Készen állunk a változások támogatására

Átírás

1 Melléklet Kórház 2011/ Készen állunk a változások támogatására Az év végéhez közeledve kihívásokról, lehetőségekről és jövőképről beszélgettünk Temesfői Zsolttal, a GlobeNet Zrt. vezérigazgatójával. Vezérigazgató úr, hogyan értékeli az elmúlt évet? Ez volt az első teljes évünk a Assecocsoportban. Most kezdünk elmozdulni a nemzetközi piacok irányba, az Assecocsoporton belül kezdenek kinyílni a környező országok piacai. Szeretnénk a következő egy-két év alatt elérni, hogy a cég bevételeinek jelentős része nemzetközi piacokról érkezzen. Mivel idén nem nagyon voltak új bevezetési projektek Magyarországon, meglévő erőforrásainkat inkább technológiai fejlesztésekre, új rendszerekre és a nemzetközi piacra történő lokalizációkra koncentráltuk. Világosan látszik, hogy üzleti szempontból merre érdemes továbbhaladnunk. A magyar piac nagyon fontos számunkra, de kicsi, zárt és korlátos. Stratégiánk ezért főként a nemzetközi piacok meghódítására irányul. A visszajelzések alapján egyértelmű, korábban kellett volna a nemzetközi környezetbe lépni, hiszen látjuk: szeretnek bennünket. Milyen szerepet tölt be a GlobeNet a nemzetközi egészségügyi informatikában? Termékeink akár európai szinten is előremutatóak, ezért nagy ambíciókkal koncentrálhatunk a nemzetközi piacokra. A termékportfóliónk egyes elemei iránt fellépő igények azt mutatják, hogy a nemzetközi környezetben van létjogosultsága a GlobeNet technológiának. A teljes járóbeteg, fekvőbeteg és egyéb speciális ellátásokat, a teljes betegút menedzsmentet, az ellátási folyamaton keresztül a teljes betegdokumentáció adminisztrációját lefedjük, mindezt kiegészítjük a szükséges minőségbiztosítási és kontroll lehetőségekkel. Ehhez kapcsolódik a diagnosztikai háttér teljes körű integrációja, melynek eredményeként teljesen homogén, globális informatikai rendszert nyújtunk. Nemzetközi kitekintésben hogyan látja az egészségügyi informatika feladatát? Azt látjuk, hogy nemzetközi piacokon az egészségügyi intézményeknek nagyobb mozgásterük van, mint itthon. Ennek természetesen része a betegellátás jobb finanszírozása, de azt figyeltük meg, hogy a nyugat-európai intézmények a piaci változások kapcsán is sokkal rugalmasabban működnek. A profeszszionális informatika szerepe valóban felértékelődött az egészségügyben. Mert lehet az informatikát játszani, dokumentálni és valamilyen módon összerakni, de hosszú távon mindenképpen a professzionális rendszer az, amely intézményi szintű megoldást és biztonságot képes nyújtani, amely biztosítani tudja az orvos-szakma megfelelő biztonságát és dokumentáltságát. Ehhez kapcsolódva ott, ahol erre igény mutatkozik, megfelelő gazdálkodási megoldást is nyújtunk, komplex gazdasági rendszerünket elsősorban ott ajánljuk, ahol bizonyos méretgazdaságossági határ felett dolgoznak az intézmények. Milyen nemzetközi sikereket értek el az elmúlt évben? Lengyelországban elindult az első kórházunk. A bevezetési időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a felhasználók ugyanúgy megszerették a rendszert, használatát és általa nyújtott előnyöket, mint itthon. Számunkra nincs is annál jobb marketing, mint amikor egy felhasználó ragaszkodik a MedWorkS használatához. Tehát az első szakmai tapasztalatok Lengyelországban adottak, nagyon érdekes a piac, és sokat tanulunk. Milyennek látja a lengyel egészségügyet? Eddigi benyomásaink alapján a lengyel egészségügy hatékonyabban működik, mint a magyar. Az orvos-szakmai és gazdálkodási folyamatok hasonlóak, mint itthon. Nincsenek nagy különbségek, természetesen különböző az elszámolás, a finanszírozást és az ellátórendszer működését ott is az szabja meg, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. Ha több a forrás, jobb eredményt ér el a rendszer. A lengyel ellátórendszerben a beavatkozások finanszírozása valamivel reálisabb, mint itthon, ezért nagyobb esélyük van a hatékony működésre. Az egyes országok összehasonlításából pedig az is világosan látszik, hogy pénz hiányában nem csak a hatékonyság, hanem az intézmények infrastrukturális, erkölcsi és morális állaga is gyengül. Több mint hatvan partnerintézményük van Magyarországon. Milyennek értékeli a magyar ellátórendszer helyzetét? A kórházak pénzhiánya ma Magyarországon reális és nagyon komoly üzleti kockázatot eredményez. Partnereinkkel nagyon jó kapcsolatunk van, viszont azt is látjuk, hogy a legtöbb kórház nagyon komoly fizetési nehézségbe került, ami érinti az összes fenntartó jellegű szolgáltatást és a gyógyszerbeszerzést. Emellett a kórházak számára az is problémát jelent, hogy lejárt követelésállományuk pontos összege csak a közeljövőben fog kiderülni. Önök mire számítanak? Ma az egészségpolitika feladata, hogy az államosítás során felmérjék az előregörgetett adósságokat és megoldást találjanak rendezésükre. A kórházak eddig is folyamatosan átütemeztek tartozásaikat, eltolták a fizetési határidőt 90, 180 vagy még több napra. Ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy államosítás esetén ezek a tételek nem fognak megjelenni költségként. Az egészségügyi ellátórendszerben a hiányt ugyanis nem az effektív tartozásállomány jelenti, hanem mindazon átütemezett kötelezettségek, amely napon túl jelennek meg. Ha reális képet szeretnénk látni, ezeket is figyelembe kellene venni. Az ilyen tartozások mértéke nagyon jelentős lehet, elérheti az akár több tízmilliárdos nagyságrendet is. Mennyire szoros együttműködésük a partnerekkel? Úgy vélem, partnerintézményeinkkel szoros kapcsolatot ápolunk, együttműködésünk szoros, de sajnos kapcsolatunkra a nagyfokú pénztelenség nyomja rá bélyegét. Ennek ellenére több partnerünkkel tartunk fenn kifejezetten innovatív jellegű együttműködést, ilyen a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Egészségügyi Holding Zrt. vagy miskolci B-A-Z Megyei

2 Kórház. Mindkét intézmény esetében megyei kiterjedésű intézményrendszer működtetése a feladatunk sok esetben más medikai rendszerszállítókkal együttműködve. Hogyan látja a közeljövőben várható nagytérségi integráció informatikai kihívásait? A nagytérségi integráció nekünk is komoly feladatot jelent majd a következő hónapokra, évekre. Úgy véljük, regionális szinten mindenféleképpen szükséges a centralizáció, számtalan előny származik majd a komplex regionális megoldásokból. Ám azt tudomásul kell venni, hogy ilyen mértékű rendszerintegráció nem amit meg kell valósítani. Az integráció tervezésének sarokköve az informatikai integráció tervezése, az átalakulást le kell követni az informatikai rendszerekkel, és ehhez elengedhetetlen a megfelelő informatikai szolgáltatási struktúra kialakítása. Összességében kijelenthető, hogy a centralizációs folyamat a telemedicina lehetőségeivel kiegészítve nagymértékben növelheti az intézményrendszer költséghatékonyságát. Milyen kihívásokat jelent a centralizáció informatikai hátterének kialakítása? Pontosan ez lehet az átalakulás egyik legnagyobb korlátja, hiszen a teljes centralizációt képes megbuktatni, ha nem het megvalósítani. Ám azt is tudomásul kell venni, hogy az informatika csak eszköz. Márpedig nem az eszköz szabja meg az intézményi struktúrát, hanem először van szükség a struktúra kialakítására és a szakmai döntésekre, és csak utána jöhet az informatika. Bár mindenki ezt szeretné, de az informatika önmagában nem tehet rendet, mert nem az a feladata. Egy informatikai rendszer akár a káoszt is képes tökéletesen modellezni, attól a káosz még káosz marad. Milyen szerepet játszik a következő években az ellátás szervezésében és támogatásában az informatika? Minden egészségügyi rendszer számára a pénzhiány jelenti a legnagyobb kihívást, Magyarországon sincs ez másképp. Tudomásul kell venni, hogy pénz nélkül a fennálló problémákra nem lehet megoldást találni. Amennyiben pénzhiány esetében nem tudnak többletforrást tenni a rendszerbe, nincs más lehetőség: költséget kell csökkenteni. Ezek a költségek érinthetik szélesebb spektrumban az intézmények szolgáltatási és egyéb beszerzéseit, és nagyon komoly minőségi romlást idézhetnek elő az ellátás színvonalában. Jó informatika nélkül viszont nem oldható meg a változtatás. Ha ezen az eszközrendszeren spórolni akarunk, megfelelő tudású és komplexitású informatikai háttér nélkül nem tudjuk irányítani és kontrollálni azokat a folyamatokat, amelyek hatékonyabbá tehetik az ellátást. A jelenleg folyó egészségügyi integrációs folyamatban fel kellene értékelődnie az informatikának, mert megfelelően jól működő informatika nélkül lemenedzselhetetlen a változás. Ez önmagában óriási kockázatot a rendszer átalakítói számára. De mindenki megnyugodhat: mi készen állunk a változások határozott támogatására. 59 Kórház 2011/12. Melléklet Temesfői Zsolt valósítható meg egyik pillanatról a másikra, hanem hosszabb folyamat eredménye. Azt is látni kell, hogy a jelenlegi egészségügy sok mindent kibírt, de ezek a feladatok önmagukban is nagyon komoly kihívás elé állítják egészségügyi szolgáltatókat, kórházakat. Az átalakulási folyamat részévé kell tenni a hatékonyabb informatikai tevékenység megvalósítását, de előtte tisztázni kell, hogy mi az az egészségügyi szolgáltatási portfólió, megfelelő szolgáltatási struktúrát és lehetőségeket biztosít a rendszer. Mi már több kórház integrációjára készítettünk terveket, de egy ilyen regionális rendszer kialakítása óriási feladat. Az adatbázisok globális konverziója, a működési struktúrák meghatározása és beállítása, az intézményi munkafolyamatok kialakítása, a szervezeti struktúra modellezése mind-mind olyan feladatok, amelyeket csak megfelelő informatikai háttérrel le- Karácsonyhoz közeledve, milyen év végi üzenet fogalmaz a GlobeNet Zrt. partnerei számára? Magyarországon közel 60 ezer felhasználó dolgozik MedWorks-rendszerrel, orvos, kórházmenedzser, szakértő, szakdolgozó, asszisztens, nővér, ápoló, gazdasági szakember és sokan mások. Tisztában vagyok azzal, hogy a jövő év számukra személyesen is nagyon nehéz lesz, ezért mi arra törekszünk, hogy rendszereinkkel, technológiánkkal maximálisan kiszolgáljuk őket, napi feladataikat a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsük. Ezzel az üzenettel szeretnék áldott, békés, boldog karácsonyt és jó pihenést kívánni mindannyiuknak!

3 Melléklet Kórház 2011/ Králik György Tudástranszfer áldozatos munkát végző munkavállalókat se. Ehhez karriertervezésre, oktatásokra, továbbképzésekre van szükség, amelyek már olyan bonyolult folyamatok, hogy nem lehet őket kockás papíron vagy akár Exceltáblában hatékonyan megvalósítani. Egy jó szoftveres megoldás, ami nem csak a programot, de ügyvitel-szervezési módszereket is tartalmaz, pedig növeli a hatékonyságot és jelentősen csökkenti a költségeket. Hogyan azonosítják saját szerepüket? Minden kórháznak saját magának kell megoldania a humán erőforrás menedzsmentet, hiszen ehhez központi szervtől nem kaphat segítséget. A kórházak hatékony működtetése szempontjából nem mindegy, hogy egy vezetői információt, riportot, listát, kimutatást hogyan és menynyi idő alatt tudnak előállítani. Jelenleg a magyar kórházak 85 százalékában található Orgware HR-szoftver, jelentős szerepet töltünk be a járóbeteg-ellátásban és jelen vagyunk az egészségügyi szolgálatoknál is. Számos partnerünknél két évtizedes adatok találhatók az Orgware adatbázisaiban, ami óriási kincset jelenthet az elemzésekhez, a trendek megfigyeléséhez és a jövőbeni változások modellezéséhez. Ha valaki 22 éve dolgozik például az Országos Mentőszolgálatnál, akkor az időszak öszszes adatváltozása, átsorolása, szerződésváltása, képzettségének, munkaköreinek változása megtalálható rendszerünkben, így a dolgozók teljes életpályáját be tudjuk mutatni, és ezeket az adatokat fel lehet használni akár a regionális vagy országos elemzésekhez is. A Králik Györggyel, a HR-informatikai rendszereket fejlesztő Orgware Kft. ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetésben arra voltunk kíváncsiak, hogyan befolyásolja tevékenységüket az egészségügyi ellátórendszer integrációja. Igazgató úr, azt halottuk, januárban viszszatér az állami bérszámfejtési rendszerbe az összes államhoz kerülő kórház. Hogyan látják ennek kapcsán saját jövőjüket? Biztos vagyok abban, hogy a piacon van értéke a szakmaiságnak. Közismert, hogy 23 éve vagyunk jelen felelős szereplőként az egészségügyi humán erőforrás menedzsment informatikai támogatásában, ismerjük az egészségügy múltbéli és jelenlegi problémáit. A versenyszférában betöltött szerepünkből adódóan látjuk, hogy milyen irányba kellene menni, mi lenne az a koncepció, amely alapján a most állami kézbe kerülő egészségügy humán erőforrás problémáit csökkenteni tudná. Mindig is arra törekedtünk, hogy az intézmények munkáját segítsük, hatékonyságukat növeljük. Ebből a nézőpontból milyen jövőt jósol a magyar egészségügy számára? Az világosan látszik, hogy az egészségügy által elvárt dupla fizetés a jelenlegi gazdasági környezetben nem lesz megvalósítható, hiszen az ország kapacitása és gazdasági fejlődése ezt nem teszi lehetővé. A méltó fizetés mellett azonban vannak más lehetőségek a motiváció fenntartására: életpályamodellt kell biztosítani mind az orvosoknak, mind a szakdolgozóknak, de ne felejtsük el megemlíteni a gazdasági kiszolgáló területeken dolgozó, sokszor Miért jobb ezeket a feladatokat egy szakértő informatikai céggel elvégeztetni, mint az államigazgatás keretein belül? Egy vállalkozói formában működő szakértő cég a teljességre törekszik, a humán erőforrás menedzsment összes problémáját szeretné megoldani. Ez a halmaz a tényleges humánpolitikától a bérszámfejtésen, a bérinformációk meglétén és azok pontosságán egészen az oktatásig és továbbképzésig terjed. Egy vállalkozás számára elengedhetetlenül szükséges, hogy szakértelmét és szakértelmén keresztül szoftvereit folyamatosan fejlessze, hiszen akkor tudja termékeit eladni a piacon, ha a felmerülő piaci igényeket ki is tudja szolgálni. Ha ez nálunk nem így lenne, nem lennének két évtizedes partnereink óta temérdek megújulást és jogszabályváltozást éltünk át, az informatikai és humán ügyviteli feladatokat úgy kellett menet közben megoldanunk, hogy semmilyen hátrány ne érje az intézményeket, naprakész jogszabálykövetés valósuljon meg és semmilyen hiba ne

4 történhessen. Az államigazgatás szereplői jellemzően egy adott feladatra koncentrálnak. Nincsen sem erőforrásuk, sem felhatalmazásuk arra, hogy a teljes humán informatikai területet ellássák, jellemzően egy meghatározott feladat megoldására van jogosítványuk és lehetőségük. Ez rendszerszinten korlátozza a fejlődés lehetőségét. Milyen szerepet töltenek be a gazdálkodó szervezetek piacán? Tevékenységünk több mint felét a versenyszférában dolgozó vállalatok kötik le. Növekedésünk stabil, idén jelentősebb partnereink között üdvözölhettük például a Pfizer Gyógyszergyárat és a felvonókat forgalmazó Schindler Kft-t. Fejlődtünk az egészségügyben is, idén indítottuk el bérszámfejtési rendszerünket a mosonmagyaróvári Karolina Kórházban, és egy tender eredményeként a Kecskeméti Megyei Kórházban is az Orgware HR-szoftverét tartották bevezetésre alkalmasnak. Így ma már mindössze egyetlen megyei kórház van az országban, ahol nem az Orgware rendszerét használják. Melyek azok a munkafolyamatok, amelyeket az ellátórendszer fejlesztése során jó lenne megspórolni? Jó lenne megspórolni a hatékonyságot nagymértékben nélkülöző adatfeldolgozásokat, a papíralapú vagy Excel-táblás nyilvántartásokat, amelyeknek nincs semmilyen információs szerepe, nem lekérdezhetők, nem listázhatók, nem nyomon követhetők. Sok kórházban tapasztaljuk azt, hogy az oktatásokat, a továbbképzéseket, a létszámgazdálkodásokat, a létszámkereteket kézi feldolgozással tartják nyilván, a munkaerő- és munkabér információkat kézzel gyűjtik, a munkaidő beosztásokat a főnővér a legjobb esetben is csupán Exceltáblában készíti el. Azért eredményeket, sikereket persze egyre több helyen érünk el. Főként azóta, hogy a munkaidővel, ügyelettel kapcsolatos jogszabályozások megszigorodtak, például kötelező egy hónapra előre tájékoztatni a dolgozót a beosztásáról. Ennek következtében megnövekedett az Orgware JJelenlét munkaidő-nyilvántartó és keretgazdálkodó modulja iránti kereslet. Több megbecsült partnerünk, ahol régóta jelen voltunk, de nem használták a munkaidő-nyilvántartásunkat, áttért e rendszer használatára, amivel érezhetően hatékonyabbá vált tevékenységük. A rendszer automatizmusokkal figyeli a jogszabályi környezetnek megfelelő működést, valamint segíti a beosztások elkészítését, nemcsak egy hónapra, hanem akár egy teljes évre előre. Nyomon követi a munkaidő-keret alakulását, és legvégül összegzi és elkészíti a tényleges bérszámfejtéshez szükséges változóbérek és hiányzások adatait. Mennyire hisznek a mobil kommunikációban? Rendszereink univerzális elérhetőségét webes oldalról közelítettük meg. Több web alapú modulunkkal készültünk el az elmúlt években, ez a fejlesztés idén is folytatódott: webes teljesítmény-értékelő rendszer, webes toborzási rendszer, webes cafeteria rendszer áll felhasználóink rendelkezésére, a Web-jelenlét és Web-jelenlét Pro rendszerrel már online módon lehet megtekinteni vagy leadni munkaidő adatokat, szabadságkérelmeket. Elkészültünk jövőbe mutató fejlesztésekkel is, például a dolgozói önkiszolgáló rendszerrel, ahol a dolgozók saját maguk tekinthetik meg a rájuk vonatkozó információkat: éves megállapított és kivett szabadságukat, bérlapjaikat, bérinformációikat, személyes adataikat megtekinthetik, éves Cafeteria nyilatkozataikat elkészíthetik. Ezt a rendszert továbbfejlesztjük, célunk, hogy a dolgozó a személyes adatváltozását is jelezhesse a humánpolitika felé. Milyen célokat fogalmaztak meg a fejlesztések során? Ezekkel a modulokkal konkrét költséghatékonysági eredményeket lehet elérni: a nyomtatási, papírfelhasználási költségek csökkentését, az információk bárhol, bármikor történő elérését. A dolgozók öngondoskodásának megvalósításával célunk a humánpolitikai és bér-munkaügyi terület ügyfélszolgálati feladatainak csökkentése. A megtakarítások partnereink tapasztalatai alapján egyértelműek, viszont nagyon nehéz őket számszerűsíteni, mivel a költségek nem csak a HR területén, hanem az egész szervezetben jelentkeznek. Ugyanakkor például a hatékony munkaidő-nyilvántartás bevezetését követően igenis számszerűen tapasztalható változóbér megtakarítás, ugyanis a pontos nyilvántartások és a több havi munkaidő keret teljes, nyomon követhető felhasználásából akár jelentős pénzbeli megtakarítások is következhetnek. Az pedig még kevésbé számszerűsíthető, hogy a jelenléti nyilvántartás pontossága, szabályszerűsége, jogszabályoknak történő megfelelősége miatt, nem kell a kórháznak esetlegesen többmilliós munkaügyi bírságot fizetnie. Mekkora traumát jelent partnereiknek az államkincstári bérszámfejtési körbe történő visszalépés? Sok kórház keresett meg bennünket kétségbeesetten a visszalépés kapcsán, a terület szakértőjeként elmondhatjuk, hogy az érintett kórházainknak ez nem kis problémát, traumát okoz. A KIR bérszámfejtési körbe történő visszalépés sajnos szó szerinti visszalépést jelent: visszalépést az időben, visszalépést a technológiában, visszalépést a hatékonyságban. Cégünkre a kezdetek óta jellemző, hogy nem veszítettünk partnert azért, mert a szolgáltatás minőségével ne lettek volna elégedettek. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy partnereink igényeit a lehető leghatékonyabban kiszolgáljuk ben az országos intézeteket visszaléptették az államkincstári bérszámfejtési körbe, de az elmúlt három évben mindegyik intézménynél tovább működött az Orgware rendszere, egyetlen szerződésünket sem mondták fel. Mi a HR feladatok végzését hatékonyan tudjuk támogatni ilyen helyzetben is, nem utolsó sorban azért, mert rendelkezünk a KIR béradat-visszavételi modullal, ami teljessé teszi JDolBer rendszerünk funkcionalitását. Nagyon jó példa, hogy a Magyar Államkincstár is az Orgware partnere, saját humánpolitikai feladataihoz a JDolBer szoftvert használja a KIR bérszámfejtés mellett. Továbbra is dolgozunk a KIR és a JDolBer rendszerek gördülékeny együttműködésén. Meglévő partnereink hatékonyságát a jövőben is szeretnénk támogatni, hogy az intézményvezetés naprakész bérinformációkkal rendelkezzen, az esetleges jogszabályváltozások következményeit előre tudják analizálni, és azok következményeire a pontos bérinformációk birtokában fel tudjanak készülni. Egyedi eset, hogy állami fenntartású vagy tulajdonú szervezet Önöket választja? Az idei évben a hamarosan egészen 1500 főig bővülő Budapesti Közlekedési Központ bennünket választott a HR-informatikai és bérszámfejtési feladatok ellátására. Az Orgware rendszerét választotta a 700 fős Nemzeti Médiahatóság is, elsősorban szakmai értéke és a köztisztviselői tudása miatt. A közelmúltban lett partnerünk az 500 fős Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, és a 400 fős budaörsi önkormányzat is a mi szoftverünk mellett tette le voksát. Így elmondható, hogy az egészségügy mellett vannak jelentős piaci és kormányzati sikereink, ennek ellenére a magyar egészségügy kiemelt szerepet tölt be az Orgware életében. Cégünk vezetése mindig úgy gondolkozott, hogy felelősséggel tartozunk a magyar egészségügynek, hiszen innen indultunk. Ezt sosem szeretnénk elfelejteni, és továbbra is segíteni szeretnénk a humán egészségügyi informatika fejlesztését, fejlődést és iránymutatást adva, HR-technológiai tudástranszfert nyújtva az egészségügyi szereplők számára. 61 Kórház 2011/12. Melléklet

5 Melléklet Kórház 2011/ Változás az ISH életében Bende Richárddal, az ISH Informatika Kft. ügyvezetőjével együtt értékeltük 2011-et. Igazgató úr, hogyan telt első éve az ISH Informatika Kft.-nél? Március eleje óta irányítom a céget. Nagyon rövid idő alatt kellett megismernem az elmúlt időszak történetét, ami üzleti szempontból egyértelműen sikertörténetnek számít, hiszen a Magyar Telekom felfigyelt erre a cégre, megvásárolta, és egyre erősödik tulajdonosi részvétele a cég jövőjének formálásában. Ezzel azonosulva a szükséges változásokat felvállaltam, és az elmúlt pár hónapban végre is hajtottam. Milyen változások jellemezték az elmúlt hónapokat? Komoly, az egész céget érintő szerkezeti átalakítás valósult meg kereskedelmi tevékenységünkben, új kereskedelmi módszertan vezettünk be. Emellett legfontosabb döntésünk arra vonatkozott, hogy következendő időszakban a beteget és az orvost helyezzük fejlesztéseink középpontjába. Sikerült jelentősebb üzleti sikereket elérni? Üzleti sikerként élem meg, hogy stabil, régi ügyfeleinket sikerült megismernem, aktív kapcsolatot kialakítani velük. Elsősorban négy orvostudományi egyetemi partnerünkre koncentráltam, de sikerült eljutnom az ISH összes referenciájához. E tevékenységünknek is köszönhető, hogy sikeresen szerepeltünk a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház által kiírt medikai informatikai pályázaton. Ez a siker egyébként személyesen is nagyon fontos volt számomra, hiszen Balatonfüreden élek. Füredi emberként pedig elképzelhetetlen volt számomra, hogy ne az ISH nyerjen. A cég és partnereink számára is nagy sikert jelent technológiánk veszprémi bevezetése, hiszen hosszú ideje nem volt a piacon olyan megmérettetés, amelyben közbeszerzési eljárás során, kifejezetten medikai informatikai rendszer szállítót kerestek volna. Emellett Kiemelném rendkívül sikeres nemzetközi sikereinket Romániában és Németországban. Hogyan változott az elmúlt kilenc hónapban az ISH? Cégünk felismerte azt, hogy a magyar egészségügyben az egyfajta elszámoló rendszer működtetésén túl a szakmai tevékenységet is nagy pontossággal, jövőbe mutatóan kell kiszolgálnunk. Ezért egy új termék fejlesztése mellett döntöttünk, ami persze nem jelenti azt, hogy régi termékeink támogatásával ne foglalkoznánk. Az e-medsolution rendkívül robusztus és magabiztos rendszer, de az új kihívások új fejlesztési koncepciót igényelnek. Most arra koncentrálunk, hogy a mobilkommunikációs szolgáltatásokat igénybe véve a kórházak közvetlen környezetét kiszélesítsük, és az ország bármelyik pontjából jól elérhető, pontosan működő medikai informatikai rendszert bocsássunk a magyar egészségügy rendelkezésére. Miért látnak jövőt a mobil eszközök alkalmazásában? Külföldi tapasztalataink, például a novemberi düsseldorfi Medica konferencián történt megjelenés, azt mutatja, hogy az egészségügyi szoftverek alkalmazása a mobilkommunikációs világ felé mozdult el. Az orvos az egészségügy alapegysége és legnagyobb értéke és a mobiltelefon az a jól ellenőrizhető, jól azonosítható, mindig kéznél lévő eszköz, ami széles felhasználási területén túl az orvosi beavatkozások információs eszköze is lehet. Ezt mi sem példázza jobban, minthogy a Debreceni Egyetemmel és Csiba László professzorral vállvetve egy olyan projektben veszünk részt, amelyben a Magyar Telekom által adományozott 17 mobiltelefon biztosítja, hogy a stroke-os és stroke gyanús betegek videofelvételeit a mentőautókból egyenesen a stroke centrumba előreküldve, még a beérkezés előtt elemezhessék a szakemberek a beérkező beteg állapotát, így juthassanak az egyetem betegei még gyorsabb, még hatékonyabb terápiához. Minden informatikai és telekommunikációs esemény abba az irányba mutat, hogy a mobiltelefon lesz az az alapvető technikai eszköz, amellyel hatékonyan lehet a gyógyító tevékenységet támogatni. Éppen ezért mi alkalmazásainkkal készen is állunk arra, hogy a betegregisztrációt, gyógyszerelést, ápolási utasításokat, diagnózisokat és a terápiás tevékenység értékelését akár mobiltelefonról is el lehessen végezni. Fejlesztéseink androidos készülékekre és iphone-ra is készen állnak, mert azt látjuk, hogy ez két okostelefon platform népszerű orvosi körben. Milyen szerepet tud felvállalni az ellátórendszer átalakításának informatikai támogatásában az ISH Informatika Kft.? Cégünk az egészségügyi informatikai rendszerek egyik piacvezető szállítójaként keresi a konszenzust a piaci szereplőkkel és az egészségügyi döntéshozókkal. Tudjuk, hogy nekünk nem az intézményi világban, hanem az intézményközi kommunikációban kell megtalálnunk a boldogulásunkat. Intézményi partnereink természetesen nagyon fontosak számunkra, de az intézmények közötti, sőt az Európai Unión belüli betegáramlást és betegadat-áramlást is biztosítani kell. Pontosan ezért fejlesztettük ki egy projektcégünkkel a HISCOM kommunikációs rendszert, amely az egészségügyi ellátórendszer minden szintjén képes hiteles, titkosított, a nemzetközi egészségügyi és informatikai szabványoknak megfelelő adatokat áramoltatni a legkisebb egészségügyi egységtől a klinikai szervezetekig. Mi ezzel az eszközrendszerrel tudjuk támogatni az egészségügyi intézmények bármilyen irányú átalakulását. A jövő kapcsán kíváncsian várjuk, hogy az átalakuló ellátórendszer kapcsán milyen informatikai stratégiát fogalmaz meg a GYEMSZI. Az világosan látszik, hogy az államigazgatás kissé bátortalan ebben a kérdésben, a probléma nagyon összetett, az egyedi azonosítók és regiszterek sorsa még nem dőlt el. Miről fog szólni 2012? Nem számítok a rendszerek lecserélésére és heroikus újragondolására a kórházi informatikában az elkövetkező egy-két évben. Inkább azt kell megoldani, hogy ezek a rendszerek teljes körűen kommunikáljanak egymással, a betegáramlás szempontjából sokkal fontosabb, hogy az államtitkár úr által képviselt régiós törekvések alapján e feladatokat megoldjuk. Jelenleg arra koncentrálunk, hogy az új fejlesztési módszertanok készség szintre emelésével cégünk hatékonyságát nagymértékben növeljük. Nagy elégedett-

6 séggel tölt el, hogy a SCRUM fejlesztési módszertan bevezetése nagyon sikeres volt, ügyfeleink elégedettsége emiatt láthatóan nőtt. Korántsem állítom azt, hogy minden tökéletes, de az idei évben nagyon nagy lépés volt, hogy fejlesztéseink ebben a módszertanban valósultak meg ben a nagyobb TIOP-os projektek elindulására várunk, arra, hogy a kormányzat meghatározza az államosítás végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati lépéseket. Az elméletet persze látjuk, de kérdés, hogy pontosan mi lesz az integrációval. Abban mindenesetre biztos Magyar Telekomon belül ezért az egészségügyi világért én leszek a felelős, az ISH egészségügyi piacán betöltött szerepének, és az elmúlt hónapokban tevékenységének eredményeként. Az elkövetkezendő időszakban a Magyar Telekom karakteresen fog megjelenni szolgáltatásaival a magyar egészségügy területén a mobiltávközlésben, vezetékes hangszolgáltatás, adatszolgáltatás, hardverszállítás, egyedi szoftverfejlesztés és természetesen a rendszerintegrációban, tehát a teljes informatikai vertikumban, ami nagyon nagy felelősség. gerentúli számoktól is. Sokszor ér bennünket az a vád, hogy az egészségügyi informatikai cégek borzasztóan drágán dolgoznak, de sajnos el kell keseríteni a döntéshozókat, ez az árszint messze elmarad az átlagostól, ami nagyon magas szolgáltatási színvonalat biztosítanak az egészségügy számára. Az egészségügyi informatikára havonta, mint egy számlabenyújtó tevékenységre gondolnak, pedig azt kell tudni, hogy 365 napos és 24 órás folyamatos szolgáltatást adunk, és milliárdos rekordú egészségügyi adatot tárolunk, őrzünk, illetve magyar rendszereink több tízmilliárd forintot számolnak el havonta a nagy precizitással az OEP felé. Tudomásul kell venni, hogy nincs az az informatikai rendszer, amit tökéletesre lehet fejleszteni, hiszen a környezet dinamikus, a technológia dinamikus, a folyamatosan változó jogszabályi környezetet nagyon nehéz lekövetni. És a többi informatikai szállító mentségére is fel kell hozni ezt. 63 Kórház 2011/12. Melléklet Hogyan látják a nemzetközi környezet? Tevékenységünkben az ISH-nak nagyon komoly külföldi aktivitása van, amely idén már árbevételeink egyre jelentősebb részét adta. Például Romániában 14 kórház fut az ISH rendszerével, és németországi telemedicina projektünket is sikeresen átadtunk. Ennek azért örülök különösen, mert egy német biztosítótársaság bízott meg bennünket a szívinfarktusos betegeinek utógondozásával, valamint az infarktus megelőzési irányítási rendszert kifejlesztésével. Bende Richárd vagyok, hogy a kórházak által felhasználható erőforrások 2012-ben korlátozottan fognak rendelkezésre állni, nem számítok arra, hogy nagy költekezésbe kezdenek az egészségügyi informatika területén. Hogyan látja az egészségügyi informatika jövőjét? Anyavállalatunk, a Magyar Telekom egyre jobban próbálja segíteni az ISH piaci szereplését, a Magyar Telekom különböző egészségügyi projektjeit megpróbálja összevonni egy egységbe, ésa Pozíciómból fakadóan volt lehetőségem foglakozni a Gartner Group kutatási tevékenységével. Kiderült, hogy a Magyarországon egy orvosra elköltött egészségügyi informatikai költség meszsze elmarad még akár a szomszédos országokétól, elsősorban Lengyelországtól, ahol összehasonlíthatatlanul dinamikusabb a piac, igaz, a nagyságrend is eltér egymástól, hiszen ott 40 millió ember számra kell egészségügyi ellátást biztosítani. Sajnos, messze el vagyunk maradva mind az európai, mind a ten- Az ünnepek kapcsán mit üzen az ISH Informatika Kft. a MedSolution és az e-med- Solution rendszerekkel dolgozó egészségügyi szakembereknek? Több mint tízezer ember dolgozik az ISH rendszerein Magyarországon. Az elmúlt tíz évben az összes medikus a MedSolution rendszeren tanult és a magyar egészségügy meghatározó szegmense ismeri rendszerünket. Nekik és a magyar kórházügy minden munkatársának szeretnék nagyon sok türelmet kívánni 2012-re. Reményünk közös a tekintetben, hogy a mindenkori magyar kormányzat meg fogja találni annak módját, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlását megállítsa és olyan jövőképet tudjon felmutatni a magyar egészségügyi dolgozóknak, hogy itthon maradjanak. Kiürült kórházakban ugyanis nem lehet gyógyítani. Mi azon vagyunk, hogy megkönnyítsük az egészségügyben dolgozók mindennapi életét és olyan eszközöket kapjanak a kezükbe, amelyek segítségével örömmel végzik el feladataikat.

7 Melléklet Kórház 2011/ A kontrolling jövője Bakallár Sándorral, a BSoft Informatikai Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Igazgató úr, hogyan látja a kontrolling szerepét a jövőben? Várhatóan nem fog nőni jövőre az egészségügyre fordított pénz. Ha nem lesz több forrás, a pontos gazdálkodásra való igény még jobban felerősödik. A mostani államosítással kapcsolatos helyzetfelmérő információbekérések nagy halmaza kontrolling jellegű adatokra vonatkozik. Ez azokat a vezetőket, akiket az államosítás érint, még inkább megerősíthette abban, hogy a kontrolling tevékenységgel üzemszerűen és békeidőben is foglalkozni kellene, hogy ha hirtelen információszükséglet jelenik meg, ne kelljen hatalmas energiát fordítani az adatok összegyűjtésére. Az általános kontrollingnak, mint a működést átfogóan monitorozó információs rendszernek, mindig készen kell állnia arra, hogy az azonnali adatszolgáltatás szakavatott kezekben, akár gombnyomásra is megvalósulhasson. Hogyan érinti Önöket az ellátórendszer átalakítása? Azt nem tudni, hogy mennyire szerepel a központi elképzelésekben a kontrolling elvű gazdálkodás megvalósítása, de a tulajdoni és működésforma változásával az elvégzendő feladatok nem változnak. Ugyanúgy kell vezetés, portaszolgálat, kellenek számviteli, anyaggazdálkodási, medikai és kontrolling rendszerek. A betegeket el kell látni, a tevékenységet át kell tudni tekinteni, és ehhez az egészségügyben fejlett informatikai rendszereket fognak használni a jövőben is. Bakallár Sándor Tapasztalatai szerint mennyire motiváltak a nagyobb, megyei méretű egészségügyi konglomerátumok a fejlett kontrolling alkalmazásában? Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy egy új tulajdonos a maga képére formálja az adott kórház addigi vezetői módszertanát, és egységesítésre törekszik. Látjuk, hogy komoly egységesítési és homogenizálási törekvés van az egyes tagkórházak adatfeldolgozási módszerei tekintetében. A holdingok, megyei egységek mindenképpen központosított struktúrákban, egységes alapelvek szerint akarják kezelni a teljes ellátási vertikumot. Ha ezt továbbgondoljuk, logikusnak tűnik, hogy központi állami tulajdonúvá váló intézmények esetében a gyakorlatban is meg fog valósulni az a magától értetődő igény, hogy a kórházak egységes alapelv és módszertan szerint dolgozzák fel az adatokat, majd ezeket központilag kezeljék. Mikor fog ez bekövetkezni? Menet közben, a megvalósítás során számos probléma merülhet fel. Valamikor eljut a folyamat oda, hogy a tulajdonos előír valamilyen gazdálkodási módszert, és mindenkinek e módszer szerint kell dolgoznia. Az egységesítési törekvés biztosan nem a kontrolling és vezetői információk miatt fog megvalósulni. Azt a kiszolgáló alaprendszerek igényei követelik majd meg. Először a gazdálkodási jellegű rendszereknél, majd a medikai rendszereknél is elvárja majd az állam az integráció és konszolidáció lehetőségét. Mit nyerhet az ellátórendszer egy országosan megvalósuló kontrolling módszertannal? Fontos kérdés, hogy miért is akarunk tisztán látni egy kórházban. Szeretné látni tulajdonos és a döntéshozó, hogy az intézmény mire mennyit fordít, és szeretné azt is megtudni, hogy ez kevés-e vagy sok. Ehhez egy számos kórházat tartalmazó üzemeltetési rendszerben kiváló összehasonlító adatokat lehet létrehozni, akár anélkül, hogy szakmailag meg kellene ítélni az eredményt. Az üzemeltetőtulajdonló szervezetnek szüksége van a kontrolling támogatására, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a források nem fognak nőni, az esetleg kiugróan magas arányú költségek visszafogásával több pénz maradhat a teljes feladatrendszer ellátására. Az új, államilag irányított rendszerben miért lehet szükség Önökhöz hasonló kontrolling szakértőkre? Az egészségügyi kontrolling sokrétű és meglehetősen bonyolult feladat. A gazdálkodási kontrolling önmagában sem egyszerű feladat, de ha kiterjesztjük a finanszírozási adatok kezelésére, az általános kórház működést monitorozó vezetői információs megoldásokra, nagyon összetetté válik. Ezekre lehet új eszközöket készíteni, de miért ne bízzunk abban, akinek több évtizedes tapasztalata van? Emellett az is gyakran előfordul, hogy a központi szoftvermegoldások nem kellőképpen hatékonyak. Például a bérszámfejtés központosítása kapcsán a kórházak mindegyike azt mondja, hogy nagyon nehéz lesz benne változásokat átvezetni, és kevésbé rugalmas, mint egy piaci szereplő ugyanezen a területen. Az ingyenes kisgépes fekvő előbesoroló helyett sok kórház használ piaci fejlesztésű szoftvert. Olyan példákat látunk magunk előtt, hogy központosított megoldásokban nincs meg a kellő rugalmasság, a szolgáltatói szemlélet. Ezért gondoljuk azt, hogy van igény arra a kontrolling módszertanra és eszközre, amelyet mi nyújtunk. Egészen pontosan mit nyújtanak? Olyan megoldást, ami egyszerre mindkét irányt kiszolgálja, ami jó a kórháznak, jó a központi vezetésnek, és az összes résztvevőnek előnye származik a működtetésből. Az ideális megoldás az lenne, hogy a lemaradóknak, akik eddig nem kellő alapossággal foglalkoztak gazdálkodási kérdésekkel, előírnák a tulajdonos által meghatározott legjobb gyakorlatot. Ezért vagyunk optimisták, ezért hisszük, hogy az a lassan két évtizednyi tapasztalat, amit 1994 óta összegyűjtöttünk, a speciális, Magyarországon kitermelt koncepció nem fog elveszni. Bízunk abban, hogy hozzájárulhatunk a magyar egészségügy hatékonyabbá válásához, úgy, ahogyan az elmúlt 17 évben tettük.

8 Kommunikáció, kommunikáció és kommunikáció Szőke N. Istvánnal, a Béker-Soft Informatika Kft. ügyvezető igazgatójával az egészségügyi informatika szerepéről és jövőképéről beszélgettünk. Igazgató úr, miről szólt a Béker-Soft számára 2011? Az informatikai és infrastrukturális fejlesztések szempontjából egyértelműen az előző év folytatása volt A kistérségi TIOP-projektek és ROP-fejlesztések döntő többsége áthúzódott 2010-ről, tevékenységünk zömét e projektek menedzselésére kellett fordítanunk. A jövő azonban bizonytalan, nem tudni, a piaci dinamizmus meddig tart ki. Milyen konkrét üzleti sikereket értek el? FŐNIX-Pro rendszerünk a korábbi évekhez hasonlóan stabil és sikeres évet zárt. Ezen a területen egyértelmű pozitívum, hogy a fekvőbeteg ellátásban is elkezdték használni szakdolgozói tevékenységet támogató ápolási rendszerünket, amely a szakdolgozói munkát teszi sokkal hatékonyabbá, és óriási előnye, hogy bármelyik medikai rendszerrel párhuzamosan működtethető. PACS-üzletágunk és ezen belül a DIVAS PACS-rendszerünk meglepően jól teljesített, partneri körünk az idei fejlődéssel több mint 50 intézményre nőtt. Közöttük a szakrendelői partnerek mellett városi kórházak is megtalálhatóak, akik a legnagyobb megelégedéssel használják a technológiát. A visszajelzések pozitívak, az új partnereknél jelentkező egyedi igényeket azonnal beépítjük a rendszerbe, ezzel folyamatosan bővül annak tudása. Talán ez is az egyik oka annak, hogy a nemzetközi szállítók PACS-rendszereivel szemben jelentős sikereket tudunk felmutatni. Azok többé-kevésbé kulcsrakész megoldások, mi pedig rugalmasan tudunk fejleszteni. Ez a tudás meg is mutatkozik az egyedi megoldásokat igénylő tendereknél, a hazai egészségügyre jellemző, speciális megoldásoknál, és számunkra az árelőnyön túli versenyelőnyt jelent. Szőke N. István Fő tevékenységük mellett a szakértői rendszerek irányába is elkalandoztak, egyre több helyen kezdi meg működését TERASY teleradiológiai rendszerük. Milyen tapasztalatokat szereztek e területen? Új fejlesztésű teleradiológiai rendszerünk valóban sikeresen indult. Ma már tucatnyi intézmény használja, hatékonyabbá és olcsóbbá téve a röntgendiagnosztikát. A rendszer nagy újdonsága, hogy bármilyen PACS-rendszert és medikai rendszert alkalmazó intézménybe telepíthető. Szabványos felülete különböző intézmények különböző rendszereivel együttműködik, a folyamatban a TERASY csak a kommunikációért és elszámolásért felel, valamint diszpécser feladatokat lát el. Ennek köszönhető, hogy idén már több mint 15 ezer vizsgálatot leleteztek a rendszer segítségével. Ez a teleradiológiai megoldás egyébként nem csak azoknak előnyös, akik kizárólag a teleradiológiára hagyatkoznak, hiszen van olyan intézmény is, amely radiológus mellett veszi igénybe, akkor, amikor nem lenne gazdaságos óránként egy-két röntgenleletért szakorvost tartani az intézményben. Sőt, ez a technológia megteremti annak is elvi lehetőségét, hogy speciális, erdélyi, szlovákiai vagy délvidéki piacokon nem zetközi radiológiai és informatikai együttműködést lehessen megvalósítani. Tudomásul kell venni, hogy nemzetközi versenyhelyzetben vagyunk, az az érdekünk, hogy magyar radiológusok külföldi intézmények számára itthon végezzenek leletezést. Milyen rendszerfejlesztésekre koncentrálnak? Egyelőre meglévő rendszereink finomítására törekszünk. Új megoldásaink fejlesztésével megvárjuk, miként alakul a változások iránya. Biztos vagyok abban, hogy a nagytérségi integráció megvalósítása során lesz elég informatikai feladat. Amennyiben az ellátást úgy szeretnék megvalósítani, ahogyan az a Semmelweis-tervben szerepel, akkor ehhez óhatatlanul szükség van arra, hogy az egyes medikai rendszerek nagytérségen belül, majd országos szinten is kommunikáljanak egymással. Ebben markáns egyetértés is van a piaci szereplők között. Milyen megnyilvánulási formáját látja az egyetértésnek? A közelmúltban Neumann János Számítógép-tudományi Társaság munkaértekezletén részt vett az összes jelentős egészségügyi informatikai szállító, és egyetértettünk abban, hogy mindanynyian támogatjuk az integrációs törekvéseket. Ott az is felmerült, hogy milyen költséget fog jelenteni az egészségügyi szolgáltatóknak, ha létrejön egy országos, központi adatbázis. Erre az a megoldás körvonalazódik, hogy ha az informatikai integráció követelményét jogszabályban rögzítik, annak megvalósítása mivel rendszereinkre jogszabálykövetést vállaltunk minden informatikai szállító kötelezettsége. Így a teljes körű integráció alacsony költségszinten megvalósítható. Hogyan szemlélik a Semmelweis-terv átalakítási törekvéseit? Általában véve, maximálisan egyetértek azzal, hogy hatékonyabban kellene működtetni az egészségügyet. Aki benne él, az látja a gondokat, azokat a csatornákat, ahol jelentős erőforrások 65 Kórház 2011/12. Melléklet

9 Melléklet Kórház 2011/ vesznek el. A szervezettség növelésével, a karcsúsítással hatékonyabbá kell tenni a rendszert. Ez persze nem biztos, hogy minden területen előnyös lesz a piaci szereplők számára, de szembe kell néznünk a problémával. Mindenkinek közös érdeke a hatékony, fenntartható egészségügyi ellátás. Ami pedig az informatikai kihívásokat jelenti, a hatékonyság növelésében felértékelődik az informatika szerepe, mert fejlett informatika nélkül nem lehet növelni a hatékonyságot. Ezért kell nagyon ügyesnek lennie az ágazati vezetésnek, hogy az informatikai integrációt megfelelően tudja megvalósítani. Egy nagy, országos rendszerre van szükség vagy sok kicsire? A modellnek országosnak kell lennie, szükség van egy országos adatközpontra, ahová minden betegellátási információ eljut. Azt nem tartom megvalósíthatónak, hogy egyetlen egységes rendszer jöjjön létre, hiszen ha csak a nagyobb informatikai szállítóknál dolgozó fejlesztői létszámot nézem, több száz fejlesztő és rendszermérnök dolgozik ezen a területen. Amennyiben egyetlen rendszer jönne létre, az informatikai fejlesztési és terméktámogatási infrastruktúrát állami pénzből kellene fenntartani. Ez nem tűnik megvalósíthatónak, ezért az lehet a megoldás, hogy a piacon lévő rendszereket az országos ellátási modellbe kell integrálni. A decentralizált, de jól működő megoldásra kiváló példa az online jogviszony-ellenőrzés, amely a magyar egészségügyi informatika egyik sikertörténete: jól sikerült a fejlesztés és nagyon sok szereplővel, nagy hatékonysággal működik. Mindenki használja, legyen szó multinacionális vállalatról vagy egyszemélyes informatikai cégekről. Ezzel a modellel az országos rendszerhez való csatlakozás könnyen megoldható és nem szól bele a piaci viszonyokba. Az egészségügyi informatikának ugyanis a piaci versenyről kell szólnia, mert a piac számtalan szereplője teremti meg az állam, mint igénybevevő számára a hatékonyságot. Ráadásul a versenynek egyértelműen jótékony hatása van a termékminőségre és a szolgáltatási színvonalra. Önökre hogyan volt jótékony hatása a versenynek? Ez az év elsősorban az üzleti fejlődésről szólt. Kapacitásunk nagy részét az új projektek menedzselése és bevezetése kötötte le. Fejlesztéseinket elsősorban a mobil kommunikáció és a más rendszerekkel való integráció irányában valósítottuk meg. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az intézmények integrációja mellett a mobil eszközök robbanásszerű elterjedése jelenti számunkra a másik nagy kihívást. Ma már ugyanis nem telefont hordunk a zsebünkben, hanem egy nagy teljesítményű számítógépet, amelynek felhasználójaként szeretnénk minden információhoz hozzájutni. Ugyanezt akarják a betegek is, hiszen ki nem szeretné iphone-ján vagy androidos telefonján saját egészségügyi adatait megtekinteni? Mit nyújthat a szakma számára a mobil kommunikáció? A szakma és a menedzsment számára az az igazi előny, hogy hozzáférhet az információhoz. Bármilyen helyzetben lehet tőle konzíliumot kérni, ha pedig nagyobb az eszköz képernyője, akkor akár CT/MR-felvételeket is lehet rajta nézni. És itt merül fel a legfontosabb alapkérdés: hol húzódik a határ a magánélet és a mobil eszközön keresztül mindenhol, mindenkor elérhető munka között. Addig egyszerű a feladatunk, amíg egy intézményen belül vagyunk, mert ott az adott intézmény informatikai rendszerére rácsatlakozva, a napi munka során a vezető a kontrolling rendszerből megkaphatja az őt érdeklődő információkat, az orvos a medikai rendszerből a számára fontos adatokat, a szakdolgozó pedig a medikai és szakdolgozói rendszerben fontos információkat. Ha viszont kilépünk az intézményből, olyan környezetet kell teremteni, amelyben egy betegről nem csak az intézményi adatok állnak rendelkezésre, hanem a teljes országos vagy uniós ellátórendszer adatai is elérhetőek. Ezzel is felkészülve az egészségügyi ellátások Európai Unión belüli átjárhatóságára? 2013-tól az Európai Unió határain belül létre fog jönni a szabad egészségügyi szolgáltatásválasztás. Most azon dolgozunk, hogy nagytérségi szinten megszervezzük és lekövessük az egészségügyi ellátást. A két célt nem ártana egymással összehangolni. Informatikai szempontból nem egyszerű a feladat, hiszen az EU-államok között még a jogviszonyellenőrzés sem valósult meg. Mi ebben egyébként nem állunk rosszul, a magyar online biztosítási jogviszony-ellenőrző rendszer ugyanis alkalmas arra, hogy a magyar biztosítottak adatait, jogviszonyát külföldről is ellenőrizzék. Az egészségügyi informatika teljes mértékben átszövi az ellátás minden szintjét? Az állítás igaz, de nem meglepő. Nemcsak az egészségügyet, mindennapjainkat is átszövi az informatika. Nélküle nem lehet élni, dolgozni, hiszen minden eszközünkben jelen van. Az egészségügyben pedig nemcsak a diagnosztikai és terápiás területen, hanem az adminisztrációban és betegkezelésben is megkerülhetetlenné, alapvető fontosságúvá váltak az informatikai rendszerek. Milyen értéket teremt az egészségügyi informatika? Húsz évvel ezelőtt kartonokban tárolták az egészségügyi információkat. Mire valaki hozzájutott, a beteg akár meg is halhatott. Ma az intézményeken belül pár másodperc alatt rendelkezésre áll a beteginformáció, és rohamosan fejlődik az intézmények közötti kommunikáció is. A végső cél egyértelmű: a beteg gyors ellátása és hatékony terápiája, ebben nagyon sokat segítenek az informatikai rendszerek. A beteg számára is kényelmet nyújt az informatika: be lehet jelentkezni interneten keresztül, az intézményen belüli betegirányító rendszerek megszüntetik a sorbanállást, az ellátás folyamata nyomon követhetővé és bizonyos mértékben megjósolhatóvá válik a beteg és az orvos számára. Arról már nem is beszélve, hogy a szakmai újdonságok, innovációk, szakértői rendszerek, adatbázisok weben keresztül gyorsan elérhetőek. Hogyan látja a következő éveket, a távolabbi jövőt? Kommunikáció, kommunikáció és kommunikáció erről fog szólni a következő néhány év. Valószínűnek tartom, hogy a közeljövő bizonyos mértékű piaci konszolidációt eredményez. A nagytérségi integráció egyik fontos eredménye lehet, hogy az intézmények élére kizárólag a működtetéssel foglalkozó szakemberek kerülnek, így a gyógyító tevékenységgel foglalkozó szakemberek sokkal nagyobb mértékben koncentrálhatnak a betegellátásra. A következő hónapok, talán egy-két év a nagytérségi integrációról szólnak, amelytől félni nem félünk, de erősen figyelünk rá. Úgy hiszem, mint eddig mindig, a Béker-Soft most is meg fog erősödni a változások eredményeként. Hosszú évek óta nagyon sokat tanulunk a partnereinkkel való szoros együttműködésből, igényeik folyamatos kielégítéséből. Köszönhető ez annak, hogy nagyon szeretünk tanulni, nagyon szeretünk sokat dolgozni és új megoldásokat kipróbálni. Ezért is tekintünk bizakodással a következő évek elé.

10

11 Melléklet Kórház 2011/ Ambivalens év Dr. Szokodi Csabával, a Siemens Egészségügyi Szektorának igazgatójával a képalkotó diagnosztika fejlődéséről és a magyar egészségügy idei kihívásairól beszélgettünk. A közelmúltban érkezett haza a chicagói RSNA 2011 radiológiai kongresszusról. Milyen tapasztalatokat szerzett? Az RSNA egy olyan grandiózus rendezvény, amely fórumot teremt a nemzetközi radiológia számára, hogy tájékozódjon, milyen irányba fejlődik a szakma és a technológia. Óriási lehetőség a tanulásra, az információcserére, mind az orvosok, mind a cégek szakemberei számára. Siemens-es kollégákkal, illetve a nemzetközi vezetőinkkel beszélgetve furcsa élmény volt Chicagóban az a sajnálkozó attitűd, amely a külföldi sajtó alapján megismert magyar makrogazdasági nehézségekből adódó problémák, a magyar gazdaságpolitikai döntések mentén alakult ki bennük. Értik és elfogadják azt, hogy a magyar egészségügyi piacon nagy nehézségek árán lehet ma üzletet kötni, ugyanakkor ők is értetlenül nézik, hogy miért ilyen lassú és nehézkes az EU-források kihasználása. A bizonytalan piaci helyzetben természetesen a takarékos működést várják el tőlünk. Ez valószínűleg nem csak nálunk van így, és ez világosan látszott az észak-amerikai radiológus kongresszus magyar látogatóinak részvételén is. A magyar radiológus társadalom részéről a korábbi évek létszámának csupán töredéke tudott részt venni, ami érzékeny veszteség a magyar radiológia, illetve indirekt módon a betegek számára, mert elesnek a tanulás, fejlődés lehetőségétől. Érdekes módon, a piaci szállítók hazai képviselői közül idén csupán néhányan jöttek el Chicagóba. Nemzetközi szinten, a chicagói tapasztalatok alapján, milyen irányba megy a képalkotó diagnosztika? A képalkotó diagnosztika az egészségügyi ellátórendszer alapját jelenti. A folyamatok jelenleg két alapvető irányban változnak. Egyrészt, minél gazdaságosabban és hatékonyabban működni, azaz minél gyorsabban és olcsóbban pontos diagnózishoz Dr. Szokodi Csaba jutni, másrészt pedig mindezt úgy kivitelezni, hogy a lehető legkevesebbet ártsunk a betegnek, tehát mindezt az invazivitás és a sugárterhelés minimalizálásával tegyük meg. A hatékonyság és gyorsaság növelését szolgálják a megjelenő új technikák, az MR/PET, a korszerű CT-k és olyan digitalizált radiológiai leletező állomások, amelyek gyorsabban és pontosabban működnek, lehetővé téve a teleradiológiai szolgáltatásokat. A másik oldalon pedig azok a technikák, speciális radiológiai rendszerek és szoftverek találhatóak, amelyek minimalizálják a sugárterhelést. Egyre fontosabbá válnak az ionizáló sugárzás nélkül működő modalitások, egyértelmű az ultrahang és MR előretörése. Milyen mértékben szivárog be a fejlett informatika a radiológiába? A Siemens tevékenységében egyértelmű fókuszt jelent a high-tech informatika. Syngo.via nevű leletező-képfeldolgozó rendszerünk nagyon hatékonnyá és sokkal gyorsabbá teszi a leletezést. Ez a rendszerünk egyébként nagyon szorosan kötődik Magyarországhoz, hiszen a Siemens Evosoft nevű leányvállalatánál több mint száz magyar mérnök bevonásával fejlesztik a syngo.via rendszert. Jelenleg éppen azon dolgozunk, hogy létrehozzunk egy magyarországi teszthelyet, ahol a szoftver új fejlesztéseit élő környezetben, egy jelentős forgalmú megyei kórházban próbálhassuk ki. Hogyan alakult idén a magyar radiológiai géppark helyzete? Történt előrelépés, ám ennek nagyságrendje lehetett volna sokkal jelentősebb. Az sajnos világosan látszik, hogy az Európai Unió által finanszírozott infrastruktúra-fejlesztési programok 2013-ig tartó első körét messze nem használja ki úgy

12 a rendszer, mint ahogyan megtehette volna. Változatlanul tart az a folyamat, hogy a közbeszerzések nehézkesen zajlanak, elakadnak a bürokrácia és a jogi szabályozások útvesztőjében, csúsznak a projektek, és ez oda vezet, hogy a magyar piac a környező országokkal összehasonlítva is nagyon visszafogott forgalmat ér el. Például román kollégáimtól tudom, hogy az idén ott több mint harminc CTberendezés került a piacra, míg nálunk ez a szám tíz sem lesz. Milyen eredményeket értek el ezen a viszszafogott piacon? Ha a konkrét piaci lehetőségekből indulunk ki, az elmúlt évben nem szerepeltünk rosszul a magyar piacon. Nagygépes területen több jelentős projektünk valósult meg. Egy 1,5T MR-telepítésünk történt: a HUNIKO Kft. kistarcsai telephelyén, illetve a Kaposvári Egyetemen lévő MR-berendezésünkön hajtottunk végre egy komoly upgrade-et. Ugyanitt adtuk át májusban az ország legmodernebb CT-berendezésének számító Siemens Definition Flash kettős sugárforrású rendszert, és 16 szeletes CT-berendezéseket telepítettünk Hódmezővásárhelyen és Kiskunhalason, illetve a harmadik januárban kerül a Szent István Kórházba. Ambivalens év az idei: a piac messze elmaradt attól, amit az uniós források rendelkezésre állása miatt reméltünk, ugyanakkor igény mutatkozik a legmodernebb csúcstechnológiára, amit a kaposvári CTtelepítésünk is mutat. A kistérségi szakrendelői projektek lassan lezárulnak és nagy öröm számunkra, hogy több mint húsz helyre került direkt digitális Siemens röntgentechnológia. Az ultrahangdiagnosztika területén is szép sikereket ért el disztribútorunk, a SIEMAC Kft., mert csaknem húsz Siemens ultrahangot értékesítettek. November érkezett a hír: a Siemens a jövőben nem fókuszál a sugárterápiára. Mi áll a háttérben? Nemzetközi stratégiai döntés született, amelynek az a lényege, hogy a Siemens a jövőben kutatás-fejlesztési erőforrásait egyértelműen a képalkotó diagnosztika és a kórházi labordiagnosztika területére kívánja koncentrálni. Sugárterápiában régóta jelen vagyunk, az utóbbi évtizedben Magyarországon jelentős fejlesztési projekteket valósítottunk meg, ennek eredménye, hogy ma a magyar sugárterápiás installált bázis 70 százaléka Siemens berendezés. A magyar sugárterápiás piac értékesítési szempontból egyértelműen sikertörténet számunkra, ennek megfelelően érezzük azt a felelősséget, amit piaci jelenlétünk ró ránk. Egyértelmű elkötelezettségünk, hogy a géppark üzemeltetését, szerviztevékenységünket fenntartjuk, és a jövőben is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a sugárterápiás géppark a Siemenstől elvárt minőségben működjön, szolgálva a magyar daganatos betegek ellátását. Hogyan tudnak a következő években hozzájárulni a Semmelweis-terv által kitűzött célok megvalósulásához? Szerintem mindenki számára világosan látszik, hogy elsődleges elvárás az egészségügy működtetési hatékonyságának fokozása. A Semmelweis-terv minden egyes lépése ezt a célt szolgálja, legyen szó akár centralizációról, akár területi átszervezésről, akár a központi stratégia mentén történő irányításról. Miután a diagnosztika az egészségügyi ellátás alapját jelenti, mind a gyógyítást segítő, mind a prevenciós tevékenység szempontjából arra készülünk, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. Célunk az is, hogy minden esetben az adott ellátási szintnek megfelelő technikát tudjunk kínálni. Oda, ahol erre szükség van, a csúcstechnológiát tudjuk biztosítani, viszont azokra a helyekre, ahol hatékonyan, gazdaságosan működtethető gépekre, alapkészülékekre van szükség, oda is kínálunk megfelelő technológiájú megoldást. Ebben segítenek a chicagói radiológiai kongresszuson bemutatott új berendezéseink. Ezek egy része hipermodern csúcstechnológia, például Biograph mmr, amely egy integrált MR-PET-berendezés, a Definiton Edge felsőkategóriás, egy röntgencsöves, kettős energiájú CT-berendezés, vagy az Acuson S3000 csúcskategóriás ultrahang. Emellett megjelentünk olyan gépekkel is, amelyek a költséghatékonyságot helyezik az előtérbe. Ilyen a Definition Perspective CT-berendezés, az Acuson S1000 ultrahang, valamint a Luminos és Multix Fusion direkt digitális röntgenrendszerek. Milyen kockázatokat, problémákat lát a központosítás kapcsán? Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Egészségügyi Bizottságának vezetőjeként az elmúlt években sokat foglalkoztam az egészségügyi rendszer átalakításának problematikájával. A kamarában felvázoltunk megoldási javaslatokat is, a kormányváltás előtt egy vitafórum-sorozatot követően egy konszenzus dokumentumot tettünk le az asztalra. Ebben az egészségügy hatékonysága kapcsán felmerült a központosított működés lehetősége. Akkor úgy fogalmaztunk, hogy ez a forgatókönyv sok-sok kockázatot rejt magában, ugyanakkor megteremtheti annak lehetőségét, hogy tényleg központi stratégia mentén lehessen kiépíteni és működtetni egy olyan egészségügyi rendszert, amely mentesül a helyi érdekek torzító hatása alól. Így látom ma is a helyzetet. A központosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy egy országos szakmapolitikai stratégia mentén és a népegészségügyi állapotnak megfelelően lehessen átalakítani az ellátást, a lehető legjobban és leghatékonyabban szolgálva a magyar társadalom érdekeit. Természetesen van bennem félelem azzal kapcsolatban, hogy a központosított beszerzések és az adósságkezelés kapcsán milyen következményekkel járnak a változások, ugyanakkor bizakodó vagyok. Az viszont ad okot némi aggodalomra, hogy ugyan régóta tudunk az átalakítás szándékáról, de a legutóbbi, november közepi Világgazdaság-konferencián sem tudott Szócska államtitkár úr olyan részletekkel szolgálni, amely a leendő struktúra pontos működésére vonatkozott. Így januárban olyan rendszert vezetnek majd be, amelyeknek részletes és pontos működését annak szereplői december közepén még nem ismerik. Hogyan tudják majd ezt a még ismeretlen rendszert a jövőben segíteni? A Siemens Egészségügyi Szektora már korábban is többszörösen jelét adta annak, hogy kész az együttműködésre, illetve annak a nemzetközileg felhalmozott tudásbázisának megosztására, amellyel az egészségügyi rendszerek működtetése kapcsán rendelkezik. Az elmúlt években az egészségügyi kormányzat együttműködés iránti érdeklődése és nyitottsága változó volt. Ma azt látom, hogy van készség a párbeszédre, és bízom abban, hogy a döntéshozók a cégeket tömörítő szakmai szervezetekkel elmélyítik az együttműködést. Itt nem virtuális egyeztetésekre gondolok, hanem arra, hogy igenis ki kellene kérni e szervezetek hathatós segítségét, hiszen mi folyamatában és mélységében ismerjük a hazai egészségügyi piacot, és mi rendelkezünk azokkal a technológiákkal, amelyekkel hatékonyabbá lehet tenni az ellátást. Mindenkinek közös érdeke, hogy mindenhova, ahová kell, a feladatnak megfelelő és gazdaságosan üzemeltethető berendezés kerüljön, mert ez jelentősen hozzájárulhat az egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működéséhez. 69 Kórház 2011/12. Melléklet

13 Melléklet Kórház 2011/ A mobilitás filozófiája 2011 lehetőségeiről és kockázatairól Gémes Lászlóval, a Medimat Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Igazgató úr, mi a véleménye erről az évről? Nagyon jó, várakozásainkon felüli évet zártunk. Köszönhető ez annak, hogy több olyan sikeres projektet vittünk végig, amelyeket az elmúlt két évben készítettünk elő. Az évet két nagy telepítéssel kezdtük a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban és a Heim Pál Gyermekkórházban, aztán jött egy hosszabb szünet, majd a nyár végén, ősz folyamán újra felpörögtek az események. Egyik legfontosabb idei eredményünknek tekintem, hogy beléptünk a magyarországi röntgenpiacra. Letelepítettük az első direkt digitális röntgenünket, a csúcskategóriás Carestream DRX-Evolution rendszert a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban. Egy új, eddig nem látogatott területre merészkedtünk be, és a röntgenpiacon sikerrel tudtuk megmutatni oroszlánkörmeinket. Beszélgetésünket december közepén készítjük, mégis állandóan csörög a telefon, újabb és újabb projekteket szerveznek. Rengeteg munkánk van az év végén is, éppen most telepítjük a szolnoki Hetényi Géza Kórházban PACS-rendszerünket és DRX-1 vezeték nélküli direkt digitális kiolvasónkat. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben elkezdődött PACS-rendszerünk telepítése, ami azért lesz igazán különleges, mert a Philips 3T térerejű, világszínvonalú MR-berendezéséhez fog kapcsolódni. Éppen ma tartottak eredményhirdetést Budapest egyik legnagyobb rendelőintézetében, a Gyógyír 11 Kft.-nél, ahol a FOREX Kft.-vel együtt mi nyertük el a teljes röntgenpark felújítását, digitális tüdőszűrő, DRX-technológia és PACS-rendszer üzembe helyezését. Sőt, amellett, hogy az idei évünk nagyon jól sikerült és el voltunk látva munkával, elő tudtuk készíteni azokat a projekteket, amelyek remélhetőleg jövőre beérnek. Mi áll a siker hátterében? Örömmel tapasztaljuk azt, hogy a Caresteram gyár rendkívüli dinamizmussal fejleszti az új termékeket, nem csak a képalkotó diagnosztikai eszközök, hanem az informatika területén, például a platform függetlenül érhető VueMotion szoftverrendszerben. Az eszközök területén teljes körűvé vált a DRX-technológia, megjelent a teljesen mobil verzió: ezek a fejlesztések olyan folyamatos üzemanyag-ellátást biztosítanak a Medimat Kft.-nek, amit kár lenne nem elégetni. Ennek következében csapatunk is egyre gyorsuló tempóban vállalja a munkát, de ezt nyilván örömmel tesszük. Hogyan járul hozzá a hatékonyabb ellátórendszerhez a Carestream technológia? A Carestream felismerte azt, hogy az egyre dráguló egészségügyi ellátásban és ezen belül a képalkotásban meg kell találni azokat a pontokat, ahol vissza lehet fogni az eszközök mérhetetlen drágulását. A világpiac már nem tud olyan drágán vásárolni képalkotó diagnosztikai eszközöket, mint három-négy évvel ezelőtt. Erre talált csattanós választ a Caresteam a mobilitás filozófiájával. Mára fejlődött ugyanis olyan színvonalúvá informatika és elektronika, hogy a Carestream a flexibilisen felhasználható direkt digitális technológiát elérhető áron, nagyon nagy megbízhatóság mellett képes előállítani, és ezzel olyan piaci rést hozott létre, amely eddig nem létezett a piaci szereplők számára. A koncepció sikerességét mutatja, hogy az összes nagy gyártó rálépett az általunk kitaposott útra, és ők is hasonló fejlesztéseket hajtanak végre. Milyen előnyöket nyújt a mobilitás filozófiája? A drága eszközök jobb kihasználhatóságát, a meglévő, jó állapotú eszközeink magasabb szinten, korszerű környezetben történt felhasználását, de mindenekelőtt a röntgendiagnosztika szabadságát. Az előnyök elemzésekor világosan kiderül, ezekkel a megoldásokkal magasabb szinten működő és olcsóbb egészségügyi ellátást tudunk biztosítani. Ugyanígy vélekednek magyar felhasználóik? Szerintem cégünk egyik meghatározó értéke és erőssége az elégedett ügyfél. Nagyon sokat teszünk annak érdekében, hogy ne csak szervizháttérként, hanem problémamegoldóként is tekintsenek ránk. Egy képalkotó diagnosztikai rendszer nagyon komplex megoldás, több olyan készüléket is tartalmaz, amelyeket más cégek szállítanak, de a PACSrendszerekben mindig nálunk futnak össze a szálak, és sok esetben hozzánk fordulnak, hogy koordináljunk, segítsünk megoldani egy komplex problémát. Szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk a partnercégekkel, tehát bármilyen szervizprobléma esetén, még akkor is, ha nem a mi rendszerünkben van üzemzavar, tudunk segíteni a probléma megoldásában. Fontos számunkra, hogy ha ügyfelünk informatikai vagy rendszerproblémájával hozzánk fordul, tapasztalt szervizmérnökeink segítsenek a probléma gyors feltárásában és a megoldásban. Mekkora kihívást jelent az új technológiák telepítése? Egy röntgengép telepítése sokrétű projektmenedzsmentet igényel. A számunkra új területbe nagyon hamar sikerült beletanulnunk. A veszprémi projekt a mi kezünkben futott össze, nagy élvezettel és kedvvel szívtuk magunkba az új tapasztalatokat. Sikerült időre, kiváló minőségben és zökkenőmentesen telepítenünk a berendezést, ehhez természetesen nélkülözhetetlen volt a kórház támogatása, amelyben nagyon pozitív tapasztalatokat szereztünk. Minden kórháznak ilyen projektmenedzseri csapatot kívánok, mint amilyen lelkiismeretes emberekkel a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban találkoztunk. A röntgen-digitalizációban elért sikereik magukért beszélnek. De mitől sikeresek itthon a Carestream PACS-rendszerek? A Carestream világszerte a PACS-rendszer fejlesztés élvonalában van. Magyarországon is azokkal a modulokkal és rendszerelemekkel áruljuk rendszereinket, amelyeket a legmodernebb nyugat-európai és amerikai kórházak is alkalmaznak. Ezek a rendszerek nagyon nagy mértékben felhasználóbarátok, jól kapcsolódnak a környezethez, könnyen integrálhatóak. PACS-technológiánk erőssége a nagyon gazdag felhasználói felület, amit a radiológus szakemberek értékelnek is. Fontos szempont, hogy szoftverünk magyar nyelvű, ami nagymértékben lerövidíti

14 a betanítási időt, és könnyebbé teszi a szakdolgozók számára a munkát. Nem árt kihangsúlyozni a folyamatos távfelügyelet fontosságát sem. Minden PACSrendszerünk közvetlen kapcsolatban áll a Carestream genovai műszaki központjával és a Medimat ügyfélkapcsolati központjával is. Az elsődleges szervizt központunkból látjuk el, de felhasználónk számára adott az a biztonság, hogy nemzetközi műszaki központunk is folyamatosan rendelkezésre áll, ha segíteni kell a gyors problémamegoldásban. Mennyire látja fejlődőképesnek a magyar egészségügyet? Sajnos, a magyar egészségügyi piac felhasználói oldalról nem eléggé fogadókész az új technológiákra. Az informatikai rendszerek fejlődése olyan hihetetlen gyorsaságú, hogy a jelenlegi kórházi informatikus állománnyal, továbbképzések nélkül nem lehet azt követni. A hiányzó űrt a szállító cégek próbálják betölteni, de nekünk nem elsősorban ez a feladatunk. A rendszertervezés és a meglévő rendszerek üzemeltetése során világosan látszik, hogy csak elvétve van olyan szakembergárda a felhasználói oldalon, amely a legkorszerűbb rendszerekről és azonos szinten tárgyalóképes a beszállító cégekkel. Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha elindulna itthon valamilyen képalkotó diagnosztikai és informatikai mérnökképzés, így néhány éven belül kompetens és hozzáértő szakemberekkel lehetne közösen rendszereket kialakítani. se következtében. Ez a korábbi kalkulációkhoz képest összességében legalább 15 százalékos árnövekedést jelent, amit ha nem tudnak kigazdálkodni az intézmények, vagy a pluszforrást nem kapják meg pályázati pénzekből, ezek a projektek el sem tudnak indulni. Hogyan látja saját szerepüket a magyar ellátórendszerben a következő években? Elsősorban készülékek, röntgen képalkotó eszközök területén tudunk olyan megoldásokat kínálni a magyar egészségügynek, amely a strukturális átalakítást gazdaságossá teheti. Nem feltétlenül Milyen irányba fog fejlődni a diagnosztikai informatika a következő években? Informatikai területen nagy kérdés, hogy létrejönnek-e azok a fejlesztések, amelyek megteremtik a térségi informatikai integrációt. Erről az igényről nagyjából öt éve beszélnek, több éve beszélik, hogy megvalósul a nagyobb földrajzi régiók informatikai integrálása, de sajnos a koncepció kidolgozása még a mai napig sem történt meg. A világ egyértelműen arrafelé megy, hogy minden informatikai rendszer integrálódjon egymással, a környező országokban is jelentős integrációs törekvéseket tapasztalni. Nagy jövőt 71 Kórház 2011/12. Melléklet Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Carestream a Kodak hagyományaira építkezve az egyik meghatározó röntgenfilmgyártó. Magyarországon még sok kórházban használnak az analóg technológiát. Ebből adódnak főbb problémáink is, hiszen a többi szállítóhoz és a kórházakhoz hasonlóan mi sem tudjuk, hogy a jövő év elejétől kinek mi lesz a kompetenciája, milyen módon fogják kifizetni az eddig leszállított termékeket, és ki szállíthat januártól. Egy biztos: maximálisan rugalmasak tudunk lenni a kifizetések ütemezésében vagy a késedelmi kamat kivetése kapcsán, abban viszont nem tudunk rugalmasak lenni, hogy az általunk leszállított termékek maradéktalanul ki legyenek fizetve. Mire számít 2012-ben? Jövőre nehezebb lesz elindítani és végigvinni a projekteket, egyrészt a tartósnak ígérkező 300 Ft fölötti euróárfolyam miatt, másrészt az áfatartalom növekedé- Gémes László gondolom, hogy teljes eszközparkot kellene cserélni, inkább a meglévőt kellene elfogadható áron olyan szintre hozni, hogy az modern munkafolyamatokkal, teljes körűen digitalizálva tudjon működni. Ebben a Carestream piacvezetőnek tekinthető: nyújtunk foszforlemezes technológiát, vezeték nélküli direkt digitális DRX-technológiát meglévő röntgengépekhez, van analóg és digitális röntgengép-parkunk, és megfelelő megoldást tudunk kínálni a kisebb forgalmú és zsúfolt röntgenosztályok számára egyaránt. jósolok a felhő alapú integrációnak, szinte hetente kapunk hírt arról, hogy egyegy országban tucatnyi kórház összeáll, és egy szállító segítségével felhő alapú rendszert alakít ki. Nyilvánvalóan ők is felismerték, hogy ez a megoldás hosszabb távon gazdaságosabban működtethető, mintha minden kórház vagy egészségügyi ellátóközpont a saját rendszerét építené ki. Úgy tűnik, hogy ez még néhány évig várat Magyarországon, ám az elmozdulásra szükség van, mert így válhat a magyar egészségügy versenyképessé.

15 Melléklet Kórház 2011/ Együtt élni a bizonytalansággal Wagner Róberttel, a GE Healthcare Ultrahang Üzletágának regionális igazgatójával értékeltük az elmúlt évet. Hogyan értékeli az elmúlt év történéseit? 2011 olyan év volt, amelyben gyökeresen változtak meg a játékszabályok. Az elmúlt évtizedben szinte minden évben volt valamilyen az egészségügyi ellátórendszert korántsem volt mindig örömteli feladat, döntéseim nem egyszer mellesleg kollégáim életét, bevett szokásait, jól bevált munkamódszereit változtatták meg. Változtatni, kimozdítani egy szervezetet a komfort zónájából pedig biztosan állíthatom nem a rövidtávú népszerűség titka de szerencsére általában az idő engem igazolt, és azon korábbi munkatársaim közül akikkel annak idején a legnagyobb csatákat vívtam, ma kivétel nélkül jó Mi jelent ma üzleti előnyt? Hosszú éveken keresztül aranyszabály volt, valódi üzleti előnyt elsősorban az innováció jelent. Ez nagyjából ma is igaz, de a szabály részben a gazdasági környezet kényszerítő hatására új szempontokkal bővült, mint például a költséghatékonyság, fenntarthatóság, vevői elégedettség. Az igazán sikeres termékek esetében a termék értékesítése egyidejűleg teremt jogosultságot a vevő számára olyan szolgáltatások egész sorára amelyek lehetővé teszik az eszköz biztonságos használatát, fejlesztését, folyamatos kapcsolatot a gyártóval. A termékhez társuló szolgáltatás ma legalább olyan fontos, mint maga a termék. Wagner Róbert és a stabil háttér érintő változás, amely némileg felülírva az addigi játékszabályokat, arra késztette a piaci szereplőket, hogy bevett szokásaikon változtassanak. De talán minden esetben látni lehetett, ha bizonyos lépéseket megteszünk, üzleti eredményességünket, növekedésünket biztosítani lehet. Aztán idén ez a biztos növekedési kilátás nagyon sok cégnél megkérdőjeleződött 2011 ebben az értelemben vízválasztó volt. Ön hogyan volt képes kezelni a változásokat? Szakmai pályafutásomon végigtekintve valahogy mindig úgy hozta a sors, hogy amolyan nem szeretem helyzeteket kellett gyorsan és hatékonyan kezelnem. Ez kapcsolatot ápolok. Az elmúlt évek azt tanították nekem, hogy a változást ne traumaként, hanem kitörési pontként éljem meg. Tapasztalataim szerint előbb-utóbb szinte mindenki eljut a változó körülmények hatására arra a pontra, amikor maga is felismeri a lehetőségeket, vagy akár tudatosan elkezdi keresni azokat. Egy vezető sikere ma sok tekintetben azon múlik mennyire képes segíteni kollégáit ezen az úton, milyen mértékben képes szervezetét változásra hangolni. Ma csak az lehet sikeres a gazdasági élet bármely területén, aki minél hamarabb kezdi el keresni az új kitörési pontokat, felismerve a lehetőségeket már akkor, amikor a többség még a ma sikereit ünnepli. Milyen trendeket vél felfedezni földrajzi régiójában? A kelet-közép-európai régióban a nagy értékű eszközöket általában több évig használják a szolgáltatók, mint tőlünk nyugatabbra, de napjainkban geográfiai régiótól függetlenül általános tendenciának látszik az életciklus hosszabbodása. Míg korábban Nyugat-Európában még a felső kategóriás ultrahang-készülékeket is háromévente lecserélték, ma a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak hozzánk meglévő termékeik fejlesztési lehetősége vagy szimplán életben tartása okán. Figyelemre méltó, hogy a laptop méretű hordozható ultrahang-készülékek népszerűségével együtt robbanásszerűen nő elterjedtségük. Továbbá egyértelműen érzékelhető, hogy az ultrahang mint olcsó és sugárterheléssel nem járó vizsgálóeljárás elterjedésével folyamatosan bővül az olcsó, egyszerű készülékek piaca, nem egyszer a középkategória rovására. A piacon megfigyelhető trendek nem mutatnak lényegi különbséget abból a szempontból, hogy azt az állami vagy privát szektorban vizsgáljuk. Tény, a privát szektor zömét adó magánorvosi praxisok, mint tipikus kisvállalkozások az utóbbi időben többnyire úgy viselkednek, mint a családok: beruházásaikat elhalasztják, beszerzéseik során pedig a minimális követelmények teljesítése a cél. Ebben a környezetben a gyártó komoly felelőssége, hogy olyan letisztult funkciókért kérjen ártöbbletet, amelyek valóban hozzáadott értéket nyújtanak a felhasználó számára.

16

17 Melléklet Kórház 2011/ Milyen a kapcsolat a kórházi intézményekkel? Ebben a meglehetősen hektikus, átpolitizált gazdasági környezetben a kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot egyidejűleg éli meg vevő és beszállító. A nézőpont más, de a probléma közös, és azt hiszem a vágy is, miszerint szeretnénk kiegyensúlyozott, kiszámítható körülmények között a beteg érdekében tevékenykedni. Nem egyszer tesszük fel a kérdést vajon ehhez mire van szükség? Mi az Ön megoldása? Nem szolgálhatok rendszerszintű megoldásokkal, de annak fényében, hogy képzett szakembereink is már évek óta adósak a válasszal, ez talán meg is bocsátható. A kiegyensúlyozottság és kiszámíthatóság vonatkozásában mégis szeretnék egy személyes hangvételű megjegyzést tenni. A kiegyensúlyozottság és kiszámíthatóság nem egyenlő a pénzzel. Az egészségügyre, mint segítségre szoruló és segítséget nyújtó emberek kölcsönhatására épülő rendszerre ez különösen igaz. Fontos, hogy az egyén képes legyen valahol megkapaszkodni, ahol képes feltöltődni ezt a szerepet az én szememben a család tölti be. Számomra a család az a biztos háttér, amely képes átsegíteni a problémákon, amely energetizál. Önök milyen eredményeket értek el idén? Egy mondattal: köszönöm, nincs okom panaszra. Bővebben: nehéz volt az elmúlt év, a GE Healthcare ultrahang üzletága mégis sikeres évet zár, komoly növekedést tudunk magunk mögött. Az utolsó negyedévben ugyan érezzük bőrünkön a piac lassulását, de szisztematikusan építkezünk tovább. Sosem voltam híve a rövid távon való gondolkodásnak, és ez ma különösen nem időszerű. A döntéseinknek olyanoknak kell lennie, amelyek 1,5-2 év múlva is biztosítják számunkra stabil piaci pozíciónkat. Egyes tevékenységeket, amelyek a múltban szokásként gyökeresedtek meg, leállítottunk, másokat megerősítettünk, és vannak olyan területek, amelyekre igyekszünk a korábbiaknál is nagyobb erőket fordítani. Minőséget várok el önmagamtól és a munkatársaimtól, de a velünk együtt működő szakmai partnereinktől is. Vannak időszakok, amikor piaci részesedést kell növelni, és vannak időszakok a mostanit ilyennek tartom, amikor nem szabad úgy üzletet kötni, még a vevő érdekében sem, ha a cégnek nincs tisztességes profitja. Csakis ez nevezhető felelős piaci magatartásnak. A vevő, ahogyan az előzőekben utaltam rá, nem csak terméket vesz, hanem jövőbeni szolgáltatást is, elemi érdeke, hogy a cég, amelynek termékét megvásárolta, lehetőleg ne tűnjön el holnap a piacról, és ne engedje el partnerei kezét. Hogyan változtattak promóciós tevékenységükön? Kimondható, dinamikusan vonultunk ki a kongresszusi turizmusból, de egyidejűleg több forrást és figyelmet koncentrálunk a személyes, testreszabott, szakmai képzésre. Az ultrahang-diagnosztika ma egyre fontosabbá válik, hiszen nagymértékben költséghatékony, ami a jelenlegi gazdasági környezetben nem elhanyagolható fegyvertény. Másrészt, szakmai szempontból is előnyös, ugyanis sugárterhelés nélkül, nagy mennyiségben végezhető diagnosztikai módszer. Van azonban egy kritikus pont: a minőségi ultrahang-diagnosztikához jól képzett szakemberekre van szükség. Ezek a jól képzett szakemberek pedig nem teremnek szilvafán. A hivatalos képzési rendszer nem egységes, átgondolásra érdemes. Igyekszünk élő kapcsolatot fenntartani, együttműködni a szakmai szervezetekkel, és legalább a bázis képzés vonatkozásában egyfajta konszenzust előmozdítani ebben a számtalan diszciplinát magába foglaló érdekkörben. Gondolkozunk a teljes spektrumú képzés strukturált formában történő megvalósításában, amely az alapoktól a specializált képzésig öleli fel az ultrahang-diagnosztikát, és emellett összefogja a régiónkban dolgozó orvosokat is. Összekapcsolják egymással a kelet-középeurópai orvos-szakmát? Ha már régióban dolgozunk és gondolkozunk, szeretnénk megadni a szakemberek számára is a regionális kitekintést, szakítani a nemzeti szemlélettel és integrálni azokat a szakembereket, akik az anyanyelvüket, nemzetiségüket leszámítva teljesen hasonló életformát választottak, hasonló problémákkal és napi gondokkal küzdenek, nota bene, hasonló sikereket élnek meg szakmájukban, hivatásukban. Mi nem külön-külön kezeljük az egyes országokat, hanem régióban gondolkodunk, hiszen ez sokkal hatékonyabbá teszi tevékenységünket. A magyar egészségügy számára is mutat a rendszer olyan megoldásokat, amelyek néhány száz kilométerre már orvosoltak. Milyen az egészségügyi környezet a környező országokban? Az uniós forrásokkal támogatott projektek lehívása 2011-ben lelassult a régióban. Csehország, hazánkkal éppen ellentétesen az integrált beszállítói formát igyekszik háttérbe szorítani, és költségmegtakarítást elérni a közvetítők kihagyása révén. Szlovéniában és Horvátországban választások zajlottak, amelynek eredményeként bizonyos projektek teljesen leálltak, mások várhatóan átgondolásra kerülnek. Általánosságban elmondható a legtöbb környező ország küzd saját pénzügyi, gazdasági gondjaival, amelyet az eurozóna válsága csak tetéz. Ez láthatóan kényszerpályára küldi a kormányzatokat abban a vonatkozásban, hogy milyen módon viszonyulnak saját egészségügyi ellátórendszerükhöz. Hogyan értékeli a magyar piacon eltöltött első teljes évét? Szép eredményeket értünk el Magyarországon, a piacon elfoglalt helyünkkel nagyjából meg vagyok elégedve, bár intenzív befektetéseink miatt többet vártunk tőle. Egyértelműen látszik, hogy a magyar piacot a privát szektor húzta az első kilenc hónapban, az állami szektor beszerzése nagymértékben az uniós forrásoktól függ, ám azok a projektek késtek vagy el sem indultak. Hogyan látja a jövőt? A következő egy-két évben a magánszektor erősödése fogja jellemezni a piacot. Ennek két oka van: egyrészt, az állami intézményrendszeren belül az orvosok nem számíthatnak nagyobb javadalmazásra, így azok, akik eddig hezitáltak, megpróbálnak helyet találni maguknak a privát szférában. Másrészt, az emberek bizalma érzékelhetően csökken az állami ellátórendszerben, a magán egészségügyi szolgáltatások felhajtóereje nő. Olyan fizetős magánszolgáltatások megjelenésére számítok, amelyeknek nem áll állami finanszírozás a hátterében. Egyidejűleg az állami szektorban rigorózus takarékossági programok várhatóak, a források nem fognak bővülni, de a felesleges kapacitások felszámolásra kerülnek. A centralizálás eredményezhet új beszerzéseket, hiszen az infrastruktúrát fejleszteni kell, viszont ezek meglehetősen nagy árverseny mentén fognak megvalósulni. Biztos vagyok abban, hogy az ár és a hosszú távú fenntartási költség lesz a valódi döntéshozatali szempont, különösen a hoszszabb élettartamú készülékek esetében. A magam részéről kollégáimmal abban szeretnénk a következő években az ellátórendszer segítéségre lenni, hogy az ultrahangos szakemberek képzésében megfelelő segítséget nyújtsunk, amelynek során az egyetemi centrumokkal és jelentősebb kórházakkal való szoros együttműködésben az egészségügynek ez a szegmense új erőre kaphasson Magyarországon.

18 A változások rugalmassága Nem árt a jelenlegi helyzetben a tisztánlátáshoz külföldi piaci szereplők véleményét is megismerni. Ezért fordultunk Stephan Schliackhoz, a Mölnlycke Health Care Kft. ügyvezető igazgatójához, aki jelentős tapasztalatokat szerzett az elmúlt hat hónapban Magyarországon. Nem csak a magyar egészségügy változott sokat ebben az évben, hanem változásokat él meg a Mölnlycke is Magyarországon. Sikerült már megtalálni új magyarországi vezetőjüket? A svéd vállalati szabályaink szerinti kiválasztási folyamatok sokáig tartanak, mert nagyon széles tudású csapatot irányítani képes embereket keresünk. Különböző hátterű és életkorú emberek dolgoznak cégünknél, ezért az ideális jelöltnek nyitottnak és érzékenynek kell lennie. Az is fontos, hogy az új magyarországi vezetőnk gyakorlatorientált legyen, aki képes új kompetenciák kiépítésére is. Jelenleg a kiválasztási folyamat végén tartunk, és biztosak vagyunk abban, hogy hamarosan megtaláljuk a megfelelő menedzsert aki segít abban is, hogy a régió számára megfelelő tehetségek jöjjenek létre a magyar szervezeten belül. Ez azért különösen fontos számunkra, mert üzleti régiónk évente 10 százalékkal nő. Magyar kollégáinknak segíteniük kell bennünket lengyel és svájci üzleti folyamatainkban is, ezért olyan szakértőkre van szükségünk, akik tudásukat más országokban is képesek hasznosítani. Ezen túl az is fontos, hogy olyan ember képviseljen bennünket Magyarországon, akinek a kórházi menedzserek között megfelelő tudása, tapasztalata és ismertsége van. Ígérem, döntésünket 2012 márciusáig megosztjuk a szélesebb szakmai közvéleménnyel és a Kórház szaklap olvasóival is. Milyen szerepet játszik a mi üzleti régiónk a Mölnlycke európai tevékenységében? Az elmúlt évben piaci aktivitásunk 15 százalékkal nőtt Lengyelországban, 5-6 százalékkal Ausztriában és Svájcban, de jelentős sikereket értünk el a magyar műtéti és sebkezelési területen is. Műtéti divíziónk jövőképe egyértelmű: a piac Stephan Schliack meghatározó szereplői vagyunk, ezért alapvető szakmai célunk minél több költségelemzési és költségcsökkentési tapasztalat összegyűjtése és partnereinkkel történő megosztása. Ez az út a piaci sikerhez? A spanyol, olasz és magyar gazdasági krízis azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszerek nem tudnak mit kezdeni a költségrobbanással. Iparágunktól elvárják, hogy olyan bizonyítottan sikeres eszközöket nyújtson, amelyek megmutatják, hogyan lehet hatékonyabban dolgozni, az egészségügyi ellátó csapat motivációját fenntartani. Az elmúlt három évben jelentős erőfeszítéseket tettünk a cseh és svájci kórházakban folyamataik egységesítésére. Kéz a kézben dolgoztunk a beszerzéssel, a kórházmenedzsmenttel és a sebészekkel, hogy sokkal hatékonyabb működési környezetet alakítsunk ki. Amint azt az EGVE Kongresszuson bemutatott előadásból, és szaklapjuk hasábjain is megjelent szakcikkből látni lehet, Greiling professzor vezetésével egy olyan szakértői csapatot hoztunk létre, amely segít az egészségügyi hatékonyság javításában, a helyi eszközök megfelelő adaptálásában. Mindezek mellett folyamatosan költségcsökkentési programokat is végzünk a csehországi Karvinában található műtéti egységcsomag gyárunkban. Számos ilyen program már lezárult, és hozzájárult a csapat és a gyár hatékonyabb működéséhez. Svéd anyavállalatunknak jelentős tapasztalata van az ilyen programok menedzselésében. Miért fontosak az Önök számára ezek a folyamatok? A Mölnlycke Health Care számára az a legrosszabb dolog, ha partnerünk nem nyereséges és nem képes kifizetni számláit. A folyamatok hatékonyságának növelése küldetésünk alapvető pillére, és új magyarországi vezetőnk számára is meghatározó lesz ezen értékek képviselete. Úgy véljük, a krízishelyzetben felmerülő problémák elemzésével kell még jobban felkészülnünk partnerintézményeink igényeire, ez az egyik legfontosabb célunk. Néhány héttel ezelőtt egy érdekes tárgyalásom volt a korábbi cseh egészségügyi miniszterrel, aki ma egy vezető cseh klinikát irányít, és megállapodtunk arról, hogy közösen megmutatjuk: hogyan lehet a Mölnlycke tapasztalataival és eszköztárával túlélni a válságot. Ezek a tapasztalatok magyar partnereink számára is elérhetőek lesznek. Hogyan tudják szolgáltatásaikkal javítani az ellátás hatékonyságát? Először is, olyan partnerekre van szükségünk, akik eléggé rugalmasak ahhoz, hogy megváltoztassák a beszerzés és a műtő üzemeltetése során felépített folyamataikat. Célunk egyértelmű: szeretnénk az egészségügyi döntéshozói kör minden szintjén megmutatni, milyen előnyöket tudunk nyújtani a kórházaknak. Tapasztalataink szerint nem csak a folyamatok 75 Kórház 2011/12. Melléklet

19 Melléklet Kórház 2011/ hatékonyságát lehet növelni, de a szakemberek cserélődése is csökkenthető, nyugodtabbá válik a munka, és az emberi erőforrások jobban allokálhatóak. Mi a véleménye Magyarországról és a helyi piacról? Úgy érzem, még mindig nagy a bizonytalanság a kórházigazgatók között annak kapcsán, hogy a változások miként és hogyan valósulnak meg. Érzem a piacon a szkepticizmust és a bizonytalanságot. Egyrészt, a novemberi Világgazdaság konferencián megértettük Szócska Miklós államtitkár úr üzenetét arról, hogy mi hogyan fog megvalósulni, és kinek származik majd előnye a változásokból. Másrészt, a kórházvezetők számára a végső döntés csak márciusban jön el, és ez megbénítja a rendszert. Ez a jelenlegi bizonytalanság nagyon rossz az ország számára, amely történelme során annyiszor bizonyult rugalmasnak, és kulcsszerepet játszott 1989-ben Európa kapujának kinyitásában. Egyébként mi, németek óriási köszönettel tartozunk Magyarországnak az országunk egyesítésében játszott szerepéért. Ezért vagyok szomorú, amikor bizonytalanságot és bénultságot látok azon a Magyarországon, amely az elmúlt években annyira rugalmas volt. Jövőképünk meghatározó része, hogy a rugalmasság az intelligens emberek számára meghatározó eszköz a változással kapcsolatos küzdelemben. Ezért arra bíztatjuk a magyar politikusokat, hogy mutassanak tiszta jövőképet, mutassák be, hogy mi fog történni a jövőben. Segítsenek a tisztánlátásban és lépjünk együtt tovább. A tisztánlátás segíti üzleti erőfeszítéseiket? Ha tudjuk, mi vár ránk, fel tudunk rá készülni. Például, ha előre tudjuk, hogy kintlévőségeink 10 százalékát el kell engednünk, akkor ennél nagyobb mértékben kell megtakarítani költségeinket, hogy a kisebb tőkemegtérülés mellett fedezzük a tőke költségeit is. A tisztánlátás azért is lenne jó, mert a jelenlegi piaci környezetben nehéz felkészülni a közbeszerzésekre. Nem tudjuk, mikor indulnak az új közbeszerzések, és akkor milyen tőkeköltségekkel kell számolnunk. A bizonytalanság sajnos a legrosszabb üzenet, nem segíti Magyarországot abban, hogy hatékonyabbá váljon az egészségügyi ellátás. A régebbi technológiák ugyanis nem elég költséghatékonyak, a modern technológiáknak pedig nem az a jellemzője, hogy gazdagabbá teszik a vállalatokat, hanem a betegek számára nagyobb értéket hoznak létre és jobbá teszik a betegellátást. Meg lehet-e határozni a bizonytalanság költségét? Egy a közelmúltban készült svéd tanulmány a várólisták költségét vizsgálta. Kiderült, hogy a terápiára várni és közben gyógyszerekbe invesztálni egyáltalán nem költséghatékony megoldás, megnöveli a terápia összköltségét. A betegek úgyis jelentkeznek akkor, amikor fájdalmuk van, és szükségük van a beavatkozásra. Sőt, az is kiderült, hogy magasan képzett nővéreknek kell foglalkozniuk a várólisták menedzselésével, ami luxusnak számít. Egyetlen ország sem lehet annyira gazdag, hogy ezt megengedhesse magának, mert rossz megoldásra költ jelentős forrásokat. Másrészt, az is világosan látszik, hogy ezek a bizonytalanság miatt alkalmazott praktikák elszívják az erőforrásokat a konkrét terápiás tevékenység elől, ami a rendszer alacsonyabb hatékonyságát eredményezi. Hogyan tudná összefoglalni személyes magyarországi élményeit? Partnereink, felhasználóink és a kórházi vezetők nyitottak és megoldás ori en táltak, amikor a kintlévőségekről, költ ség csökkentésről és új technológiák bevezetéséről beszélgetünk. Nagy tiszteletet érzek irántuk azért, mert képesek ilyen környezetben is dolgozni. Például Németországban lehetetlen lenne a kórházvezetők lecserélése akkor, amikor a kormányzat amúgy is átalakítja a rendszer. A folyamatoknak olyan stabil erőforrásokra van szükségük, mint amilyenek a kórházigazgatók. A magyar egészségügy helyzete, az egészségügyi vezetők megtöbbszörözött erőfeszítései különösen fontosak és érdekesek számunkra. Ez volt az egyik oka annak, hogy az Európai Vezető Team találkozóját december 8-9-én Budapesten tartottuk. A Mölnlycke összes európai menedzsere megjelent az eseményen, mert be akartuk mutatni nekik a magyar helyzetet, és rájöttünk arra, hogy a megoldás érdekében globális cégünk támogatására is szükség van. Milyen eredménnyel zárult ez a találkozó? Az európai szervezettől nagyon sok segítségre számítunk a közeljövőben, ezért megpróbáltuk exportálni a magyar kultúrát, bemutattuk nekik a magyar bor és konyha különlegességeit. Üzleti tekintetben abban egyeztünk meg, hogy a Mölnlycke szerepe az agresszív piaci jelenlét helyett inkább a rugalmasságban rejlik Magyarországon, hiszen ez hozhat létre valódi értéket a magyar egészségügy számára. Mi vár ránk a közeljövőben? A következő két év nagyon feszített lesz az orvostechnológiai piac és a Mölnlycke számára Magyarországon. Bizonytalanságra, új partnerekre és új menedzserekre számítunk. Ezért felkészültünk arra, hogy minden meglévő eszközt a piac rendelkezésére bocsátunk, és felkészülünk a központosított beszerzésre, amely a maitól eltérő piaci helyzetet eredményezhet. Nem csak a beszerzések nagyságrendje kapcsán, hanem helyi vállalatunk struktúrája tekintetében is. A központi beszerzéssel kapcsolatban egyébként negatív tapasztalataink vannak, például Romániában a nagyon alacsony árat a minőség ellenében részesítették előnyben. Való igaz, hogy az Ázsiából érkező intravénás kanülökön szépen mutat a CE-jelölés, nagyon olcsók, de a gyártó és a forgalmazó felelőssége minimális, a helyi terméktámogatás nem elegendő. Úgy véljük, az egészségügyi ellátásban minden minőségi kompromisszumot el kell kerülni. Ez a központi beszerzés legnagyobb veszélye: a kórházak olyan termékeket kapnak, amelyeket nem szeretnének és nem tudnak felhasználni. Emellett a beszerzési folyamatban vigyázni kell arra is, hogy kiszűrjük a hamisítványokat és az elméletben jól kinéző, de az európai termékek minőségét nem elérő generikus termékeket. A Mölnlycke nagyon óvatos a központi beszerzések kapcsán, hogy ne szivároghassanak be a piacra olcsó és alacsony minőségű másolatok. Ez jelenti számunkra az egyik legnagyobb veszélyt, mivel egészségügyi vállalatként felelősséget érzünk az ellátás jó minősége iránt. Milyen piaci fejlődést prognosztizál a jövőre nézve? Más országokkal, így Csehországgal vagy Lengyelországgal összehasonlítva Magyarországon viszonylag alacsony az új technológiák beágyazottsága. Ezért, a piac jelenlegi mérete miatt, erősen hiszünk abban, hogy még a piaci növekedés elején állunk. Az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan győzhetjük meg a magyar egészségügyi szektort arról, hogy érdemes pénzt költeni a rendszerszintű megtakarítások elérésére és a jobb szolgáltatási minőség biztosítására. A nemzetközi tapasztalatok alapján azt állítom, nagyon valószínű, hogy ezt a populációt ebből a rendelkezésre álló pénzügyi forrásból el lehet látni, amennyiben a rendszer képes hatékony folyamatokat fenntartani. De ehhez összeszedett és jól átlátható, hosszú távú tervre és a bizonytalanság hiányára van szükség.

20 Metamorfózis Dr. Sarkadi Károllyal, az Agfa képalkotó diagnosztikai megoldásait forgalmazó SW-IT Kft. ügyvezető igazgatójával idei átalakulásukról beszélgettünk. Cégük július óta képviseli disztribútorként az Agfa Healthcare képalkotó diagnosztikai tevékenységét Magyarországon. Mennyire sikerült az átállás? Az elmúlt fél évben sikerült az Agfa minden korábbi partnerével felvenni a kapcsolatot, az ügyfelek döntő többségével mára már aktív a kapcsolatunk. Az új digitális eszközök értékesítése már megalakulásunktól a mi feladatunk, mára a röntgenfilm felhasználók is kizárólag rajtunk keresztül szerzik be az Agfa filmjeit. Elkezdtük a digitális eszközökre vonatkozó szervizszerződések átvételét, amelyek folyamatosan kerülnek át cégünkhöz. Ennek részeként január elsejétől az összes jelenlegi Agfa-szervizmérnök is nálunk fog dolgozni. Így fél év kemény munka után az év végével lezárhatjuk a korábbi leányvállalatunknál meghirdetett szervezeti átalakítás reánk eső részét. Dr. Sarkadi Károly Mi az oka a váltásnak? A magyar piac igényli a minél rugalmasabb és hatékonyabb megoldásokat. Korábban, a piaci fejlődés, a digitális rendszerek megjelenése időszakában hatékonyabbnak tűnt, hogy leányvállalat keretei között végezzük tevékenységünket, ugyanakkor a mai piaci környezet megkívánja a gyorsabb reagálást. A váltás következményei egyértelműen pozitívak, július óta működünk, de már öt sikeres tenderen vagyunk túl: egy egyetemen, három nagyobb kórházban és egy szakrendelőben voltunk eredményesek, és jelenleg is több ígéretes tenderen dolgozunk. Az elmúlt fél évben sikerült kialakítanunk egy olyan szolgáltatói hátteret, amelyben a hétfős stabil csapat mellett egy szélesebb partneri kör is rendelkezésünkre áll. Ezek között olyanok is szerepelnek, akik a csúcsteljesítési időszakokban és speciális feladatok esetén a rendelkezésünkre állnak, így a nagyobb projekteket is nagy biztonsággal tudjuk menedzselni. Időközben első ISO-auditunkat is eredményesen abszolváltuk, és a cég jövőképének egyik elismerése, hogy felkértek az Orvos technikai Szövetség, Képalkotó Diagnosz tikai, Telemedikai és Információtechnológiai Szekciójába szek cióvezető-helyettesnek. Milyen szerepet töltenek be a magyar piacon? A képalkotó diagnosztikában a nagyokhoz képest kicsik, a kicsikhez képest nagyok vagyunk. Az Agfa nagyon széles termékportfóliójával és a kis szervezetek maximális rugalmasságával dolgozunk a magyar piacon. Termékkörünk különösen ígéretes: a nagy modalitásgyártókat leszámítva ma talán az Agfa rendelkezik a legszélesebb funkcionalitást felölelő eszköz portfólióval. A jól bevált és közkedvelt foszforlemezes kiolvasókon és Európa vezető PACS rendszerén, az IMPAX 6.5-ön túl rendelkezünk az analóg és digitális röntgenkészülékek teljes palettájával is. Mára már nálunk is elérhetővé vált az utóbbi évek sláger terméke a vezetékes és vezeték nélküli direkt digitális panel, amivel egyszerűen és gyorsan lehet digitalizálni az analóg berendezéseket. Emellett kellő figyelmet szentelünk a jó öreg filmes technológiának is. Elsősorban kisebb intézmények, szakrendelők, városi kórházak vásárolnak filmet, de a budapesti önkormányzati tulajdonú kórházak fele is még mindig filmre dolgozik, sőt a mammográfiai területén országszerte még mindig elterjedtebb a filmes technológia. Hogyan látják a változásokat? Kíváncsian várom központosítás eredményeként létrejövő egészségügyi struktúrát. A Semmelweis-tervben megfogalmazódó stratégiai elképzelés hosszú távon követendő, ám nem látni, hogy mi lesz a változások valódi tartalma. Bízom benne, hogy az átalakulás eredményeként hatékonyabb intézményi struktúra jön létre. De az is része a hatékonyabb egészségügyi ellátás megvalósításának, hogy a képalkotó diagnosztikában is méltó szerephez jussanak a világszínvonalon hatékony megoldásokat szolgáltató cégek. Kevés a fejlesztési forrás a rendszerben, ezért a kórházak sokszor csak az ár szerint döntenek, a műszaki tartalom a szolgáltatás másodlagos. Ennek eredményeként sajnos egyre több a piacon a bizonytalan eredetű, megfelelő szerviz háttérrel nem rendelkező termékeket, vagy egyszerűen csonka megoldásokat ajánló szállító. A rövid távon olcsónak tűnő megoldások nagyon gyakran sokba kerül az intézményeknek, és közvetve nekünk, állampolgároknak is. Arról nem is beszélve, hogy két digitális radiológiai felvétel között az eszközöktől függően óriási különbségek lehetnek, de erre az összehasonlításra a szakmának sajnos nem mindig van lehetősége. Mennyire elérhető a magyar intézmények számára az Agfa PACS-technológia? Sajnos még manapság is sokakban él az a képzet, hogy az Agfa drága. Az árak öszszehasonlításánál viszont nem lehet csak matematikai összehasonlítást végezni. Nálunk minden egyes ajánlatot gondos tervezés előz meg, hiszen nem ugyanakkora egy rendszer hardverigénye egy kisebb szakrendelőben, ahol naponta néhány tucat vizsgálatot néznek meg, mint például a Semmelweis Egyetemen, ahol évente több százezer study-t kell menedzselnünk. Befolyásolja az árat a felhasználók száma, illetve szakmai igénye is. Kiemelten kezeljük a hosszú távú archiválást, mint az adatbiztonság egyik legfontosabb eszközét, de sajnos ez az terület, amin a legtöbbször próbálnak spórolni az intézmények. Ha az összes ilyen tényezőt figyelembe vesszük, akkor nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy az IMPAX 6.5-ös akár a magyar versenytársakkal összehasonlítva is versenyképes árú termék. Mindamellett olyan komplex rendszer, mely a szakrendelőktől az egyetemi szintig minden felhasználónak ugyanazt a magas színvonalat képes biztosítani, és azt mutatja: a minőség hosszú távon sokkal kifizetődőbb. Mit üzen széles kórházi és szakrendelői partneri körüknek? Szeretnénk megköszönni azon partnereink türelmét, akik a szervezeti átalakulás kapcsán kitartottak mellettük, és bizalommal várták ki a változásokat. A további együttműködés egyértelműen a bizalmon alapul, a jövő évben is ez lesz a legfontosabb érték mindannyiunk számára. 77 Kórház 2011/12. Melléklet

21 Melléklet Kórház 2011/ Cél az ellátórendszer fejlesztése Dr. Kókai Balázzsal, a HungaroCare Kft. ügyvezető igazgatójával 2011-ről beszélgettünk. Milyen sikerekkel, kudarcokkal, kihívásokkal kellett idén szembenézniük? Rendkívül összetett év volt 2011, fontos sikerekkel és nagy buktatókkal. Számos partnerünknél jelentkeztek olyan problémák, amelyeket kezelnünk kellett. Kezdődött az esztergomi történettel, amelyet megállapodással sikerült lezárni. Ennek első részét a kórház teljesítette is felénk, de a helyi politikai problémák továbbra sem teremtenek megnyugtató környezetet a kórház beszállítói számára. Júniusra csúcsosodott ki az eléggé komplex dunaújvárosi történet, amelynek megoldására több céggel együtt megbíztunk egy ügyvédi irodát, hogy ők értékeljék jogi szempontból a helyzetet, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Közben megkezdődött a korábbi működtető felszámolása, december közepén volt az első hitelezői értekezlet, amelyen a felszámoló értékelte a jelenlegi helyzetet, a megtérülés lehetőségét, a hitelezők pedig hitelezői választmányt hoztak létre (ld. cikkünk a 90. oldalon). Milyen kapcsolatot ápolnak többi partnerükkel? Az egri Markhot Ferenc Kórházzal tól fennálló együttműködésünket, amelyben kollégáink a kórház megelégedésére végzik munkájukat, beárnyékolja a Hospinvest-történet, emiatt mintha elbeszélnénk egymás mellett. Ám alapvetően minden partnerünkkel, még az esztergomi kórházzal is korrekt kapcsolatban élünk. Nagyon fontos előrelépés számunkra, hogy a miskolci B-A-Z Megyei Kórházba integrálódott májusban négy megyei intézmény, amelynek szintén mi végezzük a gyógyszerellátását. Az év folyamán, folyamatos egyeztetések mellett, ki tudtuk szolgálni a kórházak minden igényét, de az elmúlt évet leginkább a forráshiányos állapot határozta meg. Külön öröm, hogy a közelmúltban megnyertük a móri városi kórház intézeti gyógyszertári üzemeltetésére kiírt pályázatot. Kilencedik partnerintézményünk talán mintául szolgálhat az átalakuló kisvárosi kórházak számára is, hiszen ők a minőségi járóbeteg ellátásra helyezték a hangsúlyt. Dr. Kókai Balázs Milyen fejlesztésekre koncentráltak partnereiknél? Alapvető elkötelezettségünk szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztése, eddig elért eredményeink: az egységes informatikai rendszerek üzemeltetése, az összes partnerünkre kiterjedő gyógyszer-alaplista és a közös gyógyszerbeszerzés megvalósítása legfontosabb lépése a svájci Swisslog céggel januárban megkötött szerződés volt egy automatizált gyógyszerellátó rendszer telepítésére. Több, mint féléves előkészítést követően októberben telepítették a miskolci megyei kórházban a technológiát, amelyet két hónapos próbaüzem után december 16-án adtunk át ünnepélyes keretek között. E technológia teljes áttörést jelent az intézményi gyógyszerellátásban, elsősorban a gyógyszerbiztonság terén. Az elektronikus gyógyszerrendelést követően minden egyes beteg úgy kapja meg gyógyszerét, hogy azt emberi kéz nem érinti, és minden szem gyógyszert beadása előtt azonosítunk a gyógyszer egyedi csomagolásán és a beteg csuklóján elhelyezett vonalkóddal. Ez kizárja az esetleges emberi mulasztásból keletkező hibákat, és csökkenteni fogja az osztályos nővérek leterheltségét, ami reményeink szerint hozzájárul a betegelégedettség növekedéséhez. Milyen gazdálkodási eredmények várhatóak a fejlesztéstől? A Swisslog nyugat-európai és északamerikai tapasztalatai alapján a felhasznált gyógyszerek mennyisége csökkenhet. A technológia jelentős előnye, hogy a nagy kiszerelésű gyógyszereket is képes kezelni, amelyek reményeink szerint a következő években elérhetővé válnak a magyar piacon. A miskolci kapacitást úgy alakítottuk ki, hogy el tudja látni a tavasszal integrált négy kórházat, sőt, amennyiben a jogszabályi keretek ezt lehetővé teszik, a megyét körülölelő régiót is. A bevezetéssel és működtetéssel kapcsolatos tapasztalatainkat egyébként nagyon szívesen megosztjuk bárkivel, és biztosak vagyunk abban, hogy a bevezetés, az új rendszer megtanulásának nehézségein a miskolci megyei kórház munkatársai is hamar túllendülnek, és szakértővé válnak. Hogyan szemlélik a Semmelweis-tervet? Nagyon jó ötletnek tartjuk azokat az elképzeléseket, amelyeket a Semmelweisterv gyógyszerellátás és közös gyógyszerbeszerzés kapcsán megfogalmaz. Ezeket a lépéseket mi az elmúlt három-négy évben meg is valósítottuk. Partnerkórházaink nem egy régióban, hanem szerte az országban működnek, ezért regionális eredmények egyelőre nem látszanak, a hatékonyság viszont tetten érhető. Például, a Zala Megyei Kórház és a miskolci megyei kórház gyógyszer alaplistája azonos. A korábbi több, mint 1500 féle gyógyszer helyett kevesebb, mint 500 gyógyszer szerepel rajta.. Ezek 80 százaléka egyébként azonos minden partnerkórházunkban, ugyanis a kórházakkal közösen, összes partnerünkre kiterjedő Terápiás Bizottságot működtetünk, amely évente versenyezteti a gyógyszergyártókat, és szakmai érvek mentén, a beszerzési árak figyelembe vételével hoz döntést arról, hogy a következő években mely gyógyszerek kerüljenek fel az alaplistára, amelyet negyedévente, egy mindenki által elfogadott szabályrendszer mentén tekintünk át. Milyen a kapcsolat a nagykereskedőkkel? Ők a rendszer nagyon fontos szereplői, cégünk legnagyobb partnere és résztulajdonosa, a Hungaropharma Zrt., a Terápiás Bizottság által kiválasztott, egyedi beszerzési árakon szállítja a kórházakba a gyógyszereket, és kiváló logisztikai tevékenységet végez. Ez a működési modell, amelynek fenntartása rengeteg aprómunkával jár, az egész országban megvalósítható lenne, a jogszabályi háttér lehetővé teszi, ezért szeretnénk a megszerzett tapasztalatainkat minden magyar kórházzal és nagytérséggel megosztani, hiszen közös célunk az ellátórendszer fejlesztése.

22 A túlélés éve? Dr. Erőss Györggyel, a Philips Magyarország Kft. egészségügyi üzletágának vezetőjével értékeltük az idei évet. A magyar CT/MR-piac évtizedes szereplőjeként hogyan látja, milyen jellemzőkkel működik a magyar nagygépes képalkotó diagnosztikai piac? Sajnos, Magyarországon túlságosan kevés a készülék ahhoz, hogy létrejöjjenek a specializálódások. Akinek több pénze van, 3T térerejű MR-t vásárol, akinek kevesebb, 1,5T térerejű MR-ben gondolkodik, de nem jellemző a muszkuloszkeletális, kardiológiai vagy neurológiai specializáció. Az ügyfelek általános gépet kérnek egykét speciális szoftverrel. Köszönhető ez annak is, hogy a speciális intézetekben működő CT- és MR-berendezésekkel sok esetben általánosabb vizsgálatokat kell elvégezni. A legújabb, novemberében kiadott COCIR-statisztika szerint a magyar képalkotó diagnosztikai berendezések piaca októbere és szeptembere között 20,3 millió euró volt. Ez az érték 2009-ben 24 millió, 2010-ben 22 millió eurót ért el. Tehát a nemzetközi adatok szerint évről-évre 8-10 százalékkal csökken a magyar nagygépes képalkotó diagnosztikai piac. De sokkal nagyobb probléma, hogy míg az első háromnegyed év forgalma 2009-ben 17,4 millió eurót, 2010-ben 15 millió eurót ért el, idén csupán 8,8 millió euró volt. Ha pedig a teljes naptári éves forgalmat nézzük, 2009-ben 22,7 millió eurót, 2010-ben Békéscsabán és Szombathelyen még áll a program. Ugyanez látszik a miskolci, győri és szegedi Pólus projektek kapcsán: nem nagyon zakatolnak. Milyen megoldást javasol? Makrogazdaságilag attól szenvedünk, hogy nem nő a magyar gazdaság. Ha az uniós projekteket becsülettel végigvinnénk, az jelentős mértékben növelné a GDP-t, és nagyjából ingyen lenne, hiszen 90 százalékban uniós forrásból valósulna meg. Mindenki kiszámolhatja magának, milyen mértékben járulhatnának hozzá az uniós egészségügyi fejlesztési projektek a GDP növekedéséhez. Nagyjából 270 milliárd forint kiadás jelent egy százaléknyi GDP-növekedést. 79 Kórház 2011/12. Melléklet Mennyire öregedett el a magyar képalkotó diagnosztikai géppark? Ha megvalósítanánk az uniós projekteket, szinten tartanánk a géppark minőségét. A nagygépeknél, ha szigorúan az életkort nézem, nem annyira elöregedett a géppark. Inkább a következő egy-két évben válik technológiailag is elavulttá ban ugyanis sokkal több beruházás volt, így hamarosan sok gép válik a technika fejlődése miatt cserére éretté. Azért is rosszabbul állunk technikai fejlettség tekintetében, mert nálunk ritka a gép élettartalma alatti fejlesztés: az upgrade. Nyugat-Európában ez a módszer sokkal jellemzőbb. Persze, a jelenlegi finanszírozási körülmények között érthető, hogy nem végzünk upgrade-et: az elavult technikájú berendezést ugyanúgy finanszírozzák, mint a csúcstechnológiát. A finanszírozónak csak az számít, hogy 12 évnél fiatalabb legyen a berendezés. Dr. Erőss György 25,6 millió eurót ért el a piac mérete, idén pedig egészen biztosan 20 millió euró alatt lesz. Mi áll a forgalmi adatok hátterében? Leginkább a TIOP-programok teljes csúszása. Például, a TIOP struktúra-átalakítási programokban áprilisában kihirdették a nyerteseket, kis késéssel, szeptemberére meg is kötötték a finanszírozási szerződéseket, de többségükben: Kisvárdán, Tatabányán, Miért vásárolnak akkor csúcstechnológiát az intézmények? Ha a diagnosztikai osztályok, központok, intézetek ügyesen gazdálkodnak, a kapacitás egy részét fel tudják használni különböző magyar vagy nemzetközi kutatási projektekre. Ezek a vizsgálatok jobban finanszírozottak, mint a standard OEP-vizsgálat, viszont magasabb műszaki színvonalat várnak el a berendezéstől. Ha jobb a gépem, be tudok kapcsolódni egy olyan nemzetközi study-ba, amivel 15 százalék többletmunkával 30 százalék többletbevételre tehetek szert. Ezért érdemes csúcstechnológiát vásárolni.

23 Melléklet Kórház 2011/ Idei fejlemény a kardio-ct vizsgálatra alkalmas high-tech magyarországi megjelenése. Ezek a legkorszerűbb készülékek már lehetővé teszik azt, hogy szűrés jelleggel lehessen kardio-ct-t végezni, mert nagyon kis dózissal valósítható meg a vizsgálat. Magyarországon azok a 128 szeletes, 256 szeletes és kettős sugárforrású csúcskészülékek, amelyből néhány található az országban, alkalmasak igazán arra, hogy alacsony dózissal lehessen pontos kardio-ct vizsgálatot végezni. Jelenleg egy ilyen berendezésük működik a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjában. Milyen tapasztalatokat szereztek vele? A visszajelzések alapján nagy lenne az igény a szűrési jellegű vizsgálatokra. Sok esetben találtak olyan elváltozást, koszorúér-szűkületet, amelyet beavatkozásnak kellett követnie. A radiológia általános törvényei itt is érvényesek: az időben elvégzett, pontos diagnosztikai vizsgálat az ellátórendszerben többszörösen megtérül, mert sokkal olcsóbbá válik a terápia. Ha a páciensnek tünetei vannak, akkor kevesebb ideig tart a csökkent életminőségű időszak. Ha a tünet észlelésekor azonnal el lehet végezi a vizsgálatot, korábban el lehet kezdeni a terápiát, amely nagy valószínűséggel rövidebb ideg tarthat, és emiatt olcsóbbá válhat a teljes terápia. A rövidebb, jól célzott kezelés mindig olcsóbb, ebben képes a modern képalkotó diagnosztika nagy segítséget nyújtani. Merre tart ma nemzetközi szinten a képalkotó diagnosztika? A fejlett képalkotó diagnosztika abszolút alapfeltétel. Ma már nem csak a diagnosztikában, hanem a terápia során is szükség van a minél pontosabb képre. Egyre inkább a képvezérelt terápia irányába haladunk. Érdekes példa, hogy onkoterápiában röntgen-, CT- és MR-kép alapján terveznek besugárzást, de ma már arra is van mód, hogy a besugárzás során, a valós idejű CT-kép alapján módosítsák a besugárzás folyamatát. De ugyanez vonatkozik a sebészeti beavatkozásokra is, sokat segíthet a minél pontosabb műtétben, ha a műtőben rendelkezésre áll a CT- és MR-képsorozat is, ezért a jövőbeli műtőfejlesztéseknél a képalkotó diagnosztikai megtekintés lehetőségét is meg kell teremteni. Hogyan változhat a beszerzési stratégia a következő években? Ha valaki Magyarországon nagydiagnosztikai berendezést vásárol, évig használja. Egy egészségesebb piacon rendszeresen, háromévente vásárolnak új gépet. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy Magyarországon a csúcsintézményeknek is csak egy készülékük van, Nyugat-Európában pedig két-három, amelyeket folyamatosan lehet cserélni. Itthon csupán néhány olyan intézmény van, ahol egynél több CT vagy egynél több MR található. Az a gép, ami ma a legkorszerűbb, három év múlva átlagos, öt év múlva elavult lesz, de egy magyar központ ezután még öt-hét évig használhatja. Sokkal egészségesebb az a nyugateurópai beszerzési stratégia, ahol egy nagyobb központban működik három berendezés, így ha háromévente vásárolnak egy új gépet, mindig van egy korszerű, egy középkategóriás és egy stabil tartalék berendezésük. Mi a véleménye a Semmelweis-terv megvalósításáról? A Semmelweis-terv kiváló célkitűzéseket határozott meg, amelyek megvalósulásuk esetén valóban hozzájárulnak a hatékonyabb egészségügy létrejöttéhez. Ehhez viszont jól szervezett, akár visszacsatolást is tartalmazó folyamatokat kell létrehozni. Az intézmények centralizációja jó megoldás lehet, az a kérdés, hogy a központosított rendszerben kik és milyen mechanizmussal fognak döntéseket hozni. Eleve, hogyan fog megtörténi a központosítás. Sajnos most, december elején még a tulajdonos önkormányzatoknak sincs túl sok fogalmuk arról, hogyan történik majd az átadás. Ráadásul nem csak orvosokból van hiány Magyarországon, hanem hasonló a helyzet az egészségügyi menedzsereknél is. Mindenki érzi a változtatások hozadékát, de nem lehet tudni, hogy milyen mechanizmusok fognak működni ez egyelőre sehol sem látható publikusan. Attól tartok, hogy a végén olyan kapkodás lesz, ami nem segíti elő a valóban hatékonyabb ellátási struktúra létrejöttét. Hogyan befolyásolhatja a piacot a centralizáció? Egészen biztosan lesz egy-két árversenyből adódó vakvágány, a képalkotó diagnosztika területén is. A mi iparágunkra is ugyanúgy érvényes, hogy alacsony árral bejöhetnek a piacra a kínai termékek, és olyan cégek vesznek majd részt a folyamatban, amelyek nincsenek jelen a magyar gazdaságban. Ha a nagy piaci szereplők adnak el Magyarországra berendezést, az árban a minőségi, megbízható terméken és szolgáltatási körön túl egy magyarországi csapat fenntartása is benne van foglaltatik. Ha egy távol-keleti termék egy fős disztribútora ad el, azzal munkahelyeket sem generálunk, és az sem biztos, hogy a megvásárolt megoldás megfelelő lesz. Ezért valamilyen módon favorizálni kellene azokat a nemzetközi cégeket, amelyeknek erős magyarországi jelenlétük van: nagy csapattal, szervízhálózattal vannak jelen, saját maguk vagy szűkebb partneri körük gyártással, fejlesztéssel, kutatás-fejlesztéssel foglalkozik a magyar piacon, tehát nemzetközi tevékenységükkel magyarországi munkahelyeket tartanak fenn. Ami a gyógyszeriparra egyértelműen igaz, az a képalkotó diagnosztikában is megállja a helyét: a távol-keleti termékek olcsóbbak, de összgazdasági szinten nem hoznak létre több értéket, és az intézmények számára is kockázatot jelentenek. Tudomásul kell venni, hogy nemzetgazdaságilag egyértelműen nem a legolcsóbb megoldások a leghatékonyabbak. Idén milyen sikereket értek el a magyar piacon? Nem tétlenkedtünk, számtalan nagygépes beruházásban vettünk részt, amellyel elértük azt, hogy december eleje, a debreceni szimulátor-ct üzembe helyezése óta 20 Philips gyártmányú CT-berendezésünk működik Magyarországon. Pillanatnyilag 11 MR-berendezésünk dolgozik országszerte, és januárban érkezik meg a 12. MR, ami egyébként a Philips harmadik 3T térerejű berendezése lesz Magyarországon. Ebből az is következik, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagy hatékonyságú szervizcsapatunk még tovább fejlődhet, ráadásul megfelelő háttértámogatást és szakmai hátteret nyújthatunk a magyar radiológusoknak is. Terveink szerint jövőre sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szakmát, a radiológusokat és a radiográfusokat is megismertessük a legmodernebb technológiával. Több tréningtanfolyamot fogunk indítani és támogatni, amelyben a legújabb megoldásokkal lehet megismerkedni, a legjobb magyarországi képalkotó diagnosztikai szakemberek előadásában. Mit vár a jövő évtől? Mindössze annyi aktív projektet, amenynyit egy évvel ezelőtt vártam 2011-től. Ha az megvalósulna, aminek idén meg kellett volna valósulnia, akkor jövő decemberben elégedett leszek a változásokkal től azt vártuk, hogy nem a túlélés éve lesz. De sajnos az lett.

24 Elsősorban magyar betegeket szeretnénk gyógyítani Tízéves lett a Budai Egészségközpont (BEK) Kft., amely öt éve pályázta meg az Országos Gerincgyógyászati Központ működtetését, így lett a most 15 éves Gerincközpont a Budai Egészségközpont Szakkórháza. Dr. Varga Péter Pál főigazgatóval beszélgettünk. Honnan jött a Budai Egészségközpont megalapításának ötlete? Akkoriban a Gerincgyógyászati Központ (a Központi Honvédkórház Gerincgyógyászati osztályaként) még szimbiózisban élt a katonákkal, és a különféle, számunkra hátrányos szabályzók miatt nem tudtuk megoldani a külföldről érkező magánbetegek ellátását. Az akkori közhangulat is erősen megkövetelte a magánellátás elkülönítését a közellátástól. Akkor vásároltam meg a Nagy Jenő utcai házat, majd felújítást és átalakítást követően egy rendelőintézetet nyitottunk itt. Eredetileg csak magunknak, neuroortopédiai profillal szerettünk volna létrehozni egy magánrendelői komplexumot. A rendelő megnyitásának ténye azonban sok jó barátomban keltette fel azt az igényt, hogy csatlakozzék hozzánk, így egyre bővülő szakmai profilt sikerült kialakítanunk, rendkívül jó nevű kollégák közreműködésével. Voltaképp egy általam korábbról ismert londoni magánrendelőt igyekeztünk lemásolni, de hamar kiderült, hogy ez legfeljebb csak a külsőségekben olyan egyszerű. Magát a működési mechanizmust, a vállalatszerű működést, a feszes gazdálkodást magunknak kellett kialakítanunk, messzemenően alkalmazkodva a hazai sajátosságokhoz, megfelelve az ÁNTSZ és az APEH elvárásainak is. Az orvoskollégák az első években kizárólag közreműködői szerződéssel dolgoztak itt, de a BEK fejlődésével saját, alkalmazotti gárdát is kialakítottunk. A fejlődés megkövetelte hozzáértő üzleti vezetés megszervezését: dr. Papik Kornélt választottuk ki a vállalat vezetésére. Ő szervezte meg azt a menedzsmentet, ami az azóta eltelt években a manufaktúraként indult BEK-ből igazi nagyvállalatot épített. Hogyan lett a Gerincgyógyászati Központ a Budai Egészségközpont Szakkórháza? Amikor a Gerincgyógyászati Központ jövőjéről kialakult vita eredményeképp koncessziós közbeszerzési pályázatot írtak ki, úgy döntöttünk, hogy az intézet vezetésének szakmai felelősségén túl a gazdasági felelősséget is magunkra vállaljuk. Pályázatunk sikeres volt, s átvettük a központ működtetését. Az addig folyamatosan veszteséges gerincgyógyászatot konszolidáltuk, jelentős beruházásokat hajtottunk végre Dr. Varga Péter Pál mind az orvostechnológiát, mind a bérleményként használt kórházépületet illetően. Ehhez természetesen fel kellett tőkésíteni a BEK-et, és plusz hitelforrásokat kellett felkutatni. Piaci hitelekből fedeztük az átépítéseket, fejlesztéseket, CT-, MR-beszerzéseket stb. Ma már megmosolyogtató, hogy a koncessziós szerződésben átvett mintegy hatvan dolgozót mindenki azzal riogatta, hogy felét hamarosan elküldjük ma több mint négyszázan dolgozunk az intézetben. Valódi komprehenzív gerincgyógyászati ellátóhely jött létre, a tágabb értelemben vett földrajzi régióban is egyedüliként. Ez meg is látszik a várólistákon. A várólista hosszúsága kizárólag attól függ, hogy az OEP, illetve a kormány mekkora ellátási kapacitást vásárol tőlünk. Mi háromszor ennyi TVK-t is bőven kihasználnánk, ötből két műtőnk jelenleg is üresen áll. Fontos tudni, hogy intézetünk a hazai gerincsebészeti ellátás legmagasabb progresszivitási szintjén van, magyarul, 81 Kórház 2011/12. Melléklet

25 Melléklet Kórház 2011/ innen nincs hová továbbküldeni a beutalt betegeket. Ez az oka annak, hogy az évek óta változatlan közfinanszírozott kapacitás miatt várólistánk folyamatosan növekedik, jelenleg meghaladja a négy évet. Ugyanakkor azt is jeleznem kell, hogy kevés olyan mostohán finanszírozott területe van a hazai ellátásnak, mint a gerincsebészet. Esetszinten is pontosan tudjuk, mennyibe kerül egy-egy beteg ellátása, fillérre kimutatjuk az egyes ellátások HBCS-deficitjét. Ez ügyben folyamatosan informáljuk az államtitkárságot, érdemi reakció nélkül. A közfinanszírozott ellátás az általunk művelt minőségi szinten egyértelműen ráfizetéses, egyes területeken (daganatsebészet, deformitás-sebészet) egyenesen katasztrofális. Hogy a magyar betegek e területeken egyáltalán ellátáshoz juthatnak, azt kizárólag a BEK privát tevékenységéből származó profit teszi lehetővé. Most visszakérdezhetnének, hogy akkor mi ebben az üzlet? Nos, pénzügyi partnereink is ezt firtatják, s nem tudom megmondani, meddig tolerálják a hazai közfinanszírozás ilyen fajta szponzorálását. A szenvedély és az önkifejezés mellett ezt úgy is értelmezhetjük, mint egy szolgálatot a hazának? Igen, magam feltétlenül így fogalmaznék. Késői Batthyány-Strattmann epigonként finanszírozzuk egyebek mellett a súlyos deformitásos gyermekek ellátását ugyanúgy, mint a keresztcsonti daganatok műtéti kezelését. Önként döntöttem így, mert a kétségtelen népegészségügyi szükséglet (a kormányzat finanszírozási hajlandóságától függetlenül) kielégítésére nem látok idehaza más lehetőséget. Nemzetközi presztízsünk ugyanakkor javarészt azoknak a nehéz és respektált szakterületeknek a minőségi művelésén alapozódott meg, amelyek a deficitünk nagy részéért felelősek. Az is kétségtelen, hogy ez az egyedülálló szakmai tapasztalat hozza hozzánk tanulni a külföldi orvosokat, akik aztán a továbbiakban ide küldik az általuk nem operálható, speciális patológiákat. Így teszünk szert arra a jövedelemre, ami a deficit egy részének fedezetét biztosítja. Nyilván ennek a nemzetközi szakmai szinteken jegyzett tevékenységnek megvan a hozadéka a nemzetközi kutatási- és oktatási programokban is. A ráfizetés a mai gazdálkodás- és kontrolling-elvek mellett súlyos feszültségforrás, hiszen a modern gazdaság nem tudja elviselni a tartósan veszteséges tevékenységet. Mekkora összegről van szó? Hogy kézzelfoghatóvá tegyem a számokat, a legutóbbi huszonöt szkoliózisműtét 28 millió forint deficitet termelt. Idén mintegy millió forintot költöttünk pluszban az 1,1 milliárd forint TVK m Ft EFI-keretből álló közfinanszírozott kapacitásunkra. Természetesen le lehetne faragni ebből a deficitből, ha alább adnánk szakmai igényességünket, de annak kizárólag az általunk ellátott betegek látnák kárát. Nagyon sok olyan pluszszolgáltatást nyújtunk a közfinanszírozott betegeinknek, amire úgy gondoljuk, hogy szükségük van. Itt van például a pszichológiai osztályunk. Tíz tizenöt év alatt nem sikerült elérnem, hogy a mindenkori magyar kormány, vagy az OEP tudomásul vegye azt, hogy eredményes gerincbeteg-ellátást csak pszichológusok bevonásával lehet végezni. Nálunk nagyszámú pszichológus dolgozik, amire semmiféle közfinanszírozást nem kapunk, ilyen irányú kéréseinkre nem jön válasz. Pedig a pszichológiai ellátás ezen a területen ma már szakmai evidencia. Másik jó példa az intézeti betegtájékoztató apparátus. Ők állítják elő a tájékoztató füzeteket, oktatófilmeket, foglalkoznak a betegek képzésével, műtétek előtt, s a betegek távozása után telefonon keresztül nyújtanak segítséget az esetlegesen rászoruló betegeknek. Amikor a beteg hazamegy, az első héten háromszor is csöng a telefon, munkatársaink hívják őket, s túl azon, hogy érdeklődnek hogylétük felől, meggyőződnek arról, hogy betegeink jelentkeztek háziorvosuknál, zajlik-e a megfelelő otthoni gondozás, gyógytorna stb. A betegek ezt a szolgáltatásunkat nagyra becsülik, sok levelet kapok tőlük, amiben munkatársaimat dicsérik. Egy másik médiában említette, hogy a hosszú várólista a mozgásszervi betegeknél egyet jelent a rokkantsággal. Számomra érthetetlen, hogy amikor a kormány óriási energiákat koncentrál a rokkantstátusz felülvizsgálatára, a járadéktömeg csökkentésének különféle módozatait kutatják, akkor miért nem jut eszébe senkinek az az evidencia, hogy talán a rokkantság megelőzésének módozatait is vizsgálni kellene. Amikor eldöntjük egy gerincbetegnél, hogy betegségét kizárólag műtéttel lehet meggyógyítani, akkor egyben azt is megállapítjuk, hogy a munkavégző-képességét is ezzel tudnánk visszaadni. Majd közöljük a beteggel, hogy felkerül a nyilvános várólistánkra, és műtétje előre láthatóan négy év múlva kerül sorra. A beteg a mi papírunkkal elmegy a háziorvosához, aki egyéb megoldás híján kénytelen végigasszisztálni a rokkanttá nyilvánítás hivatalos folyamatát. A rokkanttá nyilvánított beteg nincs meggyógyítva, a járadék mellett kezeléseket és gyógyszert kap, konzervatív kezelésre kórházakba fektetik, fürdőkórházi kezelésekre is szorulhat. Tehát folyamatosan költséges ellátásokra van szüksége. (Most ne részletezzük életminőségét, egzisztenciális kiszolgáltatottságát stb.) Minden évben eljön hozzánk, látjuk, hogy rossz állapotban van, és emiatt szenved ezt írásban megerősítjük. Akkor a betegnek újra meghosszabbítják a rokkantsági ellátásait. Egyszer csak lejár a várakozási idő, elérkezik a műtét időpontja. Ám a beteg végiggondolja, hogy mi történik vele, ha őt megoperálják: ha helyreáll a munkaképessége, megszűnik az egzisztenciális biztonsága, visszakerül a munkaerőpiacra. Megijed, vajon melyik cég fog felvenni egy négy évig rokkantállományban lévő, a munkavégzésből kiszorult embert? A betegek nagy része saját kérésére halasztást kér inkább továbbra is járja a reumákat, a fürdőket, és valahogy megvan a panaszaival. A várólista-törvény értelmében neki ehhez joga van. Azt látjuk, hogy egyre több az ilyen beteg. De tudok mondani ennél drámaibb esetet is. Betegünk négy év után megérkezik a műtét elvégzésére, s a műtét előtti kivizsgálás során a pszichológiai szűrővizsgálatok eredményeképpen egyértelművé válik, hogy kialakult a krónikus fájdalombetegség, lényegében irreverzibilis mentális kondícióként. Ezt a beteget már nem lehet teljesen meggyógyítani, optimális sebészi eredmény után sem lehet visszavezetni a munka világába. Eddig gerincbeteg volt, most már pszichológiai, pszichiátriai okokból definitív rokkant. Ezért mondom én azt, hogy a betegek várólistára való helyezése a mi esetünkben egyet jelent a rokkantak számának gyarapításával. Ez az esztendő számos nemzetközi sikert hozott Önnek és az intézményének. Erről beszéljünk egy kicsit bővebben. Rendkívül nagy öröm, hogy az elmúlt években erős gerincsebész-generáció érett be, s ennek következtében a nemzetközi munkamegosztásban, s a számunkra kiemelten fontos európai fórumokon nagyon jó pozíciókkal rendelkezünk. Munkacsoportunk legtöbb tagja nemzetközi ismertséggel és megbecsültséggel rendelkezik, nagy ívű és szép karriert futnak. Örömmel mondhatom, hogy nem múlik el nemzetközi nagy kongresszus anélkül, hogy intézetünkből egy vagy több meghívott előadó, üléselnök, vitavezető ne szerepelne. Ugyanakkor sok továbbképzési eseményt, konferenciát hozunk haza. Idén nagyon jelentős tudományos együttműködés indult el a Bolognai Egyetemmel, a Rizzoli Ortopédiai

26 Intézettel. Velük közösen döntöttünk úgy (aláírva egy megállapodást), hogy minden évben felváltva Budapesten, illetve Bolognában szervezünk közös nemzetközi konferenciát a gerincdaganatok és az oszteoporotikus gerinc műtéti kezeléséről. Június elején Bolognában tartottuk az elsőt, nagy nemzetközi szakmai visszhangot keltve. Ennek eredményeképp a jövő szeptemberi budapesti konferenciát világszerveztünk kiemelten patronálja, s az anyagi támogatás jóvoltából nemcsak Európából, de a tengerentúlról is nagyszámú kiváló specialistát tudunk meghívni erre a tanácskozásra. Az első valóban nagyhatású esemény ez az európai gerincdaganatsebészetben, a két vezető intézet közös fellépése óriási érdeklődést generált. Milyen további kutatási lehetőségek adódtak a szakterületükön? A világszervezetünk mely egy évvel ezelőtt daganatsebészeti referenciahelynek nyilvánított bennünket, idén két olyan kutatás költségvetését hagyta jóvá, amelyben vezető kutatók vagyunk. Most, december közepén Davosban fogunk aláírni egy olyan megállapodást egy európai gerincdaganat-kutatóhálózat létrehozásáról, amit mi kezdeményeztünk, és várhatóan irányítani is fogunk. Nagyon sok olyan nemzetközi tevékenységben veszünk részt, amit helyhiány miatt most nem tudok felsorolni. Megítélésem szerint a nemzetközi szakmai elismertség egyik fontos fokmérője az európai fejlesztési forrásokhoz való közvetlen hozzáférés. Az európai kutatási freamwork programokból most éppen a 7-est írjuk, és nemsokára jön a 8-as is. Ezek konzorciális finanszírozási programok, amelyek közül mi már háromban bent vagyunk. Jelentős energiákat fektetünk abba, hogy folyamatosan építsük európai kutatói kapcsolatainkat, elsősorban olyan partnerek keresése céljából, akikkel a siker reményében pályázhatunk további kutatási forrásokra. Néhány napja a milánói Galeazzi Ortopédiai Intézet vezetőivel állapodtunk meg arról, mely kutatási területeken lépünk fel közösen 2012 folyamán. (Jelenleg is van közös FP7-es projektünk, a csigolyaközti porckorong degenerációjának genetikai hátteréről.) Hová, milyen országokba járnak operálni munkatársaival? Egy-egy műtéti módszer bemutatását sok országban végeztük. Különleges kapcsolataink is vannak, mikor (elsősorban oktatási célból) nagyobb volumenben végzünk műtéteket egy-egy országban. Ilyen kapcsolatunk van Indiával, ahová magam évente megyek. Legutóbb októberben egy továbbképzési program keretében egy hétig végeztem daganatműtéteket Delhiben, az All Indian Institute of Medicine -ben. Hasonló a helyzet Portugáliában, ahol a Portói Egyetem Neuroonkológiai programja keretében végzek speciális műtéteket. Szintén többéves kapcsolatom van az izraeli gerincsebészettel, ahol eddig öt intézetben végeztem hasonlóan speciális beavatkozásokat. A jövő év februárjában életemben először Szöulban, Dél-Koreában vezetek egy szimpóziumot, melynek keretében egy hétig az általunk kifejlesztett keresztcsontidaganat-eltávolító műtétet tanítom ben számomra szintén új helyszín Szaúd-Arábia, ahol a tavasz folyamán egy gerincdaganat-sebészeti projektet kezdünk el. E kapcsolatok általában úgy indulnak, hogy először a munkánk iránt érdeklődő szakembereket fogadunk az illető országból, akik nálunk töltenek hosszabb-rövidebb időt. Ezt követően eseteket konzultálunk, majd egy idő elteltével teremtődnek meg a kinti tevékenység feltételei: elkezdünk velük kint operálni, illetve folyamatosan konzultáljuk velük a felénk referált betegek sebészi ellátását. Örülünk annak, hogy a hozzánk látogató kollégák viszik az ország jó hírét, s talán gerincsebészként hozzá tudunk tenni valamit egy jó magyar országimázs kialakításához. Külön öröm, ha azt olvassuk, hogy a külföldi kollégák magyar módszer vagy Budapest-modell kifejezéseket használnak az általunk fejlesztett eljárásokra. Itt egy olyan különleges tudás, technikai lehetőség, szakmai iskola van egyben, amit a hazai betegek javára kellene maximálisan kihasználni. Vajon mekkora összeg lenne a várólista felszámolása? Állandóan számoljuk, hogy ez mibe kerülne. Az a több mint hatszáz beteg, akit évente meg kellene operálni, a mi intézetünkben mintegy 800 millió forintba kerülne. De meg kell jegyeznem, hogy a finanszírozás szintjét valamilyen módon jobban kellene közelíteni a valós költségekhez, mert a jelenlegi szinten semmiféle többletteljesítés nem vállalható. Egyébként műtétszámban óriási a lemaradásunk, még a környező országokkal való összevetésekben is. Lakosságarányosan Csehországban hatszor, Németországban tizenegyszer több gerincműtétet végeznek, mint Magyarországon. Csehországban az egyik ottani centrumként működő libereci kórház gerincimplantátum-kerete valamivel magasabb, mint a magyarországi teljes EFI-keret. Szlovákiában az egy műtétre eső implantátumkeret (EFI) tizenegyszer több mint idehaza. Elképesztő számadatok, különösen, ha hozzátesszük, hogy ben a cseh és szlovák kollégák messziről nézték a magyar gerincsebészet általános színvonalát. Még a legóvatosabb becslések szerint is meg kellene háromszorozni a magyar gerincsebészeti kapacitást ahhoz, hogy egy elfogadható ellátási színvonalra kerüljünk. Lemaradásunk folyamatosan növekedik: fiatal, jól képzett kollégák mennek el Nyugatra (nem a mi intézetünkről beszélek!) szakmai és egzisztenciális kényszer okán, a finanszírozási rendszer pedig nem engedi meg a fejlett technológiák használatát a mindennapi gyakorlatban. Az a rengeteg energia, amit a hazai szakértelem előállításába fektettünk, ma csak néhány intézetben eredményez minőségi gerincsebészeti ellátást. Hatalmas veszteség képződik a szakértelem távozásával, hiszen annak pótlása csaknem lehetetlen. Mert a gerincsebészeti szakértelem előállításához igen sok év kell. Húsznál biztosan több év. A SOTE Ortopédia Gerincsebészeti Részlege 1987 októberében alakult a Karolina úton, amit egyetemi adjunktusként vezethettem, így jövőre lesz negyedszázada annak, hogy ez a munkacsoport intézményesen létrejött. Ez alatt az idő alatt huszonegy gerincsebész nőtt itt fel, s jött létre körülöttük az a szakértelem, ami a gerincbetegségek kezelésének komprehenzív intézményét teremtette meg. Nincs okom kesergésre, csak csendben kérdezem meg, hogy ha egy országban létezik egy ilyen organikus evolúció, ami ténylegesen megalapozott, nemzetközileg csúcsra járatott, akkor a magyar beteg hozzáférését, miért kell mesterséges gátakkal akadályozni, azt az intézetet miért nem lehet a hazai közfinanszírozásban jobban promotálni? Különösen annak fényében érdekes ez a felvetés, hogy a BEK Kft.-ben az állam egy magánnyugdíj-alapkezelő útján voltaképpen kisebbségi tulajdonostársam. A BEK szakmai és üzleti sikere tehát egyben a magyar állam sikere is. Mit üzen a KÓRHÁZ szaklap olvasóinak? A magyar betegeknek, a magyar egészségügyi dolgozóknak, mindnyájunknak azt kívánom, hogy az egészségügy átalakítási folyamata sikeres legyen. Mi, gerincsebész specialisták itt vagyunk, és készen állunk. Azért vagyunk itt, Magyarországon és nem Bécsben, Londonban vagy bárhol máshol külföldön, mert mi a továbbiakban is elsősorban a magyar betegeket szeretnénk gyógyítani. Ez a legfontosabb üzenet. 83 Kórház 2011/12. Melléklet