KÖRKÉP ÚJHELYI. Ki he lye zett egye te mi szak in dul hat Sá tor al ja új he lyen

Átírás

1 ÚJHELYI KÖRKÉP XXIV. évfolyam 7. sz. Sátoraljaújhely Város Közéleti lapja Ki he lye zett egye te mi szak in dul hat Sá tor al ja új he lyen Fel ső fo kú kép zé sek in dí tá sá ról tár gyalt a Mis kol ci Egye tem mel a sá tor al ja új he lyi ön kor mány zat. A nem rég el fo ga dott új fel ső ok ta tá si tör vény ér tel mé ben az akk re di tált in téz mé nyek a kö zös sé gi igé nyek ki szol gá lá sá ra épü lő ki he lye zett kép zé se ket in dít hat nak. Er re te rem te ne esélyt a vá ros az zal, hogy az egye tem mel kö zö sen egy igény fel mé rést kez de mé nyez nek a tér ség ben, hogy a jö vő re vég zett kö zép is ko lás ok, és a fi a tal fel nőttek kö zött mi lyen szak má ra len ne igény. Dr. Tor ma And rás a Mis kol ci Egye tem rek to ra szán dék nyi lat ko za tot írt alá Szamosvölgyi Pé ter pol gár mes ter rel, a ki he lye zett egye te mi kép zés in dí tá sá ról A kép zett mun ka erő a fel ső fo kú, vagy meg fe le lő szak má val ren del kező kö zép fo kú vég zett ség gel ren delke ző em ber hi á nya is okoz za azt, hogy bár egyes te rü le te ken nagy a mun ka nél kü li ség, még is van nak vállal ko zá sok, akik hó na po kig nem tudnak be töl te ni egy-egy ál lás he lyet Zemp lén ben. A hu mán erő for rás meg lét ének vagy hi á nyá nak ket tőssé ge jel lem zi a tér sé get - hang zott el a Kisgéresi kon fe ren ci án, ame lyet szlo vá ki ai és ma gyar ön kor mány zatok rész vé te lé vel szer vez tek. A ta lálko zón Sá tor al ja új hely ta pasz ta la tai is szó ba ke rül tek. Ott fo gal ma zó dott meg elő ször a kö zös sé gi kép ző közpon tok ki ala kí tá sá nak le he tő sé ge, amely az új fel ső ok ta tá si tör vény ben sze re pel. Ez azt je len ti, hogy egy akk re di tált in téz mény, mint a miskol ci egye tem, kö zös sé gi igény esetén ki he lye zett kép zést in dít hat egy má sik te le pü lé sen. En nek a le he tőség nek a ki hasz ná lá sá ról szól tak a kon fe ren ci án. Ez nem je len ti azt, hogy ki he lye zett kar jön lét re, ha nem pusz tán csak an nyit, hogy a kép zé sek hely ben vál nak el ér he tő vé. Azok a kép zé sek ame lyek tan tár gyi struk túrá júk nál fog va ki he lyez he tők. A mérnök kép zés nél pl. ahol elég erős la bor, vagy mű hely igény van, ezek így tech ni ka i lag ne he zen ki he lyez he tők. Azon ban a kép zé sek nek van nak olyan szeg men sei, va gyis van nak olyan kép zé sek, ame lyek nek ki helyez he tő sé ge csu pán a jó szán dékon mú lik. A kö zös sé gi kép ző köz pon tok ról a nem ré gi ben meg sza va zott nem ze ti fel ső ok ta tá si tör vény ren del ke zik. Vár ha tó an ilyen köz pont hat-nyolc he lyen jö het lét re az or szág ban, il letve egyes kép zé sek el in dul hat nak más he lye ken is. Sá tor al ja új hely vá ros ve ze té se el ső ként ke res te meg a miskol ci egye te met. Az elő kér dé se ket tisz táz ták, és a mis kol ci egye tem rek to ra prof. dr. Tor ma And rás úgy fo gal ma zott, hogy eb ben a kér dés ben kész, és ké pes az együtt mű kö dés re. A ta lál ko zón az is el hang zott, hogy az új kép zé si le he tő sé ge ket a ha tár mind két ol da lán nép sze rű sí te ni kell, ezért már most kér ték a szlo vák Bodrog köz te le pü lé se i nek kép vi se lő it, se gít sék, hogy mi nél több fel vi dé ki fi a tal hoz el jus son a fel ső fo kú kép zés sá tor al ja új he lyi meg va ló sí tá sá nak hí re. Au gusz tus 7-én a Mis kol ci Egyetem rek to ra szán dék nyi lat ko za tot írt alá Szamosvölgyi Pé ter rel, a vá ros pol gár mes te ré vel az egye tem Sá toral ja új he lyen in dí ta ni ter ve zett ki helye zett kép zé sé ről. Az er re a cél ra lé te sí ten dő Kö zössé gi Fel ső ok ta tá si Kép zé si Köz ponttól nem csak azt vár ják a fe lek, hogy Sá tor al ja új hely lép egyet elő re az egye te mi vá ros sá vá lás út ján, ez ál tal is csök kent ve a ré gi ót súj tó el vándor lást, ha nem hogy a köz pont se gítsé gé vel a Mis kol ci Egye tem a szlová ki ai Bod rog köz ből is a ko ráb bi nál na gyobb szám ban fo gad majd di á kokat. Dr. Tor ma And rás rek tor sze rint ez a mos ta ni al ka lom egy le he tő ség, amel lyel nagy lé pést tet tek ab ba az irány ba, hogy egy év múl va már a kép zés be in du lá sá ról szá mol has sanak be. Így a fel ső fo kú kö zös sé gi kép zés a zemp lé ni vá ros ban tör té nő el in dí tásá ról az el vi meg ál la po dás meg szüle tett az ok ta tá si in téz mény és a vá ros ve ze tők kö zött, mely nek nyomán mű sza ki mér nök, dip lo más ápoló asszisz tens fel ső fo kú kép zés in dul hat a Mis kol ci Egye tem égi sze alatt, de a rend vé del mi szak el in dí tása is a ter vek kö zött sze re pel. Az új he lyi fel ső ok ta tás ba a fris sen érettsé gi zett fi a ta lok mel lett, azok is be kap cso lód hat ná nak, akik már dolgoz nak, de dip lo mát sze ret né nek sze rez ni. Elkészült a Dózsa György utca felújítása A belvárosi út teljes hosszában új aszfalt burkolatot kapott, és a járdát is felújították. Az önkormányzat 50 millió forint hitelt vett fel a városi utak rekonstrukciójához, ennek jelentős részét a belváros ezen szakaszának javítására költötték.

2 XXIV. évf. 7. sz. Hí rek rö vi den In dul a Latabár Mo zi Sá tor al ja új he lyen Jú li us 23-án in dul a di gi tá lis esz kö zök kel fel újí tott mo zi Sá tor al ja új he lyen. A Latabár Mo zi kí ná la tá ban az eu ró pai mű vész fil mek mel lett a leg újabb al ko tá sok is sze re pel nek majd. Az új mo zi ban 3D fil me ket is tud nak majd ve tí te ni, így a há rom di men zi ó ban ké szült kö zön ség si ke re ket is lát hat ják majd az itt élők. A mo zi mel lett új ká vé zót is ki ala kí ta nak a Szín ház köz ben, amely nek be ren de zé sei a 20-as évek han gu la tát idézik majd. Pá ra ka puk kal a hő ség el len Már üzem be ál lí tot ták az új pá ra ka pu kat Sá tor al ja új he lyen. Az egyik hű sí tő be rende zés a sé tá ló ut cán se gí tet te el vi sel ni a nagy hő sé get, a má sik a Zemp lén Ka landpark ban mű kö dött. A vá ros sa ját for rás ból vá sá rol ta a be ren de zé se ket, ame lyek a ko ráb bi hó ágyúk hoz ha son ló an, de víz taka ré ko sab ban mű köd nek. A tar tós ká ni ku la mi att az or szá gos tisz ti fő or vos az ál ta la el ren del he tő leg ma ga sabb fo ko za tú hő ségri a dót ren del te el, ami ak kor lép élet be, ha vár ha tó an leg alább há rom egy mást kö ve tő na pon el éri vagy meg ha lad ja a na pi kö zéphő mér sék let a 27 Cel si us-fo kot. Az idén nyá ron ezt jó val túl szár nyal ta a hő mér séklet. Ezt eny hí tet ték az új pá ra ka puk, hogy az új he lyi pol gá rok kom for to sab ban érezzék ma gu kat a nagy ká ni ku lá ban. Nyá ron is mű kö dik a gyer mek vé del mi ész le lő- és jel ző rend szer Sá tor al ja új he lyen a nyá ri szün idő ben is mű kö dik a ne héz sor sú csa lá dok ban ne velke dő gyer me kek re fi gye lő ész le lő és jel zőrend szer. A gyer mek vé de lem ben dol go zó szak em be rek ügyel nek ar ra, hogy a nyá ri hó na pok ban is in for má ció ér kez zen hoz zájuk a vál ság hely zet ben lé vő gyer me kek ről. Év köz ben az is ko lák tól, és a já rá si gyámhi va tal mun ka tár sa i tól ér ke zik a leg több jel zés. Nyá ron a rend őr ség, a szo ci á lis in téz mény más te rü le tén dol go zó szak embe rek és vé dő nők ész re vé te le i re tá maszkod nak a Gyer mek jó lé ti Szol gá lat mun katár sai. A vé de lem be vett gyer me kek nek és szü le ik nek szo ros kap cso la tot kell tar ta ni a gon do zók kal, ez pe dig nem csak is ko la időben, de a nyá ri szü net ben is kö te le ző feladat. Pálferis nyá ri tá bor Új ra pálferis nyá ri tá bort szer vez tek Sá toral ja új he lyen. Az is mert ró mai ka to li kus pap kö ré szer ve ző dött zöm mel fi a ta lok ból ál ló kö zös ség már ha to dik al ka lom mal szer vez nyá ri ta lál ko zót. Idén a ki égés és az én ke re sés prob lé má já val fog lal koz nak a tá boro zók. Kis cso por tos fog lal ko zá sok, kö zös ima al kal mak, be szél ge té sek mel lett ki rándu lá so kat, elő adá so kat, egyéb fog lal ko záso kat is szer vez tek a Pálferi kö ve tő i nek. Az el ső kö zös es te Berecz And rás me se mondó, nép dal éne kes lé pett fel. Pálferis Karitász Sá tor al ja új he lyen A re for má tus ci gány gyü le ke zet gyer me kei nek gyűj töt tek, és el is lá to gat tak a re formá tus ci gány gyü le ke zet hez a Pálferi Karitasz Ak ció cso port tag jai. A ke resz tény fi a ta lok ból ál ló cso port tag ja i nak cél ja, hogy val lá si ho va tar to zás tól füg get le nül se gít senek a rá szo ru ló kon. A se gít ség le het fi gyelem, ön kén tes szol gá lat, kö zös sé gi mun ka vagy ép pen pénz ado mány. A leg utóbb Sá tor al ja új he lyen mind ket tő re volt pél da, hi szen a Pálferi Tá bor ban részt ve vők től gyűj töt tek a gyü le ke zet nek, il let ve egy délutánt együtt töl töt tek a ro ma gye rek kel. Szép hal mi Szó-Kincs-Tár(s) Az anya nyel vi ne ve lés mú ze um pe da gó gi ai meg újí tá sá ra tö re ked tek a szép hal mi Ma gyar Nyelv Mú ze u má nak Szép hal mi Szó-Kincs-Tár(s) cí mű prog ram já ban. A pá lyá zat ide je alatt ti zen két ok ta tá si in tézmény ből, 585 gye rek vett részt az in gye nes fog lal ko zá so kon, mind emel lett pe dig há rom mú ze um pe da gó gi ai fü zet is ké szült. Esély te rem tés a Sá tor al ja új he lyi já rásban Az Ál lam re form Ope ra tív Prog ram pá lyá zatán Esély te rem tés a Sá tor al ja új he lyi já rásban cím mel nyert tá mo ga tást a sá tor al ja újhe lyi ön kor mány zat. A kö zel 19 mil lió fo rintos pá lyá za ti ös szeg ből fel tár ják ho gyan le het a köz igaz ga tá si fel ada tok el lá tá sát esély egyen lő sé gi szem pont ból mi nél ha téko nyab bá ten ni. Öt cél cso port ban ke re sik er re a meg ol dást. A nők, az idő sek, a gyerme kek, a fo gya ték kal és a mély sze génység ben élők ese té ben ké szül nek el a szakmai anya gok és konk rét meg ol dá si ter vek. XVI. Ma gyar Di á kok és Ta ná rok Ta lál kozó ja a Ma gyar Kál vá ri án 16. al ka lom mal hely szí ne Sá tor al ja új hely a Rá kó czi Szö vet ség kár pát-me den cei kö zép is ko lás tá bo rá nak. A Ma gyar Ta ná rok és Di á kok Ta lál ko zó ján jú li us 6. és 12. kö zött 62 kö zép is ko la 380 di ák ja és ta ná ra vesz részt. Kas sán a Szent Er zsé bet dómban egy öku me ni kus is ten tisz te le ten vet tek részt a tá bo ro zók. Sza bó Dá vid dal is zöl debb lesz Zemplén A fi a ta lok ál tal ked velt éne ke sek se gít sé gével nép sze rű sí tik a kör nye zet tu da tos hul ladék gyűj tést Zemp lén ben. Az Abaúj- Zempléni Szi lárd hul la dék Ön kor mány za ti Gaz dál ko dá si Tár su lás gon do zá sá ban kö zel négy mil li árd fo rint ból újul meg a hulla dék szál lí tás és ke ze lés a tér ség ben. Eh hez hoz zá tar to zik az itt élők tá jé koz ta tása is. A Zemp lén Te le ví zió se gít sé gé vel tá jé koz ta tó fil mek ké szül nek, és több helyszí nen tá jé koz ta tó elő adá so kat szer veznek. A leg utóbb Sza bó Dá vid, a Bu da pes ti Ope rett szín ház tag ja be szélt a gye re keknek ar ról, ne ki mit je lent a kör nye zet tu datos élet. Egy re töb ben csat la koz nak az Új he lyi ked vez mény prog ram hoz Fo lya ma to san bő vül azok nak a szol gál tatók nak, vál lal ko zá sok nak, bol tok nak a száma, akik csat la koz nak az Új he lyi ked vezmé nyek ak ci ó hoz. A prog ra mot a sá tor al jaúj he lyi ön kor mány zat in dí tot ta el, ar ra kérték a he lyi vál lal ko zá so kat, hogy ad ja nak ked vez ményt az új he lyi lak cím kár tyá val ren del ke zők nek. Nyár kö ze pé re kö zel negy ve nen csat la koz tak a fel hí vás hoz. Is mét jár nak a vo na tok Pá lya-kar ban tar tá si mun kák mi att áp ri lis 9-től jú li us 11-ig vá gány zá rat ren del tek el a Sze rencs - Sá tor al ja új hely vo na lon. Ezek azon ban be fe je ződ tek, így jú li us 12-től is mét jár nak a vo na tok. Ér de mes azon ban az uta zá sok előtt megte kin te ni a me net ren det vagy ér dek lőd ni az ál lo má so kon, hi szen jú li us 12-től egyes út vo na la kon vál to zik a me net rend. Egy év re bér be ad ják a Zóját Egy ame ri kai zsi dó kö zös ség sze ret né ki bé rel ni a volt kö zép is ko lai kol lé gi u mot Sá tor al ja új he lyen. Töb bek kö zött en nek az in gat lan nak a bér be adá sá ról, va la mint a vá ros fog lal koz ta tá si hely ze té ről tár gyal tak a vá ros fej lesz té si bi zott ság tag jai, majd az ön kor mány za ti kép vi se lők. Az új él mé nye ket ke re sik a Zemp lén Ka land park ban A leg töb ben az új él mény ele mek ki pró bá lása mi att ke re sik fel a Zemp lén Ka land parkot. A nyá ri hó na pok ban az át la gos vendég szá mok több szö rö sét ér te el a lé te sítmény, ahol a ki szol gá lás üte mé nek gyor sítá sa és job bí tá sa mi att több újí tást is be ve zet tek. Az al só ál lo má son új hely re köl tö zött a pénz tár, és még több in for má ciós táb lá val tá jé koz tat ják a ka land par ko zókat a jegy árak ról, és a le he tő sé gek ről. 12 leg szebb ma gyar vers Az élet ben va ló el iga zo dá sun kat is se gí ti, és ki vá ló fi gye lem fel hí vó esz köz is, ha egy-egy té má ban fel ál lít juk a leg job bak rang so rát. Min den éven meg sza vaz zák az év spor to ló ját, a leg jobb szí nészt, de vá lasz ta nak ked venc fát, gom bát és vi rá got is az em be rek. En nek men tén, és ta lán az iro da lom és a ma gyar köl té szet nép sze rűsí té se okán ál lí tot ta ös sze Fűz fa Ba lázs és tá mo ga tói a 12 leg szebb ma gyar vers rang so rát. A leg utóbb a Ka zin czy Fe renc Mú ze um ban Pusztay Já nos nyel vész tolmá cso lá sá ban hall hat ta a kö zön ség eze ket a re mek mű ve ket. Lift fel újí tás és men tő be ál ló épí tés az Er zsé bet Kór ház ban Az észa ki pa vi lon lift je i nek tel jes fel újí tá sát és a sür gős sé gi be teg el lá tó men tő be ál ló jának fe dé sét fe jez ték be a kö zel múlt ban az Er zsé bet Kór ház ban. Mind két be ru há zást pá lyá za ti tá mo ga tás ból tud ta meg va ló sí tani az in téz mény. A fel vo nók ge ne rá lo zá sa húsz mil lió fo rint ba ke rült, a biz ton ság mellett itt az ener gia meg ta ka rí tás és ha té konyabb mű kö dés is cél volt. A ház szá mo kat el len őr zik Sá tor al ja új helyen Az ut ca ne vek, és ház szám ok ren de zé sét in dí tot ta el a sá tor al ja új he lyi ön kor mányzat. Ez azt je len ti, hogy di á kok jár ják a vá rost, és el len őr zik, hogy a la ká sok, há zak fa lá ra ki van-e he lyez ve a ház szám. Elő fordul hat, hogy az in gat lan-nyil ván tar tás hoz ké pest hely te le nül hasz nál ják az adott in gat lan szá mo zá sát, er ről ké sőbb tá jé koztat ják majd a tu laj do no so kat. A ház szám ki he lye zé se az in gat lan tu laj do no sá nak a fel ada ta. Bor dás Már ton di gi tá lis gra fi kai ki ál lí tása Sá tor al ja új he lyen Egy sá ros pa ta ki fi a tal em ber Bor dás Már ton di gi tá lis gra fi kai ki ál lí tá sa te kint he tő meg a sá tor al ja új he lyi vá ro si könyv tár ban. A ha gyo má nyos sza bad ké zi al ko tá so kon túl egy re több fi a tal for dul a di gi tá lis kör nye zet ad ta sza bad ság fe lé, amely az ön ki fe je zés ha té kony sá gát is meg nö ve li. Így tett az if jú al ko tó is, aki mi nél job ban sze ret né meg tanul ni a tech ni kát, ezért fel ső fo kú ta nul mánya it is eb ben az irány ban sze ret né foly tatni. Ha tá ron át nyú ló együtt mű kö dé si le he tősé gek ről tar tot tak fó ru mot Kisgéresen Hát áron át nyú ló le he tő sé gek cím mel szervez tek vi ta fó ru mot Kisgéresen. A ta lál ko zót Furik Csa ba Kas sa me gye kép vi se lő je, és Szesztay Ádám kas sai fő kon zul kez de ménye zé sé re szer vez ték meg. Sá tor al ja új hely ta pasz ta la ta it mu tat ták be a bod rog kö zi te le pü lé sek nek, an nak is me re té ben, hogy egyes fel vi dé ki te rü le te ken több mint 30 szá za lé kos mun ka nél kü li ség van, ad dig Sá tor al ja új he lyen 10 szá za lék alá si ke rült csök ken te ni ezt az arányt. Több mint öt száz fel lé pő az idei Zemp léni Fesz ti vá lon Au gusz tus 13-a és 23-a kö zött 24. al ka lommal ren de zik meg Tokaj-Hegyalja és Zemplén leg na gyobb kul tu rá lis ese mény so ro zatát, a Zemp lé ni Fesz ti vált. En nek ke re té ben 28 hely szí nen, 11 nap alatt 46 ese mény ré sze sei le het nek az ér dek lő dők. A kü lönbö ző ze nei mű fa jo kat fel so ra koz ta tó fesz tivál ke re té ben 510 fel lé pő te szi szí nes sé ezt a több mint egy he tet. Sá tor al ja új hely és Sá ros pa tak to vább ra is ki emel ke dő szere pet tölt be majd a há zi gaz dák so rá ban. Zemp lé ni Pi ac Sá tor al ja új he lyen Min den hó nap má so dik szom bat ján sze retnék rend sze re sen meg szer vez ni a Zemp léni Pi a cot. A Kos suth La jos Mű ve lő dé si Köz pont ál tal szer ve zett ter me lői vá sár nak új hely színt vá lasz tot tak, a Moziköz he lyett most a sé tá ló ut cán, a nagy temp lom mel letti te rü le tet je löl ték ki az áru sok nak. Mi vel min dig ugyan ab ban az idő ben lesz pi ac, ezért re mé lik a vá sár lók is meg szok ják, hogy ha kü lön le ges kéz mű ves ter mé ke ket sze ret né nek vá sá rol ni, azt a hó nap má sodik hét vé gé jén meg te he tik Sá tor al ja új helyen. A Kos suth La jos Mű ve lő dé si Köz pont mű sza ki esz köz ál lo má nyát bő ví te nék Köz mű ve lő dé si ér de kelt ség nö ve lő pá lyázat be adá sá ról dön tött a sá tor al ja új he lyi kép vi se lő-tes tü let rend kí vü li ülés ke re tében. A kép vi se lők tá mo gat ták az elő ter jesztést, amely a Kos suth La jos Mű ve lő dé si Köz pont mű sza ki esz köz ál lo má nyá nak bő ví té sé re ad le he tő sé get. A tá mo ga tás mér té ke más fél mil lió fo rint, amely hez újabb más fél mil lió fo rint ön részt biz to sít az ön kor mány zat. Haszid zsi dók Sá tor al ja új he lyen A New-York-i haszid cso port évek kel ez előtt tu laj don jo got szer zett az új he lyi ré gi zsi dó te me tő ben, hogy a szat má ri haszid di nasztia, a ma gyar or szá gi haszidizmus meg alapí tó ja: Teitelbaum Mó zes rab bi sír já nak mél tó gon do zói le hes se nek. A Szent Öregnek ne ve zett rab bi jú li us 16-án halt meg; ha lá la év for du ló ján eb ben az év ben is több száz za rán dok ke re si föl sír ját az új he lyi ótemetőben. Mű sza ki és egész ség ügyi kép zé se ket in dí ta ná nak Sá tor al ja új he lyen Mű sza ki mér nök, dip lo más ápo ló as szisztens fel ső fo kú kép zés in dul hat Sá tor al ja újhe lyen, a Mis kol ci Egye tem égi sze alatt, de a rend vé del mi szak el in dí tá sa is ter vek kö zött sze re pel. A fel ső fo kú kö zös sé gi képzés a zemp lé ni vá ros ban tör té nő el in dí tásá ról az el vi meg ál la po dás már meg szü letett az ok ta tá si in téz mény és a vá ros ve zetők kö zött. Az új he lyi fel ső ok ta tás ba a frissen érett sé gi zett fi a ta lok mel lett azok is be kap cso lód hat ná nak, akik már dol goznak, de dip lo mát sze ret né nek sze rez ni. In dul a nyá ri el len őr zés so ro zat A nyá ri ide gen for gal mi sze zon mi att jú li usban az Észak-ma gyar or szá gi Ré gi ó ban is meg in dít ja nyá ri el len őr zés so ro za tát a Nem ze ti Adó-és Vám hi va tal. El len őr zés vár ha tó az üdü lő he lye ken, a für dők és víz part ok kör nyé kén, a je len tősebb fesz ti vá lo kon és vá sá ro kon, a ke reske del mi és szol gál ta tó szek tor ban. A NAV ki emel ten el len őr zi az online pénztár gép hasz ná la tát, a fog lal koz ta tás szabály sze rű sé gét, az áruk ere de tét és azo kat akik nek adó tar to zá suk van. Az el len őr zé se ket más ha tó sá gok kal együtt mű köd ve vég zi a NAV, amely nek célja töb bek kö zött a fe ke te gaz da ság és az adó el ke rü lés vis sza szo rí tá sa, a be je len tés nél kü li fog lal koz ta tás ki szű ré se. Sú lyos bal eset Széphalom és Mikóháza kö zött 8 na pon túl gyógy uló sé rü lé se ket szen vedett an nak a jár mű nek a so főr je, mely jú li us 16-án csü tör tök reg gel szen vedett bal ese tet a Széphalom és Mikóháza kö zöt ti út sza ka szon. A jár mű ve ze tő le tért az út pad ká ra, majd el vesz tet te ural mát jármű ve fe lett, fel bo rult majd a víz el ve ze tő ár kon át a ke rék pár út ra csú szott. A so főrt kór ház ba szál lí tot ták. Nem szű nik meg az STK lab da rú gó csapa ta Lesz fel nőtt fo ci csa pat Sá tor al ja új he lyen. A kö zel múlt ban anya gi prob lé mái vol tak a STK fut ball csa pa tá nak, ezért két sé ges volt, hogy in dul nak-e a me gyei el ső osz tá lyú baj nok ság ban. Az ön kor mány za ti tá mo gatás er re ke vés nek bi zo nyult vol na, de si került vál lal ko zó kat és ma gán sze mé lye ket ta lál ni, akik se gí tik az új he lyi fut ballt. A já téko sok nagy ré sze ma rad a klub nál - a fi úk új edző vel Jurkó Ta más sal kez dik el a felké szü lést. Ré gész tá bor a Ka to li kus Keriben Egy te het ség gon do zó prog ram ke re té ben el nyert tá mo ga tás se gít sé gé vel szer ve zett ré gész tá bort a sá tor al ja új he lyi V. Ist ván Szak kö zép is ko la és Gim ná zi um. Az ok ta tási in téz mény 15 di ák ja a sá tor al ja új he lyi vár ása tá si mun ká la ta i ban kap cso lód tak be, a Vár-hegy még ed dig érin tet len te rü le te it ku tat ták. A fel tá rás so rán vár fal ma rad ványo kat és ér té kes le le te ket ta lál tak. Sá tor al ja új he lyi bör tön kom man dó sai tar tot tak be mu ta tót a Tün dér tánc Tá borban Az él mé nyek gyó gyí ta nak, de leg alább is el fe led te tik azo kat az órá kat, na po kat, ame lye ket a le u ké mi ás, da ga na tos, vagy fo gya ték kal élő gyer me kek a kór há zak ban töl te nek. Ezért szer ve zi meg már nyol ca dik éve él mény tá bo rát a Kosztyu Ádám Em léké re a Le u ké mi ás, Da ga na tos és Zemp lén Fo gya té kos Gyer me ke i ért Ala pít vány. Minden nap ra tar to gat tak iz gal mas prog ra mokat. Egyi ke volt en nek a Sá tor al ja új he lyi Fegy ház és Bör tön kom man dó sai, akik be mu ta tót tar tot tak, majd ra bo mo bil lal vitték a Bör tön Mú ze um meg lá to ga tá sá ra a tá bo ro zó kat. Az év sza va A Mú ze u mok Éj sza ká ján Szép hal mon mindig új ra el hang za nak azok a sza vak és ki fe je zé sek, ame lyek a leg több sza va za tot kap tak az el múlt esz ten dő ben. A 2014-es évet a leg job ban a ne ki ru gasz ko dó vál lalko zás jel le mez te az em be rek sze rint, a leg ke vés bé ked velt szó pe dig a vé naszken ner lett. Kö zel négy száz Kár pát-me den cei di ák tá bo ro zott Sá tor al ja új he lyen Elő adá sok, fel sza ba dult együtt lét, Fel vi dék és Sá tor al ja új hely tör té nel mi ne ve ze tes sége i nek meg is me ré se. Cím sza vak ban ezek jel lem zik a Kár pát-me den cei kö zép is ko lás tá bort. Idén 380 di ák és kí sé rő ta lál ko zott Sá tor al ja új he lyen, hogy az ös sze tar to zás ér zé sét meg ta pasz tal ják, meg is mer jék egy mást azok a fi a ta lok, akik más or szágban él nek ma gyar ként. A tá bort a Rá kó czi Szö vet ség szer vez te meg im már 16. al kalom mal. Au gusz tus tól új par ko lá si rend az Er zsébet Kór ház ban A kór ház há rom be já ra tá ból egyet meg-

3 Bod nár Miklósné az Egye sí tett Szo ci á lis Ott hon Köveshegyi Idő sek Ott ho ná nak fő nő vé re kap ta a vá ros Dr. Il lés Lász ló Köz egész ség ügyi Dí ját. A Sem mel we is-na pi ren dez vé nyen ad ták át Zemp lé ni Be te ge kért el is me ré se ket is. Dr. Sohajda Má ria, Dr. Tóth Pé ter, Karaskó Béláné és Solder At ti la ve het te át ezt az el is me rést, míg a Ma gyar Egész ség ügyi Szak dol go zói Ka ma ra ju tal mát Si mon Endréné kap ta. Az Er zsé bet Kór ház mű kö dé sé hez szük sé ges fej lesz té sek ről is szólt be szé dé ben dr. Ko vács La jos meg bí zott fő igaz ga tó az ön kor mány zat ál tal szer ve zett vá ro si Sem mel we is-na pon. A kór ház ve ze tő az in téz ményt érin tő új pá lyá za tok ról is em lí tést tett. A kór ház ban ugyan is el kez dő dött egy újabb 140 mil li ós ér té kű pá lyá zat meg va ló sí tá sa, amely nap ele mek te le pí té se XXIV. évf. 7. sz. Semmelweis-nap Sátoraljaújhelyen ré vén ko moly ener ge ti kai meg ta ka rí tást ered mé nyez az in téz mény ben, és fo lya mat ban van új rönt gen ké szü lé kek pá lyá zat út ján va ló be szer zé se is. A meg bí zott igaz ga tó úgy lát ja, hogy a ne héz sé gek el le né re az Er zsé bet Kór ház nak biz tos jö vő je és sze re pe van a ré gi ób an, és olyan cé lok van nak előt te, ame lye kért ér de mes küz de ni. A zemp lé ni em be rek nek fon tos, hogy jól mű kö dő ak tív ágya kat fenn tar tó kór ház le gyen Sá tor al ja új he lyen. Ezt már a vá ros ve ze tő je, Szamosvölgyi Pé ter mond ta, majd hoz zá tet te: - Sze ren csé re a fej lesz té sek re min dig van le he tő ség az új he lyi in téz mény ben, és a kór ház ban egy re több fel sze re lés, egy re több mű sza ki be ren de zés, és ki vá ló mun ka erő áll ren del ke zés re, ami mind, mind a be te gek ja vát szol gál ják. Ha gyo mány, hogy a vá ros Köz egész ség ügyi dí ját ezen az ün nep sé Dr. Tóth Péter Bod nár Miklósné gen ad ják át. Idén ezt az el is me rést az Egye sí tett Szo ci á lis In téz mény Kö veshe gyi Idő sek Ott ho ná nak fő nő vé re kap ta. Bod nár Miklósné ve ze tő ápo ló dr. Sohajda Má ria 30 éve dol go zik a szo ci á lis szak má ban. Több, mint 15 éve áll a sá tor al ja új he lyi idő sek szol gá la tá ban. A Kór ház Zemp lé ni Be te ge kért ki tün te té sét több or vos és szak dol go zó ve het te át idén. Köz tük volt dr. szün tet nek, a Már tí rok ut cá ról vi szont to vább ra is két he lyen le het majd meg kö ze lí te ni az in téz ményt. Au gusz tus tól új par ko lá si rend, és por ta szol gá lat mű kö dik a kór ház te rü le tén. Fél órá nál hos szabb tar tóz ko dás után az au tó sok nak dí jat kell majd fi zet ni, órán ként 300 fo rin tot. Sá ros pa tak és Sá tor al ja új hely ki emelt prog ra mok kal sze re pel a 24. Zemp lé ni Fesz ti vá lon Sá ros pa tak és Sá tor al ja új hely is ki emelt sze rep hez jut idén is a 24. al ka lom mal meg ren de zen dő Zemp lé ni Fesz ti vál prog ram so ro za tá ban. Az au gusz tus 13-a és 23-a kö zött zaj ló kul tu rá lis ese mény so ro zat nyi tó és zá ró kon cert je Sá ros pa ta kon lesz, a Rá kó czi -vár ud va rán. Sá tor al ja új he lyen a Ma gyar Ál la mi Né pi Együt tes lép majd szín pad ra. Mind ezek mel lett mind a két zemp lé ni te le pü lé sen to váb bi prog ra mok, kön nye debb mű faj ok is vár ják majd az ér dek lő dő ket. Új au tó sza lon nyílt Sá tor al ja új he lyen Meg nyi tot ta sza lon ját Sá tor al ja új he lyen az Arx Patakiensis Szol gál ta tó Szo ci á lis Szö vet ke zet. A szö vet ke zet fő pro fil ja az au tó szer viz, és a jár mű ér té ke sí tés. Ve ze tői 20 éves ta pasz ta lat tal ren del kez nek ezen a te rü le ten, hi szen Sá ros pa ta kon két év ti ze de foly tat nak ilyen jel le gű te vé keny sé get. Az új he lyi sza lont eu ró pai uni ós tá mo ga tás se gít sé gé vel tud ták ki ala kí ta ni. Ed da kon cert Sá tor al ja új he lyen A sá tor al ja új he lyi vá ros li get ben fenn ál lá sá nak 40 éves év for du ló ját ün nep lő Ed da adott kon cer tet. A ha zai ra jon gók mel lett so kan ér kez tek a fel vi dék ről. Fi a ta lok és idő seb bek együtt éne kel ték a jól is mert Ed da slá ge re ket. Esély egyen lő sé gi terv ké szül a Sá tor al ja új he lyi já rás 21 te le pü lé sé re Esély te rem tés a Sá tor al ja új he lyi já rás ban cím mel nyert tá mo ga tást a sá tor al ja új he lyi ön kor mány zat az Ál lam re form Ope ra tív Prog ram ból. A prog ram lé nye ge, hogy a tér ség 21 te le pü lé sé re ve tít ve a nők, a fo gya té ko sok, az idő sek, a mély sze gény ség ben lé vők és a gyer me kek hely ze té nek ja ví tá sá ra dol goz za nak ki meg ol dá si ja vas la to kat az ön kor mány zat ok. A nyi tó kon fe ren ci án a kö vet ke ző hó nap fel ada ta i ról, 3 te vé keny sé gek ter ve i ről szól tak a prog ram irá nyí tói. Nőtt a Sá tor al ja új he lyen el töl tött ven dég éj sza kák szá ma Több mint 33 ezer ven dég éj sza kát töl töt tek a tu ris ták 2014-ben Sá tor al ja új he lyen, de rült ki a KSH sta tisz ti ká já ból. Nem csak a ke res ke del mi, de a ma gán szál lás he lyek for gal ma is nőtt a ko ráb bi ak hoz ké pest. Az utób bi eset ben szin te meg dup lá zó dott a ven dég éj sza kák szá ma és már nem csak a nyá ri hó na pok a nép sze rű ek, de egy re töb ben ér kez nek a vá ros ba több nap ra té len, ta vas szal és ős szel is. Esély egyen lő sé gi kerekasztal ala kult Sá tor al ja új he lyen Meg ala kult a sá tor al ja új he lyi esély egyen lő sé gi kerekasztal. Ez a szak mai csa pat fog ja ös sze ál lí ta ni a já rá si esély egyen lő sé gi ter vet. Ezt a prog ra mot az Ál lam re form Ope ra tív Prog ram Tá mo gat ja - a cél ja pe dig, hogy a já rás te rü le té re el ké szül jön egy a nő ket, gyer me ke ket, idő se ket, mély sze gény sé gé ben élő ket, fo gya té ko so kat se gí tő in téz ke dé si terv. A prog ra mot Sá tor al ja új hely ön kor mány za ta ko or di nál ja, de a já rás má sik há rom kör jegy ző sé ge is se gí ti az elem ző mun kát. Ro má ni á ban küz döt tek a sá tor al ja új he lyi és sá ros pa ta ki karatékák Több mint 12 or szág leg jobb kyokushin ka ra té sa i nak szer vez tek nyílt vi lág baj nok sá got Ro má ni á ban. A sá tor al ja új he lyi klub tól több fi a tal te het ség is igen ki vá ló an sze re pelt a ver se nyen. Velmovszki Dó ra sa ját ka te gó ri á já ban el ső, Szó ja Erik má so dik, Fábrik Ist ván 80 ki lo gram mo sok kö zött fel nőtt ka te gó ri á ban a do bo gó har ma dik fo ká ig ju tott. Va la men nyi karatéka több hó na pos fel ké szü lés után ér te el ezt az ered ményt. A fi a ta lok most sem pi hen nek nyá ri edző tá bort szer ve zett ne kik a klub. Szín há zi es ték Mikóházán Idén is meg ren de zik Mikóházán a Szín há zi es ték el ne ve zé sű prog ra mot. A ren dez vény ke re té ben a Szi get Szín ház elő adá sá ban a Já nos Vi téz cí mű da rab lát ha tó jú li us 24.én pén te ken es te nyolc órá tól. A Sá tor al ja új hely Hegy köz Tu riz mu sá ért egye sü let ezen al ka lom ból szín há zi já ra tot in dít a hegy kö zi te le pü lés re. A gu mi ke re kes kis vo nat 19 óra kor in dul Sá tor al ja új hely fő te ré ről, az elő adást kö ve tő en pe dig ha za szál lít ja a né ző ket. A 25-én Felsőregmecen meg ren de zés re ke rü lő sztra pacs ka fesz ti vál ra szin tén köz le ke dik majd az Új he lyi Fut rin ka. Ci vil szer ve ze tek tá mo ga tá sát bí rál ta el a sá tor al ja új he lyi ön kor mány zat Idén is pá lyá za tot hir de tett ci vil szer ve ze tek tá mo ga tá sá ra Sá tor al ja új hely Ön kor mány za tá nak Nevelési-Ifjúsági, CivilSportügyi és Köz mű ve lő dé si Bi zott sá ga. A ki írás ra sá tor al ja új he lyi szék he lyű egye sü le tek, ala pít vá nyok nyújt hat tak be pá lyá za tot. A tá mo ga tás pe dig egyéb pá lyá za tok ön ere jé hez il let ve re gi o ná lis, já rá si és vá ro si je len tő sé gű köz mű ve lő dé si ren dez vé nyek re for dít ha tó. A be ér ke zett pá lyá za to kat rend kí vü li ülé sen bí rál ta el a bi zott ság. Vá ros őr ség Sá tor al ja új he lyen Vá ros őrö ket al kal maz nak Sá tor al ja új he lyen. A vá ros kül sős biz ton sá gi cég gel kö tött szer ző dést, akik a nap 24 órá já ban gya lo go san jár ják a vá ros ut cá it ját szó te re it. Fi gye lik a sza bály sér tő ket, és ha szük sé ges, fel lép nek el le nük. A vá ros ve ze té se a nyá ri hó na pok ra kér te fel a biz ton sá gi cé get, de amen nyi ben szük sé ges sé vá lik, meg hos szab bít ják a cég gel kö tött szer ző dést. Kar ban tar tás az óvo dák ban Eb ben az év ben az Esze Ta más Me se vár Mű vé sze ti Óvo da ad ja a nyá ri ügye le tet Sá tor al ja új he lyen. Jú li us ban és au gusz tus ban fél száz szü lő ve szi igény be az óvo dát. A szü net ben a Di a na és a Ju bi le u mi óvo dák ban kar ban tar tá si mun ká la tok van nak, ahol az épü le tek ener ge ti kai kor sze rű sí té sé re ké szül nek, mert ha az ön kor mány zat nyer rá pá lyá za ti for rást, ha ma ro san el kez dőd nek a be ru há zá sok. Több vér kell a hő ség ben A Vö rös ke reszt Sá tor al ja új hely-sá ros pa tak Kis tér sé gi Szer ve ze te vá ro si vér adás ra hív ta az új és már vis sza-vis sza té rő ön kén te se it. A hő ség ben ugyan is sok kal több Sohajda Má ria, ideg gyógy ász fő or vos, aki szá mos a ne u ro ló gi ai or vos lást se gí tő ki egé szí tő te rá pi át ho no sí tott meg az új he lyi kór ház ban, és a transz fú zi ós osz tály és a kór há zi gyógy szer tár ve ze tő je dr. Tóth Pé ter szak or vos, szak gyógy sze rész mun ká ját is szin tén a Zemp lé ni Be te ge kért díj jal ju tal maz ták. Ugyan ezt a dí jat ve het te át Karaskó Béláné ve ze tő szak as szisz tens és Solder At ti la elekt ro ni kai mű sze rész. A Ma gyar Egész ség ügyi Szak dol go zói Ka ma ra he lyi dí ját, Si mon Endréné kap ta. Or szá gos el is me rést is kap tak a sá tor al ja új he lyi or vo sok és ápo lók. Az Em be ri Erő for rás ok Mi nisz té ri u má nak di csé re tét a kró ni kus bel gyó gyá sza ti osz tály kol lek tí vá ja Bu da pes ten vet te át. Dr. Kőmíves Sán dor és csa pa ta a be teg el lá tás egyik leg ne he zebb rész le gét, a sú lyos, tel jes el lá tást igény lő idős be te gek ápo lá sát, hospice osz tály hi á nyá ban vég stá di um ban lé vő da ga na tos be te gek ke ze lé sét vég zik több mint 11 éve. vér re van szük ség or szá go san, mely nek ösz sze gyűj té sé ben ez a kis tér ség min dig is ak tí van ve szi ki ré szét. TISPOL-akció Sá tor al ja új he lyen Jú li us 22-e és 24-e kö zött eu ró pai szin tű fo ko zott köz úti el len őr zés so ro za tot tar tot tak. A rend őr ség Ma gyar or szág egész te rü le tén a ne héz te her gép ko csik és au tó busz ok vizs gá la tát vé gez te. A ha tó ság el ső sor ban ezen jár mű vek so főr je i nek a ve ze tés sel és a kö te le ző pi he nők kel el töl tött ide jét, a ve szé lyes anya gok sza bá lya i nak be tar tá sát és az ok má nyo kat el len őriz te. A há rom na pos ak ci ó ban a Sá tor al ja új he lyi Rend őr ka pi tány ság is részt vett. Meg nyílt a Latabár Mo zi Ün ne pé lyes ke re tek kö zött nyi tot ták meg Sá tor al ja új hely ben a di gi tá lis tech ni ká val Fel újí tott Latabár Mo zit. A be ru há zást az Art Mo zi Há ló za tok fej lesz té sé re ki írt pá lyá za ti tá mo ga tás és ön erő fel hasz ná lá sá val va ló sí tot ta meg a vá ros ön kor mány za ta. A film szín ház si ker pro duk ci ó kat, mű vész és ha zai fil me ket tűz mű so rá ra. A mo zi meg nyi tó val pár hu za mo san mo zi-tör té ne ti ki ál lí tás is nyílt a mű ve lő dé si köz pont ban. Zemp lé ni Or szá gos Gom ba fesz ti vál Gom bák ból idén hi ány volt a Zemp lé ni Or szá gos Gom ba fesz ti vá lon, ám a szak mai prog ra mok, és a szá mos is me ret ter jesz tő elő adás a he te dik ta lál ko zó ra is sok lá to ga tót von zott. A hos szú csa pa dék men tes idő szak mi att nem volt faj gaz dag ság az er dő ben, már ami a gom bá kat il let, ám en nek el le né re si ke rült meg ren dez ni a gom ba szép ség ver senyt, és még egy ap rócs ka ki ál lí tás ra va lót is szed tek az ügyes er dő já rók. Meg ala kult a Ha za já ró Hon is me re ti és Tu ris ta Egy let Dél vi dék ről, Fel vi dék ről, Er dély ből is ér kez tek részt ve vők Csobánkára ahol hi va ta lo san is meg kezd te mű kö dé sét a Ha za já ró Hon is me re ti és Tu ris ta Egy let. Az Egye sü le tet a Du na Tv Ha za já ró cí mű mű so rá nak ra jon gói hoz ták lét re. Cél juk a Kár pát-me den cei ma gyar ság ös sze tar to zá sá nak erő sí té se il let ve ter mé sze ti, kul tu rá lis és tör té nel mi örök sé gek meg is mer te té se. Az ün ne pi ese mé nyen Sá tor al ja új hely ve ze tői is részt vet tek.

4 XXIV. évf. 7. sz fo rin tot ad a leg szebb aszú sze mek ki ló já ért a To kaj Kereskedőház Idén töb bet fi zet a sző lő ért a ter me lők nek a ki zá ró lag ál la mi tu laj do nú To kaj Ke res ke dő ház Zrt., amely már a nyár ele jén meg hir det te fel vá sár lá si ára it, ame lyek a mi nő ség től füg gő en dif fe ren ci ál tak, és ma ga sab bak, mint ta valy. A tár sa ság nál szer dán tar tott saj tó ren dez vé nyen, Tolcsván Gaálné Ki rály Eni kő, a To kaj Ke res ke dő ház Zrt. ve zér igaz ga tó ja el mond ta: a cég 2013ban át fo gó mi nő sé gi meg úju lást hir de tett meg, en nek meg va ló sí tá sá hoz el en ged he tet len a ki vá ló mi nő sé gű alap anyag, va gyis a sző lő. A fel vá sár lá si ára kat már a nyár ele jén meg hir det ték, azok mi nő ség től füg gő en dif fe ren ci ál tak, és ma ga sab bak az el múlt évi től. Ezek alap ján a ter me lők idő ben el dönt he tik, hogy a szá raz, vagy a ké sői szü re te lé sű bo rok alap anya gá nak elő ál lí tá sa éri meg job ban ne kik, a "ma ga sabb mi nő sé gű sző lőt ma ga sabb fel vá sár lá si ár ral dí jaz zuk" - tet te hoz zá. Rész le tek ről szól va kö zöl te: a 17-19,9 must fok kö zöt ti fur mint, hárs le ve lű, zéta, kö vér sző lő és ka bar ki ló já ért 140, de a 23-24,9 must fok kö zöt ti ért már 250 fo rin tot, az a fe let ti ért pe dig 350 fo rin tot fi zet nek. Az ugyan ilyen must fo kú sár ga mus ko tá lyos sző lő ese té ben a fel vá sár lá si ár 150, 280, 350 fo rint. Idén a ma gas mi nő sé gű, ké sői szü re te lé sű sző lő ki ló já ért a vál la lat pré mi um ter me lői prog ram já hoz csat la ko zó ter me lők akár 400 fo rin tot is kap hat nak. Az el ső osz tá lyú aszú szem ki ló já ért 2500, a má sod osz tá lyú ért pe dig 2000 fo rin tot fi zet nek. A ke res ke dő ház 2015-ben mint egy 1100 hek tár te rü let ről, több mint más fél ezer ter me lő től száz ezer má zsa sző lő fel vá sár lá sát ter ve zi, er re a cél ra 2 mil li árd fo rin tot for dí ta nak. A ve zér igaz ga tó szólt ar ról, hogy a meg úju lá si fo lya mat a ke res ke dő ház bo ra i nak mi nő sé gi ja vu lá sát tűz te ki cé lul, en nek el en ged he tet len fel té te le egy 21. szá za di igé nye ket ki elé gí tő ipa ri komp le xum meg épí té se, amely több egy más hoz kap cso ló dó lé te sít mény meg va ló sí tá sát je len ti. En nek el ső ál lo má sa ként az el múlt év ben 2,5 mil li árd fo rint ból el ké szült egy 66 ezer hek to li ter ka pa ci tá sú tar tály csar nok, most egy pa lac ko zó üzem épül 1,8 mil li árd fo rint ból, amely vár ha tó an ok tó ber től már mű köd het. A ter vek kö zött sze re pel egy 47 ezer hek to li ter ka pa ci tá sú tar tály csar nok és egy új fel dol go zó épí té se, míg a mu ze á lis bo ro kat rej tő, 4 és fél ki lo mé ter hos szú alag út rend szer rel ren del ke ző sze gi pin cé nek egy ré szét lá to ga tó köz pont tá ala kí ta nák át. Az új be ru há zá sok hí ré re meg nőtt a kül föl di ke res let a ke res ke dő ház bo rai iránt, már egy kü lön ex port-osz tály fog lal ko zik a vál la la ton be lül ezen meg ren de lé sek szer ve zé sé vel - tet te hoz zá Gaálné Ki rály Eni kő, aki szólt ar ról is, hogy a mi nő sé gi sző lő ter mesz tés hez szer ve sen kap cso ló dik az az elekt ro ni kai rend szer is, amely ben lát ha tók az ül tet vény ál la pot és ter me lő hely-po ten ci ál fel mé rés, az az a ter roir-felmérés ered mé nyei. A rend szer ből kön nyen meg ál la pít ha tó, hogy a bor vi dék egyes par cel lá in mely sző lő faj ták ter mesz té sét ér de mes meg cé loz ni és mi lyen tech no ló gi á val cél sze rű az adott ül tet vényt mű vel ni - mond ta, hoz zá té ve: a tör té nel mi bor vi dék ter me lé si szín vo na lá nak nö ve lé sét, va la mint a szek tor jö ve del me ző sé gé nek és el tar tó ké pes sé gé nek ja ví tá sát szol gá ló fel mé rés két fő pil lér re épült, egy részt a ter mő he lyi adott sá gok meg ha tá ro zá sá ra, más részt az ül tet vé nyek ál la po tá nak szám ba vé te lé re. Az előb bi ki ter jed a te rü le tek ta laj ta ni, dom bor za ti és kli ma ti kus té nye ző i re, míg az utób bi az ül tet vé nyek szer ke ze tét, ál la po tát és ke zelt sé gét érin ti. A nyil vá nos cég ada tok sze rint a To kaj Ke res ke dő ház Zrt. net tó ér té ke sí té si ár be vé te le ta valy mint egy 2 mil li árd fo rint volt, a 2013-as 3,8 mil li árd fo rint után. A cég sa ját tő ké je 5,5 mil li árd fo rint ról 6,7 mil li árd fo rint ra nőtt, mi köz ben mér leg sze rin ti vesz te sé ge 551 mil lió fo rint ról 1,786 mil li árd fo rint ra emel ke dett. A tár sa ság kö te le zett sé ge i nek ös sze ge 2014-ben 567 mil lió fo rint ra mér sék lő dött a 2013-as csak nem 2,2 mil li árd fo rint ról. Mustgáz - veszélyes is lehet a szüreti időszak Ha ősz, ak kor szü ret, ha szü ret, ak kor pe dig kez de tét ve szi a bor ké szí tés is, amely nek jel lem ző ve szély for rá sa a gyak ran em ber éle tet is kö ve te lő must gáz. Éven te kö rül be lül egy tu cat szor ri aszt ják a tűz ol tó kat must gáz mi att és saj nos nem mú lik el év úgy, hogy va la ki ne ve szí te né el az éle tét must gáz okoz ta bal eset ben. A must gáz nem más, mint a must er je dé se so rán ke let ke ző széndi o xid. Ez a gáz szín te len, szag ta lan, a le ve gő nél más fél szer ne he zebb, zárt tér ben a le ve gőt ki szo rít va, a pad ló tól fog va töl ti fel a he lyi sé get. A köz hi e de lem mel el len tét ben ez a gáz nem mér ge ző, de mi vel ki szo rít ja a le ve gőt, oxi gén hi á nyos ál la pot ba ke rül, aki must gáz zal te li zárt he lyen tar tóz ko dik. Ez szé dü lést, ál mos sá got, esz mé let vesz tést, vé gül pe dig ful la dá sos ha lált okoz hat. A must gáz zal kap cso la tos pin ce bal ese tek egy kis oda fi gye lés sel meg előz he tő ek. A bo ros pin cét üze mel te tők gon dos kod ja nak a pin cék szel lőz te té sé ről, a hor dó kat pe dig, ha le het, igye kez ze nek nagy tér ben el szór va el he lyez ni. A leg jobb meg ol dás a bal ese tek meg elő zé sé re a bo ros pin cék be A Bodrogolaszi ha tá rá ban 1990ben elő ke rült 16. szá za di arany érem le let meg ta lá lá sá nak 25. év for du ló ja al kal má ból a PIM-Kazinczy Fe renc Mú ze um - a Herman Ot tó Mú ze um mal és a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Rá kó czi Mú ze u má val együtt mű köd ve - idő sza ki ki ál lí tá son mu tat ja a nagy ér dek lő dést ki vál tó le le tet széndi o xid-ér zé ke lők te le pí té se. Mind emel lett al kal maz ha tó a jól is mert gyer tyás mód szer is, csak nem a köz hi e de lem ben is mert vál to zat ban. Ha a pin cé ben a széndi o xid-kon cent rá ció el éri a tíz szá za lé kot, már esz mé let vesz tést, ké sőbb pe dig ful la dá sos ha lát okoz hat. A gyer tya láng ez zel szem ben csak ti zen négy szá za lé kos must gáz-kon cent rá ci ó nál al szik ki. Ezért az égő gyer tyát ne kéz ben tart va, ha nem egy rúd hoz rög zít ve, de rék ma gas ság alatt tart va men je nek le a pin cé be. Ha a gyer tya láng ja ki al szik, nincs ele gen dő oxi gén a he lyi ség ben, azon nal el kell hagy ni a pin cét, mert élet ve szé lyes ott tar tóz kod ni. Must gáz mi att be kö vet ke zett bal eset nél ki zá ró lag sű rí tett le ve gős lég ző ké szü lé ket vi se lő em ber se gít sen, mi vel anél kül a se gí tő is ál do zat tá vál hat! A kü lön bö ző gáz ál arc ok, gáz maszk ok vi se lé se nem nyújt vé del met! Ve szély ese tén hív ja a ka taszt ró fa vé del met a 112-es egy sé ges se gély hí vó vagy a 105-ös se gély hí vó szá mon! En csi Ka taszt ró fa vé de le mi Kir ende lts ég A bodrogolaszi arany kincs - egy kincs le let és ami mö göt te van cím mel. Idő pont: au gusz tus 15., szom bat, 1730 Hely szín: PIM-Kazinczy Fe renc Mú ze um, Sá tor al ja új hely, Dó zsa György u. 11. A meg nyi tót kö ve tő en a Bu da fo ki Dohnányi Ze ne kar Vo nós né gye se ad kon cer tet a Mú ze um ud va rán a Zemp lé ni Fesz ti vál prog ram so ro za tá nak ré sze ként.

5 2015. XXIV. évf. 7. sz. 5 "A nagyszülők szíve kerek alma, - beleharaphatnak a más nyelvű unokák. A nagyszülők szíve tisztaszoba, - ahol leülhetnek a más nyelvű unokák. De egyszer elfogynak a nagyszülők: - elfogy a kerek alma, kihűlnek a tiszta szobák. Az unokák nem tanulják meg a varázsigéket, és elfelejtik a világot." (Gyurcsó István) Minden természetes ritmusra való ráhangolódás segít abban, hogy ne legyünk a rendezetlen impulzusok kiszolgáltatottjai Az em be ri ség fej lő dé sé nek ko rai sza ka szá ban - szin te tö ké le tes - harmó ni á ban élt a Ter mé szet tel. Legfon to sabb is me re te it, ta pasz ta la ta it, tör vény sze rű sé ge it a kör nye ző élő és élet te len vi lá gá ból me rí tet te. Tu dá sa nem el vont té nyek, ha nem gya kor la ti és a hoz zá juk ta padt szoká sok, szer tar tá sok for má já ban őr ző dött meg. E kul tú rák szer ke ze te is a ter mé szet fel épí té sét kö vet te, amely sa já tos harmó ni át adott. A tör zsi és né pi kul túrák ban az em ber és a ter mé szet szerves kap cso la ta hos szú időn át fenn maradt. A min den na pi te vé keny ség nem sza kadt el a kul tú ra egyéb te rü le te i től; a szo ká sok, rí tu sok, ün ne pek vi lá gától. Elő de ink még ren del kez tek ev vel a tu dás anyag gal. Le het, hogy úgy tű nik, a mai em ber már nem szo rul rá ezek re az is me re tek re, de meg győ ződé sünk, hogy a ha gyo má nyos ta paszta la tok ma is hasz no sak le het nek. A tar to zá sok nem ma rad nak fenn örök ké, egy idő után ak kor sem le het ér vé nye sí te ni, be haj ta ni, ha az egyéb ként jog sze rű volt va lami kor. Ezt biz to sít ja az el évü lés. Az el évü lés lé nye ge, hogy az elévült kö ve te lést bí ró sá gi úton nem le het töb bé ér vé nye sí te ni. Ám, ha az elé vült kö ve te lést az adós ön ként ki fi ze ti, ké sőbb már nem kö ve telhe ti vis sza. Nem ar ról van te hát szó, hogy ma ga a kö ve te lés irán ti jog szű nik meg, csak azt tör vé nyes úton már nem le het be haj ta ni, kö ve tel ni. Az ál ta lá nos el évü lé si idő 5 év. Emel lett lé tez nek a jog sza bály ok ban spe ci á lis, az ál ta lá nos nál rö vi debb és hos szabb el évü lé si idők is. Sőt, vannak olyan igé nyek is, mely ről jogsza bály mond ja ki, hogy nem évül el. A fi ze té si fel szó lí tás A fi ze té si fel szó lí tá sok nak már ci us 15-ig igen nagy sze re pe volt, hi szen ez zel meg le he tett aka dá lyozni, hogy egy kö ve te lés elé vül jön. Va gyis, ha a tar to zás ról iga zol ha tó mó don fi ze té si fel szó lí tást küld tek az A mo dern tár sa da lom nem hí vő em be ré nek egész él mény vi lá gát a - deszakralizáció - az el tá vo lo dás jellem zi. Ez ál tal egy re ne he zeb ben lel lét di men zi ó ra, gyö kér te len né vá lik. Már pe dig, ha el vész a Ter mé szet tel va ló kap cso lat, a vi lág ban va ló lé te zés is le he tet len né vá lik. A mo dern vi lág ez zel mint egy meg foszt ja ma gát ma ga sabb ere de té től, tár gyi a sít ha tó szem pont ok sze rint akar tá jé ko zód ni. Ob jek ti vi tá sá hoz ra gasz ko dik, ma te riá lis bi zo nyí té ko kat ke res. Ez pe dig a szakralitás pro fa ni zá ló dá sá hoz ve zet. A gyö kér te len, a lé lek től, ere de té től el vá lasz tott élet ör dö gi, mert el len té tet szít az egy ség be tar to zó ré szek kö zött. Az is te ni ere det is me re té nek biz tos út ja, ame lyet a sem mi be va ló el sül lyedés sel tu dunk leg hí veb ben ki fe jez ni. A mo dern em ber a mí toszt sem ér ti. Mi vel a ra ci o ná lis ok fej tés be nem il leszt he tő, le ke ze lő at ti tűd del so rol ja a va lót lan sá gok, hi á ba va ló ságok kö zé. Pe dig a mí tosz azt a ke let kezést őr zi, fe je zi ki, amely a ká osz ból a koz mosz ba va ló át me net tar tal ma és tör té né se, az időt len ből az idő be va ló be he lye ző dé se. Szent tör té ne tek, amely nek sze rep lői em ber fe let ti Is tenek vagy kul tú ra te rem tő hő sök, akiknek tet tei azért misz té ri u mok, mert az em ber nem len ne ké pes sem vég re hajta ni, sem meg ta pasz tal ni eme ki nyilat koz ta tás nél kül. Tud tul ad ják az ere de tet, a lé te zés kez de tét. A kö zössé ge ket a mí to szuk tart ja egy be. Ahol a mí to szu kat nem ér tik, ott kö zös ség ről sem be szél he tünk, csak em be rek ös sze ve rő dé sé ről, akik va lójá ban ide ge nek egy más szá má ra. A tra dí ció - va gyis a ha gyo mány - át adást je lent. A nem em be ri ere de tű lé nyeg át örökí té sét. A tár sa da lom ban a szel le mi fo lya ma tos sá got biz to sít ja esz mé ken, for má kon, szo ká so kon, jo go kon, ma ga tar tá si szo ká so kon ke resz tül, adós ré szé re, az el évü lé si idő új ból kez dő dött. Így az 5 éves el évü lé si idő akár a több szö rö sé re is meg hos szab bít ha tó volt és mind ez nem igényelt ko mo lyabb anya gi rá for dí tást sem. Mi tör tént a fi ze té si felszó lí tás sal az új Ptk.-ban? Az új Pol gá ri Tör vény könyv már ci us 15-i ha tály ba lé pé sé vel a hely zet ezen a té ren gyö ke re sen megvál to zott. Az új Ptk. ki vet te a fi ze té si fel szó lí tást ab ból a kör ből, mely meg sza kít ja az el évü lést. Az el évü lés meg sza ka dá sa a gya kor lat ban azt ered mé nye zi, hogy az el évü lé si idő a meg sza kí tás tól új ból el kezd ke tyegni, va gyis olyan, mint ha ad dig nem is telt vol na le be lő le sem mi. Ha példá ul egy kö ve te lés áp ri lis 1-én vált ese dé kes sé, de azt nem tel je sí tették, el in dul az 5 éves el évü lé si idő. Ám ha az 5 év alatt, mond juk no vem ber 1-én a jo go sult tesz va lamit, ami a tör vény alap ján meg szakít ja az el évü lést, ak kor a kö ve te lé se at tól az idő pont tól is mét 5 évig ér vénye sít he tő. Fõ sza bály sze rint min den kor ban új ra kell fo gal maz ni, a kor kö ve tel mé nyek hez és szük ség letek hez kell iga zí ta ni. Az em lé ke zet meg hos szab bít ja a múlt ha tá sát a je len ben. Fon tos sze re pe van mind az egyén, mind a kö zös sé gek éle té ben. Lé nyegé ben nem idő be li, ha nem szel le mi ér te lem ben vett em lé ke zés az ere det őr zé sé re a te rem tés ben, an nak ele venen tar tá sa lel künk ben, éle tünk ben. En nek el fe lej té se iga zán drá mai helyze te ket te remt a vi lág ban. Ta lán ez ko runk egyik leg fon to sabb üze ne te, hogy az önös sé gek, fa jok, né pek, nyel vek, val lá sok, ér de kek, po li ti kai szen ve dé lyek mi lyen nagymér ték ben hi ú sí tot ták meg a min denna po kat, kö zös sé ge ket, pro fa ni zál ták azo kat. Majd elv, mu ze á lis gyűj temény, ha lott tör té ne lem lesz az el pusztí tott kul tú rák ból. Ez a mér he tet len el ide ge ne dés hor doz za a hét köz nap ok és pil la na tok fon tos sá gá nak üze ne tét. Ele ink sok kal több tu dás sal ren delkez tek, mint gon dol nánk, hi szen olyan ha gyo má nyo kat, jel ké pe ket, szim bó lum rend szert ha gyo má nyoztak ránk, amely re mél tán büsz kék le het nénk Ez a szim bó lum rendszer a "lé lek tit kos írá sa" volt. Ez a rend szer va la ha TU DÁS KÉNT lé tezett, ele ink ÉR TET TÉK, és hasz nálták. Ami kor rá néz tek, meg je lent ne kik a jel hez tar to zó kép. (JEL-KÉP lett a ne ve. JEL-KÉP an nyit je lent, hogy Fő sza bály sze rint a kö ve te lé sek 5 év alatt évül nek el. Ha a fe lek az el évü lé si idő hos szát sze ret nék 5 év től el té rő en meg ál la pí ta ni, ezt a meg ál la po dást írás ba kell fog lal ni. A ko ráb bi sza bá lyo zás sal el len tétben te hát nem csak 5 év nél rö vi debb, ha nem 5 év nél hos szabb el évü lé si idő ben is meg ál la pod hat nak a fe lek. Egy dol got nem le het: az el évü lé si időt a szer ző dés ben tel je sen ki zár ni. Az el évü lés ak kor kez dő dik, ami kor a kö ve te lés ese dé kes sé vá lik. Ha a tel je sí tés ide jé re a fe lek ha tár időt tűz tek ki, ak kor a ha tár idő utol só nap ja az ese dé kes ség idő pont ja. egy ké pet sű rí tet tek egyet len jel be.) Ele ink ha gyo má nya be il leszt he tő len ne mai éle tünk be, mind ös sze né mi fan tá zi á ra és meg ér zés re vol na szüksé günk, hogy mind ez meg va ló sul jon, és új ból ké pet mu tas son A globalizációnak, a nem zet tu dat nél kü li tár sa da lom nak ép pen ab ban rej lik a ve szé lye, hogy el tűn nek a nem ze ti ha gyo má nyok, ez ál tal ta lajta lan ná vál nak az em be rek. Ha gyomá nyok, jel ké pek, szim bó lu mok és rí tu sok nél kül el sze gé nye dik a vi lág s az em be ri lé lek!!! Mi köz ben a ka len dá ri um zárt kö rében fo lyó li tur gi kus időt él jük és a koz mosz éves idő di men zi ó já hoz igazo dunk, fel kell is mer nünk sa ját életünk eseménynaptárát is. Lát nunk kell, hogy a mí tosz pél dát ad min den em be ri tény ke dés nek, mo dell je az élet nek, a táp lál ko zás nak, a ne ve lésnek, a mun ká nak. Min den nap ja ink ban is a pél da sze rű tet te ket kell le min táznunk, meg is mé tel nünk, akár tár sa dalmi, akár kul tu rá lis vagy bár mi lyen te vé keny ség ről van szó. Mert csak ily mó don lesz - "megszen telt" - éle tünk min den pil la na ta a hét köz nap ok li tur gi á já ban. A tar to zá sok "el tű né se" - az el évü lés A ko ráb bi Ptk. alap ján egy fi ze té si fel szó lí tás is ele gen dő volt ah hoz, hogy az el évü lés meg sza kad jon, vagy az ér vé nye sí tés re ren del ke zés re ál ló idő elöl ről kezd jen el ke tyeg ni. Így volt pél dá ul biz to sít ha tó, hogy egy na gyobb ös sze gű kö ve te lés ké sőbb is kö ve tel he tő le gyen bí ró ság előtt. En nek a gya kor lat ban is volt je len tő sé ge, hi szen kön nyen elő fordul hat, hogy egy na gyobb össze gű tar to zás be haj tá sá hoz szük sé ges pénz hi á nya mi att nem tud ja va la ki a kö vete lést bí ró sá gi úton azon nal ér vé nyesí te ni. A fi ze té si fel szó lí tás sal azonban időt nyer he tett a jo go sult. Az új Ptk. már "szi go rúb ban" íté li meg, hogy mi vel le het a kö ve te lé sek el évü lé sét meg sza kí ta ni. Er re a fi zeté si fel szó lí tás már nem ele gen dő, he lyet te le he tő ség ként a tar to zás el isme ré se, az egyez ség, vagy a kö te lezett ség mó do sí tá sa, a kö ve te lés bí rósá gi el já rás ban tör té nő ér vé nye sí té se, vagy csőd el já rás ban tör té nő be je lenté se áll a hi te le zők ren del ke zé sé re. Kit érint a vál to zás? A vál to zás gya kor la ti lag min den kit érint, nem csak a cé ge ket, de a ma gán sze mé lye ket is. Egy ér tel mű, hogy az adós szem pont já ból ked vezőbb az új sza bály, hi szen a jö vő ben egy-egy fi ze té si fel szó lí tás sal nem te he tő "örö kös adós sá". Ugyan ak kor a hi te le zők az új Ptk. alap ján már nem "ül dö gél het nek" akár kor lát lan ide ig egy-egy kö ve te lés fe lett, ha be akar ják haj ta ni, idő ben kell lép ni ük. Dr. Ko csis Il di kó ügy véd

6 XXIV. évf. 7. sz. El fo gad ta a par la ment a csa lá di csőd vé de lem ről szó ló tör vényt Tör vényt ho zott a par la ment a csa lá di csőd vé de lem ről, amely el ső lép cső ben szep tem ber ben lép ha tály ba. A KDNP ja vas la tát 142 igen sza va zat tal, 1 nem el le né ben, 41 tar tóz ko dás mel lett hagy ta jó vá a Ház. Igen nel az elő ter jesz tők mel lett a fideszesek és a jobbikosok vok sol tak, a szo ci a lis ták, az LMP-sek és a füg get le nek több sé ge tar tóz ko dott, míg az egy nem sza va za tot a szin tén füg get len Fo dor Gá bor ad ta le. A tör vény adós ság ren de zé si el já rást biz to sít az zal a cél lal, hogy a fi ze té si ne héz sé gek kel küz dő ma gán sze mé lyek adós sá ga sza bá lyo zott ke re tek kö zött ren de ződ jön, fi ze tő ké pes sé gük hely re áll jon. A ma gán csőd el já rás el ső sor ban a hi tel adó sok, il let ve a több fe lé fi ze té si ké se del met fel hal mo zók adós ság csap dá ból ki ke rü lé sét tű zi cé lul, mi vel őket a vég re haj tá si és kény szer ér té ke sí té si el já rá sok ne héz hely zet be so dor ják - ír ták ja vas la tuk in dok lá sá ban a ke resz tény de mok ra ta elő ter jesz tők. Magáncsődvédelmet az az adós kez de mé nyez het, aki nek va gyo na és tör lesz tés re for dít ha tó jö ve del me van, de az nem elég az az adós sá ga tör lesz té sé re. A csőd vé de lem ké rel me zé sé nek fel té te le egye bek mel lett az, hogy az adós ös szes tar to zá sa 2 mil lió és 60 mil lió fo rint kö zött le gyen, a tar to zás ál lo má nya meg ha lad ja a va gyo na ér té két, de ne le gyen több an nak dup lá já nál, és le gyen leg alább egy olyan tar to zá sa, amely há rom hó nap ja le járt, mér té ke pe dig több mint fél mil lió fo rint. A kri té ri u mok kal kap cso lat ban az elő ter jesz tők hang sú lyoz ták, hogy a ma gán csőd tör vény nem cé loz hat ja sem a több szö rö sen el adó so dott, sem az át la gos nál jó val na gyobb va gyo nú la kos sá gi cso por tok meg men té sét. Csőd vé de lem alatt - so rol ták - az adós nak nem kell szá mol nia vég re haj tá si, zá log tárgy-kény szer ér té ke sí té si és egyéb igény ér vé nye sí té sek kel, te te mes vég re haj tói költ sé gek kel, to váb bá nem kell tar ta nia ki la kol ta tás tól. A ma gán csőd jog in téz mé nye bí ró sá gon kí vü li és bí ró sá gi el já rás ra egy aránt le he tő sé get ad. A KDNP-sek sze rint a tör vény ar ra ösz tön zi az adóst és a hi te le ző ket, Időben kérjen jövedelemigazolást! hogy az adós ság ren de zést elő ször bí ró sá gi el já rá son kí vül, ru gal ma sabb, kö tet le nebb és költ ség ta ka ré kos for má ban, meg ál la po dás meg kö té sé vel kí sé rel jék meg. En nek so rán meg egyez het nek a fi ze tés kön nyí tő meg ol dá sok ról, a hi tel szer ző dést át struk tu rál hat ják, az adós ked ve zőbb fi ze té si üte me zést kap hat, men te sül het a ké se del mi ka mat meg fi ze té se alól, sőt rész be ni tar to zás-el en ge dés ben is ré sze sül het. Bí ró sá gon kí vü li si ker te len egyez ke dés ese tén in dul meg a bí ró sá gi adós ság ren de zé si el já rás. Eb ben az eset ben az adós mel lé ki ren delt, a Csa lá di Csőd vé del mi Szol gá lat ál tal ki je lölt úgy ne ve zett fi ze tés kép te len sé gi szak ér tő, a csa lá di va gyon fel ügye lő lát ja el az adós gaz dál ko dá sá nak fel ügye let ét, tá mo gat ja őt az el já rá si kö te le zett sé gei és jo gai gya kor lá sá ban. A va gyon fel ügye lők fel ada tai kö zött van a bí ró sá gi dön tés ho za tal elő k é s zí t é s e is, to v áb b á a magáncsődegyezség elő ké szí té se, az egyez ség kö té si el já rás le bo nyo lí tá sa és az ér té ke sí té si be vé tel hi te le zők kö zöt ti fel osz tá sa. A csa lá di va gyon fel ügye lői tiszt ség csak jo gi vagy köz gaz da sá gi vég zett ség gel tölt he tő be, 2018-ig pe dig köz igaz ga tá si vizs gát vagy jo gi szak vizs gát is el vár nak tő lük. Ha az adós az öt éves adós ság tör lesz té si idő szak alatt fe gyel me zet ten tör leszt - és ha a hi te le zők hoz zá ju tot tak a meg ha tá ro zott mi ni má lis meg té rü lés hez -, a bí ró ság men te sít he ti őt a fenn ma ra dó adós sá gai meg fi ze té se alól. A tör vény lép cső ze te sen lép ha tály ba: idén szep tem be ré től azok kér het nek csőd vé del met, akik nek az ott ho nuk van ve szély ben, a má so dik ütem ben, 2016 őszé től pe dig min den el adó so dott ma gán sze mély, aki meg fe lel a jog sza bá lyi fel té te lek nek. Harrach Pé ter, a KDNP frak ció ve ze tő je ko ráb ban azt mond ta, tí zez rek nek nyújt hat se gít sé get adós sá guk ren de zé sé hez a csa lá di csőd vé de lem ről szó ló tör vény. MTI A Nem ze ti Adó-és Vám hi va tal ál tal ki ál lí tott jö ve de lem iga zo lás az elő ző adó év re vo nat ko zó, a ma gán sze mély éves jö ve del mét ta nú sí tó iga zo lás. Az iga zo lás ki adá sá nak ha tár ide je hat nap, ami adat el té rés vagy hi á nyos ság ese tén meg hos szab bo dik. En nek meg fe le lő en amen nyi ben pá lyá zat hoz, tá mo ga tás hoz, ösz tön díj hoz szük sé ges, ak kor ér de mes azt - az em lí tett ha tár idő vel szá mol va - ko ráb ban igé nyel ni. Jö ve de lem iga zo lás igé nyel he tő sze mé lye sen az or szág bár mely ügy fél szol gá la tán, pos tai úton, vagy elekt ro ni ku san az ügy fél ka pun ke resz tül az IGA ZOL ne vű for ma nyom tat vá nyon, vagy a NAV te le fo nos Ügyféltájékoztatási és Ügy in té zői rend sze ré ben szó ban. Az el ké szült iga zo lá so kat a sze mé lye sen vagy pos tai úton be nyúj tott, il let ve a NAV Ügy fél- tá jé koz ta tó és Ügy in té ző rend sze ré ben igé nyelt ké rel mek ese té ben a NAV pa pír ala pon, az ügy fél ké ré sé nek meg fe le lő en sze mé lye sen ad ja át vagy pos tai úton kéz be sí ti. Az elekt ro ni kus úton ké rel me zett jö ve de lem iga zo lást a NAV az adó zó vá lasz tá sa sze rint elekt ro ni kus vagy pos tai úton kül di meg, vagy sze mé lyes meg je le nés al kal má val ad ja át. Sátoraljaújhely felülről 2015 (fotó: Ujj Péter)

7 2015. XXIV. évf. 7. sz. 7 Zemp lé ni I. vi lág há bo rús hő se ink - zempléni 10-esek II. A to váb bi ak ban egy név sort kí vánok köz re ad ni az ed dig nem em lített Zemp lén vár me gyei 10-es honvé dek ről. Adler Ja kab (Sá ros pa tak), Adler Je nő (Sá ros pa tak), Aleksza Fe renc (Gesztely), Altmann Ber ta lan (Dá móc), An gyal Kár oly (Bodrogkeresztúr), Ap juk Já nos (Monok), Aranyo si Pál (Rátka), Aschenovszki Jó zsef (Sze gi), Azári Já nos (Er dő horvá ti), B. Tóth Sán dor (Kolbása, harc ban meg halt: au gusz tus. 11.), Baczó Já nos (Kisrozvágy), Baj zák Mik lós (Felsőtárkány), Bakodi Ist ván (Felsőtárkány), Bakri Pál (Tarcal), Balanda Lász ló (Velejte), Ba lázs Fe renc (Királyhelmec), Bá lint Já nos (Bodrogmező), Bá lint Mi hály (Géres), Bá lint Pé ter (Véke), Balla Dá ni el (Kiscigánd), Balla Fe renc (Lege nyealsómihály), Ba log Jó zsef (Felsőberecki), Ba log Lász ló (Nagy tárkány), Ba log Pé ter (Nagykövesd), Ba logh Jó zsef (Komlóska), Ba logh Zsig mond (Meggy aszó), Bányácski Já nos (Pácin), Baranyi Ist ván (Olasz liszka), Bar na Dá ni el (Sá ros pa tak), Bartha Si mon (Felsőtárkány), Bar tók Sán dor (Tállya), Baskó Ist ván (Bodrogkisfalud), Battyány Jó zsef (Nagygéres), Begala And rás (Bor si), Ber ta Gyu la (Pácin, harc ban meg halt: au gusz tus. 11.), Ber ta Jó zsef (Pácin), Bes se nyei Ist ván (Taktaharkány), Blamár Já nos (Céke), Bodnár Ist ván (Kiscigánd), Bod nár Ist ván (To kaj), Bod nár Pál (Lasztóc), Bod nár Sán dor (Kiscigánd), Bo dzás And rás (Bacska), Bogadi Dá ni el (Nagy mihály), Borcsik Al bert (Szomotor), Bo ri Já nos (Felsőtárkány), Bóta Ist ván (Felsőtárkány), Braunstein Im re (Kispa tak), Brinszki Pál (Mád), Bu dai Jó zsef (Megyaszó), Czicsek Mi hály (Tiszakarád), Czink Já nos (Bodrogszerdahely), Czinke István (Szomotor), Czombos And rás (Battyán), Csákó Jó zsef (Bod rog vécs), Csáthy Gá bor (Bély), Csengeri Já nos (Kistokaj), Csiz ma dia And rás (Nagybá ri), Dankó Ist ván (Királyhelmec), Dankó Jó zsef (Tarcal), Dankó Mi hály (Magyarsas), Dargó And rás (Nagytár kány), Da ru La jos (Ruda bánya), De ák Ist ván (Nagyrozvágy), De ák Sán dor (Ricse), Décs Já nos (Tiszakarád), Deme Mi hály (Zemplén), Demján Jó zsef (Bor si, harc ban meg halt: au gusz tus. 11.), Dobrai And rás (Bor si), Dobronyi Fe renc (Alsóberecki), Dró tos Já nos (Dámóc), Du dás György (Rudabányácska), Du dás Pál (Ruda bányácska), Er dé lyi An tal (Ladamóc), Er dé lyi Mi hály (Taktaharkány), Erkényi Im re (Felsőtárkány), Es te fán Jó zsef (Perbe nyik), Eszenyi Ist ván (Kis géres), Far bár And rás (Velejte), Far kas Sán dor (Tiszalúc), Fed di Kál mán (Er dő hor vá ti), Fe hér Mik lós (Vécs), Fe ke te Jó zsef (To kaj), Fe ke te Sán dor (Tiszalúc), Ficzádi Jó zsef (Gesztely), Fidrán Já nos (Luka [Bodroghalom]), Fogel Mi hály (Bodzásújlak), Furmann Jó zsef (Monok), Fülep Mi hály (Perbenyik), Fü lök Sá mu el (Monok), Gacsó Ber ta lan (Megyaszó), Gajas Jó zsef (Megyaszó), Gál Jó zsef (Nagycigánd), Gar da Já nos (Vily), Gás pár Já nos (Vaj dács ka), Géczi Bá lint (Bóly), Gelb Hermann (To kaj), Gerényi Jó zsef (Királyhelmec), Goldmann Áb ra hám (Mád), Gom bos Mi hály (Magyarsas), Göcz György (Her ceg kút), Grega Já nos (Monok), Gu lyás Fe renc (Tarcal), Gu lyás Ist ván (Pácin), Gu ta Mi hály (Lasztóc), Gyukér Mi hály (Végardó), Hajdu Mik lós (Bor si), Haj más De zső (Bodrogkeresztúr), Hanák Im re (Pácin), Hanza Fe renc (Bély), Hatrák Já nos (Bodzásújlak), He ge dűs György (Golop), He ge dűs Ist ván (Bodroghalász), Helm Ödön (Rakamaz), Helmecki Sán dor (Nagytárkány), Hoffmann Mik lós (Mád), Holopnyák Pé ter (Tolcsva), Homonnai La jos (Tállya), Hornyák Mi hály (Királyhelmec), Hor váth And rás (Tolcsva), Hor váth Bé la (Tolcsva), Huszák Já nos (Tolcsva), Iski Ist ván (Révleányvár), Já ger And rás (Garany), Jakobovics Mik sa (Zemplénagárd), Jezoviczki Jó zsef (Vécs), Ju hász Gá bor (Megyaszó), Ju hász Jó zsef (Mád), Ka csi Jó zsef (Battyán), Kajibás István (Agárd), Kakuk Bé ni (Királyhelmec), Kakuk Si mon (Felsőtárkány), Kál lai Gyu la (Bodroghalász), Kál lai Ödön (Sá ros pa tak), Káp lár Mi hály (Tolcsva), Ká ra Kár oly (Borsi), Karanics Gá bor (Kistálya), Karáz Má tyás (Sá ros pa tak), Kas sai And rás (Kiskövesd), Kas sai Im re (Bodrogkeresztúr), Kaszvinszky Már ton (Szerencs), Ka to na Ist ván (Révleányvár), Kazsimér Jó zsef (Tolcsva), Ke le men Gá bor (Sá ros pa tak), Ke le men Sán dor (Ricse), Ken di Gy. Ist ván (Bodrogszentes), Ke re kes Jó zsef (Kistálya), Ke re kes La jos (Gálszécs), Ke rék gyártó Já nos (Boly), Ke resz tény Já nos (Mád), Ké ri Mi hály (Bodrog keresztúr), Ker tész Fe renc (Véke), Kisel Já nos (Széphalom), Kiss Ist ván (Olasz liszka), Kiss Já nos (Komlóska), Kissey Mik lós (Tállya), Klein De zső (Károlyfalva), Knotik An tal (Sá ros patak), Kó bo ri Já nos (Zétény), Ko csi Já nos (Ricse), Ko csis Sá mu el (To kaj), Koleszár György (Végardó), Kon dor Fe renc (Karcsa), Konta Fe renc (Megyaszó), Kont ra Jó zsef (Pácin), Koritár Ist ván (Komlóska), Korszki Já nos (Sze rencs), Koskó Pál (Nagykövesd), Kotka Ist ván (Perbenyik), Ko vács Gá bor (Tiszakarád), Ko vács Jó zsef (Le lesz), Ko vács Károly (Sze rencs), Ko vács Lász ló (Bély), Ko zák Kál mán (Tállya), Kozlik Károly (To kaj), Koz ma Má tyás (Zalkod), Kör men di Ist ván (Ricse), Kőrösi Dezsó (Tiszaluc), Kőrösi Já nos (Gesztely), Kuhut Gyu la (Tállya), Kundrák Jó zsef (Be kecs), Kuzsmics An tal (Olaszliszka), Kuzsniczky Szigfried (To kaj), La dá nyi Já nos (Tarcal), Landeczki Já nos (Mád), Lefkovits Hen rik (To kaj), Lénárt And rás (Zemp lén), Len gyel Já nos (Monok), Lichvár Já nos (Lasztóc), Li ga Ist ván (Bély), Lik tor La jos (Bodrogszentmárton), Lipán Gá bor (Zemp lén), Lisoczki Bé ni (Tiszakarád), Lóczi Já nos (Felsőtárkány), Lóczi Si mon (Felsőtár kány), Dr. Ló ránd Er nő, (To kaj), Lőrincz Mik lós (Regetehuta), Luk ács Mi hály (Legenye), Luterán Fe renc (Sá ros patak), Maczej Ist ván (Sze rencs), Maczkó Já nos (Mikóháza), Ma gyar Já nos (Királyhelmec), Ma gyar Jó zsef (Bodrogkeresztúr), Majdanics Ist ván (Pácin), Ma jor Mi hály (Tolcsva), Mályi La jos (Agárd), Marczi Im re (Nagytárkány), Má té And rás (Ricse), Matrik Mi hály (Garany), Med ve Já nos (Szegilong, harc ban meg halt: au gusz tus. 11.), Me ző Jó zsef (Kistárkány), Midereiter Sán dor (Mád), Mitra György (Végardó), Mol nár And rás (Olaszliszka), Mol nár Bé la (Girincs), Mol nár Ist ván (Boly), Mol nár Já nos (Bor si), Mol nár Já nos (Rátka), Mol nár Já nos (Tiszalúc), Mol nár La jos (Megyaszó), Mó ric Sándor (Láca), Mó ricz And rás (Láca), Mó ricz Sán dor (Láca), Moskovszky La jos (Erdőbénye), Motil Má té (Tállya), Mó zes Mi hály (Vaj dács ka), Murgai Jó zsef (Ricse), Musika Ist ván (Agárd), Nagy Fe renc (Mezőzombor), Nagy Ist ván (Tiszakarád), Nagy Já nos (Pácin), Nagy Já nos (Taktaharkány), Ne mes And rás (Nagytárkány), Novák György (Végardó), Ocskai Já nos (Rad), Oláh Jó zsef (Erdő bénye), Oláh Kár oly (Kiscigánd), Olcsvai Ru dolf (Vámosújfalu), Ozsvárt Fe renc (Tiszaluc), P. Tóth Jó zsef (Kolbása, harc ban meg halt: au gusz tus. 11.) Pahmer La jos (Tolcsva), Papp Jó zsef (Kistárkány), Pa ra jos Sán dor (Zemplén), Páricsi And rás (Bor si), Pa tai Fe renc (Bély), Pa ta ki Ist ván (Nagyrozvágy), Pa ta ki Jó zsef (Tarcal), Pelestyák Fe renc (Zemp lén), Picső Orosz Miklós (Bodrogzsadány), Pimkó Im re (Karcsa), Pócs And rás (Felsőtárkány), Polacsek Gyu la (Gyön gyös), Pollák Ist ván (Nagy tárkány), Pollák Jó zsef (Kásó), Pomola Vik tor (Erdőbénye), Rácz Im re (Komlóska), Rallai Já nos (Bodrogkisfalud), Reichard Gá bor (Nagygéres), Rembeczki Fe renc (Mezőzombor), Répási Fe renc (Bodrogolaszi), Repóczki Mi hály (Velejte), Ré vész Já nos (Mád), Dr. Ló ránd Er nő, (To kaj), Ros tás Já nos (Bodvásújlak), Rozgonyi Já nos (Sá ros pa tak), Sangula Já nos (Er dő hor vá ti), Sán ta György (Céke), Sárosi Jó zsef (Sá rospa tak), Schmidt Gá bor (Károlyfalva), Seman Jó zsef (To kaj), Sentei And rás (Tarcal), Séra Já nos (Pácin), Sera Sán dor (Pácin), Si mon Já nos (Tolcsva), Sipos Já nos (Olaszliszka), Sí pos Já nos (Perbenyik), Sivák Já nos (Ladmóc), Sol tész Gé za (Szegilong), Sol tész La jos (Olaszliszka), Spi e gel Vil mos (Nagytoronya), Strella Fe renc (Sá ros pa tak), Stupf Mi hály (Her cegkút), Sváb Jó zsef (Szomotor), Sza bó And rás (Erdőbénye), Sza bó And rás (To kaj), Sza bó Fe renc (Karcsa), Sza bó Fe renc (Le lesz), Szabó Ist ván (Tiszakarád), Sza bó Já nos (Er dő hor vá ti), Sza bó Já nos (Tiszaluc), Sza bó Jó zsef (Karcsa), Sza bó Jó zsef (Mezőzombor), Sza bó Kár oly (Csobaj), Sza bó Sán dor (Kistokaj), Szacsony Mi hály (Dámóc), Szadai Já nos (Tarcal), Szaj kó Mik lós (Dámóc), Szalai Fe renc (Kiskövesd), Szán tó Já nos (Sze rencs), Szécsi Fe renc (Kistokaj), Szé kely La jos (Luka), Szemán Já nos (Bodrogzsadány), Szendrei And rás (Sá ros pa tak), Szilágyi Bar na, [Signum laudis] (Sá rospa tak), Szil ágyi Kál mán (Bodrogszentes), Szokira Jénos (Nagykáz mér), Szopkó Ist ván (Battyán, harc ban meghalt: au gusz tus. 11.), Sző ke Zsig mond (Taktaharkány), Szűcs Pál (Erdőbénye), Ta kács Im re (Tiszaluc), Ta kács Im re (Tiszalúc), Ta kács Kár oly (Tisza luc), Tar Ist ván (Luka [Bodrog halom]), Tardos Jó zsef (Kiscigánd), Tassonyi Dá ni el (Tarcal), Timkó György (Alsóregmec), Tipán And rás (Czéke), Tircsi Ist ván (Bély), Toják Je nő (Vécs), To ka ji Pé ter (Tiszaluc), To ka ji Sá mu el (Tarcal), Toldy Mik lós (Tállya), Tomka Já nos (Bodzásújlak), Tomori Gy. (Dámóc), Tóth Ist ván (Bodrogkeresztúr), Tóth Já nos (Agárd), Tóth Já nos (Felsőberecki), Tóth Já nos (Pácin), Tóth Jó zsef (Sá ros pa tak), Dr. Tóth La jos (Szerencs), Tóth Mi hály (Legenye), Tö rök Jáőnos (Szomotor), Tremberki Jó zsef (Három huta), Turcsányi Dá ni el (Bodrog szerdahely), Tutkovich Mik lós (Filkeháza, Oleszánál 1916 nya rán szív lö vés ál tal el esett), Tuza Ist ván (Tarcal), Ung vá ri Jó zsef (Bor si), Üve ges István (Nagy bá ri), Va gány La jos (Bély), Va ji Gyu la (Olaszliszka), Váradi Fe renc (Karcsa), Váradi Kár oly (Luka [Bodroghalom]), Var ga Já nos (Bély), Var ga Já nos (Végardó), Var ró Fe renc (Bély), Vécsi Jó zsef (Ricse), Verbőczi Jó zsef (Új huta), Ve res Jó zsef (Kisrozvágy), Vig Já nos (Megyaszó), Vi tá nyi Mik lós (Makkoshotyka), Vona Jó zsef (Bély), Záboránszki Sán dor (Sze rencs), Za ját György (Tőketerebes), Zelenák And rás (Pálföld), Zombory La jos (Tarcal), Zuckermandl Lász ló (Sá rospa tak). Godzsák At ti la

8 XXIV. évf. 7. sz. Szja 1%: a évi fel aján lás ra szep tem ber 30-ig re giszt rál hat nak a ci vil szer ve ze tek Az a ci vil szer ve zet, amely 2016-ban ré sze sül ni sze ret ne az 1 szá za lé kos fel aján lá sok ból és még nincs re giszt rá ci ó ja, a 15EGYREG adat la pon tud ja azt meg ten ni szep tember 30-ig. A ha tár idő jog vesz tő. Idén szep tem ber 30-ig kell be nyúj ta ni elekt ro ni ku san a NAVhoz a 15EGYREG nyom tat ványt an nak a ci vil szer ve zet nek, amely 2016-ban sze ret ne az 1 szá za lé kos fel aján lá sok ból ré sze sül ni, mi vel a re giszt rá ci ós ké re lem be nyúj tá sá nak ha táride je a ren del ke ző évet meg elő ző év szep tem ber 30-a. A ha táridő jog vesz tő, te hát aki idén el mu laszt ja a re giszt rá ci ót, az jö vő re nem le het ked vez mé nye zett, va gyis nem ré sze sül het a fel aján lá sok ból. A re giszt rá ció vissza vo ná sig ér vé nyes ben ki zá ró lag azok a ci vil ked vez mé nye zet tek ré szesül het nek a fel aján lá sok ból, ame lyek ta valy szep tem ber 30-ig elekt ro ni ku san re giszt rál tak a NAV-nál. A NAV internetes hon lap ján a link alatt meg ta lál ha tó az ér vé nye sen re giszt rált ci vil szer ve ze tek lis tá ja, az ab ban sze rep lő szer ve ze tek nek nem kell újabb re giszt rá ci ós ké rel met be nyúj ta ni uk. Köz tar to zás ese tén a NAV a fel aján lott ös szeg meg fe le lő ré szét a köz tar to zás ki egyen lí tésé re át ve ze ti és a fenn ma ra dó ös sze get ki utal ja. A fel aján lott ös szeg nagy sá gá ról a NAV 2015 szep tem be ré ben elekt ro ni ku san tá jé koz tat ja az érin tett ked vez mé nye zet te ket, va la mint szep tem ber 15-éig a hon lap já ra is ki he lye zi a fel aján lás sal érin tet tek lis tá ját és a ré szük re fel aján lott ös szeg nagy sá gát. Bő vebb in for má ció a NAV hon lap ján ( a 26-os szá mú in for má ci ós fü zet ben ta lál ha tó. Ha nem kapja meg az újságot, hívja a terjesztőt a 30/ telefonszámon! SÁ TOR AL JA ÚJ HELY VÁ ROS KÖZ ÉLE TI LAP JA Főszerkesztő: Ujj Pé ter Kiadja: Zemp lén Te le ví zió Köz hasz nú Non prof it Kft. Felelős ki adó: Sá tor al ja új hely Vá ros Ön kor mány za ta Szerkesztőség: 3980 Sá tor al ja új hely, Szín ház köz 4. Telefon: 30/ ujjpeter@g mail. com Készült: a Start Re ha bi li tá ci ós Fog lal koz ta tó és In téz mé nyei Köz hasz nú Non prof it Kft. Nyír sé gi Nyom da Üze mé ben, Nyír egy há za, Árok u. 15., Te le fon: 42/ Felelős ve ze tő: Ba logh Zol tán, ve zér igaz ga tó Megjelenik ha von ta, 5000 pél dány ban HU ISSN Építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég keres munkavállalót az alábbi munkakörbe: - kőműves, - lakatos-hegesztő, - építőipari betanított munkás Jelentkezés: - személyesen: REX-BAU Kft Sátoraljaújhely, Pataki út 37/A. - telefonon: Sztarincsák Pál 06 20/ sztarincsakpal@rexbau.hu