Jelentés a 2011 tavaszi, 2010-ben végzett hallgatók elégedettség-mérésének eredményeiről (egyetemi, DPR, online)

Átírás

1

2 DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR Minőségügyi Iroda 4400 NYÍREGYHÁZA, Sóstói u Tel.: Fax: de-efk.hu UNIVERSITY OF DEBRECEN FACULTY OF HEALTH Office for Qulity Management H-4400 NYÍREGYHÁZA, Sóstói u Hungary Phone: Fax: Jelentés a 2011 tavaszi, 2010-ben végzett hallgatók elégedettség-mérésének eredményeiről (egyetemi, DPR, online) A felmérésre 2011 tavaszán egyetemi szervezésben és szinten a DPR keretében online módon került sor. A felmérés az egyetemen 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatókra terjedt ki. A kérdőívek feldolgozására az EvaSys statisztikai feldolgozó program segítségével került sor. Az Egészségügyi Karra vonatkozó adatokat az egyetemi adatbázisból szűrték le. A kapott statisztikai kiértékelő jelentés szerint a DE EK-n 2010-ben abszolutóriumot szerzett (a továbbiakban végzett) hallgatók 70 statisztikai feldolgozásra alkalmas kérdőívet küldtek vissza. A kérdőív a fogyatékosokra vonatkozó kérdések kivételével a hallgatók számára 154 kérdést tartalmazott. A kérdések lehetővé teszik a felmérés eredményének tudományos feldolgozását is. Jelen összefoglaló jellegéből adódóan csak a kar számára kiemelkedően fontosnak ítélt kérdések feldolgozására összpontosít. Azok számára, akik a részletekbe való betekintést választják a karra leszűrt teljes statisztikai értékelő jelentés a kari honlapon ( dokutmentumok/minőségügyi dokumentumok/ Minőségügy/Értékelések, felmérések/kérdőíves felmérések/ek DPR elégedettség) rendelkezésre áll. A kérdőív kérdéseit nem számítva a fogyatékossággal élőkre vonatkozókat (az EK mintában ilyen nem volt) 8 csoportba sorolták be. Ezek a következők: az elvégzett képzés kezdete, jellemzői; egyéb felsőfokú tanulmányok; átmenet a felsőoktatásból a munka világába; munkaerő-piaci életút; jelenlegi munkaerő-piaci helyzet; személyes adatok; végzett hallgatókra vonatkozó kérdések; vélemények a képzésről és a Debreceni Egyetem (Egészségügyi Kar) szolgáltatásairól. 1. Személyes adatok, végzett hallgatókra vonatkozó kérdések A kérdőívet kitöltő 70 főből 64 fő nő, 6 fő férfi. A válaszolók 51,5 % egyedülálló, 38,2 %-a házas, 10,3 %-a elvált. 18 év alatti gyermeke 21 főnek van. A kérdőívet kitöltők közül 2 fő a felmérés időszakában külföldön élt. Érettségit az 1. sz. ábrán olvasható iskolatípusokban szereztek. 1. sz. ábra A válaszolók megoszlása aszerint, hogy milyen típusú középiskolában szerezték meg az érettségit (n = 70) A válaszolók 81,4 %-ának nincs a kérdőívet kitöltők szakterületén dolgozó családtagja. Állandó lakhelyüket tekintve a többség (39,1 %) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakott. 27,5 %-nak Borsod-Abaúj-Zemplénben, 14,5 %-nak Hajdú-Bihar megyében, 3 főnek külföldön 1/8

3 (Belgium, Románia) volt állandó lakhelye. Tanulmánya 50 főnek az Orvos- és egészségtudományi, 14 főnek Társadalomtudományi, 2 főnek Informatikai, 4 főnek egyéb, máshová nem besorolható képzési területhez kapcsolódott. A végzést követő elhelyezkedés adatait a 2. sz. ábra tartalmazza. 2. sz. ábra A végzést követően mikor sikerült elhelyezkednie? (n = 57) Az adatok kissé megtévesztőek, mert valójában az abszolutórium megszerzésének idején már 41 főnek volt munkája és munkát ténylegesen csak 21 fő keresett. 2. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői; egyéb felsőfokú tanulmányok A kérdőívet kitöltők szakonkénti megoszlását a 3. sz. ábra mutatja. Ha a kérdőívet kitöltő az adott évben több szakon is végzett, akkor arról kellett nyilatkoznia, amelyiket fontosabbnak, főszakjának tartott. 3. sz. ábra Milyen szakon végzett az Egészségügyi Karon? (n = 69) A válaszolók legnagyobb csoportját a szociális munka szakosok adták (32 fő), őket az ápolás és betegellátás szakosok követték (18 fő). Az egészségügyi szervezők közül 10 fő, az egészségügyi gondozás és prevenció szakosokból 9 fő töltötte ki a kérdőívet. A kérdőívet kitöltők 38,6 %-a nappali tagozaton, 61,4 %-a levelező tagozaton tanult. Finanszírozási formát tekintve 57,1 %-uk államilag támogatott, 25,7 %-uk költségtérítéses, 17,1 %-uk különböző időszakokban mindkét finanszírozási formában tanult. A szak elvégzésének átlagos tanulmányi eredményei alapján jeles, kiváló átlaggal 27 fő, jó eredménnyel 34 fő, közepessel 8 fő végezte el a szakját. A válaszolók 50 %-a nyilatkozott úgy, hogy eredménye a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest jobb, vagy sokkal jobb volt, mindössze 2 fő mondta, hogy az ő eredménye valamivel rosszabb volt a szak többi diákjáénál. Az abszolutórium után diplomáját 45 fő közvetlenül megszerezte, a diplomát nem szerző 25 főből 13 fő (52 %) ma sem rendelkezik diplomával. A diploma késedelmes megszerzésének oka 22 fő esetében a nyelvvizsga hiánya volt. A 25 fő diplomát nem szerezettből 13 főnek már volt munkahelye, 7 fő nem is jelentkezett a munkapiacon, így csak 5 fő keresett valójában munkát. A munkaerőpiaci érvényesülésben 7 főnek a diploma hiánya egyáltalán nem okozott problémát (feltehetően ők azok, akik meg sem jelentek a munkaerő-piacon), 10 főnek kicsi, 7 főnek nagy problémát jelentett. A kérdőíves megkérdezés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a 70 fő 68,6 %-a már rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel. Jelenleg 7 fő vesz részt felsőfokú képzésben (2 fő komplex rehabilitáció MSc, 1-1 fő DE-NK népegészségügyi MSc (egészségfejlesztő szak- 2/8

4 irány), egészségpolitikai tervezés és finanszírozás, szociális munka és szociális gazdaság, anglisztika, szociálpolitika (foglalkoztatáspolitika szakirány). A megkérdezettek közül két fő tanult külföldön (összesen 1- és 5 hónapig). 11 főt azon a munkahelyen alkalmaztak, ahol a kötelező gyakorlati képzést teljesítette. Tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot a válaszolók 31,4 %-a (22 fő) sem a kérdőív alapjául szolgáló képzés megkezdése előtt, sem az alatt nem szerzett. 3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába; munkaerő-piaci életút, jelenlegi munkaerő-piaci helyzet Az abszolutórium megszerzésekor a kérdőívet kitöltők 58,6 %-a (41 fő) már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ehhez a munkához való hozzájutás módozatait a 4. sz. ábra szemlélteti. 3 fő 4. sz. ábra Az abszolutórium megszerzésekor meglévő munkaviszonyhoz való hozzájutás módozatai a megkérdezettek körében (n = 41) Az adatokból kiderül, hogy sajnos magas a személyes ismeretség révén szerzett állások aránya (24,4 %, 10 fő) és, hogy bár 11 főt az eltöltött szakmai gyakorlat helyén alkalmaztak, közülük csupán 2 fő tartotta úgy, hogy az állást a szakmai gyakorlaton nyújtott teljesítménye alapján kapta meg. Az egyéb kategóriát megjelölő 4 fő esetében 1-1 esetben a munkáltató támogatta felsőfokú iskolai tanulmányait, tanulmányai megkezdése előtt már 31 évvel kezdett az egészségügyben dolgozni, tanulmányi ösztöndíjas volt, korábban önkéntesként dolgozott a szervezetnél. A kérdőívet kitöltők nyilatkoztak arról is, hogy az abszolutórium megszerzése után közvetlenül kerestek-e munkát. Az eredményt az 5. sz. ábra mutatja. 16 fő fő 3 fő 3 fő 10 fő 4 fő 4 fő 5. sz. ábra Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? (n = 70) A táblázat látszólag ellentmondásban van a korábban, a munkaviszonyra vonatkozó adattal. Ugyanis 41 fő (58,6 %) nyilatkozott úgy, hogy az abszolutórium megszerzése idején rendelkezett főállású munkaviszonnyal, az ábrán az olvasható, hogy a 70 főből 52,9 % (37 fő) nem keresett munkát, mert már akkor is dolgozott. Ha ismerjük az egyéb okok mögötti tényezőket (GYED, kisbabát vár, munkahelyet váltott, külföldön akart dolgozni, stb.), akkor a látszólagos ellentmondás eltűnik. 3/8

5 Az abszolutórium megszerzése után azonnal, egy hónapon belül munkát talált a keresők (20 fő) 35 %-a, keresés után később talált 30 %, sajnos máig sem talált 35 % (7 fő). A keresés után, csak később munkát találók (6 fő) is több hónapon át keresték a munkát. Az első munka megszerzéséig 1-1 fő esetében 1 hónap, 2 hónap, 6 hónap, 7 hónap, 2 fő esetében 3-3 hónap telt el. Az első munkájához jutott 14 fő 64,3 %-ának (9 fő) csak személyes ismeretség révén, 1 főnek tanári ajánlás útján sikerült álláshoz jutni. Mind a 14 fő munkaviszonya határozott idejű volt. A kérdőív alapjául szolgáló végzettség megszerzése óta a válaszolók (70 fő) 67,1 %-ának egy főállású munkahelye volt, 12 fő még sosem dolgozott, 8 főnek 2, 2 főnek 4, egy főnek 3 munkahelye volt. A végzettség megszerzése óta a 70 főből 22 fő volt munkanélküli. 17 fő egyszer, 3 fő 2-2 alkalommal, egy-egy fő 4 és 6 alkalommal volt munkanélküli. Összesen 188 hónapot töltöttek munka nélkül, ez átlagban személyenként több, mint 8 és fél hónapot jelent. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően egy fő egy hónapig dolgozott külföldön, egy fő jelenleg is Belgiumban dolgozik. Mindkét külföldön munkát vállaló teljes mértékben felsőfokú végzettségéhez kapcsolódó munkakörben dolgozott. A kérdőívet kitöltő 70 fő jelenlegi munkaerő-piaci státuszát a 6. sz. ábra mutatja be. Eszerint 52 fő alkalmazott, 11 fő munkanélküli, 4 fő nappali tagozaton tanuló diák, 1-1 fő önfoglalkoztató, vállalkozó és GYED-en lévő. Az 52 fő alkalmazottból 3 fő felsővezető, 11 fő középvezető, 2 fő alsóvezető, 30 fő beosztott diplomás, 11 fő beosztott nem diplomás beosztásban dolgozott. A munkanélküliek közül (11 fő) egy-egy fő 2, 11, 12, 17, 48 hónapja, két-két fő 9, 10 és 15 hónapja munkanélküli, annak ellenére, hogy folyamatosan munkát keres. 52 fő 1 fő 1 fő 11 fő 4 fő 1 fő - 6. sz. ábra A kérdőívet kitöltők jelenlegi munkaerő-piaci státusza (n = 70) A munkaviszonnyal rendelkezők (54 fő) 64,8 %-a állami/önkormányzati tulajdonú munkahelyen dolgozott. A munkahelyek 72,2 %-a humán-egészségügyi, szociális ágazathoz, 7,4 % az oktatáshoz, 5,6 % a pénzügyi, biztosítási tevékenységhez volt besorolva. Megkérdezték a kérdőívet kitöltőket, hogy mennyi volt az előző hónapban/az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kaptak, a főállásból származó havi nettó (adózás utáni) keresete. Az adatokat az 1. sz. táblázat tartalmazza, az adatok magukért beszélnek. fő Kereset (eft) fő Kereset (eft) fő Kereset (eft) millió millió fölött Főállásból származó havi átlag (50 fő) nettó fizetés: Ft 1. sz. táblázat A kérdőívet kitöltők havi jellemző (normál), főállásból származó, nettó, (adózás utáni) keresete 4/8

6 A munkaviszonnyal rendelkezők közül 8 főnek mellékállása, másodállása is volt. A kérdőív rákérdezet a kitöltők jelenlegi foglalkozására, munkaköreire. Azt kérte a kitöltőktől, hogy olyan megnevezéseket adjanak meg, amelyekből a szakmai jelleg kiderül. A válaszokat a 2. sz. táblázatban foglaltuk össze. ápoló ápoló, osztályos ápoló fekvőbeteg ellátásban audiológiai szakasszisztens belgyógyászati osztályvezető főnővér biztosítási üzletkötő családgondozó (3 előfordulás) családgondozó Családsegítő Szolgálatnál Debreceni klinika alkalmazottja vagyok, mint szakápoló diplomás ápoló egy idősek otthonában esetmenedzser faipari oktató, gyermek és ifjúságvédelmi felelős felnőttképzési menedzser finanszírozási szakügyintéző fizioterápiás asszisztens, vezető asszisztens, infekciókontroll felelős főnővér/főápoló gazdasági ügyintéző gyámi-gondozói tanácsadók szakmai vezetője (gyermekvédelmi szakellátás) gyermekjóléti központban családgondozó gyermekjóléti szolgálat családgondozója Foglalkozás, munkakör ifjúságvédelmi felelős és ápoló vagyok egy középiskolában Intenzív Osztály és Sürgősségi Osztály Diplomás ápolója intézményvezető vagyok egy szociális és gyermekjóléti alapellátást biztosító intézményben jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálatnál jelzőrendszeres koordinátor vagyok közösségi gondozó kuratórium elnök mentőtiszt (2 előfordulás) mezőgazdasági vállalkozó munkahelyfeltáró szakember munkaügyi előadó műtőszakasszisztens osztályvezető főnővér (2 előfordulás) osztályvezető főnővér- Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály otthonápolási szolgálat rendszervezető Önkéntes Centrum koordinátora vagyok pénzügyi tanácsadó polgármesteri hivatalban családgondozó vagyok rehabilitáción részlegvezető 2. sz. táblázat A munkaviszonnyal rendelkezők foglalkozása, munkaköre (n = 52) A kérdőív nemcsak a munkavállalók foglalkozására, munkakörére kérdezett rá, hanem arra is, hogy milyen a munkahely jellege, ahol dolgoznak. A kérdőívet kitöltők válaszait a 3. sz. táblázat tartalmazza. Munkahely Alapítvány (3 előfordulás) Biztosítótársaság (2 előfordulás) Cég Civil szervezet Családsegítő szolgálat DEOEC betegellátás Egészségügy (3 előfordulás) Egészségügy-betegellátás Egészségügyi szolgáltató (2 előfordulás) Egészségvédelmi szolgálat Egyetem Gyermekjóléti központ Gyermekvédelmi szakellátás Idős korúak átmeneti, bentlakásos ellátása Idősek otthona (2 előfordulás) Ingatlankezelés Járóbeteg szakellátás Kistérségi fenntartású szociális és gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmény Klinika Kórház (8 előfordulás) Kórház, fekvőbeteg osztály Középiskola (2 előfordulás) Közhasznú társaság, felnőttképzés Közösségi ház Központi hivatal Mentőszolgálat Mezőgazdaság Nappali szociális ellátás Non profit szervezet Nonprofit Kft Polgármesteri Hivatal Pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek alap és szakellátása Szociális intézmény Szociális Szolgálat Szociális szolgáltatás Szociális szolgáltató - családsegítő Szociális szolgáltató központ - közszféra Védőnői Szolgálat Vidékfejlesztés - egyesület 3. sz. táblázat A kérdőívet kitöltők munkahelyének jellege (n = 54) 5/8

7 A munkaerő-piaci kérdésblokkot a kérdőív azokkal a kérdéssel zárja le (7 db), amelyek arra kérdeztek rá, hogy a kérdőívet kitöltők mennyire elégedettek különböző szempontból főállású munkájukkal. Mivel a válaszolóknak egy-egy kérdésre 4 fokozatú skálán kellett megadni az értékelést, az értékelések átlaga önmagában nem ad elég informatív képet, ezért a 7. sz. ábrán a kérdésenként adott értékelések megoszlását is bemutatjuk. (Megjegyzés: n = mintaelem szám; átl. = átlag (І); md = medián ( ); elt.= átlagtól való átlagos eltérés) 7. sz. ábra A munkával rendelkezők mennyire voltak elégedettek főállású munkájukkal? A megszokottól (5 fokozatú) eltérő, 4 fokozatú skálán történő értékelés kicsit nehezíti az áttekintést, az elemzést, de az látszik az átlagértékekből is, hogy a válaszolók igencsak elégedettek a munkájukkal. Ez az elégedettség egyöntetű, ezt mutatja az is, hogy a kérdésnél, amely a munkával összességében való elégedettségre kérdez rá, az átlagtól való eltérés valamennyi munkával való elégedettségre vonatkozó kérdés közül a legkisebb (0,6). Leginkább a munka szakmai, tartalmi részével voltak elégedettek a válaszolók, legkevésbé a jövedelmekkel, juttatásokkal. 4. Vélemények a képzésről és az Egészségügyi Kar szolgáltatásairól A kérdőív azt vizsgálta, hogy a válaszolók mennyire voltak elégedettek azzal, ahogy a kar átadta, fejlesztette a kérdőívben megadott (19 db) ismereteket, készségeket. Minden egyes elemet a válaszolóknak 5 fokozatú skálán kellett értékelni (1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben). Az értékelések átlagait a 8. sz. ábra tartalmazza. 6/8

8 2010-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci foglalkoztatók (DPR, online, 2011) munkaerő-piaci foglalkoztatók (papír alapú, 2011) 8. sz. ábra A kérdőívet kitöltő végzett hallgatók és a munkaerő-piaci foglalkoztatók elégedettsége azzal, ahogy a kar átadta, fejlesztette a felsorolt ismereteket, készségeket (2011.) 7/8

9 Az oktatás és képzésfejlesztés szempontjából nagy jelentőségű, hogy a munkaerőpiac hogyan vélekedik, hogyan értékeli a kar teljesítményét. Ezért a 8. sz. ábrán a munkaerő-piac két fontos szereplő-csoportjának, a munkavállalóként megjelenő végzett hallgatóknak és a foglalkoztatóként jelen lévő vállalatoknak, intézményeknek a véleményét, értékelését bemutató átlagokat is szerepeltettük. Mindhárom felmérésre ez év tavaszán került sor, így a külső körülmények azonossága következtében megalapozottabb összehasonlításra van lehetőség. A 2010-ben végzett kérdőívet kitöltő hallgatók leginkább az empátiás és szociális érzékenység (4,3), az emberekkel való bánásmód (4,2) és a szakmai elméleti alapok (4,1) kialakításával, fejlesztésével voltak elégedettek. Ugyancsak a tényezők értékelésének élcsoportjához tartoznak a megszerzett tudás hasznossága ((4,0) és a társadalmi kérdésekben való jártasság. Az értékelések pozitivitását csak erősíti, hogy az előzőekben felsorolt tényezők értékelésében a vélemények valamennyi tényezőt figyelembe véve messze a legegyöntetűbbek (az átlagtól való eltérések ezeknél a legkisebbek). A válaszolók közül senki sem jelölte meg azt, hogy egyáltalán nem elégedett (1,0), az inkább elégedetlen, mint elégedett (2,0) minősítést adók aránya is 4,3 % (3 fő). Megelégedéssel tölthet el bennünket, hogy a válaszolók összességében az oktatás színvonalát (3,9) és a megszerzett tudás hasznosságát (4,0), ezt a két fontos, az egyes ismeretekre, készségekre adott értékeléseket kicsit összefoglaló, szintetizáló elemet igen kedvezően ítélték meg. Mindkét esetben a válaszolók közül csak 1-1 fő volt elégedetlen, 2-2 fő pedig inkább elégedetlen, mint elégedett, a válaszolók közel 70 %-a viszont (nagyon) elégedett vagy teljes mértékben elégedett minősítést adott. A kérdőívben megadott 19 ismeret, készség hallgatók általi legrosszabb értékelését az idegennyelv tudása (2,6) kapta. A hallgatói elégedettség alsó perifériáján találjuk még a számítási, számolási feladatok megoldásának képessége (3,0), a számítógépes ismeretek (3,2) és a logikai, térbeli gondolkodás (3,3) képességének fejlesztését. Ha a 2010-ben végzett hallgatók értékelését a munkaerő-piac másik fontos szereplőinek, a munkáltatóknak a véleményével összehasonlítjuk (8. sz. ábra), láthatjuk, hogy azok véleménye a kar által átadott, fejlesztett ismeretekről, készségekről pozitívabb. Ezek a pozitív vélemények mindenképpen megerősíthetnek bennünket munkánk további eredményes folytatásában. Összefoglalóan a 2010-ben végzett, kérdőívet kitöltő hallgatók elégedettségéről elmondható, hogy azokban erősen tükröződnek környezetünk társadalmi viszonyai. A régió országos átlagnál kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi körülményei testet öltenek a végzettek munkaerő-piaci helyzetében. Mindezek mellett a karon folyó munkát a munkaerő-piac másik fontos szereplőinek, a foglalkoztatóknak véleményével egyezően elégedettségüket kifejezve, pozitívan minősítették. Nyíregyháza, november 11. Dr. Zagyi Bertalan kari MICS vezető 8/8