Területfejlesztés Lyukóvölgyben

Átírás

1 Területfejlesztés Lyukóvölgyben február (2012 februárjában készített dokumentum alapján)

2 Készítették: Polgármesteri Kabinet: Dr. Vassné Papp Nóra közrendvédelmi referens Humán Főosztály Köznevelési- Sport és Társadalmi Kapcsolatok Csoport: Takács Gábor társadalmi felzárkózási referens Városfejlesztési és -Rendezési Osztály: Szőke László (osztályvezető) településtervező Major Helga tájépítészmérnök Kovács Péter építész munkatárs 1 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. Vizsgálati munkarész...3 Bevezetés...3 Helyzetelemzés A terület elhelyezkedése A lakosság száma A lakosság összetétele Alábányászottság Infrastruktúra Település szerkezet és kialakulásának történeti háttere Lakásviszonyok Helyi intézmények Bűnözés Állattartás Lakossági igények...10 II.Javaslati munkarész:...12 Általános stratégiai célok...12 Szociális jellegű javaslatok Közösségfejlesztés Egészségügyi ellátás Oktatás Közbiztonság Foglalkoztatás...14 Területfejlesztési javaslatok Népesség/lakossági viszonyok Területrendezés Telekszerkezet Lakáskialakítás Infrastruktúra...17 III.Mellékletek melléklet: Fényképek melléklet: Ábrák melléklet: Helytörténeti adatok Területfejlesztés Lyukóvölgyben

4 I. Vizsgálati munkarész Bevezetés november elejétől a Polgármesteri Hivatal egy minden háztartásra kiterjedő felmérést indított el Lyukóvölgyben. A felmérés egyebek mellett a népesség valós számára, a korábbi és jelenlegi lakásviszonyokra, iskolázottságra, munkatapasztalatokra, foglalkoztatottságra és a Lyukóba kerülés körülményeire ad választ minden család esetében. A terület fejlesztését jelentősen akadályozza a más elmaradott térségek számára létező esélyteremtő források szempontjából sajátos senki földje státusza: Miskolchoz tartozó egyedi szegregátum, nem belterület, ezért a város-rehabilitációs tervekbe nem vonható be. A telepfelszámolási programokból is kimaradt, éppúgy, ahogyan a város statisztikájába tartozva nem kerülhetett a leghátrányosabb helyzetű kistérségek listájára sem. Alapvetések I. Lyukóvölgy példája nagyon szemléletesen mutatja azt az immár több mint fél évszázada kezdődött soklépcsős elszegényedési, kirekesztődési folyamatot, amelynek főbb elemei a hagyományos falusi birtokrendszer tönkretétele, az apáról-fiúra való tudás-átadás megszakadása, a nehézipar biztos alapokat nélkülöző fejlesztése, ezáltal a vidéki népesség ipari városokba való kényszeráramoltatása, a nehézipar és a szövetkezeti rendszer átmenet nélküli összeomlása voltak. A következménye pedig a legszegényebbek és a társadalom többi rétege közti szakadék kialakulása és tágulása. Ennek megfelelően vagy naivitás, vagy a gondok bagatellizálása volna a probléma rövidvagy középtávú megoldását célul kitűzni. Segíteni kell, sokat lehet is, de a sok évtizedes társadalmi folyamatok figyelembe vételével, illúziók nélkül, inkább kisebb, de biztos és egymásra épülő lépésekkel. 3 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

5 II. Lyukóvölgy bármilyen jellegű fejlesztésénél szem előtt kell tartani, hogy a völgy és a város között lévő kapcsolat semmiképpen ne szűküljön be, hanem lehetőség szerint új csatornákkal bővüljön, csökkentve ezáltal a terület szegregálódását (pl. a különböző szintű oktatás helyszíneinek megválasztása). III. Összhangban Miskolc Zöld Város koncepciójával, minden Lyukóvölgyre vonatkozó fejlesztési elképzelésnél a fenntartható fejlődés vezérfonal kell, hogy legyen. Ez nem csak a gyönyörű természeti adottságokkal bíró, de ökológiai szempontból jelentősen terhelt (meddőhányók, szemétlerakó) Lyukóvölgy még meglévő ökológiai értékeinek megóvása miatt fontos. Legalább annyira lényeges, hogy a környezetet kevésbé terhelő építészeti-működtetési megoldások, bár sokszor (nem minden esetben!) magasabb bekerülési költségűek, de hosszú távon olcsóbbak, és jelentősen csökkentik az esetünkben alapproblémaként felmerülő közművektől való függést. Megjegyzés: Miskolc 2008 júliusában kiadott Integrált Városfejlesztési Stratégiájának Antiszegregációs terve Lyukóvölggyel a terület egyedisége miatt külön foglakozik. Az anyag megállapításai ugyanakkor több pontban eltérnek a valóságos helyzettől. A főbb eltéréseket alább jelzem. 4 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

6 Helyzetelemzés 1. A terület elhelyezkedése Lyukóvölgy Miskolc közigazgatási határán belül, a település északnyugati részét felosztó patakvölgyek egyikeként a Lyukó-patak vízgyűjtő területén fekszik. A terület természetes határát keletről, északról és nyugatról vízválasztók adják, melyek közül az északi Miskolc jelenlegi közigazgatási határával, a keleti az egyesítés előtti Miskolc közigazgatási határával, és a nyugati a Diósgyőri Koronauradalom határával esik egybe. A terület egyetlen nem természetes, déli határát a belterületi határvonal adja. Az így lehatárolt terület teljes mérete 1118 ha, mely magába foglalja a bezárt Lyukóbányát és annak belterületbe sorolt környezetét, a környező erdős területeket és a számításaink szerint kb. 526 ha-os beépített (egykor zártkerti) területet, mely jelenleg külterület, s melybe a déli részen az Annabánya és annak meddőhányója, illetve egy rekultivált hulladéklerakó telep ékelődik bele. 5 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

7 2. A lakosság száma A lakosság számát az Antiszegregációs terv kb fő nem bejelentett lakosra teszi. Ezzel szemben a Hatósági Osztály által nyilvántartott bejelentett lakosok száma 2011 februárjában 1141 fő. Saját önkormányzati felmérésünkön alapuló, összlakosságra vonatkozó számításunk viszont megegyezik az IVS által becsült 3000 fővel. 3. A lakosság összetétele Három fő rétegből tevődik össze: - A régi lyukói tanyarendszer megmaradt tagjai, az őslakosok, akik több esetben (pl. Magyarék) generációkra visszamenve a völgyben gazdálkodtak. - A Miskolcról létfenntartási okokból kitelepült (cigány és nemcigány) szegény népesség. Köztük azok a telkesek is, akik az egyre emelkedő közműszámlák elől menekülve, vagy lakásukat gyerekeiknek adva át költöztek ki Lyukóba, a hosszú éveken át fejlesztett és gondozott hétvégi házba, és akik számára a legkeserűbb érzés látni a környék folyamatos pusztulását. - A Miskolc környéki falvakból létfenntartási okokból ide települtek. Ebben a hármas összetételben, valamint abban, hogy a népesség legújabban beköltözött rétegének egy része folyamatosan cserélődik, rejlik Lyukó fejlődésének egyik gátja is: szervesen kialakult közösség csak nyomokban fedezhető fel, jönnek, mennek a családok, nem ismerik egymást, nem tudják, kire miben számíthatnak, vagy kivel kell óvatosnak lenniük. A bizalmatlanság, ha nem is egyedüli uralkodó érzés az emberekben, de lépten-nyomon megfogalmazódik a beszélgetések során. 4. Alábányászottság Lyukóvölgy fejleszthetőségének egyik gátjaként a köztudatban elterjedt, és az Antiszegregációs tervben is szerepel, hogy a terület geológiai okokból, a bánya korábbi működése miatt nem nyilvánítható belterületté. Ezzel szemben a Miskolci Bányakapitányság által részünkre átadott térképek szerint a terület északi és nyugati része igen, míg a keleti és részben a délkeleti 6 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

8 része nem alábányászott. Összességében elmondható, hogy az alábányászott területek aránya 50% körül van, és ennek egy része is erdővel borított. 5. Infrastruktúra Úthálózat A területet Miskolc belterülete felől a 2505-ös Eger-Miskolc országos közútról leágazó 2517-es Parasznya felé vezető, Lyukóvölgyet átszelő műúton lehet megközelíteni. Az úthálózat rendkívül rossz, aszfalt csak a főúton, időjárás-biztos út pedig csak a mélyebben fekvő területeken van. A magasabban fekvő területek rendkívül nehezen járhatóak, az óvodába és iskolába járás is nehezen oldható meg. Közmű Az áramszolgáltatás a lakott telkeken közel 100 %-os lefedettségű, viszont közvilágítás alig van. Vezetékes víz csak a főbb utak mentén van, jórészt közkutak, illetve kevesebb esetben házon belülre vezetve. (Részben MIVÍZ-es, részben társulásos formában.) A szennyvízcsatorna-hálózat teljesen hiányzik, illetve a csapadékvíz elvezetése sem megoldott. Az önkormányzat 2010/11 telén végzett, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felmérése szerint, közművel való ellátottság a vizsgált, építménnyel rendelkező 437 telken: - áram: 437 (100%) - vezetékes víz: 135 (31%) - kút, fúrt vagy ásott: 25 (6%) - szennyvíz (csatorna v. akna): 54 (12%) 6. Település szerkezet és kialakulásának történeti háttere Helyzetéből adódóan Lyukóvölgy sohasem volt önszerveződő terület, mindig a környező települések perifériájaként funkcionált. Jelenleg az egyetlen önszerveződésre utaló területi elem a temető. A 19. század közepéig kizárólagosan - de egészen a 20. század első feléig jellemzően - a 7 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

9 tanyás állattartó telepek uralták ezt a vidéket. Ezt őrzik a helynevek is, például Gulyakút, Koncsorgó dűlő stb. A 19. század végén, 20. század elején ezen a területen is elindult a bányászkodás, és kialakultak annak létesítményei, lakásai. (Lyukóbánya, illetve Annabánya és környéke.) Az 1940-es évek végén a Görögországból menekülők csoportosan telepedtek itt le, erre emlékeztetnek egyes helynevek is, például Görögszőlő es években alakult ki a zártkert fogalom, ez a gyári munkások hétvégiházas telepeit jelentette. Lyukóvölgyben a zártkerteknek három fő csoportja alakult ki, a Fazola kertek, Kék acél kertek és a Kohász kertek, ezen területrészeknek telekszerkezeti rajzolata is eltérő, jól elkülöníthető. A rendszerváltás óta a megszűnő iparral párhuzamosan ezek a zártkertek is elvesztették vitalitásukat, majd ezt követően lakótelepi menekültek kezdtek foltszerűen kiköltözni az egyes telkekre, rendkívül változatos lakóközösséget és lakókörnyezetet kialakítva. 8 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

10 7. Lakásviszonyok A területen vegyesen találhatók hétvégi házak, téliesített kisebb házak, parasztházak és állattartásra is alkalmas nagyobb tanyák. Gulyakútnál egy, a kilencvenes évek első felében hús- és élelmiszerbolt, az emeleteken pedig lakás céljából épített, három szintes magánház is van, nagy remények és sokévi vajúdás befejezetlen torzójaként. Az elterjedt vélekedés, ami még hivatalos dokumentumokba is átszivárgott, hogy földbe vájt odúkban laknak itt emberek, nem a valóságon alapul. Jellemző viszont az újonnan betelepültekre, hogy a család bővülésekor, vagy ismerősök befogadásakor a meglévő házat bővítik egy toldalékkal, vagy egy melléképületet tesznek valamennyire lakhatóvá. Ez gyakran putri jellegű építményeket eredményez. Több helyen semmilyen mellékhelyiség, még kinti ásott gödrös sincs. 8. Helyi intézmények A Miskolci Családsegítő Szolgálatnak 2010 óta van kirendeltsége Lyukóban. Az ott dolgozók az alapellátáson túli kiemelkedően színvonalas munkájukkal nagyban hozzájárulnak a feszültségek fokozódásának megakadályozásához. Az Egyesített Bölcsődei és Egészségügyi Szolgálat konténeres rendelőt működtet védőnői, felnőtt és gyermek háziorvosi ellátással. 9. Bűnözés A víkendházak feltörése, kifosztása jellemző, bár a 2010 novembere óta folyamatos fokozott rendőri jelenlét óta csökkent. A román, ukrán, szlovák bujkáló bűnözőkről elterjedt hírek az alaptalan legendák körébe tartoznak, csakúgy, mint az erőszakos cselekményekről elterjedt hírek. A kamatos pénz, az uzsora szedése és a beszedők kiléte nyílt titkok. A területet jól ismerők szerint egy-két család okozza a legtöbb problémát, a szervezett 9 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

11 bűnözésnek ők a gócpontjai. 10. Állattartás (tulajdonos/db) kutya baromfi sertés ló szarvasmarha nyúl kecske galamb 197/303 14/160 11/69 6/45 2/51 3/25 1/2 2/88 A terület adottságaihoz, és a kedvező ráfordítás/haszon arányhoz képest nagyon alacsony a kistestű haszonállatokat és a sertést és kecskét tartók száma. A lovak és szarvasmarhák száma magasabb, ugyanakkor kevés tulajdonos kezében összpontosul az állomány. A szarvasmarhákat részben tej, részben hústermelés céljából tartják. 11. Lakossági igények 2010/11 telén belügyminiszteri utasításra mezőőrök és közterület-felügyelők által végzett, önkéntes válaszadáson alapuló felmérés készült. A felmérés hatékonyságát az egyenruha és a megszabott rövid határidő jelentősen csökkentette, de így is születtek értékelhető eredmények. A kérdőív utolsó pontjában az ingatlan tulajdonosoknak, illetve a lakóknak lehetőségük volt kifejteni Lyukóvölgy fejlesztésére vonatkozó igényeiket, elképzeléseiket, melyek összegzése az alábbi táblázatban látható: A kérdésre valamilyen választ megfogalmazók száma: 321 Igény/javaslat Igénylők/javaslattevők Igénylők/javaslattevők száma százaléka 1. Úthálózat fejlesztése/járda 235/2 74 % 2. Szennyvízelvezetés % 3. Közvilágítás % 4. Ivóvíz % 5. Általában a közművek fejlesztése % 6. Csapadékvíz- elvezetés % 7. Szemétszállítás 27 8 % 8. Közbiztonság/rendőrőrs 67+68= % 9. Bolt % 10. Gyógyszertár 19 6 % 10 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

12 11. Orvosi rendelő 15 5 % 12. Iskola 13 4 % 13. Óvoda 11 3 % 14. Közlekedés fejlesztése 11 3 % 15. Belterületbe vonás 7 2 % 16. Telefon/internet 3 1 % 17. Munkalehetőség 3 1 % 18. Utcanevek, ahol nincs 3 1 % 19. Kóbor kutyák miatti veszély 2 0.6% 20. Postaszolgálat fejlesztése % 21. Illegális lakók eltávolítása % Figyelemre méltó, hogy a nem közmű-jellegű igények között első helyen áll a rendvédelemre vonatkozó. 11 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

13 II. Javaslati munkarész: Általános stratégiai célok Cél a minél komplexebb fejlesztés, a visszahúzó hatások lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése. Az IVS célként a szegregátum növekedésének megakadályozását, majd felszámolását tűzi ki, a felszámolás módjára való pontosabb utalás nélkül. Ha Lyukóvölgyet abból a szempontból vetjük össze Miskolc egyéb szegregátumaival, hogy hosszú távon az objektív adottságokra építve melyik településrészen teremthető meg emberibb életfeltétel az ott lakók számára, akkor Lyukóvölgy előrébb lép a ranglistán, mint ahova jelenlegi állapota, és az annál még negatívabb közvélekedés alapján besorolható lenne. Lyukóvölgy előnye a szép és egészséges természeti környezeten kívül a beépítettség alacsony foka. A több kilométer hosszan, hol sűrűbben, hol ritkábban elhelyezkedő lakott telkek között sok az üresen álló, vagyis van élettér, lehetőség a fejlődésre. (v.ö. pl. Luník IX. lakótelep cigánygettója Kassán) Akár józan belátás, akár gazdasági kényszer folytán, de Lyukóban lehetőség van arra, hogy a betevő falat egy részét kevés ráfordítással a lakosok maguk állítsák elő. Bármilyen fejlesztés alapja, hogy Lyukóvölgynek az állandó lakhatásra alkalmassá tehető része egységenként fokozatosan a jelenlegi, beépítésre nem szánt terület (külterület) minősítésből beépítésre szánt (belterület) minősítésbe kerüljön át. Kiemelt cél a közösségfejlesztés. 12 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

14 Szociális jellegű javaslatok 1. Közösségfejlesztés Legyen az akár infrastrukturális, akár lakhatási célú fejlesztés, csak akkor válik hatékonnyá, ha a közösség tényleges bevonásával történik. Lyukóban az organikusan kialakult közösség hiányzik. A Miskolci Családsegítő Szolgálat - bár Lyukóban jelenleg még mostoha körülmények között működik - sokszínű programjainak sikeressége mutatja, hogy a lakosság nyitott a közösségi események iránt. A fejlesztés első lépéseként ezért tartjuk fontosnak a Lyukói Közösségi Ház felépítését. Ez az intézmény, azon kívül, hogy otthont adna a jelenleg ideiglenes helyen működő gyermekjóléti-családsegítő, valamint orvosi és védőnői funkcióknak, számos egyéb módon is segíthetné a lyukóiak mindennapi életét, a közösségfejlesztést és ezen keresztül a terület komplex fejlesztésének célját. (A Lyukói Közösségi Ház koncepciója elkészült, az engedélyezési eljárás alatt áll.) 2. Egészségügyi ellátás Az egészség megőrzése, a prevenció a leghatékonyabb és leggazdaságosabb egészségügyi beavatkozás. Az egészséges természeti környezet Lyukóvölgy esetében alapvető prevenciós tényező. Az egyéb életfeltételek általános javítása szolgálná leginkább az egészségmegőrzést, ezen belül kiemelten: Az egészségtelen lakásviszonyok megváltoztatása. A higiénés körülmények javítása. Az egészségtelen életvitel fokozatos átformálása (táplálkozási szokások, káros szenvedélyek) Kórházi ellátást követő utógondozás fejlesztése. A mentőszolgálat és a betegszállítók GPS koordináták helyrajziszám valós helyszín azonosítására alkalmas rendszerrel. 13 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

15 3. Oktatás Az alapvető oktatási feladatokat a városi intézmények mennyiségi tekintetben el tudják látni. A színvonal, és a célcsoport számára megfelelő formák a fejlesztendő területek. A kora gyermekkori fejlesztés lehetősége hiányzik, ugyanakkor nagyon lényeges volna. A fiatal szülőkkel és gyermekeikkel való közös foglalkozás vezethetne leginkább sikerhez. (pl. Biztos Kezdet jellegű modell) További fontos javaslatok: - Iskola/óvodabusz járatok indítása. - Második esély programok beindítása. - Délutáni és iskolai szünetekben rendszeres foglalkozások szervezése. 4. Közbiztonság Működő polgárőrség van, érdemes fejleszteni. Az állandó rendőri és mezőőri jelenlét érdekében fontos lenne a Vasgyári Rendőrőrs, valamint a mezőőrség létszámának emelése. A Közbiztonsági Pont 2012 elején a lyukóvölgy-gulyakúti Légaknánál létrejött, ahol a rendőrök, illetve mezőőrök állandó jelenléte biztosítható lenne. 5. Foglalkoztatás A Városgazda Kft. Lyukói kirendeltségének megnyitása a helyi közfoglalkoztatás megszervezése érdekében (A jelenlegi Családsegítő kirendeltség helyén.) Minden lehetőség megragadása a lakosság foglakoztatására A Közösségi Ház építését olyan vállalkozóra kell bízni, aki hajlandó és tud a helyiekkel dolgozni Bármilyen építési (pl. közmű) munka indul a területen, a helyiek minél nagyobb arányú részvétele elsődleges szempont Az önkormányzat és a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI, a volt ÉRÁK) közös szervezésű (pl.: Munka+Tanulás lakásfelújítási program) programjainak beindítása 14 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

16 Területfejlesztési javaslatok 1. Népesség/lakossági viszonyok Az 5,26 km² lyukóvölgyi beépített terület általunk elfogadhatónak ítélt népessége nem haladhatja meg (lényegesen) a miskolci átlag népsűrűség (715,06 fő/km²) dupláját. Ez azt jelenti, hogy az újonnan itt lakáshoz juttathatók létszáma 5000 főnél több nem lehet. 2. Területrendezés Területrendezési tekintetben elsődleges feladat a későbbi önszerveződés lehetőségének megteremtése. Ehhez elengedhetetlen ún. faluközpont jellegű részek, közösségi terek (piac, sportpályák, vallási intézmények, vegyesbolt, közösségi szolgáltató központ) létrehozása. A munkálatok 1. ütemében az ábrán látható 3 hektáros terület fejlesztését látjuk indokoltnak. A terület megválasztásánál fontos szempont volt, hogy földrajzilag is megfelelő az elhelyezkedése (központjává tud válni Lyukóvölgynek), viszonylag rendezett telekviszonyok jellemzik, illetve hogy a lehatárolt terület északi térfelén található az a telektömb, melyen belül érzékelhetőek a terület önszerveződésének nyomai. Ilyen önszerveződést elősegítő elem például a Római Katolikus Központ Szerető Szűz Mária Imaháza, illetve a vele szomszédos u.n. Gulyakúti légakna területén 2009 óta működő családsegítő szolgálat és orvosi rendelő konténerei, melyet az itt élők rendszeresen látogatnak. Fontos szempont volt továbbá még (melyet a családsegítő szolgálat és orvosi rendelők konténereinek elhelyezésénél is figyelembe vettek), hogy az említett légakna területe önkormányzati tulajdon, illetve hogy az egykori bányatelep volta miatt közművesítettsége és megközelíthetősége (Gulyakút buszmegálló) lyukóvölgyi tekintetben kifejezetten jónak mondható. A légakna területe (természetéből adódóan) egy ú. n. védőkúpon található, mely kizárja az amúgy Lyukóvölgy jelentős részére jellemző alábányászottságból adódó problémákat. Első lépésként javasoljuk a Gulyakúti Légakna területén a jelenleg konténerben működő 15 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

17 orvosi és családsegítő szolgálatnak, és egyéb közösségfejlesztő funkcióknak helyet adó Közösségi Ház megépítését (engedélyezési eljárás alatt van), illetve a környező telkek önkormányzati felvásárlását. (lásd: ábra, illetve fényképmellékletek) A Gulyakúti légakna és környéke a lakosság körében is meghatározó szereppel bír. Egy helyi lakos másfél évtizede vajúdó kezdeményezése egy élelmiszerbolt-húsbolt-söröző beindítása, amely eddigi sikertelensége ellenére is a helyi akarat kifejeződését szemlélteti. Ennek a már 90 %- ban kész, négyszintes épülete szintén a központi magban helyezkedik el. A Lyukóvölgyben folytatható építkezések legalizálása végett indokolt a beépítésre szánt területté nyilvánítás Miskolc Szabályozási Tervében. 3. Telekszerkezet A telekstruktúra kialakításánál elsődleges szempont a közösségteremtés, illetve hogy az önkormányzati tulajdonú telkeken közművek szempontjából leggazdaságosabban üzemeltethető bérlakások, illetve magántulajdonú lakások épüljenek. Az egyes telkek felvásárlásánál törekedni kell az egymással szomszédos területek megvételére, és a megvételt követően azok egyesítésére. A egyes telkeket úgy célszerű összevonni, hogy azok egységes területtel, belső kerítések nélkül, azonos helyrajziszámon helyezkedjenek el. Amennyiben bizonyos telkek megvételére nincs mód, úgy akár amőba formájú összevont önkormányzati tulajdonú telkek is kialakulhatnak, melyekbe oldalról beékelődik más magántulajdonú birtok. Ezeken a nagyméretű egyesített telkeken halmaz szerűen, változatos kialakítással képzeltük elhelyezni a különböző méretű lakóépületeket. Az így kialakuló lakásstruktúra véleményünk szerint segítené az egyes családok épületenként elszeparált magánéletét mégis a közös szabad terekkel, sportpályával, szalonnasütő helyekkel lehetőséget ad a közösségfejlesztésre. Az óriástelken belül bizonyos helyeken közmű-csomópontokat helyeznénk el, ahol önálló rácsatlakozással, az egyes lakásokhoz külön-külön vezetnének a közművezetékek. 4. Lakáskialakítás Megújuló energia használata, részben önfenntartó házak kialakítása, építőanyag: pl. szupervályog, helyi munkaerő bevonása. 16 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

18 5. Infrastruktúra Úthálózat Az egyes területek megfelelő elérhetősége érdekében elengedhetetlen a már meglévő, szerkezeti szempontból jelentős útvonalak fejlesztése. Ezek főként a 2517-es országos közúttal párhuzamosan futó, azokra a főútról bekötő útvonalak, illetve a K-i oldalon a domboldalra felvezető utak. (lásd: 12. ábra) A csapadékvíz elvezetés kiépítése is indokolt, melyet nyílt árokrendszerrel javaslunk megoldani. Új útvonalként a Lyukó patak jobb partján egy 15 m széles sétányszerű, belső vegyes forgalmú utca kialakítását javasoljuk, a tervezett Közösségi háztól a tervezett gyökérzónás szennyvíztisztítóig, szennyvízgerinc vezetékkel és közvilágítással. Ez az utca a gyalogosok, kerékpárosok, lovasok számára, az átmenő gépjárműforgalom kizárásával valósulna meg. 17 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

19 Közmű A közművesítéssel kapcsolatosan alapvető cél, hogy az itt élők a lehető legkevésbé legyenek kiszolgáltatva a közműszolgáltatóknak. Szennyvízkezelés tekintetében, ezért a Lyukóvölgy déli részén található egykori szemétlerakó telep területén gyökérzónás tisztítás alkalmazását szorgalmazzuk, melynek üzemeltetéséhez további javaslatokat várunk. Az épületekben a vízi közművek alól nem látjuk szükségesnek a felmentést. Az áramszolgáltatásnál választhatóvá kell tenni a kártyás fizetési módot, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben 3 hónapot meghaladó áramszámla tartozás halmozódik fel, az a kártyás rendszerre történő automatikus átállást vonja maga után. Fűtés és melegvíz-előállítási módok közül a vízteres kandallók, fatüzeléses tűzhelyek, fatüzeléses fürdőszobai vízmelegítők, villany-vízmelegítők és a késő tavasztól kora őszig napenergiát hasznosítani tudó vízmelegítő eszközök használatát tartjuk célravezetőnek, mindig az adott háznak legmegfelelőbb kombinációban. 18 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

20 Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Cím: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Városfejlesztési és -Üzemeltetési Főosztály Városfejlesztési és -Rendezési Osztály Telefon: 46/ III. Mellékletek 1. melléklet: Fényképek 19 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

21 2. melléklet: Ábrák 1. ábra: Miskolc vízrajza 2. ábra: Lyukóvölgy elhelyezkedése Miskolcon 20 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

22 3. ábra: Lyukóvölgy; Beépített terület; Fejlesztés 1. ütem 4. ábra: Lyukóvölgy beépített terület - Telekszerkezet 21 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

23 5. ábra: Lyukóvölgy beépített terület - Légifotó 22 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

24 6. ábra: Fejlesztés 1. ütem tömbbeosztása a gyökérzónás szennyvíztisztító jelölésével 23 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

25 Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Cím: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Városfejlesztési és -Üzemeltetési Főosztály Városfejlesztési és -Rendezési Osztály Telefon: 46/ ábra: Fejlesztés 1. ütem 8. ábra: Gulyakúti Légakna - a tervezett Közösségi Ház tömbje 24 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

26 9. ábra: Területfelhasználási vizsgálat 10. ábra: Tulajdonosi vizsgálat 25 Területfejlesztés Lyukóvölgyben

27 3.melléklet: Helytörténeti adatok - Lyukó nagyon régi helynév, Miskolc első, 1325-ös határjáró oklevelében már szerepel. - A középkorban erdővel borított lehetett a terület jó része, ezt igazolja Mátyásnak a pálosok számára 1471-ben kiadatott engedélye is, melyben mentesíti őket a sertések lyukói makkoltatásáért az uradalom számára egyébként kötelező járandóságok alól. - A XVI-XVII. század fordulóján Miskolc 14 szőlőhegye között a dézsmajegyzékben önállóan szerepel Lyukó. - XVIII-XIX. századi feljegyzések szerint a falopások egyik fő célterületeként is nyilvántartják a völgyet ben a környék második magánbányájaként Mánik Sándor indította be a völgy délkeleti részén a Lyukóvölgyi Szénbánya Vállalatot, amely Anna-bánya néven vált ismertté. A bányászat beindulása volt az első, a térségben alapvető változást eredményező esemény. - A miskolci nehézipar virágzása idején főként a völgy nyugati oldalán az alábányászott területeket szabályos parcellákká osztva hétvégi házas zártkerti övezeteket hoztak létre Kék acél-, Kohász- és Fazola kertek néven, ahol vasgyári dolgozók és bányászok alakíthatták ki a maguk Paradicsomát (ahogy - mára keserű nosztalgiával - gyakran emlegetik). - Lyukó különböző részein folyt termelés 2004 szeptemberéig, majd a felszámolás után a bánya 2006-ban hivatalosan is bezárt. Az utolsó termelő, majd a felszámoló a Lyukószén Bányászati Befektetési Kft. volt. Bár a bányamező jelentős feltáratlan készlettel rendelkezik, a szén magas kéntartalma miatt a jelenlegi környezetvédelmi jogszabályok értelmében nem értékesíthető, illetve a volt tulajdonos (AES) nem volt ebben érdekelt. Így a bezárás elkerülhetetlenné vált. 26 Területfejlesztés Lyukóvölgyben