Controlling KÖLTSÉGEK TERVEZÉSE, KALKULÁCIÓK

Átírás

1 Controlling KÖLTSÉGEK TERVEZÉSE, KALKULÁCIÓK

2 A költségszámítás rendszerei 2

3 A költségek tervezése Mindig a meglévő számviteli rendhez kell igazodnia és minden költséghelyre és költségnemre ki kell terjednie. Fázisai: 1. Költséghelyek elkülönítése: meghatározza a felelősségi területeket. 2. Tervezési időhorizont kiválasztása: a tervezés céljától és a terv típusától függ. Ettől függetlenül meg kell határozni a terv érvényességét (stratégiai vagy operatív tervezés). 3. Forgalom felmérése: az értékesítésre kerülő mennyiségek tervezése, amely a tényleges és tervezett rendelésállomány alapján határozható meg. 4. Erőforrások tervezése és annak költségkihatásai. 5. Kapacitás tervezés: az értékesítés kapacitás igényét a rendelkezésre álló erőforrásokkal vetjük össze. 6. Vetítési kulcs meghatározása: a közvetlen költséghelyek alapján a határozzuk meg. 7. Közvetlen és általános költségek tervezése 3

4 Közvetlen költségek tervezése Anyagköltség: Nettó norma alapján tervezett anyagmennyiség + Megmunkálási veszteség Bruttó norma alapján tervezett anyagmennyiség + Szállítási, raktározási veszteség * Tervár Beszerzési norma alapján tervezett anyagmennyiség Tervezett anyagköltség Ezután a terv és tényköltségek vizsgálatát kell elvégeznünk standard költségszámítással. 4

5 Közvetlen költségek tervezése Bérköltség: A különböző költségviselők terv mennyiségei * A műveletekre és költségviselőre jutó tervmunkaidő * A tervezett bértarifa Előirányzott közvetlen bérköltségek. 5 Ezután a terv és tényköltségek vizsgálatát kell elvégeznünk standard költségszámítással. Ezt kiegészíthetjük a munkaidő kihasználás vizsgálatával.

6 Mutatószámok Munkanap átlagos hossza: az átlagos dolgozó létszámból egy fő a vizsgált időszakban naponta átlagosan hány órát dolgozott: Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Teljesített munkanapok száma Munkahónap átlagos hossza: egy dolgozóra jutó teljesített munkanapok száma: 6 Teljesített munkanapok száma Átlagos statisztikai állományi létszám

7 Mutatószámok Munkanap-kihasználás: megmutatja, hogy a munkanap kihasználása hány % volt: 7 Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Az átlagos dolgozó létszám által teljesíthető munkaóraszáma vagy Munkanap átlagos hossza Kötelező napi munkaidő

8 Mutatószámok 8 A munkahónap kihasználás mutatója: kifejezi, hogy a vizsgált időszak munkanapjait hány %-ban használták ki. Teljesített munkanapok száma Teljesíthető munkanapok száma vagy Átlagos dolgozó létszám Átlagos statisztikai állományi létszám vagy Munkahó átlagos hossza Munkarend szerinti munkanapok száma

9 Mutatószámok Munkaidőkihasználás mutatója: Kifejezi, hogy a rendelkezésre álló munkaidőt hány %-ban használták ki. 9 Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Az átlagos statisztikai állományi létszám által teljesíthető munkaórák száma

10 Közvetlen költségek tervezése Bérek járulékának tervezése: a vállalattól független tényezô, a jelenlegi központi szabályozók szerint a közvetlen bérköltség közel 42 %-a. Egyéb közvetlen költségek: visszavezethetők a közvetlen anyag- és bérköltség tervezésre. 10

11 Általános költségek tervezése Összefügg a belső teljesítmény elszámolás és érdekeltség kérdésével. Módszerei: Nulla bázisú költségtervezés (ZBB). Általános költségek elemzése (GWA). Feladatköltség-elemzés (FKA). 11 Folyamatköltség-számítás.

12 Az általános költségek megnövekedésének okai Új termelési és információs technológiák elterjedése, az irányítási és amortizációs költségek növekedése. Az összes kültségen belül arányeltolódás a rezsi és az általános költségek irányába. Kutatási és fejlesztési ráfordítások növekedése (konkurencia erősödése és a termékek életciklusának csökkenése miatt). Nemzetközi beszámolási rendszerek elterjedése 12

13 Nullbázisú költségtervezés (ZBB) 13 A célja az általános költségek elemzését követően az eszközök átcsoportosítása a fontos területekre. Az egyes funkciókat a költség és az elérni kívánt hasznosság szempontjából vizsgálják. A költségvetés készítése nulla bázison történik, a múlt eredményeinek figyelmen kívül hagyásával.

14 Nullbázisú költségtervezés (ZBB) 1. Vállalati célkitűzések és a ZBB területek kitűzése. 2. Olyan döntési egységek meghatározása (minden tevékenység ennek bizonyul, amely a vállalat irányításához kötődik), amelyek egymástól elválasztva kezelhetőek. 3. Teljesítményszintek meghatározása (normák, standardok alapján). 4. Alternatívák gyűjtése, elemzése. 5. Tervezett teljesítményszintek meghatározása (adott szakterületre). 6. Döntési csomagok rangsorolása. 7. Költségvetés. 8. Intézkedések meghozatala. 9. Végrehajtás, ellenőrzés. 14

15 Általános költségek elemzése (GWA) Célja az általános költségek csökkentése és a felesleges feladatok és költségek kiszűrése. Az elérhető hasznot a költségekkel állítják szembe a folyamatok különböző területein. A kedvezőtlen költség/haszon teljesítményeknél költségcsökkentési javaslatokat dolgoznak ki. A gyakorlatban 40 %-os költségmegtakarítás a cél. Megvizsgálható például, hogy bizonyos teljesítmény csökkenés, mekkora költségmegtakarítást eredményez. 15

16 Általános költségek elemzése (GWA) Lépései: Teljesítmények, tevékenységek, költségek strukturálása Költség/haszon vizsgálat elvégzése Kidolgozott javaslatok értékelése Cselekvési programok kidolgozása 16

17 Feladatköltség-elemzés(FKA) 17 az előző módszerhez hasonlóan a vállalat funkcionális területeire költségcsökkentő tényezőket határoz meg, a funkcionális terület teljesítményének visszafogásával vagy racionalizálásával.

18 Folyamatköltség számítás 18 célja az általános költségek differenciáltabb kezelése és a többletköltséget okozó folyamatok feltárása. A folyamatokhoz költséghordozókat rendelnek, amelyek olyan mérhető tételek, amelyek egy meghatározott folyamat költségeit befolyásolják. A folyamatok rendezését követően meghatározzuk a teljesítménytől függő és a teljesítménytől független költségeket. A teljesítménytől függő költségeket úgy tekintjük, mint az általános költségek változó részét, és hozzászámítjuk a közvetlen költségekhez. A teljesítménytől független költségeket a folyamatköltségek felosztási kulcsa alapján terheljük a folyamatra, ill. a végtermékre.

19 A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Kalkuláció fogalma alatt a a gazdasági kalkuláció, valamint az önköltségszámítás keretében végzett tevékenységek, eljárások és módszerek összességét értjük. A gazdasági kalkuláció tárgya termék, illetve ezzel összefüggő tevékenység. 19

20 A kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek 20 A kalkuláció a gyártási (szolgáltatási) folyamat különböző szakaszaiban készül, és ettől függően más és más célt szolgál. előkalkulációt, közbenső és utókalkulációt. A különböző időpontban készülő kalkulációnak alapfeltétele a módszerbeli azonosság, vagyis az egyes költségtényezők azonos módon történő számbavétele.

21 Az előkalukuláció Az előkalkuláció a várható önköltség meghatározására irányul, műszaki-gazdasági tevékenységen alapszik. Az előkalkuláció készülhet új termékre, meglévő termékek új technológiai változataira, saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, saját beruházások, fejlesztési témák, átszervezési feladatok tervezett költségeinek meghatározására, a vállalat költség, fedezet és nyereség tervezési munkáihoz kapcsolódóan. 21

22 Az előkalkuláció 22 Előkalkulációt készíthetünk a bázisköltség-számítás és a terv-költségszámítás területére: norma szerinti előkalkulációt, tervkalkulációt.

23 Előkalkuláció A várható költség meghatározására irányul Módozatai: - ajánlati (egyedi ill. új termék megrendelő kéri) - árvetési (új gyártmánynál) - terv és (éves tervezés időszakában) - műszaki előkalkulációk lehetnek (feltétele: kialakult konstrukció, technológia) 23

24 Előkalkuláció Az előkalkuláció adatbázisa lehet: - műszaki dokumentáción - becslésen és - összehasonlításon alapuló kalkuláció 24

25 Közbenső kalkuláció Közbenső kalkuláció a gyártással egyidőben készül. Alkalmazása hosszú átfutású, nagy volument képviselő, bonyolult termék esetében célszerű. A közbenső kalkuláció kizárólag operatív célokat szolgál, ezért formája, módszere kötetlen. 25

26 Közbenső kalkuláció - egyéb gyártmányok átfutási ideje 1-2 év - gépipari gyártmányok anyagköltsége összes költség 50-60%-a - közvetlen anyagköltség a gyártási folyamat legelső szakaszában mérjük fel 26

27 Utókalkuláció 27 Alapbizonylatok és könyvelési adatok felhasználásával készül Az utókalkuláció feladata a tényleges önköltség meghatározása a termelés, a tevékenység befejezését követően a befejezett termelés költségeinek és az előállított termék (mennyiség) összevetésével.

28 Utókalkuláció Az utókalkuláció lehetőséget teremt: a saját termelésű készletek mérlegben való értékeléséhez, adatokat biztosít a befejezett beruházások költségeinek és teljesítmény értékének megállapításához, információkat nyújt a tervezési munkához, az önköltség-csökkentési terv megállapításához, kalkuláció alapján a vállalati költséggazdálkodás megítéléséhez, a vállalat árpolitikájának megítéléséhez 28

29 Kalkulációs egység A kalkulációs egység az a meghatározott tevékenység, szolgáltatás, amelyre a kalkulált önköltség vonatkozik. Kalkulációs egységek a következők szerint alakíthatók ki: 29

30 A hazai gyakorlatban leginkább elterjedt kalkulációs módszerek: 30 osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció, gépórakalkuláció, normatív kalkuláció.

31 Osztókalkuláció Az osztókalkuláció módszerén belül megkülönböztetünk: egyszerű osztókalkulációt, egyenértékszámos osztókalkulációt, fázisonkénti osztókalkulációt. 31 Az osztókalkuláció módszerét abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a befejezetlen termelés állománya jelentéktelen, vagy az egymást követő időszakokban azonos ingadozást mutat.

32 Feltétel: 1. egyszerű osztó kalkuláció: egynemű, egyszerű termékek, egy üzemben; bef. termelés ne, vagy csak minimális legyen nagy tömegben előállított termék A felmerült összes költséget elosztjuk a termelt mennyiséggel és eredményül az egységre jutó költséget kapjuk. 32

33 2. egyenértékszámos osztókalkuláció Azonos főalkotó elemekből álló és azonos technológiával előállított, csak méret vagy minőségi különbséget mutató terméknél lehet alkalmazni. Műszaki számításokkal a termék csoportban résztvevő termékekre egyenértékszámot dolgoznak ki. 33

34 Nem helyes egyenértékszámos osztó kalkulációs módszer alkalmazása ott: - a technológia folyamat termékeknél nem azonos - az önköltségi arányok eltolódnak - az egyenértékszámok megállapítása műszaki adottságok vizsgálata nélkül történik - ha az egymástól eltérő gyártmányok száma, félesége, három-négynél több 34

35 A termél db A termék súlya 45dkg B termék db B termék súlya 99 dkg C termék 5000 db C termék súlya 153 dkg A termék egyenértékszámítása: 45/45=1 B termék egyenértékszámítása: 99/45=2,2 C termék egyenértékszámítása: 153/45=3,4 35

36 Pótlékoló kalkuláció A pótlékoló kalkulációs módszer lényege, hogy a közvetlen költségeket felmerüléskor közvetlenül elszámoljuk a termékre, az általános (állandó) költségeket költséghely számlákon gyűjtjük, majd teljes összegét, vagy egy részét vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel a költséghelyen elállított termékre. 36

37 Pótlékoló kalkuláció A gyakorlatban különböző vetítési alapokat alkalmaznak: az előállításra fordított élőmunka mennyisége (normaóra), közvetlen bérköltsége, felhasznált anyag mennyisége vagy értéke, a tényleges gépi normaóra, a közvetlen költség és bérköltség együttes összegét. 37

38 Gépóra kalkuláció 38 Az egy órára jutó gépköltség (Kg): Ahol: t = a termék meghatározott gépre vonatkozó időigénye, g = a fajlagos gépóraköltség, i = 1...n a termék előállításánál igénybe vett gépek száma.

39 Normatív kalkuláció A normatív kalkuláció szerint a termék (teljesítmény) utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalkuláció összeállításával határozható meg. Az utókalkuláció az érvényben lévő normák, normatívák, a normaváltozások és a normaeltérések összevont, kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza. 39

40 Normatív kalkuláció Az utókalkulált önköltség tehát az alábbi módon határozható meg: 1. Alapkalkuláció szerinti önköltség 2. ± Normaváltozások 3. Norma szerinti önköltség 4. ± Normaeltérések Utókalkulált tényleges önköltség

41 Gazdasági kalkuláció: A gazdasági kalkuláció sémáját és módszerét a vállalat önállóan alakítja ki azt a vállalati önköltségszámítási szabályzatban rögzíti 41

42 technológiai fázisonként (tömeg, nagysorozat, azonos fajta alapanyag) alkatrészenként (eleve adott : alkatrészek más-más műhelyben készülnek) szerelési alapcsoportonként gyártmány átfutási ideje hosszú szerelési főcsoportonként gyártmányonként és (a gyártmány átfutási ideje nem haladhatja meg a negyedévet, gyártmányok átfutási ideje < ¼ év) gyártmányfajtánként 42

43 Kalkulációs tételek: 1, közvetlen anyagköltség 2, közvetlen bérköltség 3, egyéb közvetlenül elszámolható költség 3,a, közvetlen munkabérek közterhei 3,b, gyártási különbségek 3,c, értékesítési különbségek 4, közvetlen költségek összesen(1+2+3) 5, üzemi általános költségek 43

44 6, szűkített önköltség (4+5) 7, gyáregységnyi általános költség 8, vállalat általános költség 9, elszámolási különbözetek 10, gyártási önköltség ( ) 11, műszaki fejlesztési hányad 12, garanciális javítási költséghányad 13, eszköz járulék 14, teljes önköltség ( ) 44