VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 11. évfolyam 1. szám VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 24.március A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége (23.) Időjárási adatok értékelése 23. év időjárás szempontjából átlagosnak mondható, de ugyanakkor a szélsőségek éve volt. Elég megemlíteni, a márciusi csapadékhiányt, az áprilisi átmenet nélkül nyári időjárást, azt, hogy májusban és júniusban az elmúlt 1 évben a legmelegebb volt, vagy, hogy a nyár folyamán országos aszály helyzet alakult ki és végül október 24-ét korán lehavazott. Hőmérséklet szempontjából országos évi középhőmérséklet 1,3 C volt. Az év első harmada volt az átlagostól hidegebb (különösen február), míg májustól kezdődően igen extrém pozitív eltérések adódtak. Május - augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete az elmúlt 1 év legmelegebb időszaka. Csapadék. Az elmúlt évben, országos átlagban 47 mm csapadék hullott, ami az előző évhez képest 1 mm-el kevesebb. Az év 1 hónapjában átlag alatti csapadékmennyiségek fordultak elő. Mindösszesen július és október hónapban hullott az átlagot meghaladó mennyiségű csapadék. A csapadék területi elosztást a mellékelt térkép szemlélteti. Tél. A 22/23. tele - főként február - igen hideg, havazásokban igen gazdag volt. A tél leghidegebb periódusai alatt megfelelő vastagságú hóréteg fedte a földeket. Január első napjaiban enyhe volt az idő, majd téliesre fordult időjárásunk. A leghidegebb 12-én és 13-án volt, -7 és -27 fok közé hűlt le a levegő, azonban egyes északi lejtésű völgyekben -29, -31 fokot is mértek Január 1-én hazánk területét cm-es borította, mely a hó végére jelentős mértékben elolvadt. A február közép hőmérséklete -4,7 C volt, ami a sokéves átlagérték alatt maradt. A február elejei havazások hatására az Alföld középső részén a hóréteg vastagsága elérte a 4 cm-t. Érdekes módon az országos átlag fölötti havazás az alacsonyan fekvő területekre volt jellemző, ugyanis A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Időjárási adatok értékelése 2 Hidrológiai adatok értékelése 3 Felszíni vizeink minősége 4 A Tisza folyó vízminősége 5 A Zagyva folyó vízminősége 6 A Tisza-tó vízminősége 7 Öntözővíz csatornák vízminősége 8 Belvízcsatornák vízminősége 9 Holtágak vízminősége 1

2 a Tisza folyó vízgyűjtő területének felső harmadában 1-2, maximum 5 cm-es hó vastagságot mértek. Ez már ekkor előre jelezte, hogy feltehetően a tavasz folyamán rendkívüli árhullám nem alakul ki: Nyár. Június az átlaghoz képest melegebb hónap volt és az átlagos csapadékmennyiségnek a 33%-a hullott le. Az ország jelentős részén kritikus helyzetet teremtett a csapadékhiány. Júliusban kissé mérséklődött a hőség. Július 25-én a Tisza felső szakaszán hatalmas felhőszakadás volt, akkor Debrecen térségében majdnem egy óra alatt 48 mm csapadék hullott. Habár júliusban átlag fölötti csapadék mennyiség hullott, mégis rövid, zápor jellege miatt nagy része lefolyt a vízgyűjtőn és csak kis része hasznosult. Augusztusban tovább folytatódott a hőség és a szárazság, egyetlen nap (aug. 31.) kivételével a hónap minden napján felülmúlták a középhőmérsékletek a sokévi átlagot. Az Alföldön a havi csapadékösszeg (2 mm) messze elmaradt a sokévi átlagtól (63 mm). Ősz. Szeptember hőmérséklet szempontjából hozta a sokéves átlagot, ellenben előfordultak fagyos napok is.. Szeptemberben az országos csapadékmennyiség kb. 3%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Október elején igen meleg, majdnem nyárias volt az idő, majd október 6.-tól hirtelen véget ért a vénasszonyok nyara". Október 14- től egyre hidegebbre fordult az időjárás, gyakran esett az eső, erős északi szél fújt. Októberben az átlagosnál több csapadék hullott. Ami igazán meglepő és rendkívüli volt, az az október 24-i havazás. A hónap utolsó napjaiban a pár hétig tartó télies időjárás után végre beköszöntött az ősz is. Az év vége (november és december) csapadékszegény volt, változatos hőmérsékletekkel. Ebben az időszakból sem hiányoznak a rekordok, november végén, a napos helyeken C is mértek. A síkvidékeken sehol nem alakult ki összefüggő hótakaró, az átlag csapadékmennyiség 3-4%-al maradt el az átlagtól. ( ról letöltött értékelés alapján összeállítva (pa)) Hidrológiai adatok értékelése A Tisza-folyó vízhozama a szolnoki szelvény mérési eredményei alapján (m3/s) , Szolnok Q(m3/s) , , A Tisza folyó vízhozam ábrázolása tükrözi az időjárási viszonyokat. Az átlaghoz képest csapadékszegény év, a téli időszakban a vízgyűjtőn betárózott hó mennyiség tükröződik a mellékelt ábrán feltüntetett vízhozam értékekben is. A március-április hónapra jellemző árhullám csúcs mindössze 15 m 3 /s volt. Az árhullám március elején kezdődött és némi ingadozással május elejéig tartott. Ezt követte egy rendkívül hosszú alacsony vízhozam, mely október elejéig tartott. A legalacsonyabb vízhozamot szeptember 4-én regisztrálták 54,6 m 3 /s-al. A nyári alacsony vízhozamot július végén a vízgyűjtőn lehullott záporesőből adódó emelkedés tarkítja, egyébként valószínű, hogy az alacsony vízállás tartósság szempontjából időtartami rekordot is döntött. A Zagyva vízhozama éves átlagban az 5 m 3 /s érték alatt található. Mindössze márciusban következett be egy szokatlanul elnyúló árhullám ( ), melynek csúcsa a jásztelki mérések alapján 27,4 m 3 /s volt. A nyári hónapokra jellemző az 1,8-2,4 m 3 /s közötti vízhozam. A legalacsonyabb vízhozamot augusztus 23-án mérték 1,15 m 3 /s értékkel. Az alacsony vízhozamok is a nyári kánikula folytán kialakult rendkívüli vízhőmérsékletek tükröződnek a felszíni vizeink minőségében

3 Felszíni vizeink minősége Összességében a felszíni vizeink minősége kedvezőbbnek bizonyul, mint a tárgy évet megelőző egy éves időszakban. A Tisza folyó esetében a vizsgált folyószakaszon minden komponens a II.-III. osztálynak megfelelő értéktartományban található, míg a Zagyva folyónál változatosabb a kép, a minősítés III.- V. osztály között változik, megtartva besorolását a vizsgált folyószakasz teljes hosszában. Így a vízfolyás továbbra is szennyezett víz jelzővel minősíthető. De nézzük milyen körülmények, vezettek ehhez a minősítéshez, és ez miként tükröződik a hosszú távú trendben. A Tisza folyó vízminősége szelvényben tapasztalható egy magasabb oldott alumínium koncentráció. Komponenscsoportonként elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: Oxigénháztartás jellemzői alapján a Tisza vízminősége a III. osztályba sorolható. A besorolást minden esetben a szaprobitási index határozza meg, de esetenként az összes szerves széntartalom is megerősíti a besorolást. A csoport alapvető komponensei mint a oldott oxigén, illetve az oxigén telítettség jó minőségű vízre utal, míg a szerves szennyezőanyag szempontjából kiváló vízminőséget találunk. Az oldott oxigéntartalom éves viszonylatban elég széles skálán mozog. Amint a mellékelt diagram is szemlélteti a legmagasabb értékek (12,95 mg/l) és a nyári alacsony értékek (6,75 mg/l) között több mint 6 mg/l van. A legkritikusabb időszak júliusaugusztus, mely egyben a legalacsonyabb vízhozamok időszaka is. Vízhozam szempontjából az év átlag alatti csapadékmennyisége jól tükröződik a 8%-os A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 23-ben 12,25 12,3 12,4 12,8 12,95 12, ,2 12,4 11,85 11,35 11,7 11,35 12,2 11,2 1,75 1,85 11,17 1,15 9,55 8,6 8,95 8,5 8,45 8,35 8,95 8,5 7,65 7,85 6,75 7,45 8,5 6,6 7,5 7 6,45 7,15 Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug A mellékelt színes ábra alapján a Tisza folyó vízminősége jó víz és tűrhető víz minősítés közé helyezhető. Az illetékességi területünkre belépő víz (Tiszafüred) minősége az E és D csoport kivételével III. osztályú, míg a területünket elhagyó víz minősége a tiszaugi szelvény vizsgálati eredményei alapján az A és C csoport kivételével a II. osztályba sorolható. A tűrhető vízminősítési kategóriába történő besorolást az oxigénháztartás mutatói közül minden esetben a szaprobitási index határozza meg, míg a tápanyag esetében a felső szakaszon tapasztalt kissé magasabb foszfor tartalom. A mikrobiológiai paraméterek közül a coliformszám a meghatározó, mely csupán a kisköre utáni Szolnokig tartó szakaszon csökken a III. osztályt meghatározó szint alá, míg mikroszennyezők esetében a Szolnok fölötti 4 2 dec. febr ápr jún aug okt dec augusztusi vízhozam értékben (69,2 m 3 /s), mely több mint száz köbméterrel alacsonyabb a tavalyi év értékénél (171 m 3 /s). Tápanyag háztartás vonatkozásában vizsgált komponensek közül a Tiszafüredi szelvényben A Tisza folyó ortofoszfát (P) tartalma 23-ben 52 42, , , , jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug 3

4 mértünk II. osztályt meghaladó eredményt. Az osztályba sorolást a foszfor tartalom határozta meg, melynek 9%-os tartóssági értéke 222 µg/l volt. Jellemzően a Tisza folyó foszfor (ortofoszfát) tartalma alacsony, de ugyanakkor elég széles skálán mozog. Így például az összes foszfor tartalom a tiszafüredi szelvényben 6-34 µg/l között váltakozik, mely amint a mellékelt diagram is szemlélteti, jellemzően nem időszakos. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az áprilisi és a novemberi minimum értékek egybe esnek a Tisza folyón levonuló árhullámok időszakával. A nitrogénformákat jellemző komponensek mind a négy szelvényben a II. osztálynak megfelelő szinten van jelen. A Tisza folyó vízmintáiban mért coliformszám 23-ban 46,3 28,65 3,5 26 5,55 26,5 13,15 14,45 16,5 18,7 15,9 9,65 12,25 12,1 7,9 8,95 3,9 4,1 5,1 1,75 1,85 5,45 4,53 1,55,55 5,55 1,15 7,35 7,35 7,3 3,8 2,85 4,35 2,75 4,75 5,1,95,35 2,3 1,15 2,25 1,85 3,3 5,6,65 3,1 7,7 51,5 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug Mikrobiológiai paraméterek vonatkozásában a minősítés a coliformszám alapján történik. A,-92, i/ml érték között váltakozó komponens magasabb szennyezettséget mutat a Tiszafüredi és a tiszaugi szelvénybe. A magasabb szennyezettség feltehetően a szelvény fölötti kommunális szennyvíz bevezetésekkel (Tiszafüred, illetve Szolnok, Martfű) függ össze. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a II. osztályba történő besorolást általában a fenolok, oldott alumínium, oldott réz és az összes béta aktivitás határozza meg. A fenolok kivételével, mely általában ipari szennyvíz bevezetésből származhat, a többi komponens a vízgyűjtő geológiai felépítésére utal, mely bemosódás útján kerülhet a vízfolyásba vagy esetleg bányászati tevékenység során. A szolnoki szelvény III. osztályba történő besorolását az oldott alumínium 58 µg/l-es 9%- os tartóssági értéke határozza meg, mely a II. osztály felső határának 8µg/l-os túllépését jelenti. Az egyéb paraméterek közül vizsgált komponensek vizsgálati eredményei mindvégig a II. osztálynak megfelelő tartományban helyezkedtek el. Oldott ox. mg/l A sokéves átlag adatok alapján megállapítható, hogy a Tisza folyó vízminőségében a 23-as év jelentős változás nem okozott. Amint az alábbi diagram is szemlélteti a vízfolyás vízminősége 1995 óta talán változatlan. Példaként a tiszaugi szelvény oxigénháztartás mutatóinak időszakra vonatkozó adatait véve látható, hogy a szerves terhelést szemléltető KOIk a mg/l érték körül változik, az oldott oxigén a 1 mg/l érték körül található, míg az oxigén telítettségben egy kedvezőbb növekvő trend figyelhető meg. A Tisza folyó szennyezőanyag terhelését illetékességi területünkön Martfű településről és Szolnok regionális szennyvíztisztító telepéről A Tisza folyó oldott oxigén tartalma és kémiai oxigénigénye időszakban 79,64 81,7 82,5 83,3 8,3 75,9 76, ,2 22,3 2,8 21,5 22,822,824,4 17,8 9, , bevezetett szennyezőanyag határozza meg. A közvetett bevezetéseket összegző 14 belvízcsatornába vezetett szennyvíz mennyiség 22. évben 25 em 3 /nap volt, míg a két település és vonzáskörzetének szennyvizei meghaladták a 36 em 3 /nap mennyiséget. Terhelés szempontjából a 2 km-es folyószakaszon megoszló belvízcsatornák vize nem okoz kimutatható változást, ellenben csak Szolnok napi 24 e m 3 pontszerű szennyvíz bevezetése meghatározó. 26, ,5 82,1 85, ,5 19,9 18,2618,5 19,32,4 15,8 9,44 9, ,9 89,3 86,7 89,2 88,3 87,7 87,1 83,6 85,6 86,6 85,6 9,75 9,23 88,8 9, ,8 14,214,1 11,6 12,2 13,5 12, , Oldott ox. Ox.tel KOIk Polinom. (KOIk) Tiszaug A Tisza folyó közvetlen terhelése a KÖTIKVF illetékességi területén időszakban kg/d 2 7 KIOk BOI Ö.leb.a ANA det NH4-N SZOE Ö.old.a Szv mennyiség Lineáris ( KIOk) KOIk Ox.tel. mg/l %

5 A Zagyva folyó vízminősége A Zagyva vízminősége szennyezett erősen szennyezettnek mondható. Ez esetben a besorolás egyértelmübb mint a Tisza folyó esetében tekintettel arra, hogy az osztályba sorolást ez esetben 2-3 komponens együttesen határozza meg. Az éves átlag értékek alapján szintén megállapítható, hogy a felső szentlőrinczkátai szelvény a legszennyezettebb, míg a vízfolyás alsó szakaszán egy jobb minőségű szennyvizet találunk. Ez részben a Tarnán érkező víz jobb minőségének is tulajdonítható, ugyanis a szerves szennyezőanyag alapján a besorolás jó-kiváló minőségnek felel meg, míg a tápanyag háztartás mutatói is kedvezőbbek. Az alábbi táblázatban rögzített adatok alátámasztják a fenti megállapításokat: Komponens Mértékegység Zagyva Szentlőrinckáta Tarna Jászdózsa Zagyva Jásztelek Zagyva Újszász Oldott oxigén mg/l 1,45 13,8 1,92 11,42 Oxigén tel. % 98,2 123,1 1,5 17,8 BOI 5 mg/l 4,9 3,2 3, 3,4 KOI p mg/l 6,6 9,4 5,4 5,8 KOI d mg/l Össz. szerv. szén mg/l ,2 Ammónium-N mg/l,42 1,17,25,18 Nitrit-N mg/l,153,32,54,39 Nitrát-N mg/l 3,45 2,46 2,94 2,7 Ortofoszfát-P µg/l Összes foszfor µg/l Klorofill-a µg/l 44, 4,9 26,5 39,8 Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minősítése szennyezett víz vagyis a IV. osztálynak megfelelő. Az osztályba sorolást majdnem minden esetben az össze szerves széntartalom határozza meg. A negyed osztálynak megfelelő minőségi tartományba tartozó komponensek mellett számos III. osztályba sorolt komponenst találunk, mely magas szerves anyag tartalomra utal. Ez elsősorban jellemző a szentlőrinckátai és az újszászi szelvényre. A Tarna oxigénháztartás mutatói igen kedvezőek, a szaprobitás és a szerves szén kivételével I.-II. osztálynak megfelelő értéktartományban található. 1,9,8,7,6,5,4,3,2,1,91,97,91,9,81,74,68,72,6,53,5,4,4,36,3 A Zagyva ammónium-n tartalma 23-ben,3,29,24,24 mg/l,69,63,67,11,9,5,35,8,25,5,11,9,3,5,9,4,6,45,8,35,7,8,13,45,65,9 dec.1 febr ápr jún aug okt dec,35,3,25,2,15,1,5 A Zagyva nitrit-n tartalma 23-ben,286,235 mg/l,94,46,295,191,21,176,16,13,131,137,117,655,83,93,975,86,77,515,64,55,61,455,54,32,36,46,27,26,27,36,45,37,37,265,34,34,4,36,34,37,185,285,2,26,31,36,18,19,22,3,31,27,11 dec.1 febr ápr jún aug okt dec Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást ez esetben is a foszfor és ortofoszfát tartalom határozza meg. Mindkét érték igen széles skálán mozog. Az összes foszfor tartalom szentlőrinckátai szelvényben mért szélső értékei 35- illetve 156µg/l volt. Az alsó szelvényekben ez az érték némileg csökken, de így is a maximum meghaladja az 1µg/l-t. A júliusi hónaphoz kötődik egy igen rossz vízminőség, melyet feltehetően egy algatúlprodukció eredményezett. Erre az időszakra jellemző értékek közül megemlítjük a 19,25mg/l oldott oxigén tartalmat igen magas telítettséggel, illetve µg/l közötti klorofill-a tartalmat és a szintén ritkának mondható 53,5 mg/l KOIk értéket. A nitrogénháztartás mutatóinak időszakos változását igen szemléletesen jellemzi a három vizsgált komponens grafikus ábrázolása. A Tarna tápanyag háztartás szempontjából közel azonos minőséget képvisel a Zagyva Jásztelek alatti szakaszán tapasztaltakkal. Szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a minősítés a II.-III. osztálynak felel meg. Szennyezett víznek megfelelő értéket képvisel általában a fenolok, és az összes béta aktivitás, míg a többi vizsgált komponens többnyire az I.- (fémek), vagy a II. osztályba sorolható. 5

6 A Zagyva nitrát-n tartalma 23-ben mg/l 6 5,37 5,59 5 4,86 4,75 4,69 4,295 4,24 4,12 4,12 4,29 4 3,56 3,61 4,1 3,65 3,39 3,35 3,56 3,56 3,28 3,1 3,28 3,39 3,61 2,77 3,11 3,33 3 2,9 2,94 2,97 2,99 2,49 2,48 2,54 2,71 2,71 2,4 2,2 2,23 2,45 2 2,9 1,86 1,53 1,61 1,67 1,44 1,12 1,6 1,49 1,19 1,37 Sztlkáta 1 Jásztelek dec.1 febr ápr jún,16 aug okt dec Ujszász Jászdózsa Összes P ug/l A Zagyva ortofoszfát és foszfor tartalma időszakban Szentlőrinckáta Ortofoszf.-P Összes P Hatvány (Ortofoszf.-P) Hatvány (Összes P) Ortofoszf.-P ug/l Az egyéb paraméterek közül a meghatározó minden szelvényben a vezetőképesség illetve az oldott mangán taralom. Hosszú távú trend vonatkozásában az eredmények a különböző komponenscsoportok esetében ellentétes tendenciákat mutatnak. Így például akár a Tisza folyó esetében itt is megfigyelhető a szerves anyag terhelés fokozatos csökkenése, mely ig tartott és ezt követte egy enyhe növekvési trend, míg a foszfor és az ortofoszfát 1993-ig növekvő trendet mutatott, majd ezt követte egy erőteljes csökkenés. Összességét megállapítható, hogy a Zagyva vízminőségében, az utóbbi időszakban jelentős változás nem következett be, és ez a közeljövőben nem is valószínűsíthető. Továbbra is igen magas a tápanyagtartalom, a mikrobiológiai szennyezés, az összes sótartalom, kedvezőtlen a nyári oxigénháztartás, melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elősegítik az algásodást. A vízfolyás vízminőségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához, az új vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyűjtő területi határértékek bevezetése jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyűjtő szennyvízkibocsátóinak az egységes feltérképezését és célértékek meghatározása mellett az egyedi kibocsátási határértékek meghatározását Belvízcsatornák vízminősége A belvízcsatornák vízminőségének meghatározása céljából történő mintázására évi 12 alkalommal kerül sor. A vizsgált belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, mely egyben eltérő vízminőséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd Közös főcsatorna (Gerje- Perje); Nagykőrös Kőrös-ér; Karcag Karcag I-es csatorna; Heves Sajfoki csatorna, vagy Törökszentmiklós Szajoli főcsatorna. Ezek közül is a legszennyezettebb a Karcag I-es, a Kőrös-ér, és a Szajoli főcsatorna, melyek esetében kevés kivétellel minden komponenscsoport az V. osztályba van sorolva. A belvízcsatornák vízhozama augusztusi kisvizes időszakban általában a nullához közelít, így rendszerint ebben az időszakban csak Egyéb % Öntözés 12% Tisza f. 53% Belvíz.cs. 17% Állóvizek 1% Hármas-Kőrös 1% Zagyva f. 8% Hort.-Ber. 8% szennyvízelvezető szerepük van. Minőségüket a bevezetett nagymennyiségű szennyvíz mellett nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentős szerves- és tápanyagforrást képez. A belvízcsatornák biztosítják a fő befogadó Tisza folyó közvetett szennyvíz bevezetéseit, így ezek a csatornák igen jelentős mennyiségű szennyvizet szállítanak. A 22. adatok alapján az összes keletkező szennyvíz 17% került bevezetésre belvízcsatornába. 6

7 A Tisza-tó vízminősége A Tisza-tó vízminőségének meghatározása érdekében évi 8 alkalommal kerül sor mintavételre a Sarudi-, Poropszlói-, Tiszavalki medencék közepén, illetve az Abádszalóki strandnál. Az alacsony mintaszámra való tekintettel a minősítési szabályok sajátossága folytán az osztályba sorolást mindig a legkedvezőtlenebb komponens határozza meg. A 8 mintaszám szintén a Tisza-tó egy sajátosságából ered, részben mert télen befagy és a mintavételre igen nehéz körülmények között kerülhetne sor, részben mert létezik egy téli és egy nyári tározási szint, melyek beállítására április végén és november elején kerül sor. E két időpont között kerül sor a vízmintavételre is. A Tisza-tó mint ismeretes többcélú hasznosítású melyek közül az egyik az energia termelés. A mellékelt diagramon feltüntettük a tározó al- és felvíz vízszintadatait (vízállás), illetve a kiskörei és a szolnoki szelvényben mért vízhozam adatokat. Megfigyelhető, hogy a A Tisza-tó vízrajzi adatainak grafikus ábrázolása -23nyári időszakban az alvíz és felvíz (Kisköre alsó és felső vízállás érték) 12 közti különbség közel 1 méter, míg télen ez közel a felére 1 csökken. A vízhozam görbék közti eltérésből megfigyelhető a csúcsok 8 közti időbeni eltolódás, a tározó 6 feltöltési és leeresztési időszaka, illetve a nagyobb csapadékból 4 (július végi zápor) származó árhullámok. 2 A tározó egy évre vonatkoztatott adatsora gyakorlatilag egy éves biológiai ciklus vízkémiai -2 ábrázolása. A tározó feltöltési -4 időszakában és azt követő egy hónapon belül a Tisza folyó Kisköre alsó Kisköre felső Kisköre Q (m3/s) Szolnok Q(m3/s) vízminőségét tükrözi, majd beindulnak a tározóra jellemző biológiai folyamatok, melyek rá teszik bélyegüket a vízminőségi paraméterekre. Általános jellemzésként a Tisza-tó vízminősége a III. osztálynak felel meg, alacsony szervesanyag terheléssel, ellenben szélsőséges oxigén telítettségi mutatóval. Ennek maximum értéke % között váltakozott. Az oxigénháztartás mutatóinak osztályba sorolását a magas telítettség mellet meghatározza az összes szerves széntartalom és a szaprobitási index. A tápanyagháztartás mutatói közül a foszfor és a klorofill-a tartalom kedvezőtlenebb, jellemzően mind a négy medencére. A két komponenscsoport osztályba sorolását meghatározó mutatók mind közrejátszanak az eutrofizációs folyamatokban. A fentieken túlmenően a mikrobiológiai, szerves és szervetlen mikroszennyezők és az egyéb paraméterek sorában kiemelkedő eredményt nem találunk. Az osztályba sorolásban szerepe van a fenoloknak, az oldott alumínium tartalomnak és a kissé megemelkedett ph értéknek. Ezek ugyan ebben a nagyságrendben jellemzőek a Tisza folyó vízminőségére is. Holtágak vízminősége Holtágak vízmintavételezésére, vízminőség meghatározása érdekében tárgyi évben hat alakalommal került sor. Az Alcsi Holt-Tisza és a Cibaki Holt-Tisza, három illetve két szelvényben, a többi vizsgált holtág esetében egy szelvényben. A vizsgált komponenskör is korlátozottabb, mint a többi felszíni víz esetében, itt az oxigén és a tápanyag háztartás mutatóinak, és az egyéb komponensek, meghatározására kerül sor. A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, tény mely többnyire a 7

8 holtágak elöregedésére, a sekély vízmélységek és nagymértékű vízinövény borítottságból adódó kedvezőtlen hatásokra vezethető vissza. Kedvezőtlen oxigénháztartás (oldott oxigén: 4,6-5,5 mg/l, 5-6%-os telítettség) és szervesanyag illetve tápanyag tartalom okozza a III.-IV. osztályba sorolást a Cibaki és Fegyverneki Holt- Tisza esetében. Nem ritka a %-os oxigén telítettség, és a 65-1µg/l értékű klorofill-a tartalom, mely a nyári időszakra jellemző algatúlprodukció jele. Az Alcsi Holt-Tisza vízminősége kedvezőbb, itt a IV. osztályba történő besorolást a kissé megemelkedett oxigén telítettség és ortofoszfát tartalom határozza meg. Az Alcsi Holt-Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág (horgászat, rekreációs funkció) nagyobb odafigyelés mellett vízpótlás szempontjából is jobb helyzetben van. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 24. március 19. Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 5 Szolnok, Ságvári krt. 4 Címzett Város : Utca, házszám : Irányítószám : 8