Kiemelt ellenőrzési feladatok 2012-ben, különös tekintettel a szándékos csalásra, adóelkerülésre

Átírás

1 Kiemelt ellenőrzési feladatok 2012-ben, különös tekintettel a szándékos csalásra, adóelkerülésre Vikárius Gabriella osztályvezető NAV Központi Hivatal, Ellenőrzési Főosztály Ellenőrzési Kockázatkezelési Osztály

2 A NAV fő stratégiai célkitűzése Kiemelt szerep Az államot megillető adó- és adójellegű bevételek, valamint az Európai Uniót megillető vámbevételek biztosítása Fő stratégiai célkitűzés továbbra is a jogkövetés szintjének emelése magasabb adózási hajlandóság és érzékelhetően alacsonyabb mértékű fekete- és szürkegazdaság Egyik kulcselme a gazdasági növekedés megindításának 2

3 Kockázatfüggő kezelési stratégiák alkalmazása A jogszabályváltozások új lehetőségeinek minél teljesebb kihasználása az adóelkerülés és a feketegazdaság elleni küzdelemben Adószakmai területen belüli célzott munkamegosztás erősítése az ellenőrzési szakterület koncentráltan, a nagy kockázatú adózók ellenőrzésére fókuszáljon, 15% folyamatosan és nagy erőkkel legyen jelen az adóztatás frekventált területein 40% 45% a nagyobb jogkövetési hajlandóságot mutató adózói köröket elsődlegesen az ügyfél-tájékoztatási, adóügyi, bevallási és kommunikációs szakterületek ösztönözzék Jogkövetési piramis 3

4 2012. évi célkitűzések az alacsony jogkövetési szintű adózók kockázatkezelésére Kapacitások átcsoportosítása, az adóztatás frekventált területeire koncentrálás kockázatos adózói körök ÁFA ellenőrzöttségi szintjének emelése kockázatok országosan azonos szinten történő lefedése aktuális gazdasági folyamatok elemzése és ellenőrzése Nagy kockázatú adózók újratermelődésének megakadályozása adóregisztráció, és azt követő valódiság vizsgálatok kockázatkezelési eljárás, fokozott felügyelet Új ellenőrzési módszerek alkalmazásának kiszélesítése adóhatóság és vámhatóság ellenőrzési eszköztárának koncentrációja országos akciók a csalárd értékesítési láncolatok visszaszorítására Az erősebb ellenőrzési eszköztár hasznosítása az ellenőrzési hatékonyság növelésére ellenőrzés határideje, részutalás, új ellenőrzés típusok Fekete- és szürkegazdaság érzékelhető mértékű csökkentése Közvetlen költségvetési veszteségek mérséklése Igazságosabb piaci verseny, a jogszerűen működő adózók mozgásterének növelése Adóbevételek növekedésének közvetett elősegítése 4

5 Kapacitások célszerű átcsoportosítása Átcsoportosítás az adóalanyi körre vonatkozóan Az alacsony kockázatú, alacsony adóteljesítményű adózók ellenőrzésére fordított kapacitás egy részét a nagyobb forgalmú, magas és közepes kockázatú adózók ellenőrzéseire kell átcsoportosítani A nagyobb intenzitással vizsgálandó adózói körök : adózói életútjuk, belföldi/külföldi kapcsolatrendszerük vagy költségvetési kapcsolatuk mérete okán nagy kockázatú áfa alanyok (matematikai csalásfelderítő modellszabály, kategórianagyság, ellenőrzések során feltárt kockázat), az életút jellemzői alapján nincs nagy kockázat, de aktuális adataik szerint jelentős új kockázatokat mutató áfa alanyok (kockázatos értékesítési láncolatok új elemei, kockázatos hierarchia érdekkörbe kerülés - új cégek, tulajdonos és vezető váltás révén fokozott felügyelet alá vont adózók, kockázatos külföldi kereskedelmi partnerekkel való üzleti kapcsolat létesítése) a kockázatos érdekkörök magánszemély tagjai (a haszonhúzók) és egyéb, jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek. 5

6 Kapacitások célszerű átcsoportosítása Revizori létszám rugalmas átcsoportosítása Területi aránytalanságok ellenére kockázatarányosan egységes ellenőrzöttségi szint biztosítása Ott álljon rendelkezésre a legnagyobb revizori kapacitás, ahol a leginkább szükséges az ellenőrzöttség szintjének növelése Régión belül főigazgatósági, igazgatósági szinten a kapacitás kihasználás optimalizálása A közép-magyarországi régióhoz tartozó adóigazgatóságoknál az ellenőrzöttség minél nagyobb arányú növelése érdekében a vidéki régiókból a központi régió adózóira fordítani a revizori kapacitás egy részét Központi kiválasztási állományok - kockázat lefedés szintje országosan egységes legyen 6

7 Adóregisztrációs eljárás Cél: a kockázat felmerülést követő azonnali kiiktatása új cégben szereplő vezetők, képviselők és Kft, Zrt esetén a minősített többségi befolyással vagy 50%-ot meghaladó részesedéssel rendelkező tagok kapcsolataik (korábbi cégeik) automatizált kigyűjtése és kizáró objektív kritériumok fennállásának vizsgálata (1 napos cégalapítás) hátralék illetve adószám törlés akadály esetén adószám megállapítás megtagadása,cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét elutasítja 8,5% (közel 2 ezer eset), 590 megtagadó határozat már jogerős működő adózó újonnan a cégnyilvántartásba bejegyzett vezető tisztségviselőjével, tagjával szemben fennáll-e az objektív akadály először felszólítás az akadály megszüntetésére több mint 2 ezer eset ennek elmaradása esetén a cég adószámának törlése 237 határozat 7

8 Az adóregisztrációt követő kockázatelemzési szakasz Saját kockázat minősítése Új cég első bevallásai Kapcsolatok kockázatai Induló kockázat minősítése Ellenőrzés Működési kockázat minősítése Kérdőí v Elfogadott kimentési kérelmek és fellebbezések Adószám törlés kezdeményezése Határozat fokozott felügyeletről 8

9 Az adóregisztrációt követő kockázatelemzési szakasz 45 ezer adózó került a kockázatelemzési szakaszba, 21 ezer alakulás, 24 ezer személyi változás 40 ezer cégnél befejeződött a saját és kapcsolati kockázat minősítése 62%-nak, közel 25 ezer kérdőív a kérdőívek ötödét nem töltötték ki és nem küldték vissza többségében a posta nem kereste jelzéssel küldte vissza a végzést, kisebb rész átvette, de nem foglalkozott vele 45 ezer cég több mint 100 ezer cégkapcsolatának kockázatelemzése 2% Kockázatkezelési eljárás jogkövetkezményei 15% Adószám törlés kezdem. kérdőív miatt Adószám felfüggesztés, törlés kezdem. ellenőrzés okán Fokozott felügyelet alá vonás 83% 9

10 Adóregisztrációt követő kockázatkezelési eljárás hatásvizsgálata A több mint 5 ezer kockázatos, többségükben törlésre kerülő cég költségvetési károkozási potenciálja e cégek tulajdonosai, vezető tisztségviselői több mint 16 ezer korábban alakult cégben érdekeltek (több adóregisztrált céghez kapcsolható céget csak egyszer figyelembe véve), e cégek gazdasági tevékenysége a következőkkel jellemezhető: az elmúlt években a bevallott vagy ellenőrzés során megállapított adóból összesen 97,4 milliárd Ft hátralékot halmoztak fel, több mint 3 ezer ellenőrzésük meghiúsult, a közülük az elmúlt években ellenőrzött adózónál összesen 78,3 milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapítására került sor, továbbá a cégek több mint negyede már nem működik, jellemzően fantomizálódás/felszámolás okán. Jelentős jövőbeni költségvetési károkozás megakadályozása Hogyan értük el e tömegszerű munkában a jó találati pontosságot? 10

11 Egységes mérőszámon alapuló ügyfélérték számítás és szegmentálás Központi kockázatkezelési koncepció kialakítása Szemléletváltozás és innováció Kockázati mutatók azonosítása, informatikai leképezése 2002-ben bevezetett egységes adóteljesítmény mutató Vállalkozási formától független, költségvetési szempontból mért, nagyság szerinti összehasonlítás lehetősége Döntéshozatali folyamat jelenlegi támogatása Célszerű adatszervezés Adózó-centrikusan gyűjtött adatok aggregátumok, ezekből képzett volumen, fajlagos és dinamika mutatók Adattárház (ATAR, RADAR) kialakítása Tudatos erőforrás elosztás, központi kontroll és szemléletváltozás a kockázatelemzésben Adónem- és bevallás-centrikus szemlélet vs. adózó-centrikus megközelítés adatokat összefüggéseiben értékelve Központi kiválasztási állományok Rendszeres visszamérés, értékelés Nagyvállalatoknál sikeresen alkalmazott üzleti intelligencia (BI) megoldások alkalmazása Hálózatelemzés (vizualizáció) szándékos adóelkerülők és kapcsolataik Rugalmas elemző eszközök Tényalapú kockázatbecslés gépi tanulással (adatbányászat) Az adózói populáció nagyság és kockázati szempontú szegmentálása 11

12 Integrált központi kockázatelemző rendszer Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer ÜZEM tranzakciós rendszerek SAS Kiválasztási listák ATAR Adózói életút mutatók Bevallások Oracle RADAR ADATTÁR Oracle Adózói dosszié Folyószámla Kockázatkezelési, revíziós adatok Statisztikai modellek Kockázati besorolás 12

13 Egyedi kockázatelemzés támogatása Rengeteg részletes adat változó időszakos bontásban pl áfa és járulékbevallás rendszerben történő lekérdezés Egy-egy adózó gyors és átfogó analízise A kiválasztási listán szereplő adózók Egyéb módon a látókörbe került adózók analízise Vizsgálati területek, időszakok kijelölése 13

14 Adózói Dosszié Adózónként 1-1 Excel fájl 14 munkalappal Az adózói életút mutatók táblázatos és grafikus idősorai Kockázati besorolások és egyéb felmerülő kockázatok jelzése pl. mely központi kiválasztási állományokban szerepel Ugyanezen információk lekérdezése az egyes rendszerekből, adatösszesítés több órás munka Következtetések levonása 14

15 Mesterséges intelligencia alkalmazása a kockázatelemzésben Szűrések továbbra is megérzés alapján melyek a legjobb kockázati mutatók, hogyan paraméterezzük és kombináljuk optimálisan Kockázatelemzés hatékonyságának további javítása: adatbányászati technikákat hasznosító prediktív modellezési eljárás melyik mutató szerint rangsoroljuk az elkészült kiválasztási listát Túlzottan szubjektív, nem segíti eléggé a tudatos erőforrás elosztást Cél: az adórés legnagyobb szeletét vonjuk vizsgálat alá Ellenőrzött adózók (ismert revíziós eredmények) Még nem vizsgált adózók (csalás, adóelkerülés kockázatának becslése) 15

16 Elemzői alapállomány előállítása SAS Enterprise Guide Revizori információk szerepe a modellezésben Célváltozó Magyarázó változók Reprezentatív minta Adózó szerepe kód csalás típussal érintett adózók (target=1) vizsgálták és nem csalt (target=0) További változók képzése Kiválasztás során használt kockázati mutatók kb. 400 adózó kockázatos kapcsolatai, ezeket minősítő mutatószámok Elemzői alaptábla 16

17 Kockázatbecslő matematikai-statisztikai modellszabályok gépi tanulással SAS Enterprise Miner Logisztikus regresszió az állomány 2/3-án Legnagyobb magyarázó erejű változókat automatikusan kiválasztja (15-20) A banki hitelminősítés során leggyakrabban alkalmazott módszertan (Basel II előírás) Szabály validálása állomány maradék 1/3-án Előrejelző képesség függ a megfigyelések komplexitásától Központilag kidolgozott kockázati mutatóink igazolása 17

18 Scorecard és besorolás Mutató Súly (%) Érték kategória Pontszám (0-100) Bevalllás fegyelem 40% % között 63 25,2 25,2 100% 23 9,2 KoKaIn-os kapcsolatok összesített adókülönbözete 30% nincs 14 4,2 3 millió alatt 68 20,4 3 millió felett ,0 Negatív VIES eltérés aránya 25% 35% fölött ,0 3-35% között 58 14,5 0-3% között 21 0 vagy nincs 23 5,8 Alakulás módja 5% Jogelőd nélkül 100 5,0 5,0 Egyéb 12 0,6 Nincs adat 83 19,8 65,1 85,2 A szabály magyarázó változók súlyozott értékelése alapján egy-egy pontszámot rendel minden értékelt ÁFA alanyhoz Szabály futtatása a teljes populáción - eredmény egy pontszám, mely alkalmas: Kockázat szerinti sorrendezésre Kifejezi: az adott adózó mennyire hasonlít a csalók csoportjára azon szempontok szerint, amelyekben a csalók leginkább eltérnek a nem csalóktól 5 modellszabályban összességében közel száz kockázati mutató optimális kombinációja 18

19 Működő ÁFA alanyi kör szegmentálása az adózói életútról gyűjtött információk alapján Valószínűség mértéke Nagyság szerinti kategóriakód Magas Központi kockázati besorolás Közepes Alacsony Nincs besorolva* Összesen Költségvetési kihatás alvó/ nem besorolt Összesen *Nincsenek besorolva az áfa körbe nem tartozók és a rövid ideje működő áfások 19

20 A modellszabályok becslési pontossága és hasznosítási köre központi ellenőrzöttségi szint előírás utólagos kiválasztás kiutalás előtti ellenőrzésre kiválasztás adóregisztrációt követő kockázatelemzés 20

21 Aktuálisan felmerülő, kiemelt kockázatok felderítése Központi RIASZT listák puffer szerepkör kockázata Cél: A csalás megkezdését követő gyors reagálás missing trader szerepkör kockázata bróker, keresztbeszámlázó láncügylet RIASZT listás adózóknál tett összes adókülönbözet megállapítás alakulása ( ) Minden negyedik esetben fantom cég! 21

22 Adózói kapcsolatok dinamikus elemzése Kockázatos Kapcsolatok Információs állománya (KoKaIn) szándékos adóelkerülő, csalárd adózók, fantom cégek nagy összegű adóhátralékot hátrahagyó céghalmozók ezek vezetői, tulajdonosai és további cégeik Cél: az adózó környezetének, kapcsolatrendszerének elemzése új gyanús érdekkörök, illetve kockázatos hálózatok újonnan belépő tagjainak felderítése kockázatbecslő modell magyarázó változóinak megképzése adóregisztrációt követő kockázatelemzési eljárás 2011-től a RADAR-ba készülő adatpiac hetente aktualizálva támogatása 22

23 23 Szürke zóna elemzése Összesen nem besorolt alvó/ Nincs besorolva* Alacsony Közepes Magas Összesen Központi kockázati besorolás Nagyság szerinti kategóriakód Összesen nem besorolt alvó/ Nincs besorolva* Alacsony Közepes Magas Összesen Központi kockázati besorolás Nagyság szerinti kategóriakód RIASZT listák KoKaIn állomány Adóregisztráció, fokozott adóhatósági felügyelet

24 Teljesítménymenedzsment és kockázatmenedzsment rendszer összehangolása Kapacitás elosztás tervezésénél a kockázatok megközelítően azonos szintű lefedése Ellenőrzési portfolió összetételének folyamatosan figyelése központi kiválasztási állományok és egyéb elemzési eredmények tárolása a RADAR-ban rendszeres összefuttatás az ellenőrzési adatokkal Ellenőrzések értékelése az adózói kör kockázatának viszonylatában Kockázatarányos teljesítmény indikátorok előírása 24

25 Köszönöm a figyelmet! 25