Nyíregyháza szerepe a turizmusban továbbá Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gasztronómiai jelentősége

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Marketing Intézet Nyíregyháza szerepe a turizmusban továbbá Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gasztronómiai jelentősége Tölgyesi Dóra 2014

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A gasztronómiáról A magyar konyha története Az igazi magyar ételek Bor- és gasztronómiai turizmus Boraink és borvidékeink A borút, mint turisztikai vonzerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye fontosabb turisztikai látványosságai A megye idegenforgalmi szerepe Az Észak-Alföldi régió turizmusa az elmúlt években A turizmus jelentősége a megye gazdaságában Nyíregyháza A városról általánosan A tirpákok A környék turisztikai jellemzői Turizmus a városban Nyíregyháza attrakciói Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gasztronómiája A megtermelt alapanyagokból készült ételek További jellegzetességek Gasztronómiai fesztiválok A megye gasztronómiai eseményei Gasztronómiai fesztiválok vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Konklúzió, javaslatok Összegzés Irodalomjegyzék Tourism in Nyíregyháza and the Importance of Szabolcs-Szatmár-Bereg County s Gastronomy Mellékletek

3 1. Bevezetés "Az országnak ez a legtávolabbi része, az egész ország legcsodálatosabb darabja: a történelmi Magyarországnak utolsó tündéri mezeje." (Móricz Zsigmond) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország keleti csücskében helyezkedik el, Borsod- Abaúj-Zemplén megyével és Hajdú-Bihar megyével, Ukrajna, Szlovákia és Románia egy részével határos. A megye két tájegységre osztható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Amint a fenti idézet is mutatja, különleges tájegység az egész megye, építészeti értékekkel, történelmi eseményeket idéző emlékekkel találkozhat az ide érkező vendég. Gondoljunk csak a túristvándi vízi malomra, a híres csónakos fejfás, vagyis a kopjafás temetőre Szatmárcsekén, amely egyedülálló Magyarországon. Gasztronómiája az egész országban ismeretes, hiszen különleges ételekkel, ételkészítésekkel találkozhatunk. A megyeszékhelye Nyíregyháza. Tiszalökön élek, a megye nyugati részén, Nyíregyházától alig 40 kilométerre, így a dolgozatom témájául is ezt választottam; ahol felnőttem. Véleményem szerint a környék egyedi értékeket képvisel, sok helyen a hagyományok fennmaradtak. Gasztronómiai fesztiválok tömkelege fogadja az ide látogatókat, ahol a népi ételekkel, mesterségekkel, illetve a népművészettel megismerkedhetnek. Nyíregyháza az Észak-Alföld egyik legjelentősebb településének számít, a megye gazdasági és kulturális központja. Szakdolgozatomat a város bemutatásával, értékeivel fogom kezdeni, majd egy gasztronómiai kitérő fog következni. A turisták nem csak a látnivalókat élvezhetik ittlétük alatt, de rendezvények sokaságából választhatnak; legyen az akár színházi előadás akár egy koncert. A Vidor fesztiválról sem feledkezhetünk meg, hiszen ez a környék legnagyobb összművészeti fesztiváljának nevezhető rendezvény. Koncertek, színházi előadások, filmek, stand up fellépések, bábelőadások tekinthetők meg szabadtéren, több helyszínen; és ez csak egy kis ízelítő a sokszínű programsorozatból. A falumúzeum az országban is egyedi, hiszen csak három ilyen múzeum működik, illetve maradt fenn az egész országban. A kézműves ipari termékekkel, a készítésükkel, valamint a hagyományokkal ismerkedhetnek meg azok, akik szeretnék átélni a felmenőink mindennapjait. A továbbiakban a Múzeumfaluról részletesebben is szó lesz, az ott található 2

4 épületekről, a megrendezett programokról és az esetleges fejlesztésekről, a kihasználtság növeléséről. Az ételek mindenki életében fontos szerepet töltenek be; a legtöbb ember számára nem csak létszükséglet az étkezés, hanem örömforrás is egyben. Így a gasztronómia a dolgozatom másik fő témája, különös tekintettel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A környék olyan ételekben gazdag, amelyek az ország más pontjain nem nagyon fordulnak elő. Mint minden tájegységnek, Szabolcsnak is megvannak a maga jellegzetes ételei csak úgy, mint a cinke, a tócsni, amit mi csak lepcsánknak hívunk, a cibere és a különböző káposztás ételek. A megye gasztronómiai fesztiválokban is gazdag, amelyek arra hivatottak, hogy a vendégek megismerjék az elkészítési módokat, a praktikákat és természetesen megkóstolhassák a számukra legjobban tetsző ételeket. Úgy vélem, hogy a megye nem kap elég figyelmet, pedig olyan értékekkel rendelkezik, amelyek utánozhatatlanok. A továbbiakban a pozitív szemléltetésé lesz a főszerep és a nem túl közismert ételek, italok, valamint látványosságok ismertté tétele. Remélem, hogy a dolgozatom felkelti az olvasó érdeklődését a térség iránt és fontolóra veszi a vidék feltérképezését. 3

5 2. A gasztronómiáról Gasztronómia. Ha meghalljuk ezt a szót, olyan pozitív élmények juthatnak eszünkbe, amelyek egy-egy étel fogyasztása során szereztünk. Tekinthető művészetnek is, hiszen nem csak az étel, de a terítés, a választott ital, maga a menüsor összeállítása egy bonyolult és minden pontjában összefüggő folyamat. Sokan úgy tartják, hogy a kultúra és az étel közötti összefüggés tudománya. Ha nem is vallják be, sok embert úticéljának megválasztásában néha döntő mértékben befolyásol a gasztronómiai élmények viszonylag olcsón történő szerzésének szempontja. Merthogy nemcsak szép tájak vannak és romok és dómok és sírok és képtárak. Ezenkívül ízelítő prelúdiumok, rövid leves-balladák, ártatlan hal-szonettek, szájban elomló kocsonyafúgák, bársonyos mártás-akvarellek, ropogós bőrök toccatái, lédús sültszimfóniák és pecsenye-drámák, cukor-szobrok, parfé-vázák, sajt-mozaikok és gyümölcs-csendéletek, koktél-humoreszkek és bólé-kórusok, kávérézkarcok is vannak. Bor-misék, pezsgő-áriák, aszú-költemények és konyak-intarziák. Szárnyaló íz-hegedűversenyek és illatgobelinek. És ezek is részei az igaz életnek. Egyre többen vagyunk itthon és külföldön, akik joggal soroljuk hazánkat azon közé, ahol a vendéglátás nem csupán feltétele az idegenforgalomnak, hanem idegenforgalmi vonzerő. Mert a magyar gasztronómia = kiváló minőségű és a kis távolságok miatt friss nyersanyagok + sajátos technológia + évszázados hagyományokra épült főzéstudomány + patinás üzletek, népművészeti értékeinkből merítő terítékek + a magyar vendégbarátság + az utánozhatatlan cigányzene + még sok minden. Békét és nyugalmat sugárzó atmoszféra. (Gundel, 2012, 144. o.) A gasztronómiát sok oldalról megközelíthetjük, az értelmező szótárak és az idegen szavak szótára is másképpen fogalmazza meg. Egy nézőpont szerint valóban olyan, mint egy külön művészeti ág; az étkezés maga egy szertartás, az ételek a műremekek. Ugye ekkor felmerül mindannyiunkban, hogy valóban több az étkezés, mint a létszükségleteink kielégítése. Hiszen ha erről lenne szó, szinte minden nap csak ugyanazokat az ételeket fogyasztnánk és nem okozhatna örömet az ízvilágok találkozása, az újabbnál újabb különlegességek megismerése és megkedvelése. 4

6 A gasztronómia az étkezéssel (nem táplálkozással!) összefüggő elméleti és gyakorlati ismeretanyag, amely az érintett tudományágak megállapításaira alapozva, a technika legújabb vívmányai adta lehetőségek felhasználásával, a klasszikus stílusszabályok mértéktartó korszerűsítése mellett művészi tökéllyel szolgálja a fehér asztal örömeinek kultúráját. Feladata mindenekelőtt az érzékszervi tulajdonságok minél tökéletesebb harmóniájának biztosítása, vagyis az esztétikai szempontok figyelembevétele mellett létrehozni az ízek, illat- és zamatanyagok, valamint a megfelelő, állag és hőmérséklet összhangját. Feladata továbbá az ízlés, étkezési szokások és az asztali kultúra fejlesztése, irányítása. (Gundel, 2012, 149. o.) Véleményem szerint az utóbbi megközelítés a leghelyénvalóbb, hiszen mint már említettem, sok ponton összekapcsolódnak a gasztronómiát alkotó elemek, és csak akkor kapunk tökéletes élményt, ha ezen elemek megfelelően kialakítottak és nem csak passzolnak, de ha kell, ki is egészítik egymást A magyar konyha története Az évek során a magyar kulináris szokások is, mint sok minden más, változtak. Hajdan a manapság elég ritka fűszer, a sáfrány nélkül szinte elképzelhetetlen volt az ételkészítés. Ezen felül az ételek szegfűszegben, fahéjban és gyömbérben is gazdagok voltak. Egyesek a magyar mentalitásra vezetik vissza a sokféle és erős fűszerek használatát, mivel a hevesebb természet vonzata a fűszeres elemózsia. A magyar konyhának nagy múltja van és ehhez méltó jelene is. A világhírű és utánozhatatlan francia konyha mellett a magyar is igen elterjedt és keresett. Egyedülálló országunk hagyományos ételeiben, hogy már őseink is, ha nem is teljesen, de hasonló étkeket fogyasztottak. A magyar konyha eredete egészen a Kaukázus térségébe nyúlik vissza. Nem sok feljegyzést hagytak meg a nomád életmódú őseink az utókor számára; a rokon népek ételeiből következtethetünk a táplálkozási szokásaikra. Az úgynevezett tovaina hasonlított a mai gulyásleveshez és a töltött káposzta akkori neve a szárma lehetett. A törököknek is sok mindent köszönhetünk, legalább is az ételeink tekintetéből; mint például a több bors használata és erre a korszakra tehető a tarhonya megjelenése. Hiteles adataink azonban csak Mátyás király korától kezdve maradtak fenn. Mátyás konyhai ételeit nagyban befolyásolta felesége, Beatrix olasz származása. A királyné Olaszországból szállítatta hazánkba a sajtot, a fokhagymát és a hagymát, sőt a gesztenyét 5

7 is. Az ételek ekkor is erősen fűszeresek voltak, legtöbbször mártásokkal tálalva. Ebben az időben a páva volt a legelterjedtebb szárnyas étel, majd a pulyka is megjelent a királyi asztalon. Ma már a paprika tekinthető a legmeghatározóbb fűszernek a tradicionális ételeinkben. Európában, Spanyolországban bukkant fel először, ahol bors helyett használták; innen ered a régi neve, melyet egy szótárban említettek először Magyarországon, ez pedig a törökbors. Kezdetben úgy ismerték, mint paraszti fűszert és csak később jutott el a nemesebbek konyhájába is. A paprika térhódítása más fűszerek elhagyásával járt együtt. A konyha kialakulására nagy hatással voltak a különböző tájegységek, mivel az élelmezési lehetőségek eltértek. Az Alföldön leginkább a lisztből készült táplálékok hódítottak teret, míg a Felvidéken élők juhtenyésztő foglalkozása a sajtok és a juhtúró fogyasztását tette lehetővé. Érdekesség, hogy Szeged környékén a birkapörköltet egészen különleges módon készítették el bográcsban. A főzőedény aljába helyezték el a fejet és a csontokat, majd a belsőségek következtek. A felkockázott húsra és a zöldségekre vizet öntöttek, majd így főzték egy darabig. Kolbászt készítettek az állat véréből és kenyérből, majd ezt a félig megfőtt pörkölt tetejére helyezték és így puhították tovább a juhot. A hazai szakácsművészet legjelentősebb fejlődése az elmúlt két századra tehető. A szakácsmesterek nem vették át más országok nemzeti ételeit, hanem a tudásukat, tapasztalataikat ötvözték a magyar konyha remekeivel. Nagyban segítette munkájukat a vidéki háziasszonyok szakértelme is, akik a hagyományok felfrissítésével járultak hozzá a fejlődéshez. (Venesz, 1973) 2.2. Az igazi magyar ételek Ha megkérdeznénk az embereket, hogy melyik véleményük szerint a legmagyarosabb étel, több mint valószínű, hogy a válaszok a következők lennének: gulyásleves, töltött káposzta, pörkölt, csirkepaprikás. Valójában ennél sokkal több lehetőséget kínál a gasztronómiánk. A rántott csirke, a sült szopós malac, a libapecsenye vagy a rostélyon sültek is a magyar konyha remekei. A disznótoros ételek külön figyelmet igényelnek, a hurka, kolbász, 6

8 hagymás vér és persze ne feledkezzünk el a tepertőről, aminek a kisült zsírja más alkalmakkor kiváló alapanyaga a főzésnek. A már említett töltött káposzta mellett jóval több káposztás ételünk is van; rakott káposzta, lucskos káposzta, székelygulyás. A tészták közül különlegesség a vékonyra nyújtott és almával, túróval, káposztával, meggyel, esetleg mákkal töltött rétes, amelyet csak a hazai magas sikértartalmú lisztből lehet tökéletesen elkészíteni. A kis ízelítő után térjünk rá az ételkészítési technikákra. Leginkább ebben tér el más népek konyhaművészetétől a hazai, bár ezt előnyként és különlegességként kell felfognunk, mivel éppen ezeknek az eltérő eljárásoknak köszöneti a jó hírnevét. Sertészsír az alapja szinte mindennek, vajat és étolajat csak elvétve használunk egy-egy fogáshoz. Két alapvető sűrítési eljárást ismerünk, a rántást és a habarást. Ételeink nagy részét rántással kezdjük, ez pedig azt takarja, hogy a felhevített zsíron megpirítjuk a lisztet. Nem csak a dúsabb étel elérése a cél, hanem a liszt ne kerüljön bele nyersen az ételünkbe. A rántásba tett fűszerek, ízesítők, mint a fokhagyma, hagyma, kapor megadják a különleges alapot. Az étkeink erősen fűszeresek, de a fűszerpaprika adja meg igazán a magyaros jelleget. A csemege vagy csípős paprikaőrlemény nem csak finom ízt ad, de csodálatos színe is lesz tőle bármely fogásnak. A habarás a másik sokszor használatos sűrítési mód, amely annyit takar, hogy a liszttel összekevert tejföllel dúsítjuk az ételt. A kívánt sűrűség elérése leginkább levesek, mártások és főzelékek esetén szükséges. Ezen felül néhány tészta elkészítésénél és ételek tálalásakor is elkerülhetetlen. Az elkészítési módok is eltérnek a világ más tájain megszokottaktól. Vegyük példának a pörköltöt, amelynek a lényege, hogy szinte csak a saját zsírjában, rövid lében, fedő alatt puhul meg. A magyar konyhatechnikának az a titka, hogy a pirítás során képződött ízek növeljék az ételek élvezeti értékét. (Venesz, 1973) 7

9 3. Bor- és gasztronómiai turizmus A borturizmus az idegenforgalom elmaradhatatlan része és az adott ország konyhai specialitásaival karöltve egy tökéletes egységet képez. A bor divat volt már évszázadokkal ezelőtt is, illetve manapság is nagy népszerűségnek örvend. Sok turista keresi fel különleges étele vagy ebben az esetben itala miatt az adott országot, térséget. A világ legjelentősebb bortermelő országai minőségi boraikkal törtek előre a borturizmusban, úgy mint Franciaország, Olaszország, Portugália, Németország és Magyarország. Minden borvidéknek meg van a maga speciális szőlőfajtája vagy borfajtája; Franciaországban híresek a bordói vagy burgundi borok, Olaszország a Brunello di Montalcino nevű borfajtával büszkélkedhet, és nekünk ott van a Tokaji aszú. A borturizmus nem csak a fent említett híres borokról szól, hanem meg kell teremteni a turisták fogadásához szükséges eszközöket a borvidéken. Nem szerencsés, ha a szálláshely és a borospince túl távol helyezkedik el egymástól; érdemes a pince vagy borozó közelében létrehozni egy szálláshelyet és egy vendéglőt is. Így ez a három dolog vonzza magával a kiegészítő tényezőket, a megfelelő kiszolgálást, a vendégszeretetet és nem utolsó sorban a vendéglátók szakértelmét. A turistáknak olyan élményeket kell szerezniük a szolgáltatásainkon keresztül, amelyek pozitívak és minél gazdagabbak, hogy a jó tapasztalataikat megoszthassák a környezetükkel. A kulturált borfogyasztás a gasztronómia fontos része, továbbá az egészség megőrzésében is szerepet játszik. A kapcsolataink kialakításában és fenntartásában is szolgálhat eszközként, a társadalmi élet fontos eseményei megtörténtekor koccintással ünnepélyesebbé tehetjük a hangulatot. (Bodnár, 2000) Magyarország nem rendelkezik természeti és épített vonzerőkkel, ami köré a turizmust ki lehetne alakítani, viszont az egyéb erősségeink lehetővé teszik ezt; így alakult ki az aktív, a falusi, a gyógy- és wellness, illetve a bor- és gasztronómiai turizmus is. A gasztronómia nem csak a szellemi, de a kulturális örökségünk fontos részét képezi. Segítségével a vendégek közelebb kerülhetnek a hagyományainkhoz, újdonságokat ismerhetnek meg és nem utolsó sorban a kapcsolatteremtés egyik legkézenfekvőbb és legjobb eszköze, hiszen ki nem szereti a finom ételeket, italokat. A gasztronómiai turizmus egyik előnye, hogy nem korlátozódik le a főszezonra, sőt vannak olyan turisztikai látványosságok, amelyeken kizárólag télen lehet részt venni, úgy, mint a 8

10 hagyományos falusi disznóvágások. A főszezontól való függetlenségből pedig az következik, hogy csökken az idény tér- és időbeli koncentrációja. Magyarország - a jelentős szőlészeti és borászati hagyományok mellett - gasztronómiai értékekben is rendkívül gazdag. A magyar konyha kulturális örökségünk fontos részét alkotja. Ennek az értéknek a turisztikai hasznosítása és megőrzése érdekében választotta a Magyar Turizmus Zrt. kiemelt terméknek a bor- és gasztronómiai turizmust és ezért lett 1999 az Asztali örömök éve, amelyhez kapcsolódóan hazánk szinte minden területén a települések számos gasztronómiai rendezvénynek, fesztiválnak, borünnepnek, szüreti mulatságnak, szakácsversenynek adtak otthont. A magyar lakosság utazásai során a gasztronómia önálló motivációként általában nem jelenik meg, a gasztronómiai élmények keresése az utak során azonban jellemző: a helyi ételspecialitások, borok megkóstolása a belföldi utak 5%-ában, külföldi úti cél esetén 34%-ban kap jelentősebb szerepet. A magyar éttermek kínálatával, mind a minőséget, mind pedig az árszínvonalat illetően; a magyar lakosság általában elégedett, a külföldi vendégek pedig a magas színvonal mellett az árakat is kedvezőnek találják. Bár még hazánkban nem jelent meg önálló vonzerőként a gasztronómia, a turisztikai szervezetek azonban felismerték a benne rejlő lehetőségeket és egyre hangsúlyosabban jelenik meg napjainkban a turisztikai kínálatban. A magyar borkultúra és gasztronómia legjelentősebb küldő piacainkon, például a németek és a lengyelek körében is Magyarország egyik legfontosabb vonzerejeként jelenik meg Boraink és borvidékeink A bor szőlőből, gyümölcsből vagy esetleg mézből készült, alkoholtartalmú ital. A leszüretelt szőlő levét kipréselik, ez a must, amelynek későbbi erjedése eredményeképpen kapunk bort. Mezopotámiából ered a borkészítés tudománya, majd szinte az egész világot meghódította. A szőlőtermesztés északi határán kevesebb a napfény, így a cukorképződés is kevesebb, tehát a borokban is magasabb a savtartalom. Ennek ellentéte a déli vidékek borai, hiszen ezek magasabb alkoholtartalmúak, tüzesek, viszont zamatban szegényebbek. Európában több világhírű bortermelő térséget is ismerünk, úgy, mint a Bordeaux, 9

11 Spanyolország és természetesen hazánkban található Tokajt sem hagyhatjuk ki a felsorolásból. Magyarország természeti adottságai a fehérbor-termelés számára kedvezőek, jelentős eltérések mutatkoznak a klimatikus és talajadottságokban. Az utóbbi évtizedekben lehetőség adódott azonban szőlőtelepítésre, így kikerülvén a természeti akadályokat. A fehérbor mellett egyes borvidékeken vörös bort is készítenek. A magyar bortörvény három alapvető minőségi kategóriát különböztet meg: - asztali borok - minőségi borok - különleges minőségi borok Az asztali borok a legalacsonyabb minőségi kategóriát takarják, legalább 14% cukrot kell tartalmaznia a mustnak, amiből készítik. A minőségi bor kategóriába kerülő boroknak kiváló tulajdonságokkal kell rendelkezniük az évjáratra, a szőlőfajtára és a termőhelyre vonatkozóan. Borvidékre, fajtára és készítési módra jellemző íz anyagokat tartalmaznak a különleges minőségű borok.(katona, 1987) Borvidékeink nevüket általában a térség egy nagyobb városáról, esetleg központjáról kapták. Magyarországon 22 borvidéket különböztetünk meg. 1. Ászár-Neszmélyi borvidék 2. Badacsonyi borvidék 3. Balatonboglári borvidék 4. Balatonfüred - Csopaki borvidék 5. Balatonfelvidéki borvidék 6. Bükkaljai borvidék 7. Csongrádi borvidék 8. Egri borvidék 9. Mátrai borvidék 10. Etyek Budai borvidék 11. Hajós Bajai borvidék 12. Kunsági borvidék 13. Móri borvidék 10

12 14. Pannonhalmi borvidék 15. Pécsi borvidék 16. Somlói borvidék 17. Soproni borvidék 18. Szekszárdi borvidék 19. Tokaj hegyaljai borvidék 20. Tolnai borvidék 21. Villány Siklósi borvidék 22. Zalai borvidék A fehér szőlőfajták közül vannak őshonos fajták, úgy, mint a cserszegi fűszeres, furmint (Somló, Tokaj), hárslevelű, juhfark (Somló), Irsai Olivér, Leányka. Ezeken kívül még megtalálható sárga muskotály, olaszrizling, rajnai rizling, ezerjó (Mór), tramini, szürkebarát és így tovább. A kadarka és a kékfrankos szintén őshonos vörösbor-szőlőfajták, de fellelhető a cabernet savignon, cabernet franc, merlot, pinot noir és a portugieser szőlőtövek is A borút, mint turisztikai vonzerő es években a vidéki régiók turizmusfejlesztése mondhatni specializálódott; egyegy adott termék köré építették a turisztikai attrakciót, azt helyezve középpontba, a kapcsolódó szolgáltatásokat pedig hozzákapcsolták; ezt a speciális terméket pedig tematikus útnak nevezzük. Ilyen lehet egy tájegység hírnevet szerzett, hagyományos terméke, mint például a bor és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, mint a készítése, fogyasztása, értékeinek bemutatása. Így alakultak ki a borutak, amelyeknek a keretét a szőlő- és borkultúra helyi megjelenési formái, a szőlőskertek, pincék, palackozók adják. A borutak rendszerint egy borvidék területén alakultak ki a fontosabb települések összekötésével. Az útvonalakon megismerhetők a helyi termékek előállításának fázisai, lehetőség van kóstolásra, vásárlásra. Sokszor rendezvény is kapcsolódik a tematikus úthoz (pl. szüret, borfesztivál, árverés). 11

13 A klasszikus borút, konkrét bejárható útvonalat jelent, szervezett egységes rendszerben biztosított kínálattal. Olyan borkörút, ahol borkínáló és eladóhelyek, vendéglők és szálláshelyek, valamint látnivalók és programok folyamatosan várják a turistákat. A látogatókat információs kiadványok és táblák irányítják a minősített szolgáltatásokhoz. (pl. Villány-siklósi Borút) A tematikus borutak esetén a borkóstoló helyek speciális programokkal egészülnek ki. Leggyakrabban a kultúra, a természet vagy a gasztronómia kapcsolódik hozzájuk a szolgáltatást biztosító vállalkozó egyéni szervezésében. A harmadik fajtája a borutaknak, a nyitott borút, amikor nem kapcsolódnak konkrétan a helyek, de lehetőség van ugyanúgy a kóstolásra és a vendéglátás is biztosított. Sajnos a környéken legközelebb az Egri borút és a Tokaj-Hegyaljai borút található, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem igazán jellemző a borkészítés, legalábbis nem olyan mértékben, mint a borvidékeken. Régen igen jellegzetes volt és ma is még sok helyen előfordul az őszi szüret, mint közösségi esemény. Ilyenkor segítették egymást a családok, barátok, rokonok. Hajnalban együtt kimentek a lugasok közé, leszedték a fürtöket majd nekiláttak a házi bor elkészítéséhez. A munka elvégezte után szüreti mulatságot rendeztek; főztek gulyáslevest, sütöttek húsokat, kolbászt, hurkát illetve tésztákat, mint rétest vagy hájaspogácsát. Az ételek mellé a finom mustot fogyasztották, illetve az óbort, hogy legyen hely az újnak a pincében. 12

14 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Amint azt már a bevezetőben említettem, ez az ország legkeletebbre fekvő megyéje. A legnagyobb sík területünk, az Alföld részét képezi; ettől függetlenül domborzatát tekintve változatos, síkság és dombság is egyaránt megtalálható. A Rétköz, valamint a Nyírségnek, a Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak egy része tartozik a megyéhez. Legfontosabb folyója a Tisza, amely Tiszabecsnél lép a megyébe és Tiszadobnál hagyja el azt. Olyan hírességek szülőotthona a megye, mint Krúdy Gyula, Vay Ádám, Farkas Bertalan vagy Móricz Zsigmond. Krúdy sok írásában emlegette a környéket, különösen Nyíregyházát, ahol szívesen töltötte szabadidejét az író, és amelyre sokszor a paradicsom jelzőt használta. 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe Forrás: A Rétköz főbb települései Nagyhalász, Dombrád és Paszab; a terület északi részén található. A helyiek Rétség néven emlegették, amely nevet leginkább a közelben lévő mocsaras területekről kapott. Ez a rész a Tisza ártere volt, sokáig erdőkkel, lápokkal, tavakkal felszabdalt lápvidék. A sokáig vízborította talajon zsombékos úszólápok és különleges növényvilág alakult ki, amely a letelepült embereknek tulajdonképpen megélhetést biztosított. A helyiek sokáig a mezőgazdasági munkálatok és a halászat mellett 13

15 teknősbékafogással, sulyomszedéssel, nádvágással és csíkászattal foglalkoztak. A csíkászat meglehetősen különleges halászati forma, egy halfajta, a csíkhal kifogására alkalmazott technika volt, ami ma már sajnos kihalt mesterség, mivel a csíkhal nem tudott alkalmazkodni a változó körülményekhez. A kistérség települései közül Tiszadobot kiemelném, mivel itt található a híres Andrássykastély. Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere építette a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére. Romantikus stílusban épült, a megálmodója Meinig Artúr, akinek a feladata az volt, hogy a vajdahunyadi várhoz hasonló stílusú épület terveit valósítsa meg. Az épület érdekessége, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. A kastély udvarán gyönyörű angol és francia park volt, rózsalugasokkal, illetve a bukszus-labirintus különleges látványt nyújtott. A közelmúltban óriási felújítás zajlott a kastély területén, A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása című kiemelt Európai Uniós projekt 2009-ben kapott támogatást, mint az Észak-alföldi régió kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztése. A beruházás során nem csak a kastély termeit és technikai berendezéseit korszerűsítették, de a kert is újjá éledt. Hosszú távú tervekben szerepek a kastély konferencia helyszínné alakítása is. ( 2. Az Andrássy kastély Tiszadobon Forrás: 14

16 A Szatmári-síkság a megye keleti részén, a Nyírség peremterületén található. A domborzati viszonyok hasonlóan alakultak itt is, mint a Nyírség esetén; a folyók végezték a legnagyobb munkát: a Tisza, a Túr s a Szamos. Folyóhátak épültek, amelyek lehetővé tették az itteni életet, mivel a lejtők levezették az árvizeket így nem téve ki a lakosságot természeti katasztrófáknak. Ezek okozzák a folyók gyors lefutását, ugyanakkor a torkolatoknál torlódásokat okoz és néha árhullámot is. Ez a térség is flórában és faunában szintén gazdag, természetvédelmi területei, erdei különleges fajoknak adnak otthont. A béka liliom, réti kardvirág szinte csak itt lelhető fel, de a víz közelben megtalálható gyümölcsös fák mai napig hoznak termést. Nem szabad elfeledkeznünk a szilváról, amelyből lekvárt, aszalt szilvát és természetesen a híres szatmári szilvapálinkát készítik. Az Ecsedi-láp az Alföld legnagyobb összefüggő lápvilága volt a Nyírség és a Szatmárisíkság határán. Az itt talált kő- és bronzkori leletek alapján arra következtethetünk, hogy már akkor is megtelepedett itt az ember. A Kraszna és a Szamos vizei táplálták, viszont nem volt teljesen sík terület a kiemelkedő lápszigeteken még várak is épültek, a Sárvár, majd az Ecsedi vár. Az utóbbit a Báthoryak építették, amivel tulajdonképpen lakhatatlanná tették a környéket, mivel a vár védelmére gátat emeltek így vízzel elárasztva a térséget. A láp lecsapolása után eltűnt a változatos vadvilág, a nádasok is csak itt-ott maradtak meg foltokban. A Nyírségnek csak egy része tartozik a megyéhez, a romániai Szatmár megyének és Hajdú-Bihar megyének is a részét képezi. Ez hazánk legnagyobb futóhomok területe. Felszínének a kialakításában a folyók játszották a legnagyobb szerepet, hordalékukkal feltöltötték a felszínt és vastag üledéket raktak le, majd a szél munkájának köszönhetően lösz, agyag és tőzeg képződmények keletkeztek. Természetes növénytakarója nyír és tölgy volt, manapság azonban az akácosok több helyen fellelhetőek, mint a tölgyerdők. Megfigyelhetők a Magyarországon jellemző állatok, mint például az őz, a vaddisznó, róka, ürge, mezei nyúl és így tovább. Különlegesség a bátorligeti fauna, amely jégkorszaki maradványelemeket tartalmaz, úgy, mint az elevenszülő gyík. A bátorligeti ősláp fokozottan védett terület, amely csak kísérővel a kialakított tanösvényeken járható. A zsombékosokkal, magaslati területekkel és láprétekkel tarkított, példátlan fajtagazdaságot magának tudható terület több mint 50 hektár kiterjedésű. Az 1100 növényfajjal és csaknem 6000 állatfajtával rendelkező ősláp olyan különlegességeknek ad otthont a fent említett 15

17 elevenszülő gyíkon kívül, mint az európai zergeboglár, molyhos nyír, babérfűz, mocsári angyalgyökér, feketególya és így tovább. Fontosabb települései: Bátorliget, Nyírbátor és természetesen a megyeszékhely, Nyíregyháza is. (Garami,1993) 4.1. A megye fontosabb turisztikai látványosságai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország legelmaradottabb megyéje, itt élnek a tirpákok, az ukrán maffia is megvetette a lábát és így tovább. Sajnos az ország más tájain élőknek ezek a dolgok is eszükbe jutnak, aminek egy része igaz is. Mint tiszalöki lakos alátámaszthatom, hogy munkalehetőség elég kevés van, a kisebbség is lassan többség. Viszont úgy érzem, hogy a pozitív oldalakról még többet kell beszélnünk, mint a negatívról. Az elmúlt években - részben Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően a megye erős fellendülésnek indult. Emlékművek, történelmi helyek kerültek felújításra, beruházások sokasága történt, az ipar szinte minden területén. Nem utolsó sorban a turizmussal kapcsolatos elemek, attrakciók is sok helyen fejlesztés alá kerültek. Aki egyszer eljön az ország legkeletibb megyéjébe garantáltan meg fog lepődni az itt látottakon; a mint már említett fejlődések, fejlesztések, a szinte érintetlen természet magával ragadja a turistákat. A következőkben a megye bevezetőjében olvasható térség felosztásban fogom bemutatni a jelentősebb látványosságokat. A Nyírség nehezen határolható körül, mivel a néprajzi határ nem esik egybe a földrajzi határral. A nyíriek legtöbbször dohányt, rozsot és burgonyát termesztettek, a jellegzetes talaja homokos. A megkötött homokbuckákon pedig szőlőt és különböző gyümölcsfákat nevelgettek. A szellemi hagyományok itt maradtak fent a legtovább, így a földművelés és a társas munkák rendje is fennmaradt. Kisvárda Mátyás korában élte fénykorát, akkor volt az itteni birtokos, Várdai István a kancellária vezetője. A város ma is fennmaradt legfontosabb műemléke a vár. Régen földvár lehetett, majd a Habsburgok uralkodása után épült reneszánsz várkastéllyá, kápolnával és más kiegészítő épületekkel. A Rákóczi szabadságharc után jelentősége lényegesen visszaesett és csak rontott a helyzetek, hogy a Zichyek és az Eszterházyak innen szállították uradalmi épületeikhez a köveket. Végül sikerül megmenteni a teljes 16

18 pusztulástól, ma már a 15. századi várrom mellett Várfürdő, Vár Étterem és Szálloda működik. A térség legkisebb lakosságú városa Baktalórántháza, ahol a könyvtárban megtekinthetjük a helytörténeti gyűjteményt. Egy park közepén található ezen kívül a volt Dégenfeldkastély. Az egy emeletes klasszicista kúria parkjában egyedülálló fák tekinthetők meg, úgy mint amerikai mocsártölgy, szomorú magas kőris, mézgás éger. Ez a megye legszebben megmaradt dendrológiai, tehát a fás növényekkel foglalkozó gyűjteménye. Országos jelentőségű védett terület a Baktai-erdő. Növénytanilag értékes fákkal rendelkezik: gyöngyvirágos tölgy, nemes nyár és különböző fenyők. Vaja fontos műemlék épülete a Vay-kastély, amely a 16. században épült. Az évek során sok átalakításban volt része az épületnek, az ablakok kicserélődtek és a lépcsőket is korszerűsítették. A belül freskó érdekessége, hogy a nikápolyi csata jeleneteit örökítette meg. Vay Ádám múzeum működik a várkastélyban, előtte pedig a kuruc kor jellegzetes szobait tekinthetik meg az ide látogatók. Az ország egyik legjelentősebb zarándokhelye, Máriapócs is a térségben található. Már a 18. század óta látogatott hely, amely a könnyező Szűz Mária legendájának is köszönhető. A Bátorligeti Ősláp területén teljesen eltérő flóra és fauna keveredik egymással. A védetté nyilvánított terület őrizte meg legjobban az Alföld őshonos élőlényeit, amelyet a kedvező mikroklíma tett lehetővé. Jelenleg több mint 800 növény, továbbá 5400 állatfaj ismert a területen. A védett területet bemutató kiállítás is látható, illetve nem messze az ősláptól a természettudományi Múzeum rendezett be egy kiállítást. A Rétköz fiatal peremsüllyedékek egyike, a mélyebbre került területeken megint a láposodás. A rétségben csak a pákászok ismerték a járást. Az egykori községek a lápokban mezőgazdasági településekké alakultak át. Gávavencsellőn található a volt Dessewffy-kastély, amely ma művelődési házként működik. A parkjában évszázados fák találhatók, megyei jelentőségű természeti érték. Történelmi emlékhelyként tartják számon Rakovszky Sámuel 1848-as honvéd ezredes sírhelyét. Kissé egyhangú vidék a Szatmári-síkság, csak néhol az elhagyatott folyómedrek törik meg a táj egyöntetűségét. A legnagyobb ilyen része a Nagy-Éger. Az errefelé található Ecsedi-lápot a Szamos és a Kraszna vizei táplálták. A majdnem akkora lápterületet, mint a 17

19 Balaton, lecsapolása után földművelésre használták. Sok kistájat foglal magába a térség: Túrhát, Szamosköz, Erdőhát, Tiszahát, Palágyság, Avasság és a Kővár-vidék. A hagyományok megmaradtak a környéken, illetve a szépirodalomhoz ez a nyelvjárás áll a legközelebb. A Kraszna melletti helység történelmi múltjának emléke nem nagyon maradt fenn, azonban okleveles adatok szép számmal; ez a település pedig Mátészalka. A középkori eredetű templomtoronnyal rendelkező református templomtól nem messze található a Péchy-palotában a helytörténeti és néprajzi múzeum, a Szatmári Múzeum. Itt található Közép-Európa legnagyobb szekér- és hintógyűjteménye, illetve ezek gyártásához szükséges eszközkészletek. Több mint 50 parasztszekeret továbbá kocsihintót és más rendeltetésű kocsikat tekinthetnek meg a vendégek. Az állandó kiállítás részét képezi a Lábbeli készítés Szatmárban és a Szatmár-beregi fafaragások nevű kiállítások. Túristvándi nevezetessége a vízimalom, amely három alulcsapós vízikerekével egész Közép-Európában különlegességnek számít. Két hengerszéke a gabona törését, a harmadik pedig a dara őrlését végezte. A vízimalom védett műemlék, belül egy kis kiállítás mutatja be a működését. Móricz Zsigmond szülőhelye Tiszacsécse. A település az író emlékéhez méltóan meg is őrizte azt a házat, amelyben néhány évig nevelkedett és amely ma Móricz Zsigmond Emlékház néven működik. A házon található emléktábla tévesen tájékoztatja a vendégeket, hiszen ez nem a szülőháza az írónak, a falu másik végében született. 3. A szatmárcsekei temető Forrás: 18

20 Szatmárcseke a csónakos fejfás református temetőjéről vált híressé. Az egészen különleges látványt nyújtó fejfák eredetére egyelőre nincs magyarázat. Egyesek szerint ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, mások úgy vélik azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe. Egy dombon található Kölcsey Ferenc márványból készült síremléke, aki itt írta a nemzeti Himnuszunkat és itt is hunyt el. A Bereg vármegye Tisza mellett elhelyezkedő területét ma Beregi Tiszahát néven ismerjük. A híres beregi keresztszemes hímzés eredeti használata erre a térségre jellemző. Vásárosnamény történelmi emlékhelyekben bővelkedik, története a 13. századig visszavezethető. A Kastélydombon található a Lónyay család rezidenciája, amely ma diákotthonként és Tomcsányi-kastély néven ismert. II. Rákóczi Ferenc itt bocsátotta ki a naményi pátenst, amellyel hadba hívta a népet. Eötvös Miklós kúriájában ma a Beregi Múzeum iskolatörténeti kiállítása működik. A múzeum fő épülete a Máthé-kúria, amely régészeti és népművészeti emlékeket mutat be, érdekessége a 600 darabot meghaladó kerámia gyűjtemény és a hímestojás-kollekció. A lónyai kastélyból nem sok maradt fenn az utókor számára, csak egy-egy parkrészlet; viszont a román stílusú református templom és fa harangtorony ma is látogatható. Csarodán a református templom műemlék jellegű, bár a növényvilágát és természeti értékeit is ki kell emelnünk. A Bábtava és a Nyíres-tó is fokozottan védett terület, melyeket mocsárrétek és zsombékos foltok öveznek. A tőzegmohalápot tőzegeper, tőzegpáfrány és vidrafű növények alkotják; a terület mellett helyezkedik el a Csarodai-erdő. Tarpán található az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalmát. (Vendégváró, 1999) 19

21 5. A megye idegenforgalmi szerepe 5.1. Az Észak-Alföldi régió turizmusa az elmúlt években Az elmúlt évtizedekben sokat változtak az utazási szokások, trendek Magyarországon. A belföldi utazások elsősorban a háztartások jövedelmi viszonyaitól függenek, illetve az áruk és szolgáltatások árszínvonalától. A 2006-os évig egyre növekedett a diszkrecionális, azaz a szabadon elkölthető jövedelem és az emberek szálláshelyekre fordított összegének az aránya is növekedett. A évi gazdasági válság azonban mint minden iparágra a turizmusra is rátette bélyegét. Csökkentek az utazásra, kikapcsolódásra szánt összegek mennyiségei, a külföldi utazások számai, ami egyúttal a belföldi turizmus iránti érdeklődéssel járt együtt től kezdve a többnapos belföldi utazások száma is csökkenni kezdett, majd három év múlva a 2008-as adatokkal összehasonlítva 4,7 millióval csökkent az utazók száma a forint csökkenésével nőtt a külföldi turista forgalom, mivel olcsóbb desztinációnak számított a környező országokhoz képest, számuk elérte a 43,6 milliót. Ezzel egyidejűleg a kereskedelmi szálláshelyek is növekedést realizáltak, a külföldi vendégéjszakák száma súrolta a 11, 3 milliót. Észak-Alföldön némileg kevéssé volt érezhető a vendégéjszakák és a turisták számának növekedése, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe is kevésbé jelentős, ugyanakkor kiemelkedő idegenforgalmi jelentőségű települések és tájvédelmi területek is megtalálhatók, úgy mint a Hortobágy, Debrecen, Hajdúszoboszló, a Szolnoki Tisza-szakasz, a Felső-Tisza vidéke Szabolcs-Szatmár- Beregben és az utóbb említett megye székhelye, Nyíregyháza a régiós fejlesztéseknek a beruházásokon belüli aránya kevesebb volt, mint más régióké. A régióban 407 kereskedelmi szálláshely található, ez az országos szint 13%-t teszi ki. A férőhelyek kevesebbek a szállások átlagosnál kisebb méretei miatt, a férőhely kapacitás a régión belül erősen koncentrálódott, Hajdú-Bihar 14 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok 13 ezer és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11 ezer férőhellyel várták a turistákat a évi adatok szerint. A férőhely-kapacitás több, mint tíz év alatt 8,5%-al bővült, a legnagyobb 20

22 mértékben Szabolcs megyében. A már említett Hajdúszoboszló, Debrecen és Nyíregyháza mellett Tiszafüred szerepe jelentős. A vendégéjszakák növekedését a belföldi vendégek érdeklődése magyarázza, bár a külföldi turisták száma csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élénkült igazán; illetve ennek megfelelően 2000-től folyamatosan emelkedtek a szállásdíjak. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 1 Forrás: ttp:// A fenti táblázat közül helyezzük a fókuszt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. Összességében a vendégéjszakák száma és a külföldiek aránya is eléggé ingadozónak tekinthetőek, hiszen a 2012-es évben realizált 247,2 ezer fő több mint a évben realizált, azonban volt a legmagasabb a vendégéjszakák száma. A külföldiek aránya pedig tendenciájában csökkenőnek tekinthető; ezen vendégek nagy része Lengyelországból, Németországból, Szlovákiából, Romániából és Ukrajnából érkezett, továbbá a látogatók %-a Európai Uniós állampolgár volt. Arra a megállapításra azonban következtethetünk, hogy a külföldi vendégeknek szinte ugyanolyan vonzó desztináció mindhárom megye, az arányuk hellyel-közzel hasonló. A belföldi vendégek azonban nagyobb mértékben választanak szállodákat, mint a külföldi vendégek és döntéseiket nagyban a szállodai szolgáltatások és a szálloda típusa 21

23 befolyásolja; általában a gyógyszállodákat részesítik előnyben. Szabolcsban átlagosan a szállodák 28 %-a volt külföldi vendég. ( A turizmus jelentősége a megye gazdaságában A turizmus a világ egyik legjelentősebb ágazata lett az elmúlt évek során, növekedési üteme meghaladta a világgazdaság növekedésének ütemét. Ehhez a rohamos fejlődéshez hozzájárult: a szolgáltatói szektor erősödése, a tendenciák változása és természetesen a keresleti oldalon megfigyelhető pozitív változások. A turisztikai célból kiépített infrastruktúra hozzájárul a megfelelő szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és más ágazatok kialakításához, illetve nem utolsó sorban a helyi fejlődéshez. Az önkormányzatok közvetlenül érdekeltek a helyi idegenforgalom élénkítésében, hiszen számukra közvetlen bevételt biztosít a szálláshelyek igénybevétele után beszedett idegenforgalmi adó, melyet a turizmusról készülő törvénytervezet szerint az önkormányzat a helyi turizmust támogató célra köteles felhasználni. Az idegenforgalmi adó mértékét az önkormányzatok rendeletben határozzák meg, melyet az a kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő 18 éven felüli magánszemély fizet meg, aki nem állandó, helyi lakos és legalább egy vendégéjszakát eltölt az önkormányzat illetékességi területén. Az üdülőhelyi díj alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, összege általában forint/vendégéjszaka, és nagyságát befolyásolhatja a kereskedelmi szálláshelyek besorolása is. ( Szabolcs megyében az idegenforgalom 30 millió forinttal növelte az önkormányzatok bevételeit. Az eltérő adottságok miatt koncentrálódtak a bevételek, a legnagyobb részét, 63 %-t a megyeszékhely alkotta, míg az azt követő legnagyobb részt Rakamaz település tudhatja magáénak. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan gyarapodott, a megyében a vendéglátóhelyek száma nőtt jelentősen, az Észak-Alföldi régió átlagát jóval meghaladva. 22

24 A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében negyedéves bontásban Terület I. negyedév I. félév I-III. n.év I-IV. n.év I. negyedév I. félév Sz-Sz-B Forrás: A Központi Statisztikai Hivatal alábbi adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az évnek a második felében nagyobb a vendégforgalom a megyében. Míg első negyedévében alig volt több a vendégéjszakák száma, mint , a harmadik negyedévben ez a szám igen megugrott; majdnem elérte a Az utolsó negyedévben volt a legmagasabb az ide látogatók száma; viszont azt is megállapíthatjuk, hogy 2014 első félévében többen látogattak a megyébe, mint az előző évben..a jó időjárás, a nyári szabadságok az utazásra, kikapcsolódásra sarkallják az embereket, ezen kívül a fesztiválok, kínált programok az év második felében jobban jellemzőek a térségben, mint a tavaszi időszakban, így a látogatók is inkább ezeket az időpontokat célozzák meg. A nyár a zenei programok, főzőversenyek, kulturális programok időszaka, míg ősszel a színházi előadások kerülnek előtérbe. A hideg beköszöntésével, november környékén pedig elkezdődnek a falusi disznóvágások, amelyek szintén vonzzák a turistákat, hiszen nem minden nap vehet részt az ember egy hamisítatlan disznótoroson. 23

25 6. Nyíregyháza 6.1. A városról általánosan A környék már a honfoglalás idején lakott terület volt. Alkalmas lakóhely volt már akkor is az itt letelepedők számára, a lápok és mocsarak kedvező feltételeket biztosítottak, nem is beszélve az erdőkben élő állatokról, amelyek táplálékul szolgálnak. A 10. század környékén telepedhettek le ide a magyarok, valószínűleg a szabolcsi földvár katonái. Az Árpád-korban területe királyi várbirtok volt. Legelőször az 1200-as évek elején említik Nyír néven, az egyháza jelzőt pedig annak köszönheti, hogy a környéken a településen volt először templom. A Báthoryak szerették volna megszerezni a területet, de végül Nyírbátorban sikerült letelepedniük. A pestis járvány következtében megcsappant a környék lakossága, így Károlyi Ferenc gróf telepesekkel népesítette be. A város életében egyik legfontosabb dátum 1785, amikor is II. József egy adománylevélben örök időre oppidumnak, azaz mezővárosnak nyilvánította. Árutermelőkkel lett zsúfolt a város, a kereskedők, iparosok száma megsokszorozódott. A 18. századtól egyre inkább urbanizálódott; kórház, iskolák, színház, vendéglők és a Sóstói fürdő is megépült. A városiasodás hatására a társadalmi szerkezet is megváltozott, a kézművesek, parasztpolgárok és az agrármunkások mellett megjelentek a dzsentrik (birtokos vagy birtokát vesztett, hivatali, illetve értelmiségi pályákra kényszerült nemes), majd a katonatisztek is. A század vége felé fontos vasúti csomóponttá vált és Szabolcs vármegye székhelye lett. A parasztság utódai tanyabokrokba húzódtak vissza, amelyek még ma is megtalálhatók a környéken és szinte Nyíregyháza részét képezik. A bokortanyák szervesen hozzátartoznak a városhoz, Salamonbokor és Szélsőbokor ma a megyeszékhellyel egybeépülve a kertváros része. A város Egyszerűsített Rendezési Terve elvként határozta meg, hogy ezen bokortanyák a sokszínűségüket, egyediségüket megőrizzék. Az adottságaikból adódóan a lehetőségeiket úgy kell kihasználni, hogy az az ott lakók minden igényeit kielégítse. 24

26 4. Nyíregyháza belvárosa, a Kossuth tér Forrás: Több jelzőt is hallhatunk Nyíregyházával kapcsolatban, amelyek tökéletesen tükrözik a város mivoltát. A terek városa; ezen terek olyanok, mint a város és lakói emlékezetének oszlopai: szerelmek, barátságok, hősök, halottak, történelmi események és még megannyi dolog emlékeit őrzik. A parkok városa, nem véletlenül, 1998 végén a virágos város címet kapta meg. Az ide érkezők szinte a természet lágy ölén érezhetik magukat, zöldellő terek és parkok fogadják a turistákat. A virágzó város; a dualizmus korában lüktető, pezsgő várossá növi ki magát Nyíregyháza. Kaszinók, szalonok, báltermek, színház, nyüzsgő terek szerte mindenhol, virágzik a város. A trianoni határmegvonás óta fontos kultúrmissziót tölt be itt a végeken. Nyíregyháza volt Krúdy Gyula ihletet adó oázisa, Váci Mihály imádott szőke városa, itt született Benczúr Gyula, korának egyik legnagyobb festője. Sipkay Barna híres, publicista író szintén ezer szállal kötődött ehhez a városhoz. (Deák et al., 2013, 25. o.) 25

27 A ma már több mint 115 ezer főt is meghaladó város a Nyírség központjában helyezkedik el, mint mezőváros. Az ország hetedik legnagyobb városa. A határok nehezen határozhatók meg a sok bokortelepülés miatt. (Deák et al., 2013) 6.2. A tirpákok A nyíregyházi tirpákok a 18. század közepén, illetve az első világháború végén Nyíregyházára és környékére települtek be. Szlovák népcsoport, azonban ők inkább tótnak tartják magukat. A szlovákoktól leginkább az különbözteti meg őket, hogy nem a római katolikus, hanem az evangélikus vallás hívei. Először Békés megye településeiről költöztek át a megyébe így létrehozva a már említett bokortanyákat. Ekkor ház, illetve család és a hozzájuk tartozó gazdasági egységek és szántóföldek alkották ezeket a tanyákat. A tirpákság életvitele kettős volt: télen a városban laktak, nyáron pedig kiköltöztek a bokortanyákba és földműveléssel, gazdálkodással foglalkoztak. Később azonban az állattenyésztés egyre fontosabbá vált, így már egész évben a tanyákon kellett a gazdáknak maradniuk. Az 1800-as évek végén a tirpákok között igen erős volt a társadalmi rangsor szerepe, a különbségek jelentősen megmutatkoztak a gazdák között. A legrangosabb gazdák azok voltak, akiknek ősei még Békés megyéből települtek át, mert a legjobb földeket ők foglalták el. Az átlagos tirpák gazdák a városhoz közeli, homokos részeket kapták; ők voltak a Felvidékről betelepült tirpákok. A rangsor alján a taksások voltak, akik a gazdák szolgálatában álltak, saját földdel is csak kevesen rendelkeztek közülük. A földeken mindenféle növényt termesztettek, amelyből ételt lehetett készíteni és télire is el tudták rakni. Sokan nem csak saját fogyasztásra, de eladásra is termesztettek, így a jó termés a megélhetésüket biztosította. Nagyrészt rozsot, kukoricát, burgonyát, paszulyt, mákot, zabot termesztettek, de a búzának is megfelelő volt a talaj. Viszont nem a búza volt a mindennapi kenyér fő alapanyaga, hanem a rozs és a köles. (Bodnár, 2012) 26

28 6.3. A környék turisztikai jellemzői A város turizmusa leginkább a családosok üdülésére és a fürdőkultúrára épít. Nagyon sok nevezetességgel, turisztikai látványossággal rendelkezik a város, amelyek idevonzzák a turistákat. Az elmúlt években jelentős fejlesztések színtere volt Nyíregyháza. Az állatpark Európai szinten egyedülálló, óriási beruházáson esett át, a Múzeumfalu minden évben másmás programokkal, érdekességekkel várja a vendégeket, illetve a fürdő szolgáltatásait is korszerűsítették. A belvárosban a Kossuth-tér a város legexponáltabb tere: a Városháza, a római katolikus templom és a vele szemben lévő, történelmi múltra visszatekintő Korona hotel, a Takarékpalota és az üzletházak, üzletsorok itt találhatóak. A Városháza épülete reneszánsz és eklektikus jegyeket hordoz magán, a tervek megálmodója Benkó Károly. A Vármegyeháza megépülése előtt a megyei intézmények is itt működtek, de mai napig a törvényszék itt működik. Az épületben a napóleoni hadak elől menekülő V. Ferdinánd és felesége is megszálltak, illetve a híres festő, Benczúr Gyula egykori szülőháza is itt állt. Sóstó a nevét a két részre osztott, sós vizű szikes taváról kapta. A tó már szinte évszázadok óta vonzza a látogatókat, Mátyás király korában is ismert volt Igrice néven. A művészek vagy akár a mezőgazdaságban dolgozók között is volt egy közös pont; szívesen látogatták a fürdőhelyet. Ebből a hangulatból még ma is sokat megőrzött a hely. A terület ma már 47 hektár kiterjedésű, legnagyobb mélysége 2,9 méter. Az 50 fokos termálvíz az egykori Pannon-tenger, az utolsó magyar tenger rétegsoraiból tör fel. Tartoznak a Sóstóhoz legendák is. Ilyen például az, mely szerint a tó közepén eredetileg nem volt sziget, azt mesterségesen hozták létre, s azon nyári mulató épült a vigadni vágyó ifjúság örömére. Jött azonban egy vihar, mely az egészet a tóba sodorta. Csendes nyári éjszakákon egyesek hallani vélik még a víz alól a halk hegedűszót. ( 27

29 Turizmus a városban Manapság a turizmus a gazdaság egyik húzó ágazata, nehéz lépést tartani a kialakult trendekkel, megfelelni az elvárásoknak, nem csak országos, de nemzetközi szinten is. A fenntarthatóság érdekét szolgáló beavatkozásokra van szükség. Ha a hazai turizmust vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb problémát a fogadóterületek turisztikai fejlesztéséért felelős szervezetek hiánya okozza. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia foglalkozott ezzel a problémával, itt jelent meg a Turisztikai Desztinációs Menedzsment (továbbiakban TDM) szervezetek kialakításának tervezete. Európa több országában már évek óta bevált ez az irányítási rendszer, így előnyre tettek szert. A sikeres TDM hálózat kiépítését követően a hibák csökkenthetők, az összhang növelhető a helyi, térségi, régiós és országos feladatok és kompetenciák területén. Érvényesülni fog a szubszidiaritás elve, miszerint a döntéseket az érintettekhez legközelebbi szinten kell kialakítani, ahol a problémákat, a feladatokat a legjobban ismerik. A nyíregyházi TDM helyi szintű hálózat, amely nem csak a várost, de a vonzáskörzetébe tartozó turisztikai desztinációkat is magában foglalja. Az elsődleges cél az, hogy a keresleti és kínálati oldal felmérését követően a helyi turizmust tervezzék és működtessék. További cél a vonzerők termékké formálása, csomagok létrehozása. Nyíregyházán, illetve a térségben található desztinációk önmagukban a kirándulók számára érdekesek. A nyári főszezon kivételével nem jelentenek akkora vonzerőt, amely megfelelő turista forgalmat generálnának, ezért fontos a vonzerők, a látnivalók összekapcsolása, komplexé tétele. A legfontosabb célcsoportnak a gyermekes családok tekinthetők. Ez annak köszönhető, hogy több olyan vonzerővel is rendelkezik a város, amely a családok számára tökéletes kikapcsolódásnak bizonyul, úgy mint a már korábban említett Állatpark, a Sóstói Múzeumfalu, az Élményfürdő vagy akár a Vidor fesztivál. A Vidor fesztivál nem csak Magyarország, de Közép-Európa egyik legnagyobb világzenei, illetve összművészeti fesztiválja. Több napon keresztül élvezhetik a látogatók a koncerteket, filmeket, színházi és bábelőadásokat; a kultúra, a hagyomány és a folk találkozási helye. A rendezvény alkalmával több díj is átadásra kerül több kategóriában, úgy mint Dottore díj, Capitano díj stb. Aki a részvétel mellett dönt, biztosan nem bánja meg; az elmúlt években a fesztivál már bizonyította kiválóságát. (dr. Hanusz et al., 2009) 28

30 6.4. Nyíregyháza attrakciói A Nyíregyházi Állatparkot 1998-ban hozták létre és a létesítmény azóta is folyamatosan fejlődik. A terület egy pár kilométerre a város zajától egy tölgyerdő közepén helyezkedik el. A ma már több, mint 500 fajnak és körülbelül 5000 egyednek otthonául szolgáló hely Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb állatparkja. Az öt kontinensnek megfelelően, elválasztva találhatóak meg a kifutók és a különleges állatfajták, úgy mint a fehér tigris, hópárduc, nagy mara, tarajos sül és különlegességnek számít, hogy ázsiai és afrikai elefánt is megtekinthető. A Sóstó Zoo persze egyéb programokkal is szolgál, úgy mint a látványetetések. Meghatározott időpontokban etetik a cápákat vagy a makikat. Ezen kívül néhány helyen némi apró pénzért cserébe állat csemegét lehet vásárolni, amivel a látogató saját maga etetheti az állatokat. Minden nap megrendezésre kerül a Nagy papagájshow. A jákó, az ara és a kakadu a legjobban idomítható fajok. Különböző logikai feladatok, feladványok megoldására képesek. Szintén minden napos program a fóka show, amikor is a kaliforniai oroszlánfókák produkciójában gyönyörködhetünk. A különböző trükkökre megtanították őket, tudnak tapsolni, a karikákon átugrani, sőt még meg is puszilják gondozóikat. Ezen felül nem csak az elefántok, de a tevék hátára is felülhetnek a kicsik, kocsit lehet bérelni. Az állatpark az Európai Fajmegőrzési Programban is részt vesz, ami azt jelenti, hogy megfelelő koordinációval a veszélyeztetett állatok fennmaradását segítik. Kétség kívül a Zöld Piramis az egyik legnagyobb látványosság a területen. Magyarországon és a Közép-európai térségben is egyedülálló az interaktív növény- és állatbemutató. A 4000 négyzetméteres 3 szintes épület az Óceanáriummal és az Esőerdőházzal egészült ki. A Zöld Piramis föld alatti szintjén az Indiai-óceán élővilágát tekinthetik meg a látogatók, a rájákat, a korallokat és a legnagyobb népszerűségnek örvendő több, mint 2 méteres homoki cápát. Az Óceanárium fölött található az Esőerdő ahol bemutatkozik Európa legnagyobb komodói varánusz tenyészpárja. A 10 méter magas vízesés mellett elhaladva pedig megtekinthetjük az orángutánokat, a különböző hüllőket és beléphetünk a Félelem barlangjába, ahol többek között repülőkutyával is találkozhatunk. 29

31 7. A Nyíregyházi Állatpark térképe Forrás: A fenti kép szemlélteti a terület nagyságát és azt, hogy milyen mértékű építkezéseken és újításokon esett át az elmúlt években, hiszen a kihasználatlan terület mértéke igen csekély. ( A Sóstói Múzeumfalu Északkelet-Magyarország egyetlen és legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma. Az alapítása (1970) óta eltelt idő alatt az intézmény Szabolcs-Szatmár- Bereg megye egyik leglátogatottabb múzeumává vált. Kedveltségét annak is köszönheti, hogy egy egységes keretbe egy múzeumi falu szerkezetébe foglalva mutatja be e terület változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját. Ez a múzeum nem papucsos múzeum. Itt a gyerekek játszhatnak, labdázhatnak, fogócskázhatnak, még szalonnát is süthetnek. Egyedisége, hogy az épületek és berendezéseik nemcsak holt tárgyak gyűjteményeként láthatók, mivel programjai, hagyományőrző rendezvényei az egész együttest élővé varázsolják. A felnőttek nosztalgiázhatnak, a gyerekek tanulhatnak a régi mesterségeket és a paraszti munkák fortélyait bemutató programokon. (dr. Hanusz et al., 2009, 33. o.) 30

32 Évente közel 100 ezer látogatót számlál a múzeumfalu, amely a változatos tájképnek, a különlegességeknek, a programoknak és természetesen a vidéki levegőnek is köszönhető. Idén már 35. éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára; ezen jeles esemény alkalmából egy rendezvény keretein belül ünnepelhettek a látogatók a szervezőkkel együtt, illetve fontos momentum volt a felépített Árpád-kori település átadása is. A fontos ünnepek alkalmával sem unatkozunk, mivel a falumúzeum akkor is meglepetéseket tartogat és színes programokkal várja az érdeklődőket. A terület nem csak rendezvényeknek, de különböző kiállításoknak is színhelyéül szolgál megtekinthető volt halászattal kapcsolatos, fazekas, de még a népi gyógyászatot bemutató kiállítás is. Az Aquarius Élményfürdő 2005-ben épült meg a Széchenyi terv turizmusfejlesztési programjának keretein belül. A fürdőkomplexum a családok számára tökéletes kikapcsolódást nyújt, a gyerekek csúszdázhatnak, pancsolhatnak a medencékben, míg szüleik a gyógy- és wellness szolgáltatások jótékony hatásait élvezhetik. A létesítmény a gyógyvízre és a természetes gyógymódokra alapozott egészségmegőrzési és prevenciós szolgáltatásokat nyújt, úgy, mint - aroma szauna, finn szauna - gőzkabin - súlyfürdő - frissítő masszázs, gyógy masszázs - szénsavfürdő - iszapkezelés - lökéshullám terápia - víz alatti gyógytorna. A súlyfürdő lényege, hogy a beteget langyos vízben felfüggesztik és a kívánt nyújtóhatást a felhajtóerő és többletsúlyok használatával érik el. A gerinc és az alsó végtagok betegségei, elváltozásai esetén javasolt ez a kezelés. A szénsavfürdő tágítja az ereket, ezáltal javítja a vérkeringést, javul a szív működése, csökken a vérnyomás. A szén-dioxid kis mértékben orvosság, így a fürdővizet ebben az esetben azzal dúsítják. Azon páciensek is a gyógyulás útjára léphetnek, akinek folyamatos fájdalmat okoznak régi sérülései vagy például a sarkon lévő csontkinövés. A lökéshullám terápia izomlazító hatása 31

33 mellett gyulladáscsökkentő is. A kezelés a fájdalom valódi okát szünteti meg. Kifejezetten ajánlott a sportolók és a nehéz fizikai munkát végzők számára. ( 8. Az élményfürdő madártávlatból Forrás: A múzeumfalu egy része Forrás:

34 7. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gasztronómiája Egy kirándulás alkalmával a turisták nem csak a nevezetességeket, a táj érdekes képződményeit, építményeket, de a helyi konyhát is szívesen megismerik. Nincs ez másképpen az ország legkeletibb megyéjének esetében sem, hiszen itt is találkozhatunk olyan ételkülönlegességekkel, amelyek kulináris élvezeteket nyújtanak. Nem csak az éttermek várják országszerte kedvelt fogásokkal a látogatókat, hanem számos gasztronómiai rendezvény is élményt nyújt. Az Alföld lakossága mezőgazdasággal, pásztorkodással és halászattal foglalkozott elég hosszú ideig. Így jellemzően a paraszti életmód, az alapanyagok és a nemzedékrőlnemzedékre öröklődő hagyományok határozták meg az étkezéseket. Népszerű volt például a bográcsban történő főzés, hiszen a pásztorok és gyakran a mezőgazdasági tevékenységeket végzők csak így juthattak meleg, tápláló ételekhez. Jellemző tehát a szabad tűzön főtt, egyszerű étkek, amelyek különleges ízvilágot képviselnek és gyakran egytálételek. A tradícionális pásztorételek közül meg kell említenünk a bográcsban készült gulyást, a marha- és birkapörköltet és a slambucot. Az igazi gulyás a ma ismert receptektől néhány dologban eltér, viszont azt el kell ismernünk, hogy így vagy úgy, de világszerte ismertté vált a recept. Igaz, mindenütt másképpen készítik, de az eredeti pásztorétel a pörkölthöz és a hagyományos paprikás ételekhez állt a legközelebb. A szalonnán megpirított hagyma majd a hús paprikával történő összefőzése után burgonyát tettek az ételhez és tulajdonképpen kész is volt az eredeti gulyás. Általában hidegen ették, kenyérrel. A bográcsgulyás már az eredetinek paradicsommal és fokhagymával ízesített változata. A slambuc, vagy más néven öhön, öhöm esetleg öreglebbencs is az egész országban ismert egytálétel. A fő alapanyagai a szalonna, burgonya és tészta. A hagyomány szerint a bográcsban 32-szer kell megforgatni, úgy, hogy a tetejére kerüljön az az oldal, amely addig pirult; csak így lehet tökéletes. A megye keleti részén, a román határtól nem messze helyezkedik el Vállaj községe. Innen ered az enyhén sós, fokhagymás, füstölt mangalica sertésből készített vállaji sváb bordázott szalonna, amely átlagosan 3-4 centiméter vastag és 2-3 kilogramm bordacsont nélküli helyi jellegzetesség. Szintén innen származik a füstölt vállaji sváb sonka, amely szintén csont nélküli és nyersen, főve vagy sütve is egyaránt fogyasztható. 33

35 7.1. A megtermelt alapanyagokból készült ételek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiváló adottságú gyümölcstermő vidék, számos ismert gyümölcsfajta hazája, úgy mint az alma, amelyet Szabolcs aranyaként is emlegetni szoktak. Több évtizede megélési lehetőséget teremt a helyieknek, akik elő szeretettel termesztik is a különféle almafajtákat; hogy a legismertebbeket említsem, a goldent, a jonathant, az idaredet és a jonagoldot. Az első világháború után került sor az első csemeték telepítésére, amelynek száma azóta az egész megyében magas szintre emelkedett. Nem csak az ország többi részén, de Nyugat- Európában is híressé vált a szabolcsi alma. A közvetlen fogyasztás mellett, különböző ételek és gyümölcslevek és a híres almapálinka alapanyaga is. Nagyon változatos ételeket készíthetünk almából, legyen az leves vagy desszert. Különleges ízvilága van a Szabolcsi burgonyalevesnek, amelyet a megszokottól eltérően almával és tejföllel készítenek el. Szintén említésre méltó a Szabolcsi almás palacsinta, amikor is a hagyományos palacsintatésztát fahéjas-almás töltelékkel töltjük meg, majd diós bundában arany barnára sütjük. Az édességek közül pedig nem hagyhatjuk ki a Szabolcsi almás máktortát, amely az ország tortája címet is elnyerte 2012-ben. Az almapálinka hungaricumnak számít, tehát az itt megtermelt almából készült almaízű- és illatú gyümölcspárlat a világon egyedülálló és csak erre a tájegységre jellemző. Mivel a térségben a bortermelés nem jellemző, az almapálinka számít a legjelentősebb saját termelésű szeszes italnak. Az almapálinka a parasztság tipikus itala volt. Nem csak ünnepekkor, vendégek fogadásakor került elő, de a napi munkavégzés előtt is szívesen fogyasztották, sőt fájdalomcsillapítási és fertőtlenítési céllal is. Az alma mellett a megye másik híres gyümölcse a szilva. A szatmári vidéken a legismertebb szilvafajta a penyigei és a besztercei. A közvetlen fogyasztáson túl a szilvából nem csak ételek készülnek, hanem számos másodlagos élelmiszer is, úgy, mint szilvalekvár, aszalt szilva és pálinka. A szilvafőzésnek a térségben nagy hagyománya van, és az üstben főtt szilvalekvárhoz nincs is hasonló. Az asszonyok régen összegyűltek és ma sincsen másképp; a rokonság, a barátok segítsége is elkél, hiszen nem egyszerű folyamat a szatmár-beregi szilvalekvár főzése. A frissen leszedett, megtisztított szilvaszemeket rőzsetüzelésű rézüstökben kell 34

36 főzni órán keresztül, mennyiségtől függően. Az eredeti lekvár nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot, hanem a szilva tiszta zamata köszön vissza az üvegekből. A főzés első fázisa, a ciberézés, tehát az előfőzés. Ezen folyamat során apránként adagolják a szilvát az üstbe és addig főzik folyamatos kavarás, mellett amíg el nem válik egymástól a gyümölcs húsa, héja és a magja. Az így kapott anyag a penyő, amelyet egy rostán átpasszíroznak, ahol a fölösleges mag és héj felgyűlik. A tiszta ciberét ekkor előkészítik a második lépéshez, a sűrítéshez. Az üstbe összeöntik a több teknő tiszta gyümölcshúst és órákon keresztül rotyogtatják lassú tűz alatt és folyamatos keverés mellett, nehogy leégjen. Akkor nyilvánítják késznek a lekvárt, ha a fakanálról nem csöppen le. A szatmári szilvapálinka eredetvédett magyar pálinka, hasonlóan a szabolcsi almához. Az ízletes nedű a régión kívül is elterjedt, sok helyen használták régen és ma is aperitifként és gyógyászati célokra. Csak a Fehérgyarmati, a Kisvárdai, a Mátészalkai és a Vásárosnaményi kistérség néhány településén termő szilvából lehet régies nevén szilvóriumot, tehát szatmári szilvapálinkát készíteni és forgalmazni. A fontosabb települések: Tarpa, Panyola, Penyige, Kisvárda, Vásárosnamény. A gyümölcsök mellett a zöldségek termesztése is fontos szerepet játszik a termelők életében. Ott van például a sütőtök, amely Nagydobos települést tette híressé. Ez volt az első Magyarországon államilag elismert tökfajta. Termesztése reneszánszát éli, ami nem is meglepő, hiszen jó néhány ételnek alapanyaga lehet, de a leggyakoribb fogyasztása sütve történik. Nagydoboson évente megrendezik a sütőtökfesztivált már 1998 óta. A gasztronómiai eseményen a látogatók megismerkedhetnek a sütőtök sokoldalú felhasználásával, hogyan készítenek ajándéktárgyakat, szobrokat és persze ételeket; tökösmákos rétest, töklekvárt és így tovább. A kicsik sem unatkoznak a fesztivál alatt, a báb- és színpadi előadások mellett sportversenyen is részt vehetnek, ahol sok feladatba is beépítették a szervezők a rendezvény névadó zöldségét: tökgurító verseny, tökváltó. Meg kell még említenünk a kisvárdai burgonyát, ahol öt éve megrendezésre kerül a krumplifesztivál és a legnagyobb érdeklődést a főzőverseny tudhatja magáénak. Rengeteg burgonya fajta létezik és általában női nevek az elnevezések ihletői, úgy, mint Rebeka, Rachel és Boglárka; de a kisvárdai burgonyának másik elnevezése a Kisvárdai rózsa. 35

37 Népélelmezési szempontból nagyon fontos növény sokoldalú felhasználása miatt. A vitaminokban és keményítőben gazdag zöldséget egész évben változatos módon fogyaszthatjuk. A megyében a legelterjedtebb felhasználása a már említett slambuc, burgonyaleves, de számos étel fő alapanyaga is. Vegyük első példaképpen a sztrapacskát, amely a Felvidék nemzeti étele, viszont a megyében másképpen készítik el, így sajátos étellé vált. A burgonyából, lisztből és tojásból galuskát készítünk, amit bő, sós vízben megfőzünk. Tálalása történhet savanyított káposztával, tejföllel, vagy ami a legjobban elterjedt, juhtúróval és pirított szalonna pörccel. Gávavencsellő egy, a megyére jellemző tanyás szerkezetű település, ahol a Gömböc krumpli az egyik helyi hagyományos étel. Ki ne emlékezne a Kis gömböc című Magyar népmesére, amikor a padlásról leguruló gyomor megette az egész családot. Ebben a receptben sem történik másképpen, csak a sertés gyomrát szalonnával, felkockázott burgonyával, tepertővel és fűszerekkel töltjük meg és így sütjük ropogós pirosra. A burgonyás túrós rétes pedig új értelmet ad a rétesnek. Elsőre valóban furcsán hangzik, hiszen ezt a zöldséget nem éppen süteményekbe, édességekbe képzeli el az ember, viszont egész különleges az elkészült rétes ízvilága. Az édes pürébe túrót, mazsolát, citromhéjat és vaníliát teszünk és a lapokat ezzel a masszával tekerjük fel. Nem feledkezhetünk meg a káposztáról, mint sok szabolcsi étel alapanyagáról sem. A hagyományos népi étkek közül a burgonya mellett a káposztás ételek a legnépszerűbbek. Mindenki hallott már a szabolcsi töltött káposztáról, amikor füstölt hússal, szalonnával esetleg kolbásszal és házi paradicsomlével sűrítik a kis káposztás csomagokat. Csak édes levelekbe göngyölik a tölteléket és savanyú káposzta is kerül melléjük a fazékba ízesítő gyanánt. A toros káposzta, vagy ahogy nemes egyszerűséggel felénk hívják, káposztás hús, a másik kedvelt fogás; tulajdonképpen savanyú káposztából és kockázott sertéshúsból áll. A káposztás levesek is említésre méltók, mint a hagyományos káposztaleves, amelyet sokfelé a macskajaj ellenszereként is szoktak készíteni, illetve a káposztás bableves. Az utóbbinak a lelke a füstölt hús, kolbász, karaj, oldalas, csont vagy csülök, vagy mindez egyszerre, egy a lényeg; nem igazi az a leves amelyben nincsen valamilyen füstös ízt adó hozzávaló. (Balcsók et al., 2004) 36

38 7.2. További jellegzetességek Korábbról emlékezhet rá a kedves olvasó, hogy régen és manapság is a térségben jelentős a halászat, így a halból készült fogások is. A Tisza és a megyében található mellékfolyói olyan édesvízi halaknak adnak otthont, mint a ponty, harcsa, márna, keszeg, kárász. Első ételként a Tiszalöki lecsós halat mutatnám be, mivel ezen a településen nőttem fel. Harcsafilére, hagymára, paprikára és paradicsomra lesz szükségünk az elmaradhatatlan füstölt szalonna mellett. A lecsós alapban főzzük készre a halszeleteket és tejfölös csuszatésztával vagy sült burgonyával tálaljuk. Ha már halételek, elhagyhatatlan a halászlé, amelyet általában többféle halból készítenek és a főzés végén szitán átpasszírozzák, így kapva sűrű, laktató levest. A halpaprikást ponty vagy harcsafiléből készítik, szintén lecsós alapon és utolsó műveletként tejföllel habarják be és túrós csuszával fogyasztják. A nyírségi gombócleves a tájegységre jellemző egyik legfinomabb és leggazdagabb leves. A sertés apróhúson kívül nagyon sok zöldséget sárgarépa, zeller, karalábé, vegyes zöldség, zöldborsó és gomba tartalmaz, és ha ez még nem lenne elég, burgonyagombócok (burgonya, tojás, liszt, só, bors, petrezselyem) és tejszín fokozzák az ízélményt. A beregi térség egyik jellegzetes leves a görcsleves, vagy még nevezik csimbókos és kötött tészta levesnek is. Nevét a különleges eljárással készített tésztának köszönheti. A tészta készítése a következőképpen alakul. A tésztához annyi lisztet teszünk, amennyit a 2 db tojás felvesz. Kevés vizet is önthetünk hozzá, kb. fél decit, mert akkor jól formázható, nyújtható, nem könnyen kiszáradó tésztát kell gyúrni. Alaposan kigyúrjuk csipetnyi sóval a tésztát, majd vékonyra kinyújtjuk. Előtte már kisütöttük a nagyon apró kockára felvágott paprikás szalonnát, miután a ropogósra sült pecsit kanál hátuljával összetördeljük a szalonnát. Édesnemes paprikát szórunk bele. A kinyújtott szál tésztát megkenjük ezzel a paprikás, tepertős zsírral, aztán meghintjük sóval és borssal. A tészta egyik oldalától kezdve jobb kezünk hüvelyk és mutató ujjával, sodró mozdulatokkal kisujjnyi csíkot sodrunk, azt levágjuk s ebből laza görcsöket, más néven csimbókokat kötünk. Nem szabad szorosra kötni, mert akkor nem fő át a közepe! Amikor az egészet megkötöttük, lesz kb db görcsünk, melyeket a lobogó leveslébe vetünk és kavarunk, hogy egybe ne álljon. (Deák et al., 2013, 77. o.) 37

39 Szintén a beregi térségben gyakran elkészített étel a Beregi törtpaszuly csülökkel, Beregi sajttű, amely hasonló eljárással készül, mint a rablóhús, csak a nyársra sajtot, sonkát és kiflit tűzdelnek fel. A szatmári ételek közül kiemelendő az Ecsedi kapros töltött karalábé. A kertekben termesztett zamatos karalábékat fasírt masszához hasonló töltelékkel töltjük meg és a megfőzése után tejszínes habarással sűrítjük. A langalló, vagy ismertebb nevén kenyérlángos évtizedek óta megtalálható az itt élők receptgyűjteményében. A gyúrt, kenyérhez hasonló friss tésztát elősütés után tejföllel vagy tejfölös túróval, tepertővel, szalonnával esetleg kolbásszal, illetve lilahagymával koronázzák meg. A megyén kívül megrendezésre kerülő főzőversenyeken is népszerű étel és a remélt siker sosem marad el. A Szatmári raguhoz általában petrezselymes rizst szoktak köretként tálalni és persze a megye legtöbb ételéhez nélkülözhetetlen tejföl. A ragu több, mint egy egyszerű pörkölt: a hús mellett a csirkemáj és a párolódott zöldségek, mint a zöldbab és a gomba, igazán kellemes zamatot adnak, továbbá a fehér bor kiemeli a domináns ízeket. A szatmári emberek életében jelentős szerepe volt és manapság is elterjedt a tésztaételek fogyasztása, legyen az főtt vagy sült tészta; amelyeket többféleképpen ízesítettek: ízesgrízes, diós, mákos vagy mocskos (szilvalekváros) tészta. A Szamos-menti töltött paprikás a húsimádók kedvence lehet, hiszen a sertéscomb szeleteket darált húsos, gombás, fűszeres töltelékkel töltik meg és tejfölös habarással főzik készre. A túrósgaluska, amelyet köretként mellé fogyasztanak csak emeli az étel színvonalát. Igazi nyíri mezőségi étel a puliszka, amelyhez régen mindig volt otthon hozzávaló és cukros tejjel desszertnek is megfelelő volt. Csak vízben kell kukorica és árpalisztet összefőzni és magában, tejjel, túróval esetleg lekvárral is ehető kásás étel. A görhe kukoricadarából, tejből és cukorból készült, sütőben arany barnára sütött édesség. További jellegzetes édesség a Beregi almás-krémes, a Szegényasszony süteménye, amelyet omlós tészta, baracklekvár és felvert tojásfehérje alkot, hájas tészta és a Tirpák tekercs. (Deák et al., 2013) 38

40 8. Gasztronómiai fesztiválok A bor és a gasztronómia a turizmus kínálati oldalán igen jelentős szerepet töltenek be, turisztikai vonzerő. A hagyományos ételek, italok, új ízek kóstolása országszerte egyre nagyobb szerepet kapnak és ezeknek a megismerésére az egyik legjobb módszer egy gasztronómiai fesztivál meglátogatása. A dolgozat elején szó esett már a magyar konyháról, jellegzetességekről és milyen alapanyagokból lehet a nemzetünkre jellemző ételeket elkészíteni. Vannak olyan étkek, alapanyagok amelyek egy adott térségre, településre a legjellemzőbbek. Ha Makó, akkor hagyma, Kalocsáról a paprika jut eszünkbe és ott van a Csabai kolbász is. Ezen dolgok köré ésszerű és viszonylag könnyű egy turisztikai terméket kialakítani, hiszen az asszociáció mindenkiben megmarad. A legtöbb gasztronómiai fesztivált így hozták létre, egy adott településen, adott termék kapcsán. Egy ilyen rendezvény segít ismertté tenni a terméket és nem utolsó sorban a települést, a turizmust fellendíti, bevételt generál. Egy fesztivál szervezésének kapcsán rengeteg feladat felmerül, a rendezvény előtti, közbeni és utáni feladatok. Fontos az igények felmérése, hogy a térségben lesz e kereslet és érdeklődés a rendezvény iránt, érdemes e egyáltalán a szervezésébe belefogni. A következőkben egy elképzelt települést és a hozzá tartozó rendezvény lebonyolításával kapcsolatos feladatokat fogok ismertetni, illetve milyen hibák, kérdések merülhetnek fel. A település neve Kisróma, Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a Tisza mellett. A helyi önkormányzat már évek óta szeretne a gasztronómiai turizmus kapcsán változtatásokat eszközölni, hiszen lehetőségük lenne rá; a környéken itt a legjobb a termőföld, a bab, vagy ahogy itt nevezik a paszuly. Az ízletes, óriási szemű babot nem csak a megyében, de a Dunántúlra is szállítják a helyi vállalkozók, viszont Kisrómát csak kevesen ismerik. Egy, a fent említett vállalkozónak jutott eszébe, amikor Demecserben a Káposztás napokon járt, hogy milyen jó is lenne Kisrómán is szervezni egy gasztronómiai rendezvényt. Az ötletét a barátaival megosztotta, így nem sok kellett ahhoz, hogy a polgármester fülébe jusson, aki szívesen vette az ötletet. Az önkormányzatban dolgozók és ismeretségeik lévén egy pályázat megnyerésével sikerült pénzügyi alapot teremteni a fesztiválhoz, amelynek megszervezésével a hivatal kultúrájáért felelős képviselőjét bízták meg. 39

41 Viktor, akit a polgármester kijelölt szervezőnek nem kis feladat elé nézett: a Paszulyünnepet kellett megszerveznie Kisrómán. A rendezvény megrendezése előtt számos dolgot el kell végeznie egy szervezőnek; először is a helyszínt és az időpontot kell kiválasztani. Ésszerű az időpontot akkorra tenni, amikor a bab érik - tehát július vége, augusztus eleje -, így augusztus első hétvégéjére esett a választás. A helyszín kiválasztásánál pedig egy frekventált hely kell, amely könnyen megközelíthető, és a megrendezése nem zavar senkit sem. Ezután következnek az előkészületi feladatok: - infrastrukturális feltételek biztosítása - költségvetés, a pénzügyi terv elkészítése - engedélyek beszerzése, szervezetekkel történő egyeztetés (helyi hatóságok, mentőszolgálat, tűzoltóság, ÁNTSZ és így tovább) - kiállítók, versenyzők, fellépők meghívása - szerződések megkötése - marketingtevékenység A feladatok közül kiemelném a marketing fontosságát, hiszen akkor nem várható nagy érdeklődés, ha az emberek nem is tudnak a rendezvény létezéséről. Így különösen az első alkalommal megrendezett eseménynél fontos az információk eljutása a közönséghez. A tárgyi feltételek biztosítása sem elhanyagolható, a fellépőknek megfelelő felszerelések kellenek, a kiállítóknak pavilonok, padok, székek stb. és a főzőversenyen résztvevőknek is fontos az ellátása. Utóbbi már kicsit áthajlik a rendezvény közbeni feladatokhoz is, hiszen a helyszínen is adódhatnak olyan kérések, amelyeket teljesíteni kell. A rendezvény megkezdése előtt a vendégeket fogadni kell, útbaigazítani, de a táblák, kiírások is nagy segítséget nyújtanak. Ellenőrizni kell, hogy minden a terv szerint halad e, minden a helyén van e. Nagyon fontos, hogy a vendéglátás színvonala mellett a kényelmi és a higiéniai színvonal is megfeleljen. Az eladott vagy kóstoltatott ételek és italok minőségére külön figyelmet kell fordítani, ételmintákat venni és megőrizni. A vendégek és a látogatók visszajelzései egyaránt fontosak, a visszajelzésekre oda kell figyelni, esetleg ötletdobozokat kihelyezni, hogy jövőre milyen változásokat szeretnének. Utólag, a lebonyolítás után egy pár kérdéses kérdőívet a kiállítóknak és a vendégeknek elküldhetünk, a szervezők innen is meríthetnek inspirációt. Az utómunkálatokhoz tartozik 40

42 a helyszín rendbetétele, a kölcsön kapott tárgyak visszaszolgáltatása, kifizetések és így tovább. A fenti példán keresztül csupán azt szerettem volna szemléltetni, hogy milyen bonyolult egy rendezvény szervezése, a feladatok milyen sokrétűek. A szervezők persze megpróbálnak minden eshetőségre felkészülni, viszont teljes mértékben nem lehet mindig kiküszöbölni a hibákat A megye gasztronómiai eseményei Amint azt már sokszor említettem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tele van népi ételkülönlegességekkel, amelyek országos szinten egyedülállóak, így ha a térségben járunk, nem halaszthatjuk el legalább egy ilyen rendezvény meglátogatását. Szinte az év minden szakában találhatunk ilyen témájú megmozdulásokat, az adott tájegységre jellemző ételek, italok főszereplésével. A megyében számos adott tájra jellemző, hagyományokat felvonultató esemény található. Szatmárcsekén például minden év februárjában megrendezik a Cinkefőző versenyt, ahol a már-már feledésbe merült népi étkek kerülnek a középpontba. A hagyományos cinke elkészítése nem bonyolult, a burgonyát megfőzzük, a levében összetörjük, továbbá liszttel főzzük össze. Kis gombócokat szaggatunk kanállal és zsírral kikent tepsiben megsütjük; hagymás zsírral vagy juhtúróval tálaljuk. Szintén Szatmárcsekén rendezik meg augusztus környékén, a szilva beérésekor, a Szilvafőző versenyt, ahol szintén a népi ételekkel megismerkedhetünk, a kenyérlángostól a puliszkáig, és persze a pálinkakóstolás sem maradhat el. Az ide látogatók megvásárolhatják a csapatok elkészült lekvárjait. Túristvándiban még a vízimalom is működésbe lép és bemutatja a búzaőrlés folyamatát a Szatmári Népi Ételek Fesztiváljának alkalmából. A halászléfőző verseny, a szilvaaszalás és a tésztából készült hagyományos ételek mindenkinek kikapcsolódást nyújtanak. Lekváros, diós, mákos, ízes-grízes tésztát és persze öhönt, káposztás tésztát is ehetünk. Sokak érdeklődését felkelti a falusi disznótor, amely régen és napjainkban is egy társas munkaalkalom és még ünnepnek is tekinthetjük. Összegyűlik a szűk családi és baráti kör már kora hajnalban és egy hagyományos disznóölés egész napos programot jelent. 41

43 Akinek volt erre alkalmas disznója, a vágást mindenképpen karácsony előtt tartották, hogy az ünnepekre legyen friss hús. A szegényebbek csak egyet, de a módosabbak akár 7-8 disznót is levágtak egy évben. Ma is elterjedt tevékenység, viszont a jelentőségéből veszített, hiszen a boltban szinte mindig lehet kapni friss húsárut. Hagyományosan télen kerítettek a vágásra alkalmat, nyáron eladásra szánták a disznóságokat. A férfiak már hajnali 3-4 óra környékén nekikezdtek a munkálatoknak egy kupica pálinka kíséretében. Régen nagyon hosszadalmas volt a disznóölés, mivel húsdaráló nem volt és a húst a kolbászhoz is kézzel kellett felaprítani. A kivéreztetett és megperzselt disznót sokszor nem a hasán, hanem a hátán hasították fel (orjára bontás), így nagyobb maradt a hústömeg. A feldarabolás után következett a húsok bepácolása, füstölése majd a zsír kisütése, így lett tepertő is. Az asszonyok a beleket tisztították, megtöltötték a hurkát és a kolbászt. Hagyományos disznótori étel a hagymás vér. A disznóvért vízben megabálják enélkül túl apró lesz a sütés közben - felkockázzák, majd hagymás zsírban megsütik. Ma Ajakon szoktak tartani Disznótoros fesztivált, illetve Napkoron kerül megrendezésre a Nemzetközi Böllérverseny. Nyíregyháza, mint a környék kulturális központja, többféle programot kínál a gasztronómia terén is. Ott van például a Céhek, megyék, emberek elnevezésű rendezvény, ahol Szabolcs és a határon túli Szatmár megye népi ételeivel ismerkedhetünk meg és a cél az együttműködés elérése. Az ételeket természetesen programok, koncertek teszik színesebbé. Szent István napján rendezik meg a Kenyér Ünnepet Sóstón és szintén itt vehettek részt az érdeklődők a Bendő-fenő fesztiválon, ahol a vadételek kerültek előtérbe. Továbbá a megyeszékhelyen rendezik meg a Kóstolja meg Magyarországot! nevű főzőversenyt és a SóstóSerfesztet is. Tiszalökön évente megrendezésre kerül a Széles a Tisza elnevezésű hagyományőrző esemény, amelynek keretein belül a Tiszai halételek főzőversenyét is meghirdetik. A Városnapon a sok program mellett pedig három éve jelentkezhetnek az érdeklődők a Lecsófőző versenyre. A megyében megrendezésre kerülő rendezvények közül még megemlíteném a Nagy- Halász Fesztivált Nagyhalászon, a Zsindelyes Pálinka és Gasztronómiai Fesztivált, Dombrádi Csülkös napot, Gávavencsellőn a Krumpli napokat, a kocsonyafőzést Nyírbátorban, Tarpán és Penyigén a Szilva napokat. 42

44 9. Gasztronómiai fesztiválok vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A dolgozat eddigi részében már szó esett a környék jellemzőiről, turizmusáról; a magyar konyha és a helyi ételkülönlegességek is szóba kerültek. Megismerhettünk egy jó pár gasztronómiai rendezvényt; ez is mutatja, hogy a térségben milyen fontos szerep jutott a hagyományápolásnak és az ételeknek. A megyében van szinte a legtöbb ételekkel foglalkozó rendezvény az egész országban, azonban a látogatottság nem mindenhol éri el a kívánt szintet. Ezek az események a helyieken és a néhány környező településen lakókon kívül nem sok látogatót vonzanak. Ennek több oka is lehet. Véleményem szerint a legfontosabb a nem megfelelő infrastuktúrális háttér. Sokan szívesen utaznának tömegközlekedési eszközzel, hogy esetleg alkoholt is fogyaszthassanak egy-egy rendezvényen, hiszen a szilva és az alma pálinka is egyedülálló a megyében. A menetrendek kevéssé kialakítottak, a megyeszékhelyen és a környékén kívül nem sok járat közlekedik délután 5 óra után. Továbbá nehezítő körülmény, hogy átszállás nélkül kevés település közelíthető meg egy másik helyről. Sőt vannak olyan települések, amelyekre kizárólag személygépjárművel vagy gyalogosan juthatunk el. A másik létfontosságú probléma, hogy ha valaki mégis úgy dönt, hogy autóval jön és már későn nem szeretne hazautazni, annak szálláslehetőségre van szüksége. Ha az adott rendezvény Nyíregyházán vagy egy nagyobb településen kerül megrendezésre, akkor elég könnyen találhat a turista utolsó pillanatban is szállást magának. Viszont a kisebb városok kevés szálláslehetőséget nyújtanak. Sokan kénytelenek így a megyeszékhelyen keresni maguknak hotelt vagy panziót, még azok is, akiknek az úticéljuk több 10 kilométerre helyezkedik el. Természetesen sok helyen találkozhatunk falusi vendéglátással, ahol a tulajdonosok befogadják egy pár éjszakára az utazókat és megvendégelik őket. Megismerkedhetnek a hagyományos berendezésekkel, a szokásokkal és persze az ételekkel is. Azonban nem minden vendég vágyik ennek az életmódnak a megismerésére. 43

45 Sok idelátogató a szolgáltatások minőségével és a hiányos ellátással nincs megelégedve. Az elmúlt pár évben fejlődött a megye ilyen szempontból is, de persze mindig van min csiszolni, változtatni. A harmadik probléma a marketing, a megfelelő reklámozás hiánya. A jó hírverés nélkül azonban nem fogják sokan megismerni a rendezvényeinket, hiszen hogyan látogatnának meg egy olyan eseményt, amelynek a létezéséről sem tudnak. A rendező településen és környékén ismertetik szinte csak a leendő fesztivált, országos híre pedig egyáltalán nincsen. Tehát a fentiek alapján megállapíthatók a következő hipotézisek: H1: Nem megfelelő az infrastruktúra. H2: Kevés a magas színvonalú szálláshely, ezért az ország más tájairól kevesebb vendég érkezik. H3: Csak térségi vagy megyei szinten ismertek a gasztronómiai rendezvények. A következőkben egy pár interjút fogok ismertetni, amelyeket a megyében megrendezett gasztronómiai események szervezőivel készítettem. A kérdések felölelik a szervezéssel kapcsolatos célokat, indíttatásokat. A kérdéssor megválaszolásában dr. Kovács Mihályné Szécsi Valéria, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség helyi régiójának a tiszteletbeli elnöke; Szálku István, a Tócsni Fesztivál szervezője és Fábián Magdolna, a Demecseri Káposztás Napok szervezője volt segítségemre. Nyíregyházán rendezték meg a Tirpák Fesztivált és Gasztrocsatát. A megrendezésének célja az volt, hogy minél többen megismerjék a tirpákok gasztronómiáját, népi ételeit, ékezési kultúráját. Az interjú során több információt kaptam a csapatokról és az elkészített ételekről is. Összesen 17 csapat vett részt a főzőversenyen, többféle ételeket elkészítve. A demecseri csapat zárta győztesként a versenyt, ami nem is csoda, hiszen Demecseri töltött káposztát, Babos székelykáposztát cipóban, Csirkeragus krumpli lángost, lángost és Tirpák sonkalevest is készítettek. Összesen ennyi féle ételből 2400 adagot főztek, amelyet sikerült is eladniuk. 44

46 A többi csapat is kitett magáért, mindenütt legalább kétféle fogás közül választhatott az éhes vendég. Többek között lapcsánkát, toroskáposztát, sztrapacskát, füstölt csülkös paszulylevest, kacsás kását és táska levest (görcsleves) is megtalálhattunk itt. A hagyományos töltött káposzta mellett füstölt szalonnás, tarhonyával töltött káposzta is fellelhető volt. A zsűri véleménye szerint az egyik legkülönlegesebb és legfinomabb étel a Laskagombával és savanyú káposztával töltött sertés karaj volt, amit paprikás mártással és kapros túrógombóccal tálaltak. A Cukrász Ipari Testület standján a résztvevők süteményeket, illetve óriás palacsintát vásárolhattak különböző töltelékkel, illetve ennek a csapatnak sikerült egy egész egyedi árusítási módot kitalálnia. Sétáló Folytatást árultak, ami annyit takar, hogy előre becsomagolt, kiporciózott egyfajta rakott süteményt készítettek (omlós tésztából, szilvás, almás töltelékkel) és azt kínálták körbe a vendégeknek. A másik érdekes édességet a nagykállói csapat hozta össze, amely a Lapotya volt. A recept szerint ez kelt tésztafánk reszelt burgonyával lazítva, párna alakra formázva, bő zsírban kisütve, továbbá porcukorral és házi lekvárral megbolondítva. Egy szó, mint száz: a Tirpák fesztiválon senki sem unatkozott, mindenki megtalálhatta azt az ételt, amit nem is ismert vagy esetleg régóta szeretett volna megkóstolni. A résztvevők ugyanakkora sikernek könyvelték el a rendezvényt, mint a szervezők. Úgy gondolom, hogy ez a népi, hagyományos ételeket felvonultató fesztivál nagy figyelmet érdemel és várható, hogy a megrendezésének is hagyománya lesz, csak úgy, mint a tirpák fogásoknak. Idén már 10. alkalommal került megrendezésre Birin a Tócsni Fesztivál. Az egy napos rendezvényen több kiló burgonyából készítik a lapcsánkát, amely tulajdonképpen reszelt burgonyából és lisztből összeállított, olajban kisütött étel. Tejföllel, sajttal vagy apró húsdarabokkal is szokás fogyasztani. A fesztivál a tócsni készítésen és árusításon túl zenei programokkal is várja az érdeklődőket. A Tócsni Fesztivál igen sokszínű rendezvénynek tekinthető. A programok megtekintése közben a látogatók élvezhetik a ropogósra sült lapcsánka ízeit. Bár nem kimondottan gasztronómiai fesztivál, a tócsni nem csak a névadásnál szolgált fontos részként. A résztvevők szívesen esznek az itt elkészített ételekből, hiszen a hagyományos elkészítési 45

47 mód mellett megannyi praktikát, újítást is belecsempésznek a szakácsok érdekesebbé téve a már megszokott ízeket. A Demecseri Káposztás Napok egy gasztro-kulturális fesztivál, mely idén 10. alkalommal került megrendezésre. Elsősorban hagyományőrző céllal, de fontos része a fesztiválnak a káposztás ételek bemutatása, emberi közösségek, generációk találkozása, kikapcsolódás. A gerincét a rendezvénynek a káposzta feldolgozása (gyalulása, taposása, ételek készítése káposztából) adja. Ebben az évben is három napon keresztül egész napos programokkal kedveskedtek a szervezők a vendégeknek. A szervezők válaszai alapján kijelenthetem, hogy a helyszín kiválasztásánál a legfontosabb kritérium a könnyű megközelíthetőség és frekventáltság volt. Ezeken felül fontos, hogy a helyszín ne legyen zsúfolt, kényelmesen elférhessenek mind a résztvevők, mind a látogatók; a főzőstandoknak, pavilonoknak és a színpadoknak is legyen hely. A Tirpák Fesztivált Nyíregyháza főterén, Birin a focipályán és Demecserben szintén a sportpályán került megrendezésre az esemény. Nyíregyháza kivételével a külvárosban rendezték meg az eseményeket, így pozitívumként megemlíthető, hogy a zaj kevésbé zavarta az ott lakókat. Ezeken túl az elmúlt év tapasztalatai játszottak fontos szerepet a választásban. A rendezvények minden korosztálynak szólnak, hiszen kicsik és nagyon is egyaránt találhatnak számukra megfelelő elfoglaltságot. Birin ugye a koncertek több réteget is megszólítanak, a fiatalok Dj-k zenéire, az idősebbek pedig Edda vagy Neoton számokra bulizhatnak. A Tirpák Fesztiválon Ghymes koncert, néptánc előadások voltak megtekinthetők, Demecserben pedig a három napos fesztiválon programok tömkelegéből választhattak a vendégek; a fiatalok, a középkorosztály és a seniorok egyaránt. Területi szempontból pedig a szervezők a helyieket és a környékbelieket nevezték meg célcsoportként. A látogatottsággal mindhárom szervező meg volt elégedve, szinte csak pozitív visszajelzéseket kaptak és sikerként könyvelték el a rendezvényeket. Mivel a Tirpák Fesztivált két éve rendezték meg először a másik két eseményt pedig több éves múltra tekint vissza, az utolsó két évet vettem az összehasonlítás alapjául. 46

48 A szervezők nagyjából pontos adatokkal tudtak szolgálni, amelyeket a következőkben közlök A fesztiválok látogatottsága Tirpák Fesztivál Tócsni Fesztivál Demecseri Káposztás Napok Forrás: saját szerkesztés A fenti diagramon is látszik, hogy a tavalyi évhez képest mindhárom fesztivál látogatottsága nőtt. Demecser zárta a legnagyobb számmal az idei évet, mivel közel látogató fordult meg a helyszínen. A Tirpák fesztiválon is sok ember megfordult, viszont a demecseri statisztikához mérve kevesebbnek tekinthető. Úgy gondolom, hogy ez annak is köszönhető, hogy még új keletű a rendezvény, kevesebben ismerik, mint a másik kettőt, amelyeket már 10 éve ismerhetnek az emberek. Tulajdonképpen ezért lenne szükség jobb marketing stratégiára, hogy a látogatottság számát növelni lehessen és még többen megismerjék ezen fesztiválokat. Egy ilyen fesztivál megszervezése előtt fontos a célokat kitűzni, hiszen azt kell figyelembe venni, hogy mi a legjobb a vendégek számára. Maradandó élményt kell nyújtani, nem szabad félni az újításoktól, változtatásoktól és a minél magasabb látogatói létszám elérése a fontos. A rendezvény célját illetően hat opció közül kellett választaniuk a szervezőknek, pontosabban fontossági sorrendbe tenni. A válaszok a következőképpen alakultak. 47

49 A fesztivál céljai Demecseri Káposztás Napok Tócsni Fesztivál Tirpák Fesztivál Ismeret közvetítés Igények kiszolgálása Közösség építés Szórakoztatás Hagyományteremtés Hagyományőrzés Forrás: saját szerkesztés A fenti számok a fontossági szempontokat szimbolizálják: az 1. a legkevésbé fontos, a 6. pedig a legfontosabb. A Tirpák Fesztivál esetén a hagyományteremtés a rendezvény elsődleges célja. Az ismeretek közvetítése és az igények kiszolgálása még kiemelkedő, viszont a rendezvény fő célja nem a szórakoztatás. Ez egyértelműen kiderül, ha áttekintjük a programot, hiszen a fellépők a hagyományőrzéssel kapcsolatos műsorokat adtak elő és azt már említettem is, hogy a népi ételek, az eredeti tirpák receptek megismertetése a lényege az egész rendezvénynek. A Tócsni Fesztivál ezzel szemben szórakoztatni kívánja a közönséget és a rendezvény másik fő célja az, hogy a közösségi együttműködést, az összetartozást megerősítse az emberekben. Az ételek elfogyasztása, a hagyományőrzés csak mellékes tényező, viszont azt a szervező is elismeri, hogy a tócsni nélkül nem lenne ugyanaz a fesztivál. Demecserben a szervezők úgy vélik, hogy a hagyományőrzés és a hagyományteremtés a legfőbb mozgatórugója a Káposztás Napoknak. Ez érthető, hiszen az asszonyok úgy készítik el az ételeket, ahogyan azt még édesanyjuktól vagy nagyanyjuktól látták. Az elkészítési módok, a praktikák generációról generációra szállnak. 48