Általános Tájékoztató a befektetési lehetıségekrıl és kockázatokról

Átírás

1 Általános Tájékoztató a befektetési lehetıségekrıl és kockázatokról Az Általános Tájékoztató célja A CIB Bank, mint a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bszt.) szerint mőködı befektetési szolgáltatást végzı hitelintézet, a Bszt. vonatkozó rendelkezései értelmében ügyletkötés elıtt írásban tájékoztatja ügyfeleit a szerzıdésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tudnivalókról, valamint a szerzıdésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról. E tudnivalókat tartalmazza jelen Általános Tájékoztató. CIB szolgáltatások A CIB Bank (továbbiakban: a Bank) a Bszt. rendelkezési alapján teljes körő jogosítvánnyal rendelkezik befektetési szolgáltatások és azt kiegészítı szolgáltatások nyújtására. A Bank devizapiaci forgalma kiemelkedik a hazai mezınyben, devizapiaci tevékenysége meghatározó a magyar bankok között. Befektetési szolgáltatási termékek A Bszt. rendelkezései értelmében a Bank által kínált befektetési szolgáltatási termékeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Nem komplex termékek: 1. Kamatozó értékpapírok 1.1 Hazai állampapírok 1.2 Hazai vállalati kötvények 1.3 Külföldi állampapírok és vállalati kötvények 1.4 Kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatok 2. Befektetési alapok 3. Részvénypiac 3.1 Hazai tızsdei részvények 3.2 Az OTC piac 3.3 Külföldi részvények 3.4 Részvényekkel kapcsolatos speciális kockázati tényezık Komplex termékek: 4. Certifikátok 5. Származtatott ügyletek 5.1. Származtatott termékek kockázata 5.2. Származtatott termékek a BÉT-en 5.3. Tızsdén kívüli származtatott ügyletek OTC származtatott deviza ügyletek OTC származtatott kamat ügyletek Egyéb termékek: 6. Nyugdíj - Elıtakarékossági Számla (NYESZ) 7. Technikai DayTrade

2 1. Kamatozó értékpapírok A kötvény bemutatóra, vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, az elıre meghatározott kamatot, vagy az általa vállalt szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezınek) a kötvényen megjelölt módon és idıben megfizeti, illetve teljesíti. A kötvénykibocsátás célja a kibocsátó tevékenységének finanszírozása, azaz forrásszerzés. A kötvény típusú értékpapírok csoportosíthatóak a kibocsátó szerint, így ismeretes állami, önkormányzati, hitelintézeti, illetve vállalati kibocsátású kötvény. A csoportosítás történhet kamatozás szerint: Nem kamatozó értékpapírok: az értékpapírok hozadéka nem kamat, hanem árfolyameredmény ilyen a diszkont kincstárjegy. Kamatozó értékpapírok: = Fix kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mértékét, a kamatfizetési idıpontja(i)t. = Változó kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülı kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül. Az állampapírokról általában Diszkont Kincstárjegy Magyar Államkötvény A hazai állampapírpiac 1.1 Hazai állampapírok A Magyar Állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, amelyeket a gazdasági szereplık beleértve a lakosságot is megvásárolhatnak. Az állampapír tehát az államháztartás adósságának megtestesítıje. Az állampapírok kibocsátását, a fennálló adósság kezelését és a forgalmazási rendszer mőködtetését az Államadósság Kezelı Központ (ÁKK Zrt.) végzi. A hazai törvényi szabályozás szerint az egy évnél nem hosszabb futamidejő állampapírokat kincstárjegynek, az egy évnél hosszabb futamidejő állampapírokat pedig államkötvénynek nevezzük. A Diszkont Kincstárjegy (DKJ) a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy a DKJ névértékét a megjelölt idıben és módon megfizeti. A DKJ egy évnél rövidebb futamidejő állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege, azaz a befektetés hozama a névérték és a vételár közötti különbség. A DKJ névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A DKJ-n alapuló követelés nem évül el. Jelenleg három különbözı 3, 6 és 12 hónapos futamidıvel kerülnek elsıdleges piaci értékesítésre, de tekintve az állampapír aktív másodpiaci forgalmát, egy éven belül lényegében bármilyen hátralevı futamidıvel megvásárolható. A 6 és a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek a kibocsátást követıen bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktızsdére. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülı DKJ alapcímlete 10 ezer forint. A Magyar Államkötvény (MÁK) egy évnél hosszabb futamidejő, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidıvel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetik és rögzítik az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendı kamat nagyságát. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendı kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A jelenleg forgalomban lévı változó kamatozású államkötvények kamata a 6 hónapos futamidejő DKJ-k aukciós átlaghozamához, vagy az infláció mértékéhez kötött. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a magyar államkötvények között vannak féléves és éves gyakorisággal kamatot fizetı papírok. A 2002-tıl kibocsátásra kerülı államkötvények évente fizetnek kamatot. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülı MÁK alapcímlete 10 ezer forint. A kötvénysorozatok a kibocsátást követıen bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktızsdére. A magyar állampapírok nyilvános forgalomba hozatala (elsıdleges piaca) döntıen aukció formájában történik. Bár a BÉT-en is kereskednek állampapírokkal, a másodlagos piaci forgalom nagy része az OTC (tızsdén kívüli) piacon jön létre. A piacon egyre nagyobb teret nyernek az elektronikus (Reuters, Bloomberg) kereskedési rendszerek is. A hazai gyakorlat szerint átlátható elsıdleges piaccal ellentétben az állampapírok másodlagos piaca kevésbé átlátható, és ez többlet kockázatot jelent a piacon kevésbé jártas befektetık számára. 2

3 Vállalati kötvények Pénzügyi innováció Devizában denominált kötvények esetében jelentkezı speciális kockázatok Inflációs kockázat Kamatlábkockázat Újrabefektetés kockázata 1.2 Hazai vállalati kötvények Vállalati kötvények a vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok. A vállalati kötvény tulajdonosa hitelezi a kibocsátót, aki ezért a kötvény kibocsátási tájékoztatójának megfelelıen fizet kamatot és törlesztı részletet. A fedezetlen vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes vagyonával felel, de felszámolás esetén a kielégítési rangsorban a fedezetlen kötvénytulajdonos a fedezett hitelekhez képest hátrébb szorul. A fedezett kötvények mögött fedezetként egy eszköz áll, így a kötvény visszafizetésére (a vállalat teljes vagyonnal történı felelésén túl) az adott eszköz értéke a garancia. A vállalati kötvények piacán több speciális konstrukcióval is találkozhatunk, amelyek között a legfontosabbak: az átváltoztatható kötvények (a tulajdonos számára biztosítják azt a lehetıséget, hogy adott idıpontban kötvényeiket részvényre cseréljék), az opciós kötvények (tulajdonosuk vételi opciót kap a cég részvényeibıl), a nyitott kötvények (a kibocsátónak lehetısége van a lejárat elıtt egy adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására), valamint az osztalékot fizetı kötvények (a részvényekhez hasonló konstrukcióval rendelkezı instrumentum, amely a fix kamat helyett bizonytalan nagyságú osztalékot fizet, és tulajdonosa nem rendelkezik szavazati joggal). 1.3 Külföldi állampapírok és vállalati kötvények Devizában denominált kötvények esetében alapvetıen dollárban és euróban kibocsátott értékpapírokról beszélhetünk. Hazaitól eltérı speciális kockázatok: 1. Eltérı alakú hozamgörbe: a különbözı devizák zéró kupon hozamgörbéi a hazaitól eltérı alakot mutathatnak, ami alapvetıen más-más befektetési stratégiát igényel. 2. Devizaárfolyam kockázat: devizában denominált eszköz tartásával természetes devizakockázat keletkezik. Különbözı fedezeti ügyletek kötésével ez a kockázat mérsékelhetı. 3. Elszámolási kockázat: a külföldi elszámoló házak ügyletbe történı bekapcsolódásával elszámolási kockázat keletkezik. Megfelelı partnerekkel ez a kockázati típus nem releváns. 4. Likviditási kockázat: az említett devizákban denominált eszközök likviditási kockázata a hazainál jóval alacsonyabb. Csak vállalati kötvények esetében lehet jelentısége. 1.4 A kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatok 1. Inflációs kockázat (vásárlóerı kockázat): Adott hozamszint mellett a magas infláció csökkenti az értékpapírok reálhozamát, ami különösen fontos lehet az elıre rögzített nominális hozamú állampapírok esetében. A reálhozam az infláció felett elért többlethozam, ami a befektetéssel realizált pénzáramlás vásárlóerejének változását mutatja. A vásárlóerı kockázat inflációhoz kötött kamatozású kötvények vásárlásával küszöbölhetı ki. 2. Kamatlábkockázat: a befektetés nominálisan nem rögzített hozamának ingadozásából fakad. A kamatlábkockázat két értelemben használható: a. A változó kamatozású kötvények esetében az értékpapír saját kamatlábának a kockázata, ami a nominálisan nem rögzített (változó) kamatlábak ingadozásából fakad. b. A piaci kamatláb változás kockázatának (piaci kockázat) a másodlagos forgalomban van jelentısége. A piaci kamatláb, a kötvények árazásánál alkalmazott diszkontfaktor (az értékpapír árfolyama = a befektetéssel realizált cash flow-k jelenértéke). A diszkontfaktor növekedése csökkenti az árfolyamot és fordítva, ezért a piaci hozam emelkedése árfolyamcsökkenést okoz. Azaz a Kibocsátó kifizetésre vonatkozó garanciája nem jelenti azt, hogy a piaci kamatlábak kedvezıtlen irányú változása nem okozza az értékpapír árfolyamának csökkenését, azaz a befektetés értékének csökkenését. 3. Újrabefektetés kockázata: az eltérı futamidejő befektetéseknél jelentkezik, így a különbözı futamidejő befektetések hozamának tényleges futamidıtıl eltérı, standard idıszakra való átszámításakor is ezzel a problémával találjuk magunkat szemben. Az újrabefektetés kockázata tehát a befektetési idıszak vége elıtt megkapott pénzek visszaforgatásának, újrabefektetésének kockázata. (pl. ha valaki most 1 éves lejáratú állampapírt vásárol, és azt megtartja a lejáratig, az állampapír lejáratakor elképzelhetı, hogy csak alacsonyabb hozamszint mellett fektetheti be tıkéjét). Az újrabefektetés kockázatának különös jelentısége van a nyitott kötvények esetében, amikor a kibocsátónak opciós joga van a lejárat elıtt adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására. Az esetek többségében a változatlan feltételek melletti újrabefektetés lehetıségét feltételezzük, ami gyakorlatilag e kockázat figyelmen kívül hagyását jelenti. 3

4 Fizetésképtelenség kockázata A fizetésképtelenség fázisai A gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezık Likviditási kockázat Devizaárfolyam kockázat Díjak, költségek 4. Fizetésképtelenség kockázata: a fizetési kötelezettséget vállaló kibocsátó esetleges fizetésképtelenségébıl adódik. A hitelviszonyt megtestesítı értékpapíroknál hitelezési kockázatnak is szokták nevezni. A kibocsátó fizetésképtelensége három állapotban lehet: a.) likviditási zavar, átmeneti pénzügyi nehézségek. b.) csıdhelyzet, a fizetési kötelezettségek befagyasztása a késıbbi pénzügyi rendezés reményében. c.) felszámolási eljárás, a pénzügyi rendezés lehetısége megszőnt és a hitelezık a kielégítési sorrendben várják követeléseik megtérítését. A részvényesek csak a hitelezık kifizetése után maradt vagyont oszthatják fel. A fıbb hitelminısítık által adott osztályzatok Fitch Moody's S&P Jelentés Magas hitelminısítés - Befektetési kategória AAA Aaa AAA Kíváló pénzügyi helyzet AA+ Aa1 AA+ AA Aa2 AA Nagyon erıs pénzügyi helyzet AA- Aa3 AA- A+ A1 A+ A A2 A Erıs pénzügyi helyzet (felsı-közép kategória) A- A3 A- BBB+ Baa1 BBB+ BBB Baa2 BBB Megfelelı pénzügyi helyzet (alsó-kategória) BBB- Baa3 BBB- Alacsony hitelminısítés - Spekulatív kategória BB+ Ba1 BB+ BB Ba2 BB Spekulatív pénzügyi helyzet BB- Ba3 BB- B+ B1 B+ B B2 B Gyenge pénzügyi helyzet B- B3 B- Rendkívől alacsony hitelminısítés - Spekulatív kategória CCC+ CCC+ CCC Caa CCC Nagyon gyenge pénzügyi helyzet CCC- CCC- CC Ca CC Jelentıs a fizetés-képtelenség esélye C C C DDD DD D C R Felszámolás alatt NR Nincs minısítve A fejlett országok által kibocsátott állampapírok esetében a fizetésképtelenség kockázata minimális, ezért ezt a kockázatot azon befektetık vállalják, akik spekulatív minısítéső állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, illetve ezekhez kötött instrumentumokat vásárolnak. A vállalatok esetében a fizetésképtelenség az alábbi, gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezıkkel hozható összefüggésbe: Üzleti kockázat, a vállalat tevékenységébıl származó cash flow mértékének kockázata. A pénzügyi szakirodalomban az üzleti kockázat leggyakrabban használt mértékegysége a mőködési tıkeáttétel, ami a fix költségek arányát mutatja a költségszerkezetben. Pénzügyi kockázat, a vállalat finanszírozásának, a túlzott mértékő eladósodottságnak a kockázata. A pénzügyi szakirodalomban a pénzügyi tıkeáttétel (az idegen tıke aránya a tıkeszerkezetben) jelenti a pénzügyi kockázat egyik leggyakrabban használt mértékegységét. Likviditási kockázat, a vállalat pillanatnyi fizetıképességének, pénzügyi teljesítıképességének kockázata. A vállalatok pillanatnyi pénzügyi helyzetét a likviditási mutatók (likviditási ráta, gyors ráta, rövid lejáratú eszközök és források forgási sebessége) segítségével lehet mérni. 5. Likviditási kockázat: az eszközök likviditási fokától függ, a fent említett folyamatos kibocsátású ún. benchmark papírok likviditása megfelelınek tekinthetı. 6. Devizaárfolyam kockázat: külföldi devizában jelentkezı értékpapír-vásárlások esetében jelentkezik. A külföldi devizában kapott pénzek hazai devizára történı konverzióját a deviza árfolyama jelentısen befolyásolja. E kockázattípus fedezeti ügyletekkel szinte tökéletesen kiküszöbölhetı. Az állampapír és kötvény ügyletek költsége a mindenkori Díjjegyzék szerint kerül felszámításra, illetve a CIB Bank Befektetési Szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzatában (Üzletszabályzat) rögzítettek szerint elszámolásra. 4

5 2. Befektetési alapok Az alapokról általánosan Nyílt végő és zárt végő alapok Az alapok kockázata A CIB alapok Az Eurizon Easy Funds (EEF) alapok A befektetési alap olyan, jogi személyiséggel rendelkezı vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelı a befektetési jegyek kibocsátása során összegyőjtött tıke befektetésével alakít ki, és amely a Felügyelet által történı nyilvántartásba vétellel jön létre. A befektetési alap a befektetık tıkéjét azzal a céllal győjti össze, hogy kedvezıbb kockázat hozam reláció mellett fektesse be, mint amit a kisbefektetık egyénenként elérhetnének. Erre részben a befektetett tıke mértéke ad lehetıséget, részben az, hogy a befektetéseket erre a célra alakult társaság, a befektetési alapkezelı professzionális szakembergárdája kezeli. A nyílt végő befektetési alap olyan határozatlan idıre létrehozott alap, amelynek az alapkezelıje visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba folyamatosan és ezek nettó eszközértékét naponta közzéteszi. Az alapkezelık által közzétett nettó eszközérték mindig a múltbeli teljesítményt jelzi, így a jövıbeli tendenciák szempontjából csak iránymutató jelleggel bír. Az alapok értékelése mindig az alapkezelı által kiválasztott piaci indexhez (benchmarkhoz) képest történik. Ez azt jelenti, hogy az alapkezelı szempontjából az alap akár a gyengén teljesítı piacon is jól teljesíthet, amennyiben a benchmark-nál kisebb mértékő értékvesztést szenved el. A zárt végő befektetési alap, olyan meghatározott idıre létrejövı alap, ahol az alapkezelı vissza nem váltható befektetési jegyeket hoz forgalomba. Az alapokba történı befektetéssel vállalt kockázat a portfólió összetételétıl függ. Ebbıl adódóan a hazai alapok jellemzıen pénzpiaci- (elsısorban rövid lejáratú diszkont kincstárjegyekbıl álló portfólió), kötvény- (elsısorban egy évnél hosszabb futamidejő állampapírokból és vállalati kötvényekbıl álló portfólió), hazai vagy nemzetközi részvény- (elsısorban részvényekbıl álló portfólió), vegyes vagy fedezeti- (derivatív ügyleteket is tartalmazó portfólió) alapok. A fentiekben felsorolt alapok kockázata a pénzpiacitól a fedezeti felé növekszik. A befektetési alapok befektetési jegyeibe történı befektetés kockázattal jár, így a befektetés tıkeértéke és az abból származó bevétel ingadozhat, és elıfordulhat, hogy a befektetık az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövıbeni teljesítményre, hozamra. A kisbefektetık számára a befektetési alap egy hatékony diverzifikáló eszköz (hiszen a kisbefektetı rendelkezésére álló tıke legtöbbször nem teszi lehetıvé a több akár termékbıl álló hatékony portfóliók létrehozását. A diverzifikáció e formájának ára, az alapba történı befektetés költsége, valamint az önálló döntéshozatal korlátozása. A CIB Alapokat kezelı CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. a CIB Csoport tagjaként a befektetési alapok széles választékát kínálja ügyfelei számára. Ennek megfelelıen a befektetık szabadon, kockázati preferenciájuknak megfelelıen választhatnak portfóliójuk befektetései szerkezetének kialakításakor számos alapfajta, így kötvény és részvény, likviditási és pénzpiaci, nyersanyag, ingatlan és portfólió alapok, valamint a garantált alapok közül. A CIB Bank, mint az Intesa Sanpaolo csoport tagja forgalmazza a Tpt. szerint Európai alapoknak tekinthetı luxemburgi bejegyzéső Eurizon Easy Funds (EEF) (korábbi elnevezés szerint: Sanpaolo International Fund-hoz) (SPIF) alapcsaládhoz tartozó befektetési részalapokat is. Az EEF részalapok létrehozására, kezelésére, illetve a részalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára nem a magyar, hanem a luxemburgi anyagi jog szabályai az irányadók, így e részalapok befektetési jegyeibe történı befektetés a szokásostól eltérı kockázatúnak minısül. A részalapok befektetési jegyeinek vásárlása kockázattal jár, ideértve azokat a kockázatokat is, amelyeket a részvényárfolyamok és a devizaárfolyamok bizonytalansága jelent. 5

6 3. Részvénypiac A részvényekrıl általában A részvény alapításkor, vagy alaptıke emeléskor kibocsátott, tulajdonjogot megtestesítı értékpapír. A részvényes a vállalat tulajdonosává válik. A részvény névértéke az alaptıke egy adott hányadát testesíti meg és ez képezi a tulajdonosi részesedés és a jövedelmek felosztásának alapját. A részvényeseknek korlátozott a felelıssége, csak az értékpapír-befektetés összegéig terjedhet. A részvényesek jogai alapvetıen két típusba sorolhatóak, úgymint tagsági és vagyoni jellegő jogok. A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója tulajdonos is. A részvényes az éves közgyőlésen megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelıen érvényesítheti akaratát. A vagyoni jogok esetében beszélhetünk az osztalékhoz való jogról, aminek értelmében a tulajdonos jogosult az adózott nyereségbıl felosztott osztalékra. Az osztalékra minden tulajdonos a tulajdoni hányadának arányában jogosult. Az igazgatótanács a közgyőlés elé terjeszti a javaslatot, amely dönt az osztalék mértékérıl. A vagyoni jogok közé soroljuk az elıvételi jogot is. Eszerint alaptıkeemeléskor a részvényes addigi részesedése arányában jogosult újabb részvények vásárlására. Továbbá a likvidációs jog értelmében a részvénytársaság megszőnésekor a tulajdon arányában úgynevezett likvidációs hányad (a megmaradt vagyon arányos része) illeti meg a részvényest. Részvénytípusok Kockázat Díjak, költségek Részvénytípusok: A részvények esetében megkülönböztetünk bemutatóra- és névre szóló részvényeket, illetve elsıbbségi- és törzsrészvényeket. A névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalat részvénykönyvében jegyzik, és ha változás következik be a tulajdoni viszonyokban, akkor ezt a részvénykönyvben is regisztrálni kell. Közgyőlés elıtt meghatározott idıpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban az illetı tulajdonában van még. Ez a szavazati jog gyakorlásának elıfeltétele. A részvény-befektetés hosszabb távon (jelentısen) magasabb hozamot biztosíthat a hasonló befektetési távra eszközölt kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú befektetési formákhoz képest. A részvények várható hozama alapvetıen a remélt árfolyamnyereségtıl, illetve az osztalék nagyságától függ. Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra azonban a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kockázatos befektetési formának minısíthetı. A Banknál hazai és külföldi részvények vásárlására hagyományos megbízással, a CIB Internet Bankon és az ebroker -en keresztül egyaránt lehetıség van. A részvényügyletek költsége a mindenkori Díjjegyzék szerint kerül felszámításra, illetve az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint elszámolásra. Koncentráció a részvénypiacon 3.1 Hazai tızsdei részvények A Bank a hazai részvényekre vonatkozó vételi és eladási megbízásokat a Budapesti Értéktızsdén (BÉT) és az OTC piacon teljesíti. A magyar piac egyik jellegzetessége és egyben hibája is a nagyfokú koncentráció. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kapitalizáció (tızsdei összérték) alapján és egyben a likviditás alapján is a négy legjelentısebb társaság (MOL, Magyar Telekom, OTP, Richter) adja a piaci kapitalizáció és a forgalom több mint 80%-át. E részvények aránya a BUX indexben 90% körül mozog, ezért bármelyikük elmozdulása jelentıs hatással van az index változására. A hazai OTC piac illikvid 3.2 Az OTC piac Az OTC (over the counter) piacon az úgynevezett "pulton túli", vagy "szervezetlen" piacon a befektetık földrajzilag szétszórt helyen és szabályok által nem korlátozva köthetnek ügyleteket. Az OTC piac szerepe az elmúlt években jelentısen visszaszorult. Az OTC piacon az elızı fejezetekben említett kockázati tényezık között jelentıs szerepe van a likviditási kockázatnak. 6

7 Külföldi piacok Elınyök és kockázatok Értékpapír-kereskedés a Xetra rendszeren keresztül Árfolyam-befolyásoló hírek Kockázat-hozam Várható hozam... és kockázat Kockázatkezelés A magyar piaci sajátosságok miatt külön figyelmet érdemel az ország kockázat és a likviditási kockázat 3.3 Külföldi részvények A magyar piac hiányosságait kiküszöbölendı, a Bank ügyfeleinek lehetıséget nyújt a "tökéletes piac" (olyan piacok, ahol a részvények árfolyamában tükrözıdik minden lehetséges információ) fogalmának sokkal inkább megfelelı külföldi tızsdéken való megjelenésre is. Így az ügyfelek számára lehetıség nyílik többek között az amerikai NYSE és Nasdaq, illetve a német Xetra piacokon jegyzett részvények adás-vételére. A külföldi piacokon történı megjelenéssel a befektetık élvezhetik a magas likviditás elınyeit, reális lehetıségük nyílik (a szektorok között és szektoron belül) diverzifikációra és közvetlenül reagálhatnak a magyar piacon is érezhetı külföldi eseményekre. A külföldi piacokon történı kereskedés az elınyök mellett kockázatokat is rejt. Ezek a külföldi piacok földrajzi távolságából, az eltérı kereskedési idıkbıl, illetve a devizaárfolyamok hektikus változásából adódnak. A kockázati tényezık nagy része a CIB Bank szakembereinek közremőködésével kezelhetı. A BÉT és a Deutsche Börse AG között létrejött megállapodás keretében a BÉT közvetlen technikai elérést biztosít a kereskedési rendszerhez és ezen keresztül a Bank is a Deutsche Börse tagjává vált. A majdnem részvényhez elérést biztosító Xetra rendszer pillanatnyilag a német papírok elsıszámú piaca, de számos európai és tengerentúli ország értékpapírjához, köztük befektetési alapokhoz és ETF-ekhez is elérést biztosít. 3.4 Részvényekkel kapcsolatos speciális kockázati tényezık A részvények árfolyam-alakulását számos tényezı befolyásolja. Hosszú távon a részvény értéke elsısorban a vállalat várható nyereség- és cash-flow termelı képességétıl, illetve a gazdálkodást kísérı kockázati tényezıktıl függ. Ennek megfelelıen a piac élénk figyelemmel kíséri és reagál a vállalattal kapcsolatos hírekre (a cég pénzügyi eredményeit, pénzügyi stabilitását, a fizetendı osztalék mértékét, a tulajdonosi szerkezetet, a vezetık kvalitásait, stb. befolyásoló eseményekre). A pénzügyi szakirodalom szerint a rövid távú árfolyammozgások véletlenszerőek, ezek a vállalattal kapcsolatos hírek mellett az éppen uralkodó piaci hangulattól is függnek. A fejlet piacokon az értékpapírok várható hozamát gyakran statisztikai módszerekkel, az adott instrumentum múltbeli hozamainak átlagából becsülik. E célra hosszú távú, a gazdasági ciklusokat, háborúkat, egyéb eseményeket átölelı historikus adatsort használnak. Ebben a megközelítésben a kockázat a hozamok szórásával (a várható hozamtól való négyzetes eltérések átlagának négyzetgyökével) számszerősíthetı. A befektetık magasabb kockázat mellett magasabb hozamot várnak el. Ennek megfelelıen a részvénypiacon a befektetı által elvárt hozam magasabb, mint az állampapír-piaci hozamszint. Egyedi kockázat Piaci kockázat A diverzifikáció hatása Részvények száma Ugyanakkor a részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetıen két kockázattípust különböztetünk meg: Egyedi kockázat: A vállalat mőködésébıl fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövıbeli események bizonytalanságát fejezi ki. Piaci kockázat: Az adott piacon mőködı összes vállalatra jellemzı kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad. A részvények egyedi kockázata diverzifikációval (többféle részvény vásárlásával) csökkenthetı és kellı részvényszám esetén akár meg is szüntethetı. Az elméleti irodalom szerint részvényt tartalmazó portfólió tekinthetı kellıen diverzifikált részvény-kosárnak, amelynek birtoklásával a befektetıknek csak a piaci (szisztematikus) kockázattal kell számolniuk. Tekintettel a magyar piacon tapasztalható sajátosságokra, a BÉT-en jegyzett részvények esetében kiemelt figyelmet érdemel az ország kockázat (az ország, illetve a térség befektetıi megítélése relatív gyorsan változhat) és a likviditási kockázat (a magyar piac alacsony likviditása miatt a fundamentális tényezık nehezebben épülnek be az árfolyamba). A külföldi részvényeket vásárló magyar befektetıknek a devizaárfolyam-kockázattal is szembe kell nézniük, hiszen a devizaárfolyamok alakulása jelentısen befolyásolhatja a külföldi részvények forintban kifejezett várható hozamát. Ez a kockázati tényezı fedezeti ügyletekkel kiküszöbölhetı. 7

8 4. A certifikátok A certifikátokról általánosan Az index certifikátok A turbo certifikátok A kereskedési korlátok A certifikát olyan értékpapír, amelynek értéke egy adott mögöttes termék például egy részvénypiaci index, nyersanyag, vagy akár egyedi részvény árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. A certifikát tehát lényegében egy ígérvény. A certifikát nem feltétlenül vásárolja meg a mögöttes termékeket, például egy részvényindex kosarában szereplı részvényeket, hanem különféle származtatott pozíciókat opciókat, határidıs megállapodásokat is fel vehet, így közvetítve a befektetık felé a mögöttes termék árfolyamának alakulását. A certifikátok nem befektetési alapok, így nincs is mögöttük semmiféle vagyonkezelési szolgáltatás. Ennek az az elınye, hogy nem kell vagyonkezelési díjat fizetnünk, és a certifikát is pontosan követi a mögöttes termék alakulását. A certifikátokat jellemzıen bankok bocsátják ki, hiszen náluk adottak a leginkább a feltételek a mögöttes befektetések, struktúrák kialakítására. A magyar jog ugyanakkor nem ismeri a certifikát fogalmát, így a hazánkban kapható certifikátokat is külföldi pénzintézetek bocsátották ki. Nagyon sok certifikátot bevezetnek a tızsdére, és február 6. óta már a Budapesti Értéktızsdén is kereskedhetünk certifikátokkal. A certifikátok egyik legnagyobb piaca a németországi EUWAX, amely több mint tízezer certifikátnak ad otthont. A certifikátok nem feltétlenül tızsdei termékek, akár hazánkban is rengeteg certifikát érhetı el, jellemzıen a privát banki szolgáltatásokban. A certifikátok árfolyamát a kibocsátók úgy határozzák meg, hogy az a lakossági befektetık számára elérhetı tartományba essen. A BÉT-en forgó certifikátok árfolyama így csupán néhány ezer forint körül mozog. A kereskedési jutalékok miatt természetesen a nagyobb összegő megbízás adásával költséghatékonyabb a kereskedés. Rengetegféle certifikát létezik, amelyek közül a legegyszerőbbek az index certifikátok, amelyek egy-egy mögöttes termék, például részvényindex, vagy nyersanyag alakulását "egy az egyben" lekövetik, tıkeáttét és minden egyéb trükk nélkül. Az index certifikátok nem adhatók el "shortra", így kizárólag a mögöttes termék emelkedésére számítva kereskedhet vele a befektetı. Az index certifikát értéke közvetlenül az alaptermék például a DAX index értékétıl függ, ezt megszorozzák egy szorzóval (általában 0.01 vagy 0.001), hogy a certifikát egységnyi ára ne legyen túl magas, és megszorozzák az aktuális devizaárfolyammal (a DAX esetében a forint/euró árfolyammal). A képlet tehát: Alaptermék Értéke Szorzó Devizaárfolyam A turbo certifikátok az index certifikátoknál valamelyest bonyolultabb termékek, mivel tıkeáttételes pozíciók teljesítményét képezik le. Ez nem jelenti, hogy a befektetı tıkeáttételes pozíciót venne fel, hiszen az index certifikáthoz hasonlóan egyszerően megvásárolható a turbo certifikát, aminek az értéke azonban úgy változik, mintha tıkeáttétellel fektetett volna be a mögöttes termékbe. A turbo certifikát tükrözhet short pozíciót is, ezekkel a certifikátokkal a mögöttes termék árfolyamának esésébıl profitálhat a befektetı. A turbo certifikát árazási képletének alapját a mögöttes termék pillanatnyi árfolyamának és az elıre megállapított kötési árfolyamnak a különbsége adja. A turbo certifikát esetében szerepel még egy kisebb finanszírozási kamat a képletben, ami a mögöttes származtatott termékek finanszírozási költségeit hivatott fedezni (ez a tétel viszonylag szők határok között, de naponta változhat). A képlet tehát: (Különbség + Finanszírozási Kamat) Szorzó Deviza árfolyam, ahol a Különbség = Prompt árfolyam - Kötési árfolyam (short certifikátnál Kötési árfolyam - Prompt árfolyam) Ha a certifikát mögöttes terméke például a DAX turbo long certifikát esetében a DAX értéke eléri az elıre meghatározott kötési árfolyamot, akkor a certifikát értéke éppen nullával válik egyenlıvé a tıkeáttétel miatt. A certifikát kereskedése azonban már korábban, a korlát elérésekor megáll. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri ezt a szintet, akkor a certifikát kereskedését beszüntetik, és kifizetik a certifikát maradványértékét (ha van) a befektetıknek. A korlátot úgy állapítják meg, hogy a mögöttes termék árfolyama elıbb érje el, mint a kötési árfolyamot (turbo long certifikátnál tehát a korlát magasabb a kötési árfolyamnál, turbo shortnál pedig alacsonyabb). Erre azért van szükség, hogy a certifikát kibocsátója idıben le tudja zárni a mögöttes pozíciókat, és a certifikát értéke ne menjen "mínuszba". Ha kiütıdik egy turbo certifikát, akkor az azt jelenti, hogy a mögöttes termék árfolyama elérte a korlátot. Ekkor a kereskedés leáll, a kibocsátó pedig kifizeti a certifikát maradványértékét, ami akár nulla is lehet. Ha van maradványérték, akkor azt a KELER öt nap múlva jóváírja a befektetık számláján. 8

9 A certifikátok árfolyama, árjegyzık szerepe Költségek Elszámolás Adózás A certifikátok a tızsdén a képlet alapján számított elméleti értékhez nagyon közeli árfolyamon vásárolhatók meg. Az árjegyzı jelenlétének köszönhetıen mindig biztosított elegendı eladó mennyiség fair áron, ha venni akar egy befektetı, illetve a megfelelı mennyiség el is adható a reális árfolyam közelében. Az árjegyzés a tızsdei kereskedésben azt jelenti, hogy egy intézmény vállalja, hogy az adott termék például certifikát ajánlati könyvébe a vételi és az eladási oldalra is viszonylag nagy mennyiségre vonatkozó ajánlatot helyez el, és ha megbízás részben vagy egészében teljesül, akkor pótolja is a mennyiségeket. Az árjegyzı a megbízásait a reális árfolyam közelében helyezi el, minél szőkebb spreadet a vételi és eladási árfolyam közötti különbséget tartva, így mindig a fair érték közelében vásárolhatóak certifikátok, akár nagyobb mennyiségben is. Az árjegyzés miatt a certifikát forgalma szemben a hagyományos részvényekkel nem mutat valós képet a likviditásról, hiszen hiába született egy adott nap kevés kötés egy certifikátra, az árjegyzı ajánlatai révén bármikor végrehajtható vétel és eladás. Ebbıl a szempontból a certifikátok hasonlítanak például a szintén árjegyzı közremőködésével forgó BUX ETF-re, amely még az alacsonyabb forgalmú idıszakokban is a BÉT leglikvidebb termékei között szerepel. Ahogyan a mögöttes termék, például a DAX index árfolyama változik, úgy változik az ajánlati könyvben az árjegyzı ajánlatainak árfolyama is persze a certifikát árazásának megfelelı mértékben. A spread a legjobb vételi és eladási ajánlatok ára közötti különbséget jelenti. A certifikátok esetében ennek az árjegyzés kapcsán van jelentısége, hiszen minél nagyobb a spread, annál drágábban teljesül a befektetı vételi, és olcsóbban az eladási megbízása a fair értékhez képest. Az árjegyzı üzleti felelıssége a spread korrekt meghatározása: a körülményekhez képest mindig a lehetı legszőkebben tartja a spreadet, hiszen az az érdeke, hogy a minél élénkebb legyen a certifikátok kereskedése. Ráadásul, ha igazán sokan kereskednek a certifikátokkal, akkor a befektetık "beállhatnak" az árjegyzı elé az ajánlati könyvben, még szőkebbre húzva a spreadet. A certifikátok kereskedésének költségei megegyeznek a részvényekhez kapcsolódó költségekkel, így a megbízásokért a mindenkori Díjjegyzéskben foglaltak szerinti jutalékot kell fizetnie a befektetıknek. A certifikátok a részvényekhez hasonlóan T+3 napos elszámolásúak, ennyi idı alatt jelenik meg például szabad pénzeszközként a befektetı számláján a certifikát eladásából származó pénze. A BÉT-en kereskedett certifikátok adózása megegyezik a részvényekre vonatkozó szabályokkal. A certifikátokon elért nyereség után árfolyamnyereség-adó fizetési kötelezettsége keletkezik, de a veszteséges pozíciók ebben az esetben is szembeállíthatók a nyereségesekkel, ezáltal csökkentve a fizetendı adó alapját. 9

10 5. Származtatott termékek Származtatott termékek Határidıs ügyletek A Származtatott termékek (más néven derivatívák) olyan pénzügyi termékek, amelyek áralakulása valamilyen más termék egy mögöttes termék áralakulásától függ. A pénzügyi piacokon a mögöttes termék jellemzıen valamilyen deviza, részvény, részvényindex, vagy kamat lehet. A származtatott termékek határidıs, opciós, vagy csere (swap) ügyletek lehetnek. A Származtatott termékek lehetnek tızsdén jegyzettek (ezek általában szabványosított termékek, a határidıs ügyletek esetében futures ügyletek) és tızsdén kívüli forgalomban szereplı termékek (ezek általában egyedi igények szerint kialakított termékek, a határidıs ügyletek esetében forward ügyletek). A határidıs ügylet lényegében kötelezettségvállalás egy késıbbi üzletkötésre. Határidıs ügyletek esetében az üzletkötéskor megállapodnak az árban, a mennyiségben, de a szállítás, vagy a teljesítés késıbbi idıpontban történik. A határidıs piacon akkor van vételi (Long vagy hosszú) pozíciónk, ha egy határidıs kontraktust veszünk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak emelkednek. Ezzel szemben akkor van eladási (Short vagy rövid) pozíciónk, ha egy határidıs kontraktust eladunk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak csökkennek. Piaci szereplık A határidıs piac leglényegesebb funkciói a kockázatfedezés, illetve kockázatáthárítás és az árelırejelzés. A piaci szereplık között megkülönböztethetünk: Fedezeti ügyletkötıket, hedgerek: az üzletmenetükbıl adódó kockázatot határidıs ügyletek segítségével csökkentik. (pl. A devizakockázat csökkentése érdekében a magyar exportırök dollárt adnak el határidıre a hazai importırök pedig dollárt vásárolnak határidıre. A dollár erısödése esetében a magyar exportırök veszítenek a határidıs pozíción és nyernek az exporton, míg a hazai importırök pedig veszítenek az importon és nyernek a határidıs ügyleten) Spekulánsokat: a nagy profit reményében egyoldalú pozíciókat és ezzel együtt kockázatot vállalnak. A spekulánsok biztosítják a piac likviditását. Arbitrázsıröket: állandóan figyelik a piacokat és az árazási hibákat kihasználva kockázatmentes profitot realizálnak. Az arbitrázsırök biztosítják a piaci egyensúlyt, ahol a termékek a megfelelı módon kerülnek árazásra. Exportır, Importır vállalatok: azon vállalatok, akik akár eseti jelleggel, akár rendszeresen bonyolítanak devizakonverzióval járó gazdálkodási tevékenységet, és az ehhez kapcsolódó árfolyam-kockázatukat kezelik. Vételi és eladási jogok Opciós ügylet esetén egyoldalú kötelezettségvállalásról beszélünk. Az opció vásárlója jogosultja jogot vásárol egy adott termék, késıbbi idıpontban végrehajtandó eladásra, vagy vételre, egy meghatározott áron. Az idıközben történt áralakulástól függıen szabadon dönti el, hogy él-e a jogával, s kívánja-e az ügylet tényleges végrehajtását és ezért díjat fizet. Az opció eladója kötelezettje kötelezettséget vállal a végrehajtásra. Az opciók lehívhatóságát tekintve meg kell különböztetnünk amerikai és európai típusú opciót. Az amerikai típusú az opció idıtartama alatt bármikor lehívható, míg az európai típusút, csak egy elıre meghatározott jövıbeli idıpontban, az opció lejáratakor lehet lehívni. 10

11 Opciók nyereség/veszteség Függvénye Nyereség / Veszteség -c c Nyereség / Veszteség Long Call S Árfolyam -p Short Call p S Árfolyam Nyereség / Veszteség Nyereség / Veszteség Long Put S Short Put S Árfolyam Árfolyam A vételi opció vásárlója (long call pozíció), az opciós díjért (c, lásd az ábrán) jogot vásárol arra, hogy egy késıbbi idıpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) megvásárolja. Az opciós díjat a vételi opció kiírója (short call pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék értékesítésére, ha az opció vásárlója él a vételi jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára magasabb a kötési árfolyamnál (P>S). Ekkor a long call pozíció nyereséges, a short call pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára a kötési árfolyam alatt áll (P<S), a long call pozíció tulajdonosa elveszíti az opciós díjat (c), és ezt az opció kiírója nyeri meg. Az eladási opció vásárlója (long put pozíció), az opciós díjért (p) jogot vásárol arra, hogy egy késıbbi idıpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) eladja. Az opciós díjat az eladási opció kiírója (short put pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék vásárlására, ha az opció jogosultja él jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára alacsonyabb a kötési árfolyamnál (P<S). Ebben az esetben a long put pozíció nyereséges, a short put pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára meghaladja a kötési árfolyamot ( P>S), a long put opció tulajdonosa elveszíti az opciós díjat (p), és ezt az opció kiírója nyeri meg. Az opciós díj mértéke a termék árfolyamától, a kötési árfolyamtól, a kamatlábtól, a lejáratig hátralévı idıtıl és a termék volatilitásától (az árfolyam változékonyságától) függ. Tıkeáttétel 5.1. Származtatott termékek kockázata Egy derivatív ügylet megkötésekor egy kezdı letétet, az ún. alapbiztosítékot és változó letétet kell elhelyezni a számlán. Amennyiben a pozíció nyereséges, a számlánkról leemelhetı a nyereség, veszteséges pozíció esetében azonban a számlát az elszámoláskor (jellemzıen naponta) fel kell tölteni. Mivel a kért letét nagysága az üzlet volumenéhez képest alacsony, így erre vetítve rövid idı alatt a nyereség/veszteség is igen magas lehet. Ezt nevezzük tıkeáttételnek. A tıkeáttétel miatt a befektetık által derivatív ügyletekkel vállalt pozíciók a prompt piaci kockázatnak többszörösét teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a derivatív piacon a mögöttes termék prompt piaci árfolyam-elmozdulásának többszörösével egyenértékő nyereséget, vagy veszteséget könyvelhetünk el. és kockázat A derivatív termék kockázata azonos a mögöttes termékkel kapcsolatos kockázatokkal, azonban a tıkeáttétel miatt a derivatív termékek által okozott veszteség az azonnali piacon realizálható veszteség többszöröse lehet. A derivatív piacokon a befektetıknek a legtöbbször az alábbi kockázatokkal kell szembenézniük: Devizakockázat: a devizák árfolyamának változásából eredı kockázat, Kamatkockázat: a kamatlábak változásából eredı kockázat, Részvényárfolyam-kockázat: a derivatív termékek alapját szolgáló részvények árfolyamának megváltozásából eredı kockázat. 11

12 5.2. Származtatott termékek a BÉT-en (Forrás: Határidıs és opciós termékek Kereskedés Kereskedés A BÉT Származtatott piaci kereskedése önállóan, a Származtatott szekción belül zajlik. A határidıs piacon egyedi részvények, index alapú termékek, kamatkontraktusok és deviza alapú határidıs termékek vásárlására van lehetıség. Az opciós piacon egyedi részvény alapú, index alapú, valamint deviza alapú opciókkal lehet kereskedni. A Származtatott piaci kereskedés szintén elektronikus távkereskedési rendszerben, az MMTS II-ben zajlik. Az azonnali piachoz hasonlóan a kereskedés ajánlati könyves, és egyensúlyi áras valamint folyamatos párosítási algoritmussal kötıdnek ügyletek. A kereskedés likviditását a BÉT árjegyzıi rendszer alkalmazásával biztosítja, ahol egy termékben egyszerre több market-maker is tevékenykedhet a piacon. A kereskedés a határidıs piacon három szakaszból tevıdik össze; a nyitó és a záró szakaszban egyensúlyi (egy)áras párosítási algoritmus mőködik, a szabad szakaszban folyamatos ajánlatpárosítással jönnek létre az ügyletek. Az opciós piacon az azonnali piachoz hasonlóan két szakaszból áll a kereskedés, mert nincsen záró szakasz, a többi szakasz ajánlatpárosítása úgy mőködik, ahogyan a határidıs piacon. Felhívjuk a figyelmet a határidıs piaccal kapcsolatban a likviditási kockázatra, hiszen a BUX indexre kötött határidıs kontraktusok és néhány devizakontraktus kivételével a piacra alacsony forgalom jellemzı. Ennek következtében az egyes termékek árazása jelentısen eltérhet a pénzügyi elmélet alapján számított úgynevezett fair ártól. 12

13 5.3. Tızsdén kívüli származtatott ügyletek OTC származtatott deviza ügyletek OTC származtatott deviza ügyletek az FX (Outright) határidıs és az FX Opciós ügyletek. OTC devizapiac A pozíciók hatékony kezelése Az OTC devizapiac egy olyan piac, ahol a kereslet és a kínálat egy meghatározott fizetıegység iránt találkozik, és a kontraktusok egy ország devizájának, egy másik országhoz viszonyított árfolyamán köttetnek. Mivel a piac világmérető, a kereskedés gyakorlatilag az egyes idızónákon keresztül, a nap 24 órájában folyik, követve a világ országaiban található piaci szereplık nyitva tartását. A devizapiac e jellemzıje miatt tehát a piaci megbízások akár éjjel-nappal is élhetnek. A piaci résztvevık száma nagyon magas, a szereplık nagy száma egyben garanciát is jelent arra, hogy egyes szereplık nem tudják az árfolyamok mozgását érdemben befolyásolni, nincsenek sem "átkötések", sem felfüggesztések, amelyek jellemzık a szabályozott piacokon. A bankközi devizapiac összehasonlítva a szabályozott piaci deviza-intrumentumok mőködésével egy likvidebb piac. A devizapiaci befektetés egy igen nagy likviditású üzletág. Bármilyen is az adott deviza árfolyama, az OTC piacon mindig található olyan piaci szereplı, aki elad, vagy vásárol. Ugyanakkor a devizapiac is igen érzékeny a pénz-, és tıkepiacokat befolyásoló hatásokra, a devizapiacot az ismert kockázati tényezık, a gyors üzletmenet okán, ha lehet még fokozottabban befolyásolják. A devizapiaci származtatott termékek esetében különösen elvárt a magas kockázatvállalási hajlandóság, fokozottan az egzotikus devizákkal való kereskedés során. A devizapiac különbözı megbízás (order) típusokat ismer, amelyek elısegítik a pozíciók hatékonyabb kezelését. A pozíciók kezelhetıségének ismerete segíti a befektetési cél elérését. A legismertebb megbízás-típusok: Take Profit order: Akkor használja a Befektetı, ha már van egy nyitott pozíciója, amelyet egy elıre rögzített kedvezı árfolyam elérése esetén zárni kíván, azaz egy elıre rögzített nyereséget mindenképp realizálni szeretne. Stop Loss order: Akkor használja a Befektetı, ha már van egy nyitott pozíciója, és nem akarja, hogy az árfolyamok kedvezıtlen irányú elmozdulása a vállalható vesztesége mértékénél nagyobb legyen, ezért meghatározza azt az árfolyamot, amelyen a pozíciót mindenképpen zárni kívánja. One Cancels Other (OCO) order: Az OCO a leggyakrabban használt összetett megbízás típus, 2 megbízás egyidejő kezelése. Akkor használja a Befektetı, ha be akarja biztosítani nyitott pozícióját, úgy, hogy az veszteségbe ne forduljon, vagy legalábbis a veszteség mértéke korlátos legyen; illetve egyidejőleg, amennyiben az árfolyam kedvezıen alakul, egy bizonyos nagyságú nyereséget realizáljon. Az OCO kiköti azt is, hogy amennyiben a megbízás egyik része teljesült, akkor a másik része automatikusan törlésre kerül. If Done (ID) order: Szintén egy összetett megbízás típus, 2 megbízás egyidejő kezelése. Akkor használja a Befektetı, ha meghatározza azt az árat, amelyen a pozíciót megnyitja, és egyidejőleg azt is, ahol azt lezárja. A második kizárólag akkor lép életbe, ha az elsı teljesült. 13 FX (Outright) határidıs ügyletek

14 FX (Outright) határidıs deviza ügylet FX (Outright) határidıs ügyletnek nevezzük az adott összegő deviza forintra, illetve más devizára való átváltását, amikor a teljesítés (számlajóváírás ill. terhelés) nem az üzlet megkötésétıl számított második banki munkanapon történik. A határidıs ár meghatározása az ügyletben szereplı devizák azonnali árfolyama és a devizák lejáratra vonatkozó kamata alapján történik. Tehát a határidıs árfolyam nem a Bank várakozásait fejezi ki az azonnali (spot) árfolyam jövıbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye. Mivel a jelenlegi kamatkörnyezetben a forint kamatláb magasabb, mint a legtöbb fı deviza (EUR, USD, CHF, illetve GBP) kamatlába, ezért az EUR/HUF, USD/HUF, CHF/HUF, illetve GBP/HUF határidıs árfolyamok is magasabbak, mint az aktuális piaci árfolyam. A határidıs árfolyam a jelenlegi piaci árfolyam és a két deviza kamatkülönbözetének (swap) összegébıl adódik. határidıs árfolyam = spot árfolyam + swap pontok spot árfolyam: a T+2-es értéknapra jegyzett piaci árfolyamot jelenti. swap pont: spot árfolyam * futamidıre vetítetten (forintkamat-devizakamat) Az FX (Outright) ügyletek lezárása lehetséges Elszámolással, illetve Szállítással. Szállításos az ügylet, amennyiben az ügyletben megkötött devizaösszeg ténylegesen konvertálásra kerül, azaz, mind a Bank, mind az ügyfél bruttó módon teljesíti szerzıdéses kötelezettségét. Elszámolásos az ügylet, amennyiben az ügyfél valamikor a futamidı alatt köt egy ellenügyletet az eredeti ügylet lezárásaként (azonos értéknappal), így a két ügylet nettó eredménye kerül elszámolásra az ügyfél és a Bank között. FX Opciós deviza ügylet Az FX Opciós ügylet, összehasonlítva az FX Outright határidıs ügylettel, annyiban más, hogy az FX Outright határidıs ügylet esetében az ügyfélnek a határidıs áron kötelezettsége keletkezik az adott deviza vételére/eladására; míg az FX Opciós ügyletben rögzített határidıs áron a Vásárlónak joga, a Kiírónak kötelezettsége keletkezik az adott deviza vételére/eladására (amennyiben a Vásárló lehívja az opciót). Azaz FX Opciós ügylet esetében az ügyfélnek akkor keletkezik kötelezettsége, ha az opció Kiírója. Az FX Outright határidıs ügylet az ügyfél számára költségmentes, szemben az FX Opciós ügylettel, amelynek a Vásárló számára díja van, amely elıre kifizetésre kerül, mivel semmilyen kötelezettsége nem keletkezik az opciós ügyletbıl kifolyólag. Az opció Vásárlója opciós díjat fizet az opció megkötésekor az opció Kiírója számára. Az opciós díj mértéke függ a kötési árfolyam és a határidıs árfolyam viszonyától, az árfolyam ingadozásának mértékétıl, és a futamidıtıl. Az FX opciós ügyletek legismertebb típusai: Vanília típusú opciós ügylet az opció kiírója számára kötelezettség vételi ( call ) opció esetében a lejárat idıpontjában egy adott pénznemben meghatározott összeg ( Kötési Összeg ) eladására, eladási ( put ) opció esetében a lejárat idıpontjában egy adott pénznemben meghatározott összeg ( Kötési Összeg ) megvásárlására, ha az opciós jogával az opció vásárlója élni kíván egy másik pénznemben meghatározott összeg ellenében. Barrier típusú opciós ügyletek a Knock-in és a Knock-out opciós devizaügyletek. A knock-in szint esetében az ügyletnél elıre definiálnak egy árfolyam-szintet, s az adott opció csak abban az esetben aktiválódik, amennyiben a piaci árfolyam a futamidı során eléri, illetve átlépi ezt a KI szintet. Amennyiben tehát az opció lejáratáig a piaci árfolyam nem éri el ezt az árfolyam-értéket, úgy az opció értéktelen, nem lehívható. A knock-out szintnél ezzel szemben az opció akkor értéktelenedik el (kiütıdik), ha a piaci árfolyam a futamidı során bármikor eléri, illetve átlépi ezt a KO szintet. Ennek az opciónak a tulajdonosa tehát csak abban az esetben élhet vételi, illetve eladási jogával, ha a piaci árfolyam lejáratig nem éri el a KO szintet. Bináris típusú opciós ügyletben az opció vásárlója az opciós prémium megfizetésével fogadást köt a kötelezettel egy adott devizapár árfolyam-alakulása tárgyában. Amennyiben a devizaárfolyamok alakulása az opció vásárlója számára kedvezı, akkor az opció lejáratakor az opció kiírója megfizeti az opció névértékét a vásárló részére. Amennyiben az árfolyamok alakulása az opció vásárlója számára kedvezıtlen, az opció lejáratakor kifizetés nem történik, azaz az opció úgy jár le, hogy az opció kiírójának fizetési kötelezettsége nincs. Az opció vásárlója tehát a prémium megfizetés ellenében a lejáratkor vagy megkapja az opció névértékét, vagy semmit nem kap. 14

15 FX (Outright) határidıs és Opciós deviza ügylet Margin elszámolással A Margin elszámolású OTC származtatott deviza ügyletek lényege, hogy a Befektetı köthet devizapiaci eszközöket olyan névleges összegben, amely nagyobb értéket képvisel, mint a rendelkezésre álló tényleges (számláján elhelyezett) fedezet (letét). Azaz nem szükséges, hogy a Befektetı rendelkezzen a megvásárolni kívánt befektetési eszköz teljes ellenértékével, illetve az értékesíteni kívánt befektetési eszközzel, kizárólag a devizapiac árfolyamok elmozdulásainak fedezetét kell biztosítania. Margin elszámolású deviza ügyletet Szállítással rendezni nem lehetséges, a nyitott pozíciót minden esetben le kell zárni. Bármely devizaügylet megkötése során felmerül a veszteség kockázata. A margin elszámolású ügyleteket jellemzı tıkeáttétel lehetıvé teszi a gyors és rendkívüli mértékő profitszerzést, de ugyanakkor megvan a veszélye egy nem várt mértékő veszteség gyors generálásának is. Fontos, hogy a Befektetı figyelemmel kövesse a margin küszöbét és az errıl szóló szabályokat, hogy tisztában legyen vele milyen típusú, mekkora nagyságú pozíciót vállalhat. A fedezettség követelményének mindenkor meg kell felelni. Amennyiben a nyitott pozíció veszteségtartalma eléri a letét egy meghatározott mértékét, szükségessé válik a fedezet kiegészítése, ennek elmaradása esetén, a Bank a pozíciót lezárja. A Bank a gondos és körültekintı eljárás ellenére sem tudja garantálni, hogy az árfolyamok rövid idı alatt bekövetkezı jelentıs mértékő, kedvezıtlen mozgása okán realizált veszteség mértéke a letét értékét ne haladja meg. Díjak, költségek Az OTC származtatott deviza ügyletek költsége a mindenkori Díjjegyzék szerint kerül felszámításra, illetve az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint elszámolásra. 15

16 5.3.2 OTC származtatott kamat ügyletek OTC származtatott kamat ügyletek az FRA (Határidıs Kamatláb megállapodás) és az IRS (Kamatlábcsere ügylet) és az Indexált swap ügyletek. FRA Forward Rate Agreement (Határidıs Kamatláb megállapodás) IRS Interest Rate Swap (Kamatlábcsere ügylet) CRS Croos Currency Interest Rate Swap (Kétdevizás Kamatlábcsere ügylet) Indexált swap ügylet Díjak, költségek A Határidıs kamatláb megállapodás egy olyan kétoldalú szerzıdés, amelyben a két üzletfél ma megállapodik egy jövıbeli periódusra, meghatározott összeg után fizetendı FRA (fix) kamatban (=határidıs kamat). A lejáratkor a két üzletfél az FRA kamatláb és egy adott referencia kamatláb különbözetét számolja el. A referencia kamatláb valamilyen hivatalos kamatfixing (BUBOR, LIBOR, EURIBOR stb.), amely szintén a szerzıdéskötéskor kerül egyeztetésre a két üzletfél között. FRA ügylet esetén tehát a tıkeösszeget a két üzletfél nem cseréli, csak a kamat-megállapítás idıpontjaiban érvényes piaci kamat (referencia kamat) és az FRA keretében megállapított kamat különbségének tıkére vetített összege kerül elszámolásra. Az FRA ügylet gyakorta egy alapügylet kapcsán kerül megkötésre, ilyen alapügylet a Befektetı hitel-, vagy betétügylete. Miután azonban az FRA ügylet elválik az alapügylettıl, egy FRA ügyletet más pénzintézetnél felvett hitel/elhelyezett betét esetében is köthetı. A Kamatlábcsere ügylet egy olyan kétoldalú megállapodás, amelynek keretében a két üzletfél ugyanabban a devizában lévı kamatfizetési kötelezettségeit meghatározott idıszakon keresztül elcseréli. Elszámoláskor a két üzletfél kizárólag a kamatok különbözıségét rendezik a tıkeösszeg változatlansága mellett. Az IRS ügylet lehetıséget ad arra, hogy a Befektetı 1) változó kamatozású hitelét fix kamatozású hitelre cserélje, vagy fordítva, a hitelszerzıdés módosítása nélkül; 2) változó kamatozású betétét fix kamatozású betétre cserélje, vagy fordítva, a betétszerzıdés módosítása nélkül. A Két-devizás kamatlábcsere ügylet egy olyan kétoldalú megállapodás, amelynek keretében a két üzletfél különbözı devizában lévı kamatfizetési kötelezettségeit meghatározott idıszakon keresztül elcseréli. Elszámoláskor a két üzletfél a kamatok rendezése mellett, a következı periódusra megállapított árfolyam alapján a tıkeösszeget is kiigazítja. Az ügylet alaptípusában az üzletfelek az ügyletben meghatározott tıkeösszeget az ügylet induló, illetve lejárati napján kicserélik. A Két-devizás kamatlábcsere ügylet lehetıséget ad arra, hogy a Befektetı az egyik devizában fennálló változó kamatozású hitelét egy másik devizában fennálló változó kamatozású hitelre cserélje. Az Indexált Swap ügylet egy Kamatlábcsere Ügyletbıl és azzal egyidejőleg megkötött, az üzletfél által eladott több elszámolásos Knock-Out Opciós Devizaügyletbıl álló származtatott ügyletet jelent. A Kamatlábcsere Ügylet alapján a Bank idıszakonként visszatérıen, egy adott devizanemben, egy elıre meghatározott kamatláb alapulvételével kiszámított pénzösszeg megfizetésére, míg az üzletfél idıszakonként visszatérıen, ugyanabban a devizanemben, egy elıre meghatározott kamatláb alapulvételével kiszámított pénzösszeg megfizetésére köteles. Az Opciós Devizaügyletek alapján a Bank számára az üzletfél több olyan knock-out opciós devizaügyletet ad el, amelyek kizárólag a Lejárat Idıpontjában és a Fizetési Napban különböznek. Az üzletfél kötelezettségeket vállal az Opció Eredményének megfizetésére, amennyiben az adott opcióra vonatkozó Lejárat Idıpontjában a Fixing Árfolyam vételi ( call ) opciók esetében eléri, illetıleg meghaladja, eladási ( put ) opció esetében nem éri el illetıleg nem lépi át az Érvényesítési Árfolyamot (strike). Az üzletfél fizetési kötelezettségének további feltétele, hogy az adott opció tekintetében a Referencia Piaci Árfolyam az Ügyletkötés Idıpontja és az adott Opciós Devizaügylet Lejárati Idıpontja között nem éri el illetıleg nem lépi át a Knock-out Árfolyamot, mint az opciós jogot megszőntetı árfolyamként meghatározott árfolyamszintet. Azaz a konstrukció knock-out jellege azt jelenti, hogy valamennyi még élı/hatályos opció megszőnik, és nem jelent további feltételes kötelezettséget az üzletfél számára, amennyiben a Referencia Piaci Árfolyam eléri, illetıleg átlépi a Knock-out Árfolyamot. Ezen utóbbi eseménybıl fakadó kötelezettség megszőnése azonban semmi esetben sem érinti a Bank és az üzletfél Kamatlábcsere Ügyletre vonatkozó meghatározott fizetési kötelezettségét. Az üzletfél a meglévı konstrukcióját (pozícióját) egy ellenirányú, azonos tartalmú indexált swap ügylettel zárhatja le. Az OTC származtatott kamat ügyletek költsége tekintetében a Bank mindenkori Díjjegyzéke az irányadó. 16

17 6. Nyugdíj - Elıtakarékossági Számla (NYESZ) A nyugdíj-elıtakarékossági számláról általában A NYESZ tv. lehetıvé teszi a hatálya alá esı ügyfelek számára, hogy önkéntesen, kontrollálható költségek mellett helyezzék el a nyugdíj idejére szánt megtakarításaikat. A termék célja hogy az ügyfelek egyéni befektetési döntései alapján, a törvény által meghatározott kereteken belül hosszú távú befektetéseket helyezzenek el a Banknál. A nyugdíj elıtakarékossági számlát gyakorlatilag bárki igénybe veheti, aki megfelel a törvényben megfogalmazott egyszerő követelményeknek (2006 szeptemberétıl a nyugdíjellátásban részesülık is), ugyanakkor elsısorban olyan ügyfeleknek javasoljuk a szolgáltatást, akik hosszú távon kívánják megtakarításaikat kezelni, és részesülni szeretnének az öngondoskodást támogató adókedvezményekbıl. A Bank nyugdíj-elıtakarékossági számlák megnyitására vonatkozó Keretszerzıdést kizárólag azzal a belföldi természetes személy ügyfelével köt, aki a Banknál már befektetési szolgáltatások igénybevételére vonatkozó INVEST termékcsomaghoz kapcsolódó Keretszerzıdéssel rendelkezik, és a számlanyitással egyidejőleg a törvényben meghatározott jelenleg legalább ötezer forint befizetést teljesít a nyugdíj-elıtakarékossági ügyfélszámlára. Díjak, költségek Az ügyfél által minden, a nyugdíj ügyfélszámlára történı befizetést követı elsı, az ügyfél megbízása alapján ezen befizetés összegéig, befektetési eszköz vételére vonatkozó ügylet díjmentes. Lehetséges eszközök befektetési A nyugdíj elıtakarékossági számlán bármilyen rendszerességgel, bármekkora összeg elhelyezhetı. A Bank a Nyugdíj-elıtakarékossági számlára vonatkozóan az alább felsorolt befektetési eszközökre fogad el megbízásokat: BÉT-en forgalmazott, forintban denominált részvények, A Magyar Állam által kibocsátott állampapírok, Egyes, a CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. által kibocsátott befektetési alapok jegyei. Szja. törvény elıírásainak megfelelıen a NYESZ-R számlán történı, befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, valamint a befektetési eszköz hozama (kivéve az osztalékból származó jövedelmet) mentes a kamatadó és a tızsdei ügyletek után fizetendı árfolyamnyereség adó megfizetése alól. A Bank az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján NYESZ-R megkülönböztetı jelzéssel látja el az adott számlát. Az ügyfél egyszerre csak egy NESZ-R jelzéső számlával rendelkezhet. A NYESZ-R számla-tulajdonosnak az Szja. törvény alapján lehetısége van a számlára történt befizetések után adókedvezményt érvényesíteni. Aki ugyanis NYESZ-R számlával rendelkezik, és oda befizetéseket teljesít, az általa az adott évben NYESZ-R számlára fizetett összeg 30%-áig adókedvezményt érvényesíthet a fizetendı személyi jövedelemadójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részébıl. A kedvezmény egy évben max. 100 ezer forintig érvényesíthetı, de annál a magánszemélynél, aki január 1-je elıtt tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (ideértve azt is, aki már nyugdíjas), az átutalási keret 100 ezer forint helyett 130 ezer forint. Ha a NYESZ-R jelzéssel ellátott számláról az adóhatóság utólag megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a számlatulajdonos ügyfélnek kell megfizetnie. A NYESZ Keretszerzıdés értelmében az ügyfél a NYESZ-R számlák felett harmadik személynek nem adhat rendelkezési jogosultságot, azaz a Számlatulajdonoson kívül más aláíró a számla felett nem rendelkezhet. A nyugdíj ügyfélszámlán nyilvántartott pénzeszközök a nyugdíj értékpapírszámla, vagy a nyugdíj letéti számla javára teljesített ügyleteken kívül más ügyletben fedezetként nem ajánlhatóak fel, óvadék tárgyát nem képezhetik. 17

18 A TDayTrade konstrukcióról általában Long pozíció, short pozíció 7. Technikai Day Trade (TDayTrade) A TDayTrade egy speciális day trade megbízás: olyan, napon belüli értékpapír pozíciónyitás és annak zárása, amelynek során a vétel és az eladás sorrendje felcserélhetı (azaz felvehetı long és short pozíció is), de a pozíció zárásának ugyanazon a kereskedési napon kell végbemennie, mint a pozíció nyitásának. Mit jelent a long és a short pozíció? Long pozíciónak nevezzük azt a szokványosabb pozíciót, amikor az adott befektetési eszközt, annak jövıbeni árfolyam-növekedésében bízva, megvásároljuk, majd a késıbbiek folyamán eladjuk (kedvezı esetben ténylegesen pozitív árfolyam-különbözetet realizálva) a már tulajdonunkban lévı eszközt. Ezzel szemben a short pozíciót anélkül nyithatjuk, hogy ténylegesen a birtokunkban lenne az adott befektetési eszköz: speciális szerzıdés keretében elıször eladjuk, majd késıbb (de még az adott kereskedési nap folyamán) visszavásároljuk ezeket, kedvezı esetben alacsonyabb áron. A kettı közti különbözet számunkra nyereségként realizálódik, hiszen alacsonyabb áron vásároltunk és drágábban adtunk el, csupán a sorrendet cseréltük fel. TDayTrade megbízást csupán a Budapesti Értéktızsdén forgó, nagyobb forgalommal bíró részvényekre (blue chip-ekre) lehet adni, ezek jelenleg a MOL, Magyar Telekom, Richter, OTP, Egis, FHB, Fotex, Synergon, Rába, TVK, Econet. (A TDayTrade-be bevont részvények aktuális listája lekérdezhetı az ebroker kereskedési rendszer megbízások menüpontjában: a TDayTrade megbízási forma kiválasztása után a kereskedhetı papírok legördülı listája.) A tıkeáttétel A TDayTrade megbízáshoz elég a megbízás értékének a 15-25%-ával rendelkezni, vagy más szóval a nyitható pozíció mértéke akár 6-szor nagyobb lehet, mint amennyi fedezettel rendelkezünk az adott pillanatban, ezt nevezzük tıkeáttételes megbízásnak. A tıkeáttétel mértéke attól függ, hogy milyen részvényt kívánunk venni; jelenleg a következıképpen alakul: Napon belüli Napon belüli Részvények alfa (fedezeti) érték Tıkeáttétel Részvények alfa (fedezeti) érték Tıkeáttétel MOL 0,83 6 FHB 0,75 4 MTELEKOM 0,83 6 FOTEX 0,75 4 RICHTER 0,83 6 SYNERGON 0,75 4 OTP 0,83 6 RABA 0,25 1,3 EGIS 0,8 5 TVK 0,25 1,3 ECONET 0,25 1,3 Mekkora a maximálisan nyitható pozíció? A maximálisan nyitható pozíció = (portfólió aktuális fedezeti értéke + teljesíthetı státuszú megbízások fedezeti értéke) x adott részvényhez tartozó tıkeáttétel A portfólió aktuális fedezeti értéke minden pillanatban változik, a portfólióban szereplı részvények árfolyamváltozása függvényében. Ennek tájékoztató értéke a kereskedési rendszerben a Portfólió/Egyenlegek adatok menüpont alatt látható. A maximálisan nyitható pozíció tájékoztató értéke pedig a Megbízások/Tızsdei megbízások ablak bal alsó részében található, a TDayTrade megbízás típus és az értékpapír kiválasztása után (a "Nyitható pozíció" sorban). A maximálisan nyitható pozíció mértéke csupán lehetıség (tájékoztató jellegő, maximális keretösszeg), amelynek teljes kihasználása nem kötelezı. Ügyfeleink tetszıleges nagyságú TDayTrade pozíciót nyithatnak a keretösszeg határáig, tehát tıkeáttételre nem feltétlenül kerül sor. A TDayTrade ügyletek kockázati szintje Bár a TDayTrade szolgáltatást Bankunk valamennyi Invest termékcsomaggal rendelkezı ügyfelének kínálja, elsıdlegesen azon ügyfeleinknek javasoljuk ezt a kereskedési módszert, akik rendszeresen követik a tızsdei árfolyammozgásokat, rendelkeznek alapvetı tıkepiaci ismeretekkel, így különösen a shortolás és a tıkeáttétel mibenlétérıl, és a normál tızsdei ügyleteknél megszokott kockázati szintnél nagyobb kockázatvállalásra hajlandóan és képesen az árfolyam-ingadozásokból hasznot kívánnak húzni, vállalva a tıkeáttételbıl fakadó többletkockázatot. A TDayTrade szolgáltatást igénybe vevı ügyfeleknek tudatában kell lenniük, hogy számukra kedvezıtlen (azaz a várt iránytól eltérı) napon belüli árfolyamalakulás esetén kényszerően veszteséget szenvednek el, s a veszteség adott esetben a tıkeáttétel sajátosságából adódóan a teljes befektetett összeg elvesztését is jelentheti. 18

19 A TDayTrade pozíció zárása, kényszerzárása, illetve átvezetése napon túli pozícióba A TDayTrade megbízások díja TDayTrade megbízások minden kereskedési napon 16:10-ig adhatók. A TDayTrade típusú ügyletek nap végén minden esetben (kivéve felfüggesztés esetén) lezárásra kerülnek. 16:10-ig ügyfeleink zárhatják le a TDayTrade pozíciókat, ezután viszont visszavonásra kerülnek a nem teljesült megbízások, és 16:15 után egy véletlen idıpontban az ebroker, illetıleg a számítástechnikai rendszer egy program segítségével automatikusan lezárja a nyitott TDayTrade pozíciókat. (Ez az eljárás a pozíciók kényszerzárása, avagy kényszerlikvidálása.) ügyfeleinknek természetesen lehetıségük van arra, hogy meglévı nyitott TDayTrade pozíciójukat megtartsák oly módon, hogy lezárják ezt a pozíciót és napon túli pozíciót nyitnak. A pozíció átvezetésére a Bank lehetıséget biztosít, azonban ennek az a feltétele, hogy az ügyfél TDayTrade pozíciójának átvezetésére szóló írásos rendelkezést adjon (standardizált fax üzenet formájában) 15:50-ig beérkezıen, és az átvezetést követıen is a megfelelı fedezettel rendelkezzen. Az ebrokeren keresztül nincs lehetıség arra, hogy a TDayTrade számláról ügyfeleink átvezessék pozícióikat a normál értékpapírszámlára, így napon túli ügylet váljon a TDayTrade megbízásból. A többi tızsdei ügylettıl eltérıen a TDayTrade megbízások bizományosi díjának elszámolása utólag, a nap végén történik. A normál napon belüli megbízásokhoz (day trade megbízásokhoz) hasonlóan a Bank kedvezményes díjat számít fel a TDayTrade megbízások teljesülése esetén. A felszámított díj függ a megbízás megadásának csatornájától (telefonon, személyes, ebroker), illetve az interneten keresztül adott megbízások esetén függ a választott díjcsomagtól. Például: Egy Magánbefektetıi ebroker csomaggal rendelkezı ügyfél esetén, mind a pozíciónyitó vételi (eladási), mind pedig a pozíciózáró eladási (vételi) megbízás esetén a kedvezményes 0,2% min. 150 forintos megbízási díj kerül felszámításra. A szerzıdéskötés feltételei Az ügyfelek TDayTrade megbízásokat akkor tudnak benyújtani, ha az alábbi szerzıdéseket a Bankkal megkötötték: Befektetési Szolgáltatási Keretszerzıdés Invest termékcsomagra, Kiegészítı megállapodás speciális fedezettségő napon belül nyitott és lezárt ügyletek (technikai daytrade) kötésére (Befektetési Szolgáltatások Üzletszabályzat) 19