Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Ribár Károly: A Japán katasztrófa-helyzet eszkalációja, a nukleáris esemény polgári védelmi következményei Budapest, november

2 Absztrakt A 9-es erősségű földrengés önmagában is ritka és egyben igen súlyos esemény. De Japánban egyidejűleg három katasztrófa is történt földrengés, szökőár és ezek következményeként nukleáris katasztrófa is a FukushimaDai-ichi atomerőmű meghibásodása miatt. Tanulmányom nagybani összefoglalót ad a japánt ért természeti katasztrófáról,a bekövetkezett nukleáris események polgári védelmi következményeiről. Kulcsszavak: természeti és civilizációs katasztrófa, földrengés, szökőár, cunami, atomerőmű, nukleáris biztonság, nukleáris események Magyarországi illetve globális hatásai, eseményei. Bevezetés: A Japán katasztrófa bebizonyította, hogy a különböző típusú katasztrófák bekövetkezhetnek egyszerre és felerősítik egymás hatásait. A Japán katasztrófa rávilágít, hogy a nukleáris biztonságot felül kell vizsgálni. Még a legerősebb gazdasággal és legfegyelmezettebb társadalommal rendelkező országok sem képesek felkészülni minden katasztrófára, különösen, ha azok egyszerre vagy rövid időn belül egymás után következnek be. A japán katasztrófaeseményei A földrengés és szökőár A Richter-skála szerint 9-es erősségű földmozgás március 11-én, helyi idő szerint kor történt a Japán partoktól 125 kilométerre, 24 kilométeres mélységben, melyet követően cunami riadót rendeltek el. A földmozgás kiváltotta szökőár sebessége elérte a 800 km/h-t. A cunami 6-10 méteres hullámokkal öntötte el a partvidéket, és nagy sebességgel haladt a szárazföld belseje felé. a városok víz alá kerültek, az épületek összeomlottak, károsodtak a közművek, megszűnt a közlekedés, a telefon-szolgáltatás. 1 1 Dr. Hornyacsek Júlia: FÖLDRENGÉS! FEL VAGYUNK KÉSZÜLVE? A lakosság földrengés során való védelmére való felkészülés hazánkban a kárterület és a mentési rendszer tükrében. Hadmérnök VI. évfolyam 1. szám március 277. o. ISSN

3 1. A földrengés epicentruma 2 A szökőár keletkezésének két fő módja van: tenger alatti földrengés vagy tenger alatti vulkánkitörés válthatja ki, ritkábban viszont földcsuszamlások is okozhatják. 2. Elő- és utórengések magnitúdó szerinti eloszlása a Japán katasztrófa során 3 Magyarázat: A szeizmológiai terminológiában gyakran használt előrengés és utórengés kifejezések csupán relatív fogalmak. A földrengéseket a földkéreg törése hozza létre, és a törés leggyakrabban kisebb-nagyobb reccsenések formájában következik be. Ezek közül a legnagyobbat főrengésnek, az ezt időben megelőzőket előrengéseknek, a későbbieket pedig utórengéseknek nevezzük. A megfigyelések szerint előrengések nem mindig jelentkeznek, de az utórengések mindig igen nagy számban követik a főrengést. 2 forrás: Q5Z8/TX4UIeY_lMI/AAAAAAABKjc/ydfg5CoDu4w/Fukushima_Nuclear_Plant_Explode_Acid%20Rain%20 _japan_quake_sendai.jpg 3 Készítette: Dr. Tóth László (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet), 2011; forrás: 934

4 Az ábrán látható a japán katasztrófa földrengés eloszlása a magnitúdó és idő függvényében, valamint a piros körök jól szemléltetik azok nagyságát. 3. A cunami kialakulása egy tenger alatti földrengés által 4 Míg a cunami a nyílt tengeren - akár km/h-s sebességgel - halad, addig alig észrevehető, ahogy azonban közeledik a parthoz, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. A rettegett szökőár a part közelében perc alatt eléri a méteres magasságot. 4. A japán földrengés által keltett cunami hullámainak szemléltetése 5 Ez a folyamat indította útjára a környező partokat elöntő tengerár nagy erejű hullámait. A nagy kelet-japáni földrengés Japán keleti partjait romboló hatalmas szökőár-hullámok sorozatát idézte elő. A legmagasabb hullám a Miyako tartománybeli Aneyoshi-nál 38,9 méter magas volt.a nagy földrengés után körülbelül félezer utórengés történt. 4 forrás: október forrás: 935

5 A földrengés és szökőár Japán nagy részén pusztított, több mint emberéletet követelve. További legalább embert eltűntként tartanak nyilván és sokaknak kellett elhagyni otthonaikat, mivel városaikat, falvaikat elsodorta az ár vagy elpusztította a földrengés. A pusztítás és veszteségek következtében a japán infrastruktúra is több tekintetben megrongálódott. 5. A szökőár által okozott pusztítás 6 Az utórengések közül körülbelül ötven önmagában is igen nagy rengésnek számított volna Európában (6-6,5-es erősségűek voltak). Japánban ezek nem szokatlanok, de a legnagyobb esemény 9-es értéke még itt is rendkívüli: az ország történelmének legnagyobb földmozgása volt. A nukleáris esemény Más iparágakhoz hasonlóan nukleáris energetikai létesítményeket is érintettek a földmozgások és a hatalmas szökőár hullámok: a Tokai, HigashiDori, az Onagawa és a FukushimaDai-ichi és Dai-ni erőműveket. Ezen létesítmények működő blokkjait a földrengésbiztonsági rendszerek automatikusan leállították. A nagy szökőár hullámok azonban különböző mértékű hatással voltak ezekre a létesítményekre, a legsúlyosabb károkat a FukushimaDai-ichi atomerőművében okozták. 6 forrás: 936

6 6. A japán atomerőművek elhelyezkedése 7 Jelmagyarázat: Piros: a balesetben a nukleáris üzemanyag is károsodott (Fukushima 1-4-es blokkjai) Sárga: a balesetben a nukleáris üzemanyag nem károsodott (Fukushima 5-6-os blokkjai) Zöld: biztonságosan leállított blokkok (három másik erőműben) Lila: biztonságosan üzemelő blokkok A térképen bejelölték még a földrengés epicentrumát és a cunami által sújtott területet. Megszűnt az erőmű áramellátása a nagyfeszültségű hálózatról, mivel a vezetékek leszakadtak, a villanyoszlopok részben kidőltek. A TEPCO FukushimaDai-ichi automatikus rendszerei a földrengés észlelését követően sikeresen bejuttatták a szabályozó rudakat mindhárom működő reaktorba és a tervezésnek megfelelően az összes rendelkezésre álló vészhelyzeti dízelgenerátor működésbe lépett. A hatalmas szökőár első hullámai 46 perccel a földrengés után érték el a TEPCO FukushimaDai-ichi telephelyét. A FukushimaDai-ichi telephelyén bekövetkezett áramszünet és a szökőár az 1-4. blokki irányítástechnikai rendszerek teljes leállását eredményezte, míg a 6B generátor az 5. és 6. blokkok számára megosztva biztosított vészhelyzeti áramellátást. A szökőár és a vele érkező nagy mennyiségű törmelék a FukushimaDai-ichi sok épületében, ajtókban, utakban, tartályokban, és egyéb infrastrukturális létesítményekben nagy pusztítást végzett, köztük a végső hőelnyelés is megszűnt. Az üzemeltetőknek egy katasztrofális, még soha elő nem fordult vészhelyzettel kellett szembenézniük, áram és irányítástechnika nélkül, ráadásul a telephelyen belül és kívül egyaránt súlyosan sérült kommunikációs rendszerrel. Sötétben dolgoztak, az irányítástechnika (mérések és beavatkozó szervek) szinte teljes nélkülözésével 7 forrás: 937

7 kellett a hat reaktor, a hat pihentető-medence, egy közös fűtőelem tároló és egy száraz konténertároló biztonságát fenntartaniuk. 7. A mérnökök zseblámpák fényében próbálják kiolvasni az erőmű vezérlőtermében, hogy mit mért néhány, akkumulátorról még működő műszer. 8 A hatalmas földrengés, a tizennégy méteres vízfal, a felforrósodás és a robbanások ellenére egyben maradt a FukushimaDaiichi atomerőmű Japánban. A robbanások okai A földrengés előtt az 1-4-es blokkok közül az 1-es, 2-es és a 3-as működött. A 4-es, illetve a kissé távolabb álló 5-ös és 6-os blokkok leállított állapotban voltak. Ezeken karbantartás folyt, a 4-es blokknál nemrég fűtőelem-csere történt. Előttük, a tengerparton a vízkivételi művek vannak: ezek nyerik a reaktorblokkok hűtéséhez szükséges vizet. A cunami utáni képen azt láthatjuk, hogy a vízkivételi művek helyén csak törmelék van. A szivattyútelepek elpusztultak, tönkrementek a dízelgenerátorok. Mindezek miatt teljesen megszűnt a hűtés. A piros körrel jelölt helyen voltak a dízelgenerátorok működtetéséhez szükséges gázolaj tartályok. Két ember eltűnt a cunami alatt az erőműben. Láthatjuk azt is, hogy három épület romokban áll, az 5-ös és 6-os blokkok ezen a képen nem láthatók, és épek maradtak. Az épületek később robbantak fel. 8 forrás: 938

8 8. A FukushimaDaiichi erőmű a cunami után 9 9. Ha egy fűtőelem, más néven egy üzemanyagpálca hűtés nélkül marad a fém 1300 Celsiusfokot is elérheti. Az üzemanyagpálcák felülete cirkóniumból készült. Ez 1200 Celsius-fok felett cirkónium-dioxiddá alakul, miközben hidrogén keletkezik.a hűtés nélkül maradt reaktortartályokban beindult ez a folyamat, és a felgyűlő hidrogén túlnyomást okozott. A blokkokat 4 bar túlnyomásra tervezték, de csak ennek duplájánál, 8 báros nyomásnál döntöttek úgy a japán szakemberek, hogy lefúvatják a gázt, azaz kiengedik a reaktortartályon kívülre. Ám ha a hidrogén megfelelő mennyiségű oxigénnel elegyedik, fel tud robbanni. Ez történt FukushimaDaiichi atomerőmű két blokkjában is. Március 12-én az 1-es, egy nappal később a 3-as blokkban történt robbanás. A 2-es blokk azért maradt ép, mert időben megbontották a falát, ahol a hidrogén el tudott távozni. A 4-es blokknál a kiégett fűtőelemeket tároló pihentető medence okozta a problémát. Mivel ezekben frissen kiégett üzemanyagpálcák voltak, a hűtés hiányában gyorsan elpárologtatták magukról a tízméteres vízoszlopot, és megindult a hidrogén keletkezése, ami itt is robbanáshoz vezetett. 9 forrás: 939

9 10. A FukushimaDaiichi erőmű 1. számú blokkja a hidrogén robbanást követően 10 A nukleáris üzemanyagot tartalmazó reaktortartályt egy hermetikus védőépület, más néven szárazakna vagy konténment veszi körül. Ennek belső falát acél, külső falát beton alkotja. Ez alatt egy tórusz alakú nedves akna helyezkedik el, ahová le lehet buborékoltatni a vízgőzt túlnyomás esetén. A FukushimaDaiichi ugyanis egy forralóvizes reaktor, ahol a melegítendő víz közvetlenül érintkezik a fűtőelemekkel (a paksi erőmű esetében, amely úgynevezett nyomottvizes reaktor, egy szekunder körben adódik tovább az energia a turbinákhoz). Az egész rendszert kocka alakú épületek veszik körül, ezek robbantak fel három blokknál is. A robbanások során tizenöt ember sérült meg, ketten pedig infarktust kaptak az erőműben. 11. A blokkok felépítése forrás: 11 forrás: 940

10 Az ábrán látható sárga acélburkolat és az ábra alján található acélgyűrű (tórusz) jelenti a radioaktív anyagok visszatartására tervezett, hermetikusan lezárt térrészt ezekben a reaktorokban. Ezek és a piros színű, a nukleáris fűtőelemeket magában foglaló reaktortartály mindhárom blokkon feltételezhetően megsérült utat nyitva a radioaktív anyagok szivárgásának. A robbanásokkal radioaktív gázok jutottak a környezetbe, és megkezdődött a lakosok kitelepítése egy 20 kilométeres körzetben. Négy óra alatt 160 ezer embert telepítettek ki. A japán szakemberek megkezdték a reaktorok tengervízzel történő hűtését. ű 12. A reaktorokat kívülről hűtik tenger vízzel A tengervízben lévő só kirakódik a hűtendő felületeken, és rontja a hőátadást. Ebből is látszik, hogy komoly problémák voltak a FukushimaDaiichi erőműnél. Március 25-eután az 1. és a 3. blokkot már újra édesvízzel hűtötték. Egy-egy ember ráadásul nem is tartózkodhat sokáig az erőműben. A blokkok környékén a sugárterhelés a magyarországinak húszezerszerese volt. Vagyis egy-egy munkás körülbelül egy óra alatt kap akkora sugárterhelést, mint mi egy év alatt. A rendkívüli helyzet miatt felemelték a munkások dóziskorlátját, akik így körülbelül egy hetet tudnak dolgozni (az ez alatt kapott kb. 250 millisievert korábbi tapasztalatok szerint még nem okoz komolyabb egészségügyi problémákat). 12 forrás: 941

11 14. A levegő béta aktivitás koncentráció 13 Magyarázat: A levegő aeroszol-béta aktivitás koncentráció 72 óra pihentetés után mérve. Radioaktív jódizotópok a hazai levegőben a Japán katasztrófát követően nem voltak mérhetőek, s ezek megjelenése hazánk légterében - a jódizotópok igen rövid élettartama, azaz igen gyors lebomlása, valamint a Japántól való óriási távolság miatt - egyáltalán nem várható. Az ábrán látható, hogy nincs kiugró eredmény, nem mérhetőek a Japán katasztrófa hatásai. Az áramellátás most már minden blokkban kezd helyreállni, ami alapvető a hűtés visszaállításához, ezáltal víz alatt tudják tartani a reaktorblokkokat és pihentető medencéket és ezzel megakadályozták a további katasztrófákat. 15. Az áramellátás helyreállítása Elmondható, hogy a japán nukleáris erőmű katasztrófája tervezési alapon túli, igen ritka és súlyos baleset volt, de az atomerőmű jól vizsgázott. A reaktortartályokat övező szárazaknák 13 Készítette: Ribár Károly, 2011; Adat forrás: 14 forrás: 942

12 acélfalai kibírták a hatalmas földrengést és cunamit, a felmelegedést, a hideg tengervíz befecskendezését és a külső robbanásokat. A katasztrófa polgári védelmi következményei, eseményei Óvintézkedések A lakosság védelme érdekében a japán hatóságok fokozatosan bővülő, végül 20 km-es sugarú körben elrendelték és végrehajtották az erőmű körüli lakosság kimenekítését, valamint az ezen kívüli területen 30 km-ig a lakosság elzárkózását otthonaikban. Az intézkedések hatékonyak voltak és a lakosság tagjai nem kaptak a hatósági korlátoknál nagyobb sugárzási dózist. Később, augusztus folyamán a hatóságok a monitorozási eredmények alapján, a hosszú távra számított sugárzási dózisok elkerülés érdekében további településeken, illetve település részeken rendeltek el kimenekítést. Szintén augusztus közepén egyes településeken rövid időre a lakosság tagjai bemehettek a lezárt területre az otthonaikba. Sugárzási következmények a környezetben A baleset során jelentős radioaktív kibocsátásra is sor került. Alapvetően két útvonalon jutottak ki az izotópok a reaktorokból: légnemű kibocsátásként szivárgás és nyomáscsökkentés révén, valamint a baleset során alkalmazott nagy mennyiségű hűtővíz szivárgása útján. Előbbi a kiülepedés és a csapadék általi kimosódás után a talaj és a felszíni vizek szennyeződését okozta, míg utóbbi egy része a talajba, nagy része pedig a tengerbe jutott. A tengerbe szivárgást hosszú időn keresztül nem is sikerült teljesen megszűntetni. A szeptember eleji helyzet szerint a tengervízben már gyakorlatilag nem mutatható ki a radioaktív anyagok jelenléte az erőmű körül kijelölt monitorozó pontokon. A hatóságok részletes környezeti sugárzásmonitorozási tervet készítettek a talaj szennyeződésének megállapítására is. Az alábbi ábra szemlélteti a FukushimaDaiichi erőmű körüli környezet sugárterhelését. Sugárzás az élelmiszerben Japánban a környezetben először megjelenő jód és cézium izotópokat néhány nappal a földrengés után már detektálták az ivóvízben és a leveles zöldségekben. A megindított és gyorsan kiterjesztett mintavételi és mérési programok alapján fogyasztási korlátozásokat kellett bevezetni elsősorban Fukushima tartományban, de néhány napon keresztül a 943

13 gyermekek részére Tokióban is ivóvíz fogyasztási korlát volt érvényben. Később a többi élelmiszerben, például a tehéntejben, majd a húskészítményekben is megjelentek a radioaktív izotópok, amelyek alapján további korlátozások bevezetésére került sor. A mintavételezést a hatóságok jelentősen kiterjesztették és továbbra is rendszeresen ellenőrzik a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, húsfélék, gombák, tejtermékek, gyermektápszerek, a tojás és a tenger gyümölcseinek radioaktív anyag, elsősorban cézium izotóp tartalmát (a jód izotópok felezési ideje néhány napos, ezért ennek jelenléte már nem mérhető). A szeptember 7-i állapot szerint a még fenntartott fogyasztási korlátozások túlnyomó része Fukushimaprefektúrában van. Fukushimán kívül néhány más prefektúrában a tea levélre és egy-egy prefektúrában a húsra és egyes zöldségfélékre van érvényben még fogyasztási korlátozás. A vízfogyasztási korlátozásokat május közepére mindenhol feloldották. Az Európai Unió határain, elsősorban a nagymennyiségű áru fogadására alkalmas kikötőkben is mérési programokat indítottak és néhány esetben tapasztaltak a konténereken felületi szennyeződést és az árukban megnövekedett sugárzási szintet. Ezek mértéke azonban egy esetben sem érte el az egészségügyi korlátokat. 17. A környezet sugárterhelése a FukushimaDaiichi erőmű körül Magyarországi sugárterhelés Magyarországon számos intézmény ellenőrzi koordináltan és folyamatosan a levegő radioaktív összetevőit. A mintavétel speciális berendezéseken történik, amelyek hosszú időn, napokon keresztül szívják át a környezetből a levegőt erre a célra készített szűrőkön. A 15 forrás: október

14 szűrőket ezután kiveszik a berendezésből és szintén hosszú mérési idővel, érzékeny detektorral mérik a mintából érkező sugárzást. A mért jód-131 aktivitás-koncentráció értékek meghaladták az érzékenységi határt, ám mértékük mélyen alatta marad a hazánkban az orvosi diagnosztikai célú jód izotópok gyártásából és felhasználásából alkalmanként mérhető értékeknek. Az ilyen mértékű sugárzás semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár sem az emberekre, sem a környezetre nézve. Ezt alátámasztják az országos környezeti sugárzásellenőrző rendszer dózisteljesítmény adatai is, amelyeken semmilyen mértékű emelkedés nem tapasztalható. 16 A mérést végezte (mintavétel helye) Mintavétel ideje Mérési eredmény Kimutatási határ (1) március mikrobq/m3 ~120 mikrobq/m3 (2) március mikrobq/m3 ~130 mikrobq/m3 (3) március mikrobq/m3 ~30 mikrobq/m3 (1) március mikrobq/m3 120 mikrobq/m3 (2) március mikrobq/m3 153 mikrobq/m3 (3) március mikrobq/m3 ~20 mikrobq/m3 (4) március mikrobq/m3 ~90 mikrobq/m3 (1) március mikrobq/m mikrobq/m3 (1) március mikrobq/m mikrobq/m3 19. Jód-131 aktivitás-koncentráció mérési eredmények Magyarországon, március (1) Paksi Atomerőmű Zrt. (Mintavétel helye: környezetellenőrző mérőállomások az atomerőmű 3 km-es körzetében). (2) Paksi Atomerőmű Zrt. (Mintavétel helye: Dunaföldvár) (3) Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (Mintavétel helye: a telephelyen) (4) IsotoptechZrt. (Mintavétel helye: Debrecenben) Néhány dózisérték - tájékoztatásul 18 1 évig élni 80 km-re egy normálisan működő atomreaktortól 0,00009 msv 1 db banán elfogyasztása 0,0001 msv 1 évig élni 80 km-re egy széntüzelésű erőműtől 0,0003 msv Egy kéz-röntgen felvétel Képcsöves monitor használata 1 évig Egy napi külső forrásból eredő természetes sugárterhelés Magyarországon Egy napi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon Egy napi külső forrásból eredő dózis Mitoban (a sérült Fukushima-I erőműtől délre 130 km-re), március 21-én 0 órától 24 óráig 0,001 msv 0,001 msv 0,002 msv 0,008 msv 0,008 msv

15 Egy mellkas-átvilágítás Egy tengerentúli repülőút Egy napi külső forrásból eredő dózis a Fukushima-II erőműnél (a sérült Fukushima-I erőműtől délre kb. 10 km-re), március 21-én 4 órától 22-én 4 óráig Egy mammográfiás felvétel Egy évi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon Egy mellkasi tomográf (CT) felvétel Az évi dóziskorlát a sugárveszélyes helyen dolgozókra A legkisebb dózis, amely már egyértelmű rák-kockázat növekedéssel jár A baleseti mentésben résztvevők számára megengedett legnagyobb dózis A legkisebb dózis, amely már közvetlen egészségügyi hatások megjelenéséhez vezethet A legkisebb dózis, amely már halálos lehet Az a dózis, amely már gondos kezelés mellett is nagy valószínűséggel halálos 0,02 msv 0,05 msv 0,67 msv 3 msv 3 msv 5,8 msv 20 msv 100 msv 250 msv 400 msv 2000 msv 8000 msv Magyarország soros EU elnökségéből adódó polgári védelmi feladatai a japán katasztrófa idején 19 Japán aktiválta az uniós polgári védelmi együttműködési rendszert és városi kutató-mentő csapatokat kért. Tekintettel arra, hogy első félévében Magyarország az Európai Unió soros elnöke volt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látta el az Európai Unió Polgári Védelmi szervezetének elnöki tisztségét, azonnal megkezdődött a segítségnyújtáshoz szükséges szervező tevékenység. Az EU katasztrófavédelmi ügyelete, az EU Monitoring és Információs Központ (MIC) kárfelmérő és koordinációs csapatot küldött a helyszínre. A magyar kormány döntése értelmében a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az EU Monitoring és Információs Központon keresztül nyolcfős magyar műszaki kutató-mentő csapatot és az uniós kárfelmérő csapatba egy polgári védelmi tisztet ajánlott fel Japán megsegítésére. A csapat tagjai a műszaki mentéshez szükséges 2 tonnás felszerelést vittek magukkal, ami az emberek romok alóli mentéséhez volt szükséges. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elrendelte szakértőinek és műszaki mentőcsapatának útba indításához a felkészülést. A csapat elérte az indulási készenlétet, és az első lehetséges repülőgéppel a földrengés sújtotta térségbe utazott, ahol a japán hatóságok által kijelölt helyszínen haladéktalanul megkezdte tevékenységét. A csapat feladata az unióból Japánba érkező támogatások fogadásának segítése volt, valamint a segélyek szállításának nyomon követése a biztonságos gyűjtőpontokig az érintett területeken. 19 forrás: 946

16 Tokióban az Európai Unió Polgári Védelmi Csoportja A Brüsszelből induló csoport nyolc EU-s szakértőből, két radiológusból, egy Európai Unió Monitoring és Információs Központ összekötőből és hat technikai támogatóból állt. A csapat egyéni védőfelszereléseket, mérőműszereket, infokommunikációs eszközöket vitt magával. A csapat a teljes önfenntartáshoz szükséges logisztikát is biztosította a maga számára. Az EU Polgári Védelmi Csoport 17 szakértője azonnal elkezdte a munkát Tokióban. Felállította a Koordinációs és műveleti Központját, ahonnan a humanitárius segítségnyújtás logisztikai támogatását koordinálta. A csoport az Európai Bizottság Japán Nagykövetségén rendezkedett be. 20 A Japánban tartózkodó EU Polgári Védelmi Csapat EU-humanitárius segélyszállítmányok koordinálásában vett részt Munkában az EU Polgári Védelmi Csapat 22 Összefoglalás, következtetés Amint a bevezetőmben is írtam a Japán katasztrófa bebizonyította, hogy a különböző típusú katasztrófák bekövetkezhetnek egyszerre és felerősítik egymás hatásait. A Japán katasztrófa rávilágít, hogy a nukleáris biztonságot felül kell vizsgálni. Még a legerősebb gazdasággal és 20 forrás: forrás: forrás: 947

17 legfegyelmezettebb társadalommal rendelkező országok sem képesek felkészülni minden katasztrófára, különösen, ha azok egyszerre vagy rövid időn belül egymás után következnek be. Japán esetében három katasztrófa is bekövetkezet rövid időn belül. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a biztonságot komplex módon kell értelmezni és kezelni. A fentiek alapján kijelenthető, hogy napjainkban a biztonságot átfogóan, komplexen kell értelmezni, mely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a biztonság egyéb - gazdasági (pénzügyi), emberi jogi, kisebbségi, információs és technikai, környezeti, valamint a nemzetközi jogi stb. - dimenzióit is. A korszerű biztonság tehát átfogó jellegű, oszthatatlan és túlmutat a katonai erőn. 23 Ezt egy olyan egységes komplex védelmi rendszerrel lehet megvalósítani, amely képes magába integrálni a különböző védelmi szervezeteket és azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek a hatékony védekezéshez. A japánban történt események nyilvánvalóvá tették,hogy az egyes katasztrófák kezelésében, illetve azokra történő felkészülés országonként nagyon eltérő lehet. A japán katasztrófa eseményei ugyan vizsgálatra, elemzésekre szorulnak, de egyben példa is lehet a veszélynek gyakrabban kitett országok részére -természetesen minden ország és régió számára -, hogy hogyan kell felkészülni, védekezni a katasztrófák ellen és helyre állítani a katasztrófák következményeit Ezért rendkívül fontos, hogy a megelőzés mindig napi renden legyen. Tapasztalatok feldolgozása fontos részét képezi a védekezésre történő felkészülésnek. Egyrészt fontos a hazai tapasztalatok gyűjtése és feldolgozása, másrészt részt kell venni a külföldi eseményeken, mint segítő fél, de mint megfigyelő is valamint rész kell venni a nemzetközi szervezetek és bizottságok munkájában lehetőség szerint aktívan. Ezeket a tapasztalatokat, adatokat figyelembe kell venni a védelmi tervezés folyamán. Vizsgálni kell az egyidejűleg vagy rövid időn belül egymás után bekövetkező eseményekkel szembeni védekezés módszereit, lehetőségeit. Ez a mindennapok folyamán a lakosságfelkészítés során valósulhat meg. Véleményem szerint az egyidejűség kritikus tényező az erőforrások biztosítása vonatkozásában is, nyilvánvaló okok miatt. Következésképpen, a védelmi tervezést is a lehető legkomolyabban kell venni a kockázatok elemzésétől az erőforrások felhasználása folyamán mindvégig. 23 forrás: Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelmi alapismeretek 1.; kiadva: 2009; ISBN: o. 948

18 Irodalomjegyzék: Dr. ENDRÉDI Lajos: Földrajzi ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, ISBN: Dr. HORNYACSEK Júlia: Polgári védelem 1.; 2009; 22. o.isbn: Dr. HORNYACSEK Júlia: FÖLDRENGÉS! FEL VAGYUNK KÉSZÜLVE? A lakosság földrengés során való védelmére való felkészülés hazánkban a kárterület és a mentési rendszer tükrében in: A ZMNE Bolyai János Hadmérnöki Kar és a Hadmérnöki Doktori Iskola on-line tudományos kiadványa VI. évfolyam 1. szám március 277. o. ISSN A nemzetközi atomenergia ügynökség tényfeltáró szakértői missziója a nagy kelet-japániföldrengést és szökőárat követő nukleáris baleset után. forrás: 31.pdf?OpenElement, letöltve: október 23. Fél évvel a FukushimaDai-ichi atomerőmű balesete után- Helyzetjelentés forrás: letöltve: október 23. Már jobban értik, mi történt a japán atombaleset folyamata képekben forrás: letöltve: október 23. Térképet adtak ki Japán atomerőműveinek helyzetéről forrás: letöltve: október 23. Jogszabályi háttér: (változás alatt) évi CXVI. törvény az atomenergiáról évi XXXVII. törvény a polgári védelemről 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményeiről 20/1998. (IV. 10.) a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló BM rendelet 55/1997. (X. 21.) BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól 186/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről 13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről évi LXXIV: törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV: törvény végrehajtásáról, 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól 949