Hasonlóságok és különbségek a reproduktív növényi szervek felépítésében, a növények szaporodásában és növekedésében

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hasonlóságok és különbségek a reproduktív növényi szervek felépítésében, a növények szaporodásában és növekedésében"

Attila Papp
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 Hasonlóságok és különbségek a reproduktív növényi szervek felépítésében, a növények szaporodásában és növekedésében Szerkesztette: Besnyi Izabella biológiatanár, Ivan Goran Kovačić Á.I., Szabadka

2 Nem hajtásos növények Nem magvas/virágos növények Hajtásos növények Virágos/Magvas növények Többsejtű moszatok Mohák Harasztok Nyitvatermők Zárvatermők Első hajtásos növények Első magvas növények

3 MOSZATOK ivartalanul szaporodnak Pl. békanyálmoszat (Spirogyra) - henger alakú sejtjei mitózissal osztódnak a teste kisebb részekre szakad - minden leszakadt részből egy új egyed keletkezik.

A növények életciklusa ivaros és ivartalan nemzedékből áll. A moháknál az ivaros, míg a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél az ivartalan nemzedék a kifejezettebb.

4 A növények életciklusa ivaros és ivartalan nemzedékből áll. A moháknál az ivaros, míg a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél az ivartalan nemzedék a kifejezettebb. A mohák szaporodása, életciklusa. spórák - spóratartókban szél útján terjednek. megfelelő körülmények között kifejlődik belőlük az új növény(talaj, korhadék nedves környezet) mohanövény (rögzítőfonal, száracska, levélke) : hím és női ivarszervek megtermékanyítés - víz segítségével zigóta - spóratartó Kiszáradástól védett spóráik ellenére a mohák életciklusa vízhez kötött.

Harasztok életciklusa - haploid spórával kezdődik meiózissal keletkezett (ivartalan nemzedék sporofit) - fiatal növény (mitózissal) ivarszervek (ivarsejtek) ivaros nemzedék

5 Harasztok életciklusa - haploid spórával kezdődik meiózissal keletkezett (ivartalan nemzedék sporofit) - fiatal növény (mitózissal) ivarszervek (ivarsejtek) ivaros nemzedék (gametofit) - megtermékenyízés- víz segítségével - páfrányoknál a zigótából fejlődik ki a páfrány, melynek diploid kromoszómaszáma van, és az ivartalan nemzedékhez tartozik.

Nyitvatermők - Először jelenik meg a mag Hím- (porzós) tobozokat - portok pollen(virágpor)

melyek nem védettek(petesejt) Megporzás szél által.

A nyitvatermők termős virágzatának hosszmetszete.

6 Nyitvatermők - Először jelenik meg a mag Hím- (porzós) tobozokat - portok pollen(virágpor) hímivarsejt Női (termős) tobozokat - fiatal női tobozok levélkéin megtalálhatók a magkezdemények, melyek nem védettek(petesejt) Megporzás szél által. A megtermékenyítést követően a magkezdeményből kialakul a mag, amelyből majd kifejlődik az új növény. A nyitvatermők termős virágzatának hosszmetszete. A nyitvatermők virágaiban a magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken Lucfenyő virágporának elektronmikroszkópos képe. A sötétebbre színezett két légzsák a lebegésben segíti, így a széllel messzebbre juthat

7 A növények legszámosabb és legváltozatosabb csoportját a zárvatermők alkotják - minden szaporítószerve megvan: a virág, a mag és a termés.

8 A zárvatermők életében az ivaros szakasz a virágzással kezdődik. Számos zárvatermőnél például az ibolyánál és a cseresznyénél a virágokban jelen vannak a porzók és a termők is. Ezek kétivarú (hermafrodita) virágok.

9 Az egyivarú virágokban vagy csak porzók (hímvirágok, porzós virágok), vagy csak termők (női virágok, termős virágok) vannak jelen. Ezek a virágok lehetnek egy egyeden vagy külön egyedeken. Kétlaki - Termős virág Kétlaki Porzós virág

10 A virágok méretében, formájában, színében és felépítésében jelentkező óriási változatosság nagy hatást gyakorolt a megporzás módjaira. Megporzás pollen átjutás a porzóról a termő bibéjére

Az önmegporzás során a termőt ugyanabban a virágban keletkezett virágpor porozza be; vagy átkerül ugyanazon a növényen egy másik virág bibéjére.

11 Az önmegporzás során a termőt ugyanabban a virágban keletkezett virágpor porozza be; vagy átkerül ugyanazon a növényen egy másik virág bibéjére. A kölcsönös megporzás során a virágpor az egyik növényről egy másik növény termőjének a bibéjére jut át ugyanazon fajon belül. önmegporzás kölcsönös megporzás

12 Beporzás rovarok által - a virágok élénk színűek, kellemes illatúak és édes nedvet, azaz nektárt választanak ki + Szimmetria

13 Beporzás szél által Beporzás víz által

15 A virágok közös kocsányon való csoportosulását virágzatnak nevezzük.

Miután megtörtént a megporzás, és a virágpor a termő bibéjére

keresztül a hímivarsejtek lejutnak a magkezdeményben lévő

A zárvatermőknél és a legtöbb nyitvatermőnél nem szükséges a

16 Miután megtörtént a megporzás, és a virágpor a termő bibéjére került, a virágporból kialakul a pollentömlő, amelyen keresztül a hímivarsejtek lejutnak a magkezdeményben lévő petesejthez és megtermékenyítik. A zárvatermőknél és a legtöbb nyitvatermőnél nem szükséges a víz jelenléte a megtermékenyítéshez. Virágporszem - pollen Porzó Pollen tömlő Magház Petesejt Hím ivarsejt

17 A megtermékenyítést követően a megtermékenyített petesejtből a csíra, a termő magházából a termés, a magkezdeményből pedig a mag fejlődik ki.

18 A zárvatermők magjának és termésének sokszínűsége pedig segíti az elterjedésüket a többi növénycsoporttal szemben. Kirobbanó uborka

Egyszikű növények (gabonafélék és más perjefélék, hagymások )

19 Kétszikű növények magjában két sziklevél van (bab, paradicsom, lóhere ) - a tartalék tápanyag a sziklevelekben található. Egyszikű növények (gabonafélék és más perjefélék, hagymások ) magja egy sziklevelet tartalmaz. A mag egyben a termésük (szemtermés) is.

Egyéves lágy szárú növények (paprika, paradicsom, bab )

évben fejlődik ki a szár a virágokkal és a terméssel.

20 Egyéves lágy szárú növények (paprika, paradicsom, bab ) életciklusa egy éven át tart. Kétéves lágy szárú növények (sárgarépa, cékla ) életük első évében csak a levélrozettát alakítják ki, majd a következő évben fejlődik ki a szár a virágokkal és a terméssel. Többéves lágy szárú és fás szárú növényre jellemző, hogy minden évben növekednek, virágzanak, termést és magot hoznak.

szára egész élete során növekszik hosszanti irányban.

21 Növények növekedése megnő a növényi szervek mérete, illetve maga a növény is. osztódási szöveteke - övezetek(mitózissal osztódnak) a fás szárú növények gyökere és szára egész élete során növekszik hosszanti irányban. a levelek, a virágok és a termések korlátozottan növekednek a növekedés üteme függ a növény fajától, a külső tényezőktől és a növény korától.

22 Növény életciklusa

23 A csúcsrügyben és a szár csúcsán található sejtek intenzíven osztódnak, majd megnyúlnak.

Növényi hormonok és a növekedés Sejtosztódás szabályozása (citokinin és gliberellinsav) Sztómazáródás (abszcizinsav) Leválási zóna fejlődése a levélnyélben (etilén és auxin) A növekedést és a

24 Növényi hormonok és a növekedés Sejtosztódás szabályozása (citokinin és gliberellinsav) Sztómazáródás (abszcizinsav) Leválási zóna fejlődése a levélnyélben (etilén és auxin) A növekedést és a fejlődést belső tényezők is befolyásolják - növényi hormonok. Hajtás megnyúlása (auxin és gliberellinsav) Virágzás indukciója (virágzási hormon a levelekből?) Fiatal termések növekedés (citokininek), termés indukciója (etilén) Gyökerek gravitropizmusa (auxin)

25 osztódás és a sejtek megnyúlása korlátlan növekedés (a gyökér és a szár) korlátozott növekedés (a levél, a virág és a termés) A NÖVÉNYEK SZAPORODÁSA ÉS NÖVEKEDÉSE Ivarosan és ivartalanul Mohák (fejlett ivaros nemzedék) Harasztok, nyitvatermők és zárvatermők (fejlett ivartalan nemzedék) Nyitvatermők (feketefenyő) hím- (porzós) tobozok (portokok) női (termős) tobozok (magkezdemények) mag Zárvatermők virág (egyivarú és kétivarú virágok, virágzat) termés és mag

26 Az a szép a tanulásban, hogy senki sem veheti el tőled. B. B. King

Hasonló dokumentumok

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a