A SZENT-LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT ÖSZTÖNZÉS- MENEDZSMENT KONCEPCIÓJA

Átírás

1 A SZENT-LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT ÖSZTÖNZÉS- MENEDZSMENT KONCEPCIÓJA SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP /

2 A SZENT-LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT ÖSZTÖNZÉS- MENEDZSMENT KONCEPCIÓJA október SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP / Készítette: InNow Tanácsadó Zrt. 2

3 Tartalom Tartalom A tanulmány felépítése Vezetői összefoglaló Tanulmány háttere, célja Módszertani keretek Helyzetfeltárás Alapelvek Munkavállalói elvárások Ösztönzési eszközök Vezetői szerepek és motiváció Anyagi jellegű eszközök Bérpolitika Nem anyagi jellegű eszközök Tanulmány háttere, célja és elvárt eredményei Háttér Elvárt eredmények Módszertani keretek Helyzetfeltárás A görögkatolikus vallás jelenléte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Az intézmények működési és gazdasági területének társadalmi helyzete Jövedelmi szint Munkaerő-piaci helyzet Demográfiai és szociokulturális háttér alakulása a térségben Szociális ellátórendszerre háruló feladatok Szolgáltatások

4 Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Idősek otthona (átlagos, demens, emelt szintű) Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona Szociális szolgáltatások igénybevétele ellátottak létszáma és jellemzői A Szeretetszolgálat bemutatása Általános humánerőforrás adatok A foglalkoztatottak vizsgálata Szervezeti keretek Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ - Fehérgyarmat A Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona Máriapócsi Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona Nyírvasvári Szent Simeon és Anna Szeretetotthon Szent Anna Idősek Otthona Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly Szent Pantaleimon Szeretetotthon Idősek otthona Folyamatelemzések Munkaerő-piaci pozíció SWOT elemzés Ösztönzés-menedzsment koncepció Alapelvek Az ösztönzési-menedzsment koncepció céljai és kapcsolata az intézményi fejlesztési célokkal Mi is a motiváció és miért fontos?

5 6.4 Vezetői szerepek és motiváció kapcsolata Stratégia szintű vezetés hosszú távú célok megfogalmazása, irányok kijelölése, rendszer építése Teljesítménymenedzsment ciklus felépítése és következetes véghezvitele Szervezeti kultúra és értékrend meghatározói Ösztönzési és motivációs eszközök fejlesztése Önmagunk fejlesztése vezetőként Motivációs elméletek Tartalomelméletek Maslow szükséglet elmélete Alderfer ERG elmélete McClelland elmélete Herzberg kéttényezős modellje Célkitűzés elmélet Folyamat eleméletek A méltányosság-elmélet Az elvárás elmélet A megerősítés elmélet Motiváció Külső tényezők Szakpolitikai környezet Európai kitekintés az Európa 2020 stratégia szociális dimenziója Az Európa 2020 stratégia Magyarország Szabályozási környezet Egyházi szerepvállalás Finanszírozási rendszer változása Szociális ágazat fejlesztése Munkáltatói elvárások

6 6.6.4 Munkavállalói elvárások Ösztönzési eszközök Hogyan építsünk rendszert? Bérpolitika Bérpolitika, mint az ösztönzési rendszer egyik eleme Alkalmazott bérpolitika sajátosságai a Szeretetszolgálat által működtetett intézményeknél Munkakörök rendszere Béren kívüli anyagi juttatások rendszere Egyéb lehetséges ösztönzési eszközök Szeretetszolgálat jelenlegi gyakorlata További lehetséges ösztönzési eszközök Vezetői működés Vezetőfejlesztő programok Képzési rendszer Dolgozói elégedettség mérése Tudásmegosztó akciók Csapatépítés és egyéb szervezeti események Munkahelyi wellness Karriermenedzsment Felhasznált irodalom

7 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Lehetséges, nem anyagi jellegű ösztönzési/motivációs eszközök táblázat: Ösztönzés-menedzsment koncepció kidolgozása során interjúalanyok táblázat: A katolikus és ezen belül a görögkatolikus népesség száma és aránya a teljes népességhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2001, 2011, fő,%) táblázat: A görögkatolikus népesség megoszlása családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (2011, fő) táblázat: A görögkatolikus népesség megoszlása kor szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011, fő) táblázat: A görögkatolikus népesség megoszlása iskolai végzettség szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (2011, fő) táblázat: A görögkatolikus népesség területi megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011, fő,%) táblázat: A legnagyobb görögkatolikus közösséggel rendelkező települések Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (2011, fő) táblázat: Az időskorúak otthonaiban működő férőhelyek, illetve az ellátottak száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( ) táblázat: Várólisták a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat intézményeiben táblázat: Az intézmények elhelyezkedése táblázat: Foglalkoztatottak létszáma intézményenként táblázat: A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat humánerőforrása munkakörönként táblázat: A foglalkoztatottak száma nemenkénti bontásban intézményenként táblázat: A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat humánerőforrása intézményenként és a legmagasabb iskolai végzettség szerint táblázat: A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat humánerőforrása intézményenként és a legmagasabb iskolai végzettség szerint táblázat: A foglalkoztatottak létszáma szervezeti hierarchia szerint táblázat: A foglalkoztatottak átlagéletkora táblázat: A foglalkoztatottak száma korcsoportonként

8 20. táblázat: A éves, illetve a éves népesség aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi rátája Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( ,%) táblázat: A éves népesség gazdasági aktivitása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( , ezer fő) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása nem, kor és végzettség szerint (2013, ezer fő,%) táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011) táblázat: A humán-egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozók száma Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében ( ) táblázat: Szervezetdiagnosztai kérdőív 5. kérdés Az alább felsoroltak közül mely tényezőt látja leginkább a hatékonyabb munkavégzés akadályának? táblázat: Szervezetdiagnosztikai kérdőív 6. kérdés Kérjük, értékelje, hogy az alább felsorolt intézkedések megvalósításuk esetén milyen mértékben járulnának hozzá a szolgáltatás minőségének javulásához táblázat: Szervezetdiagnosztikai kérdőív 7. kérdés Milyennek ítéli meg intézményében a vezetői tevékenység színvonalát? táblázat: Szervezetdiagnosztikai kérdőív 13. kérdés Önt mivel lehet leginkább motiválni? táblázat: Szervezetdiagnosztikai kérdőív 16. kérdés Tapasztalatai szerint mi okozza Önnek a legnagyobb problémát a napi munkavégzés során? táblázat: Szervezetdiagnosztikai kérdőív 29. kérdés Megfelelőnek tartja az Ön szakmai tevékenységének támogatását a vezetői által? Amennyiben válasza nem, az alább felsoroltak közül mi az, amit leginkább hiányol? táblázat: Munkakörök a Szeretetszolgálat intézményeiben táblázat: Szervezeti hierarchia/ munkakör szerinti besorolás táblázat: Átlagbérek intézményenként táblázat: Átlagbérek szervezeti hierarchia szerint táblázat: Többletfeladatok/ munkakörök táblázat: Béren kívüli juttatások a Szeretetszolgálat intézményeiben táblázat: Lehetséges, nem anyagi jellegű ösztönzési/motivációs eszközök

9 38. táblázat: Elvégzett képzések száma ben a 7 szociális intézményben táblázat: 10 főre jutó képzések száma táblázat: Szellemi/fizikai dolgozók aránya a képzéseken táblázat: Elvégzett képzések a képzés típusa szerint táblázat: Elvégzett képzések száma témakörönként táblázat: Képzések és munkakörök táblázat: Képzések és munkakörök a II. János Pál Pápa Idősek Otthonában táblázat: Képzések és munkakörök a Sója Miklós Szociális Intézményben táblázat: Képzések és munkakörök a Szent Anna Idősek Otthonában táblázat: Képzések és munkakörök a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Központjában táblázat: Képzések és munkakörök a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló- Gondozó Otthonában táblázat: Képzések és munkakörök a Szent Pantaleimon Szeretetotthonban táblázat: Képzési mátrix táblázat: Szervezetdiagnosztai kérdőív 24. kérdés Megítélése szerint megfelelő mértékű és elvárható hatékonyságú-e az intézményen belül és kívül megszerzett tudás megosztása? 174 Ábrajegyzék 1. ábra: A görögkatolikus népesség megoszlása családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011,%) ábra: A görögkatolikus népesség megoszlása kor szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011,%) ábra: A görögkatolikus népesség megoszlása iskolai végzettség szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (2011,%) ábra: A népesség és ezen belül a görögkatolikusok megoszlása településtípus szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011,%) ábra: Öregedési index alakulása ábra: Az időskorúak otthonainak száma és kihasználtsága Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( )

10 7. ábra: Foglalkoztatottak aránya az intézményrendszerben ábra: A foglalkoztatottak aránya nemenként intézményenként ábra: Foglalkoztatottak megoszlása végzettség szerint ábra: A foglalkoztatottak megoszlása szervezeti hierarchia szerint ábra: Foglalkoztatottak száma korcsoportonként ábra: Stratégia felépítése ábra: Maslow motivációs elmélete ábra: Herzberg kéttényezős modellje ábra: Motiváció tartalomelméleti áttekintés ábra: Motiváció jutalom-büntetésre épülő elméleteinek hatásmechanizmusa ábra: Megélhetési kiadások és jövedelmek alakulása a közszférában ábra: Átlagbérek munkakör típusonként ábra: Átlagbér munkakörönként ábra: Teljesítménymenedzsment ciklus ábra: Elvégzett képzések a képzés típusa szerint

11 1 A tanulmány felépítése A tanulmány az alábbi fejezetekből épül fel: 1. fejezet: A tanulmány felépítése 2. fejezet: Vezetői összefoglaló 3. fejezet: A tanulmány célja és fókusza 4. fejezet: Módszertani keretek: az adatgyűjtés eszközeinek bemutatása 5. fejezet: Helyzetfeltárás: e fejezetben a Szeretetszolgálat és 7 szociális intézményének a témához kapcsolódó helyzetét tárjuk fel 6. fejezet: Ösztönzés-menedzsment koncepció: Visszautalva a helyzetfeltárásra lehetséges, használható elméleteket és koncepciókat mutatunk be, javaslatot téve a Szeretetszolgálat intézményrendszeren belüli alkalmazására. 11

12 2 Vezetői összefoglaló 2.1 Tanulmány háttere, célja A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat pályázatot nyújtott be Társadalmi Megújulás Operatív Program Az egyházi fenntartásban lévő szociális szolgáltatók és intézmények alapés szakellátási feladatainak fejlesztése c. Pályázati Felhívására, (TÁMOP /1), melyet el is nyert. A pályázatában a Szolgálat célja, hogy az elkövetkezendő évek társadalomban keletkező legfontosabb szociálpolitikai kihívásaira, az azok tekintetében felvállalt társadalmi felelősségvállalással célzottan, az egyéni szükségletek irányába ható, a családokat erősítő, a leghatékonyabb forráselosztás alapján működő, eredményes és hatékony szolgáltatási és ellátórendszer hozzon létre a meglévő rendszer innovációjával. A kihívásokra teljes megújítási folyamattal kíván a szervezet választ adni, mely érinti a teljes szolgáltatásfejlesztést, egy komplex intézményfejlesztési stratégia létrehozását, beleértve az egyes intézmények saját stratégiájuk kialakítását is, illetve a szervezet folyamatainak, HR koncepciójának megújítását is. Jelen tanulmány az ösztönzési és menedzsment koncepcióját dolgozza ki, mely integráns részét a humánerőforrás-gazdálkodásnak. Az ösztönzési, motivációs politika a motivációs rendszer mögött fellelhető azon értékeket, alapelveket határozza meg, amelyek alapján a szervezet díjazza az alkalmazottak teljesítményét. 2.2 Módszertani keretek A koncepció kialakításához az alábbi estközöket használtuk: Dokumentumelemzés Személyes interjúk Szervezetdiagnosztikai kérdőív Fókuszcsoportos interjú 2.3 Helyzetfeltárás A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat működési területét elsősorban Szabolcs- Szatmár-Bereg megye középső, keleti és déli részei jelentik, de gyakorlatilag az egész megyéből fogadnak ügyfeleket. A Szeretetszolgálat által fenntartott szociális intézmények az 12

13 5936,5 km 2 területű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók, a megye 13 járása közül a Fehérgyarmati, a Kisvárdai, a Mátészalkai, a Nagykállói és a Nyírbátori járásokban. A Szeretetszolgálat működési területéről elmondható, hogy az ország gazdasági fejletlen részén leghátrányosabb helyzetű járásai közé tartoznak. Azt itt élő lakosok jövedelmi viszonyai jóval kedvezőtlenebbek az átlaghoz viszonyítva. A lakosság fokozatosan csökken, elöregedik, emiatt, illetve egyes társadalmi folyamatok hatására (a generációk egymástól távol élése, kétkeresős családmodell) nagyobb és fokozódó szükség van a formálisabb, családon kívül nyújtott szociális szolgáltatásokra. A népesség korösszetétele, ezen belül elsősorban a gyermekkorúak és az időskorúak arányának területi különbségei eltérő igényeket támasztanak az ellátórendszerek felé. A lakosság egészségi állapota ugyancsak meghatározza a szociális ellátás iránti igényeket. A területi különbségeket növeli, hogy egészségi állapotuk alapján azokban a térségekben szorulnak nagyobb arányban és tartósan szociális ellátásra, ahol egyéb kockázati tényezők (alacsony jövedelem, munka-nélküliség) is fokozottan érvényesülnek. A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálatot Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök december 6-ai hatállyal abból a célból alapította meg, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegye szociális és karitatív életének és működésének jobb, hatékonyabb átgondoltabb ellátását biztosítsa. A szociális ellátórendszer folyamatos változásainak eredményeképpen a Szeretetszolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben vállal szerepet a szociális alapszolgáltatások és szakellátások, valamint a gyerekvédelmi szakellátás fenntartói feladatinak ellátásában. A Szeretetszolgálat évben 7 szociális szolgáltató és intézmény fenntartói feladatait látja el. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben foglalt feladatok közül az intézmények az alábbiakat látják el: Alapszolgáltatás keretében: étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása; szakosított ellátás keretében: 13

14 idősek gondozóháza, idősek otthona (átlagos, demens, emelt szintű), fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú otthona, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona. A Szeretetszolgálat által fenntartott intézményekben összesen 351 dolgozó foglalkoztatására kerül sor. Az ellátotti létszám jelenleg 990 fő. 2.4 Alapelvek A kapott információk alapján az alábbi alapelveket azonosítottuk: Szabályozottság: A teljes projekt egyik célja hogy megteremtse a fenntartott intézmények, melyek alapítása más-más időpontokra tehető, és jogelőd fenntartóik is változatosak, szabályszerű és etikus működésen túli, valós, a szervezeti integritás, a valódi szakmai alapokon nyugvó feltételrendszerét. Olyan szabályrendszer kialakítása szükséges, melyek támogatják a magas szakmai minőséget, jó munkakörülményeket, hogy a munkatársak a megfelelő körülmények között dolgozhassanak. Partnerség és iránymutatás: Vezetői interjúk alapján elmondható, hogy igény van központi iránymutatásra a HR rendszerek fejlesztése kapcsán. Az iránymutatáson túl a rendszerek fejlesztésében a folyamatok és kapocsoldó sablonokat várják még a vezetők a Központtól. Ezeken túl, különösen a kisebb intézmények esetében az irányelveken túl konkrét HR szolgálatásgokat (pl. munkajogi tanácsok, toborzás-kiválasztás, képzésszervezés) is szívesen vennének, természetesen a vezetői döntés szabadságának megtartásával. Egységesség: Az intézményi működést megalapozó dokumentumok, az intézményi működést segítő adminisztrációs rendszerek, folyamatok nem egységesek, és csak a jogszabályok adta eszközök köréből merített a fenntartó az intézmények hatékony működtetése, az ellátotti utak szervezése, az ellátottak számára nyújtott szolgáltatás és ellátás szakmai módszertani támogatására. A kialakítandó rendszerek fontos alapelve, hogy egységesen működjenek minden fenntartott intézményben. Átláthatóság: Ugyanilyen fontos alapelv, hogy minden dolgozó értse és megértse, milyen rendszerek működnek a Szeretetszolgálaton belül. Ennek egyik előfeltétele a 14

15 megfelelő dokumentáltság, a másik a munkatársak folyamatos képzése, tájékoztatása e rendszerek kapcsán. Bizalom: A bizalom elve felfedezhető több a fentiekben leírt elvben, azonban a vezetők külön kiemelték mint a működtetés egyik alapját, mely áthatja a szervezetet és meghatározza a szervezeti kultúrát. Az együttműködés egyik alapelve a bizalom, mely nélkül a Szeretetszolgálat nem tud működni. Fókusz jelenleg a nem anyagi jellegű ösztönzésen legyen: Egyrészről a Szeretetszolgálat anyagi eszközei korlátosak, ezért anyagi ösztönzőkben csak kis mozgástér áll rendelkezésre, így a hangsúlyt a nem anyagi jellegű motivációs eszközökre fektetjük. Másrészről a Szeretetszolgálat vezetői interjúi alapján a dolgozói elkötelezettség magasnak mondható, és fontos, hogy a motivációt ne külső motivációs tényezőkkel növeljék. Ezzel együtt az eszközparkban legyenek anyagi jellegű ösztönzők is, de a hangsúlyt most ne ezek kapják. Hasonló feladatkör-hasonló bér elve: A bérezésben az egyik intézményi alapelv, hogy azonos vagy hasonló munkakörökhöz igyekeznek azonos bért meghatározni, a bérfeszültségek elkerülése érdekében. 2.5 Munkavállalói elvárások Az ösztönzés-menedzsment rendszerrel kapcsolatos munkavállalói (nem vezetői) elvárások forrása a Szervezetdiagnosztikai kérdőív volt. A kérdőívről bővebben jelen projekt keretében készülő Szervezetdiagnosztikai mérés összegzése tanulmányban olvashatnak. A kérdőíves felmérésből kiemeltük azon kérdéseket, melyek érintették ezek összegzése az alábbi: A hatékony munkavégzést gátló az együttműködés (team-munka) hiánya (122 fő), és megfelelő ösztönzési rendszer hiánya (119 fő), melyet sokan említettek. A vezetői munka színvonalának megítélésében az egyes intézmények megítélésének átlaga nem mutat jelentős különbséget. Az értékelés részszempontjai között szerepelt a munkatársak ösztönzése tevékenység értékelése, és a személyre szabott rendszeres értékelés, visszajelzések adása is. Mindkét szempont magas, 4,3 és 4,2 es pontot kapott. Ezt összevetve a vezetői interjúkkal, ahol jellemzően az állították a vezetők, hogy nem foglalkoznak eleget 15

16 munkatársaikkal, és nem adnak nekik visszajelzéseket rendszeresen, megállapíthatjuk, hogy a vezetők szigorúbban értékelik magukat, mint ahogy azt a beosztottjaik teszik. A motivációval összefüggő válaszok intézményenként és motivációs eszközönként is eltérő képet mutatnak. Leginkább az alábbi motivációs eszközökkel lehet motiválni a munkatársakat: munkájuk figyelemmel kísérésével, őszinte visszajelzésekkel (189 fő), anyagi eszközökkel (104 fő), fejlődési lehetőség biztosításával (94 fő), döntésekbe történő bevonással (74 fő), továbbképzéssel (74 fő), szakmai rendezvényeken való részvétel lehetőségével (73 fő). Az anyagi eszközök válasz megjelölése azt mutatja, hogy a dolgozók bérszínvonala elmarad az ideálistól. A válaszadók többsége elégedett a vezetői támogatással, jó kapcsolatot tart fent a vezetőjével, és a vezetők figyelembe veszik a javaslatukat is. 2.6 Ösztönzési eszközök Vezetői szerepek és motiváció Összefoglalóan elmondható, hogy a Szeretetszolgálat vezetői az együttműködés kultúráját támogatják, és képviselik, azonban a tudatos vezetés kultúrájában még vannak fejlesztendő területek. Stratégiai szintű vezetés Jelenleg folyik az Intézményfejlesztési stratégia kialakítása, melynek célja közép- és hosszú távra meghatározni a görögkatolikus szociális alap- és szakellátások, mint közszolgálat fő céljait, a as fejlesztéspolitikai keretrendszernek megfelelően, definiálni a Szeretetszolgálat szociális fejlesztési célrendszerét, a fejlesztési prioritásokat, intézkedési tervet, mutatókat és forrásigényt. A tevékenység keretében kialakítják a Szeretetszolgálat fenntartói szintű fejlesztési stratégiáját, illetve 6 intézmény intézményfejlesztési tervét A következő 7 évre a stratégia szintű tervezés első lépései megtörténtek, a vezetőknek javasolt ezen tervek nyomonkövetése, illetve szükség szerinti felülvizsgálata. 16

17 Teljesítménymenedzsment A Szeretetszolgálat és intézményei működésében nincs tudatos teljesítménymenedzsment, a teljesítményértékelési rendszer kialakítása e projekt keretében kezdődött meg. Az interjúk alapján elmondható, hogy sokféle vezetői gyakorlat van jelen a szervezetben. Van olyan vezető, aki több idő fordít beosztottjai tudatos menedzselésére, a többség azonban, saját állítása szerint is keveset, ezért javasolt e területek a szisztematikus fejlesztése. Erre alkalmas lehet egyéni fejlesztés, vezetőfejlesztés/ műhely, és ezek kombinációja. Szervezeti kultúra és értékrend Szervezeti kultúra fogalmára számos elmélet, definíció létezik. Jelen tanulmánynak nem célja ezek bemutatása vagy összefoglalása. A számos elméletben közös vonás, hogy a vezető kulcsszereplője e kultúra kialakításának, fenntartásának, illetve adott esetben megváltoztatásának. Ennek tudatosítása és operatív szintre törtnő lefordítása fontos része a tudatos vezetésnek és az ösztönzési eszköztárnak is. Az vezetői interjúk és a dokumentumelemzés alapján elmondható, hogy a segítés gondolata az alapja a Szeretetszolgálat és intézményeinek működésében, és az ehhez kapcsolódó magas színvonalú szakmai munka alapvető értékként jelent meg az vezetők értékvilágában. Ehhez kapcsolható még az együttműködés értéke, amit szintén többen hangsúlyoztak. E területen vegyes képet mutatnak az intézmények. Vezetői szinten kifejezetten erősnek mondható az együttműködés, és jelen projekt eredményeképpen az alsóbb szinteken dolgozó munkatársak is kezdik jobban megismerni egymás munkáját, de itt még van bőven tér a fejlődésre. Ösztönzés-és motivációs eszköztár fejlesztése Jelen projekt keretében több féle olyan fejlesztés zajlik, mely a Szeretetszolgálat humánerőforrás fejlesztésével, szervezetfejlesztésével foglalkozik. Jelen tanulmány is hozzájárul azon eszköztár kialakításához, amely a Szeretetszolgálat intézményeinek ösztönzési és motivációs bázisát fogja adni. Önmagunk fejlesztése vezetőként Az önfejlesztés területén a kötelező képzési rendszer egyes képzései, illetve a most futó projektek adta lehetőségeken belül találtunk példákat a vezetői önfejlesztésre. Tudatosan 17

18 kialakított, tervezett önfejlesztési folyamatot menedzselő vezetésben azonban még van tér a fejlődésre. Fontos, hogy a vezetők saját magukat menedzseljék e téren is, és erre ösztönözzék saját beosztottjaikat is Anyagi jellegű eszközök Bérpolitika A bérezés minden esetben megegyezés szerint történik, az egyes intézmények között nagy eltérések nincsenek. Az alkalmazott bérpolitika szerint általában csak a vezetői munkakörökben dolgozó munkatársak kaphatnak magasabb bért, mint a Kjt által hasonló munkakörre meghatározott illetménymaximum, az alapbéreknél a Kjt szerinti besorolást alkalmazzák, ettől munkáltatói döntés alapján csak minimális eltérések vannak. Az azonos munkakörökben foglalkoztatottak esetén törekednek az azonos bérszínvonal megtartására, de ez központilag nem szabályozott, ahogy az sem, hogy a vezetők bérezése hogyan történjen. Az interjúk szerint a fluktuáció nem jellemző, ezért a motivációs rendszer és a bérpolitika kialakításánál nem ez az elsődleges szempont. Javaslatok a jelenleg alkalmazott bérpolitika továbbfejlesztéséhez: A HR folyamatok és ezen belül a bérrendszer kialakítása, a bérpolitika írásban nem szabályozott, ezt szabályozni kell központi szinten. Ez részben a jelenleg alkalmazott elvek rögzítését jelenti (Kjt-hez igazodó bérek), részben új szabályok kidolgozását pl. a vezetői bérezésekre vonatkozóan. A rendszer rugalmassága megőrizhető úgy is, hogy a szabályozókban az egyedi megállapodások eseteinek lehetőségeit rögzítik. Az egyes munkakörcsoportokon és munkakörökön belül bérsávok létrehozása (jelenleg egyébként a közalkalmazotti jogviszonyban is lehetőség van olyan illetménypótlék meghatározására, amivel a besorolásnál magasabb bér határozható meg), amelyek meghatározzák, hogy az adott munkakörben milyen bérezés lehetséges. Ehhez olyanintézményi sajátosságokat is figyelembe vevő szabályozás szükséges, amelyek alapján ezek a bérsávok kialakíthatók. A bérmódosítások rendszere sem kellően szabályozott. Ha az az alapelv érvényesül, hogy a munkatársak legalább a Kjt. szerint meghatározott bérezésben részesüljenek, akkor a Kjt. szerinti előmeneteli rendszert is biztosítani szükséges, ennek módját pedig 18

19 a bérpolitikában részletesen szabályozni kell. Ha a bérmódosítás esetében is a Kjt. által alkalmazott előmeneteli rendszert kívánják alkalmazni (senioritás alapú előmenetel) akkor a bérezéshez hasonlóan lehet a kiindulási alap a közalkalmazotti előmeneteli rendszer mint minimum. Ezt ki lehet egészíteni más elemekkel is, hogy a teljesítmény is érvényesülhessen, ne csak a senioritás (amely a lojalitást és korlátozott mértékben a munkakörben szerzett tapasztalatot értékeli, jutalmazza ). Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások rendszere ugyan limitált, főleg az anyagi lehetőségek miatt, de ezek az egyes intézmények esetében nagyobb eltérést mutatnak, mint a bérezés. A béren kívüli juttatások jelentős ösztönző erővel bírnak, mivel addicionális jövedelmet jelenthetnek a munkavállalónak, és léteznek olyan formái, amelyek kevesebb anyagi ráfordítást igényelnek a munkáltatótól, ezért érdemes figyelmet fordítani a béren kívüli juttatások rendszerének és elemeinek gondos kiválasztására. A béren kívüli juttatások és egyéb juttatások igen sok félék lehetnek, jelenleg ezek közül nem sokat használnak főleg anyagi korlátok miatt. Az interjúkból az derült ki, hogy a motivációs rendszerben nagyobb szerepet kívánnak szánni a nem anyagi jellegű béren kívüli juttatások ösztönző szerepének, mint a bérezésnek, ezért érdemes az ebben rejlő lehetőségeket a jelenleginél jobban kihasználni. Ezt támasztja alá a szakolyi intézményben 2014 végén elvégzett dolgozói elégedettségmérés egyik eredménye, amely szerint a dolgozók a béren kívüli juttatások rendszerével volta legkevésbé elégedettek a munkakörülmények közül. A béren kívüli juttatások rendszerével kapcsolatosan az alábbiakat javasoljuk: mérjék fel a munkatársak körében, hogy milyen béren kívüli juttatásokat preferálnának; a jelenlegieken kívül, amennyiben lehetőség lenne választásra; vizsgálják meg, hogy milyen további béren kívüli juttatások bevezetésére van lehetőség, még a korlátozott anyagi lehetőségek mellett is ilyenek lehetnek pl. a jelenlegi kedvezményes telefonhasználat mellett kedvezményes internet-hozzáférési lehetőség biztosítása a munkatársaknak, számítógép használat biztosítása magán célokra, rendezvényeken történő ingyenes részvételi lehetőség biztosítása stb.; 19

20 amennyiben lehetséges a jelenlegi béren kívüli juttatások körének szélesítése, azt egy cafeteria rendszerben vezessék be, amelyben választható elemek is vannak a dolgozók igényeihez igazodva a munkavállalói felmérés eredményének figyelembe vételével Nem anyagi jellegű eszközök A koncepció az alábbi eszközök közül néhányat azonosított már a Szeretetszolgálat működésében, illetve felsorolta azokat, melyek illeszkedhetnek a szervezet működésbe: 1. táblázat: Lehetséges, nem anyagi jellegű ösztönzési/motivációs eszközök Eszköz neve Teljesítménymenedzsment Visszajelzések adása Önállóság, szabadság biztosítása Vezetőfejlesztő programok Vezetőfejlesztő vezetői elvonulás egyéni fejlesztés Belső Képzések Külső képzések Dolgozói elégedettségmérés Tudásmegosztó akciók Csapatépítő események munkahelyi wellness Karriermenedzsment Díjak, elismerések Szabadidős programok, lehetőségek (kedvezményes kirándulások, céges üdülő biztosítása kedvezményesen, kulturális, sport és egyéb szabadidős bérlet, jegy biztosítása); Családbarát munkahely kialakítása Költségvonzata belső időráfordítás belső időráfordítás belső időráfordítás tréner biztosítása külső/belső facilitátor biztosítása képzett coach/mentor biztosítása belső időráfordítása külső oktató/tréner biztosítása külső alvállalkozó belső időráfordítása helyszín, tréner (ha releváns) eszközök biztosítása belső időráfordítás belső időráfordítás belső időráfordítás és helyszín, forrás biztosítása belső időráfordítás és eszközök biztosítása 20

21 3 Tanulmány háttere, célja és elvárt eredményei 3.1 Háttér A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat pályázatot nyújtott be Társadalmi Megújulás Operatív Program Az egyházi fenntartásban lévő szociális szolgáltatók és intézmények alapés szakellátási feladatainak fejlesztése c. Pályázati Felhívására, (TÁMOP /1), melyet el is nyert. A pályázatában a Szolgálat célja, hogy az elkövetkezendő évek társadalomban keletkező legfontosabb szociálpolitikai kihívásaira, az azok tekintetében felvállalt társadalmi felelősségvállalással célzottan, az egyéni szükségletek irányába ható, a családokat erősítő, a leghatékonyabb forráselosztás alapján működő, eredményes és hatékony szolgáltatási és ellátórendszer hozzon létre a meglévő rendszer innovációjával. A kihívásokra teljes megújítási folyamattal kíván a szervezet választ adni, mely érinti a teljes szolgáltatásfejlesztést, egy komplex intézményfejlesztési stratégia létrehozását, beleértve az egyes intézmények saját stratégiájuk kialakítását is, illetve a szervezet folyamatainak, HR koncepciójának megújítását is. A Szeretetszolgálat fenntartott intézményei vonatkozásában az egységesség szellemében a szervezetirányítás, menedzsment egységes rendszerének kialakítását és működtetését kívánja megvalósítani. Jelen tanulmány az ösztönzési és menedzsment koncepcióját dolgozza ki, mely részét képezi az egységes humánerőforrás-gazdálkodásnak. Az ösztönzési, motivációs politika a motivációs rendszer mögött fellelhető azon értékeket mutatja, meghatározza azokat az alapelveket, amelyek alapján a szervezet díjazza az alkalmazottak teljesítményét. A feladat célja, hogy hozzájáruljon a fenntartó és az intézmények innovatív humánerőforrás-gazdálkodási rendszerének kialakításához, mely érintheti a foglalkoztatás formáit, munka rendjét, a bérezési és javadalmazási rendszert. A szociális ágazatban dolgozó munkatársak egységes ösztönzési, motivációs rendszere (ösztönzés-menedzsment rendszere) központilag nem kidolgozott ben elindult a Szociális ÉletPálya, azaz a szociális életpályamodell kidolgozásának folyamata, melynek első eredményeképpen a dolgozók részére szociális ágazati bérpótlék került bevezetésre. Ezen túl azonban egyéb eredmények nem születtek. 21

22 A Szeretetszolgálat akkor tudja szervezeti hatékonyságát és eredményességét optimalizálni, ha kialakítja fenntartott intézményeinek ösztönzési és motivációs rendszerét. A rendszer a vezetőképzéstől, intézményen belüli és intézmények közötti életpályák lehetőségének felmutatásával, a belső és külső képzési rendszerek és lehetőségek meghatározásával, az ösztönzési rendszer (illetmény, béren kívüli juttatások rendszere) kidolgozásával egy kiszámítható görögkatolikus szociális életpálya lehetőségét kívánja megalkotni. A létrejövő ösztönzés-menedzsment rendszer magában foglalja az ösztönzési politikát, az ösztönzési stratégiát és az ösztönzés lehetséges eszközrendszerét, melyből a vezetőség választhat. 3.2 Elvárt eredmények Fenntartói szintű ösztönzés-menedzsment koncepció elkészítése: A kidolgozandó ösztönzésmenedzsment rendszer koncepciójának minimálisan elvárt tartalmi elemei: Helyzetfelmérés készítése a Szeretetszolgálat jelenlegi ösztönzési, motivációs rendszeréről, alkalmazásának tapasztalatairól, SWOT analízis, Folyamat-elemzések, Ösztönzési politika, ösztönzési stratégia és eszközrendszer kidolgozása, Az ösztönzést meghatározó tényezők (külső tényezők, elvárások munkáltatói oldalról, elvárások munkavállalói oldalról) A Szeretetszolgálat munkaerő-piaci pozíciója, Az ösztönzési stratégia céljainak kapcsolata az intézményi célokkal, Az ösztönzési rendszer kialakításának alapelvei, Az ösztönzési rendszer feltételei, Az ösztönzési rendszer ellenszolgáltatási rendszere (anyagi és nem anyagi ellentételezések), Ösztönzési eszközök, Bérpolitika (illetményrendszer, béren kívüli juttatások), Béren kívüli juttatások rendszere (vezetőképzés, intézményen belüli, és intézmények közötti életpályák lehetőségei, a belső és külső képzési rendszerek és lehetőségek). 22

23 4 Módszertani keretek A feladat végrehajtása során az ajánlati dokumentációban meghatározott módszereket használtuk: I. dokumentumelemzés 1. Intézményi dokumentumok: A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat szociális szolgáltatás-szervezési és fejlesztési szakmai koncepciója, 2015 alapító okiratok szervezeti és működési szabályzatok munkaköri leírások munkaszerződések ellátási szerződések és megállapodások egyéb belső szabályzatok, forrásanyagok (pl. értékelő lap a Szent Lukács-díjhoz) 2. Intézményi adatok: képzési adatok személyi és béradatok gazdálkodási adatok 3. Pályázati és projektdokumentumok. Projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program Az egyházi fenntartásban lévő szociális szolgáltatók és intézmények alap- és szakellátási feladatainak fejlesztése c. pályázati felhívásához (2015) Minőségirányítási Kézikönyv tervezete (2015) egyéb, a projekt megvalósítása során keletkezett dokumentumok (pl. dolgozói elégedettségmérés) 23

24 4. Jogszabályok: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 321/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 369/2013. (X. 24.) Korm. Rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 489/2013. (XII. 18.) Korm. Rendelet az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 92/2008. (IV. 23.) Korm. Rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosításairól, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításairól évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről 24

25 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 295/2013. VII. 29. Korm. rendelet az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak évi kompenzációjáról 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról 58/2013. (VIII. 7.) EMMI rendelet az egyházi költségvetési céltámogatások folyósításáról és elszámolásáról II. Mélyinterjúk 6 személyes interjú 2. táblázat: Ösztönzés-menedzsment koncepció kidolgozása során interjúalanyok Ungvári Sándor Bódvainé Dr. Pásztor Edit Lőw Gábor Lőw Gábor Kardos Attila Név Szervezet Pozíció Időpont Pappné Nagy Tünde Pappné Nagy Tünde Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat központja, Nyíregyháza Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat központja, Nyíregyháza Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, Hodász Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat igazgató irodavezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető és (2 interjú) és (2 interjú) óra óra óra 25

26 Nagyné Kirimi Annamária Nagyné Kirimi Annamária Név Szervezet Pozíció Időpont Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló- Gondozó Otthona, Szakoly Szent Pantaleimon Szeretetotthon, Nyírkarász III. Szervezetdiagnosztikai kérdőív intézményvezető intézményvezető óra A minőségi és hatékony munkavégzés megalapozását célzó komplex szervezetfejlesztési folyamaton belül szervezetdiagnosztikai mérést is végeztünk, melynek feldolgozását egy külön Szervezetdiagnosztikai tanulmányban összegezzük. A kérdőíveket az intézményfenntartó valamennyi alkalmazottnak megküldte, így minden munkatársnak lehetősége volt az intézményi, illetve intézményrendszer szintű működéssel összefüggésben véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni. 286 db kérdőívet töltöttek ki, ebből a hiányos kitöltöttség miatt 39 db nem volt értékelhető. Így a tanulmány az egyéb formában összegyűjtött információk mellett 247 db írásos kérdőív információit tartalmazza. IV. Fókuszcsoportos interjúk A szervezetdiagnosztikai mérésen belül fókuszcsoportos interjút is tartottunk én 18 fő vezető beosztású munkatárs részvételével. 26

27 5 Helyzetfeltárás 5.1 A görögkatolikus vallás jelenléte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat működési területét elsősorban Szabolcs- Szatmár-Bereg megye középső, keleti és déli részei jelentik, de gyakorlatilag az egész megyéből fogadnak ügyfeleket, így a görögkatolikus vallás jelenlétét és szerepét az egész megye vonatkozásában célszerű elemezni. A évi népszámlálási adatok alapján kijelenthető, hogy a görögkatolikus népesség területileg igen koncentráltan helyezkedik el: az összes magyarországi görögkatolikus 36,5%- a él Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez a fő a teljes megyei népesség 13,1%-át teszi ki 1. A görögkatolikusok többsége nő (53,2%), a férfiak száma ettől kissé elmarad. A magukat görögkatolikusnak vallók száma jelentős mértékben, mintegy 28%-kal csökkent a évi népszámláláshoz képest, ami azonban nem feltétlenül jelenti egyértelműen a vallás visszaszorulását: egyfelől a megye teljes népessége is nagymértékben (bár nem olyan nagy arányban) csökkent a természetes fogyás és az elvándorlás miatt (összesen -23 ezer fő, -3,9%); másfelől a válaszadók sokkal nagyobb arányban jelölték be a nem kívánt válaszolni, nincs válasz lehetőséget (2001-ben fő, 2011-ben fő). 3. táblázat: A katolikus és ezen belül a görögkatolikus népesség száma és aránya a teljes népességhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2001, 2011, fő,%) Fő Arány Fő Arány Férfi Katolikus ,2% ,6% Görögkatolikus ,5% ,8% Nő Katolikus ,4% ,5% Görögkatolikus ,7% ,4% Összesen Katolikus ,8% ,6% Görögkatolikus ,6% ,1% Forrás: KSH A görögkatolikus népesség összetételét több szempont alapján is meg lehet vizsgálni: 1 A teljes magyarországi népességen belül a görögkatolikusok aránya mindössze 2,3%. 27

28 családi állapot, életkor, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, nemzetiség, területi megoszlás. 4. táblázat: A görögkatolikus népesség megoszlása családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011, fő) 1. ábra: A görögkatolikus népesség megoszlása családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011,%) Családi állapot Fő Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Forrás: KSH 7% 12% 43% 38% Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Forrás: KSH A görögkatolikusok családi állapotát megvizsgálva kijelenthető, hogy körükben a nőtlenek és hajadonok aránya alacsonyabb, míg a házasok aránya némileg magasabb, mint a teljes népességben. 5. táblázat: A görögkatolikus népesség megoszlása kor szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (2011, fő) 2. ábra: A görögkatolikus népesség megoszlása kor szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011,%) Életkor Fő Forrás: KSH 24% 16% 14% 14% 14% 18% Forrás: KSH A Szeretetszolgálat tevékenysége szempontjából kiemelten fontos korcsoportot jelentenek az idősek: a 60 éven felüliek aránya 22%. Azonban hosszú távon figyelemmel kell lenni az 28

29 előre jelezhető változásokra és az ügyfelek várható létszámára, ez pedig azt mutatja, hogy a görögkatolikus vallás a fiatalabb népességcsoportokban kissé alulreprezentált a megye teljes népességéhez viszonyítva. 6. táblázat: A görögkatolikus népesség megoszlása iskolai végzettség szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011, fő) 3. ábra: A görögkatolikus népesség megoszlása iskolai végzettség szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011,%) Iskolai végzettség Fő Általános iskolánál alacsonyabb Általános iskola Középiskola szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola Forrás: KSH 19% 20% 8% 23% 30% Általános iskolánál alacsonyabb Általános iskola Középiskola szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola Forrás: KSH A megyei értékekhez képest elmondható, hogy az általános iskolai és szakiskolai/szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a görögkatolikusok körében, ezzel szemben az érettségivel és egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya alacsonyabb, azaz a legmagasabb befejezett iskolai végzettség alapján a görögkatolikus közösség inkább kedvezőtlen adatokkal jellemezhető. Az etnikai adatok azt mutatják, hogy a magyar nemzetiségűek aránya csaknem 100%-os ( fő). Ezen kívül a magukat romának (is) vallók száma jelentős még (4220 fő), a többi hazai kisebbség a görögkatolikusokon belül elenyésző. A területi megoszlás vizsgálata azért fontos, mert hasznos információkat ad a görögkatolikus népesség megyén belüli elhelyezkedéséről, amit érdemes figyelembe venni az intézményhálózat esetleges bővítésénél is. A megye legnagyobb görögkatolikus közösségei a Nyíregyházi és a Nyírbátori járásban találhatóak. A népességen belüli arányuk a Nyírbátori és a Nagykállói járásban a legnagyobb. 29

30 7. táblázat: A görögkatolikus népesség területi megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011, fő,%) Járás Görögkatolikus népesség száma Görögkatolikus népesség aránya a járás népességén belül Baktalórántházai ,8% Csengeri ,2% Fehérgyarmati ,0% Ibrányi ,5% Kemecsei ,1% Kisvárdai ,6% Mátészalkai ,9% Nagykállói ,4% Nyírbátori ,1% Nyíregyházi ,9% Tiszavasvári ,1% Vásárosnaményi ,6% Záhonyi ,8% Forrás: KSH Célszerű azt is megvizsgálni, hogy a görögkatolikusok inkább városokban vagy községekben élnek: a közösség tagjai nagyobb számban és arányban vannak jelen a falvakban, mint a városi jogállású településeken, míg a megye teljes lakossága körében a megoszlás éppen fordított. 4. ábra: A népesség és ezen belül a görögkatolikusok megoszlása településtípus szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (2011,%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: KSH 52,3% 47,7% Görögkatolikusok 45,6% 54,4% Teljes népesség község város Az egyes települések adatait megvizsgálva azonosíthatók a legnagyobb görögkatolikus közösséggel rendelkező városok, községek is, amelyek közül Nyíregyháza, Újfehértó és Nyírbátor emelhető ki. 30

31 8. táblázat: A legnagyobb görögkatolikus közösséggel rendelkező települések Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (2011, fő) Település Görögkatolikus népesség száma Járás Nyíregyháza Nyíregyházi Újfehértó Nyíregyházi Nyírbátor Nyírbátori Kisvárda Kisvárdai Balkány Nagykállói Mátészalka Mátészalkai Bököny Nagykállói Nyírbéltek Nyírbátori Nagykálló Nagykállói Hodász Mátészalkai Tiszavasvári Tiszavasvári Máriapócs Nyírbátori Nyírlugos Nyírbátori Kállósemjén Nagykállói Nyírtelek 946 Nyíregyházi Levelek 889 Baktalórántházai Tornyospálca 811 Kisvárdai Forrás: KSH 5.2 Az intézmények működési és gazdasági területének társadalmi helyzete A szeretetszolgálat által fenntartott szociális intézmények az 5936,5 km 2 területű Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében találhatók, a megye 13 járása közül a Fehérgyarmati, a Kisvárdai, a Mátészalkai, a Nagykállói és a Nyírbátori járásokban. Az ország észak-keleti részén fekvő járások a KSH adatai alapján az ország leghátrányosabb helyzetű járásai közé tartoznak. Magyarország jelenlegi helyzetét, az ország jövőbeli kilátásait alapvetően befolyásolják a területi egyenlőtlenségek. A különbségek mindig az eltérő adottságokból eredő különböző intenzitású és irányú társadalmi és gazdasági változások következménye. Ez természetes folyamat, ám az állandósuló nagy különbségek hosszú távon hátráltathatják a kiegyensúlyozott térszerkezet kialakulását. Magyarországon társadalmi és gazdasági szempontból máig érzékelhető egyfajta lejtő az ország nyugat-keleti, valamint észak-déli tengelyében. A magyar ellátórendszerre irányadó szabályozást elsősorban a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (szociális törvény) foglalja keretbe. A 31

32 szociális törvény rendelkezik a pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodás keretében nyújtott alapszolgáltatások és szakosított ellátási formák fontosabb szabályairól. A szociális ellátások iránti igény a társadalom egyes rétegeiben differenciáltan jelentkezik, és az igények eltérése területileg is jelentős. Az ország egyes térségeiben élők különböző szociális igényeit számos tényező befolyásolja Jövedelmi szint A jövedelmek különbségeit elsősorban az eltérő gazdasági fejlettség határozza meg. A Dunától keletre fekvő régiók jövedelmi viszonyai jóval kedvezőtlenebbek, mint az ország többi részéé. Például 2013-ban a Közép-Magyarországon élő háztartások egy főre jutó nettó éves jövedelme átlagosan 25%-al volt magasabb, mint az észak-alföldinek. 2 Ugyanakkor egy-egy térségen belül települések vagy településrészek között még jelentősebbek a különbségek Munkaerő-piaci helyzet Az előbbivel szorosan összefügg az egyes térségek eltérő munkaerő-piaci helyzete. A kevésbé fejlett területeken jóval nagyobb arányban jelennek meg a munkajövedelemmel nem rendelkező, ellátásra szoruló rétegek. A gazdaságilag aktívak (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen) száma 2014-ben átlagosan 0,6%-kal bővült az előző évihez képest. A foglalkoztatottak száma 2014-ben országosan 3 millió 812 ezer főt tett ki, az előző évinél 0,8%-kal többet. Mindazonáltal a létszám a gazdasági válság kezdeti évében (2008) mért szintet nem érte el. A foglalkoztatási helyzet változása mind a régiók, mind a régiókba tartozó megyék tekintetében jelentősen differenciált. Az Észak-Alföld valamennyi megyéjében nőtt a foglalkoztatás. Az állástalanok száma Magyarországon 2000 óta egyik évben sem nőtt olyan nagy ütemben, mint 2009-ben a gazdasági válság hatására (28%-kal). A növekedés lényegesen lassúbb, de számottevő ütemben 2010-ben is folytatódott, és 2009-hez képest 13%-kal nőtt a munkanélküliek száma. Ez az emelkedő tendencia 2011-ben megállt. Ekkor országosan 468 ezer fő volt munkanélküli, az előző évhez képest 7 ezer fővel (1,5%-kal) kevesebb. A csökkenés azonban nem volt általános. A munkanélküliség jelentősebb mérséklődése leginkább a

33 fejlettebb dunántúli régiókban ment végbe, ahol a válság hatására megingott iparágak élénkülni kezdtek, de számottevően mérséklődött a munkanélküliség mértéke között. A többi régióban ugyanakkor stagnált. Az alkalmazásban állók körének változása a megyékben a régiókénál szélesebb sávban szóródott. A szélsőértékeket képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében esett vissza leginkább (5,8%-kal) az alkalmazottak száma a listavezető Közép-Magyarországon elérhető átlagkereset továbbra is másfélszerese volt a rangsor végén elhelyezkedő két alföldi régióénak. Az alacsonyabb átlagkeresetű régiók fizikai foglalkozású munkavállalóinak dinamikusabb keresetnövekedéséhez a minimálbér és a garantált bérminimum jogszabályban meghatározott emelése is hozzájárult ben a KSH adatok alapján a munkanélküliek száma 343,3 ezer főre csökkent. A csökkenés mértéke közel fő volt az előző évhez képest. A csökkenés 2012 óta folyamatos, utoljára 2008-ban a gazdasági válság kitörésének évében volt kevesebb a munkanélküliek száma. A szociális védelmi rendszer fontos eleme a munkanélküliek ellátása, amiről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai nyújtanak információt. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb (25%) ben a KSH adatok alapján a munkanélküliek száma 343,3 ezer főre csökkent. A évi adatok alapján a munkanélküliségi ráta az Észak-Alföldön 14,4% volt. A Szeretetszolgálat működési területéről elmondható, hogy az ország gazdasági fejletlen részén leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. Azt itt élő lakosok jövedelmi viszonyai jóval kedvezőtlenebbek az átlag lakossághoz viszonyítva. A gazdasági válság hatására, az amúgy is nehéz helyzetben lévő régióban tovább csökkent az alkalmazottak száma. A megye népességének gazdasági aktivitása az országos átlag alatt van. A munkanélküliségi ráta nagymértékben meghaladja az országos átlagot. Az érintett térség lakossága fokozatosan csökken, elöregedik, illetve a roma társadalom egyre erőteljesebb gyarapodása miatt a lakosság összetétele egyre jobban az etnikum felé tolódik. Ezen lakosok részben apró falvakban, infrastrukturálisan fejletlen környezetben élnek. 33

34 5.3 Demográfiai és szociokulturális háttér alakulása a térségben Az európai országok szinte mindegyikében problémát jelent az öregedő társadalom. Az élettartam növekedése és az alacsony születésszám jelentősen átalakította a népesség korösszetételét. Magyarországon az EU-28 átlagánál alacsonyabb mind a 0 14 évesek (14,5%), mind a 65 éves és idősebbek (16,9%) aránya. Magyarország jelenlegi területén 1980-ban éltek a legtöbben, 10 millió 709 ezren, azonban immár harminc éve a népesség száma folyamatosan csökken, mára a 10 milliós lélektani határ alá esett. A lélekszám csökkenésének legfőbb oka az alacsony termékenység, amelyhez európai mércével magas szinten állandósuló halandóság járul. A évi népszámlálási adatok alapján a megye lakosságszáma fő volt óta tíz év alatt a megyei népességszám főről közel fővel csökkent. A jelentős népességfogyás a kiemelkedően magas vándorlási veszteség miatt következett be, a természetes szaporodás kisebb mértékben csökkent. Településszerkezetileg ezen térségekben 1-2 várostól eltekintve a megye keleti, délkeleti részén túlnyomóan apró települések találhatók. Minél kisebb népességű településcsoportot vizsgálunk, annál magasabb a lakosság átlagos életkora. Magyarországon 2001 elején száz gyermekkorúra 91 időskorú személy jutott, január 1- jén 119. A megyében a 60 év feletti lakosság aránya 2001-től 2011-ig 17,6%-ról 19,9%-ra emelkedett. Ez a növekedés összesen 8647 főt jelent. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 70%-a, azaz 2 millió 128 fő (61% nő, 39% férfi) öregségi nyugdíjas volt januárban. Számuk 2,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A nyugdíjszámítási rendszer alapja a szolgálati idő és az aktív korban szerzett munkajövedelem nagysága, így szoros összefüggés van egy adott terület öregségi nyugdíjasainak járandósága és nettó kereset színvonala között. A társadalmi öregedés egyik legfontosabb mutatószáma az úgynevezett öregedési index, amely az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. Jóllehet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a lakosság korcsoportos összetétele szempontjából az egyik legkedvezőbb helyzetben van országosan, a társadalmi elöregedés jelei itt is egyértelműen kirajzolódnak. 34

35 5. ábra: Öregedési index alakulása 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Forrás: KSH Magyarország népessége 2021-re 3,2 százalékkal is csökkenhet 2009-hez képest, miközben a 65 éves és idősebb népesség aránya 20,6 százalékra nő 3. Emiatt, illetve egyes társadalmi folyamatok hatására (a generációk egymástól távol élése, két keresős családmodell) nagyobb és fokozódó szükség van a formálisabb, családon kívül nyújtott szociális szolgáltatásokra. 5.4 Szociális ellátórendszerre háruló feladatok A népesség korösszetétele, ezen belül elsősorban a gyermekkorúak és az időskorúak arányának területi különbségei eltérő igényeket támasztanak az ellátórendszerek felé. A lakosság egészségi állapota ugyancsak meghatározza a szociális ellátás iránti igényeket. A területi különbségeket növeli, hogy egészségi állapotuk alapján azokban a térségekben szorulnak nagyobb arányban és tartósan szociális ellátásra, ahol egyéb kockázati tényezők (alacsony jövedelem, munkanélküliség) is fokozottan érvényesülnek. Az igények mellett a szolgáltatások országos lefedettsége is egyenlőtlen. A szociális szolgáltatások jelentős részét csak meghatározott településnagyság felett kötelező biztosítani, így ezek elérése is sok esetben a leghátrányosabb térségek lakói számára jelent nehézséget (ráadásul az ellátási kötelezettség elmulasztása sem jár szankciókkal). Tovább árnyalja a képet, 3 Forrás: KSH - népesedési folyamatok 35

36 hogy a szolgáltatások minőségében is előfordulnak különbségek (pl. helyben vagy bevont településként érhető el az ellátás). A gyermekes családokon belül a szociális védelem szempontjából kiemelt figyelmet igényelnek az egyszülős, illetve a 3 és annál több gyermekes családok. A népszámlálás időpontjában a gyermekes családok 12%-ában élt legalább 3 gyermek. A nagycsaládok aránya a településmérettel összefüggésben az egyszülős családokkal ellentétesen változik: a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén gyermekes családjain belül képviselnek legnagyobb (16, illetve 17%) arányt a 3 és annál több gyermekes családok. Jellemzően azokban a térségekben magasabb a 3 és annál több gyermekesek aránya, ahol a gazdasági fejlettséggel összefüggésben a foglalkoztatás alacsonyabb szintű. A nagyobb eltartási teher így tovább fokozza az e térségekben élők jövedelmi hátrányát Szolgáltatások A szociális szolgáltatások körét a Szociális Törvény az alábbiak szerint szabályozza Szociális étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, 36

37 a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez, speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, 37

38 segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról a külön jogszabályban meghatározott tartalommal gondozási tervet kell készíteni Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: időskorúak gondozóháza; fogyatékos személyek gondozóháza. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. 38

39 Idősek otthona (átlagos, demens, emelt szintű) Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: az idősek otthona, a fogyatékos személyek otthona. Az idősek otthonában a meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, illetve a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Idősek otthonában a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig a meghatározott gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú otthona: az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: 39

40 teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, vagy a fejlesztő nevelést ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékosságának megfelelő szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai a következők: fogyatékos személyek lakóotthona; pszichiátriai betegek lakóotthona. A lakóotthoni ellátás formái: rehabilitációs célú lakóotthon, ápoló-gondozó célú lakóotthon. Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít. 40

41 5.5 Szociális szolgáltatások igénybevétele ellátottak létszáma és jellemzői A szociális alapszolgáltatások közül szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást amelyek biztosítása az önkormányzatok kötelező feladata zömében az idősek veszik igénybe végén a szociális étkeztetésben részesülők 69, a házi segítségnyújtásban részesülők 82%- a 65 éves vagy idősebb volt. A két alapszolgáltatást igénybe vevők száma országosan a gazdasági-pénzügyi válság kirobbanása óta évről évre folyamatosan nőtt, megyénként eltérő mértékben. A legalább 65 évesekre szűkítve, az ellátottak aránya ugyancsak Szabolcs-Szatmár- Beregben a legmagasabb, ahol száz ilyen korú lakosból 31 részesült étkeztetésben, 25 házi segítségnyújtásban 2014-ben napi egyszeri meleg ételt szociális étkeztetés keretében 171,9 ezer rászorulónak biztosítottak hazánkban. Házi segítségnyújtásban 2014-ben 132,9 ezer fő részesült. Számukat tekintve a legtöbb rászoruló mindkét ellátás esetében Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében volt. A nappali ellátások terén a korábbi évekhez hasonlóan maradt a férőhelyek és az ellátottak vonatkozásában is az idősek dominanciája. Az idősek klubja nappali ellátás alapvető célja, hogy az egy-egy településen élő valamennyi időskorú, rászoruló számára a nappali ellátás elérhetőségét biztosítsa, módot adva ezzel a közösségi együttlétre, a pihenésre, a közösségi programokon való részvételre, ezáltal színesebbé téve a hétköznapokat. Magyarországon 1,2 ezer idősek nappali intézményében 36,7 ezer ellátottat fogadtak 2012-ben. A férőhelyek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Baranya kivételével minden megyében, a fővárosban is csökkent, a férőhely-kihasználtság 2012-ben Budapesten, valamint Bács-Kiskunban meghaladta a 100%-ot, ami a szolgáltatás iránti igény növekedését jelzi. A szociális gondoskodás fontos terepe a szakosított ellátás tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, ami teljes ellátást és egészségügyi szolgáltatást biztosít azoknak az idős, beteg és/vagy fogyatékossággal élő embereknek, akikről életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapellátás, vagy a nappali intézményi forma keretében nem lehet gondoskodni. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben 2014-ben Magyarországon 90 ezer ellátottról gondoskodtak. 41

42 Az ellátottak száma 2008-tól folyamatosan növekszik. A megyék többségében bővült az időskorúak intézményeiben mind az ellátottak mind a férőhelyek száma 2008-hoz képest. A férőhely-kihasználtság minden területi egységben 90% feletti volt Szabolcsban 98,8%. Szociális szakosított ellátásokra is azokban a megyékben Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben mutatkozott a legnagyobb igény, amelyekben viszonylag alacsony az átlagkereset, az öregségi nyugdíj összege, így az átlagosnál nagyobb az idősek szegénységi kockázata.. Szociális szolgáltatások és szolgáltatók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat versenytársait elsősorban a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében működő szociális szolgáltatók, azon belül is főként a bentlakásos idősek otthonai jelentik. 6. ábra: Az időskorúak otthonainak száma és kihasználtsága Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( ) ,8 97,4 98,3 98,5 99,0 98, Forrás: KSH Időskorúak otthonainak száma (db) Időskorúak otthonainak kihasználtsága (%) A KSH adatai alapján 2013-ban 86 ilyen intézmény működött a megyében, számuk és az ellátottak száma is folyamatosan emelkedik, ami egyértelműen mutatja a szolgáltatás iránti kereslet növekedését. 42

43 9. táblázat: Az időskorúak otthonaiban működő férőhelyek, illetve az ellátottak száma Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében ( ) Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek száma (db) Időskorúak otthonaiban ellátottak száma (fő) Forrás: KSH Az aktuális, de valószínűleg nem százszázalékosan pontos és teljes körű információkkal rendelkező szakértői portál (idosekoldala.hu) adatbázisa szerint az intézmények közül 26 egyházi fenntartású (10 református, 9 görögkatolikus, 5 római katolikus és 1 evangélikus). Ezen kívül 47 önkormányzati és 5 magán/egyesületi/alapítványi fenntartású intézményt sorol fel az adatbázis. Az intézmények területileg szétszórtan helyezkednek el, teljesen ellátatlan terület a megyében nem található. A szolgáltatások iránti igény növekedését a várólisták is mutatják, amelyek intézményenként a következők. 10. táblázat: Várólisták a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat intézményeiben Intézmény Várakozók Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ házi segítségnyújtás szolgáltatásra 9 fő várakozik idősotthoni ellátás keretében történő Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona elhelyezésre 5 fő vár, családok átmeneti otthonában történő átmeneti ellátásra 5 család várakozik Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona 0 Szent Simeon és Anna Szeretetotthon az ellátásra várakozók száma 3 fő Szent Anna Idősek Otthona 2 fő várakozik Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona intézményi elhelyezésre várók száma 15 fő Szent Pantaleimon Szeretetotthon Idősek otthona átlagos idősek otthona 4 fő, demens idősek otthona ellátásban 9 fő 5.6 A Szeretetszolgálat bemutatása A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálatot Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök december 6-ai hatállyal abból a célból alapította meg, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegye 43

44 szociális és karitatív életének és működésének jobb, hatékonyabb átgondoltabb ellátását biztosítsa. A szociális ellátórendszer folyamatos változásainak eredményeképpen a Szeretetszolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben vállal szerepet a szociális alapszolgáltatások és szakellátások, valamint a gyerekvédelmi szakellátás fenntartói feladatinak ellátásában. A Szeretetszolgálat évben 7 szociális szolgáltató és intézmény fenntartói feladatait látja el. 11. táblázat: Az intézmények elhelyezkedése Intézmény Település Járás Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ Fehérgyarmat Fehérgyarmati Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona Hodász Mátészalkai Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona Máriapócs Nyírbátori Szent Simeon és Anna Szeretetotthon Nyírvasvári Nyírbátori Szent Anna Idősek Otthona Gacsály Fehérgyarmati Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló- Gondozó Otthona Szakoly Nagykállói Szent Pantaleimon Szeretetotthon Nyírkarász Kisvárdai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben foglalt feladatok közül az intézmények alábbiakat látják el: Alapszolgáltatás keretében: étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása. Szakosított ellátás keretében: idősek gondozóháza, idősek otthona (átlagos, demens, emelt szintű), fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú otthona, 44

45 fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona. A Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ május 02-án kezdte meg működését Fehérgyarmat központtal, 1 fő intézményvezetővel, 2 fő vezető gondozóval, 25 fő szociális gondozóval, 200 ellátottal. A Szeretetszolgálat által fenntartott intézményekben összesen 351 dolgozó foglalkoztatására kerül sor. Az ellátotti létszám jelenleg 990 fő. A hatályos szolgáltatási nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján a Szolgáltató Központ az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: szociális étkeztetés (szociális konyha) házi segítségnyújtása (ellátható személyek száma: 799 fő) időskorúak nappali ellátása (engedélyezett férőhelyek száma: 42). Valamennyi szolgáltatás működési területe a Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai és a Vásárosnaményi kistérség közigazgatási területére terjed ki (2014-es adatok szerint összlakosságszámuk fő). A Szolgáltató Központ irodája Fehérgyarmat, Kossuth tér 66. szám alatt található. Az iroda székhelyén április 2-tól 42 férőhelyen idősek nappali ellátást nyújtó szolgáltatás is kapcsolódik az intézményhez Általános humánerőforrás adatok Jelen elemzés a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat tagintézményei által nyújtott adatszolgáltatáson alapul. Az elemzés két fő szempont szerint vizsgálta a megkapott adatokat. Az első fő szempont az alkalmazottak vizsgálata. Ebben a szakaszban a foglalkoztatottak létszámát, megoszlását nemek és korcsoportok szerint, valamint a betöltött munkakör, az iskolai végzettség alapján vizsgáltuk. Információkat kaptunk emellett a szellemi és fizikai munkát végzők arányáról, valamint arról, hogy a szervezeti hierarchiában az egyes pozíciókat melyik intézményben hány fő képviseli. 45

46 A második fő rész a béradatok vizsgálatát tartalmazza, amelynek eredményét a Bérpolitika című fejezetben tárgyaljuk részletesebben A foglalkoztatottak vizsgálata 12. táblázat: Foglalkoztatottak létszáma intézményenként teljes állomány aktív állomány Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, Hodász Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály 8 8 Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat Központja, Nyíregyháza Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly Szent Pantaleimon Szeretetotthon, Nyírkarász Összesen ábra: Foglalkoztatottak aránya az intézményrendszerben Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, Hodász 19% 4% 13% Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály 3% 6% 20% Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat 33% 2% Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat központja, Nyíregyháza Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly A foglalkoztatottak létszáma a teljes intézményrendszerben 351 fő. A legnagyobb munkáltatónak a fehérgyarmati Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ 46

47 minősül, amely a teljes állományi létszám 33%-át foglalkoztatja. A legkevesebb munkavállalóval a gacsályi Szent Anna Idősek Otthona rendelkezett, mindössze 8 fővel. Mivel jelenleg a teljes intézményrendszert figyelembe véve 13 nő gyesen van, az aktív állomány 338 fő. A legnagyobb különbség a teljes és az aktív állomány között a hodászi Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthonában figyelhető meg, itt az intézmény 5 főt kénytelen nélkülözni, de a Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központban is 4 fő a különbség. Az előzőek mellett a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat központja, a Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona és a Szent Simeon és Anna Szeretetotthon aktív állománya alacsonyabb a teljesnél. 13. táblázat: A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat humánerőforrása munkakörönként Munkakör Fő Munkakör Fő Adminisztratív és kommunikációs ügyintéző 2 Jogi referens 1 Adminisztrátor 7 Karbantartó 4 Ápoló 14 Konyhai kisegítő 8 Ápoló-gondozó 19 Könyvelő 2 Bérszámfejtő 1 Központi élelmezésvezető 1 Bérszámfejtő, tb-ügyintéző 1 Letéti könyvelő 1 Beszerzési vezető 1 Mentálhigiéniás csoportvezető 1 Családgondozó 3 Mosónő 1 Családsegítő lelkigondozó 1 Pénztáros 1 Egyéb pénzügyi ügyintéző 1 Segítő 6 Egyéb ügyintéző 2 Szakács 14 Egységvezető 1 Szociális mentálhigiéniás munkatárs 7 Élelmezésvezető 3 Szociális ápoló, gondozó 15 Fejlesztő pedagógus 5 Szociális gondozó 152 Foglalkoztatási koordinátor 1 Szociális referens 1 Foglalkoztatás-szervező 3 Szociális segítő 6 Gazdasági ügyintéző 1 Szociális ügyintéző 1 Gazdasági vezető 1 Takarító 4 Gépkocsivezető 1 Takarítónő 1 Gondozó 37 Ügyviteli munkatárs 2 Igazgató 1 Vezetőápoló 2 Intézményvezető 4 Vezetőápoló, nappali 1 Irodavezető 3 Vezetőgondozó 6 A 8 intézményben összesen 46 munkakört találhatunk. A legtöbb alkalmazottat a következőkben foglalkoztatják: szociális gondozó (152 fő); gondozó (37 fő) valamint ápológondozó (19 fő). Több mint 10 foglalkoztatottat találunk még az ápolók, a szociális ápoló, 47

48 gondozók és a szakácsok esetében. A fennmaradó munkakörök létszámigénye a fentieknél jelentősen kisebb. A foglalkoztatottak számának nemenkénti megbontása a következők szerint alakul. 14. táblázat: A foglalkoztatottak száma nemenkénti bontásban intézményenként Intézmény neve Férfi Nő Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs 4 42 Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, 7 64 Hodász Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály 0 8 Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat központja, 4 15 Nyíregyháza Szent Pantaleimon Szeretetotthon, Nyírkarász 3 11 Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári 1 10 Teljes intézményrendszer ábra: A foglalkoztatottak aránya nemenként intézményenként Férfi 12% Nő 88% Az adatokat vizsgálva azonnal megállapítható, hogy a nők száma jelentősen meghaladja a férfiak számát, arányuk 88%. A Szent Anna Idősek Otthona férfiak egyáltalán nem dolgoznak. 48

49 A férfiak aránya a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthonában a legmagasabb, de a 15 fő így is csak 23,5%-a a teljes létszámnak. 15. táblázat: A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat humánerőforrása intézményenként és a legmagasabb iskolai végzettség szerint Intézmény Alapfokú Középfokú Felsőfokú Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, Hodász Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló- Gondozó Otthona, Szakoly Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat központja, Nyíregyháza Szent Pantaleimon Szeretetotthon, Nyírkarász Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári Összesen ábra: Foglalkoztatottak megoszlása végzettség szerint 7% 51% 42% Alapfokú Középfokú Felsőfokú A foglalkoztatottak iskolai végzettségét vizsgálva látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma igencsak elhanyagolható (26 fő), ez a teljes állomány mindössze 7%-a. Legnagyobb számban a középfokú végzettséget szerző munkavállalók képviselik magukat 51%-kal, de az alapfokú végzettségűek részaránya is magasnak mondható. A legtöbb felsőfokú végzettségű alkalmazottat a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat központja 49

50 foglalkoztatja, számuk 13 fő, amely meghaladja az alap- és középfokú végzettségűek számának kétszeresét, emellett a nyíregyházi központban dolgozik a teljes intézményrendszer felsőfokú képesítéssel rendelkező munkavállalóinak 50%-a. Gacsályban és Szakolyban egyáltalán nem alkalmaznak diplomás munkavállalókat. Alapfokú végzettségű munkavállalóból a legtöbbet Hodászon és Fehérgyarmaton találhatunk, számuk fő, de ha az arányszámokat vesszük figyelembe, a Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthonában jóval magasabb, 73%, szemben a Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ 46%- val. 16. táblázat: A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat humánerőforrása intézményenként és a legmagasabb iskolai végzettség szerint Intézmény Szellemi munkát végzők száma Fizikai munkát végzők száma Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, Hodász 65 6 Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály 8 0 Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat Központja, Nyíregyháza 19 0 Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári 10 1 Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly 59 9 Szent Pantaleimon Szeretetotthon, Nyírkarász 11 3 Összesen A foglalkoztatottak között túlnyomó többségben vannak a szellemi munkát végzők, arányuk meghaladja a 90%-ot (ehhez előre kell bocsánatunk, hogy a gondozói-ápolói munkaköröket nem a fizikai munkakörök közé soroltuk. Ennek oka a munkakörhöz kapcsolódó mentális igénybevétel, mely legalább olyan jelentős, mint a fizikai. Ennek egyik tünete például a kiégés. ). A kétféle munka megoszlása Máriapócson a legkiegyenlítettebb, de a fizikai dolgozók részesedése a teljes létszámból még itt is éppen meghaladja a 30%-ot. 3 intézményben viszont egyetlen fizikai alkalmazottat sem találunk, ezek: a Szent Anna Idősek Otthona; a Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ és a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Központja. 50

51 17. táblázat: A foglalkoztatottak létszáma szervezeti hierarchia szerint Intézmény felsővezető középvezető középvezető alatti vezető munkatárs Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, Hodász Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat Központja, Nyíregyháza Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly Szent Pantaleimon Szeretetotthon, Nyírkarász Összesen ábra: A foglalkoztatottak megoszlása szervezeti hierarchia szerint 0%2% 5% felsővezető középvezető középvezető alatti vezető munkatárs 93% A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat felsővezetője Nyíregyházán, a központban dolgozik. Középvezetőből intézményenként legfeljebb 1 főt foglalkoztatnak, de Gacsályon, Nyírvasváriban és Nyírkarászon nincs a pozícióba helyben kinevezett személy. Az intézményrendszerben a középvezető alatti vezetőt összesen 19 személy képviseli, belőlük a 51

52 legtöbb a Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központban található, 5 fő. Az adatszolgáltatás részeként benyújtott dokumentumokból az látszik, hogy a Szent Anna Idősek Otthonában és a Szent Pantaleimon Szeretetotthonban vezetők nem dolgoznak. Munkatársból 326 személyt alkalmaznak a 8 intézményben, ennek közel egyharmada Fehérgyarmaton végzi a tevékenységét. 18. táblázat: A foglalkoztatottak átlagéletkora Intézmény neve Férfi Nő Összesen Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona, Máriapócs Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona, Hodász Szent Anna Idősek Otthona, Gacsály Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ, Fehérgyarmat Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat Központja, Nyíregyháza Szent Pantaleimon Szeretetotthon, Nyírkarász Szent Simeon és Anna Szeretetotthon, Nyírvasvári Összesen Az intézményrendszerben foglalkoztatottak átlagéletkora eléri a 44 évet. Ennél a férfiak átlagosan 2 évvel idősebbek, a nők 1 évvel fiatalabbak. Az összes intézményt figyelembe véve csak egy olyan működik, ahol az alkalmazottak átlagéletkora 40 év alatti, ez pedig a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretszolgálat Központja. Az életkort tekintve a legidősebb intézménynek a nyírkarászi Szent Pantaleimon Szeretetotthon számít, itt átlagosan 49 évesek a munkavállalók, de a nők átlagéletkora már az 51 évet is eléri. Említést érdemelnek még Szent Simeon és Anna Szeretetotthon férfi alkalmazottai, mivel az átlagéletkoruk 58 év. A magas átlagéletkorra a következő táblázat szolgál magyarázattal. 19. táblázat: A foglalkoztatottak száma korcsoportonként Korcsoport Összesen Férfi Nő <

53 Korcsoport Összesen Férfi Nő ábra: Foglalkoztatottak száma korcsoportonként Férfi Nő < A fenti adatokból látható, hogy a 25 év alatti fiatalok száma elenyésző (13 fő). A teljes állományt figyelembe véve a legnagyobb számban a év közötti korosztály képviselteti magát (72 fő, ebből 66 nő). A legtöbb férfival, szám szerint 9 fővel az közötti korosztályból találkozhatunk. Habár az összes foglalkoztatotton belüli részarányuk nem mondható magasnak, mégis ki kell emelni, hogy az intézményrendszer év feletti személyt foglalkoztat, közülük 66 és 69 (!) éves személyekkel is találkozhatunk Szervezeti keretek Szent Lukács Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ - Fehérgyarmat A Központ május 02-án kezdte meg működését Fehérgyarmat központtal, 1 fő intézményvezetővel, 2 fő vezető gondozóval, 25 fő szociális gondozóval, 200 ellátottal. 53

54 A hatályos szolgáltatási nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján a Szolgáltató Központ az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: szociális étkeztetés (szociális konyha) házi segítségnyújtása (ellátható személyek száma: 799 fő) időskorúak nappali ellátása (engedélyezett férőhelyek száma: 42). Valamennyi szolgáltatás működési területe a Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai és a Vásárosnaményi kistérség közigazgatási területére terjed ki (2014-es adatok szerint összlakosságszámuk fő). A Szolgáltató Központ irodája Fehérgyarmat, Kossuth tér 66. szám alatt található. Az iroda székhelyén április 2-tól 42 férőhelyen idősek nappali ellátást nyújtó szolgáltatás is kapcsolódik az intézményhez A Sója Miklós Szociális Intézmény és Családok Átmeneti Otthona A Hodász községben található intézmény 2001 márciusában nyitotta meg kapuit egy 21 férőhelyes idősek otthonával, egy 25 férőhelyes családok átmeneti otthonával, továbbá szociális étkeztetés szolgáltatással. Később egy több mint 400 fő részére házi segítségnyújtást biztosító szolgáltatással bővült az intézmény által biztosított szociális szolgáltatások köre és között az intézmény a Hodászi Görögkatolikus Cigányegyházközség fenntartásában működött. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások az alábbiak: étkeztetés, házi segítségnyújtás, gyerekek átmeneti gondozása családok átmeneti otthona idősek otthona. A családok átmeneti otthona az egész ország területéről fogad olyan családokat, akik átmenetileg nehéz, reménytelen krízis helyzetbe kerültek. Az intézményben eltöltött idő alatt segítséget kapnak életük újrakezdéséhez. Az otthonban a megnyitása óta több mint 100 családon sikerült segíteni az itt dolgozó munkatársak hathatós közreműködésével. 54

55 Az intézmény házi segítségnyújtás szolgáltatást is biztosít a Nyírbátori, Mátészalkai és Baktalórántházai kistérségben. A szolgáltatás keretében Hodászon több mint 250 főt, míg Nyírvasváriban 50 főt látnak el. Hodász nagyközség közigazgatási területén biztosított szociális étkeztetés kertén belül több mint 60 embernek biztosítanak napi egyszeri meleg étkeztetést. Szakember ellátottságuk minden részlegen 100 százalékosnak mondható. Mindez köszönhető annak, hogy a helyi közösség által szervezett képzéseken a munkatársak részt tudtak venni, és meg tudták szerezni a munkakörükhöz szükséges képesítéseket. Munkavállalói összetételükről elmondható, hogy az itt dolgozók kb. 80% cigány származásúnak vallja magát. Az intézményben igyekeznek családias légkört biztosítani mind az ellátottak, mind a munkatársak számára. Ezt az intézményben tartott közös programok (születésnapok, kirándulások, családi nap, egyházi ünnepek) szervezésével is próbálják fenntartani, és jobbítani a szolgáltatás színvonalát. A családok átmeneti otthonában történő átmeneti ellátásra 5 család várakozik Máriapócsi Boldog II. János Pál Pápa Idősek Otthona Az intézmény március 15-én kezdte meg működését Idősek Otthona Máriapócs néven, majd január 1-től a Szent Lukács Görög katolikus Szeretetszolgálat fenntartásába került Az engedélyezett férőhelyszám 94 fő, amely átmeneti elhelyezést és tartós bentlakást egyaránt magában foglal. Az intézményben 56 darab apartman található, egyenként 26 m 2 -es területtel, 10 m 2 -es terasszal, előtérrel, fürdőszobával és mini konyhával valamint kábeltévével, telefonnal, nővérhívóval vannak ellátva. Igény szerint lehetőség van egy-, két-, valamint háromágyas apartmanban történő elhelyezésre is. Az intézmény teljes ellátás keretében biztosítja, a 24 órás ügyeletet, az orvosi ellátást, a gyógyszerek beszerzését, adagolását a fizikális és lelki gondozást, szabadidős programokat, étkeztetést, diétás étrendet, mosást, takarítást. 55

56 Nyírvasvári Szent Simeon és Anna Szeretetotthon Az intézmény, amely korábban Gacsály község önkormányzatának fenntartásában működött, június óta a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában nyújt szolgáltatásokat. A Szeretetotthonban az engedélyezett férőhelyszámnak megfelelően, 8 db egyágyas, 1 db kétágyas, zuhanyzóval, WC-vel ellátott lakrészben, valamint 4 db kétágyas és 4 db háromágyas szobában, 30 fő időst látnak el. Az ellátottak lakrészüket saját bútoraikkal, használati tárgyaikkal is berendezhetik. Az intézmény biztosítja a 24 órás ápolói, a rendszeres orvosi felügyeletet és a szükség szerinti szakorvosi ellátást. Az intézmény naprakész nyilvántartása szerint az ellátásra várakozók száma 3 fő Szent Anna Idősek Otthona Az Intézményben testi-lelki-szociális szükségleteket felmérve, egyéni gondozási terv alapján, személyre szabottan végeznek ápolási-gondozási feladatokat. Az intézményben jelenleg 16 idős él. A családias hangulatú otthonban 6 szoba, 1 társalgó, 1 melegítő konyha, étkező, orvosi szoba és egy iroda helyiség található. A munkatársak kiemelt figyelmet fordítanak az idősek egészségi állapotának javítása és megőrzése mellett arra, hogy mindennapjaikat vidámabbá tegyék, ezért hasznos szabadidős tevékenységekkel színesítik életüket, mint pl. kézműves foglalkozások, hagyományőrző programok, varrás, gyógytorna, ének tanulás. Az ellátás igénybevételére az intézményi nyilvántartás szerint 2 fő várakozik Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthona, Szakoly A Szeretetszolgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján szeptember 1-jétől fenntartóként működteti az intézményt. Az intézmény székhelyén nyújtott ellátási formák az alábbiak: fogyatékos személyek otthona (felnőtt fogyatékos személyek ellátására), fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona, támogató szolgáltatás. 56

57 A fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthona 130, míg a lakóotthon 20, összesen 150, 18 éven felüli, enyhe vagy középsúlyos értelmi akadályozottsággal élő személy teljes körű ellátását és terápiás célú foglalkoztatását biztosítja. Az ellátottak 1-2, illetve 4 ágyas szobákban saját igényeiknek megfelelően vannak elhelyezve. Az intézmény 119 fő részére biztosít szociális foglalkoztatást, ahol munkarehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásba tevékenykednek. A foglakoztatás során parkgondozást, kertészeti tevékenységeket (zöldségtermesztés, virágápolás), épülettakarítást, mosodai tevékenységet, kreatív alkotómunkát (gyertyaöntés, kerámia készítés, varrás, hímzés) végeznek lakóink. Külső foglalkoztatóként a KÉZMŰ Nonprofit Kft. 19 lakót foglalkoztat az intézmény területén lévő műhelybe, ahol szőnyegeket készítenek. Az intézményi elhelyezésre várók száma a naprakész nyilvántartás szerint 15 fő. Támogató szolgálat is működik az intézményben, amely a környező településeken élő fogyatékos személyek életét igyekszik megkönnyíteni. Munkatársaik segítséget nyújtanak az ügyintézésben, a bevásárlásban, a gyerekek speciális iskolába való eljutásába, kórházi vizsgálatokra való eljutásban. Ezen szolgáltatás működési területe a Baktalórántházai, Nyírbátori, Nyíregyházi és Nagykállói kistérség közigazgatási területét fedi le. Az intézmény és a fenntartó elkötelezett, hogy az ellátottak életminőségének javítását eszközeivel, illetve a lehetőségként felmerülő eszközökkel így pl. európai uniós források igénybevételével szolgálja. A Hajdúdorogi Egyházmegye, mint főpályázó augusztusában támogatási szerződést írt alá az Emberi Erőforrások Minisztériumával a TIOP A-11/ a szakolyi Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló - Gondozó Otthonának kiváltása című projektre vonatkozóan. A projekt célja: infrastrukturális adottságok fejlesztése (elavult épület, amely hatalmas költségen felújításra szorul, csatorna, víz, fűtés, elektromos hálózat, szigetelés), új lakhatási formák kialakítása (családiasabb, ember közelibb, kis létszámú lakóközösségek kialakítása), lakók életminőségének javítása, életviszonyok humanizálása, társadalmi integráció a modernizálás révén, áttérni az ápoló-gondozói ellátásról a támogatói, szolgáltatói tevékenységre. 57

58 A szolgáltatások tartalma: Az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, amennyiben erre vonatkozóan az ellátott szükséglettel bír, étkezést, ápolás-gondozást, fejlesztést, társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat foglal magában. A lakhatási szolgáltatás tartalma: legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható. A kitagolási folyamat előrehaladott állapotban van, a lakók költöztetését 2016 elejére tervezik Szent Pantaleimon Szeretetotthon Idősek otthona A szakolyi intézmény telephelyeként működik a Szent Pantaleimon Szeretetotthon Idősek otthona óta Nyírkarászon. Korábban a nyírkarászi Görögkatolikus Egyházközség fenntartásában, től pedig a Szakoly településen működő Szent Lukács Görögkatolikus Ápoló Gondozó Otthon telephelyeként. Jelenleg a szeretetotthon 31 engedélyezett férőhelyen biztosítja a lakói számára az ápolást, gondozást, egészségi állapotnak megfelelő egészségügyi és pszichés ellátást, valamint a mentális állapotnak megfelelő egyéni fejlesztést, szintentartást. Az elhelyezés kettő, három vagy négy fő befogadására alkalmas szobákban történik, nemtől, egészségi állapottól, baráti kapcsolatoktól függően. A lakók ápolását, gondozását szakképzett személyzet látja el. Háziorvos és gyógymasszőr jár heti rendszerességgel az otthonba. A mentális gondozásról és a szabadidő hasznos eltöltéséről mentálhigiénés munkatárs gondoskodik. Az intézmény naprakész nyilvántartásai szerint a várakozók száma az átlagos idősek otthona ellátásban 4 fő, míg a demens idősek otthona ellátásban 9 fő. 58

59 5.6.3 Folyamatelemzések A folyamatok elemzéséhez két részre bontottuk a folyamatokat: Belső, avagy támogató folyamatokra Szolgáltatási folyamatok Alapvetően a folyamatok szabályozottságát és dokumentáltságát vizsgáltuk, ezen belül is a különösen hangsúlyosan a humánerőforrás kezeléshez és együttműködéshez kapcsolódó folyamatokat. A belső, támogató folyamatok jelenleg nem szabályozottak, általánosságban megállapítható, hogy a Szeretetszolgálat mint fenntartó és intézményei közötti belső együttműködés kialakult, azonban annak hatékonyabb és szervezett folyamatok szintjén szabályozott formája hiányzik. Az együttműködés fórumai az SZMSZ-ek alapján: Magasabb vezetői értekezletek (fenntartó tartja, havonta), Középvezetői értekezlet (hetente, de intézményenként változó), Intézményi programok (lelki gyakorlatok, lelki napok és intézményi napok évente kétszer találkoznak így az egyes intézmények munkatársai nem vezetői szinten). A belső folyamatok alapvetően nem szabályozottak, a törvények betartásával zajlanak, de a legalacsonyabb szintű szabályozó jelenleg az Alapító Okirat és az SZMSZ. Ezek mellett más folyamatszabályozásról nem kaptunk információt. Jelen projekt keretében készül a minőségirányítási rendszer, mely e hiányosságot orvosolja. A szakmai folyamatok szabályozásáról ugyanez mondható el azzal, hogy a törvények mellett a szolgáltatási szerződések tekinthetők bizonyos szintű folyamatszabályozó dokumentumnak a szakmai szolgáltatások tekintetében Munkaerő-piaci pozíció Egy szervezet fejlesztési lehetőségeit, humánerőforrás gazdálkodását és ehhez kapcsolódóan az ösztönzés-motiváció során alkalmazott eszközök azonosítását is jelentős mértékben befolyásolják az adott térség munkaerő-piaci jellemzői azok közül is elsősorban a következők: 59

60 a munkavállalási korú népesség száma és aránya, az aktivitási és foglalkoztatási ráta, a munkanélküliek száma és aránya, a lakosság megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján, foglalkoztatottak száma és keresete a szociális szférában. Jóllehet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat közvetlen működési területét a Fehérgyarmati, a Kisvárdai, a Mátészalkai, a Nagykállói és a Nyírbátori járások jelentik, célszerű a megye teljes területét bevonni az elemzésbe mind az ellátottak, mind a humánerőforrás szempontjából. A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat versenytársait elsősorban a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében működő szociális szolgáltatók, azon belül is főként a bentlakásos idősek otthonai jelentik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkavállalói korosztályba tartozó (15-64 év közötti) népesség száma fő volt 2013-ban 4, amely a teljes lakosság 69,3%-át jelenti. A KSH adatai azt az országosan is nyomon követhető trendet igazolják, miszerint a foglalkoztatottak száma és aránya fokozatosan nő. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az aktivitási, illetve a foglalkoztatási rátában bekövetkező pozitív tendenciák ellenére is jelentős elmaradás tapasztalható az országos értékekhez képest. 20. táblázat: A éves, illetve a éves népesség aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi rátája Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( ,%) Érintett korosztály Gazdasági aktivitás Aktivitási arány 51,4 52,1 54,4 55, éves népesség Foglalkoztatási arány 41,9 42,5 45,6 46,7 Munkanélküliségi ráta 18,4 18,4 16,2 16,1 Aktivitási arány 56,9 57,4 60,1 61, éves népesség Foglalkoztatási arány 46,4 46,8 50,3 51,5 Munkanélküliségi ráta 18,5 18,5 16,2 16,1 Forrás: KSH 4 A helyzetfeltárás készítésekor a 2013-as adatok voltak elérhetőek. 60

61 21. táblázat: A éves népesség gazdasági aktivitása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ( , ezer fő) Gazdasági aktivitás Foglalkoztatott 176,2 177,9 190,0 194,2 Ebből: középfokú végzettségű 112,7 113,0 119,2 122,7 diplomás 35,2 33,9 39,3 40,7 férfi 97,2 96,7 103,7 105,6 Munkanélküli 39,8 40,2 36,7 37,2 Ebből: legalább egy éve munkát keres 18,6 16,7 12,2 13,7 férfi 24,4 23,7 21,0 20,6 Gazdaságilag aktív népesség 216,0 218,1 226,7 231,4 Gazdaságilag nem aktív népesség 204,3 200,7 189,8 184,8 Ebből: szeretne dolgozni 29,0 35,8 32,9 32,6 nappali tagozatos tanuló 43,2 44,4 45,0 43,2 Forrás: KSH Ezzel párhuzamosan részben a közfoglalkoztatási program eredményeként a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, de még így is jelentős az álláskeresők száma (37 ezer fő) 5. A szociális szféra elsődleges munkavállalói körét jelentő nők körében a munkanélküliek száma alacsonyabb, de ez részben amiatt van, mert többen jelennek meg az inaktívak 6 között. Az álláskeresők között többségben vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, míg a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 3%. A humánerőforrás szempontjából szintén potenciált jelenthet azoknak a köre, akik szeretnének dolgozni, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérelik az álláskeresést (passzív munkanélküliek). Összességében kijelenthető, hogy a megye jelentős munkaerő-piaci potenciállal, tartalékkal rendelkezik, ami a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat humánerőforrás-fejlesztése szempontjából kedvezőnek tekinthető. 22. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása nem, kor és végzettség szerint (2013, ezer fő,%) Álláskeresők jellemzői Fő Arány férfi % nő % pályakezdő % 5 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, júliusi adatai szerint a megyében fő álláskeresőt tartanak nyilván, közülük főt egy évnél régebb óta, a munkanélküliségi ráta pedig 9,01%. 6 Ide tartoznak ugyanis a gyed-en, gyes-en lévők, a főállású anyák és a háztartásbeliek is. 61

62 Álláskeresők jellemzői Fő Arány legfeljebb 8 osztályt végzett % középfokú végzettségű % főiskolát, egyetemet végzett % 25 éves és fiatalabb % éves % 51 éves és idősebb % Forrás: KSH A szociális feladatellátás szempontjából meghatározó a lakosság legmagasabb iskolai végzettsége, ugyanis olyan ágazatról van szó, ahol viszonylag jelentős az alacsony képzettséggel rendelkező munkavállalók száma. A feladatok legnagyobb részét kitevő gondozói feladatok elvégzéséhez esetenként 8 általános iskolai vagy szakmunkás/szakiskolai végzettség is elegendő, ahogyan ezt a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat munkatársainak végzettség szerinti megoszlása is igazolja (5.6.1 Általános humánerőforrás adatok c. fejezet) 7. Ebből a szempontból a megye kedvező adottságokat kínál: a 7 éves és idősebb népesség 50%-a tartozik ebbe a kategóriába. Bizonyos feladatok természetesen igénylik a magasabb végzettség (érettségi, felsőfokú oklevél) meglétét az ilyennel rendelkező népesség aránya 32%. 23. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2011) Legmagasabb iskolai végzettség Fő Arány Általános iskola első évfolyamát sem végezte el % % Általános iskola % évfolyam % % Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel % Érettségi % Egyetem, főiskola stb. oklevéllel % Összesen % Forrás: KSH Kifejezetten a szociális szektorról megyei szinten nem érhetőek el kereseti és foglalkoztatási adatok (a KSH csak a humán-egészségügyi szektorral együtt közöl adatokat) ban a megye összes foglalkoztatottjának 19,1%-a (csaknem 27 ezer fő) dolgozott a fent említett 7 Természetesen magasabb iskolai végzettségű munkavállalók is dolgoznak, dolgozhatnak olyan munkakörben, amely alacsonyabb végzettséggel is ellátható, de ez bérfeszültségeket és más konfliktusokat is eredményezhet. 62

63 ágazatokban, többségük nő és kb. 89%-uk teljes munkaidőben dolgozott. Utóbbiak bruttó átlagkeresete Ft volt havonta, míg nettó átlagkeresetük Ft ez az előző évihez képest kb. 4,5%-os növekedést jelent. Ez az ágazat azon kevés szakmák egyike, ahol a nők átlagkeresete lényegesen nagyobb, mint a férfiaké. 24. táblázat: A humán-egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozók száma Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében ( ) Év/munkaidő Foglalkoztatottak száma Ebből Teljes munkaidőben foglalkoztatott összesen ebből: nő Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott Forrás: KSH Összességében elmondható, hogy a Szeretetszolgálat intézményeinek feladatellátásához a megfelelő humánerőforrás kapacitás a térségben rendelkezésre áll, a megfelelő munkaerő toborzása és megtartása a Szeretetszolgálat rendelkezésére álló kereteken belül komolyabb problémát nem okozhat a fennálló munkaerő-piaci helyzetben. 5.7 SWOT elemzés ERŐSSÉGEK - STRENGTHS GYENGESÉGEK - WEAKNESSES az egyház elfogadott szerepe a szociális szolgáltatásnyújtásban saját tulajdonú ingatlanok alacsony fluktuáció a munkatársak belső motivációja és általános elégedettségi szintje, szervezetben való bizalmuk magas munkáltató fontos értéknek tartja a munkatársak mentális jóllétét, motivációját növekvő igény a szolgáltatások iránt nyitottság, igény a változásra vezetői elkötelezettség a magas szakmai színvonal mellett központi HR kapacitások hiánya béren kívüli juttatási rendszer jelenleg még kidolgozatlan a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer nem munkavállalói igényfelmérésen alapul tervezett szervezett szakmai szupervízió, mentorálás hiánya az egyházi fenntartásba vétel előtti időszak szervezeti kultúrájából származó esetleges negatív attitűdök túlságosan beágyazódhattak a mindennapi működésbe a(z új) vezetők elfogadottsága intézményenként eltérő 63

64 ERŐSSÉGEK - STRENGTHS GYENGESÉGEK - WEAKNESSES szakképzett munkaerő a szolgáltatásnyújtásban jó szervező- és problémamegoldó készség szakmai felkészültség kiszámíthatóság, bizalom vezetői együttműködés erős az intézmények és a Központ között az együttműködések gyakorisága és minősége többnyire nem megfelelő, sem intézményen belül, sem az intézmények között anyagi és szervezési nehézségek miatt a kötelező továbbképzéseken kívül más jellegű képzéseken, tréningeken a munkatársak csak eseti jelleggel vesznek részt LEHETŐSÉGEK OPPORTUNITIES VESZÉLYEK THREATS profitorientált tevékenységek bevezetése nem anyagi ösztönzők nagyobb szerepének további növelése a motivációs rendszerben szervezési tartalékok vannak a rendszerben HR kapacitások tekintetében szakmai előmeneteli rendszer kidolgozása, ahol lehetséges mentorálás, szupervízió, kiégés elleni tevékenységek bevezetése, rendszeressé tétele új ösztönzési koncepció kidolgozása sok új olyan elemmel mely elsősorban belső szervezést igényel pályázati lehetőségek a meglévő ingatlanok további hasznosítási lehetőségeinek kihasználása (bővítés, stb.) külső együttműködési lehetőségek feltárása és kialakítása egyetemi központok közelsége szakmai és humánerőforrás-fejlesztési lehetőséget jelent törvényi szabályozás változása, amelyhez történő gyors és rugalmas alkalmazkodásra nincs felkészülve a szervezet fiatal munkaerő elvándorlása önkéntesek hiánya kliensek ápolási igényének változása, növekedése demográfiai helyzet romlása és az elvándorlás a fiatal és szakképzett munkaerő hiányát jelentheti hosszú távon a szociális munka alacsony presztízse és megbecsültsége szolgáltatások alulfinanszírozottsága romló munkaerő kínálati struktúra (csökken a szakképzett munkaerő 64

65 6 Ösztönzés-menedzsment koncepció Az ösztönzés-menedzsment koncepció számos HR területet ölel fel, és szerves kulcs elemét adja a szervezet HR gazdálkodásának. Így e fejezetben érintjük a motiváció és motiválás kérdéskörét, mely alapjaiban határozhatja meg a vezetői eredményességet és egyben a szervezeti hatékonyságot is. A motiváció kapcsán különbséget teszünk külső és belső motiváció között, illetve kitérünk az anyagi és nem anyagi jellegű ösztönzési eszközökre. A tanulmányban a lehetőségek minél szélesebb körét mutatjuk be azért, hogy az eszközök, lehetőségek megismerése újabb gondolkodási, fejlődési utakat nyisson a szervezet számára. Elképzelhető, hogy számos eszköz alkalmazása most még nem reális, azonban a lehetőségként érdemes felvázolni ezeket is. 6.1 Alapelvek Az ösztönzés-menedzsment koncepciónak alapelveiben illeszkednie kell a szervezet általánosan deklarált értékrendjéhez, kialakított jövőképében fellelhető értékeihez. Az alábbi alapelveket a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szociális szolgáltatás szervezési és szakmai Koncepciójából emeltük át (6. és 72. oldal), mivel ott már részletesen kibontották azokat, és mivel a Szent Lukács vezetőségével készített mélyinterjú ezeket megerősítette. Szolgáltatási koncepció elkészítése az alábbi alapelvek és értékek mentén történt: emberi méltósághoz való jog, emberi kapcsolatok kiemelt szerepe, a görögkatolikus hit, well-done, család, valamint a helyi közösség, mint elsődleges természetes támasz, szolgáltatástervezés valódi igények, szükségletek alapján, a szolgáltatások közötti együttműködés megteremtése, a szolgáltatások egymásra épülésének szabályozása és biztosítása, egymásra épülő szolgáltatások, kiegészítő szolgáltatások kialakítása, prevenció, integritás. 65

66 A fentieket erősíti meg a jövőkép kialakításának útja, mely az alábbi alapelvek mentén értelmezhető: esélyegyenlőség: a rászorulók számára egyenlő hozzáférés biztosítása a szociális szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz. előítélet mentesség: kor, nem, vallási, etnikai hovatartozás, szexuális irányultság, vagyoni helyzet, politikai nézet, fogyatékosság, cselekvőképességbeli korlátozottság, betegség miatti hátrányos megkülönböztetés nélkül, a szociális rászorultság mértéke alapján, azonos bánásmód és azonos minőségű ellátás biztosítása. a szociális biztonság: a Szeretetszolgálat koordinatív szerepének erősítésével a szociális intézmények, a szociális tevékenységet folytató szervezetek között a szociális biztonság feltételeinek javítása. partnerség: a szociális szféra összefogása, interdiszciplináris együttműködések elősegítése, koordinálása. fenntarthatóság: a működés és a fejlesztés finanszírozhatóságának folyamatos biztosítása, és az ehhez szükséges szolgáltatási hatékonyság, minőség javításával egyidejűleg. A jövőkép alapelvei mellett fontosak a klasszikus értelemben vett értékek, mint a szabadság, a szolidaritás, az egyenlőség, a tolerancia és az igazságosság. A Koncepcióban azt is deklarálták, hogy a Szeretetszolgálat és intézményei szolgálatuk során kiemelt jelentőségűnek ítélik meg az alábbi értékeket: az élet és az emberi méltóság tisztelete; az emberi méltósághoz való jog; az ember önrendelkezéshez való joga; a szociális biztonsághoz való jog; differenciált, az egyén szükségleteihez igazodó ellátás; a szabad lelkiismeret, a vallás szabad gyakorlásához való jog; a társadalmi beilleszkedés, integráció. 66

67 A szolgáltatásnyújtás alapjául szolgáló szervezet szempontjából az alábbi részértékek kiemelendők: transzparencia, felelősség és számonkérhetőség, tisztességes eljárás, diszkrimináció tilalma, elkötelezettség meghatározott értékek iránt. A szervezet integritása az elvek, értékek, cselekvések, módszerek, intézkedések konzisztenciáját jelenti, vagyis olyan magatartásmódot, amely meghatározott értékeknek megfelel. A vezetői interjúk alapján a fenti alapelvek az alábbiakkal egészülnek ki. Szabályozottság: A teljes projekt egyik célja hogy megteremtse a fenntartott intézmények, melyek alapítása más-más időpontokra tehető, és jogelőd fenntartóik is változatosak, szabályszerű és etikus működésen túli, valós, a szervezeti integritás, a valódi szakmai alapokon nyugvó feltételrendszerét. Olyan szabályrendszer kialakítása szükséges, mely támogatja a magas szakmai minőséget és a jó munkakörülményeket annak érdekében, hogy a munkatársak a megfelelő körülmények között dolgozhassanak. Partnerség és iránymutatás: Vezetői interjúk alapján elmondható, hogy igény van központi iránymutatásra a HR rendszerek fejlesztése kapcsán. Az iránymutatáson túl a rendszerek fejlesztésében a folyamatok és kapocsoldó sablonokat várják még a vezetők a Központtól. Ezek mellett, különösen a kisebb intézmények konkrét HR szolgáltatásokat (pl. munkajogi tanácsok, toborzás-kiválasztás, képzésszervezés stb.) is szívesen vennének, természetesen a vezetői döntés szabadságának megtartásával. Egységesség: Az intézményi működést megalapozó dokumentumok, az intézményi működést segítő adminisztrációs rendszerek, folyamatok nem egységesek, és csak a jogszabályok adta eszközök köréből merített a fenntartó az intézmények hatékony működtetése, az ellátotti utak szervezése, az ellátottak számára nyújtott szolgáltatás és ellátás szakmai módszertani támogatására. A kialakítandó rendszerek fontos alapelve, hogy egységesen működjenek minden fenntartott intézményben. 67

68 Átláthatóság: Ugyanilyen fontos alapelv hogy minden dolgozó értse és megértse, hogy milyen rendszerek működnek a Szeretetszolgálaton belül. Ennek egyik előfeltétele a megfelelő dokumentáltság, a másik a munkatársak folyamatos képzése, tájékoztatása e rendszerek kapcsán. Bizalom: A bizalom elve felfedezhető több a fentiekben leírt elvben azonban a vezetők ezt kiemelték mint a működtetés egyik alapját, mely áthatja a szervezetet és meghatározza a szervezeti kultúrát. Az együttműködés egyik alapelve a bizalom, mely nélkül a Szeretetszolgálat nem tud működni. Fókusz a nem anyagi jellegű ösztönzésen legyen: Egyrészről a Szeretetszolgálat anyagi eszközei korlátosak, ezért anyagi ösztönzőkben csak kis mozgástér áll rendelkezésre, így a hangsúlyt a nem anyagi jellegű motivációs eszközökre fektetjük. Másrészről a Szeretetszolgálat vezetői interjúi alapján a dolgozói elkötelezettség magasnak mondható, és fontos, hogy a motivációt ne külső motivációs tényezőkkel növeljék. Ezzel együtt az eszközparkban legyenek anyagi jellegű ösztönzők is, de a hangsúlyt most ne ezek kapják Hasonló feladatkör-hasonló bér elve: A bérezésben az egyik intézményi alapelv, hogy azonos vagy hasonló munkakörökhöz igyekeznek azonos bért meghatározni, a bérfeszültségek elkerülése érdekében. 6.2 Az ösztönzési-menedzsment koncepció céljai és kapcsolata az intézményi fejlesztési célokkal A Szeretetszolgálat szakmai koncepciója szerint a szervezet jövőképe egy olyan, szükséglethez igazodó szociális szolgáltatóhálózat működtetése, amely hozzájárul élő rászoruló emberek egészségügyi és mentális ellátását, életminőségük megőrzését biztosítja annak érdekében, hogy megfelelő biztonságban élhessenek. Eredményeképpen pozitív irányban változik meg a szolgáltatást igénybevevők helyzete a szolgáltatókkal való kapcsolatban, átjárhatóvá válnak a hasonló szükségletet kielégítő szolgáltatások, a jelenhez képest javulnak a rászorulók hozzáférési esélyei. A nyújtott szociális szolgáltatások és ellátások elsődleges szakmai szempontjait, prioritásait az ellátottak érdekei határozzák meg. Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, 68

69 valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A Szeretetszolgálat által fenntartott intézmények az általuk biztosított szolgáltatást oly módon végzik, hogy figyelemmel legyenek az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös tekintettel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, és a testi-lelki egészséghez való jogra. (72-73.oldal) A fenti jövőkép alapján összefoglalható, hogy a Szent Lukács Szeretetszolgálat által működtetett intézmények céljai, hogy magas színvonalú, emberközpontú szolgáltatást nyújtsanak a célcsoportoknak. Jelen koncepció készítésével párhuzamosan zajlik a fenntartói szintű stratégia elkészítése, illetve 6 db intézményfejlesztési terv készítése. A végleges produktumok jelen fázisban nem állnak rendelkezésre, így az ehhez kapcsolódó részanyagok tartalmára támaszkodunk. A stratégia készítésekor az Milyen célcsoportoknak, milyen szolgáltatást, milyen támogatással kérdésekre keresték közösen a választ. Az intézményfejlesztési stratégia kialakítása során az alábbi 4 stratégia pillért azonosították az intézményvezetők a közös műhelymunka során: 1. szakmai munka (szolgáltatások), 2. vezetés és folyamatok, 3. munkatársak (HR), 4. infrastruktúra. A megkülönböztethetőséget, amely mint alap jelenik meg a stratégiában, a Szeretetszolgálat honlapja így definiálja: Egyházunk elképzelése, hogy a Szeretetszolgálat szervezése által ott vállaljunk szociális illetve gyermekvédelmi feladatokat, ahol a görögkatolikus egyháznak vallási közössége van, annak 69

70 erősítése céljából és azért, hogy híveinket a lelki táplálékon túl fizikai segítségben is részesíthessük. 8 A műhelymunka során az alábbi ábrában foglalták össze a fenntartói stratégia pilléreit. 12. ábra: Stratégia felépítése Forrás: Szociális alap- és szakellátás fejlesztése a Szt. Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat intézményrendszerében Összefoglaló a workshopok eredményeiről Jelen ösztönzés-menedzsment koncepció a vezetés-folyamatok és a munkatársak pillért is erősen érinti és céljaiban illeszkedik a fent bemutatott célokhoz. Célja, hogy olyan ösztönzési rendszer alapjait rakja le, amelyben helye van az anyagi és nem anyagi motivációs eszközöknek, amely hozzájárul a vezetői hatékonysághoz a megfelelő motivációs eszköztár lehetőségének biztosításával. Kiemelt cél, hogy olyan rendszer épüljön, amelynek használatával érdemben biztosíthatja a szervezet a megfelelő munkahelyi légkört, a jó javadalmazási-juttatási csomagot és az egyéb nem anyagi jellegű motivációs kínálatot, hogy kellően motivált munkatársak magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak a saját területükön