíg erre vonatkozóan ettől eltérően nem rendelkezik, vagy időközben az értékpapír lejárata folytán a portfolióból kikerül. Ebben az esetben az adott értékpapír a befektetett eszközök közé sorolandó. A Pénztár 2010ben az általános szabálytól nem tért el. A mérleg értékpapír soraiban a beszerzési (könyv szerinti) értékek szerepelnek. A mérlegben az értékpapírok értékelési különbözet sorában található összeg az eszközök piaci értékének és könyv szerinti (beszerzési) értékének különbözete, amely évtől kezdődően negatív érték is lehet. 4

5 Az értékpapírok értékelési különbözetének (ÉK) alakulása mérlegtételek szerint: Nyitó állomány ezer Ft Értékpapírok Összesen Időarányosan járó kamat Egyéb piaci árhatás Deviza árfolyam különb. 0 Járó osztalék. 50 Változás Összesen Időarányosan járó kamat Egyéb piaci árhatás 673 Deviza árfolyam különb. 0 Járó osztalék. 87 Záró állomány Összesen Időarányosan járó kamat Egyéb piaci árhatás Deviza árfolyam különb. 0 Járó osztalék. 137 Az eszközök értékelési különbözetének alakulása az értékelési különbözet összetevői szerint: ezer Ft Időarányosan Egyéb piaci Deviza árf. Járó Összesen járó kamat árhatás különbözet osztalék Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelési különbözetén kívül még a pénzeszközöknél került sor értékelési különbözet elszámolására. A pénzeszközök esetében annak záróállományát tekintve ez 165 ezer Ft, amely a három tartalékhoz tartozó lekötött betétek, valamint a fedezeti tartalékhoz tartozó befektetési számlák után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos. (Értékelési különbözet jellegű a tagi kölcsön időarányosan járó kamata ezer Ft is, azonban a számviteli előírások miatt ez a nyújtott tagi kölcsönökkel együtt került kimutatásra.) Értékhelyesbítés elszámolására egyetlen eszköznél sem került sor. A követelések között a tagdíjkövetelések összege eft a évre előírt, de csak a mérlegfordulónapot követően február 15ig befolyt tagdíjakat ( eft), valamint az előírt, de meg nem fizetett tagdíjak összegét tartalmazza. Ez utóbbi eft. A tagi kölcsönökből eredő követelések állománya eft, ami az előző évihez ( eft) képest ezer Ftos (közel 41,6 %os) növekedést jelent. A eftos követelésállományból az időarányosan járó kamat összege e Ft. 2010ben a kölcsöntartozásnak vissza nem fizetés miatt az egyéni számla terhére történő elszámolására 37 esetben, összesen ezer Ft összegben került sor. 5

6 A tagi lekötések száma és összege 2008ig folyamatosan nőtt, azonban 2009ben és 2010 ben ez a tendencia megfordult, mivel a válság következtében a hitelt nyújtó bank felfüggesztette hitelnyújtását. Év Tagi lekötés Igénybevevő tagok (fő) Összege (mft) , Két esetben került sor hitelezői igényérvényesítésre, ennek összege (szjaval együtt) eft volt. Az aktív időbeli elhatárolások közül a költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásaként kimutatott 33 ezer Ft a ig tartó szaklap előfizetést (22 eft), valamint a időszakra kifizetett fokozott aláírói tanúsítvány 2011re eső időarányos részét (11 eftot) tartalmazza. b) Források A tartalék tőke (működési tartalék) a működési tevékenység eredményének halmozott összegét, valamint a közvetlenül a tartalék javára jóváírt tételeket a nem fizető tagoktól levont működési tagdíjhányadot tartalmazza: Tartaléktőke nyitó Megnevezés értéke: Ezer Ft Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése: Nem fizető tagok hozamából levont összeg: 241 Tartalék tőke: A saját tőke 2003tól csak a tartalék tőke és a működési tevékenység (tárgyévi) mérleg szerinti eredményét tartalmazza. (A korábban a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartaléka megszűnt, 2003tól az a céltartalékok között az adott tartalékhoz tartozó értékelési különbözetből képzett céltartalékokban jelenik meg.) Megnevezés Ezer Ft Tartaléktőke : Működési tartalék mérleg szerinti eredménye: Saját tőke: A saját tőke nyitó értékéből levezetve: Saját tőke nyitó értéke: Működési tartalék mérleg szerinti eredménye: Nem fizető tagok hozamából levont összeg: 241 Saját tőke:

7 A Pénztárnak nincs olyan jövőbeni kötelezettsége, melyre céltartalékot kellett volna képeznie, így a működési céltartalék csak a működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék összegét tartalmazza, amely a működési tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált 123 eft kamat összegével azonos. A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék az előző évhez képest efttal növekedett az alábbi levezetés szerint: Real. hozambevételekből képzett CT év végén (Nyitó): ben felosztott realizált hozam (céltartalék képzés) / (+): A tagdíj nemfizetőktől a működési és likviditási tartalékba a realizált hozam terhére átvezetett összeg (): 246 Átlépők hozott hozama (+): Átlépőknek, kilépőknek, 10 év utáni kifizetést igénylőknek kifizetett realizált hozam () Kedvezményezetteknek kifizetett realizált hozam (): Realizált hozam terhére tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetett értékelési különbözet (): Szolgáltatási tartalékba átvezetett realizált hozam és realizált hozam terhére kifizetett értékelési különbözet () : Egyéni szlák és azonosítatlan befiz. közötti hozamátvez. () 4 Realizált hozambevételekből képzett céltartalék végén: Hasonló levezetéssel adódik a szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételek eftos növekedése: ezer Ft Hozambevételekből képzett céltartalék év végén (Nyitó): ben felosztott realizált hozam (céltartalék képzés) / (+): Egyéni számla hozamából átvezetés a szolg. tartalékba (+): Szolgáltatási tartalékból kifizetett realizált hozam és ÉK (): Realizált hozam terhére járadékosoknak kifizetett ÉK (): 0 Realizált hozambevételekből képzett céltartalék végén: A likviditási céltartalékon belül a likviditási portfolió értékelési különbözete a tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamatot tartalmazza 30 eft összegben. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának eft összege a tagdíjkövetelésként ( eft) előírt (és tagdíjbevételként elszámolt), de a mérlegkészítés időpontjáig még meg nem fizetett tagdíjak összegét jelenti. 7

8 Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek eft összegéből 7 eft szállítói kötelezettség (közjegyzői díj), eft az egyéb rövidlejáratú kötelezettség, amely a án teljesített eft adó és Tb kötelezettséget, eft vagyonkezelőkkel szembeni kötelezettséget, 297 eft felügyelettel szembeni kötelezettséget és 953 e Ft letétkezelővel szembeni kötelezettséget tartalmazza. A fennmaradó eft az azonosítatlan függő befizetések záró állománya, amely a nyugdíjágazatba tartozó munkáltatói tagok által átutalt munkáltatói hozzájáruláselőlegek a és évekre. Ezek a havi tagdíjlisták beérkezését követően kerültek 2009ben, 2010ben és kerülnek majd 2011ben az egyes tárgyhónapokra elszámolásra, illetve azonosításra. A pénztártaghoz nem rendelhető téves utalások december 31i állománya 0 eft. Az azonosítatlan befizetések állományának levezetését az alábbi két táblázat tartalmazza (a táblázatokban *gal vannak jelölve a 30 napon túl azonosított tételek): Pénztártaghoz nem rendelhető téves utalások Dátum Befizetett összeg Dátum Visszautalt összeg Különbözet én Nyitó: * *

9 * * összesen: én: 0 *30 napon túl azonosított befizetés Azonosítatlan befizetések (téves utalások) állománycsökkenése 30 napos időtartamonkénti megbontásban: Befizetés Visszafizetés Különbözet 030 nap nap nap 91 napon túl 9

10 Munkáltatói hozzájáruláselőlegek Régiók Dátum Befizetések Dátum Felhasználás Maradvány ( Ft ) ( Ft ) Délalföldi Nyitó ( Csongrád): Északalföldi összesen: Nyitó ( Jász): (Hajdú) (Hajdú) (Hajdú) Középdunántúli összesen: összesen: Nyitó: (Komárom) (Komárom) (Komárom) (Komárom) (Komárom) (Komárom) (Komárom) (Komárom) Északmagyarországi Déldunántúli összesen: összesen: Nyitó: 0 összesen: 0 összesen: 0 0 Nyitó ( Tolna): Nyitó ( Tolna) (Baranya) Nyugatdunántúli összesen: összesen: Nyitó ( Győr): 90 összesen: 90 összesen: 0 90 Középmagyarországi Nyitó: (Főváros)

11 összesen: összesen: NYUFIG Nyitó: összesen: összesen: ONYF Nyitó ( ): Nyitó ( ): Nyitó ( ): összesen: összesen: i nyitó előlegek évközben be/kifiz.összesen Nyitó+évközi be/kifiz.: Záró állományból negyedéven túl azonosítatlan összeg:

12 Azonosítatlan befizetések állománycsökkenése 30 napos időtartamonkénti megbontásban: Befizetés Azonosítás Azonosítatlan 030 nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap nap Összesen Az azonosítatlan ( függő ) befizetések állományának alakulása a tárgyévben: Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Azonosítatlan (függő) befizetések Záró állományból negyedéven túl azonosítatlan összeg: A passzív időbeli elhatárolások között a költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásának 335 eft összege a IV. negyedévi könyvvizsgálati díjat (335 eft) tartalmazza. Eredménykimutatás A befektetési tevékenység bemutatásában az alapvető szempont az, hogy az adott bevétel vagy ráfordítás pénzügyileg realizálte, vagy sem. A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csak a pénzügyileg is realizált kamatbevételeket tartalmazhatják. A felhalmozott kamatot pedig az értékelési különbözetben elszámolt várható hozamon belül az időarányosan járó kamatok között kell kimutatni. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni az adott (működési, fedezeti, likviditási) befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkontértékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. A befektetések értékelése során kimutatott negatív különbözetet (ha a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete az értékelés során negatív) az értékelési különbözetben elszámolt várható hozamok között, egyéb piaci értékítéletből adódó (veszteségjellegű) különbözetként kell kimutatni. 12

13 A) A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménye A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménykimutatását a 73OA tábla, az éves pénzügyi terv és a működési eredménykimutatás adatainak összehasonlítását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár működési célú bevételei a tervadatoktól 18 %kal, a évi bevételektől 21,4 %kal maradtak el. Ezen belül a tagdíj jellegű bevételek a tervhez képest 27,1 %kal, a évhez képest 26,8 %kal csökkentek. A tagok egyéb befizetései a tervnél 24%kal, a évinél mintegy 17 %kal alacsonyabbak. A bevételek csökkenése alapvetően a cafetéria rendszer bevezetésével függ össze: e rendszer keretein belül választható juttatások közül a pénztártagok a fogyasztási célú lehetőségeket részesítették előnybe a pénztári megtakarításokat jelentő munkáltatói hozzájárulással szemben, melynek következtében a munkáltatói tagdíjhozzájárulások összege az előző évhez képest 40 % kal csökkent. 17 %kal csökkent a tagok egyéb befizetése is, miközben a tagok által fizetett tagdíj mindössze 2 %kal növekedett. A működési célra juttatott ezer Ft összegű eseti adomány a legnagyobb munkáltatói tagnak a Pénztár évi működési tevékenységének támogatását tartalmazza. Az összeg megegyezik a évi adománnyal. A befektetési tevékenység bevétele amely a tartartalék tőke betétlekötésének kamatbevételéből származik a tervhez viszonyítva 8 % kal növekedett, az előző évhez képest viszont 34 %kal csökkent a tagdíjbevételek csökkenése következtében. A tartalék összbevétele tekintetében a tervtől 16 %os, a évhez képest 23%os volt az elmaradás. A működési tevékenység összes ráfordítása a tervezettnél 6,7 %kal magasabb, a évinél viszont 3%kal alacsonyabb. A ráfordítások tervezet értékéhez képest magasabb szintjét a személyi jellegű ráfordítások növekedése idézte elő (az IT és EB tagok az öt évre szóló mandátumuk lejárta alkalmával, valamint a pénztármegbízottak addigi munkájuk elismeréseként ajándékutalványban részesültek). A évinél alacsonyabb érték az új főkönyvelő részmunkaidős foglalkoztatásának eredménye. Összességében a működési tevékenység ráfordítása meghaladta a működési bevételeket, amelynek következtében a pénztár működési tartalékának mérleg szerinti eredménye ezer Ft veszteség, mely a tervezettnél 197 %kal, az előző évinél 192%kal kevesebb. Jövőbeni kötelezettségre céltartalék képzés vagy felhasználás a tárgyévben nem történt, nincs a Pénztárnak biztos jövőbeni kötelezettsége. A pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Egyebek Az ellenőrzések nem tártak fel jelentős összegű hibát a pénztár kimutatásaiban. A korábbi időszakhoz kapcsolódóan 2 alkalommal került sor hozamrendezésre, mely során 4 fő egyéni számlájára összesen 40 ezer Ft került hozamként jóváírásra. Ennek oka, 13

14 hogy a pénztártagok egyéni számlájára a korábbi időszakra járó hozam az osztásból való kimaradás miatt utólag került felosztásra. B) Cashflowkimutatás A pénztár cashflow kimutatását a 73OD tábla tartalmazza. Ennek egyes tételeire a mérleg és eredménykimutatásadatoknál adott magyarázatok érvényesek. A kimutatás az eszközök és források változásának a készpénzállomány változására gyakorolt hatását mutatja. Sorszám PSZÁF kód OD OD OD OD OD OD OD07 Megnevezés Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (+/) Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/) Immateriális javakra adott előlegek állomány változása (+/) Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/) Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állomány változása (+/) Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (+/) Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (+/) Előző év Tárgyév Mó d c d z OD08 Készletekre adott előlegek állományváltozása (+/) OD09 Tartaléktőke állomány változása (+/) OD10 Követelésállomány változása (+/) OD11 Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (+/) OD OD OD OD15 Működési céltartalék állományváltozása, céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (+/) Meg nem fizetett tagdíjak tartalék állományának változása (+/) Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (+/) Tagokkal szembeni kötelezttségek állomány változása (+/) OD16 Szállítói kötelezettség állomány változása (+/ ) OD17 Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (+) OD18 Hitel, kölcsön visszafizetés ()

15 019 73OD OD20 Azonosítatlan függő befizetés állomány változása (+/) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (+/) OD21 Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése () OD OD OD24 Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+) Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (+/) Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (+/) OD25 Fedezeti céltartalékképzés (+) OD OD OD OD OD OD31 Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból () Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése () Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból () OD32 Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra () OD33 Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozás (+/) OD34 Likviditási céltartalékképzés (+) OD35 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+) OD OD OD38 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba () Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe () Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás OD (+/) OD40 Pénzeszköz változás OD40 Készpénz állomány változása (forint és valutapénztár) OD40 2 Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása

16 C) A pénztár céltartalékainak alakulása Tartalékképzési arányok 2010ben a tagdíjak, munkáltatói hozzájárulások és az egyéb tagi befizetések tartalékok közötti megosztásának arányai változatlanul az alábbiak voltak: Tartalékok Megoszlási arány Fedezeti tartalékra 95,0 % Működési tartalékra 4,9 % Likviditási tartalékra 0,1 % Az adományok esetében nem voltak egységesen érvényes arányok, a támogató rendelkezett a támogatása tartalékok közötti megosztásáról, ha a támogatási szerződés mást nem tartalmazott. A pénztár fedezeti céltartalékának alakulása A pénztár fedezeti céltartalékának alakulását a 73OEA tábla mutatja be. Az egyéni és szolgáltatási számlákon jóváírt realizált hozambevételek a céltartalék táblázatban (73OEA) bruttó módon, a bevételek ( Egyéni számlákat megillető hozambevételek, Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek ), illetve a ráfordítások ( Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások, Szolgáltatási számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos kiadások ) kimutatásával szerepelnek. A pénzügyileg realizált hozam a bevételek és ráfordítások különbözete: az egyéni számlák esetében eft, a szolgáltatási tartalék esetében eft. A táblázat egyéb változás sorában az egyéni számlák esetében negatív tételként (összegként) került kimutatásra a tagdíjukat nemfizető tagok hozamából levont és a tartaléktőkébe, valamint a likviditási tartalékba átvezetett 245 eft, továbbá az azonosítatlan befizetések hozamának a likviditási tartalékba átvezetett 4 eft, az egyéni számlával szemben érvényesített e Ft összegű vissza nem fizetett tagi kölcsön, eft hitelezői igényérvényesítéssel megszüntetett tagi lekötés, valamint a tagi kölcsön nyújtásának 7 eft összegű postaköltsége. Ugyanezen soron pozitív tételként került kimutatásra a 73OEA102 sorában nem szereplő, de a fedezeti tartalék részét képező egy fő kedvezményezettet megillető e Ft, amely kedvezményezett nyilatkozata szerint a saját nevén a Pénztárban hagyta követelését. Az egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között mutatja ki a Pénztár a tagdíjukat nem fizető pénztártagokhoz kapcsolódó tagdíjköveteléseknek hitelezési veszteségként történő leírását (6 496 eft). A fedezeti céltartalék tárgyévi nyitó állománya eft, záró állománya eft volt a növekedés eft, illetve 7 %. A évi pénzügyi terv eft nyitó és eft záró állománnyal, illetve eft növekedéssel számolt. A tervet meghaladó növekedés főleg a befektetéseken elért, a vártnál lényegesen magasabb hozamoknak köszönhető. 16

17 A pénztár likviditási céltartalékainak alakulása A pénztár likviditási céltartalékainak alakulását a 73OEB tábla mutatja be. A likviditási tartalék tárgyévi nyitó állománya eft, záró állománya eft. A záróállományból 30 eft az értékelési különbözet, amely a likviditási tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos, 102 eft az azonosítatlan befizetések hozamára képzett céltartalék, és eft az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék. A tartalék esetében a növekedés eft. A évi pénzügyi terv eft nyitó, eft záró állománnyal és eft növekedéssel számolt a tényleges növekedés ennél közel 8 %kal volt alacsonyabb. Működési céltartalék A Pénztár jövőbeni kötelezettségekre céltartalékot nem képzett, így a működési céltartalék csak a működési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék összegét tartalmazza. A működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék záró állománya 2010ben 123 eft, ami a működési tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos. D) A pénztár gazdálkodása A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló körülmények A pénztár munkahelyi pénztár. Tagsági viszony létesítésére 2010ben is az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) és igazgatási szerveivel, valamint a Pénztárral személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, vagy ilyen személyek hozzátartozói jogosultak. Megtarthatják a tagságukat azok a tagok és családtagjaik is, akiknek a foglalkoztatási jogviszonya a tagság kezdete után szűnt meg. A családtagok, illetve a már más szervezetnél foglalkoztatottak vagy önálló egyénileg fizető tagok száma a tagság mintegy 13 %át teszi ki. A beszámolási évben került sor a nyugdíjágazatban a cafetéria rendszer bevezetésére, melynek következtében a korábbi Ft/fő/hó munkáltatói hozzájárulás összege átlagosan 40 %kal csökkent. Ez a két tényező, azaz a pénztár zártsága és a cafetéria rendszer bevezetése meghatározó szerepet töltött be a Pénztár gazdálkodásában. 2010ben a munkáltatói kötelezettségvállalások teljesítése mind az ONYF és igazgatási szervei, mind a kisebb munkáltatók részéről a megállapodásoknak megfelelő volt, sőt az előző évhez hasonlóan jelentős összegű munkáltatói hozzájáruláselőleg átutalására is sor került mind 2009re, mind pedig már a és évre én a Pénztárnak 59 munkáltatói tagja volt. A pénztár működéséhez, ügyviteléhez szükséges irodahelyiséget, valamint a tárgyi és forgóeszközök túlnyomó részét a Pénztár részére az ONYF és a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság térítésmentesen biztosítja. 17

18 Rendkívüli események A pénztár tárgyévi gazdálkodásában nem következett be rendkívülinek minősülő esemény. A pénztár alkalmazottai és vezető testületei A Pénztárnál alkalmazotti és megbízási jogviszonyban lévők: Változás Megnevezés (előző évhez) Létszám (fő) Bérköltség (e Ft) ebből ügyvez.(e Ft) Szem.jell. e..kif.(e Ft)* Bérjárulékok (e Ft) Összesen (e Ft) * A személyi jellegű egyéb kifizetésekből 597 eft reprezentációs költség (IT, EBülések, KKGY), eft ajándékutalvány a leköszönő tisztségviselőknek, 480 eft munkáltatói hozzájárulás, 414 eft helyi utazási bérlet, 26 eft táppénzhozzájárulás, e Ft az előbbiekhez kapcsolódó szja és járulék fizetési kötelezettség. A pénztárnál 5 fő dolgozik munkaszerződéssel (1 fő től ig tartós távolléten TGYÁS volt ) és 3 fő (biztosítás matematikus, informatikai munkatársak) megbízási szerződéssel. A Pénztár Igazgatótanácsának és Ellenőrző Bizottságának tagjai feladataikat ellenszolgáltatás nélkül látják el. A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása: Szolgáltatás típus tagok száma (fő) Egyösszegű * Járadék Egyö.+járad. 1 6 Összesen * Akiknek a jogviszonya szolgáltatás igénybevétele miatt a tárgyévben megszűnt Szolgáltatás típus összeg (e Ft) Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen

19 Szolgáltatás típus átlagos érték (e Ft/fő) Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen Az átlagos, 1 főre jutó értékek meghatározásában figyelembe vettük azon egyösszegű ill. járadék szolgáltatást igénybevevő tagjainkat is,akiknek jogviszonya a tárgyévben még nem szűnt meg, de szolgáltatásban részesültek. (Az év eleji 4 fő járadékosból 1 főnek évközben befejeződött a járadékszolgáltatása, a tárgyévben 110 fő egyösszegű szolgáltatást igénylő pénztártagunk közül 88 főnek szűnt meg a tagsági jogviszonya évközben.) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban a pénztár nem számolt el költségeket a szolgáltatási számlák terhére. A folyósítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat (banki, illetve postai átutalás díja) a Pénztár a működési alapból fedezi. A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása: Év Kifiz. jogviszony megszűnéssel (kilépés)* Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg (eft) (eft) (eft) (eft) * Tartalmazza azon igénylőket is, akiknek a végső elszámolása még nem történt meg és így a tagsági viszonyuk sem szűnt meg a tárgyévben. A 10 év utáni kifizetésekkel kapcsolatban a Pénztár a kifizetésre kerülő összeg 0,5%ának megfelelő, de legfeljebb Ft összegű költséget számít fel. Ennek összege a évi eft összegű számlaterhelésből eft volt. 19

20 A gazdálkodást jellemző egyéb mutatók: Mutató É1*** É2*** Előző év Tárgyév Tartalék tárgyévi tagdíjbevétele / Tartalék összes bevétele* működési tartalék ,9 61,2 fedezeti tartalék ,7 49,4 likviditási tartalék ,6 32,6 Tartalék tárgyévi befektetési eredménye (hozam) / Tartalék összes bevétele* működési tartalék ,8 10,2 fedezeti tartalék ,5 40,3 likviditási tartalék ,8 64,8 Személyi jellegű ráfordítások / Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások ,6 85,4 Igénybevett és egyéb szolgáltatások kiadásai / Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások ,5 8,7 Tartalékok befektetésével kapcsolatos igénybevett szolgáltatások tárgy évi kiadásai/ Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások ,5 42,9 Likviditási tartalék egyes tartalékai záróállománya/likviditási tartalék záróállománya likviditási portfólió ÉKra ,0 0,1 egyéb likviditási célra ,3 99,2 azonostatlan befizetések hozamára ,7 0,6 Az egyéni tagi számlák (analitika) év végi átlagos záró állománya (Ft/tag) Egy tagra jutó átlagos havi befizetések értéke (összes tagdíjbefizetés és egyéb tagi befizetés együtt/éves átlagos taglétszám/12)**(ft/tag) * Tartalékok összes bevétele = M tartalék esetében: működési célú bevételek összesen + befektetési tev. eredménye + ÉK F tartalék esetében: egyéni számlán jóváírt szolg. célú bev. + befektetési tev. eredménye L tartalék esetében: likviditási célú bevételek összesen + befektetési tev. eredménye ** Az egyéb tagi befizetés évtől kezdődően tartalmazza az adóhatósági adóvisszautalásokat is. *** É1 jelenti az adott mutató számlálóját, É2 pedig a nevezőjét. 20

21 E) A pénztár tagsága A taglétszám változása: Nyitó létszám Új belépő 54 Átlépő más pénztárból 3 Szolgáltatásban részesült 88 Átlépő más pénztárba 10 Elhalálozott 8 Egyéb megszűnés (kilépés) 138 Záró létszám A negyedévenkénti záró taglétszámok alakulása (fő): Év Nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév A negyedévenkénti átlagos taglétszámok alakulása (fő): Év I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Az évi átlagos taglétszám (fő): A tagdíjfizetők létszáma korévenként: 2. sz. melléklet A) tábla. A szolgáltatást igénybe vevők létszáma korévenként: 2. sz. melléklet B) tábla. Fedezeti céltartalék az egyéni számlákon (főkönyvi adatok ezer Ftban ): Évközi befizetés Év elején Befizetés, Áthozott Szolg.szláról Hozam Egyéb adomány fedezet vissza Évközi kifizetés Szolgáltatási Átvitt fedezet Visszatérítés fedezetre Egyéb Év végén átcsoportosítás

22 Fedezeti céltartalék a szolgáltatási számlákon (főkönyvi adatok ezer Ftban): Évközi kifizetés Évközi befizetés Év elején Szolgáltatásra Egy. szlra vissza Egyéni számláról R. hozam ÉK Átcsopl ikvbőbőlli Év végén okból átcsoportosítás Hozam: realizált (nettó) hozam és értékelési különbözet együtt Ebből: 3 éves járadék havi kifizetéssel: Év elején Évközi kifizetés Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén Egyösszegű és 3 éves járadék negyedéves kifizetéssel: Év elején Évközi kifizetés Egy. szlra Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén egyö Egyösszegű és 10 éves járadék havi kifizetéssel: Év elején Évközi kifizetés Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén 0 Eössz.: éves járadék havi kifizetéssel: Év elején Évközi kifizetés Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék havi kifizetéssel: Év elején Évközi kifizetés Egy. szlra Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén

23 Egyösszegű és 3 éves járadék éves kifizetéssel: Év elején Évközi kifizetés Egy. szlra Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén 0 Eössz.: Egyösszegű és 3 éves járadék havi kifizetéssel: Év elején Évközi kifizetés Egy. szlra Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén Egyösszegű szolgáltatás: Év elején Évközi kifizetés Egy. szlra Szolgáltatásra vissza Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén A tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege A tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számlák (az ún. felelős őrzésbe vett egyéni számlák) száma az év zárónapján 239, összesített értékük eft. Az előző évhez (2009ban 156 db eft összegben) képest a bennhagyott számlák száma 53 %kal (83 dbal), összegük 60 %kal ( efttal) nőtt. Biztosításmatematikai mérleg Legutóbb évi beszámolóhoz készült biztosításmatematikai mérleg, így a évihez azt nem kell elkészíteni. Várakozási idő leteltét követő kifizetésekre jogosultak A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok száma én fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege eft. (Ezek az adatok már nem tartalmazzák a várakozási idő leteltével 2010ben kifizetettekét.) 23

24 F) Befektetési tevékenység A pénztár befektetett eszközei és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok, részesedések értékének változása a tárgyévben könyv szerinti értéken és piaci értéken, valamint az értékelési különbözet Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszköz (értékpapírok) Befektetett pénzügyi és forgóeszk. (é.p) együtt könyv sz. érték Pénztár összesen Tárgyévi nyitó érték értékelési piaci érték különbözet könyv sz. érték e Ftban Tárgyévi záró érték értékelési piaci érték különbözet A befektetett pénztári eszközök, illetve értékpapírok értékének tárgyévi változását részletesen eszköztípusonként a 4. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár eszközeinek értékelése a hatályos előírásoknak megfelelően történt, a könyvszerinti érték a 223/2000. Korm. rendelet, a piaci érték a 281/2001. Korm. rendelet szerint került meghatározásra (ez tartalmazza az értékelési különbözetben elszámolt hozamot, melynek elemei az időarányosan járó kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam 24