Bank: minden tranzakciónál. Egyetemek: regisztráci. Emberi erőforr. források: alkalmazottak adatainak rögzr

Átírás

1 Adatbázis zis-kezelés

2 Példák k adatbázisok alkalmazására Bank: minden tranzakciónál Légitársaságok: helyfoglalás, menetrend Egyetemek: regisztráci ció,, képzk pzés Értékesítés: s: ügyfelek, termékek, vásárlv rlások Online vásárlv rlás: megrendelés s követk vetés, kínálatk Gyárt rtás: termelés, leltár, megrendelések, készletk Emberi erőforr források: alkalmazottak adatainak rögzr gzítése, kifizetések, levonások

3 Ismertebb DBMS-ek xbase rendszerek (dbase, FoxPro, Clipper) elavult, de még sok alkalmazás működik manapság is. Access (Microsoft) könnyen kezelhető grafikus felület, kisebb alkalmazásokhoz. MySQL nyílt forráskódú adatbázis-szerver, közepes méretű (pl. webes) alkalmazásokhoz. Oracle nagy teljesítményű rendszer, nagy adatbázisok, sok felhasználó, különleges biztonsági követelmények esetén ajánlott. DB2 (IBM) Mindenféle elektronikus adat tárolására képes: a relációs adatok mellett videó, hang és szöveg adatok is tárolhatók. A 2006-ban megjelent DB2 UDB V9 az előző változatoktól eltérően nem tiszta relációs adatbázis-kezelő, hanem hibrid adatbázis, ami a relációs adatbázis mellett XML adatbázist is tartalmaz.

4 Absztrakciós s szintek Az adatmodell formális módon megjeleníti az adatok három különböző absztrakciós szintjét: Koncepcionális (fogalmi) Logikai Külső nézetek Fizikai (belső szint) 1. Nézet 2. Nézet n. Nézet Fogalmi szint Fizikai szint

5 Koncepcionális (fogalmi) szint Kettős feladat Adatbázissá szervezi az egyéni, külső nézeteket. Összekapcsolja a logikai és fizikai szintet megalkotva a logikai vázt, modellt. 1. Nézet 2. Nézet n. Nézet Fogalmi szint Fizikai szint

6 Logikai szint Ahogy a különböző felhasználók számára megjelennek az adatok. Az egyes felhasználókat más-más érdekli, az összefüggéseket eltérő irányból vizsgálják, egyazon jelenségnek sem ugyanazokat az ismereteit akarják feldolgozni. 1. Nézet 2. Nézet n. Nézet Fogalmi szint Fizikai szint

7 Fizikai szint Az adatok tényleges elhelyezkedése, tárolása, kapcsolódásai melyek nem tartoznak a felhasználóra. A felhasználó nem kezel indexeket, mutatókat, láncokat, hozzáférést. Ha a helyzet úgy kívánja az adatokat többszörösen is tárolni kell, akár különböző gépeken is, akár eltérő adatkezelőkkel feldolgozottan is. A fizikai kezelésmódot a rendszernek kell biztosítania. 1. Nézet 2. Nézet n. Nézet Fogalmi szint Fizikai szint

8 Adatmodellek Egy eszközrendszer, zrendszer, amellyel leírhat rható az Adat Adat kapcsolat Adat szemantika (jelentés) Adat megszorítás Alacsony szintű adatmodellek Hálós, hierarchikus, reláci ciós Magas szintű adatmodellek Egyed-Kapcsolat modell (ER( ER-modell: Entity-Relationship Relationship) Kibővített Egyed-Kapcsolat modell (EER-modell: Enchanced ER)

9 1. Hierarchikus adatbázis modell A legelső és egyben a leginkább korlátozott. Pl. az IBM IMS adatbázis-kezelő rendszer alkalmazta ezt a modellt. A neve is utal rá, hogy az adatokat egy hierarchiában kell elrendezni, ami egy fa szerkezettel szemléltethető. Az adatbázis több egymástól független fából is állhat. A fa csomópontjaiban és leveleiben helyezkednek el az adatok. A közöttük levő kapcsolat, szülő gyermek kapcsolatnak felel meg. Így csak 1:N típusú kapcsolatok képezhetők le segítségével.

10 1. Hierarchikus adatbázis Hátrányok modell Nem ábrázolható benne N:M típust pusú kapcsolat. Az adatok elérése csak egyféle (a tárolt t hierarchiának megfelelő ) sorrendben lehetséges. iskola I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály 1. diák 2. diák 3. diák n. diák 10/36

11 2. Hálós H s adatbázis modell Egy munkacsoport (Data Base Task Group, DBTG) javaslatán alapszik. E munkacsoport 1971-ben tartott konferenciája eredményeként keletkezett jelentés később CODASYL-javaslat (Conference on Data System Language) néven terjedt el. Ebben elfogadott legfontosabb alapelvek a következők voltak: Az adatbázisok alapja olyan redundanciamentes adatszerkezet legyen, amelyet több alkalmazó használhat egyszerre. Az adatok lekérdezése, módosítása egyszerre egyidejűleg több programból is elvégezhető legyen. Az adatstruktúra hálós kapcsolatokból álljon. Az adatbázisra vagy annak részeire több keresési stratégiát lehessen megadni. Az adatbázist kezelő rendszer biztosítson védelmet az illetéktelen hozzáférésekkel szemben, és képes legyen az adatokhoz való egyidejű hozzáfordulásokat kezelni. A programok és az adatstruktúra között ne legyen nagy a függőség.

12 2. Hálós H s adatbázis modell Szerkezetét gráffal adjuk meg, ahol a csomópontok az egyedek, az élek pedig a kapcsolatot fejezik ki. Az egyedeket tulajdonságaikkal írjuk le. Maga a gráf a hálós adatmodell sémáját alkotja. Egy csomópontból tetszőleges számú él indulhat ki, de egy él csak két csomópontot köthet össze. N:M, 1:N, 1:1 Hátránya: szerkezete merev módosítása nehézkes fixen beépített kapcsolatok (!) Pl.: tanár-diák Adat1 Adat4 Adat2 Adat5 Adat3 Adat6