Hallgatói tájékoztató

Átírás

1 Hallgatói tájékoztató Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat 1. A gyakorlati foglalkozások célkitűzései: az alapvető műszaki ábrázolási előírások megismerése és begyakorlása, amelyek szükségesek a további műszaki ismeretek elsajátításához, a konstrukciós, és a szerkesztési feladatok végzéséhez, szabadkézi vázoló készség fejlesztése, amelyre szükség van nemcsak a szerkesztési munkát megalapozó vázlatok készítésekor és modellezéskor, de az előadások, irodalmi források jegyzetelésekor is, a különböző rajzkészítési technikák (kézi szerkesztés és kihúzás, AutoCAD stb.) gyakorlása, a méretek, a tűrés, az illesztés és a felületi érdesség megadásmódjainak megismerése, a rajzolvasási készség fejlesztése kirészletezési feladatokkal, egyszerű termékszerkesztési alapfeladatok önálló megoldása. 2. A tantárgy során az elkészítendõ feladatok: szabadkézi vázlatként készített begyakorló feladatok, kézi technikával szerkesztett és kihúzott, illetve valamilyen CAD techni- kával készített rajzok (ld. rajzfeladatok). zárthelyik. BME, GSZI Fólia

2 A csőszerelvény feladat beadása, a félév zárása Műszaki rajz- 14.hét-gyakorlat A csőszerelvény feladat bevételének feltételei: Valamennyi egyedi alkatrészről szabadkézi technikával készült műhelyrajzot kell beadni, kivétel a csőszerelvény háza, amelyről pontosan szerkesztett- egyes részleteiben tervezést igénylő - alkatrészrajz készül. A szabványos elemek: csavarok, anyák, alátétek, O-gyűrűk stb. alkatrészrajzait nem kell elkészíteni (ahogy a gyakorlatban sem). Ezek szabványos megnevezéseikkel és adataikkal csak a darabjegyzékben szerepelnek. Pontosan szerkesztve tetszőleges technikával készülhet az említett ház alkatrészrajza és a csőszerelvény komplett összeállítási rajza is. Az összeállítási rajz szerkesztése az alkatrészrajzokon szereplő méretek ellenőrzését is szolgálja. A pótlási héten a feladat különeljárási díj befizetése után beadható a gyakorlatvezetőnél. A pótlási héten a csőszerelvény tantermi felvételezésére, illetve annak folytatására nincs lehetőség. BME, GSZI Fólia

3 Hallgatói tájékoztató BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat 3. A feladatok kidolgozása A begyakorló feladatokon és a modellfelvételezés alapján készítendõ műhelyrajzokon a szabadkézi jellegnek kell dominálnia. A szabadkézi vázlatokat, a begyakorlókat osztályozzuk, de elégtelen osztályzat vagy hiányzás esetén csak a rajzfeladatokhoz tartozó rajzokat kell pótolni. A pontosan szerkesztett és kihúzott vagy kinyomtatott rajzfeladatok otthoni munkával készülnek. Az első rajzfeladatot ceruzás technikával műszaki rajzlapon kell elkészíteni. A többi rajzfeladat tetszőleges technikával készíthető, de számítógépes technika esetén először közel méretarányos szabadkézi vázlatokat kell készíteni, amelyeket a gyakorlatvezetővel alá kell iratni..a rajzokat határidőre kell elkészíteni! Rajzbeadás alkalmával csak az elfogadható szintű rajzokat vesszük át, az újrakészítendõ rajzokra a gyakorlatvezetõ póthatáridőt állapít meg, melyet a rajzon is rögzít. A következő rajzfeladatot csak az előző beadása után adjuk ki. Határidõn túl a rajzokra adható érdemjegyet minden egyes megkezdett hetenként 0,5-del csökkentjük egészen az elégséges szintig. A zárthelyiket hiányzás, vagy sikertelen munka esetén pótolni kell. A szorgalmi időszakban mindkét zárthelyi pótlására egy-egy lehetőséget biztosítunk. A tárgyat ismétlöen felvevő hallgatóknak minden feladatot és zárthelyit újra kell készítenie.

4 Hallgatói tájékoztató Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat 4. A szemeszter lezárása A tantárgy félévközi jeggyel zárul A félévközi jegy megadásának feltételelei: legfeljebb négy hiányzás a gyakorlati foglalkozásokról, a rajzfeladatok legalább elégséges szintű elkészítése, a zárthelyik legalább elégséges szintű teljesítése, a pótlási héten csak az utolsó rajzfeladat adható be. a sikertelen pótzárthelyik mindegyikét a vizsgaidőszakban pótolni kell A félévközi jegy megadásának módja A begyakorló feladatok átlagával, a rajzfeladatok osztályzataival és a zárhelyik jegyeivel átlagot képezünk. Az osztályzáskor az ábrázolást (szükséges számú vetületek, szerkesztés pontossága, kihúzás, vonalvastagságok), a mérethálózat felépítését és helyességét, valamint a tűrések, illesztések, a felületi érdességek, az alak- és helyzettűrések megadását, valamint a felíratmező, darabjegyzék pontos kitöltését (pl. az anyagminőség, szabványos elemek stb. előírásait, ) értékeljük. Az átlag kerekítésekor a zárthelyiket, illetve a féléves fejlődést vesszük figyelembe. BME, GSZI Fólia

5 Hallgatói tájékoztató Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat 4.3. Az ismételt vizsga jellegű félévközi jegy megszerzésének módja A félévközi rajzfeladatok vizsgaidőszakban nem adhatók be. A sikertelen pótzárthelyik pótlására a Tanszék a vizsgaidőszak második hetében biztosít egy további pótlási lehetőséget. Ezen a pótláson csak a tanulmányi és vizsgaszabályzat előírásai szerint lehet részt venni. Ebben az esetben az ismételt vizsga jellegű félévközi jegy meghatározásakor az átlagba a szorgalmi időszakban nem teljesített pótzárthelyik elégtelenjeit is beszámítjuk. 5. Egyebek Az itt nem szabályozott kérdésekben a tanulmányi és vizsgaszabályzat előírásai az iránymutatók. Felhasználható irodalom: 1. : Műszaki 2D-s ábrázolás, Műegyetemi Kiadó, Budapest, : Műszaki rajz, (Feladatgyűjtemény és munkafüzet ipari termék- és formatervező szakos hallgatóknak). Műegyetemi Kiadó, Budapest, BME, GSZI Fólia

6 Gyakorlati foglakozások BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat A rajztermi gyakorlatok témakörei: 01. hét: Tájékoztató. Műszaki rajzok alaki követelményei. 1.RF (rajzfeladat) kiadása. 02. hét: 1. BF (begyakorló feladat): famodell ábrázolása, hasáb vetületkiegészítés. 03. hét: 2. BF: henger alakú testek vetületkiegészítés, csőmodell rajza. 04. hét: 3. BF: egyszerű testek ábrázolása. 1. RF beadása, 2. RF kiadása. 05. hét: 4. BF: kézbe adott hollandi csőkötés, csőcsavarzat modellezése. 06. hét: 2. RF részeként: a kötések szabványos elemeinek a rajzai. 07. hét: 2. RF beadása, 3. RF kiadása. 5. BF: sarokszelep kirészletezése 08. hét: 4. RF kiadása: csőszerelvény modellezése. 09. hét: A csőszerelvény összeállítási rajzának vázlata. 10. hét: 3. RF beadása. A csőszerelvény alkatrészek felvételezése. 11. hét: A csőszerelvény alkatrészek felvételezése. 12. hét: A csőszerelvény alkatrészek felvételezése. 13. hét: A csőszerelvény modellezés befejezése. 14. hét: 4. RF beadása.

7 Rajzfeladatok BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat 1. rajzfeladat: egy tömör, forgásszimmetrikus alkatrész alkatrészrajza, és egy belül üreges alkatrészekből álló szerkezeti egység méretezett összeállítási rajza. A rajzok kizárólag ceruzás technikával készítendők el. A feladat csak a rajzgyűjtővel (ld. Később) és a szabványírással együtt adható be. Szabványírás: A4-es milliméter papíron 10, 7, 5 és 3,5 mm nagyságú B típusú, álló latin betűket, számokat és műveleti jeleket kell írni. Beadás: 4.hét 2. rajzfeladat: szabványos kötőelemek alkalmazása. Egy csavarkötést és egy nyomatékkötést tartalmazó rész-összeállítási rajzok, és az ezekben beépített a szabványos kötőelemek alkatrészrajzai. A pontosan szerkesztett összeállítási rajzok tetszőleges technikával, az alkatrészrajzok kizárólag szabadkézi ceruzás technikával készülhetnek. Beadás: 7.hét 3. rajzfeladat: kirészletezés. Egy hétköznapi, egyszerű termék törzsrajzán kijelölt három egymáshoz csatlakozó alkatrész alkatrészrajzai, amelyek tetszőleges technikával készíthetők. Beadás: 10. hét 4. rajzfeladat: modellfelvételezés. Egy kézbeadott csőszerelvény felvételezése, az alkatrészek kizárólag ceruzával készített szabadkézi alkatrészrajzai, valamint tetszőleges technikával készülő pontosan szerkesztett ház alkatrészrajza és a csőszerelvény összeállítási rajza. Beadás: 14.hét

8 1.Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat 1.1 A kijelölt alkatrész alkatrészrajza a megadott méretek figyelembevételével. BME, GSZI Fólia

9 1.Rajzfeladat kiadása 1.2 Beméretezett összeállítási rajz készítése a megadott főméretek és illesztések figyelembevételével. Az összeállítási rajzon az arányosan felvett, a gyártáshoz szükséges valamennyi méretet is meg kell adni. Az alkatrészek darabjegyzékben szereplő megnevezésére és anyagválasztására vonatkozó javaslatok a mutatóvonalakon láthatók. BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat

10 Rajzgyűjtő méretei Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat A félév során készített rajzfeladatok és zárthelyik tárolására egy egyszerű rajzgyűjtőt kell készíteni és beadni az első rajzfeladattal együtt. A rovatcímek betűmagassága: 2,5 mm, a rovatszövegeké pedig 5, ill. 7 mm. BME, GSZI Fólia

11 A műszaki rajzok alaki követelményei A rajzlapok méretei A rajzlapok méretsorozata a kiindulásul választott A0-val jelölt 1m 2 területű rajzlap területi feleződésének elvére épül. A különböző méretű rajzlapokon az oldalak aránya ugyanaz, és a hosszabbik oldal felezésével kapjuk a kisebb méretű rajzlapokat.. Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

12 A rajzlapok méretei Az egyetemi oktatásban kézi technikával készülő rajzoknál befűzési szél, központjelek, azonosítómező és vágási jelek nélküli rajzlapokat használunk. A rajzlapok álló és fekvő formátumban egyaránt használhatók. Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

13 Méretarányok, feliratmező és darabjegyzék BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat A méretarány a rajzi hosszméret és a valóságos tárgy ugyanazon hosszméretének az aránya. A méretarányt az ábrázolhatóság és az olvashatóság mérlegelésével választjuk meg. Egy rajzon többféle méretarányt is alkalmazhatunk, a fő méretarányt a feliratmezőben adjuk meg. A feliratmező (szövegmező) a rajz azonosításához szükséges adatokat tartalmazza. A feliratmezőt a rajzlap jobb alsó sarkában a keretre ráültetve kell elhelyezni mind az álló, mind a fekvő formátumnál. Olvasási iránya lehetőleg egyezzen meg a rajz olvasási irányával. Az összeállítási rajzon, ill. törzsrajzon ábrázolt szerkezet minden alkotórészét, alkatrészét tételszámokkal kell azonosítani. A tételszámozás sorrendje többféle szempont alapján választható. Az oktatásban először az egyedi alkatrészeket, majd az önálló szerkezeti egységeket, pl. hegesztett szerkezetet, és végül a szabványos kereskedelmi árúkat tételszámozzuk. Ezekhez a rajzokhoz darabjegyzék is tartozik, amely a tételszámozott elemek további azonosítási adatait tartalmazó jegyzék.

14 Feliratmező, rajzszámozási rendszer, darabjegyzék Az egyetemi oktatásban készülő rajzok feliratmezejére, darabjegyzékére és a rajzszámozási rendszerére vonatkozó javaslatok: A tételszámok (Tsz) feltüntetésének változatai: Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

15 Feliratok, írás Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat B típusú, álló latin betűk, számok és műveleti jelek: BME, GSZI Fólia

16 B típusú felirat jellemző méretei: Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

17 Vonalfajták, vonalvastagságok Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat A műszaki rajzokon különféle vonalfajtákat és vonalvastagságokat használunk. A névleges vonalvastagságok: 0,13, 0,18, 0,25, 0,35, 0,5, 0,7, 1,0, 1,4, 2,0 mm. BME, GSZI Fólia

18 Vonalfajták Az előző ábrán jelölt vonalfajták alkalmazásai. Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat A CAD rendszerekhez további vonalfajtákat (pl. zig-zag, kiemelten vastag) szabványosítottak. Kézi technika esetén legalább kétféle vastagságú vonalat kell alkalmazni, vastag- és vékonyvonalat, amelyek vonalvastagságainak aránya 2:1-nél nem lehet kisebb. BME, GSZI Fólia

19 Vonalak rajzolása Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat Kézi technika esetén a vékony szaggatott vonalakat úgy kell rajzolni, hogy azok irányt csak vonalszakasz-töréssel változtathatnak, más vonalhoz csak vonalszakasszal csatlakozhatnak, ill. kereszteződhetnek. A vékony pontvonalat a hosszabb vonalszakaszszal kezdjük és fejezzük be, egymást csak a hoszszú vonalszakasszal keresztezhetnek. A 12 mm vagy annál kisebb elemek szimmetriatengelyeit, ill. középvonalait pontvonal helyett vékony folytonos vonallal lehet rajzolni. A párhuzamos vonalak közötti legkisebb távolság, amely a sraffozásra is érvényes, ne legyen kisebb az alkalmazott vonalvastagság kétszeresénél. A körívek csatlakozása legyen törésmentes, ezért a görbületváltozások helyeit ki kell szerkeszteni. BME, GSZI Fólia

20 A méretmegadás alapelemei Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat Az ábrázolt tárgy geometriáját a vetületek és a rajzon megadott méretek együtt határozzák meg, függetlenül attól, hogy a rajz milyen méretarányban készült. BME, GSZI Fólia

21 A méretmegadás alapelemei Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat A méretek felírásának módjai: BME, GSZI Fólia

22 A méretmegadás alapelemei Műszaki rajz 01.hét-gyakorlat A jellegzetes geometriai alakzatok méretmegadásában szereplő alakjelek : BME, GSZI Fólia

23 1. Begyakorló feladat Műszaki rajz- 02.hét-gyakorlat A vetületi összefüggések megértésének, a térszemlélet fejlesztésnek a könnyebbik útja az, amikor egy kézbeadott tárgyat kell lerajzolni a szükséges számú és egyben a legjellegzetesebb vetületekben. A kézbeadott, csak síklapokkal határolt egyszerű famodellek közül néhány: (Ezeken a modelleken egyben az építőelemekből történő testfelépítés is tanulmányozható). BME, GSZI Fólia

24 1. Begyakorló feladat Műszaki rajz- 02.hét-gyakorlat A kézbeadott, síklapokkal és hengeres felületekkel határolt famodellek: BME, GSZI Fólia

25 1. Begyakorló feladat Műszaki rajz- 02.hét-gyakorlat A vetületek lerajzolásának egyik egyszerű módszere a következő: BME, GSZI Fólia

26 Vetületkiegészítési feladatok Műszaki rajz- 02.hét-gyakorlat A térszemlélet fejlesztés másik, nehezebb útja az, amikor egy szükséges számú vetületben megrajzolt tárgynak egy további, (megadott) új vetületét kell lerajzolni.. Feladat: rajzolja meg a sarokpontokkal kijelölt helyen a harmadik nézetet BME, GSZI Fólia

27 Vetületkiegészítési feladatok Műszaki rajz- 02.hét-gyakorlat Feladat: rajzolja meg a sarokpontokkal kijelölt helyen a harmadik nézetet. BME, GSZI Fólia

28 Modell előállítása vetületek alapján Akiknek az előző feladat nehezen ment, azoknak javasoljuk a két módszer kombinációját. Műszaki rajz- 02.hét-gyakorlat Feladat: huzalhajtogatással állítsa elő a nézetekben ábrázolt alakzatot. A feladat megoldásához kb mm hosszú drótdarabot használjon. BME, GSZI Fólia

29 Nyomvonal axonometrikus ábrázolása Műszaki rajz- 02.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

30 Bemutató: henger síkmetszetei Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat A henger síkmetszetét a vetületeken egyenes, körív vagy ellipszis határolja. Első lépés: az ellipszis megrajzolásához a jellegzetes pontokat, a tengelyek végpontjait jelöljük ki, majd megrajzoljuk a teljes ellipszist. BME, GSZI Fólia

31 Bemutató: henger síkmetszetei Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat Második lépés: a teljes átmetszés feltételezésével megrajzolt ellipszisekből csak a láthatóság szerint szükséges szakaszokat húzzuk ki vastag vonallal. A szimmetriasíkokkal párhuzamos síkmetszetek szerkesztésekor pedig átmérjük a megfelelő hosszméreteket (a, b, c). Végül átgondolva a láthatóságot, megfelelő vonalfajtával és vastagsággal fejezzük be a rajzot. A szerkesztési vonalakat radírozzuk ki! BME, GSZI Fólia

32 2. Begyakorló feladat: hengerszerű test vetületkiegészítése Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat Feladat: rajzolja meg a síkokkal elmetszett henger sarokpontokkal kijelölt harmadik nézetet. BME, GSZI Fólia

33 2. Begyakorló feladat. henger vetületkiegészítése Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat Feladat: rajzolja meg a sarokpontokkal kijelölt harmadik nézetet! BME, GSZI Fólia

34 Ellipszis rajzolása Kézi technika esetén általában az ellipszist közelítően ábrázoljuk. A valóságtól kissé eltérő ábrázolás azért megengedett, mert nem az ellipszist gyártjuk le -nem is ezt méretezzük be-, hanem a síkkal való vágást végezzük el. Az ellipszis a gyártás után kiadódik. Gépi 3D-s technika esetén a térbeli áthatási görbék valódi vetületeit kapjuk a rajzokon. Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

35 Hengerek áthatásai Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat Kézi technika esetén általában közelítő ábrázolást alkalmazunk, rádiuszsablonnal köríveket rajzolunk a tényleges vetületi görbék helyett. BME, GSZI Fólia

36 Bemutató: teljes metszet, félnézet-félmetszet (ismétlés) Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

37 Bemutató: félnézet-félmetszet (ismétlés) Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

38 Csőmodellek lerajzolása Műszaki rajz- 03.hét-gyakorlat Feladat: kézbeadott csőmodellek lerajzolása főnézetben teljes metszetben, a felülnézetben félnézet-félmetszetben és egy oldalnézetben. BME, GSZI Fólia

39 3. Begyakorló feladat Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat 1. feladat: rajzolja meg a csőszerű alkatrész sarokpontokkal kijelölt félnézet-félmetszetet. BME, GSZI Fólia

40 Hasáb és henger, illetve cső kombinációjából álló test Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat 2. feladat: rajzolja meg a nyílirányú elölnézetet, a felülnézetet és a jobbnézetet. BME, GSZI Fólia

41 Méretmegadás, mérethálózat felépítése (ismétlés) Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

42 Egyszerű alkatrészek ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat 3. feladat: rajzolja meg a kijelölt alkatrész alkatrészrajzát (mérethálózattal együtt) BME, GSZI Fólia

43 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat 2.1. Szabványos kötőelemek alkalmazása: fedél rögzítése. BME, GSZI Fólia A fedél alakja lehet kör vagy négyszögletes.

44 2. Rajzfeladat kiadása 2.1 Kupak menetes rögzítése Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

45 2. Rajzfeladat kiadása Nyomatékkötések alkalmazása 2.2 Kézikerék felerősítése Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

46 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat 2.2 Hajtókar felerősítése A hajtókar lehet egyenes, ferde, hajlított, öntött, forgácsolt vagy hegesztett. BME, GSZI Fólia

47 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat 2.2 Kezelőkar felerősítése BME, GSZI Fólia

48 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat 2.2 Csillagfogantyú felerősítése BME, GSZI Fólia

49 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat A nyomatékkötések gyakorlatvezető által kijelölhető változatai: BME, GSZI Fólia

50 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat A nyomatékkötések gyakorlatvezető által kijelölhető változatai: BME, GSZI Fólia

51 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat A tengelyirányú rögzítések változatai: BME, GSZI Fólia

52 2. Rajzfeladat kiadása Műszaki rajz- 04.hét-gyakorlat A fogantyúk változatai: BME, GSZI Fólia

53 4. Begyakorló feladat Műszaki rajz- 05.hét-gyakorlat Feladat: kézbeadott hollandi csőkötés vagy csavarzat összeállítási vázlata. BME, GSZI Fólia

54 Csavarzatok összeállítási rajzai Műszaki rajz- 05.hét-gyakorlat A feladat célja: a menetes kapcsolat jelképes ábrázolási szabályának és a hatlapú rész egyszerűsített ábrázolásának a gyakorlása. A szabadkézi technikával készülő összeállítási rajzon teljes metszet is alkalmazható. A csavarzat jelölésében: B -belső menetes, K külső menetes csatlakozást jelöli. BME, GSZI Fólia

55 2. RF: csavarkötés összeállítási rajzának felvázolása Műszaki rajz- 05.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

56 2. RF szabványos elemeinek az alkatrészrajzai A csavarkötéses feladatrész közel méretarányosan felvázolt részösszeállítási rajza alapján arányosan felvett és az érvényes szabványok szerinti méretekkel rendelkező kötőelemek alkatrészrajzainak készítésekor tanulmányozhatják a modelltárban lévő szabványos kötőelemek készletét. Műszaki rajz- 05.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

57 2. RF: nyomatékkötés összeállítási rajzának felvázolása Műszaki rajz- 06.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

58 2. RF szabványos elemeinek az alkatrészrajzai Műszaki rajz- 06.hét-gyakorlat A nyomatékkötés feladatrészben is először a rész-összeállítási rajzot vázoljuk fel közel méretarányosan. A szabványos elemek megnevezését, méreteit, anyagát stb. az érvényes szabványok alapján kell előírni az alkatrészrajzokon. Szemléltetéshez használjuk fel a modelltárban lévő szabványos elemeket. BME, GSZI Fólia

59 2. RF: a fogantyú kialakítása Műszaki rajz- 06.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

60 3. rajzfeladat: kirészletezés Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat Egy nyelv elsajátításának első, legfontosabb szintje az olvasási készség. A második szint: egy önálló gondolat leírása idegen nyelven, lényegesen nehezebb. Rajzolvasási készség nélkül nem tudnánk a műszaki dokumentációkban, az irodalomban, a katalógusokban stb. szereplő rajzokat elolvasni : a lerajzolt szerkezeteket fejben elképzelni és azok működését megérteni. A rajzolvasási készség ún. kirészletezési feladaton fejleszthető. Kirészletezés azt jelenti, hogy egy termék törzsrajza alapján kell lerajzolni az alkatrészek alkatrészrajzait. Ilyenkor a törzsrajzon látható vetületek alapján először el kell tudni képzelni a kijelölt alkatrészt, meg kell érteni az alkatrész funkcióit, szerkezetbeli szerepét. Az ábrázolási szabályok alapján meg kell határozni az alkatrészek csatlakozásának a jellegét: felfekvés, illeszkedés, menetes stb. kapcsolat. Ezek után le kell rajzolni az alkatrész műhelyrajzát, amelyen elő kell írni a csatlakozó méretek működés alapján megválasztott tűrését, a felületek felületi érdességét, s ahol szükséges az alak- és helyzettűréseket is. Tekintettel az esetleges anyagválasztási és gyártástechnológiai ismeretek hiányára a feladathoz kiadott néhány termék törzsrajzán ( a műszaki rajzokon nem szokásos módon) az alkatrészek tételszáma mellett feltüntettük azok megnevezését és egy lehetséges anyagválasztást is. BME, GSZI Fólia

61 5. Begyakorló feladat: 1 tételszámú szelepház rajza Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

62 3. rajzfeladat kiadása BME, GSZI Fólia Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat Házkötő I.: Műszaki rajz (Feladatgyűjtemény és munkafüzet ipari termék és formatervező szakos hallgatóknak) c. jegyzetben a következő termékek törzsrajzai találhatók: Anyagtárolók, adagolók, áramlásszabályzók: kétféle ketchupos flakon, samponos flakon, tusfürdő flakon, deostift, kétféle folyékony szappan adagoló, balzsam adagoló, permetező, desodor, gömbcsap, elzárószelep. Konyhai, háztartási termékek: hétféle dugóhúzó, négyféle konzervnyitó, késélező, húsdaráló, ablaktisztító, ruhacsipeszek. Irodaszerek: töltőceruza, körző, tűzőgép, papírlyukasztó, ceruzahegyező, ragasztóstift. Szerszámok, készülékek, mérőeszközök: franciakulcs, svédkulcs, kétféle sikattyú, párhuzamszorító, kombinált fogó, vízpumpa fogó, asztali satu, elfordítható satu, órássatu, párhuzamsatu, tolómérő, kinyomópisztoly, háromféle pumpa. Egyéb termékek: magnetofon kazetta, expander, búgócsiga, kerepelő A továbbiakban ezek közül csak néhány jellegzetes termék rajzát mutatjuk be, kiegészítve néhány új termék rajzával. Az utóbbiak törzsrajzain a feladatként kiadható alkatrészeknek csak a tételszámai szerepelnek.

63 3. rajzfeladat: Ketchupos flakon Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

64 3. rajzfeladat: Deostift Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

65 3. rajzfeladat: Folyékony szappan adagoló Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

66 Ketchupos flakon és folyékony szappan adagoló Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

67 3. rajzfeladat: Dugóhúzók Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

68 3. rajzfeladat: Dugóhúzók Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

69 3. rajzfeladat: Dugóhúzók Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

70 3. rajzfeladat: Dugóhúzó Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

71 Dugóhúzók fényképei Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

72 3. rajzfeladat: Konzervnyitó Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

73 3. rajtfeladat: Kotyogó kávéfőző Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

74 3. rajzfeladat: Ablaktisztító Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

75 Ablaktisztító és konzervnyitó fényképe Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

76 3. rajzfeladat: Töltőceruza Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

77 3. rajzfeladat: Körző Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

78 3. rajzfeladat: Ceruzahegyező Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

79 Ceruzahegyező fényképe Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

80 3. rajzfeladat: Hajtókarok Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

81 3. rajzfeladat: Franciakulcs és Svédkulcs Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

82 3. rajzfeladat: Sikattyúk Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

83 3, rajzfeladat: Párhuzamszorító és Kombinált fogó Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

84 Párhuzamszorító, franciakulcs és svédkulcs fényképe Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

85 3. rajzfeladat: Vízpumpa fogó Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

86 3. rajzfeladat: Asztali satu Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

87 3. rajzfeladat: Elfordítható satu Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

88 3. rajzfeladat: Asztali szorító Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

89 3. rajzfeladat: Kiemelő talp Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

90 3. rajzfeladat: Csuklós húzókapocs Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

91 3. rajzfeladat: Csuklós szorító 1. Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

92 3. rajzfeladat: Csuklós szorító 2. Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

93 3. rajzfeladat: Csuklós szorító 3. Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

94 3. rajzfeladat: Csavaros szorító Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

95 3. rajtfeladat: Csavaros és ékes szorítók Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

96 3. rajzfeladat: Excenteres szorító Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

97 3. rajzfeladat: Reteszelőkar és reteszelőcsap Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

98 3. rajzfeladat: Terelőcsiga Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

99 3. rajzfeladat: Kardán tengelykapcsoló Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

100 3. rajzfeladat: Tolómérő Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

101 3. rajzfeladat: Pumpa Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

102 3. rajzfeladat: Kerékpár agy Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

103 3.rajzfeladat: Expander Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

104 3. rajzfeladat: Vibrátor Műszaki rajz- 07.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

105 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat A hallgatók a következő lapokon látható csőszerelvényeket kapják kézbe: Golyóscsap BB DN 25 Golyóscsap BK DN 25 BME, GSZI Fólia

106 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Karimás kúposcsap Kúposcsap BME, GSZI Fólia

107 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Áteresztőszelep 2 Áteresztőszelep 1 ¼ BME, GSZI Fólia

108 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Áteresztőszelep Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Kalorszelep BME, GSZI Fólia

109 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Áteresztőszelepek Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

110 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Locsolószelepek BME, GSZI Fólia

111 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Tűzoltószelep Ferdeülékű szelep BME, GSZI Fólia

112 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Ferdeülékű szelep 1 ½ Ferdeülékű szelep DN 20 BME, GSZI Fólia

113 4. rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Tolózárak BME, GSZI Fólia

114 4.rajzfeladat: Csőszerelvény Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat Vízállásmutatók szelepei BME, GSZI Fólia

115 Mérőeszközök a felvételezéshez Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat A felvételezéshez a képeken látható mérőeszközök állnak rendelkezésre. A méretek felvételére szolgáló külső és belső tapintókörzőkkel a tolómérővel nem mérhető külső, ill. belső méreteket, falvastagságokat vehetjük körzőnyílásba, majd a kinyitott körzőt tolómérő mellé állítva megállapítjuk a méretet. A lekerekítések mérésére különböző sugarú kihajtható lemeznyelvekből álló rádiuszmérőt, a menetek meghatározásához pedig menetfésűt használunk. BME, GSZI Fólia

116 Méretek meghatározása felvételezéskor Műszaki rajz- 08.hét-gyakorlat A mérőeszközökkel lemért méretek a mérőeszköz pontosságától is függő tényleges méretek. A rajzokra olyan tűrésezett méreteket a funkcionális méreteknél - kell előírni, amelyek tűrésmezejében a mérőeszköz adott pontosságával megállapított tényleges méretek elhelyezkednek. Külső méreteknél általában a felfelé kerekített, belső méreteknél a lefelé kerekített egész milliméter értékeket kell a rajzra névleges méretként felírni. A türésezetlen méretek nem funkcionális méretek- is rendelkeznek ISO szabvány által előírt tűrésekkel, amely a szokásos technológiákkal elérhetők. BME, GSZI Fólia Tolómérővel mérhető méretek

117 A csőszerelvény összeállítási rajza Műszaki rajz- 09.hét-gyakorlat A csőszerelvény modellezését az összeállítási rajz főábráját jelentő teljes hosszmetszetével célszerű elkezdeni. Ahhoz, hogy megértsük egy kezünkben lévő csőszerelvény működését, először szét kell szerelnünk alkatrészekre, majd össze kell szerelni. Meg kell értenünk az egyes alkatrészek szerepét, funkcióját. Tisztázni kell a zárótest mozgatási módját, a nyugvó és a mozgó tömítések működését stb. Itt kell megjegyezni, hogy az összeállítási rajzon az esetleg hiányzó tömítéseket is be kell rajzolni, sőt azoknak a darabjegyzékben is szerepelniük kell. Be kell azonosítani az egyes alkatrészek megmunkált felületeit, amelyekkel a többi alkatrészekhez csatlakoznak. A későbbiek során meg kell határozni ezeknek a csatlakozó felületeknek az ISO, vagy esetleg az egyedi illesztését is. A csőszerelvény hosszmetszetét a külső kontúrvonalak megrajzolásával kezdjük, majd a belső alkatrészek, ill. részletek rajzolásával folytatjuk. A végső, szerkesztett összeállítási rajzon darabjegyzék is lesz. Az esetleges anyagismereti hiányosságokat is figyelembe véve, az alkatrészek megnevezésére és anyagára javaslatokat teszünk a következő táblázatokban. BME, GSZI Fólia

118 A csőszerelvény összeállítási rajza: Golyóscsap (mintapélda) Műszaki rajz- 09.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

119 A csőszerelvény alkatrészek anyagának megválasztása Műszaki rajz- 09.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

120 Az alkatrészek anyagának megválasztása Műszaki rajz- 09.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

121 Összeállítási vázlat készítése Műszaki rajz- 09.hét-gyakorlat A csőszerelvény modellezését az összeállítási rajz főábráját jelentő teljes hosszmetszetével kezdjük. Ehhez célszerű a csőszerelvényt rátenni a papírra és a külső kubatúráját körberajzolni. Így megkapjuk a csőszerelvény külső kontúrvonalait, és a méretek közvetlen átviteléből következően kb. 1:1 méretarányú lesz a vázlatunk. Ezután megrajzoljuk a középvonalakat és elkezdjük a szétszedett csőszerelvény alkatrészeit berajzolni a hosszmetszetbe. Célszerű a legbelső alkatrésszel pl. a mozgató orsóval, vagy a zárótesttel kezdeni. A vázlatunk szabadkézzel, az alkatrészek konkrét méreteinek a lemérése nélkül készüljön. A belső részleteket és méreteket a külső kontúrokhoz hozzáigazítva, szemmértékre támaszkodva, arányosan rajzoljuk meg. Az alkatrészek berajzolási sorrendjében belülről kifelé haladunk. Minden egyes újabb alkatrész berajzolásakor ügyelni kell arra, hogy a már korábban berajzolt alkatrészek mit takarnak le a metszeti láthatóság szerint az újabb alkatrész metszeti képéből. Ne feledkezzünk meg a metszeti ábrázolás legfontosabb szabályairól: a belül tömör alkatrészt pl. az orsót, és a nem körbemenő anyagrészt jelentő küllőket pl. a kézikerékét, nem szabad metszetben ábrázolni. BME, GSZI Fólia

122 A modellezéshez szétszerelt tolózár Műszaki rajz- 09.hét-gyakorlat Kézikerék Tömszelence csavar Kézikereket rögzítő csavar Fedél Mozgató orsó Zárótest Orsó axiális mozgását határoló csavar Tolózárház BME, GSZI Fólia

123 A csőszerelvény alkatrészek felvételezése BME, GSZI Fólia Műszaki rajz- 10.hét-gyakorlat Az alkatrészek felvételezésének javasolt lépései: Tisztázzuk az alkatrész szerepét (funkcióit) és helyzetét (működési helyzetét). Erre a célra az összeállítási rajzvázlatot használjuk. Felületelemzéssel meghatározzuk, hogy az alkatrész milyen geometriai alakzatokból tevődik össze. A hétköznapi termékek alkatrészeinek nagy része elemi geometriai testek (hasáb, ék, henger, kúp, gömb, tórusz) vagy azok részeinek kombinációjából állnak. Ezek ún. egyetemes szerszámgépekkel is legyárthatók. A gyártási költségek általában kisebbek, mint a spline-felületeket is tartalmazó, forma szempontjából esetleg tetszetősebb alkatrészeknél amelyek mindig CNC technológiát igényelnek. Meg kell állapítani, hogy az alkatrésznek melyek azok a megmunkált felületei, amelyekkel a többi alkatrészhez csatlakozik. A vetületek megrajzolása elöttki kell választani a főnézetet, azt, amely a legtöbbet mutat az ábrázolandó alkatrészről, és tisztázni kell a többi, szükséges vetület elhelyezését is, hogy a rajzpapírt megfelelően használhassuk ki. A vetületek meghatározása előtt tisztázni kell, hogy milyen nézetekre, metszetekre (szelvényekre) van szükség az alkatrész egyértelmű ábrázolásához- csak a szükséges számú, jellemző vetületeket alkalmazzuk.

124 A csőszerelvény alkatrészek felvételezése Műszaki rajz- 10.hét-gyakorlat Általában a vázlatolás során valamennyi vetületen egyszerre dolgozunk, azért, hogy a méréssel vagy szemmértékkel megállapított méretek egyszerre kerüljenek a rajzra. A vázlatkészítés második szakaszában a belső részleteket rajzoljuk meg, szintén valamennyi vetületen (metszeten, szelvényen) egyszerre. Az alkatrészen esetleg le nem mérhető részleteket arányosan, szemmérték alapján rajzoljuk fel. A műhelyrajzszerű vázlatok készítésének harmadik szakaszában átgodoljuk a mérethálózat felépítését és felrakjuk a méreteket. Jelen esetben a méretmegadás egyik legfontosabb szabályának a betartását - azaz, hogy a műhelyrajzokon csak mérhető méreteket adjunk meg a méretek mérés alapján történő meghatározása elméletileg biztosítja. Megválasztjuk a funkcionális (csatlakozó) méretek tűréseit, elhelyezzük a felületi érdességi jeleket és megadjuk a felületi minőségeket. Ahol szükséges előírjuk az alak- és helyzettűréseket is. Végül ceruzával kihúzzuk a vonalakat vonalvastagság szerint, és kitöltjük a feliratmezőt. BME, GSZI Fólia

125 A csőszerelvények szimmetrikus alkatrészei Műszaki rajz- 10.hét-gyakorlat A golyóscsap mintapéldánkban a zárótest egy forgácsolással megmunkált szimmetrikus alkatrész: BME, GSZI Fólia

126 A csőszerelvény szimmetrikus alkatrészei Műszaki rajz- 10.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

127 A csőszerelvény szimmetrikus alkatrészei Műszaki rajz- 10.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

128 A csőszerelvények kezelőelemei Műszaki rajz- 11.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

129 A csőszerelvények kezelőelemei Műszaki rajz- 11.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

130 A csőszerelvények kezelőelemei Műszaki rajz- 11.hét-gyakorlat Kézi kerekeknél ergonómiai alapon megválasztott alakzatok ismétlődését alkalmazzuk. BME, GSZI Fólia

131 Az öntött kézikerekek tagolóvonalai Műszaki rajz- 11.hét-gyakorlat A formázási ferdeség viszonylag kis kúposságot (kb.2-5 fok) igényel, ezért az agynál lévő lekerekített csatlakozások tagolóvonalai helyett kontúrvonalakat rajzolhatunk. A küllőknek a kerékkoszorúba való lekerekített átmenetét tagolóvonallal kell ábrázolni. Az elméleti áthatási vonalat, ill. a helyén rajzolandó tagolóvonalat, kézi technika esetén, a jellegzetes pontokon átmenő körívvel közelítve ábrázoljuk BME, GSZI Fólia

132 A csőszerelvény házak szerkesztett rajzai BME, GSZI Fólia Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat Először a házról szabadkézi vázlatot kell készíteni. Ehhez célszerű a házat rátenni egy papírlapra és a külső méretek közvetlen átvetítésével arányos kb. 1:1 méretarányú vázlatot készíteni. A csőszerelvény háza a rendelkezésre álló mérőeszközök segítségével nem minden részletében modellezhető le pontosan. Ezért a házról készítendő alkatrészrajz némi szerkesztési feladatot is jelent.. A modellezés során a ház külső (lemérhető) méretei alapján felszerkesztjük annak kontúrját. Ezután felrajzoljuk a belső részletek lemérhető méretek alapján megrajzolható részeit. A szerkesztett rajz készítésekor a további belső részleteket és méreteket ezekhez hozzáigazítva, szemmértékére támaszkodva arányosan vegyük fel. A méretek meghatározásánál (felvételénél) az alapvető szempont az, hogy öntött alkatrészeknél törekszünk a közel állandó falvastagságra és a felületek legömbölyítéssel történő csatlakozására. Az öntvényeken a nyersen maradó felületek legömbölyített átmenetekkel kapcsolódnak egymáshoz, ezért a rajzokon a felületek áthatását tagolóvonalként kell ábrázolni. Ezek a tagolóvonalak a valóságos modelleken is megkereshetők.

133 Csapház felületelemzése Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat A példánkban szereplő golyóscsap öntött házát az alábbi felületek határolják: BME, GSZI Fólia

134 Szelepház felületelemzése Egy áteresztőszelep bonyolultnak tünő házának geometriai kialakítása elemzésekor első lépésként tekintsünk el az öntött alkatrészek felületeinek csatlakozásainál elkerülhetetlen legömbölyítésektől, lekerekítésektől. Ezek a lekerekítések részben vagy egészben eltűnnek azokon a felületeken, amelyeket öntés után forgácsolással megmunkálnak a csatlakozáshoz szükséges geometria és felületi minőség elérése érdekében. Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat BME, GSZI Fólia

135 Szelepház felületelemzése Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat A szelepház középső részének az alapteste egy ún. hordó, amelyet koncentrikus hordófelületek, a két végén pedig síkfelületek határolnak. A hordófelület egy vezérgörbének a vezérgörbén kívül eső tengely körüli megforgatásával állítható elő. Az ilyen felületek még a hagyományos forgácsoló gépekkel is előállíthatók. BME, GSZI Fólia

136 Szelepház felületelemzése Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat Az alaptesthez hozzáadott hatszögletű hasáb és furat. BME, GSZI Fólia

137 Szelepház felületelemzése Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat A szelepfedél oldali csatlakozó rész kialakítása. BME, GSZI Fólia

138 Szelepház felületelemzése Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat A belső falak és az ülékrész kialakítása. BME, GSZI Fólia

139 A szelepház tagolóvonalai Műszaki rajz- 12.hét-gyakorlat Az öntött alkatrész megmunkálatlan felületei legömbölyített átmenetekkel csatlakoznak, ezért a rajzokon az áthatást tagolóvonalként kell ábrázolni. A tagolóvonalakat a lekerekítés nélküli áthatási vonalak az ún. elméleti áthatási vonalak helyén kell berajzolni. BME, GSZI Fólia

140 A csőszerelvények modellezése: a menetek meghatározása Műszaki rajz- 13.hét-gyakorlat A csőszerelvény meneteinek azonosításához tolómérő, menetfésű és ISO menetszabványok szükségesek. A kötésekhez használt élesmenetek általában metrikus, Whitworth vagy csőmenetek. A metrikus menetek profilszöge: 60 fok, a Whitworth és a csőmenetek profilszöge pedig : 55 fok. A menetfésű egyik oldalán általában a metrikus menetek, a másik oldalán pedig a Whitworth és a csőmenetek menetemelkedésének meghatározására alkalmas fogazott lemezek vannak. BME, GSZI Fólia

141 A csőszerelvény meneteinek a meghatározása BME, GSZI Fólia Műszaki rajz- 13.hét-gyakorlat A csatlakozó menetek esetén az orsómenettel célszerű foglalkozni. Először a menetfésű segítségével megállapítjuk a menet fajtáját és a menetemelkedést. Ehhez az orsómenetet a fény felé kell tartani és a menetfésű fogazott lemeznyelveit egymás után próbáljuk meg a menetárokba beilleszteni. A fényrés ellenőrzése alapján kiválasztjuk azt, amelyik legjobban illeszkedik a menetárokba. Erről a lemeznyelvről leolvassuk az adatokat. Metrikus menet esetén a menetemelkedés mm-ben van feltüntetve. Whitworth és csőmenet esetén a lemeznyelvről az egy hüvelykre (collra) eső menetek száma olvasható le, pl. N11 azt jelenti, hogy a menetemelkedés 1/11. Ezután lemérjük az orsómenet külső átmérőjét. Ennek a szabványos névleges méretekkel való összevetésekor figyelembe kell venni, hogy az orsómenetek viszonylag nagy negatív tűrésekkel rendelkeznek, ezért a mért mérethez legközelebb eső nagyobb névleges értéket kell keresni a szabványokban. A metrikus méret azonosítását ezzel befejeztük. Whitworth és csőmenet esetén a menetfésűn egy másik, hüvelykben adott méret is szerepel, pl. az N11 mellett az 5/8. Ha az orsómenet lemért külső átmérője kb. 16 mm, akkor a menet jele: W5/8. Ha az átmérő ettől eltérő, de a csőmenet adataival egyeztethető pl. kb. 60 mm, úgy a menet jele: G2, ha pedig ettől is eltérő úgy pl. kb. 51 mm átmérő esetén W2 x1/11, ha az átmérő pl. 50 mm, akkor W50x1/11 lesz a menet jele. Csak a szabványoknak megfelelő menet írható elő.

142 A csőszerelvények meneteinek a meghatározása Műszaki rajz- 13.hét-gyakorlat A modelltárban található csőszerelvények csővezetékhez (vagy más szerelvényhez) csatlakozó menetei csőmenetek. Ezért a menet azonosításhoz pl. a rövid anyamenetek esetén, ahol a menetfésűs azonosítás nem lehetséges, csak az anyamenet belső átmérőjét kell lemérni, és azt kell összevetni figyelembe véve a nagy pozitív tűrést a csőmenet szabványban szereplő névleges méretekkel. A zárótest mozgatáshoz használt orsó-anya kapcsolatban általában zsinórmenetet vagy trapézmenetet, ritkábban metrikus menetet alkalmaznak. Ezek beazonosításához csak tolómérő és a menetméreteket tartalmazó szabványok szükségesek. Először szemrevételezéssel megállapítjuk a menet fajtáját, majd tolómérővel lemérjük az orsómenet külső átmérőjét és a lehető legnagyobb egész számú menetemelkedési szakasz hosszát. Az utóbbit elosztva a közrefogott menetek számával (így kisebb lesz a mérési hiba) a menetemelkedés közelítő értékét kapjuk. Az orsó külső átmérője figyelembe véve a viszonylag nagy negatív tűrést- és a menetemelkedés alapján a vonatkozó szabvány segítségével azonosítható a menet. BME, GSZI Fólia

143 A csőszerelvény feladat beadása, a félév zárása Műszaki rajz- 14.hét-gyakorlat A csőszerelvény feladat bevételének feltételei: Valamennyi egyedi alkatrészről szabadkézi technikával készült műhelyrajzot kell beadni, kivétel a csőszerelvény háza, amelyről pontosan szerkesztett- egyes részleteiben tervezést igénylő - alkatrészrajz készül. A szabványos elemek: csavarok, anyák, alátétek, O-gyűrűk stb. alkatrészrajzait nem kell elkészíteni (ahogy a gyakorlatban sem). Ezek szabványos megnevezéseikkel és adataikkal csak a darabjegyzékben szerepelnek. Pontosan szerkesztve tetszőleges technikával készülhet az említett ház alkatrészrajza és a csőszerelvény komplett összeállítási rajza is. Az összeállítási rajz szerkesztése az alkatrészrajzokon szereplő méretek ellenőrzését is szolgálja. A pótlási héten a feladat különeljárási díj befizetése után beadható a gyakorlatvezetőnél. A pótlási héten a csőszerelvény tantermi felvételezésére, illetve annak folytatására nincs lehetőség. BME, GSZI Fólia