Mezőgazdasági gépek. A kukoricakombájn egyszerre soron haladva takarítja be a termést.

Átírás

1 Mezőgazdasági gépek Kombájn: Nagyüzemi betakarítógép, amely a mezőgazdasági termények betakarítását végzi el. A kombájn a termények learatása után több szokásos műveletet is elvégez (például kiemeli a cukorrépát és megtisztítja a földtől, learatja és kicsépli a gabonát). A kukoricakombájn egyszerre soron haladva takarítja be a termést. A cukorrépakombájn már szállításra készen halmozza fel a földből kiszedett répát. Vetőgép: A gép lényeges eleme egy forgó henger, amely a földbe mélyedéseket vés. A magok a magtartályból a mélyedések segítségével jutottak egy csatornába, mely a szerkezet elején lévő késekhez vezette őket. A szerkezet végén lévő borona azonnal be is takarta a barázdát. A szemenkéntvető gépek feladata a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó, a szója vagy a különféle zöldségmagok pontos helyre vetése. Szórvavető gépeket olyan magvak vetésére használjuk, amelyeket nem szükséges a talajba juttatni, illetve csekély mélységre kell vetni. A szórásuk nagyon egyenlőtlen.

2 Mezőgazdasági épületek Tyúk: Tyúktartáshoz kell egy tyúkól, aminek a mérete a tyúkállományhoz igazodik. De a tyúkól környékén kell lenni egy bekerített pitvarnak is, mert a tyúkok az ólban csak alszanak és tojást tojnak. A tyúk ágon alszik, ezért a tyúkólban lépcsőzetesen elhelyezett rudaknak, illetve 2 3 cm-es léceknek kell lenni. A lécek felső két élét le kell kerekíteni, hogy a tyúkok lábát ne vágja. A tyúkól sarkaiban ki kell alakítani egy-egy fészket, ahová a tyúkok tojni fognak. Tehén, juh, disznó: A nyári időszakban az állatokat legelőn tartjuk úgy, hogy az állatok éjjel-nappal ott tartózkodnak (gulyatartás). Nyáron az állatok fő takarmánya a legelő. Téli időszakban, az állatokat takarmányozási okok miatt rendszerint telelő karámban, telelőkertben helyezzük el. Téli időszakban pedig az állatok téli tartózkodási helyén célszerűen kialakított etetőhelyekre van szükség. Az állandó kerítés a létesítéskor több munkával jár, viszont később kevésbé munkaigényes, mint a telepíthető villanypásztor. A villanypásztor alkalmazása a fix kerítéssel szemben azzal az előnnyel jár, hogy szabadon telepíthető. Segítségével a legelőszakaszok nagysága könnyen változtatható, újabb szakaszok alakíthatók ki. E megoldást használhatjuk alkalmi legelők esetében is például kukorica tarló legeltetése esetén. Hátránya, hogy a telepítés munkaigényes.

3 Trágyázás Az állattartás elkerülhetetlen mellékterméke a szerves trágya, amelynek egyik legnagyobb mennyiségben keletkező formája az istállótrágya (almos trágya). Az állattartás során természetes folyamatok következtében különböző minőségű és mennyiségű istállótrágya keletkezik. A szakszerűen kezelt és tárolt istállótrágya nem hulladék, hanem az érési folyamat után a talajba visszajuttatva tápanyag-visszapótlásként hasznosul. Almos trágya legnagyobb mennyiségben szarvasmarhatelepeken keletkezik, emellett juh- és sertéstrágya is kijuttatásra kerül ebben a formában. A szerves trágyák körében meg kell említeni a baromfitrágyát, amely nagyságrendileg ugyan jóval kisebb mennyiségben keletkezik, de tárolása és elhelyezése hasonló gondot okozhat, mint az istállótrágyáé. Növénytermesztés Burgonya: Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad. Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez. Fogyasztható nyersen is. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető. Sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Cukorrépa: A cukorrépa a világon a legjelentősebb termesztett, cukor tartalmú ipari növény. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1 2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni. A cukorrépa betakarítása ősszel kezdődik meg. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati öv növénye. A termesztés során a legjobb tudást, a legjobb termőföldet és a legmodernebb agrotechnikát követeli meg.

4 Búza: Gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag, és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatók. A közönséges búza őszi, vagy tavaszi változatát sokfelé termesztik. Fejlődésének kedvez az enyhe ősz, a téli hótakaró és a tavaszi csapadék. A gabona fejlődésére a hőmérséklet és a megvilágítási idő hossza is hatással van. A hő- és a fényigény alapján különböztetjük meg az őszi és a tavaszi formákat attól függően, hogy a két szakaszon történő áthaladásra milyen hőmérsékletre, illetve milyen megvilágításra van szükségük. Az őszi és a tavaszi formákat lényegében az különbözteti meg, hogy a vetés évében termést hoznak-e vagy sem. Kukorica: Lágy szárú, egylaki, vált ivarú, egynyári növény. Magassága akár három méter is lehet. A kukoricát elsősorban emberi táplálékként és állatok takarmányozására használjuk. A kukorica gyökérrendszere bojtos mellékgyökérrendszer. A teljes gyökérrendszer optimális körülmények között több mint 2 méter mélyre hatol le, oldalirányban 1-1,5 m növekedésre képes. Egyes típusai az egy méteres magasságot is alig érik el, de akár 12 m magas faja is van. Állattartás Házityúk: A házityúk súlya 0,5-5-7 kilogrammig terjed. Régi könyvek szerint előfordult, hogy az 50 évet is megélte, a valóságban azonban a legtöbb jelentés szerint 5-7 évig élnek. Tojásáért és húsáért tartják.

5 Házilúd: Bár teste jól alkalmazkodik a vízi életmódhoz, nem úszik túl jól, nem szeret hosszabb ideig mély vízben maradni. A hasznosítási iránynak megfelelően nevelt (többnyire töméssel) hizlalt lúd jó májalapanyag. Szarvasmarha: Leginkább tej és hústermelésre használják, a gépesítés előtt jelentős volt az aránya az igavonásban is. Hagyományos magyar fajta a szürke marha. Házisertés: Nagyrész zárt térben, ólban tartják. Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik. A kan 8-10 hónapos korában válik ivaréretté. Egy alomban 6-12 kismalac születik. Juh: Gyapjúért, tejért tartják. Húsa jellegzetes ízű, elsősorban a bárány húsát fogyaszták. Juhoknál a nyári meleg hónapokban, nedves időszakban gyakran előfordul a légynyűvesség, amelyet ha nem kezelnek, akár az állat elhullásához is vezethet. Készítette: Csepregi József Kovács Krisztián Régely Gábor