A. Általános- és középiskolai közös képzési szakasz Természet- és társadalomtudományi alapozó ismeretek

Átírás

1 A. Általános- és középiskolai közös képzési szakasz Természet- és társadalomtudományi alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS Biológiai alapismeretek I. TO1003 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Cserné dr. Szappanos Henrietta, főiskolai docens KOI A hallgatók ismerjék meg az alapvető életjelenségeket, biológiai folyamatokat. Legyenek tisztában a biológia főbb összefüggéseivel, lássák a tantárgy szerepét a természettudományok transzdiszciplináris megközelítésmódjában. A kurzus hivatott a hallgatók helyes viszonyulásinak kialakításában, különös tekintettel az etikai, környezet és természetvédelmi, valamint az áltudományos kérdésekben. A biológia mint tantárgy és tudomány. A biológiakutatás klasszikus és modern eszközei, módszerei. Az élővilág rendszerezése. Az élőlények felépítése és életfolyamatai. Az emberi szervezet felépítése és működése. Ökológiai alapok. Az élővilág egyed feletti szerveződési szintjei. Az ökológiai világkép. Környezet- és természetvédelem. A klasszikus és a modern genetika alapjai, elméleti és gyakorlati lehetőségei. Az élővilág és az ember evolúciója. Az állati magatartásformák. Szerényi G. Berend M. (2002) Biológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN: Szerényi G. Berend M. (2006): Biológia II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN: Gömöry A. Kiss J. Müllner E. Berend M. Tóth G. (2009) Biológia III. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN: Gömöry A. Szerényi G. Berend M. (1999): Biológia IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN: G. Szabó T. Nyilas K. (1995): Biológia. ART-EAST Kft. Nyíregyháza.

2 Fizikai alapismeretek TO1005 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Dr. Varga Klára, főiskolai docens MAI A tantárgy elsajátításának célja, hogy átfogó képet kapjanak a hallgatók a fizika témaköreiből, ismereteiket alkalmazni tudják más tantárgyak tanulása során. A természettudományos orientációjú hallgatók részére tartandó bevezető előadás elhelyezi a fizikát a társtudományok rendszerében. A természettudományok interdiszciplinaritásának a hangsúlyozása révén olyan fizikai elvek és módszerek kerülnek bemutatásra, amit a hallgatók könnyen használhatnak egyéb területeken. Az előadásokon elhangzó ismeretanyag: A fizika helye a természettudományok körében. A fizikai megismerési folyamat és módszerei. Alapvető fizikai kölcsönhatások, jellemzésük, megjelenésük a természetben. Mozgások kinematikai- és dinamikai leírása. Newton törvények és gyakorlati alkalmazásuk. Munka és energia. Mechanikai energiafajták. A mechanikai energiamegmaradás törvénye. Munkatétel és alkalmazása. A súrlódás és előfordulása a gyakorlatban. Mozgások energetikai jellemzése. a forgatónyomaték. Egyszerű gépek és alkalmazásuk a mindennapi életben. Áramló-és nyugvó folyadékok és gázok fizikája, Bernoulli-törvénye. akorlati vonatkozások. Arkhimédész, Pascal törvénye. A testek úszása, gyakorlati vonatkozások. A termodinamika elemei: gázok állapothatározói, gáztörvények. Gázok nyílt folyamatai, izoterm, izobar, izochor és adiabatikus állapotváltozások jellemzése. akorlati vonatkozások. A termodinamika főtételei. Halmazállapot-változások. Elektrosztatikai alapfogalmak és alapjelenségek. Az elektromos tér, térerősség fogalma értelmezése. Egyenáramú áramforrások és jellemzésük. Ohm-törvénye, Kirchoff-törvények. Áramvezetési mechanizmusok. Elektromos vezetés félvezetőkben. Váltakozó áram és szerepe a mindennapokban. A teljes elektromágneses színkép és tartomány. Természetes- és poláros fény. A geometriai optika alapjai, fénytörés, fényvisszaverődés értelmezése és törvényei. Légköri fényjelenségek magyarázata. Optikai eszközök működésének megismerése, az eszközök alkalmazása a mindennapi életben. A szem és működése. A radioaktivitás és szerepe a mindennapi életben. A radioaktív bomlás törvényei, bomlási sorok. A radioaktivitás hatása az élő szervezetre. Dozimetria. Radioaktivitás szerepe a gyógyászatban. Méret és energiatartományok. Anyagvizsgálati módszerek. Az energiatermelés alapelvei és lehetséges formái. Dr. Erostyák János Dr. Litz József (2003): A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest ISBN Dr. Hadházy Tibor (Szerkesztő) (2000): Természettudományi alapismeretek (Társszerzők), Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza ISBN Holics László (1986): Fizika I.-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN Ralph E. Lapp: LIFE-A TUDOMÁNY CSODÁI sorozat (1979): Az anyag, Az energia, Az idő. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN X Bonifert Domonkosné-Schwartz Katalin (2002): Lyukasóra fizikából Innovariant Kft. Szeged ISBN

3 Környezettani alapismeretek TO1011 Meghirdetés féléve 6. - Dr. Vallner Judit Erika, főiskolai tanár KOI Földünk és kozmikus környezetünk. A környezet a környezetvédelem a környezettudomány és az ökológia fogalma. Ember és a természet közötti kapcsolat a kezdetektől napjainkig. Az emberi tevékenység káros hatásai. A talaj, a víz és a levegő szennyeződése. Globális környezeti problémák: üvegházhatás, ózonréteg vékonyodása, savas esők, füstköd. A megváltozott környezeti feltételek hatása az emberi egészségre. Biológiai sokféleség megtartásának szükségessége, az emberiség felelőssége és feladatai. Hulladékgazdálkodási értékrend. Környezet és társadalom. Fenntartható fejlődés. Kiss F. Vallner J.t: Környezettudományi alapismeretek, a Természettudományi alapismeretek tankönyvben (Iszály F. szerk.) Kerényi A.: Környezettan, Moser M. - Pálmai.: A környezetvédelem alapjai, D.D. Chiras: Environmetal Science, Action for Sustainable Future, Multimédiás környezettudományi oktatóanyag:

4 *Kredithiány esetén teljesíthető tárgyak TANTÁRGYLEÍRÁS Történeti földrajz I. FDO1441 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd A tantárgy a világgazdaság centrum-periféria fejlődési elmélete alapján, valamint a globalizációs évszázad új kihívásaira adott sajátos válaszok segítségével a történelmi fejlődés eltéréseit is figyelembe véve vizsgáljuk a centrum országok, a félperifériák és a differenciálódó fejlődő régiók sokoldalú kapcsolatrendszerét, a helyi társadalmigazdasági sajátosságok érzékeltetésével, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű perifériák sajátos alkalmazkodását, társadalmi-gazdasági berendezkedését. A modern világgazdaság fejlődési szakaszai és sajátosságai. A világgazdaság regionális tagoltsága (centrum, félperiféria, periféria). A világgazdasági rendszerek modellezése (a regulációs elmélet). A fordizmus, a keynesianizmus és a jóléti állam. A fordizmus válsága. A posztfordizmus fő vonásai. A neoliberalizmus. A fejlett és fejlődő országok fejlődési pályái. A fejlődő országok felzárkózási lehetőségei és akadályai. Világgazdasági integrációk, kontinentális blokkok. Transznacionális vállalatok. Globális problémák, megatrendek. Cséfalvay Z. (2004) Globalizáció 1.0, 2.0. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Haggett P. (2006): Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest. Mészáros R. et. al. (2010) A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest. Tóth J. szerk. (2010) Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest.

5 Szabadidő turizmus FDO1442 Meghirdetés féléve 5. - Dr. Sütő László, főiskolai docens A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a szabadidő felhasználás rendszerét, turisztikai kapcsolatait, valamint az aktív turizmus rendszerét és program-lehetőségeit. Az ismeretek birtokában a hallgatók képesek legyenek az iskolához kapcsolódó turisztikai célcsoportokhoz igazítva egy szabadidős program megtervezésére, lebonyolítására. Ehhez a tárgy gyakorlati megvalósítása során a szervezőkészség, a gyakorlatias feladatértelmezés, a kreativitás képességfejlesztéséhez járul hozzá. A szabadidő, a rekreáció fogalma, szociokulturális összefüggései, szerepe a turizmusban. A magyar szabadidős tevékenységek. A gyermekprogramok szervezésének sajátosságai. A természet, mint az aktív turizmus speciális helyszíne. Az animáció alapjai, az animáció és az animátor szerepe a turisztikai programokban. A különböző célcsoportok szabadidős programszervezésének sajátosságai. A gyalogos természetjárás szakági túráinak megszervezése. A kerékpáros turizmus megszervezése. A vízi turizmus megszervezése. A horgászturizmus programjainak megszervezése. A vadászturizmus programjainak sajátosságai. A lovas turizmus programjainak sajátosságai. Az extrém sportok (barlangászat, sziklamászás stb.) szabadidős programmá szervezése. Kulturális turizmus a szabadidős programok között. Reichlin K Szabadidő ismeretek. BGF KVIF, Budapest. Könyves E. - Müller A. (2001): Szabadidős programok a falusi turizmusban. Szaktudás Kiadó, Budapest. Kovács T. A. (2004) :A rekreáció elmélete és módszertana. Budapest, Fitness Kft. Finger, C. Váczy S. (2002): Az Animáció alapjai I-V. kötetek. KJF, Székesfehérvár. Magyar M Turisztikai Animáció. BGF, Budapest. Dávid L. szerk Aktív turizmus. Debrecen, Didakt Kiadó, 138 p.

6 Földrajzi folyamatok térben és időben FDO1443 Meghirdetés féléve 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Dr. Sütő László, főiskolai docens A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a földrajzi készségeket a mindennapokban. Ismerjék fel a társadalomnak a természethez és a térhez igazodó, időben dinamikusan változó viszonyát. A tárgy elsajátítása során képesek legyenek különböző forrásokból a geopolitikai alapösszefüggések, a társadalmi-gazdasági, a mentális és a kibertér különböző aspektusainak megértésére. Ismerjék meg a természeti környezeti információszerzés közvetlen és közvetett megfigyelési lehetőségeit a földrajzi-környezeti elemek mindennapi felfedezésében. Ezáltal képesek legyenek értelmezni a természeti környezetben, a világpolitikában és a világgazdaság különböző szintjein végbemenő földrajzi folyamatokat. A földrajzi gondolat rendszere. A földtudományi ismeretek az ember és a környezet viszonyrendszerében. Az egyes földtudományi szakterületek eredményeinek hatása és szerepe a mindennapokban. Az emberi társadalom megjelenése és hatása a természetre. A természet átalakítás típustájai a Földön és a Kárpát-medencében. A tér és a társadalom különleges viszonya. A térbeliség szerepe a társadalom életében. A társadalmi aktivitás térbeni kiterjedésének növekedése az esőerdőktől a hegycsúcsokig. Természeti és társadalmi földrajzi térelemek egymáshoz való viszonya. A világpolitikát alakító gazdasági-politikai erőcentrumok változásai, centrumok és perifériák. Az ezredfordulón megjelenő globális környezeti problémák földrajzi szemléletű vizsgálata. A globális világgazdaság legfőbb társadalmi, monetáris, integrációs és nemzetgazdasági összefüggései. A helyi és térségi szereplők változó viszonya a globalizációs folyamatokhoz a munkaerőpiactól a turizmusig. A Föld sajátos természeti típustájai az egyes kontinenseken. A Kárpát-medence természeti- és kultúrtájainak sajátosságai. A társadalmi térszerveződés típusai a Földön. Haggett P Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest, 842 p. Fodor F A magyar földrajztudomány története. Budapest, MTA FKI, 820 p. Tóth J Világföldrajz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1486 p. Mendöl T A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Budapest, Eötvös Kiadó, 274 p. (reprint) Teleki P A földrajzi gondolat története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 193 p. (reprint)

7 A Kárpát-medence régiói FDO1444 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár A tárgy célja, hogy a tágabb Kelet-közép-európai térség fejlődési modelljébe ágyazva a Kárpát-medence régióinak adottságaival, múltjával, jelenével és fejlődési lehetőségeivel megismertesse a hallgatókat. A tananyag első részét a gazdasági fejlődés, a kultúrtáj, valamint a régiók, integrációk kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak tárgyalása képezi. Ezt a keretek fokozatos szűkítésével a teljes Közép-Európai régió politikai, majd a Kárpát-medence és Magyarország gazdaságtörténeti vázlata követi. A Kárpát-medence régióinak komplex jellemzése kiterjed a természet földrajzi alapok ismertetésére, a tájhasználat változásaira. Átfogó jellemzést nyújt a népesség, a település, a mezőgazdaság és iparföldrajz témaköreiről, valamint a kulturális és idegenforgalmi adottságokról. Az elhangzottakra épülve a félévet a régió komplex helyzetértékelése a határokon átnyúló kapcsolatok értékelése zárja. A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjai, általános vonásai. A régiók kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak. Közép-Európa politikai földrajzi áttekintése. A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében (a magyar társadalom, állam, gazdaság a feudalizmus időszakában, a kapitalista gazdaság fejlődése,trianon hatása a társadalomra, államra, gazdaságra, stb.). A Kárpát-medence földrajzi adottságai. A Kárpát-medencei régiók történeti földrajzi áttekintése. A Kárpát-medence térszerkezeti vázlata. A modernizáció regionális különbségei a Kárpát-medencében. Az egyes régiók rövid jellemzése. A Kárpát-medencei régiók helyzetértékelése az ezredfordulón. A Kárpát-medencei régió kapcsolatrendszere. A határokon átnyúló együttműködések motivációs mechanizmusai. Horváth. (szerk.) ( ):A Kárpát-medence régiói (szerk.: Horváth.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2001): A Nagy-Alföld történeti földrajza. Budapest-Pécs, 273 p. Illés I. (2002): Közép és Délkelet Európa az ezredfordulón: Átalakulás, Integráció, Régiók Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2009): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs Kókai S. (2010): A Bánság történeti földrajza ( ). Nyíregyháza, 421 p.

8 Földrajzi alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS Általános földtani alapismeretek I. FDO1101 Meghirdetés féléve 1. - Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus A tárgy elsajátításának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a földkéreg leggyakoribb ásvány- és kőzettípusaival. A kurzus áttekintő ismereteket nyújt az ásványok földtani folyamatok szempontjából alapvető fizikai és kémiai tulajdonságairól, az ásványok rendszerezéséről, képződéséről, és kiemelten foglalkozik a nyersanyagok és a környezet szempontjából fontos ásványcsoportokkal. A kőzettan tárgykörében a hallgatók megismerkednek a földövek sajátos kőzettani felépítésével, valamint kiemelten a földkéreg magmás, metamorf és üledékes folyamataihoz kapcsolódó kőzetképződéssel. Ásvány, kőzet, ásványi nyersanyagok, drágakövek fogalma. Kristály, elemi cella fogalma, kristálytan alaptörvényei, kristályrendszerek, kristályok alapformái, kristályok habitusa.. Ásványok fizikai tulajdonságai: mechanikai sajátosságok, fénytani sajátosságok. Ásványrendszertan: terméselemek, oxidok, szulfidok, szilikátok, szulfátok, karbonátok, halogenidek (szerves ásványok). Magmatitok, vulkanitok, piroklasztitok rendszerezése. A legfontosabb mélységi és kiömlési kőzetek és a piroklasztok jellemzése (szöveti jellemzők, előfordulások) Az üledékes kőzetek szerkezete és rendszerezése. A törmelékes üledékes kőzetek A biogén, vegyi és szerves üledékes kőzetek jellemzői. A metamorf kőzetek szerkezete és szövete. A metamorf kőzetek osztályozása, jellemzői, Magyarország építő és díszítőkövei 3. Kötelező, ajánlott irodalom: KONRÁD GY. SZERK. Földtudományi alapismeretek Támop jegyzet digitális tananyag HARTAI É. 2004: Változó Föld Well Press kiadó. 190 p. SZEDERKÉNYI T. Ásvány és Kőzettan SzTE jegyzet 112 p. Ajánlott szakirodalom: HARTAI ÉVA 2012: Geológia SZAKÁLL SÁNDOR 2012: Ásvány és Kőzettan KARÁTSON D. (SZERK.) 2000: Magyarország földje. Pannon Enciklopédia, Kertek Kiadó, Budapest, 508. p ISBN X

9 Általános földtani alapismeretek II. FDO1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K FDO1101(E) Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus A tantárgy alapozó ismereteket kíván nyújtani a litoszféra legfontosabb ásványtani és kőzettani fogalmairól, alapösszefüggéseiről, az ott zajló anyagfejlődési folyamatokról, majd a Föld és az élet fejlődéstörténetét tekinti át. Képesek lesznek a nagy földi rendszerek folyamatait összefüggéseikben elemezni, és ezt felhasználni a az ősföldrajzi és őskörnyezeti rekonstrukcióknál. Fel kell tudni ismerniük a földtani veszélyforrásokat és földtani időtávlatban veszélyes objektumokat. Az elsajátított ismeretanyagot a regionális stúdiumok során alkalmazniuk kell tudni a komplex tájelemezések a gazdaságföldrajzi adottságok értékelése során. A Föld övezetes felépítése, ásványok kőzetek tulajdonságai, kőzetek körfogása. A magma tulajdonságai, a magmás kőzetek, mélységi magmatizmus. A magma kristályosodása, Vulkanizmus és lemeztektonika A vulkáni kitörések osztályozása, Vulkáni formák Az üledékes kőzetek kialakulása (mállás, szállítás, lerakódás, diagenezis) Az üledékes kőzetek osztályozása, üledékképződési környezetek Metamorf rendszer, a leggyakoribb kőzetek metamorfózisa, metamorf átalakulási környezetek A réteg és fáciestan alapjai, a Föld korai fejlődése archaikumi kőzetek és nyersanyagok Az atmoszféra, hidroszféra, bioszféra kialakulása, A proterozoikum ősföldrajzi viszonyai A paleozoikum ősföldrajzi viszonyai, a kaledón és variszkuszi orogenezis Az állat és növényvilág fejlődése a paleozoikumban A mezozoikum ősföldrajzi viszonyai, az élővilág fejlődése a mezozoikumban A kainozoikum ősföldrajzi viszonyai, az alpi hegységképződési ciklus, az élővilág fejlődése a kainozoikumban 3. Kötelező, ajánlott irodalom: KONRÁD GY. SZERK. Földtudományi alapismeretek Támop jegyzet digitális tananyag HARTAI É. 2004: Változó Föld Well Press kiadó. 190 p. SZEDERKÉNYI T. Ásvány és Kőzettan SzTE jegyzet 112 p. Ajánlott szakirodalom: HARTAI ÉVA 2012: Geológia SZAKÁLL SÁNDOR 2012: Ásvány és Kőzettan KARÁTSON D. (SZERK.) 2000: Magyarország földje. Pannon Enciklopédia, Kertek Kiadó, Budapest, 508. p ISBN X

10 Csillagászati földrajz FDO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+1 K - Dr. habil Tar Károly, egyetemi docens Az alapvető cél az, hogy a hallgatók az elsajátított csillagászati földrajzi ismeretanyag birtokában képesek legyenek tanítványaiknak korszerű csillagászati világképet tanítani (különös tekintettel a tanulók életkori sajátosságaira, előképzettségére), be tudják mutatni a térben és időben változó csillagászati jelenségek lényegét, azok bolygónkra, a földrajzi burokra, az emberiség mindennapi életére kifejtett hatásait. Továbbá követni tudják a csillagászati kutatások folyamatosan változó eredményeit, s azokat a tárgy oktatásának speciális igényei szerint képesek legyenek a tananyagba integrálni. Az emberiség világszemléletének fejlődése. A szférikus csillagászat alapjai. Az időszámítás és a naptár. A Föld mint égitest. A Föld mozgásai, pályaelemeinek szekuláris változásai és azok földrajzi következményei. A Naprendszer. A Nap. Aspektusok. A bolygók és holdjaik. A kisbolygók, az üstökösök és a meteorok, valamint a bolygóközi anyag. Az összehasonlító planetológia alapjai. A Tejútrendszer. A csillagok állapothatározói, kettős és többszörös csillagrendszerek, változócsillagok, nyílt- és gömbhalmazok. A csillagközi anyag. A csillagok keletkezése és fejlődése. Extragalaxisok. Az Univerzum keletkezésére vonatkozó elméletek. Naprendszer-keletkezési elméletek. A térbeli tájékozódás alapjai. Csillagászati gömbi koordináta-rendszerek: horizontális, ekvatoriális I., ekvatoriális II. Tájékozódás a csillagos égbolton (cirkumpoláris csillagképek, kelő-nyugvó csillagképek). Csillagtérképek, csillaggömbök, hold- és marsgömbök típusai, használatuk. A Baader iskola planetárium használata. A csillagászati távcsövek típusai, felépítésük, távcsöves gyakorlatok (távcsöves gyakorlat a kötelező öt napos terepgyakorlaton). Csillagászati feladatok megoldása (földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása, szélesség- és hosszúságkülönbség kiszámítása, időszámítási feladatok megoldása, elemi szintű feladatok megoldása csillagászati gömbi koordinátarendszerek felhasználásával). 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Gábris. Marik M. Szabó J.: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, Lóki J. Szabó J.: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989 vagy újabb kiadások Csüllög G. Pavlics K-né.: Csillagászatföldrajzi feladatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997

11 Éghajlattan I. FDO1104 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Dr. Tar Károly, egyetemi docens Megismertetni a hallgatókat az általános meteorológia, fizikai klimatológia és leíró éghajlattan legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel A meteorológia fogalma és helye a tudományok rendszerében. A légköri folyamatok jellemzése: a meteorológia alapfogalmai, időjárási és éghajlati elemek, tényezők. A légkör szerkezete és összetétele. A meteorológiai sugárzástan alapjai: az elektromágneses sugárzás fogalma, jellemzői, spektruma, meteorológiai szempontú felosztása, legfontosabb fizikai törvényei. A szoláris éghajlat. A napsugárzás veszteségei a légkörön való áthaladáskor. A közvetlen, a szórt és a globálsugárzás fogalma. A szoláris energia. A földfelszín és a légkör kisugárzása. A Föld-légkör rendszer sugárzási egyenlege. Az üvegház gázok és éghajlat-módosító hatásuk. Az aeroszolok közvetett és közvetlen éghajlat-módosító hatása. A száraz levegő termodinamikája: termodinamikai alapfogalmak, a száraz levegő gázegyenlete. A termodinamika I. főtétele és alkalmazása adiabatikus és légköri folyamatokra. A száraz levegő függőleges mozgásának leírása, a légköri sztatika alapegyenlete, a száraz adiabatikus hőmérsékleti gradiens. A száraz levegő nyomásának és sűrűségének változása a magassággal. A nedves levegő fogalma, telítetlen, telített és túltelített nedves levegő.a nedvességtartalom mérőszámai. Az általános gázegyenlet nedves levegőre, a virtuális hőmérséklet fogalma. A barometrikus magasságformula nedves levegőre. A nedves levegő adiabatikus folyamatai a főn szél példáján. Az ekvivalens és az ekvipotenciális hőmérséklet fogalma, alkalmazása légköri folyamatokra. A légkör egyensúlyi állapotai. Kondenzáció a légkörben: felületi és térfogaton belüli kondenzáció, a kondenzációs magvak szerepe, a felfő és a köd definíciója, a ködök osztályozása. A felhőosztályozás szempontjai, felhőfajták. Csapadékképződés: a csapadék meteorológiai definíciója, nem hulló (mikro) és hulló (makro) csapadékok. A hulló csapadék keletkezése meleg és vegyes halmazállapotú felhőkben. Csapadékfajták. A függőleges hőmérsékleti profil és a téli csapadékfajták kapcsolata. A levegő vízszintes áramlása: a szél iránya és sebessége a súrlódási rétegben és a szabad légkörben, a gradiens szélmodell a szabad légkörben, a súrlódás hatása. A szél sebességének és irányának függése a magasságtól: elméleti és empirikus szélprofil törvények. A szélenergia. A légnyomási mező térképes ábrázolása: az izobár vonal és felület fogalma, izobár-térképek, nyomástopográfiai (abszolút és relatív) térképek, a térképek alkalmazása egyes légköri folyamatok elemzésére. A légtömeg fogalma, konzervatív tulajdonságai. A légtömegek felosztásának szempontjai. Közép- Európa időjárását, éghajlatát alakító légtömegfajták. Időjárási frontok: a frontfelület és a front fogalma, a melegfront, a hidegfrontok és az okklúziós frontok szerkezete és időjárása. A bárikus mező alapvető formái: a mérsékelt övi ciklon keletkezése és időjárása, a trópusi ciklon keletkezése és időjárása, hasonlóságok és különbségek a két ciklon szerkezetében, az anticiklon és időjárása, a légnyomási gerinc, csatorna és nyereg. Ajánlott irodalom: Tar Károly (2005): Általános meteorológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 142 p. Tar K.: Meteorológia és klimatológia I. Általános meteorológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Czelnai Rudolf (1995): Bevezetés a meteorológiába I.: Légkörtani alapismeretek. ELTE, Budapest, 247p. Czelnai Rudolf, Götz Gusztáv és Iványi Zsuzsanna (1991): Bevezetés a meteorológiába II.: A mozgó légkör és óceán. ELTE, Budapest, 403p. Péczely örgy (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336p.

12 Éghajlattan II. FDO1105 Meghirdetés féléve 3. FDO1104 Dr. Tar Károly, egyetemi docens Megismertetni a hallgatókat az általános meteorológia, fizikai klimatológia és leíró éghajlattan legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel Az éghajlat fogalma. Az éghajlatot kialakító tényezők. A földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét meghatározó tényezők. A földfelszín és a légkör közötti anyag- és energiatranszport folyamatokat befolyásoló tényezők. A légkör általános cirkulációja. Monszun szélrendszerek. Tengeráramlások. A földrajzi, domborzati tényezők és az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. A hőmérséklet, a légnyomás, a nedvességtartalom, a szélirány és szélsebesség, a felhőzet és a csapadék napi és évi járása. A globálsugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás és az általános légcirkuláció övezetes rendje. A higrikus övezetesség (a páranyomás, a relatív nedvesség, a felhőzet és a csapadék) rendje. Az éghajlati osztályozás típusai. A Köppen-féle osztályozás fő klímaövei és klímatípusai. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: trópusi éghajlatok, szubtrópusi és mérsékelt övi éghajlatok, szubpoláris és poláris éghajlatok. A földtörténeti éghajlatváltozások jellegzetességei és az ezt magyarázó elméletek. A jelenkori éghajlatváltozás jellegzetességei és lehetséges kiváltó okai. Dr. Justyák János: Klimatológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004 Dr. Péczely örgy: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979 (vagy későbbi kiadás). Péczely örgy: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

13 Földrajzi kutatási módszerek és tudománytörténet FDO1106 Meghirdetés féléve 3. - Dr. Sütő László, főiskolai docens A tantárgy célja olyan geográfusok képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, valamint idegen nyelvtudásuk birtokában képesek a szakterületükön önálló ismeretszerzésre. Elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a magyar és nemzetközi geográfia irányzatairól és jelentős személyiségeiről. A földrajz az egyetlen olyan tértudomány, amelynek egyik ága természettudomány (természetföldrajz), a másik társadalomtudomány (társadalomföldrajz). Ezért az egyetlen igazán széles híd e két nagy tudományterület között. Az összefüggések és kapcsolatrendszerek föltárása segítségével a geográfus - miközben saját tudománya törvényszerűségeit vizsgálja - ráirányítja a figyelmet a földtan, a biológia, a néprajz, a szociológia, a történelem, a közgazdaságtan, a vallás, a nyelv, a politika, az építészet, a művészettörténet, sőt az irodalom legjellemzőbb sajátosságaira is. A geográfia története két és fél évezredre tekint vissza. A mai földrajztudomány interdiszciplinális és szintetizáló tudomány, vizsgálati köre a természeti és társadalmi szférára egyaránt kiterjed. Rokon- és segédtudományaihoz a tudományágak és ismeretterületek széles köre tartozik (földtudományok, biológia, történelem, közgazdaságtudományok, politikai tudományok, demográfia, etnográfia, statisztika, orvostudomány, agrártudományok, műszaki tudományok stb.). A földrajztudomány oktatásában kiemelt jelentősége van a hallgatók irodalomkutatásának, házi dolgozatok írásának. Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története MTA FKI, Bp Teleki Pál: A földrajzi gondolat története, Bp. 1917

14 Földtudományi alapismeretek I. TO1006 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Bácskainé dr. Pristyák Erika, főiskolai adjunktus A tantárgy átfogó ismereteket kíván nyújtani a földrajzi burok legfontosabb folyamatairól, azok környezetre és a társadalmi-gazdasági életre kifejtett hatásairól. A hallgatók ezen ismeretek birtokában alkalmasak legyenek a belső és külső erők működésének, és további természetföldrajzi tényezők felismerésére. Képesek legyenek a típustájak jellemzőinek földrajzi algoritmus szerinti felépítésére, a különböző természettudományok (fizika, kémia, biológia) és a földrajzi folyamatok kapcsolatainak felismerésére és értelmezésére. A Naprendszer felépítése, a Nap. A Föld-típusú bolygók és az aszteroida-öv. Az óriásbolygók és a Kuiper-öv. A Föld, Hold rendszer helyzete, mozgásai és azok következményei. A Föld belső szerkezete. A fölkéreg felépítése, mozgásai, a kőzetek keletkezése és körforgása. A kőzetek és ásványok genetikai rendszere. A lemeztektonika alapjai. A hegységképződések folyamatai. A földtörténet alapjai, korbeosztása és mérési lehetőségei. A földtörténeti idők, időszakok, korok legfontosabb fejlődéstörténeti eseményei. Az élővilág fejlődésének őslénytani bizonyítékai, elterjedési és kihalási hullámainak mérföldkövei, ezek okai és következményei a Föld fejlődése során. A külső és belső erők működésének legfontosabb felszínalakító folyamatai és formakincse. A hidroszféra általános jellemzése. A legfontosabb talajképző folyamatok, a Föld és Magyarország fő talajtípusai. A légkör felépítése, összetétele. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek rendszere. Az időjárási jelenségek alapelemei. Ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés alapjai. A földrajzi övezetesség általános ismeretei. Az egyes földrajzi övezetek felszínformálódása és fő természetföldrajzi jellemzői, az élővilág övezetes elrendeződésének okai és következményei. A táji szintézis, az élő és élettelen tájtényezők kapcsolatrendszere. Szabó J. - Gábris. szerk Általános természetföldrajz I-II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 898 p. ISBN: Tóth J Világföldrajz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1486 p. ISBN: Borsy Z. szerk Általános természetföldrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 832 p. ISBN: Gábris. - Marik M. - Szabó J Csillagászati földrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 338 p. ISBN: Szónoky M A Föld és az élet fejlődése. Szeged, JATEPress Kiadó, 212 p. ISBN:

15 Geoinformatika FDO1107 Meghirdetés féléve 2. FDO1108 Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus A tárgy elsajátításának célja, hogy a hogy a hallgatók képesek legyenek a társadalmi jelenségekben megnyilvánuló törvényszerűségek lényegét, összefüggéseiket modern adatgyűjtő és adatfeldolgozó eszközök segítségével feltárni. Rendelkezzenek geoinformatikai rendszerekbe beépülő digitális térképművek fajtáinak és geoinformatikai felhasználási módjainak alapos ismeretével (kataszteri, közmű, topográfiai, földrajzi térképek). Jártasságot szereznek az eltérő (vektoros és raszteres) geoinformatikai célú szoftverek használatában, összehangolásában, képesek lesznek a különféle szoftverek közötti adatátviteli, transzformációs és egyéb műveletek végrehajtására. Elsajátítják az alapadatok terepi és programalapú (műholdas távérzékelés) gyűjtésének, rendezésének módjait, az eredmények látványos megjelenítésének (tematikus térképek) és az eredmények hatékony kommunikációjának (web) eszközeit. Térinformatikai alapfogalmak: A digitális térkép, a térinformatika (GIS) és a CAD fogalma. CAD rendszerek jellemző adatstruktúrái, szolgáltatásai. A térinformatika alapvető alkalmazási területei. A GIS adatmodelljei: Vektoros és raszteres rendszerek, 3D rétegtechnika, A vektoros adatmodell, adatok előállítása, adatforrások. A georeferencia: Georeferencia fogalma WGS-84, UTM/Gauss-Krüger, Egységes Országos Vetületi rendszer Bevezetés az ArcGIS használatába: ArcGIS moduljai: ArcCatalog, ArcMap Geodatabase, Feature Class létrehozása, tulajdonságai. Térképi és attribútum adatok bevitele: Az adatok előállításának eszközei, Az adatok minősége és feldolgozás során fellépő hibák, A térbeli lekérdezések bemutatása. A tematikus kartográfia ábrázolási módszerei Fontosabb tematikus térképfajták (történelmi, népesség, meteorológia) A térkép elemei: síkrajz, vízrajz, növényzet, domborzat, határok, névrajz, speciális karakterek használata, keret, jelmagyarázat stb., layout típusok A GPS rendszerek működési elve és alkalmazási lehetősége Adatnyerés: Az adatok minősége, az adatfeldolgozás során fellépő hibák. Adatbázisok: alaptérképek, felszínborítási térképek, domborzati adatbázisok, természetvédelmi adatok MUCSI L. SZERK A geoinformatika alapjai MAGYARI JULIANNA SZERK Térinformatika elméleti jegyzet Szent István Egyetem Környezet és tájgazdálkodási Intézet p. 99 NEMES NAGY J.: Regionális elemzési módszerek ELTE Eötvös Kiadó Budapest, Ajánlott irodalom ELEK I. Bevezetés a geoinformatikába ELTE Eötvös Kiadó 2006 ELEK I. Térinformatikai akorlatok ELTE Eötvös Kiadó 2006 MAGYARI JULIANNA SZERK Térinformatika gyakorlati jegyzet Szent István Egyetem Környezet és tájgazdálkodási Intézet p. 99 DETREKŐI Á. - SZABÓ GY.: Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, Kertész Á.: A térinformatika alkalmazásai Holnap Kiadó Budapest, LÓKI J.: A GIS alapjai Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Steiner Ferenc: A geostatisztika alapjai. TÓZSA ISTVÁN: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán-erőforrás gazdálkodásban, Aula Kiadó Budapest, 2001.

16 Térkép- és vetülettan FDO1108 Meghirdetés féléve 1. - Bácskainé dr. Pristyák Erika, főiskolai adjunktus A hallgatók ismerjék meg a térképek készítésének és használatának lényeges alapelemeit. A térképtörténet megismerése, általános vetülettani alapismeretek, az egyes vetületi típusok, térképtani és műszertani ismeretek elsajátítása. A térkép- és vetülettan gyakorlati vonatkozású alapelemeinek elsajátítása. akorlati órák keretében a hagyományos térképszerkesztési módszerek gyakorlása. Vonalszintezési és tájékozódási gyakorlatok terepi körülmények között. Alapvető ismertszerzés a számítógépes vetület- és térképszerkesztésről. Vetülettani ismeretek alkalmazása. A tematikus térképek megismerése. Szerkesztésének alapvető ismeretei. Hagyományos és modern (digitális) térképszerkesztés, rendszerezés, gyakorlati haszna. Térképészeti munkák megjelenítése gyakorlati térképezés. Általános iskolai, középiskolai tematikus térkép szerkesztése, falitérkép sajátosságai. Kartodiagram szerkesztése. A tematikus térképek szerkesztésének, térképi ábrázolásának hagyományos és újabb módszerei, alapelvei. Unger J.: Bevezetés a térképészetbe. JATE Express Horváth G. - Zsiga A.: Térképészeti gyakorlatok (Főiskolai gyakorlatok) Budapest, Irmédi M. L.: Térképalkotás. Budapest, Stegena L.: Térképtörténet. Budapest, Papp-Váry Á. - Hrenkó P.: Magyarország régi térképeken, Gondolat/Officina Nova Világatlasz

17 Földrajzi szakmai törzsanyag TANTÁRGYLEÍRÁS Általános gazdaságföldrajz I. FDO1209 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K FDO1215 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd A tantárgy célja a térben, a természeti környezettel szoros kapcsolatban lejátszódó társadalmi gazdasági jelenségek és folyamatok bemutatása. A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A világgazdaság kialakulása, fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői. A világgazdaság szerkezete. Integrációk. Az egyes ágazatok (bányászat, energiagazdaság, feldolgozóipar, mező- és erdőgazdaság, infrastruktúra, közlekedés, bel- és külkereskedelem, idegenforgalom, pénz- és hitelintézetek) földrajzi elhelyezkedése. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, fejlődése és formái. Egyenlőtlen területi fejlődés : centrum és periféria. A fejlődés szakaszossága, törései és a strukturális robbanások. Az innovációk terjedése. Az új világgazdasági rend.

18 Általános gazdaságföldrajz II. FDO1210 Meghirdetés féléve 5. FDO1209 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd A tantárgy célja a térben, a természeti környezettel szoros kapcsolatban lejátszódó társadalmi gazdasági jelenségek és folyamatok bemutatása. A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A világgazdaság kialakulása, fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői. A világgazdaság szerkezete. Integrációk. Az egyes ágazatok (bányászat, energiagazdaság, feldolgozóipar, mező- és erdőgazdaság, infrastruktúra, közlekedés, bel- és külkereskedelem, idegenforgalom, pénz- és hitelintézetek) földrajzi elhelyezkedése. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, fejlődése és formái. Egyenlőtlen területi fejlődés : centrum és periféria. A fejlődés szakaszossága, törései és a strukturális robbanások. Az innovációk terjedése. Az új világgazdasági rend.

19 Általános társadalomföldrajz I. (népességföldrajz) FDO1211 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K - Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd A tantárgy célja a társadalomföldrajz egyik fontos részterületének, a népességföldrajz ismeretanyagának (törvényszerűségeinek) bemutatása. A társadalomföldrajz és a népességföldrajz fogalma, tudomány-rendszertani helye, tárgya, feladatai. A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata. A Föld népességének növekedése népesedési ciklusok szerint. A népességnövekedés okai és területi különbségei. Az első és második demográfiai forradalom. A világ népességének területi eloszlása, okai, az oikumené és határai. A népességrobbanás következményei (élelmezési gondok, foglalkoztatási nehézségek stb.). Népességmigrációk, vándorlások fajtái, okai, következményei. A népesség struktúrája (nem- és kor szerinti megoszlás, foglalkozási összetétel és átrétegződés). A népesség etnikai, vallási, nyelvi összetétele. Becsei J. (2008) Népességföldrajz, Ipszilon kiadó, Békéscsaba. Frisnyák S. szerk. (1990) Az általános gazdaságföldrajz alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kovács Z. (2002) Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Nánási I. szerk. (1999) Humánökológia. Medicina, Budapest. Tóth J. (szerk.) (2002) Általános társadalomföldrajz I-II. Dialóg-Campus, Budapest- Pécs.

20 Általános társadalomföldrajz II. (településföldrajz) FDO1212 Meghirdetés féléve 4 FDO1211 Dr. Tömöri Mihály, főiskolai tanársegéd A tantárgy célja a társadalomföldrajz egyik fontos részterületének, a településföldrajz ismeretanyagának (törvényszerűségeinek) bemutatása. A település és a településhálózat fogalma. A települések osztályozása. A helyi és a helyzeti energiák típusai és szerepük a települések fejlődésében. Településhálózat, a települések térbeli rendje, településhierarchia. A települések funkcionális vizsgálata, vonzáskörzetek. A városok szerepe a településhálózatban, a városok szerkezete, agglomerációk. Az urbanizáció fogalma, története. A modern városfejlődés szakaszai. Faluföldrajz, a falvak fogalma, típusai. Szórványtelepülések (tanyák) Enyedi. (1988) A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest. Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA Könyvkiadó Kft. Budapest. Kovács Z. (2002) Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Mendöl T. (1963) Általános Településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. Tóth J. (szerk.) (2002) Általános társadalomföldrajz I-II. Dialóg-Campus, Budapest- Pécs.

21 Általános természeti földrajz I. FDO1213 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 3+0 K - Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a földrajzi burok komplexitásának kialakulási folyamatát, a földrajzi burok jellegét és törvényszerűségeit, s a megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek a földrajzi burokról a valóságnak megfelelő korrekt képet kialakítani. További cél, hogy az általános természeti földrajz a hozzá kapcsolódó gyakorlati-, éghajlattani és csillagászati földrajzi ismeretekkel együtt megalapozza az egyéb földrajzi stúdiumokat, s a hallgatókat felkészítse az önálló szakmai munkára A Föld fejlődése és szerkezete. A szilárd kéreg. A Föld belsejének hőmérséklete. A földmágnesség. A kontinensek vándorlása. A lemeztektonika. A földkéreg szerkezetét kialakító folyamatok. A hegységképződés elméletei. A magmatizmus és a vulkanizmus földrajzi jelenségei. A földrengések, a földrengések erősségének fokozatai. A víz földrajza. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A víz körforgása, vízháztartás. A tengervíz anyagforgalma. A tengervíz hőháztartása. A tengervíz mozgásai. A vízfolyások földrajza. Vízfolyástípusok. Vízgyűjtők és vízválasztók. A vízhálózat alakrajzi jellemzői. A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői. Folyó- és völgyszakaszok morfometriai paraméterei. A vízhálózat rajzolata. A vízfolyások vízszállítása. Vízjárás és vízjárási rendszerek. A mederformálás mechanizmusa. A vízfolyások hordalékszállítása. A tavak földrajza. A tómedencék genetikai típusai. Endogén, exogén, kozmikus és antropogén hatásokra kialakult tómedencék. A tavak földrajzi elterjedése. Termikus tótípusok. Biológiai tótípusok. A tavak fejlődése és pusztulása. Felszín alatti vizek. A felszín alatti víz elhelyezkedése. A talajnedvesség. A talajvíz. Talajvíztípusok. Talajvízháztartás. Rétegvíz. Résvíz. A karsztvíz helyzete és típusai. A felszín alatti vizek hőmérséklete, minősége. A felszín alatti vizek felszínre lépése a források. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Szabó J.- Gábris. (szerk.) Általános természetföldrajz I-II. ELTE Eötvös Kiadó, Bp Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz I. A Föld belső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995

22 Általános természeti földrajz II. FDO1214 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K FDO1213 Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a földrajzi burok komplexitásának kialakulási folyamatát, a földrajzi burok jellegét és törvényszerűségeit, s a megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek a földrajzi burokról a valóságnak megfelelő korrekt képet kialakítani. További cél, hogy az általános természeti földrajz a hozzá kapcsolódó gyakorlati-, éghajlattani és csillagászati földrajzi ismeretekkel együtt megalapozza az egyéb földrajzi stúdiumokat, s a hallgatókat felkészítse az önálló szakmai munkára Az aprózódás és a mállás. Tömegmozgásos folyamatok. A pluviális és a fluviatilis erózió. A szárazföldi jég felszínalakító tevékenysége. A periglaciális felszínformálás. Karsztjelenségek. A lösz és a löszterületek formakincse. A szél felszínalakító tevékenysége. A tenger felszínalakító tevékenysége. Vulkánmorfológia A talaj fogalma, funkciói. A talajszelvény és a főbb talajszintek. A katéna fogalma. A talajképződést meghatározó környezeti tényezők. A talajképződés során lejátszódó fontosabb folyamatok. Talajosztályozás-talajrendszerek. Zonális, intrazonális és azonális talajok. A földrajzi övek talajai Az élővilág földrajza. Az élővilág és a földrajzi környezet. Életfeltételek (élő és élettelen környezeti tényezők). Ökoszisztémák. Életközösségek. Az élőlények egyed feletti szerveződési szintjei. Az élővilág zonális elrendeződése. A forró övezet növény- és állatvilága. A trópusi esőerdő élővilága. A szavannák élővilága. A trópusi sivatagok élővilága. A mérsékelt övezet növény- és állatvilága. Meleg-mérséklet öv élővilága. Esős telű szubtrópusi tartományok. Állandóan nedves, illetve esős nyarú szubtrópusi területek (monszun tartományok). A hűvösmérséklet öv élővilága. Óceáni tartományok. Mérsékelten szárazföldi tartományok. Szárazföldi tartományok. Szélsőségesen szárazföldi tartományok. A hideg-mérsékelt öv élővilága. A hideg (arktikus) övezet növény- és állatvilága. A hegyvidékek élővilága. A tengerek élővilága. Az élővilág szerepe a domborzat formálásában. 3. Kötelező, ajánlott irodalom: Szabó J.- Gábris. (szerk.) Általános természetföldrajz I-II. ELTE Eötvös Kiadó, Bp Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz I. A Föld belső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993 Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995

23 Általános természeti földrajz III. FDO1215 Meghirdetés féléve 3. FDO1214 Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus Alapvető cél, hogy a hallgatók az Általános természeti földrajz I-II. keretei között tanult elméleti tananyag bizonyos elemeinek gyakorlati vonatkozásait is megismerjék. Képesek legyenek a belső és külső erők felszínformáló folyamatainak alkalmazóképes ismeretére, s az így szerzett ismereteket később képesek legyenek az általános iskolai tananyagba gyakorlati módon integrálni. Ehhez a tantárgy során a problémamegoldó gondolkodás, a rendszerező képesség kialakítása, valamint a tanári kommunikációs és elemző képességek fejlesztése a cél. A külső erők eróziós és akkumulációs tevékenysége és ezek megismerésére alkalmas terepi, laboratóriumi vizsgálati módszerek. Alapvető szedimentológiai vizsgálatok. Üledékek fizikai tulajdonságainak vizsgálata a létrehozó erők függvényében: szemcsetulajdonságok elemzése. Terepasztali gyakorlatok az eróziós és akkumulációs folyamatok jellemzésére. A morfometriai tulajdonságok kapcsolata a kialakító belső és külső erőkkel. Általános morfometriai térképek és mutatók geoinformatikai elkészítése, domborzatelemzés. Földtani, felszínalaktani szelvények (keresztszelvény, hossz szelvény, földtani szelvény, vulkáni formarekonstrukció) és modellek készítése, és elemzése. Hidrogeográfiai jellemzők elemzése és bemutatása. Völgy- és vízgyűjtő karakterisztika geoinformatikai ábrázolása és értelmezése. Terepi talajvizsgálatok: talajszelvény készítése, kiértékelése. Talajfizikai és kémiai paraméterek vizsgálata. Hidrológiai jellemzők vizsgálata. Biogeográfiai gyakorlatok. 3. Kötelező, ajánlott irodalom : Félegyházi E. - Kiss T. - Szabó J Természetföldrajzi gyakorlatok. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 170 p. Angyal Zs. szerk Környezettudományi terepgyakorlat. ELTE TTK, Typotex Kiadó, Budapest, 290 p. Stelczer K A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 412 p. Mucsi L. - Kovács F. - Szatmári J. - Nagyváradi L Geoinformatika alapjai. E- jegyzet, SZTE Lóczy D. szerk Geomorfológia I.-II. Dialog Campus, Pécs

24 Európa természeti- és társadalomföldrajza I. FDO1216 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K FDO1217(E) Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár Az Európa földrajza c. stúdium foglalkozik Európa természet- és társadalomföldrajzi erőforrásainak és felhasználási lehetőségeinek feltárásával, s a gazdasági potenciál értékelésével. A társadalom különböző szintű környezetátalakító-tájformáló tevékenységét annak függvényében vizsgáljuk, hogy hogyan segítette elő Európa gazdasági és politikai integrációját, úgy, hogy az egyes országcsoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. Az Európai Unió kialakulásával, fejlődésével és működési mechanizmusának bemutatásával foglalkozó bevezető előadások után, részletesen megvizsgáljuk Európa (EGT) világgazdasági helyét és szerepét, majd Európa centrumait és perifériáit, a fejlettség regionális különbségeit, a természeti- és humán erőforrások hasznosíthatósági lehetőségeit. Az Európai Unió energiagazdasága és energiapolitikája, a mezőgazdaság jellemzői és kitörési lehetőségei (C.A.P.), az ipar dinamikus és válságágazatai mellett áttekintjük a szolgáltatások szerepét és sajátosságait. Probáld F.: Európa regionális földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 2000.

25 Európa természeti- és társadalomföldrajza II. FDO1217 Meghirdetés féléve 6. FDO1222 Dr. habil Kókai Sándor, főiskolai tanár Az Európa földrajza c. stúdium foglalkozik Európa természet- és társadalomföldrajzi erőforrásainak és felhasználási lehetőségeinek feltárásával, s a gazdasági potenciál értékelésével. A társadalom különböző szintű környezetátalakító-tájformáló tevékenységét annak függvényében vizsgáljuk, hogy hogyan segítette elő Európa gazdasági és politikai integrációját, úgy, hogy az egyes országcsoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. Az Európai Unió kialakulásával, fejlődésével és működési mechanizmusának bemutatásával foglalkozó bevezető előadások után, részletesen megvizsgáljuk Európa (EGT) világgazdasági helyét és szerepét, majd Európa centrumait és perifériáit, a fejlettség regionális különbségeit, a természeti- és humán erőforrások hasznosíthatósági lehetőségeit. Az Európai Unió energiagazdasága és energiapolitikája, a mezőgazdaság jellemzői és kitörési lehetőségei (C.A.P.), az ipar dinamikus és válságágazatai mellett áttekintjük a szolgáltatások szerepét és sajátosságait. Probáld F.: Európa regionális földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 2000.

26 Földrajzi övezetesség FDO1218 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K FDO1105; FDO1215 Dr. Sütő László, főiskolai docens A hallgatók ismerjék meg a természetföldrajzi jellemzők övezetes eloszlásának okait és következményeit. Ismerjék meg és tudják használni az övezetesség rendszerét leíró modelleket. Képesek legyenek a természetföldrajzi törvényszerűségek, folyamatok és jelenségek bemutatására az egyes övezetek típustájain keresztül. E tárgy fő képességfejlesztési célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a természetföldrajzi tudásuk szintézisére és az egyes övezetekben megjelenő környezeti problémák értelmezésére. A földrajzi övezetesség rendszere. A tájtényezők változásai a földrajzi övezetekben. A morfodinamikai folyamatok és az éghajlati övezetesség kapcsolatrendszere.. Az állandóan nedves trópusok, a váltakozóan nedves-száraz éghajlatú területek jellemzése és a különböző éghajlati típusok hatása a felszín fejlődésére. A félig száraz és száraz övek általános jellemzése, az éghajlati típusok szerinti felszínfejlődés hatásainak jelenlegi vizsgálata. A nedves és félig nedves szubtrópusok éghajlati különbségei, természetföldrajzi adottságai, a recens morfodinamikai folyamatok ebből adódó eltérései. A nedves közepes földrajzi szélességű területek komplex természetföldrajzi rendszere, jelenkori felszínfejlődésének irányai és a korábbi időszakokból átöröklött formák sajátosságai. A poláris és szubpoláris területek jelenlegi éghajlati viszonyai és ennek következményei a feszínformálódásra, a korábban keletkezett formák. A függőleges övezetesség sajátosságai. Szabó J. - Gábris. szerk Általános természetföldrajz I-II Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 898 p. Borsy Z. szerk Általános természetföldrajz. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó. p ; p (Éghajlati morfológiai régiók; 5. A Föld talajai; 6. Az élővilág földrajza); Gábris Földfelszín és éghajlat. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó Cartographia Földi környezetünk atlasza. Cartographia, Budapest. 56 p. Péczeli Éghajlattan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p.