2. Tantárgyi programok

Átírás

1 2. Tantárgyi programok

2 A személyiségfejlesztés pedagógiaipszichológiai alapjai 2 DE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék előadás 30 nincs Kollokvium A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A kurzus célja a tanulók személyiségének fejlesztését megalapozó pedagógiai-pszichológiai ismeretekben való elmélyülés, a pedagógiai alkalmazhatóság bemutatása. (a) a tanulói személyiség fejlesztése: olyan pszichológiai ismeretek nyújtása, amelyek segítségével a pedagógus eredményesen tudja irányítani a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. (b) tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: a befolyásolás és a csoportműködés sajátosságainak megismerésén keresztül a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: A legjelentősebb pszichológiai fejlődéselméletek, életkori jellemzők, a szocializáció színterei, személyiségelméletek, a befolyásolás pszichológiai mechanizmusai, a pedagógus hatékonysága, az iskolai csoportok sajátosságai, tantermi kommunikáció, speciális bánásmódot igénylő tanulók. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: tantárgyteszt Kötelező és ajánlott irodalom: Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Tóth László

3 A tanítási-tanulási folyamat 2 DE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék előadás 30 nincs Kollokvium A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A kurzus célja a tanítási-tanulási folyamat pszichológiai összetevőivel való megismerkedés. (e) az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése: a tanulási szokások és készségek, az önálló tanulás képességének megalapozása. (f) a tanulási folyamat szervezése és irányítása: hatékony tanulási környezet kialakítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Behaviorista tanuláselméletek: klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás, szociális tanuláselmélet. Kognitív tanuláselméletek: Piaget és Bruner. A tanulás humanisztikus megközelítése: Rogers, Maslow, Combs. A tanulás mint információfeldolgozás. A tanulás motiválása. Az iskolai tanulás értékelése. Az egyéni különbségek szerepe a tanulásban. Tanítási-tanulási modellek (Carroll, Bloom, Bruner stb.). Irányítás és fegyelmezés a tanítási órán. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: tantárgyteszt Kötelező és ajánlott irodalom: Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Budapest. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Tóth László

4 A nevelés szociálpszichológiája 2 A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege: Kontaktóraszám: DE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék szeminárium 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Gyakorlati jegy tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A kurzus célja a tanulókban kialakítani és fejleszteni a szociálpszichológiai ismeretkörnek az iskolai alkalmazásba való átültetésének képességét. Alapelve a gyakorlatközpontúság, az alább vázolt tartalmi elemeknek a saját élményre építve való feldolgozása. (a) tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: nevelési problémák szociálpszichológiai szempontú elemzésének és a beavatkozási lehetőségek felismerésének a fejlesztése, a személyközi kapcsolatok és a csoportviszonyok megértésének elősegítése, a közösségben rejlő pedagógiai lehetőségek felismerésére való érzékenység kialakítása (b) a tanulói személyiség fejlesztése: a tanulók személyes és társas képességeinek fejlesztése az életkori sajátosságok és az iskolai kontextus figyelembe vételével, az egyetemes emberi és a demokratikus társadalmi értékek elsajátításának elősegítése A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Az érzelmi intelligencia fogalma és összetevői, mérési lehetőségei; a csoportszerkezet jelentése, megjelenési formái, a csoportban zajló folyamatok és azok hatása a csoporton kívüli társas életre; az iskolai szervezet, a munkahelyi és osztálytermi klíma fogalma és megnyilvánulási formái; családi és társas szerepek és szerepkonfliktusok, kezelési lehetőségek Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: írásbeli beszámoló terepmunka keretében végzett feladatokról Kötelező és ajánlott irodalom: Mészáros Aranka (szerk.) (2004): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. 3. bővített kiadás. Eötvös kiadó, Budapest, Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Bp. Páskuné Kiss Judit (szerk.) (2006): Varázsszem Játékcsomagok önismereti foglalkozások vezetéséhez. Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete, Miskolc A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Páskuné Dr. Kiss Judit

5 Iskolai mentálhigiéné, hátrányos helyzet, veszélyeztetettség 2 DE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék szeminárium 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Gyakorlati jegy tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: Jártasság kialakítása az iskolai mentálhigiénés feladatok megoldásában, a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kezelésében (d.) A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése: szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismeri és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíti. (h.) szakmai együttműködés és kommunikáció: társszervezetekkel történő együttműködés, a velük való hatékony kommunikáció. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: 1. Elméleti megalapozás: az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében, a mentálhigiénés prevenció formái, az iskolai konzultáció fogalma és formái, a tanári stressz és kezelési módjai, a tanári kiégés, a tanári konfliktus formái és megoldási módjai, szociális munka az iskolában, szociokulturális ártalmak, hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, iskolai gyermekvédelem, az iskolapszichológus feladata és szerepkörei, egészségkommunikáció:testmozgás, dohányzás-, alkohol-, drogprevenció. 2. Gyakorlat: a problémák gyakorlatban való megtapasztalása és jártasság szerzése: az elméleti témához kapcsolódó választható gyakorlati feladat elvégzése iskolában vagy más mentálhigiénés intézményben (Drogambulancia, Családsegítő, Nevelési Tanácsadó), ennek közös megbeszélése, beszámoló dolgozat készítése. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: írásbeli beszámoló a terepmunka (külső gyakorlat) keretében végzett feladatokról Kötelező és ajánlott irodalom: Bagdy Emőke Telkes József (1986): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest. Bóta Margit (szerk.) (1994): Iskolai mentálhigiéné. Szöveggyűjtemény, KLTE, Debrecen. Buda Béla (2003): Az iskolai nevelés a lélek védelmében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,. Hárdi István (1992): A lélek egészségvédelme. Springer Hungarica Kiadó Kft. Budapest. Veczkó József (1990): A gyermekvédelem pedagógiai és pszichológiai alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Bóta Margit

6

7 Iskolai tehetségfejlesztés 2 A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege: Kontaktóraszám: DE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék szeminárium 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Gyakorlati jegy tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A tárgy célja az, hogy megismertessük a hallgatókkal a tehetségdiagnosztika és tehetségfejlesztés gyakorlatát megalapozó legfajsúlyosabb tudományos elméleteket. Ismerjék meg és tanulják meg alkalmazni a pszichológiai vizsgáló módszerek (egyszerűbb tesztek, kérdőívek, egyéb adatgyűjtő eljárások) használatát, ezáltal felkészülve a szakszerű tehetségdiagnózisra és a diákok önreflexiós képességének fejlesztésére. b, az egyének közötti különbségek megértésének fejlesztése d, az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseket felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni; g, a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Renzulli-féle háromkörös modell, Mönks-féle továbbfejlesztése, Czeizel Endre faktoros modellje, Gardner többtényezős intelligencia modellje, Sternberg triararchic modellje stb. A legfontosabb összetevők -intelligencia, kreativitás, motiváció, tanulás iránti attitüd, tanulási orientáció, énkép vizsgálatának bemutatása mellett a következők ismertetésére fektetjük a hangsúlyt: figyelem- és emlékezetvizsgáló eljárások, pszichológiai tesztek az intelligencia mérésére, a probléma megoldási folyamat vizsgálatának módszerei, szabad asszociációs teszt, szabadidő eltöltésének kérdőíve stb. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: írásbeli beszámoló terepmunka keretében végzett feladatokról. Kötelező és ajánlott irodalom: Balogh László(2004): Iskolai tehetségfejlesztés. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Balogh László-Herskovits Mária-Tóth László (1996): A tehetségfejlesztés pszichológiája. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Tóth László: A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Dávid Imre

8 A tanulók megismerése és az iskolai teljesítmény 2 DE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék szeminárium 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Gyakorlati jegy tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A kurzus célja a tanulók megismerésén alapuló adekvát motivációs és tanulási módszerek kidolgozására való képesség kialakítása (a) a tanulói személyiség fejlesztése: olyan pszichológiai ismeretek nyújtása, amelyek segítségével a pedagógus eredményesen tudja irányítani a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. (e) az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése: a tanulási szokások és készségek, az önálló tanulás képességének megalapozása. (f) a tanulási folyamat szervezése és irányítása: hatékony tanulási környezet kialakítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: A tanulók megismerésének módszerei (megfigyelés, kísérlet, interjú, kérdőív, tartalomelemzés, tesztelés), és alkalmazási lehetőségeik. A tanulási motiváció fogalma, vizsgálatának és alakításának (a tanulók motiválásának) lehetőségei a tanórákon. A tanulási módszerek fogalomköre, a tanulási módszerek vizsgálatának és fejlesztésének lehetőségei a tanórákon. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: írásbeli beszámoló terepmunka keretében végzett feladatokról Kötelező és ajánlott irodalom: Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Bp. Mező Ferenc Mező Katalin (2005): Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alapján. Tehetségvadász Stúdió Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen. Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Mező Ferenc

9 Didaktika I. 3 DE BTK Neveléstudományi Tanszék előadás 30 - Kollokvium A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A kurzus a képzési intézményrendszer közép és mikroszintjét állítja középpontba. A koncepció kialakításakor abból indultunk ki, hogy az iskolai nevelésben/tanításban komplex helyzetek, problémák vannak, amelyek a tanár részéről integrált reagálást kívánnak. Erre akkor van esély, ha a képzésben mindvégig következetesen az ismeretek, a képességek és a szemléletmód együttes fejlesztése történik. Ebből következően a Didaktika tantárgy előadásaihoz szemináriumok (A tanulás tanítása; Pedagógiai programfejlesztés; Digitális pedagógia) és tereptanulmányok (intézménylátogatás, hospitálás, óramegbeszélés és elemzés) kapcsolódnak. A tantárgy célja, hogy a nevelés és oktatás tartalmaival, strukturális meghatározottságaival kapcsolatban lényegi belátásokhoz juttassuk el hallgatóinkat. c) a pedagógiai folyamat tervezése; e) az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése f) a tanulási folyamat szervezése és irányítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai A tanítás és tanulás fogalmának történeti fejlődése. A hallgatók hozott tudása: nézetek/vélekedések iskoláról, pedagógiáról, tanári mesterségről. A tanítás mint transzformáció: műveltségi tartalom és tanterv; tantervi követelmények; tanterv és taneszköz(ök); tantervtől a módszerig; a fogalomalkotás problematikája; a vizsga(rendszer) mint szabályozó eszköz. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: kollokvium Minőségbiztosítás: a kurzus anyagának és feldolgozásának anonim hallgatói véleményezése és annak alapján a kurzus közös értékelése. Ajánlott irodalom Didaktika (é.n.) Szerk.: Falus Iván. Nemzeti Tankönyvkiadó. Didaktika szöveggyűjtemény (2004). Vál., szerk. és bev.: Szabó László Tamás, Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina 2.) EDUCATIO 1997/4: Internet A tanítás és a tanulás nevelőhatása (1984) Szerk.: Takács Etel, OPI. (Tantervelméleti füzetek 11.) Tantervelmélet (2006) Vál., szerk. és bev.: Szabó László Tamás, Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina 5.) A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Szabó László Tamás

10

11 Didaktika II. 3 DE BTK Neveléstudományi Tanszék előadás 30 Didaktika I. Kollokvium A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A tantárgy koncepcionálisan a Didaktika I. folytatása. Célja, hogy a szervezett keretben folyó tanítás és tanulás társas/társadalmi közegének működésével, hatásrendszerével, dinamikájával kapcsolatban lényegi összefüggések belátásához juttassuk el hallgatóinkat. E tárgy elméleti előadásaihoz is kapcsolódnak szemináriumok (A tanári mesterség; Pedagógiai értékelés). a) A tanulói személyiség fejlesztése; b) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése; g) a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása; i) elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai Megismerés és érzelem. A tanítás mint kommunikáció. Feszültségek a tanításban/tanulásban és oldásuk módozatai. Változatok a tanári szerepfelfogásra. A reflektív tanári habitus fejlesztése. Speciális oktatási/nevelési szükségletű tanulói népességek. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: kollokvium Minőségbiztosítás: a kurzus anyagának és feldolgozásának anonim hallgatói véleményezése és annak alapján a kurzus közös értékelése. Ajánlott irodalom Didaktika szöveggyűjtemény (2004) Vál., szerk. és bev.: Szabó László Tamás, Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina 2.) Légkör közérzet tanulás: változatok iskolai életvilágokra (2005) Szerk.: Buda Mariann, DE Neveléstudományi Tanszék (OTKA/043492). Pedagógia és hermeneutika (2001) Szerk.: Buda András, Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina 10.) Szabó László Tamás: A rejtett tanterv (1988) Magvető. A tanárrá válás folyamata (2007) Szerk.: Falus Iván, Gondolat. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Szabó László Tamás

12 Pedagógiai programfejlesztés 15/2006/4. melléklet/8.4/a gyakorlat 3 DE BTK Neveléstudományi Tanszék gyakorlat 30 Gyakorlati jegy A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A tantárgy célja, hogy gazdagítsa a tanárjelöltek gyakorlati tudását az iskolai folyamatokról, történésekről. A tanegység fő feladata az alapfogalmak tisztázása, a tantermi történések megfigyelése, értelmezése, a tapasztalatok együttes feldolgozása, a Didaktika előadáson elhangzottak változatos tevékenységi formákat alkalmazó feldolgozása az általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatokkal. A hallgatók a gyakorlatokon tantermi helyzeteket figyelnek meg, illetve mikrotanításokat végeznek, ezeket elemző megbeszélés követi. Cél ez által a hallgatók pálya- és önismeretének elősegítése. c) a pedagógiai folyamat tervezése: a pedagógiai munka részletes tervezése a feltételek árnyalt elemzése alapján; f) a tanulási folyamat szervezése és irányítása: változatos tanítási-tanulási formák kialakítása, a tudásforrások célszerű kiválasztása A tantárgy főbb tematikai csomópontjai Pedagógus szerepek: Oktató, nevelő, adminisztrátor, (pót)szülő Oktatási módszerek, szervezési módok: A módszerek jellemzői, felhasználási lehetőségei, a szervezéssel kapcsolatos szakmai fogások, mikrotanítás Tanári kommunikáció: A tanulóval, szülővel, kollégával, főnökkel történő kommunikáció legjellemzőbb jegyei, módjai (pl. ellenőrző, szülői, nevelői értekezlet) Hospitálás: A hospitálás szempontjai, jegyzetelési módszerek, tapasztalatok Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kötelező részvétel a gyakorlati foglalkozásokon, iskolai hospitálásokon. hospitálási napló leadása, szemináriumi dolgozat elkészítése Ajánlott irodalom Didaktika szöveggyűjtemény (2004) Vál., szerk. és bev.: Szabó László Tamás, Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina 2.) Falus Iván (szerk.) (2003): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Falus Iván (szerk.) (2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat, Budapest Szabó László Tamás (1988): A rejtett tanterv Magvető, Budapest A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Buda András

13 Pedagógiai értékelés 2 DE BTK Neveléstudományi Tanszék gyakorlat 30 Gyakorlati jegy A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A tantárgy célja, hogy növelje a tanárjelöltek kompetenciáját az iskolában előforduló jellegzetes értékelési helyzetek megoldásában. Ennek megfelelően a kurzus középpontjában a tanulói teljesítmények értékelése áll. A tanulói teljesítmények belső (iskolai) értékelésének kérdései mellett foglalkozunk a külső értékeléssel (vizsgarendszer) is. Rövid kitekintést teszünk a tanár és az intézmény értékelésének/önértékelésének kérdéskörére. g) a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelése, a különböző értékelési formák és eszközök használata, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazása, az önértékelés fejlesztése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai A mérés, értékelés elméleti problematikája: Fogalmak, követelmények, skálák. Az értékelés szintjei, funkciói, típusai, értékelési filozófiák. Az oktatáskutatás alapjai, módszerei. Az osztályszintű értékelés gyakorlati problematikája: Feladatlap-szerkesztés. A feladatlap-készítés alapelvei, lépései. Feladattípusok. Javítókulcs, pontozás elkészítése, itemanalízis. A rendszerszintű értékelés: A Monitor és Pisa vizsgálatok koncepciója, tanulságai. Kompetenciamérések az iskolában. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kötelező részvétel a szemináriumon, zh, házi dolgozat. Ajánlott irodalom Buda András - Buda Mariann - Sinka Edit: Pedagógiai eredményvizsgálatok. E-book. Csapó Benő (szerk.) (1998): Az iskolai tudás. Osiris Budapest Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba: A tanulók tudásának változásai: rész: a Monitor '99 felmérés előzetes eredményei. Új Pedagógiai Szemle, sz. 8. sz. Vári Péter (2003): PISA-vizsgálat Műszaki Kiadó, Budapest A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Buda András

14 Modern szemléltetés 3 DE BTK Neveléstudományi Tanszék gyakorlat 30 Gyakorlati jegy A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a multimédiás hardvereszközök (pl. digitális fényképezőgép, szkenner) és a digitális taneszközök (pl. projektor, aktív tábla) használatával, a prezentációkészítés alapjaival és a korszerű szemléltetés követelményeivel. Megismerik a hallgatók az egy és többfelhasználós CD-romokat; ezek oktatásban történő felhasználásának módjait.. e) információfeldolgozási képességegyüttes fejlesztése; az önálló tanulás képességeinek megalapozása; az iskolán kívül megszerzett ismeretek és az iskolában elsajátított tudás integrálása; f) változatos tanulási formák kialakításának igénye és képessége; a tudásforrások célszerű kiválasztásának gyakorlása; új infokommunikációs eszközök lehetőségeinek mérlegelése a hatékony tanulási környezet szempontjából. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai Digitális taneszközök: Digitális taneszközök az oktatásban. Lehetőségek, akadályok. CD romok: Az oktatásban használható egy és többfelhasználós CD-romok megismerése. Elemzési szempontok. Prezentációkészítés: A PowerPoint bemutatók készítése. A vetített kép legfontosabb elemei. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kötelező részvétel a szemináriumon, CD-rom elemzés, bemutató készítése, módosítása Ajánlott irodalom Buda András (2005): A tanítás tanítása. (Pallas Debrecina sorozat, előkészületben) Csánky Lajos (2002): Multimédia PC-s környezetben. Gábor Dénes Főiskola, Budapest. EDUCATIO 1997/4: Internet Forgó Sándor Hauser Zoltán Kis-Tóth Lajos (2001): Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Líceum Kiadó, Eger. Kárpáti Andrea (szerk.) (2002): Informatikai módszerek az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Sovány István (2002): A multimédia alkalmazása az oktatásban. Okker Kiadó, Budapest. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Buda András

15 A tanulás tanítása 2 DE BTK Neveléstudományi Tanszék Gyakorlat 30 Gyakorlati jegy A tantárgy tanításának alapelvei és céljai Hozzásegíteni a hallgatókat ahhoz, hogy tanári munkájuk során a megértést, a tanulást és a működőképes tudás felépítését támogató módszereket és eljárásokat alkalmazzanak; felkészíteni a hallgatókat arra, hogy tanárként segíteni tudják diákjaikat optimális tanulási stratégiájuk kifejlesztésében; képessé tenni a hallgatókat arra, hogy felismerjék és segíteni tudják a tanulási zavarral élő tanulókat. e) az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése, a tanulási szokások és készségek fejlesztése, az önálló tanulás képességeinek megalapozása, fejlesztése; f) hatékony tanulási környezet kialakítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai A tudás (A kognitív pedagógia tudásfelfogása. A megértés problémája. A fogalmi fejlődés elősegítése); a tanulás (A tanulás külső körülményeinek szerepe. A motiváló tanulási környezet megteremtése. A tanulási képességek és fejlesztésük. A jobb félteke aktivizálása: kreativitás és képi fantázia a tanulásban. Tanulási stratégiák.); a tanulási zavar (A tanulási zavarok típusai, ezek felismerése. A tanulási zavarral élő diákok segítése. A fejlesztés lehetőségei.) Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A hallgatók legyenek tájékozottak a tudás, a tanulás és a tanulási zavar témakörében, ismerjék a legfontosabb fogalmakat és összefüggéseket. Legyenek képesek támogató tanulási környezetet teremteni, ismerjenek hatékony tanulási módszereket. Ismerjék fel a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat, és legyenek képesek számukra segítséget nyújtani. A hallgatók a félév során portfoliót készítenek, az értékelés ennek alapján történik. Ajánlott irodalom Korom Erzsébet (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Műszaki Könyvkiadó. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. AKG Kiadó. Deli Éva Buda Mariann: Tanulástanítás. Dinasztia, (megjelenés alatt). Ellis, A. W. (2004): Olvasás, írás, diszlexia. Tas-11. Kft. Krüll, K. E. (2000): A diszkalkuliás gyerekek. Akkord.

16 A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Buda Mariann

17 Modern irányzatok a pedagógiában 3 DE Neveléstudományi Tanszék Előadás 30 Kollokvium A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A tanegység a nevelésről való gondolkodás újabb irányzatait, ezek iskolaértelmezését és a modellértékű iskolai programok aktuális kínálatát ismerteti meg a hallgatókkal. d) az egyes tudományterületek szemléletmódjának, értékeinek és kutatási módszereinek megismerése; i) a különböző nevelési felfogások eszmei/ideológiai hátterének feltárása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Iskolaelméleti alapkérdések, az iskola jelentősége az egyén és a társadalom szempontjából, változási, fejlődési trendek az iskolaügyben, a huszadik század jellegzetes iskolafelfogásai, modelljei, nevelésfilozófiái. Alternatív programok és iskolák a huszadik században és napjainkban. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A tanegység kollokviummal zárul. A szóbeli vizsga sikeres jegymegajánló írásbeli dolgozattal kiváltható. A vizsga az előadás tematikája és a szakirodalom alapján teljesíthető. Kötelező és ajánlott irodalom: A modern nevelés elmélete (1997): Bábosik István (szerk.), Telosz Kiadó, Bp. A modern irányzatok c. kollégium aktuális félévi tematikájának megfelelően változik a tankönyv. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Brezsnyánszky László

18 Nevelésszociológia 3 DE Neveléstudományi Tanszék Előadás 30 nincs Kollokvium A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A kurzus megismertet a nevelésszociológia (informális és non-formális nevelés szociológiája) új irányzataival, korszerű irodalmával (papíralapú és elektronikus), tudományos kapcsolódásaival és intézményeivel, valamint fölhasználható adatbázisaival. Fejlesztendő kompetencia területek b) A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: az informális és non-formális nevelés kérdésköreinek elméleti összefüggésekben látása; d) a tanulók műveltségének fejlesztése: az egyes tudományterületek szemléletmódjának, értékeinek és kutatási eljárásainak megismertetése i) Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre: informálódási készség a szakirodalmi adatbázisokban; tájékozódás a hazai és nemzetközi szakirodalomban. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai 1. Az informális és non-formális nevelés klasszikus elméletei. A nevelés és társadalom kérdéskörének jelentős elméleti megközelítései a század fordulóján; 2. Az informális és non-formális nevelés szervezetkutatási megközelítésben; 3. Az informális és non-formális nevelés oktatásökológiai megközelítésben; 4. Az informális és non-formális nevelés politológiai megközelítésben; 5. Az informális és non-formális nevelés antropológiai megközelítésben; 6. Az informális és non-formális nevelés szociológiai megközelítésben. Követelmények, a tanegység teljesítésének föltételei: (a) Félév közi ellenőrzés: feltételezett együttműködés az előadásokon (kérdések), 1 szóbeli beszámoló (mintegy 10 perc terjedelemben). (b) Kollokvium. Követelményei: az informális és non-formális nevelés különböző szempontú megközelítései 5-5 kulcsfogalmának ismerete és helyes használata; a terület mintegy 1-1 hazai és nemzetközi kutatójának ismerete; a kapcsolódó társadalomtudományok szemléletmódjának ismerete. Ajánlott irodalom: Kozma T. (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kozma T. (1993): Társadalom és nevelés. Budapest: Tankönyvkiadó.

19 A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Pusztai Gabriella

20 Oktatási rendszerek az Európai Unióban 3 DE Neveléstudományi Tanszék Előadás 30 nincs Kollokvium A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A kurzus kiemeli az ún. kontinentális oktatási rendszerek sajátosságait, szembeállítva a transzatlanti rendszerek sajátosságaival, néhány választott terület elemzésén keresztül (irányítási rendszerek, iskolaszerkezet, a tanulói előrejutás rendszerei, kapcsolat az iskola és a munka világa között stb.). A hallgatók egy-egy kiválasztott régió időszerű oktatáspolitikai problémáival is megismerkedhetnek, önálló választás és földolgozás alapján Fejlesztendő kompetencia területek a) a tanulói személyiség fejlesztése: a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítása; i) érzékenyítés az összehasonlító kutatások szemléletmódja és módszerei iránt. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai 7. Gazdasági és társadalmi kihívások. Az oktatásügy globalizálódása. Expanzió az oktatásügyben 8. Oktatáspolitika válaszok. A közoktatás változásának tendenciái. A felsőoktatás változásának tendenciái. Az iskolán kívüli képzés változásának tendenciái 9. Az oktatáspolitika aktorai. Pedagógus képzés, tanári szervezetek. Ifjúságpolitika, ifjúsági szervezetek. Politikusok és az ún. szakmapolitika. 10. Oktatási rendszerek. A kontinentális rendszer. Az atlanti rendszer. A harmadik világ rendszerei. Egy európai oktatáspolitika felé. 11. Az összehasonlító pedagógia története. A francia összehasonlító pedagógia. Az angolszász összehasonlító pedagógia. Összehasonlító pedagógia Közép-Európában Követelmények, a tanegység teljesítésének föltételei (a) Félév közi ellenőrzés: feltételezett együttműködés az előadásokon (kérdések), 1 szóbeli beszámoló (mintegy 10 perc terjedelemben). (b) Kollokvium. Követelményei: az összehasonlító oktatáspolitika legfontosabb mintegy 15 alapfogalmának ismerete és helyes használata; a tárgy mintegy 15 hazai és nemzetközi művelőjének ismerete; a kapcsolódó társadalomtudományokkal való közelítõ ismerkedés. Ajánlott irodalom Kozma T. (2006): Az összehasonlító neveléstudomány alapjai. Budapest: Új Mandátum Kozma T. (szerk. 1998): Euroharmonizáció. Budapest: Educatio Szabó L. T. (1998 ): Tanárképzés Európában. Budapest: Educatio

21 A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Kozma Tamás

22 Közoktatás és drogprevenció 3 A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege: Kontaktóraszám: DE Neveléstudományi Tanszék Előadás 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Kollokvium tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A szenvedélybetegségek különböző megjelenési formáinak, kialakulásuk összetett társadalmi és egyéni életút meghatározottságának megismerése. Tájékozódás a hazai drogfogyasztás jelenlegi helyzetéről, a szerfogyasztói magatartás sajátos jellemzőiről. A drogmegelőzést segítő prevenciós oktatási programok megismerése, valamint a kábítószer-fogyasztás és a büntetőjog összefüggéseinek bemutatása. b) tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: az egyének közötti különbségek megértésének elősegítése, az együttműködés készségeinek fejlesztése; c) a pedagógiai folyamat tervezése: a pedagógiai munka átfogó megtervezése a feltételek árnyalt elemzése alapján, a tapasztalatok reflektív elemzése és értékelése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Szenvedélybetegségek, drog és kultúra. Hazai drog-körkép: kutatások, felmérések és értelmezésük. A kábítószer-fogyasztás kockázati tényezői, a veszélyeztettek köre. Drogprevenciós oktatási programok. A drog jogi és rendészeti vonatkozásai. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom feldolgozása, évközben 1 ZH és egy önálló dolgozat Kötelező és ajánlott irodalom: V.Gönczi Ibolya: (szerk) (2006): Drogmegelőzés. Szövegygűjtemény. (Pallas Debrecina18.) Jávor Éva (2001): Drogcsapda. Plaginárium Kiadó. Bp. Ferenczi Zoltán (2001): Drog és vallás. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója., Bp. Takács Péter (2000): Az iskolai drogstratégia kialakítás és módszertana. ISM, Bp. (az) Oktatási Minisztérium drogprevenciós stratégiája. www. om.hu A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Veressné Dr. Gönczi Ibolya

23 A tanári pálya komplex kérdései 3 A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege: Kontaktóraszám: DE Neveléstudományi Tanszék Előadás 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Kollokvium tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A pályára vonatkozó társadalmi - és részben szociálpszichológiai, mentálhigiénés- ismeretek szisztematikus áttekintése. Felkészülés a pálya realitásaira. A szakmai önismeret és pályaidentitás racionalizálása, elmélyítése. c) a pedagógiai folyamat tervezése: a tapasztalatok reflektív elemzése és értékelése, i) elkötelezettség a szakmai fejlődés és önművelés iránt: a saját munka tudományosan megalapozott értékelése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Pályaértelmezések. Professzionalizáció: szakma vagy hivatás?. Szerep. A pedagógusszerep átalakulása napjainkban.. A pálya presztizse. Elnőiesedés. Életmód. Mobilitás. A pálya mentálhigiénés vonatkozásai: alkalmasság, foglalkozási ártalmak, pályakezdés. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom feldolgozása, évközben 1 ZH. Kötelező és ajánlott irodalom: Papp János (szerk.) (2001): A tanári pálya. Szöveggyűjtemény. (Pallas Debrecina 4.) Nagy Mária (szerk.) (1997): Tanári pálya és életkörülmények. OKKER. Ferge Zsuzsa és mtsai (1972): A pedagógusok helyzete és munkája. MTA Szociologiai Kutató Intézet. Bagdy Emőke (szerk.) (1996): A pedagógus hivatásszemélyisége. KLTE Zrinszky László (1994): Pedagógiai szerepek és változásaik. Új pedagógiai Közlemények, ELTE. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Papp János

24 Tanári mesterség: konfliktuskezelés 3 A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege: Kontaktóraszám: DE BTK Neveléstudományi Tanszék gyakorlat 30 Gyakorlati jegy A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A kurzus célja bevezetni a tanárjelölteket a pedagóguspálya megismertetésébe, feltérképezni pedagógiai világlátásukat és hozott tudásukat. Filmek és irodalmi szövegek alapján a tanári munka tipikus konfliktushelyzeteire és azok kezelési módjaira reflektálni. A pályaismeret és az önismeret fejlesztése révén konceptuális váltás a hozott nézetekkel, vélekedésekkel kapcsolatban. c) a pedagógiai folyamat tervezése: tapasztalatok reflektív módon elemzése és értékelése (Kommunikációs képesség, önismeret, emberismeret, szociális érzék, önértékelés.); i) elköteleződés a szakmai fejlődés és önművelés iránt: a személyes tapasztalatok tudományos keretbe integrálása, a saját tevékenység tudományosan megalapozott értékelése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai Tanárszerepek A kezdőtanár problémái A hatékony és eredeményes pedagógus Iskolai élményvilágok Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A pályaismereti, önismereti, gyermekismereti és konfliktuskezelési módszerekkel kapcsolatos reflexiók rögzítése a portfólió részére; választott nevelési/tanítási konfliktus kezelésének elemző/értelmező bemutatása írásbeli dolgozatban. Ajánlott irodalom Didaktika szöveggyűjtemény (2004) Szerk., vál. és bev. Szabó László Tamás Debrecen, (Pallas Debrecina 2.) Didaktika (2004) Szerk.: Falus Iván, 6. átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó. Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat K. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Engler Ágnes

25 Tanulási nehézségek 2 A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege: Kontaktóraszám: DE Neveléstudományi Tanszék gyakorlat 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Gyakorlati jegy tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A hallgatók emberképének alakítása, a mássággal kapcsolatos attitűdök alakítása. Az ismeretszerzésben, tanulásban való akadályozottság típusainak, formáinak megismertetése. a) egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel a tanulói személyiség fejlesztése: a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődésének segítése; b) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése és fejlesztése: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Gyógypedagógia-történet. A fogyatékosság értelmezése. Fogyatékosságok csoportosítása. A tanulási zavar és a fogyatékosság elkülönítése. Sérülés-specifikus ellátás az oktatásinevelési rendszerben. A korai fejlesztés jelentősége. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom feldolgozása, évközben 1 ZH. Kötelező és ajánlott irodalom: Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE, Budapest. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Pető Ildikó

26 Együttnevelés a közoktatásban 2 A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege: Kontaktóraszám: DE Neveléstudományi Tanszék gyakorlat 30 a két, kollokviummal záruló pszichológiai Gyakorlati jegy tanegység teljesítése A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A tanulási nehézségekkel küzdő (tanulási zavaros, értelmi-, testi- és érzékszervi fogyatékos) tanulók lehetőségeinek áttekintése magyar és külföldi oktatási-nevelési rendszerekben. Az együttnevelés fogalmi differenciálása (szegregáció, integráció, inklúzió). A témát érintő törvények, rendelkezések és szakszolgálati intézmények megismerése. b) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése és fejlesztése: az egyének közötti különbségek megértésének elősegítése; c) a pedagógiai folyamat tervezése: a pedagógiai munka átfogó és részletes tervezése a feltételek árnyalt elemzése alapján. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: A fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi dokumentumok. A fogyatékossággal kapcsolatos magyar dokumentumok. Szakszolgálati rendszer. Szegregált-integrált intézményi rendszer. Az együttnevelés előnye, hátránya. Az együttnevelés személyi és tárgyi feltételei. Az együttnevelés és a tanóra. A pedagógus feladata és felelőssége. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalom feldolgozása, évközben 1 ZH. Kötelező és ajánlott irodalom: Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Illyés Sándor (szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK. Budapest, Schüttler Vera (szerk.) (1999): Az inklúzív oktatás fenntartása: a speciális oktatást igénylő gyermekek bevonása a többségi iskolába. OECD-tanulmányok magyarul. OKI, Budapest A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Pető Ildikó

27 Kutatások a nevelésszociológiában 2 DE BTK Neveléstudományi Tanszék Gyakorlat 30 A nevelésszociológia c. tárgy teljesítése Gyakorlati jegy A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A kurzus a gyakorlatban mutatja be az informális és non-formális nevelés vizsgálatának hazai és nemzetközi eredményeit. Bekapcsolja a hallgatókat olyan folyó K+F munkákba, amelyeket megtanulnak megszervezni, végrehajtani és róluk szakszerűen be is számolni. Fejlesztendő kompetencia területek h) szakmai együttműködés és kommunikáció: a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködés, a velük való hatékony kommunikáció; i) elkötelezettség a szakmai fejlődésre, önművelésre: a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazása, saját munkájának tudományosan megalapozott értékelése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai a hazai és nemzetközi oktatáskutatás központjai és kutatási irányzatai ; a hazai és nemzetközi oktatáskutatás jelentős adatbázisai; egy kiválasztott oktatáskutatási probléma kutatási koncepciójának kialakítása; az oktatáskutatás eredményeinek kritikus feldolgozása. Követelmények, a tanegység teljesítésének föltételei feltételezett együttműködés a foglalkozásokon (kérdések), 1 szemináriumi dolgozat (mintegy karakter terjedelemben), 1 szóbeli beszámoló (mintegy 10 perc terjedelemben). Ajánlott irodalom Kozma T. (2004): Oktatás és Társadalom. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Pusztai G. (2004): Iskola és közösség. Budapest: Gondolat. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Pusztai Gabriella

28 Oktatásstatisztikai elemzések (nemzetközi összehasonlításban) 2 DE BTK Neveléstudományi Tanszék Gyakorlat 30 Gyakorlati jegy A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A kurzus bevezet a hazai és nemzetközi oktatásstatisztikák fölépítésébe és elemzésébe. Megismertet néhány adatbázist. A hallgató egy kiválasztott oktatásügyi probléma összehasonlító statisztikai elemzését végzi el vagy összehasonlító elemzések kritikai feldolgozását vállalja. Fejlesztendő kompetencia területek d) A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése: az egyes tudományterületek szemléletmódjának, értékeinek és kutatási eljárásainak megismertetése; i) elkötelezettség a szakmai fejlődés iránt: a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai hazai és nemzetközi oktatásstatisztikák fölépítése és elemzése; néhány adatbázis megismertetése; egy kiválasztott oktatásügyi probléma összehasonlító statisztikai elemzése; összehasonlító elemzések kritikai feldolgozása. Követelmények, a tanegység teljesítésének föltételei Szemeszterzáró dolgozat megvitatása Ajánlott irodalom Kozma T. (2006): Az összehasonlító neveléstudomány alapjai. Statisztikák, feladatok, prezentációk. CD Kozma T. Sike E. (2004): Pedagógiai informatika. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Kozma Tamás