József Attila tájversei.,,tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. (József Attila)

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "József Attila tájversei.,,tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. (József Attila)"

Henrik Kis
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 József Attila tájversei,,tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. (József Attila)

2 Reneszánsz: A tájköltészet előzményei,hagyományai A táj a reneszánsz korában vált irodalmi témává, de ekkor nem alkotott önálló költeményt, csupán egy más témájú vers hátterét. Egyik legkorábbi költőnk, aki megemlíti a magyar tájat verseiben: Janus Pannonius volt ( ). Leghíresebb versében, a Pannónia dicséretében fejezi ki szeretetét a magyar föld iránt. Balassi Bálint ( )-Az Egy útonjáró szerzette ének is a szerelemről szól, ám tájköltészeti elemek is feltűnnek benne.

3 A tájköltészet előzményei,hagyományai -Klasszicista költészet: Indító képe, a tájleírás a klasszicista pictura hagyományait idézi. (pl. Csokonai verseiben, pl. Az estve). -A kora-romantika korában önálló tájversek keletkeztek: (pl. Berzsenyi, később Petőfi): a természet, a táj főként -Rousseau hatására menedéket, idillt jelent a zajos társadalommal szemben. -A tájversek az emberi lélekállapotok kifejezésére szolgálnak,a táj nem valóság,hanem szimbólum (többek között Ady szimbolikus tájai is, pl. Az eltévedt lovas, A Tisza-parton, A magyar Ugaron). -XX.század (expresszionizmus,szürrealizmus):a táj közöl,mondanivalója van,kifejez (lelki belső táj). Szürrealizmus egy másik valóságot közöl (virtuális).

A költői képek József Attila lelkiállapotának, gondolatainak tükörképei.

4 A tájköltészet megújítása József Attila a tájköltészet hagyományaira részben épít, részben eltér tőlük. József Attila tájköltészetének újszerűsége, hogy a táj és a hozzáfűződő gondolat szerves egységet alkot. A költői képek József Attila lelkiállapotának, gondolatainak tükörképei. Tárgyias líra = a belső világát (szorongását) kivetíti a tájra. Az én kivetítése a valóságra = exprsszionizmus. Jellegzetes motívumai: est, ősz, tél, fagy, hideg.

József Attila jellegzetes tájmotívumai A tájelemekhez a napszakok és az évszakok is hagyományosan kapcsolódnak: József Attilánál mindezek szimbolikus értelmet kapnak.

5 József Attila jellegzetes tájmotívumai A tájelemekhez a napszakok és az évszakok is hagyományosan kapcsolódnak: József Attilánál mindezek szimbolikus értelmet kapnak. Évszakok: a költők számára korábban sokkal kedveltebb ősz (pl. Berzsenyi) és tavasz (pl. Petőfi) helyett a nyár és a tél gyakoribb a J.A.versekben. A tél különös jelentőséget kap: hagyományosan a halál, a pusztulás jellegzetes költői képe.a költő ezeket a jelentéseket is megtartva: további szimbolikus értelmezésekkel látja el (pl. az emberek közötti elszigeteltség, a magány, a ridegség kifejezése a Téli éjszaka vagy a Holt vidék c. versben).

6 József Attila jellegzetes tájmotívumai Napszakok: a tájhoz kapcsolódóan jelennek meg. Az éjszaka a romantika kora óta sokféle szimbolikus jelentéssel töltődött fel. A költő verseiben ennek megfelelően az éjszaka a szemlélődés, az elmélkedés időszaka. A többi ember alszik, a költő pedig mintegy meglesi a dolgok éjszakai életre kelését, működését. (pl. a mindannyiunk számára ismert Altató-ban: alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás ) A 30-as évek nagy gondolati költeményeinek háttere az éjszaka (pl. Külvárosi éj, Téli éjszaka) A csönd (ill. a csöndet megtörő hanghatások) gyakran kapcsolódnak az éjszakához: A csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák (Téli éjszaka)

7 Tájelemek A hagyományos tájelemek (hegyek, fák, mezők, bokrok, csillag stb.) mellett újszerű elemként jelennek meg a város képei: a gyárak, a vasutak, a peremváros házai, a gépek, műhelyek, szerszámok. József Attila korában ezek a technikai fejlődés szimbólumai, de ezekben a költeményekben (A város peremén, Téli éjszaka, Külvárosi éj) az élettelen, rideg anyag az érzelem-nélküliség, a világ embertelen, gépies működésének szimbóluma.

8 Holt vidék (1932) című verse József Attila tájversei egy részében szinte nyomát sem találjuk a hajdani idillnek. A téli, kopár éjszakák egy sajátos világszemlélet kifejezőeszközei: amelyben az emberi nyomorúság, az ember számára idegenné és barátságtalanná vált világ, a magány és a szenvedés fogalmazódik meg. pl. a Holt vidék című költemény. látszólag hagyományos tájvers:leírt valóságelemek mély gondolati tartalmat hordoznak. helyszín:nem a város, hanem a tanyavilág. mozdulatlan tájat ír le (jellegzetes szókincs: fagy, tél, csend, homály). előbb a körülötte lévő tájat írja le, majd halad befelé a tanyáig, az emberi világig. amilyen vigasztalan a táj, annyira reménytelen az emberi lét ( ezeken nem segít ima ).

9 Holt vidék

Nagyvárosi tájversek 1932 33-ban József Attila költészete érett szakaszába lép.e korszakhoz tartoznak: a nagyvárosi tájversek.

10 Nagyvárosi tájversek ban József Attila költészete érett szakaszába lép.e korszakhoz tartoznak: a nagyvárosi tájversek. A külváros olyan helyszín,amit a költő jól ismer: az ott élőket, a tárgyakat, a város hangulatát stb. Mindenből a nyomor, a szegénység, a kilátástalanság árad. Számos verse ebből a milliőből veszi a témáját: (Külvárosi éj,a város peremén, Tehervonatok tolatnak,téli éjszaka,a füst,elégia). Ezekben a korabeli társadalmi és szociális problémák jelennek meg képileg.

11 Külvárosi éj (1932) Műfaja:gondolati költemény,típusa tájleíró vers (újszerű értelemben). Összetett képekkel teli vers: -tájelemeket elevenítenek fel,melyek mögöttes tartalommal rendelkeznek. - a tájrajzzal a költő társadalmi problémákat jelenít meg. (olyan társadalmi jelenségekről ír,amelyek nemcsak mások problémái,ő is ebben él benne).

12 Fizikai és szellemi szintek közötti átjátszás -József Attila jellegzetes versírói technikája az, hogy az érzékszervekkel felfogható fizikai valóságból egy-egy szó (költői kép) segítségével rögtön egy szellemi, szimbolikus szintre emelkedik. Ilyen elemekkel van tele pl. a Téli éjszaka című költemény: -amely formájában is és tartalmában is felidézi Az ember tragédiája űr-jelenetét: felszáll a földről, majd visszaszáll, ill: tartalmában mindkettőben az embertelen, érzelem nélküli világot testesíti meg a jeges űr Tóth Árpád: Lélektől lélekig c. költeményében is).

13 PÉLDÁK Fizikai valóság,,csak egy kis vékony ezüstrongy valami szalag csüng keményen a bokor oldalán,,hazatér a földműves. Nehéz, Minden tagja a földre néz. Szellemi-érzelmi-gondolati síkra való átlépés,, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán.,, mintha a létből ballagna haza.,, egy ember üldögél. összehúzódik, mint a föld. Hiába..,,Már rálépett lábára a tél.

14 A táj mint szimbólum(rendszer) A tájversek bonyolult, többértelmű szimbólumrendszert alkotnak József Attilánál. Ezt pl. A Dunánál című költeményen keresztül jól be lehet mutatni. A Duna, mint a táj egy eleme az első egységben a gondolkodást megindító látvány: mint az állandóság és változékonyság képe:,,a rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.

15 A táj mint szimbólum(rendszer) ugyanitt és ugyanezért az egyéni emlékek felidézét indítja el (örök eső módra hullt. mi tarka volt, a múlt) kapcsolatteremtés a folyóval ( mintha szívemből folyt volna tova ) felidézi az anya képét egy hasonlattal ( mint édesanyám ringatott, mesélt ) költemény harmadik részében a Duna a magyarokat összekötő valós és szimbolikus értelmű folyó (török, tatár, tót, román kavarog e szívben) a múlt, a jelen és a jövő szimbóluma is (A Dunának, mely múlt, jelen, jövendő ).

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 1. A Dunánál https://www.youtube.com/watch?

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 1. A Dunánál 2.Külvárosi éj s

Hasonló dokumentumok

V. LEGERE IRODALMI VERSENY JÓZSEF ATTILA ÉLETMŰVE 2. TESZTLAP

V. LEGERE IRODALMI VERSENY JÓZSEF ATTILA ÉLETMŰVE 2. TESZTLAP I. CÍMTORZÓK Az alábbiakban kissé módosultak a József Attila-verscímek. Írjátok fel az eredeti címeket! a) Kérővel jöttél... b) Tavaszi virradat...