A földrajzi fokhálózat szélességi hosszúsági körök földrajzi szélesség

Átírás

1 A FÖLD - Földgömb Világtérkép

2 Szélességi körök

3 H A földrajzi fokhálózat A földgömbön nem elég csak a világtájakkal történő tájékozódás, ezért létrehoztak egy tájékozódási rendszert, mellyel mindig pontosan megadhatjuk földrajzi helyzetünket. Ez az ún. földrajzi fokhálózat, melynek segítségével a kicsinyített gömb alakú Földet bemutató földgömbön és a térképen egyaránt tájékozódhatunk. A térképen vízszintes és függőleges vonalak futnak körbe. A vonalak, az ún. szélességi és hosszúsági körök a térképen párhuzamos szakaszoknak tűnnek, de a valóságban ezek teljesen körbefutják a gömb alakú Földet. A szélességi és hosszúsági körök metszéspontja egyértelműen maghatározza földrajzi helyzetünket. A tartózkodási hely meghatározásában fontos az Egyenlítőtől való távolság. Ezt a földrajzi szélesség határozza meg, amelyet fokokban fejezünk ki (1. ábra).

4 1. ábra 2 - Szélességi körök A szélességi körök - Azok a pontok, amelyek az Egyenlítőtől azonos távolságban vannak, egy szélességi körön helyezkednek el, azaz földrajzi szélességi értékük megegyezik. Megállapodás szerint az Egyenlítő a 0 fokos (0 ) szélességi kör. Ettől északra és délre haladva távolságra vannak a sarkpontok (2. ábra). Ezért a szélességi körök megadásakor azt is jelölni kell, hogy melyik félgömbön húzódnak. Ennek alapján megkülönböztetünk északi és déli szélességet (rövidítve: é. sz., illetve d. sz.). A földrajzi szélesség tehát azt is kifejezi, hogy milyen irányban található egy pont az Egyenlítőhöz képest. A földgömbön és az atlasz világtérképén bizonyos szélességi köröket szaggatott vonallal jelölnek (3. ábra). Ezek a nevezetes szélességi körök, amelyeket külön névvel is illetnek. Az Egyenlítőtől északra, 23,5 -ra húzódó szélességi kör a Ráktérítő. Az Egyenlítőtől északi irányban 66,5 -nyi távolságra levő pontok az Északi-sarkkörön helyezkednek el. A déli félgömb 23,5 szélességi köre a Baktérítő, a déli szélesség 66,5 -a pedig a Déli-sarkkör. A térkép A földrajzi környezet sokféleképpen ábrázolható. Készíthetünk tájfényképet, vagy tájfényképhez hasonló látrajzot. Mindkettő fölül- és oldalnézeti kép. Ha környezetünket madártávlatból rajzoljuk le, vagy repülőgépről, helikopterről fényképezzük, a térképekhez jóval

5 közelebb álló ábrázolást készítünk. A földrajzi környezet legelterjedtebb és legsokoldalúbb ábrázolási módja a térkép. A térkép abban különbözik minden más ábrázolási módtól, hogy önálló jelrendszere van, és méréseket végezhetünk rajta. Méretarány, aránymérték A térkép a Föld felszínének arányosan kisebbített, alaprajzszerű, felülnézeti rajza. A kisebbítés mértékét arányszám vagy vonalas aránymérték jelzi a térképen. Az arányszám a térkép méretaránya. Azt mutatja, hogy hányszor kisebb az ábrázolt távolság a térképen, mint a valóságban. Ha például a méretarány 1: (egy aránylik a százezerhez), akkor ami a térképen 1 cm, az a valóságban cm, azaz 1000 m, tehát 1 km. A kicsinyítés kifejezésére vonalas aránymértéket is használhatunk, ami rajzban fejezi ki a kisebbítés mértékét. A térkép fajtái A térképeket leggyakrabban méretarányuk és tartalmuk szerint csoportosíthatjuk. Méretarány szerint nagy méretarányú vagy részletes, közepes és kis méretarányú vagy áttekintő térképet különböztetünk meg. A részletes méretarányú térképek méretaránya 1:500-tól 1:10000-ig, a közepes méretarányúaké 1:10000-től 1: ig terjed, a kis méretarányúaké 1: nél kisebb. A nagy méretarányú térképek kis területet nagy részletességgel (házzal, patakkal, fával stb.) ábrázolnak; ezek a térképek a katonák, mérnökök, földnyilvántartó hivatalok, tudományos kutatók számára nélkülözhetetlenek. Közepes méretarányú térképek a közigazgatási egységekről (pl. magyarországi megyék) és a kis területű országokról készülnek. Ilyenek többek között a turisták számára készülő térképek is. A kis méretarányú térképek a felszín részleteit már nem tüntetik fel, csak áttekintő képet nyújtanak az országokról, kontinensekről és az egész Földről. Ilyen kis méretarányú térképek az atlaszok kontinenseket, kontinensrészleteket és országokat bemutató lapjai, valamint a falitérképek többsége.

6 A térképek tartalmuk szerint: A földrajzi térképek a kontinensek, nagy tájak, országok, országcsoportok földrajzi fekvéséről, vízrajzáról, közlekedési viszonyairól stb. tájékoztatnak. A tematikus térképek (különböző tartalmú szaktérképek) különböző természeti, gazdasági jelenségeket, folyamatokat, azok mennyiségi, minőségi jellemzőit ábrázolják. Ilyen tematikus térkép az atlasz valamennyi (földtani, éghajlati, gazdaságföldrajzi) melléktérképe. Ugyancsak tematikus térképek találhatók a történelmi atlaszban is. A térkép a földfelszín vagy valamely részletének arányosan kisebbített, felülnézetben, tehát alaprajzszerűen készült képe, méghozzá olyan, ami a terepet a valósághoz hűen ábrázolja. A térképek készítésének elméletével és gyakorlatával a térképészet vagy más néven kartográfia foglalkozik. Általános földrajzi térkép Olyan közepes és kis méretarányú térképek, amelyek egy adott terület mind természeti, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. Közlekedési térkép Olyan, bármilyen méretarányú térképek, amelyek a megfelelő közlekedési tematika (út, vasút, tömegközlekedés) jellemzőit ábrázolják valamilyen szempont szerinti bemutatásban. A közlekedési térképek egy olyan összefoglaló térképcsoport, amelyen belül specifikusan válnak el a különböző közlekedési tematikát nagy részletességgel bemutató altípusok. Történelmi térkép Elmúlt korok természetföldrajzi, igazgatási-hatalmi-politikai, gazdasági, közlekedési szerkezetét, migrációit és csapatmozgásait mutatják be. Minden olyan térkép történelmi térkép, amelynek vonatkozási ideje letűnt korra vagy időpontra vonatkozik, de térképi megjelenítése a modern kartográfiai ábrázolásmóddal történik. A történelmi térképek egy része kartográfiai értelemben besorolható valamelyik tömegtérkép térképtípusba.

7 A domborzat ábrázolása A térképek a magasság ábrázolására is alkalmasak. Mielőtt megismerkednénk a magasság ábrázolásával, tisztáznunk kell, mit értünk magasságon. Magyarország domborzati térképén a Magas Tátra legmagasabb pontja, a Gerlachfalvi csúcs mellett látható ös szám azt jelenti, hogy a hegy csúcsa méterrel magasabban van, mint a tenger szintje. Egy hegycsúcs, egy folyó vagy egy város magasságát mindig a tenger szintjéhez viszonyítva adjuk meg. A terepen járva fontos lehet számunkra két pont egymáshoz viszonyított magassága, vagyis a tengerszint feletti magasságok különbsége. Ebből ugyanis következtethetünk arra, mennyire megerőltető út áll előttünk a cél eléréséig. A felszín eltérő magasságának ábrázolására többféle módszert is alkalmaznak a térképek készítésekor. Ezek közül a legfeltűnőbb a színekkel történő ábrázolás. Ilyenkor a zöld, a barna (sárga) és a kék különböző árnyalataiból következtethetünk a terület magasságára, illetve mélységére. Ez a színfokozatos ábrázolás. Minél magasabb egy hegység, annál sötétebb barnával jelölik a térképek. Minél alacsonyabban fekszik egy alföld, annál sötétebb zöld, minél mélyebb a tenger, annál sötétebb kék a térképen. A színek magassági értékekre való átváltását a színkulcs segíti.

8

9

10