Styecz Kertészet: egész éves szállítás a cél

Átírás

1 Libatartásról és uborkatermesztésről váltott koktélparadicsomra Styecz György és felesége, Katalin 25 éve, amikor még a boltokban is ritka volt ez a zöldség. Sokat változott azóta a világ, meg a kertészetben alkalmazott technológiák is. Már csak távoli emlék, hogy szabadföldön bakhátra ültették az uborkát és a paradicsomot, és árasztással öntözték. Styecz György és felesége, Katalin negyedszázada váltott koktélparadicsomra Nappal az öntözőcső mellett állt a kertész, mert nem volt pénzük csepegtető öntözésre, éjjel meg permetezett. A nyereség visszaforgatásával haladtak lépésről lépésre, ahhoz azonban, hogy a mostani szintre jussanak, szükség volt a pályázati forrásokra is, különben nem tudnák felvenni a versenyt azokkal, akik kihasználják e lehetőséget, magyarázta a házigazda. Most egy hektáron termeszt koktélparadicsomot a Styecz család, üvegházban és fóliasátrakban. Merész váltás 1. oldal (összes: 6)

2 2. oldal (összes: 6)

3 A szárakat műanyag klipszekkel rögzítik Paradicsomos pályafutásuk elején főként hagyományos fajtákat termesztettek, majd egy helyi vállalkozó összefogásával, hűtőházi megrendelésre szinte az egész falu koktélparadicsomozott. Új terméket terveztek ugyanis bevezetni, a kért 1,5 centiméteres bogyóméretet azonban nem sikerült tartani a szabadföldi termesztésből, amíg a nagyobb terméseket nem tudta kezelni a hűtőházi technológia, ezért elhalt a kezdeményezés. A nagyobb méret miatt a hűtőház a szerződésben rögzített 100 forintnak csak a felét akarta adni a termésért, amely az önköltséget sem fedezte. Styeczék három kisgyerekkel még átmenetileg sem engedhették meg a veszteséget, és bár akkor még kevesen ismerték ezt a terméket, a nyakukon maradt mennyiséget elvitték a fővárosi nagybani piacra, ahol 50 helyett 250-ért értékesítették kilogrammonként. Eleinte félkilós műanyag zsírosvödrökben árulták a paradicsomot, mivel csak ez a csomagolóeszköz volt beszerezhető a környéken, emlékezett Styecz György a kezdetekre. Azóta is kizárólag a nagybanira szállítanak, tavasztól őszig hetente kétszer viszik az árut. Két évvel ezelőttig önerőből fejlesztettek, kis lépésekben bővítették a fóliás területet, majd 2018-ban mertek nagyobbat álmodni, pályáztak és támogatást nyertek üvegház építésére. Időközben több tanulmányúton is jártak, egyebek közt Olaszországban, ahol jóval tapasztaltabbak voltak a koktélparadicsom termesztésében. A típus nagy előnye, hogy négyzetméterenként valamivel nagyobb árbevétel érhető el vele, mint a hagyományos fajtákkal, ám másfélszer munkaigényesebb is. Július augusztusban ráadásul jellemzően valamelyest visszaesik a kereslet a koktélparadicsomok iránt, de némi árengedménnyel, akciókkal ez az időszak is átvészelhető. A paradicsomállomány 90%-át a Rijk Zwaan Imperoso F1 fajtája adja, a többi 5-6 fajta a választékbővítést szolgálja, szó szerint színesítik a kínálatot. A kipróbált fajták közül néhány éve kiválasztott Imperoso F1 folytonnövő típus, és több kórokozóra rezisztens. Növekedése erős, a termesztés végére a növények szárhosszúsága a métert is eléri. Korábban a palántát is a Styecz Kertészetben nevelték, két éve azonban egy osztrák palántanevelőtől vásárolják az oltott növényeket. Különböző színű és alakú paradicsomok bővítik a választékot A termesztőházakban a növényvédelmet biológiai úton oldják meg. A hasznos szervezeteket és a beporzásért felelős poszméhek kaptárait a Szentes-Bio Kft.-től vásárolják. A Macrolophus ragadozó 3. oldal (összes: 6)

4 poloskák az üvegházi molytetveket és a paradicsomlevél-aknázómoly, a Tuta absoluta lárváit gyérítik, míg az Encarsia fürkészdarazsak a liszteskék lárváit parazitálják, csökkentve a kártevők állományát, és növelve a hasznos populációt. A kellő védelem érdekében a termesztési időszakban több menetben telepítik be a hasznos szervezeteket, míg a kaptárakat a megfelelő kötődés érdekében kéthetente folyamatosan. Emellett viszont vegyszerekkel védekezni nem lehet, mert az hátráltatná a ragadozó szervezetek felszaporodását és zavarná a poszméhek munkáját. A Macrolophusokat betelepítés után addig táplálják speciális etetőanyaggal, amíg meg nem jelennek a kártevők, és mindent megtesznek, hogy a termesztőházakban tartsák őket. A ragadozó poloskákra nagyon kell vigyázni, ezért a leszedett leveleket egy hónapig a paradicsomsorok közt hagyják, hogy minél több hasznos rovar visszatelepedjen róluk a növényekre. Látni ragadozó poloskákat a fóliasátrakon kívül is, ami azt mutatja, hogy a szellőzőkön kijutott egyedek a külső környezet védelmét is ellátják. Szén-dioxid-trágyázás, diffúz festék A nagyszénási kertészetben már tíz éve kókuszpaplanon termesztenek. Az üvegházba november 20-án, a négy méter vápamagasságú fóliába december 6-án ültetnek, ezzel az országban elég korainak számítanak. Február első napjaiban már termőre fordulnak a növények, akkortól beindul a heti kétszeri szedés. Szeptember elején elcsípik a növények hajtáscsúcsát, azután rövidesen leterem az állomány, majd gyors takarítás után november 20-án már érkeznek az újabb palánták. A tápanyag-utánpótlásban a szentesi Laurense Team Hungary Kft. szaktanácsadóira támaszkodnak. Kovács Gábor már nyolc éve látogatja a nagyszénási kertészetet hetente egyszer. Styecz György szerint fontos, hogy egy szakképzett külső szemlélő végigkövesse a termesztést, és ha valamin elsiklana a termelő, akkor korrigáljon. A precíziós tápanyag-adagolásnak köszönhetően a hiánybetegségek ismeretlenek a kertészetben. A fóliablokkot újabb üvegházzal váltják fel, ahol a termesztőtáblák függesztett csatornára kerülnek majd a talajról A tápoldat mennyiségét az időjáráshoz, besugárzáshoz igazítja a rendszer. A központi számítógép a tápoldatozáson, öntözésen kívül a szellőztetést, az energiaernyő működését is vezérli. Telefonos alkalmazáson keresztül pedig távolról is be lehet avatkozni, illetve ellenőrizni lehet a rendszer működését. Nappal szén-dioxidot is adagolnak, hatására 10-15%-kal nő a termés. 4. oldal (összes: 6)

5 Az üvegházakban energiaernyőt is felszereltek, amivel a téli éjszakákon 30-40%-os hőmennyiséget tartanak vissza. Nyáron inkább árnyékolni kell az állományt, a termesztőházak külső felületére diffúz festéket hordanak fel. Majd a besugárzás enyhülésével speciális oldószerrel bepermetezik, amelynek hatására az első csapadék letisztítja az árnyékoló festéket az üveg- és fóliafelületekről. A kettős falú köztük levegőbefújással fóliasátrak jól szigetelnek, ami jól jön télen, ám cserében a két réteg 20-30%-kal kevesebb fényt enged be. Ez a termésmennyiségen is látszik: a fóliasátrakban éppen ennyivel kisebb a termésátlag, mint az üvegházakban. Fejlettebb technológia, nagyobb választék A negyedszázad alatt a fajták generációváltáson mentek át, nagy segítség, hogy ma már több betegségre is ellenálló hibridek közül választhatnak a kertészek, így a biológiai növényvédelemnek és a klímaszabályozásnak köszönhetően Styecz György is legföljebb elemi ként használ az atkával erősen fertőzött területeken. A technológiai fejlődés legalább ekkora volt a kertészetben: a szabadföldi termesztéstől jutott el a kertész a fűtetlen, majd a fűtött fóliás talajos hajtatáson, a vödrös kókuszrost termesztőközeg alkalmazásán át a hidrokultúráig. Az üvegházakban pedig már függesztett csatornákra teszik a kókuszrost táblákat, hogy kényelmesebb legyen a munka és jobb a légcsere. A termékválaszték is sokat bővült az idők során, a kerek bogyók mellett megjelentek a körte, szilva, vagy eper alakú terméseket hozó fajták. A paradicsom színe pedig már nemcsak piros lehet, hanem narancssárga, citromsárga, fekete, fehér, sőt zöldes és enyhén csíkozott típusok is vannak a kereskedelemben. A nagybani piacon a termelők közül Styecz György értékesíti a legtöbb koktélparadicsomot, ami a munkájuk elismerése is. A verseny azonban egyre nagyobb, mert külföldről is sok koktélparadicsom érkezik hazánkba. Jó viszont, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, és ha rendelkezésre áll, akkor előnyben részesítik a hazai termékeket. A járvány alatt a szokásosnál is több paradicsomot értékesítettek a nagyszénási kertészetből, amiben a fogyasztói tudatosságon kívül az akadozó külföldi beszállítások is szerepet játszottak, osztotta meg kedvező tapasztalatait a szakember. A nevüket adják a termékhez A jövő már jelen van A kertészet a szénfűtésről áttér a termálvízfűtésre, már készül a termálkút betonalapja. Az 1300 méter talpmélységű kútból 70 C-os vizet várnak, a rendszer 3 hektár fűtésére lesz alkalmas. A termálvizet egyelőre nem kötelező visszasajtolni a kertészeteknek, a kihűlt vizet a másfél kilométerre levő Mágocs-érbe vezetik majd. A beruházás a tervek szerint öt év alatt térül meg, az egyhektáros telep fűtésére ugyanis évente 30 kamionnyi szenet használnak el. Bár a fűtőanyagot igyekeznek egyszerre akkor megvenni Csehországból, amikor az euró/forint árfolyam a legkedvezőbb, nem tudják betárolni a teljes téli szükségletet, emiatt többször kell vásárolni. A 5. oldal (összes: 6)

6 termálkút 50%-os támogatással készül el augusztus végéig. A beruházás versenyelőnyt hoz, hiszen a jelenlegi 40 millió forintos fűtési költség 5-6 millióra fog csökkenni, igaz, a 200 milliós beruházást követően. Még a spanyol termelőkkel szemben is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, akiknek ugyan nem kell fűteniük, a termékük ideszállítása azonban tetemes költséggel jár. A hamarosan kiírásra kerülő kertészetfejlesztési forrásokra pályázni fognak, a fóliasátrakat szeretnék üvegházra cserélni. A mostani üvegház tükörképe lenne az új épület, majd egy további, tehát 6000 négyzetméteres üvegház is tervben van. Az utóbbiba augusztusban ültetnek majd és következő év júniusig tartják bent a növényeket, hogy novembertől februárig is szállíthassanak a piacra, amikor most nem tudnak. Ezzel megvalósulna a folyamatos értékesítés. A termelőnek mindenhez érteni kell egy kicsit, nem csak a növényhez. Kicsit lakatosnak, villanyszerelőnek, pályázatírónak, jogásznak és kereskedőnek is kell lenni ahhoz, hogy boldogulni tudjon, vallja Styecz György, aki nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy személyesen ismerje vevőit, ezért a nagybani piacra ő hordja az árut. Szerző: Nagy Z. Róbert Közzététel ideje: , kedd, 17:00 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)