Európa és a világ a két világháború között

Átírás

1 Európa és a világ a két világháború között A győztes Európa gondjai A gazdaság talpra állítása - a győztes hatalmak gazdasága is gondban (eladósodnak az USA-val szemben) - Európa veszít jelentőségéből USA lesz a világ vezető gazdasági hatalma - munkanélküliség, infláció, piac beszűkülése - állami beavatkozás 1920-as évek közepére: európai gazdaság stabilizálódása Politikai tendenciák - szélsőséges tömegpártok megjelenése (szélsőbal, szélsőjobb): demagógia, vezér, fegyveres osztagok, hatalom megragadása bármi áron Oroszország: bolsevik hatalomátvétel világforradalom terve Olaszország: fasiszta hatalomátvétel - gazdasági stabilizálódás szélsőségek visszaszorítása (nem mindenhol) Németország - weimari köztársaság: polgári demokrácia megszilárdítása - szélsőséges akciók - szocdemek: teljesítési politika (1922) genovai konferencia: a franciákkal nem sikerül megegyezni (1922) rapallói gazdasági szerződés Szovjet-Oroszországgal: kölcsönösen lemondanak a háborús kártérítésről diplomáciai kapcsolatok helyreállítása legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása a kereskedelemben - hatalmas német jóvátétel nem tudják teljesíteni (1923) Ruhr-vidék 1 francia megszállása passzív ellenállás a franciáknak további pénzügyi gondokat jelent - (1924) jóvátételi konferencia Dawes-terv: kölcsönökkel és befektetésekkel támogatják a német gazdaság és fizetőképesség helyreállítását 2 - (1925) locarnói szerződés Briand és Stresemann külügyminiszterek garantálja Németország nyugati határait (belga német és francia német határ) Ruhr-vidék kiürítése Németország felvétele a Népszövetségb (1926) a 20-as éveket az enyhülés légköre, Locarno szelleme hatja át - (1928) Kellogg Briand-szerződés: elítélik a háborút mint a nemzetközi politika eszközét, konfliktusok békés rendezése - (1929) második jóvátételi konferencia Young-terv meghirdetése: a jóvátétel végleges összege 114 milliárd márka (1988-ig törlesztették volna) 1 Fontos szénlelőhely és ipari központ. 2 A németek így törleszteni tudnak az angoloknak és franciáknak, azok pedig az USA-nak.

2 A fasizmus Olaszországban Előzmények - a győztes oldalon harcol a vh-ban - DE: az ígért területek nagy részét nem kapja meg 3 (a franciák inkább a SzHSz Királyságot erősítik) + gazdasági kimerülés (eladósodás, munkanélküliség) elégedetlenség (D) földés (É) gyárfoglalások - Fiume elfoglalása, de ki kell vonulniuk - a polgári kormányok tehetetlensége Fasiszta hatalomátvétel - szélsőségek megjelenése: kommunisták és fasiszták - Nemzeti Fasiszta Párt 4, élén: Benito Mussolini (volt szocialista) - cél: nemzeti felemelkedés, nagytőke korlátozása, erős állam (szociális és nemzeti demagógia) - fegyveres félkatonai osztagok ( feketeingesek ) terrorakciói - (1922. október) Marcia su Roma (Rómába menetelés) meghirdetése a király kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek (egy koalíciós kormány élére) A fasiszta állam kiépítése - alkotmányosság felszámolása (parlament, pártok, szabad sajtó megszűnése) - Duce + Fasiszta Nagytanács totális állam, pártállam - államosítások - korporációs rendszer: minden ágazatban a munkaadók, a munkavállalók és az állam együttműködése (de végső soron az állam dönt) - gazdasági fejlődés + jóléti intézkedések (út- és lakásépítés, maffia visszaszorítása) - a diplomáciai kapcsolatok felvétele a SzU-val - lateráni egyezmények (1929): elismerik a Vatikán függetlenségét, a katolikus az államvallás 5 - terjeszkedés Közép-Európa és a Balkán felé (főleg a szerbek rovására) Fiume elfoglalása 3 Csak Dél-Tirolt és Isztriát kapja meg, Dalmáciát és afrikai területeket nem. 4 Előzménye: Harci Fasciók mozgalma. 5 Vallásos egyesületek engedélyezése, kötelező hitoktatás bevezetése.

3 A sztálini Szovjetunió A hadikommunizmus és a NEP - polgárháború: kötelező terménybeszolgáltatás, termelés visszaesik - államosítások, termelés és elosztás központi irányítása, piac megszüntetése hadikommunizmus - élelmiszerek és iparcikkek hiánya lázadások (pl. kronstadti matrózlázadás, 1921) - új gazdaságpolitika: NEP piaci viszonyok korlátozott (és átmeneti) visszaállítása 6 (bár ez ellentétes a kommunista ideológiával) (1922. dec.) Szovjetunió megalakulása: szövetségi állam, erős központi irányítással 7 Sztálini diktatúra - Lenin halála (1924) után Sztálin hatalomátvétele 8 - tisztogatások (pártban 9, hadseregben), terror (koncepciós perek, kivégzések) - GULAG = munkatáborok rendszere a társadalom megfélemlítése - személyi kultusz Tervgazdálkodás - a világforradalom elmarad a kommunizmus egy országban való felépítése - erőltetett iparosítás más ágazatok (pl. mezőgazdaság, infrastruktúra) rovására: bányászat, nehézipar, energiatermelés ( munkásosztály túlsúlyának biztosítása miatt is) - hadseregfejlesztés - alacsony életszínvonal - ellenséges környezet (nincs külföldi tőke és technológia) - 20-as évek második fele: NEP visszavonása tervutasításos gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): központilag megszabott, a valóságtól elrugaszkodott célok (csak papíron teljesülnek) iparfejlődés hatalmas áldozatokkal Kollektivizálás - kollektivizálás mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása a) termelőszövetkezetek (kolhoz) b) állami gazdaságok (szovhoz) magántulajdonnal rendelkező parasztság felszámolása, egyéni érdekeltség megszüntetése - a parasztság önként nem hajlandó, ezért erőszakkal kényszerítik - kulákokkal szembeni vádak ( gazdasági bűnök ) - több millióan éhen halnak 10 (miközben hatalmas a gabonaexport) megvalósul a teljes kollektivizálás 6 A parasztok a beszolgáltatás után megmaradt terményfeleslegüket piacon értékesíthetik, ezáltal érdekeltté válnak. 7 Elvileg a tagállamok különállását, sőt elszakadási jogát is elismerik (lásd az 1924-es alkotmányt), a gyakorlatban azonban nem rendelkeznek önállósággal. Pl. Grúzia önállósági törekvéseit elfojtják től az SZKP főtitkára. 9 Pl. Trockij kizárása, száműzése, majd megöletése Mexikóban; Kirov félreállítása 10 Pl. Ukrajnában ( )

4 Köztes-Európa a két világháború között Köztes-Európa fogalma - Kelet-Közép-Európa + Balkán (Németország és a Szovjetunió között) - kis- és középállamok - cél: homogén nemzetállamok kialakítása - DE: a valóságban etnikai keveredés, nemzetiségi feszültségek - elzárkózó gazdaságok lassabb fejlődés - Németország és a SzU megerősödése (+ Franciaország meggyengülése) függetlenségük veszélybe kerül Balti térség - Finnország + balti államok (Észtorszég, Lettország, Litvánia): az első vh végén elszakadnak Oroszországtól - Lengyelország Szovjet-Oroszország (1920) rigai béke: keleti lengyel határok véglegesítése a térség legnagyobb (de soknemzetiségű) állama, Piłsudski marsall tekintélyuralmi rendszere A Monarchia utódállamai Ország Ausztria Csehszlovákia Románia SZHSZ Királyság / Jugoszlávia (1929-től) Politikai rendszer 1920-as évek: keresztényszocialist a, szocdem vezetés 1930-as évek: tekintélyuralmi rendszer polgári demokrácia, de cseh irányítás (elnökök: Masaryk, Beneš) alkotmányos királyság királyi diktatúra (1929-től), szerb irányítás Gazdaság Társadalom Nemzetiségek piacok elvesztése már a Monarchián belül is iparilag fejlett terület eltérő fejlettségű területek (Erdély gazdagabb) eltérő fejlettségű területek (Szerbia és Montenegró fejletlenebb, Horvátország, Szlovénia és a Délvidék fejlettebb) jobb- és baloldali pártok fegyveres osztagai közötti összetűzések magasabb életszínvonal társadalmi ellentétek, korrupció elszakadási törekvések, szeparatista mozgalmak (pl.: usztasák) I. Sándor elleni merénylet (1934, Marseille) homogén nemzetállam a csehek csak relatív többségben, nagy nemzetiségi tömbök főleg a peremterületeken (szlovák, német, magyar, ruszin) nagy számú nemzetiség (magyar, német) soknemzetiségű állam (szerb, horvát, szlovén, német, magyar)

5 A kisantant megalakulása ( ) - Csehszlovákia - Románia - Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kölcsönös szerződésekkel létrejön egy magyarellenes védelmi szövetség A magyar kisebbségek helyzete - a kisebbségben élők száma csökken, de így is jelentős - a békeszerződések kisebbségvédelmi intézkedéseit nem tartják be - erősödő nacionalizmus: a nemzetiségek beolvasztására törekednek, jogaikat korlátozzák (pl.: magyar birtokok elvétele, közigazgatási határok megváltoztatása) helyzetük romlik - DE: kisebbségi magyar kultúra létezik

6 A világgazdasági válság és kiutak keresése A válság kitörése - a vh után a gazdasági fejlődés üteme visszaesik, kivétel az USA a világgazdaság súlypontja es New York-i tőzsdekrach 11 - a piac nem bővül a befektetésekkel arányosan túltermelés nem tudják eladni (nincs rá kereslet) termelés csökkentése elbocsátások vásárlóerő és fogyasztás csökkenése, piac további szűkülése újabb elbocsátások stb. - a válság az iparból indul, de átterjed minden más ágazatra is - egész világra kiterjedő válság, de különösen a fejlett, jelentős exportot lebonyolító, gyarmatokkal nem rendelkező országokat sújtja (pl.: USA, Németország) - megszorítások az állami költségvetésben a hagyományos válságkezelés tovább rontja a helyzetet Társadalmi és politikai hatások - több milliós munkanélküliség, éhínségek - kiábrándulás a polgári demokráciából szélsőségek térnyerése 12 a válság megoldása politikai kérdéssé válik Keynes elmélete és a New Deal - Keynes állami beavatkozást javasol az állam megrendelőként lépjen fel termelés fellendítése (pl. közlekedés, energiatermelés, szolgáltatások területén) - F. D. Roosevelt megválasztása () New Deal ( új irány ) meghirdetése állami beavatkozás bankzárlat, új banktörvény a dollár elszakítása az aranyalaptól infláció olcsóbb állami beruházások: közmunkaprogram (Polgári Tartalék Hadtest, autópálya-építés, Tennessee folyó szabályozása stb.) a mezőgazdaság helyreállításáról szóló törvény: a vetésterületet és állatállományt csökkentő farmereknek kárpótlást fizet az állam gazdaságok korszerűsítése az ipar helyreállításáról szóló törvény: - a tisztességes verseny - szakszervezetek biztosítása, gyermekmunka tilalma - minimálbér meghatározása, munkaidő maximalizálása munkanélküliek segélyezése társadalombiztosítás kiépítése - politikai nyilvánosság rádió: kandalló előtti beszélgetések - az intézkedések egy részét alkotmányellenesnek nyilvánítják jóléti állam modellje, a demokrácia fenntartása mellett okt. 24.: fekete csütörtök a Wall Streeten sok spekuláns öngyilkos lesz 12 A válság kevésbé érinti a Szovjetuniót.

7 A gyarmati világ megrendülése A gyarmatosítás utolsó hulláma - Nagy-Britannia és Franciaország kiterjeszti gyarmatbirodalmát volt német gyarmatok + egykori Oszmán Birodalom közel-keleti területei népszövetségi mandátumterületek (a gyakorlatban angol és francia ellenőrzés alatt) - gyarmatok gazdasági megerősödése - polgárosodás, függetlenségi törekvések Közel-Kelet arab felkelések (Irak: angolok, Szíria: franciák ellen) Palesztina - cionista mozgalom (Herzl Tivadar): céljuk az önálló zsidó állam megteremtése - a világháború alatt az angolok engedélyezik a zsidóság betelepülését (Balfourdeklaráció) arab-zsidó konfliktusok Perzsia - Reza kán a hadsereg segítségével kivívja a függetlenséget - katonai diktatúra, reformok bevezetése Egyiptom - részleges függetlenséget kap az angoloktól - DE: a Szuezi-csatorna angol kézben marad Távol-Kelet India: Nemzeti Kongresszus Párt megalakulása függetlenségi törekvések Mahatma Gandhi 13 erőszakmentes mozgalma: - kompromisszumra törekszik a britekkel - polgári engedetlenség (britekkel való együttműködés megtagadása) sómenet (brit sómonopólium ellen), angol textiláruk bojkottja - merev hagyományok (pl.: kasztrendszer) ellen - hindu-muzulmán ellentét mérséklése az új alkotmányt elutasítják Westminsteri Statútum (1931) Brit Nemzetközösség megalakulása: - Írország - Kanada - Dél-Afrika - Ausztrália, Új-Zéland domíniumi rangot kapnak (India nem!) washingtoni konferencia ( ) a csendes-óceáni térségben az USA akarata érvényesül: nyitott kapuk elve (kínai piacok megnyitása) brit tengeri fölény elvesztése 13 Mahatma Gandhi kompromisszumra törekszik a britekkel, de a tárgyalások nem vezetnek eredményre. A börtönt is megjárja.

8 Kína - forradalom (1911) császárság megdöntése - washingtoni konferencia: elvben elismerik függetlenségét, de a gyakorlatban kiszolgáltatottsága megmarad hadurak által irányított tartományokra esik szét - Kínai Kommunista Párt (KKP) megalakulása (1921) - Kuomintang (Nemzeti Párt): Szun Jat-szen még együttműködik a kommunistákkal, Csang Kaj-sek már ellenük fordul polgárháború - Mao Ce-tung a hosszú menetelés ( ) után északon újjászervezi a KKP-t, földet ígér a parasztságnak - japán támadás a KKP és a Kuomintang kénytelen szövetségre lépni egymással Japán - az első világháborúban az antant oldalán kínai területeket szerez - válság hadsereg tisztikara veszi át a hatalmat - nyugatellenesség - csendes-óceáni világbirodalom terve - terjeszkedés Kínában: Mandzsúria elfoglalása (Mandzsukuo nevű bábállam létrehozása, 1931)

9 A nácizmus Németországban Nácizmus - leszerelt katonák munkanélküliség - szélsőjobboldali szervezetek: nemzeti + szociális demagógia nemzetiszocialista mozgalom - (1923) müncheni sörpuccs 14 kudarca, Hitler börtönbe kerül Mein Kampf megírása munkát és földet ígér kommunisták visszaszorítása, szakszervezetek korlátozása békeszerződés revíziója, kisebbségben élő németek támogatása keleti élettér kialakítása, keleti irányú terjeszkedés fajelmélet: a német mint felsőbbrendű (árja) faj; elsősorban a zsidóság ellen irányul A hatalom megragadása - erőszak- és propagandaszervezet kiépítése: plakátok, sajtó, rádió, film, tömeglélektan; barnainges rohamosztagok (SA) megfélemlítés - világgazdasági válság 15 párttagok száma nő, egyre jobb választási eredmények - DE: kommunisták is erősödnek - hiányzik a polgári pártok egységes fellépése - (1933. jan. 30.) Hindenburg köztársasági elnök Hitlert kinevezi kancellárrá egy koalíciós kormány élére - Reichstag felgyújtása kommunisták kizárása az új választásból - felhatalmazási törvény: a parlament kizárásával, rendeletekkel is kormányozhat - (1934) Hindenburg halála után az államfői hatalmat is megszerzi A hatalom kiépítése - alkotmányosság és pártok felszámolása - tartományi önállóság megszüntetése - szakszervezetek, társadalmi egyesületek bezáratása - totális pártállam kiépítése 16 - SS, Gestapo (titkos Államrendőrség): élén Himmler - (1934. jún ) hosszú kések éjszakája leszámolás az SA-val (élén Röhm) 17 - (1935) nürnbergi faji törvények zsidók megfosztása állampolgárságuktól - (1938. nov ) kristályéjszaka országos méretű pogrom - gazdaság helyreállítása: állami beavatkozás (infrastruktúra fejlesztése, pl. autópályák), de a magántulajdon megmarad, szociális intézkedések (társadalombiztosítás, fizetett szabadság) termelés növekedése, munkanélküliség csökkenése - erőteljes fegyverkezés, általános hadkötelezettség bevezetése - rendszeres tömegdemonstrációk, Hitlerjugend - művészetek a propaganda szolgálatában (könyvégetés 18 ): Goebbels - (1936) berlini olimpia - a Führer személyi kultusza 14 Egy sörcsarnokban elfogják a bajor kormány tagjait. 15 A német jóvátételt et eltörlik. 16 A párt színei: vörös (szociális gondolat) fehér (nemzeti eszme) fekete (árja győzelemért folytatott harc). 17 Az SA követeli a második forradalmat, vagyis a nagytőke korlátozását. 18 Pl. Thomas Mann és Freud műveit betiltják.

10 Külpolitika - a nyugati hatalmak a Szovjetuniótól is tartanak azt remélik, Hitler kelet felé terjeszkedik engedmények politikája - (1933) kilépés a Népszövetségből - (1935) Saar-vidéki népszavazás: a Németországhoz tartozás mellett döntenek - (1936) Rajna-vidék megszállása ( locarnói szerződés) - a kezdeti érdekellentétek után olasz-német közeledés - (1938. márc.) a németek bevonulása Ausztriába Anschluss (= Ausztria bekebelezése) - (1938. szept.) müncheni konferencia: Anglia és Franciaország átengedi a Szudéta-vidéket Németországnak (3 milliós német kisebbség) - (1939. márc.) Szlovákia kikiáltja függetlenségét ( német bábállam lesz) + németek bevonulása Csehországba Cseh-Morva Protektorátus létrehozása - a nyugati hatalmak nem avatkoznak be A spanyol polgárháború ( ) - világgazdasági válság (1931) diktatúra és monarchia összeomlása köztársaság - reformok (földosztás, egyház korlátozása, szociális törvények) - szélsőségek erősödése fegyveres összecsapások - Franco tábornok jobboldali felkelése a hadseregre támaszkodva polgárháború - Franco német és olasz támogatást kap (pl.: Condor-légió, német repülőgépek) - a köztársaságiakat a SzU és a nyugati baloldal támogatja (önkéntes brigádok) - a nyugati nagyhatalmak itt sem avatkoznak be Franco győzelme katonai diktatúra