European Primary Immunodeficiencies Consensus Conference Consensus Report and Recommendations

Átírás

1 European Primary Immunodeficiencies Consensus Conference Consensus Report and Recommendations European Commission

2 Beszámoló a primer immundeficienciáról tartott európai konszenzus konferenciáról Tartalom Oldal Előszó 4 Összefoglaló áttekintés 5 Konszenzus nyilatkozat és javaslatok 7 1. ülés: Európai közegészségügyi kérdés 13 Beszámoló a veleszületett immunhiányos betegségek EU-n belüli 13 előfordulásáról; a konferencia célja. A ritka betegségek EU szintű megközelítésének előnyei. 14 Az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségében tapasztalt 16 egyenlőtlenségek felszámolása a kibővült Európán belül. PID - közegészségügyi kérdés? ülés: Mi a primer immundeficiencia? 20 A felnőttek és gyermekek körében tapasztalt veleszületett 20 immunhiányos betegségek. A PID előfordulása, szűrése és diagnosztizálása az Európai Unióban. 22 Kezelési lehetőségek: Immunglobulin terápia a leggyakrabban 24 alkalmazott kezelési forma. Kezelési lehetőségek: Csontvelő-átültetés/ Génterápia. 26 A PID diagnosztizálása, kezelése és ellátása terén az EU-tagállamok 28 között tapasztalt eltérések. 3. ülés: A fel nem ismert betegség vagy a késői diagnózis következményei A fel nem ismert betegség/késői diagnózis következményei: Mortalitás/morbiditás. A fel nem ismert betegség/késői diagnózis következményei: Életminőség. A fel nem ismert betegség/késői diagnózis következményei: Egy beteg története. A fel nem ismert betegség/késői diagnózis következményei: Az egészségügyi ellátás költségei ülés: A PID leküzdése érdekében tett közegészségügyi 38 beavatkozások A PID korai felismerése érdekében kidolgozott stratégiák kiértékelése 38 Genetikai szűrővizsgálatok és korai felismerés. 40 Az ápolók és a védőnők szerepe a PID felismerésében. 41 A ritka betegségekben szenvedő betegek nyilvántartás. 43 Szélesebb körű tájékoztatást célzó megkereső tevékenységek: Orvosok: A J-Project kelet-európai kezdeményezés. 45 Betegek: Az orvosok és a lakosság figyelmének felkeltését célzó

3 amerikai kampányok. Betegek: Az európai betegszervezetek tevékenységei. 49 Ápolók: Az ápolói tájékoztatást és képzést célzó erőfeszítések. 51 Mit tanulhatunk az USA-tól? Az amerikai Konszenzus Konferencia 53 pozitív hatásai. A konferencia szervezésében részt vevő partnerek, szponzorok és támogató szervezetek. 55 Szakszavak és kifejezések jegyzéke

4 The EU PID Consensus Conference was held in June This Conference along with the resulting Statement, Report and Recommendations have been produced as part of a project supported by funding from the EU Public Health Programme. The project has been jointly led by ESID, IPOPI, EFIS and INGID with the support of the European Commission. Many thanks to the representatives from these organisations as well as the JMF and the ECE IPI CTR, who have collectively worked tirelessly to ensure this project came to fruition. - Bianca Pizzera, Chairman IPOPI - David Watters, Executive Director IPOPI - Dr Ann Gardulf, President INGID - Amena Warner, Vice President & Treasurer INGID - Prof Luigi Notorangelo, President ESID - Dr Esther de Vries, Treasurer ESID - Dr Helen Chapel, ESID - Prof Reinhold E Schmidt, Treasurer EFIS - Vicki Modell, Founder JMF - Prof László Maródi, Chairman ECE IPI CTR Thanks also go to those who worked so hard on the translations of this document. They include Dr Teresa Espanol, Elizabeth Galkina, Martine Pergent, Anneli Larsson, Bianca Pizzera, Prof Reinhold E Schmidt, Kees Waas, Susanna Lopes da Silva, Prof Bernatowska and Prof László Maródi. Further copies of this document are available in English, Dutch, German, Italian, French, Spanish, Portuguese, Hungarian, Polish and Swedish at Further information can found by ing david@ipopi.org. The views expressed by authors or editors do not necessarily represent the decisions or stated policies of the European Commission or any of its partners. 3

5 Előszó Az Európai Unióban minden olyan betegség, amely 2000 főből kevesebb mint 1-nél fordul elő, ritka betegségnek számít. A becslések szerint jelenleg újszülöttből 1-nél diagnosztizált veleszületett immunhiányos betegségek (PID-k) ennek megfelelően a ritka betegségek kategóriájába sorolhatók. A ritka betegségekkel kapcsolatos információk hiánya gyakran sajnos azt jelenti, hogy az ilyen betegségekben szenvedők akik egyébként az EU összlakosságának több mint 7%- át képviselik nem mindig jutnak hozzá a számukra szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz. Pedig sok esetben éppen ezek a gyakran életveszélyes vagy a szervezetet krónikusan legyengítő betegségek igényelnének együttes erőfeszítéseket annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni az emberek életminőségének csökkenését, vagy korai halálát. A ritka betegségek már ma is prioritásként szerepelnek a Közösségi Közegészségügyi Programban, amelynek célja, hogy a nemzeti politikát európai szinten a tájékoztatás javítása, a helyes gyakorlatok megosztása és az egészségügyről készült jelentések útján egészítse ki. A Bizottság a Közegészségügyi Programon keresztül örömmel biztosít támogatást az EU PID Konszenzus Konferenciához, és igazán nagyra értékeli a konferencia szervezésében részt vevő partnerek azon erőfeszítéseit, hogy az orvosi társadalom és a lakosság körében is megismertessék a veleszületett immunhiányos betegségeket. Őszintén reméljük, hogy a konferencia segítségével csökkenthető a diagnosztika és a kezelés Európaszerte tapasztalt egyenlőtlen hozzáférhetősége, és egyre több orvosok számára biztosítható a PID nyilvántartásokból származó információk hatékony felhasználás. A ritka betegségek terén tett EU-szintű intézkedések hatékonyságának feltétele a több EU-tagállam betegszervezeteit, egészségügyi szakembereit és egyéb érdekelt feleit egyesítő, széleskörű hálózatok kiépítése. A Bizottság örömmel fogadja a Veleszületett Immunhiányos Betegek Nemzetközi Szervezete, az Európai Immundeficiencia Társaság, az Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége, a Nemzetközi Immundeficiencia Ápolói Csoport és a Kelet-közép-európai Infektológiai és Gyermekimmunológiai Oktatási és Kutató Központ ilyen irányban tett pozitív kezdeményezéseit, és szintén megelégedéssel állapítja meg, hogy az említett szervezetek a következő években jelentősen javíthatják az EU ritka betegségek terén biztosított támogatását. Andrzej Rys Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának közegészségügyi igazgatója 4

6 Összefoglaló áttekintés Az Európai Bizottság a Veleszületett Immunhiányos Betegek Nemzetközi Szervezetével (IPOPI), az Európai Immundeficiencia Társasággal (ESID), a Nemzetközi Immundeficiencia Ápolói Csoporttal (INGID), és az Immunológiai Társaságok Európai Szövetségével (EFIS) karöltve június án kétnapos konszenzus konferenciát rendezett a primer immundeficiencia (PID), vagyis a veleszületett immunhiányos betegségek témakörében. A konferenciának a langeni (Németország) Paul Ehrlich Intézet adott otthont. A klinikai immunológia, a közegészségügy, a genetika, az európai és a nemzeti egészségügyi minisztériumok, a tudományos központok, és a kutató laboratóriumok, a szakmai szervezetek és a betegcsoportok több mint 100 szakértőjének részvételével zajló rendezvény elsődleges célja a PID terén alkalmazandó közegészségügyi stratégiák meghatározása és kidolgozása volt. Ma már több mint száz PID betegséget ismerünk, amelyek többsége egyetlen gén hibájára vezethető vissza. A génhiba gyakori, visszatérő fertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyságot eredményez. Amennyiben a veleszületett immunhiány nem, kerül felismerésre, vagy téves diagnózis születik, tovább gyengül az immunrendszer, ami krónikus betegséget, csökkent munkaképességet, a betegek és családjuk életminőségének romlását, maradandó szervkárosodást, sőt a beteg halálát is okozhatja. A tudomány számos ágát képviselő szakértők konferencián tett megállapításai szerint: a veleszületett immunhiányos állapotok rendkívül rosszul diagnosztizáltak, és sem a lakosság, sem az egészségügyi szakemberek, sem pedig az egészségügyi politika kidolgozói és végrehajtói nincsenek igazán tisztában a PID jelentőségével. A veleszületett immunhiányos állapotok kezelésére már ma is több hatékony terápia létezik, és a korai kezelés életeket menthet meg, megelőzheti a betegség kialakulását és javíthatja a betegek életminőségét. A korai kezelés költséghatékonysága szintén egyértelműen bizonyítható. Az ellátás tekintetében az EU-tagállamokon belül és a tagállamok között is rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók. A különböző tudományágakat képviselő szakértők fenti megállapításaikat Konszenzus Nyilatkozatban foglalták össze, és több javaslatot hagytak jóvá, amelyek elsősorban a tagállamok kormányainak soron kívüli intézkedését igénylő három fő területre összpontosulnak. 5

7 Tájékoztatás A veleszületett immunhiányos állapotok felismerését segítő klinikai protokollok kidolgozása. A veleszületett immunhiányos megbetegedések előfordulását és gyakoriságát, közegészségre gyakorolt hatását illetve költségeit vizsgáló epidemiológiai tanulmányok készítése. A PID klinikai megjelenésének, és genetikai hátterének értékelésére is kiterjedő nemzetközi betegregiszterek létrehozása. A veleszületett immunhiányos betegségek lakosság körében történő megismertetését célzó egészségügyi kampányok. A lakosságot, az egészségügyi szakembereket és az egészségügyi politika kidolgozóit és végrehajtóit megcélzó ismeretterjesztő programok. Szűrés és diagnosztika A PID hatékony diagnosztizálását segítő gyakorlati eszközök általános hozzáférhetőségének biztosítása valamennyi országban. A PID területén alkalmazott diagnosztikai eszközök kiértékelése, és a szűrési programok megvalósíthatóságának vizsgálata. Terápia A terápia egyenlő hozzáférhetőségének, illetve a betegellátás optimális szintjének és minőségének biztosítása érdekében EU irányvonalak kidolgozása. A szakértők közötti tapasztalatcsere és továbbképzések megkönnyítése érdekében országhatárokat átlépő kezdeményezések kidolgozása. A betegség kimenetelének és következményeinek meghatározása érdekében európai kezelő központ hálózatok létrehozása. Valamennyi antitestpótlást igénylő beteg részére biztonságos immunglobulin kezelés biztosítása. Az alábbi beszámoló a Konszenzus Nyilatkozat teljes szövege mellett az EU PID Konszenzus Konferencián tartott előadások összefoglalóját is tartalmazza. Az előadások teljes szövegét és a konferenciával kapcsolatos további részleteket a konferencia weblapján: találják meg. 6

8 Európai konszenzus nyilatkozat a primer immundeficienciáról A Veleszületett Immunhiányos Betegek Nemzetközi Szervezete (IPOPI), az Európai Immundeficiencia Társaság (ESID), a Nemzetközi Immundeficiencia Ápolói Csoport (INGID), és az Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége (EFIS) az Európai Bizottsággal karöltve június án kétnapos Európai Konszenzus Konferenciát tartott a primer immundeficienciáról (PID). A konferenciának a langeni (Németország) Paul Ehrlich Intézet adott otthont. A konferencián az EU különböző részeiről érkezett orvosok, betegek, ápolók, valamint az ipar és az egészségügyi politika képviselői vettek részt. A részt vevő szakértők közös megegyezéssel hagyták jóvá a primer immundeficienciáról (PID) szóló alábbi konszenzus nyilatkozatot, amelynek tartalma a következő kérdésekre összpontosul: A veleszületett immunhiányos betegségek egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt negatív hatásának jelenlegi mértéke. A veleszületett immunhiányos betegek számára biztosított ellátás és terápia EUszinten tapasztalt egyenlőtlenségei. Olyan azonnali intézkedések és kezdeményezések példái, amelyekkel az EUtagállamok kormányai csökkenthetik a PID okozta terhet, három fő területre lebontva: 1. Tájékoztatás 2. Szűrővizsgálatok és diagnosztika 3. Terápia 7

9 1. Tudatosítás és tájékoztatás Konszenzus Nyilatkozat I. Lakosság A lakosság körében nem tudatosult kellőképpen a PID jelentősége. Téves elképzelések alakultak ki a veleszületett immunhiányos megbetegedések tanulásra, munkára és a betegek társadalmi életére gyakorolt hatásáról. Az emberek nincsenek tisztában a PID és a HIV/AIDS közötti óriási különbséggel. II. Egészségügyi szakemberek Mivel a klinikai immunológia gyakran nem része a szakképzési programnak, az alábbi szakemberek körében nem tudatosult kellőképpen a PID jelentősége: o Az alapellátást biztosító egészségügyi szakemberek (háziorvosok, orvosok, ápolók, szülésznők) nincsenek tisztában a tünetekkel. o A másodlagos ellátást biztosító egészségügyi szakemberek (a helyi kórházak és az egyetemi klinikák orvosai) nincsenek tisztában a rendelkezésre álló kezelési lehetőségekkel, és azok eredményességével. o A kapcsolódó/kiegészítő ellátást biztosító szakemberek (fizikoterápiás orvosok, dietetikusok, genetikai ápolók, gyógyszerészek, pszichológusok, fogorvosok). III. Az egészségügyi politika kidolgozói és végrehajtói Az egészségügyi politikusok nemzeti és EU szinten sincsenek kellőképpen tudatában annak, hogy a PID aluldiagnosztizálása mennyire negatív hatást gyakorol az egészségügyi forrásokra. Egyelőre nem sikerült megértetni, hogy a veleszületett immunhiányos megbetegedések megfelelő diagnosztizálása útján a betegség-megelőzés milyen szintje lehetne elérhető. Intézkedési javaslatok: I. Lakosság A veleszületett immunhiányos megbetegedések jelentőségének felismeréséhez közegészségügyi kampányokra és tájékoztató programokra van szükség; mindez az alábbiak kifejlesztése, megvalósítása és kiértékelése útján biztosítható: A potenciális betegek felismeréséhez naprakész, a nem anyanyelvi beszélők számára lefordított és a speciális csoportok igényeihez igazított tájékoztató kiadványok használata. 8

10 Az általános iskolai tantervbe illő különböző segédanyagok, köztük könyvek, szórólapok, a szülők számára összeállított levelek és szétosztható tájékoztató anyagok az iskolai védőnők számára. A közegészségügyi kampányokhoz nemzetközi szinten felhasználható különböző anyagok; ide sorolhatók a figyelemfelkeltő napok, vagy a szokványos televíziós, nyomtatott vagy internetes reklámok és hirdetések, amelyek (fordítással kiegészítve) bármely EU-tagállamban felhasználhatók. A veleszületett immunhiányos betegségek témájának bevezetése a nemzeti tévé népszerű sorozatainak történetébe. II. Egészségügyi szakemberek A veleszületett immunhiányos megbetegedések hatékonyabb felismeréséhez mindenekelőtt a képzés és a tájékoztatás javítására van szükség; ennek előfeltételei: Az orvosi és az ápolói képzés alaptantervén belül alap és klinikai immunológiai képzés normáinak kidolgozása különösen nagy hangsúlyt fektetve a veleszületett immunhiányos megbetegedésekre. Az ápolói képzés során a sikertelen vakcinációra és a túlzott gyakoriságú fertőzések felismerésére vonatkozó protokollok megismertetése. Az alap és klinikai immunológiai képzés beépítése a gyermekgyógyászat, belgyógyászat, reumatológia, fül-orr-gégészet és infektológia szakképzése. A különböző csoportok képzését, tájékoztatását szolgáló információk könnyen hozzáférhető weblapokon történő terjesztése. A veleszületett immunhiányos betegségekkel kapcsolatos információk cseréje a különböző orvosi szakterületek szakmai találkozóin. A PID témakörének beépítése egészségügyi szakemberek, fizikoterápiás szakemberek, ápolók és szülésznők szakmai továbbképzésébe. III. Az egészségügyi politika kidolgozói és végrehajtói európai és nemzeti szinten; EU-szinten: intézmények, Parlament, tagállamok, EMEA. Nemzeti szinten: szabályozók, törvényhozók, nemzeti tanácsadó testületek, biztosítók. Világszinten: WHO, gyógyszergyárak, oltóanyaggyártó cégek A PID felismerésének módjai: A betegségek és a terápia hatását vizsgáló tanulmányok, és ezekhez kapcsolódóan a megtakarításokat és az életminőségben tapasztalt javulást szemléltető epidemiológiai tanulmányok, közegészségügyi hatástanulmányok és költséghatékonysági tanulmányok készítése. Erős betegszervezetek létrehozása valamennyi EU-országban törekedvén arra, hogy a betegek érdekeit minél kiemelkedőbb személyek képviseljék. Könnyen hozzáférhető információ biztosítása az egészségügyi menedzserek/biztosítók számára. 9

11 Az országos regiszterek adatainak rendszeres közzététele. 2. Szűrés és diagnosztizálás Konszenzus Nyilatkozat A veleszületett immunhiányos megbetegedések alul diagnosztizáltak. A PID korai felismerése: életeket menthet. a megfelelő kezelésen keresztül javítja a diagnosztizált betegek egészségi állapotát, életminőségét és élettartamát. lehetővé teszi a genetikai tanácsadást, és a családon belüli prenatális diagnózist. A veleszületett immunhiányos megbetegedések azonosításának eszközei: A betegek felismerését segítő diagnosztikai irányvonalak kidolgozása. Megfelelő immunológiai és genetikai laboratóriumi vizsgálatok. Szűrővizsgálatok végzése. Intézkedési javaslatok: I. Információgyűjtés A veleszületett immunhiányos megbetegedések felismerésének alapfeltétele a különböző klinikai protokollok kidolgozása, amelyek létrehozásához az alábbi elemek kifejlesztésére, megvalósítására és kiértékelésére van szükség: Tudományos alapú diagnosztikai irányvonalak. A veleszületett immunhiányos megbetegedésekre vonatkozó szabványosított diagnosztikai kritériumok. Feltétlenül szükség van a veleszületett immunhiányos betegségek társadalomra gyakorolt hatásának felmérésére, ami az alábbi tényezőket értékelő epidemiológiai tanulmányok útján biztosítható: A PID előfordulása és gyakorisága a lakosság körében, A PID közegészségre gyakorolt hatása, A PID betegek egészségügyi ellátására fordított kiadások. A nemzetközi PID regiszterek az alábbi adatok meghatározása útján segíthetik elő a jövőbeli diagnosztikai folyamatokat: Az ide sorolható betegségek klinikai megjelenési formái. A különböző veleszületett immunhiányos betegségek természetes fejlődése (morbiditás, mortalitás, komplikációk). A betegség klinikai megjelenési formái és a genetikai háttér közötti összefüggések. II. Megfelelő diagnosztikai eszközök 10

12 Minden országban szükség van a PID hatékony diagnosztizálását segítő gyakorlati eszközökre, amihez mindenekelőtt az alábbi lehetőségek hozzáférhetőségét kell biztosítani: Helyi szinten: egyszerű diagnosztikai tesztek. Országos szinten: specializált diagnosztikai központokban végzett immunológiai tesztek. Európai szinten: kiválósági hálózatokon keresztül megvalósuló részletes vizsgálatok. Feltétlenül szükség van a diagnosztikai eszközök megfelelő kiértékelésére, ami az alábbiak útján valósítható meg: Életkor szerinti referencia értékek kidolgozása valamennyi immunológiai diagnosztikai tesztre vonatkozóan. Az immunológiai laboratóriumok rendszeres minőségellenőrzése. Az esetleges károk megelőzése érdekében mindenképpen szükség van a PID szűrőprogramok megvalósíthatóságát vizsgáló kutatásokra; ide sorolható többek között: A megfelelő tesztek kifejlesztése. A ráfordítások és az előnyök értékelése. Az etikai szempontok kiértékelése. Az azonosított betegekre vonatkozó irányvonalak kidolgozása. 3. Kezelés és irányítás Konszenzus Nyilatkozat A veleszületett immunhiányos betegségek hatékonyan kezelhetők. A korai kezelés életeket menthet meg, megelőzheti a betegség kialakulását és javíthatja a betegek életminőséget. A szakértők emellett a korai kezelés költséghatékonyságát állapították meg. A biztonságos immunglobulin kezelés fontos prioritásnak számít. Az ellátás tekintetében az EU-tagállamokon belül és a tagállamok között is rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók: Számos országban nem biztosított a specializált ellátás. Lényeges eltérések tapasztalhatók a már létező terápiák hozzáférhetősége és anyagi támogatása terén. EU-szinten nem áll egységesen rendelkezésre az otthoni kezelés lehetősége. Nem kielégítő az új terápiás stratégiák kidolgozására irányuló vizsgálatok száma. A különböző termékek forgalomba hozatal utáni ellenőrző vizsgálatai terén alkalmazott módszerekben tapasztalt eltérések megnehezítik a hatékony összehasonlító analízist. 11

13 Intézkedési javaslatok: I. Irányvonalak Olyan európai irányvonalak kidolgozására és végrehajtására van szükség, amelyek a veleszületett immunhiányos betegek számára az Unióban mindenütt biztosítják a kezelés egyenlő hozzáférhetőségét, illetve a betegellátás optimális szintjét. II. Képzés & tapasztalatcsere Mindenképpen szükség van a szakemberek közötti tapasztalatcsere és a szakképzés megkönnyítése érdekében kidolgozott, országhatárokat átlépő kezdeményezésekre: Specializált ápolói/szülésznői továbbképző tanfolyamok szervezése az EU-n belül, A szakorvosok és szakápolók más immunológiai központoknál tett látogatásainak támogatása, A kapcsolódó egészségügyi területeken dolgozó szakemberek képzése, Az ESID regiszter folyamatban lévő fejlesztésének támogatása. III. Központ hálózatok A betegség kimenetelének illetve következményeinek meghatározása érdekében mindenképpen szükség van az európai diagnosztikai és kezelő központok hálózatainak létrehozására; ennek előfeltételei: A klinikai vizsgálatok és a forgalomba hozatal utáni ellenőrzés szabványosítása, Az ESID által biztosított online szakmai nyilvántartási lehetőség felhasználása. IV. Kezelés Megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy biztosítható legyen: a kezelés optimális szintje valamennyi EU-tagállamban. a biztonságos immunglobulin kezelés. A megfelelő kezelés, és főleg a szükséges immunglobulin-ellátás biztosítása. 12

14 1. ülés: Európai közegészségügyi kérdés Beszámoló a veleszületett immunhiányos betegségek EU-n belüli előfordulásáról, a konferencia célja Reinhold Schmidt professzor a Hannoveri Orvosi Egyetem Klinikai Immunológiai Tanszékének igazgatója Összefoglaló Schmidt professzor körvonalazta a konferencia célkitűzéseit, hangsúlyozta, hogy az EU tagállami kormányainak sürgős intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a veleszületett immunhiányos megbetegedésekkel közegészségügyi kérdésként foglalkozzanak. Főbb pontok A PID-ben szenvedő betegek közös jellemzője az immunrendszer veleszületett rendellenessége. Az ilyen betegségben szenvedők körében fokozottabb a hajlam a visszatérő, súlyos vagy szokatlan fertőzésekre. A veleszületett immunhiányos betegek ezreinél csak a fertőzéseket, és nem az azok hátterében húzódó immunhiányt kezelik. A nem megfelelő diagnózis negatív hatással van a betegek életére és az egészségügyi rendszerekre. Az EU PID konferencia a veleszületett immunhiányos betegségek területén tevékenykedő vezető európai szervezetek közös kezdeményezésében, a PID közegészségügyi kérdésként való elismertetését célzó különböző tevékenységek csúcspontjaként került megrendezésre. A konferencia Európai Bizottság általi pénzügyi támogatása már önmagában is a PID jelentős közegészségügyi kérdésként való elismerését jelenti. A cél annak biztosítása, hogy e közegészségügyi prioritást az EU-tagállamok nemzeti kormányai is elismerjék. A konferencia célja, hogy a résztvevők közreműködésével konszenzus nyilatkozatban foglalja össze azokat a javaslatokat, melyek támogatást nyújthatnak az EU PID szervezetei számára abban, hogy: az EU-tagállamok kormányait megfelelően tájékoztassák a veleszületett immunhiányos megbetegedések egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt negatív hatásának jelenlegi mértékéről. szemléltessék a veleszületett immunhiányos betegek számára biztosított ellátás és kezelés terén EU-szinten tapasztalt egyenlőtlenségeket. példákkal szolgáljanak az olyan azonnali intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozóan, amelyekkel az EU-tagállamok kormányai csökkenthetik a PID okozta terhet. 13

15 A ritka betegségek EU szintű megközelítésének előnyei Daniel Mann Európai Bizottság, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, Egészségügyi Információs Egység Összefoglaló Mann úr megvilágította, hogy az Európai Bizottság mennyiben tekinti közegészségügyi kérdésnek a PID problémáját. Elmondta, hogy az EU egy a ritka betegségekre irányuló szélesebb körű kampány részeként milyen lépéseket tett a PID felismerésének, diagnosztizálásának és kezelésének javítása érdekében. Főbb pontok A veleszületett immunhiányos állapotok esetében tájékoztatás és az ismeretek hiánya az orvosok, a betegek és a lakosság körében is akadályozza a betegségek megelőzését. Az EU közegészségügyi prioritásai többek között az alábbiakra terjednek ki: A tájékoztatás és az ismeretek javítása a közegészségügyi stratégiák fejlesztése érdekében Az egészség elősegítése, és a betegségek ily módon történő megelőzése A PID közegészségügyi prioritását az 1999-ben hatályba lépett közösségi cselekvési program ismerte el elsőként. Az EU által eddig biztosított kutatási támogatás lehetővé tette a veleszületett immunhiányos betegek páneurópai nyilvántartásának kidolgozását. kapcsolatot teremtett a különböző európai szakmai központok között ily módon elősegítve az adatcserét, az új betegségek leírását és a kezelések koordinálását. elősegítette a betegség-mechanizmusok jobb megértését. Az EU közegészségügyi programjának fontos eleme a "referencia központok" EU szintű hálózatának kiépítése. Ezt szem előtt tartva is számos javaslatra került sor; A betegek és az egészségügyi szakemberek számára a már létező szakértői központokon keresztül biztosított segítségnyújtás annak érdekében, hogy tudják, hogy hol számíthatnak megfelelő diagnosztikára és kezelésre. A központok európai hálózatainak pénzügyi támogatása az ismeretek és a gyakorlati ismeretek cseréjének elősegítése érdekében. Az egészségügyi adatok megosztását segítő számítógépes rendszerek kifejlesztéséhez, és a klinikai esetek megvitatását lehetővé tevő szakértői találkozók megszervezéséhez biztosított pénzügyi támogatás. A hosszú távú cél a kijelölt európai referencia központok hálózatának létrehozása a nemzeti egészségügyi hatóságokkal együttműködésben. 14

16 A veleszületett immunhiányos betegségek a Közegészségügyi Program 2005-ös Munkatervében és a legutóbbi Kutatási Keretprogramban is prioritásként szerepelnek. A további EU támogatás nagyban hozzájárul: a már meglévő EU hálózatok felhasználásával az információcseréhez. A már létező kutatási programok összekapcsolásához. Az orvosi társadalom és a lakosság körében a felismerés elősegítéséhez. A diagnózis és a kezelés egyenlőtlen hozzáférhetőségét Európaszerte csökkentő rendszerek kiépítéséhez. A beavatkozások eredményességének és biztonságának a már létező nyilvántartások alapján történő nyomon követéséhez, és annak biztosításához, hogy az orvosok minden esetben hatékonyan felhasználhassák az említett regiszterek információt. 15

17 Az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségében tapasztalt egyenlőtlenségek felszámolása a kibővült Európán belül François Houÿez Health Policy Officer, Ritka Betegségek Európai Szervezete (EURORDIS) Összefoglaló Dr. Houÿez előadása rávilágított, hogy az Európai Unión belül milyen jelentős eltérések tapasztalhatók a ritka betegségek gyógyítására kifejlesztett kezelések (a különleges okból gyártott "orphan" gyógyszerek) hozzáférhetőségében, illetve hogy e hozzáférhetőség mindenekelőtt az egyes tagállamok egészségügyi rendszerétől függ. Főbb pontok A ritka betegségek gyógyszereinek hozzáférhetősége, ára és visszatérítése terén meglehetősen nagy eltérések vannak a tagállamok között. EU-szinten létezik ugyan a ritka betegségek hozzáférhetőségének javítását célzó szabályozás, de csak ritkán kerül alkalmazásra. A krónikus állapotokra vonatkozóan csak alig, vagy egyáltalán nem biztosított a hosszú távú pénzügyi támogatás. A gazdagabb országok, és ezen belül is elsősorban a tehetősebb lakosok nagyobb valószínűséggel nyernek hozzáférést a kezelésekhez és a minőségi ellátáshoz, ami tovább növeli a szegényebb nemzetekkel szembeni egyenlőtlenségeket. Az egyenlőtlenségek csökkentése és az ellátás harmonizálása EU és nemzeti szinten tett intézkedésekkel egyaránt elősegíthető. A beteg szervezetek alapvető szerepet játszanak az egészségügyi ellátással kapcsolatban hozott döntések és az egészségügyi politika befolyásolása terén. Az EU-szintű szabályozás és ösztönzés nagyban hozzájárult a ritka betegségek kezelésére szolgáló orphan gyógyszerek fejlesztésének javításához. A kezelések hozzáférhetősége azonban továbbra is főleg az egyes tagállamoktól függ, hiszen a terápiás érték megítélése az árazás és a visszatérítés kérdésével együtt a nemzeti kormányok felelősségi körébe tartozik. A nemzeti kormányok viszont gyakran nem rendelkeznek a terápiás érték megítéléséhez szükséges szakmai tapasztalattal. Az elosztási és az adórendszerek eltérései a különböző országok közötti akár 70%-os árkülönbséget is eredményezhetnek, annak ellenére, hogy a termékek gyártó cégek által megállapított árak általában megegyeznek. A ritka betegségek gyógyszerei így más gyógyszerekkel összehasonlítva az elérhetőség időtartamát és körülményeit tekintve is kedvezőtlenebb körülmények között állnak rendelkezésre, ez pedig azt jelenti, hogy a betegek nem juthatnak hozzá bizonyos potenciálisan életmentő kezelésekhez. 16

18 Az EU a kezelések hozzáférhetőségének javítását célzó stratégiája mindenekelőtt az egyenlőtlenségek csökkentését szorgalmazó kezdeményezések kidolgozására irányul. Az ilyen kezdeményezések néhány példája: Az egészségügyi ellátás irányítását tárgyaló konszenzus konferenciák szervezése és a legjobb gyakorlat alapján megfogalmazott kezelési irányvonalak kidolgozása. A terápiás érték megítéléséért felelős páneurópai munkacsoport létrehozása. A ritka betegségek kezelésére kifejlesztett ("orphan") gyógyszerekre vonatkozó EU szabályozást megsértő tagállamok nemzeti bíróságok előtti felelősségre vonása. 17

19 PID - közegészségügyi kérdés? Edvard Smith professzor Karolinska Institutet, Stockholm Összefoglaló Smith professzor rámutatott arra, hogy a PID miért tekinthető nem megfelelően kezelt, megoldatlan közegészségügyi kérdésnek az Európai Unióban. Főbb pontok A veleszületett immunhiányos megbetegedések problémája az EU-n belül egyelőre nem megfelelően kezelt, megoldatlan kérdés. A cél a betegek életminőségének javítása, és ezzel párhuzamosan az egészségügyi kiadások csökkentése. A PID mintaként szolgál valamennyi ritka betegségre A veleszületett immunhiányos betegségek Európaszerte mintegy 1,5 millió embert érintenek, és ebből körülbelül re tehető a súlyos esetek száma. A tagállamokban számos gyermek és felnőtt szenved rendszeresen kiújuló fertőzésekben anélkül, hogy a betegséget diagnosztizálnák, vagy megfelelő kezelést kapnának. A hatékony diagnosztizálás és kezelés a betegségben szenvedők életminőségének javulását, és az egészségügyi ellátást biztosító szervezetek költségeinek csökkenését eredményezi. A kutatási módszerek fejlődésének köszönhetően több veleszületett immunhiányos betegség került azonosításra és meghatározásra. A betegségnek jelenleg 128 különböző formája azonosított, a feltárás jelenlegi üteméből kiindulva azonban feltételezhető, hogy 2020-ra a 300-at is meghaladja majd az ismert PID betegségek száma. A veleszületett immunhiányos megbetegedések több okból is mintaként szolgálnak valamennyi ritka betegségre; A PID terén folyó európai kutatás világszinten is élenjáró, különböző technológiákat fejlesztett ki (pl. szűrő eszközök, génterápia) és nagyban hozzájárult a genetika és az immunológia jobb megértéséhez. A primer immundeficienciával kapcsolatos európai kezdeményezés (EURO- PID) egy EU finanszírozással megvalósuló, kollaboratív kutatói projekt, amely öt év alatt több mint 20 génhibát jellemzett, és eredményei elismeréseként elnyerte az Európai Bizottság díját. A PID terén tevékenykedő szervezetek különböző eszközök kidolgozását kezdték meg a betegek adatainak kezelése és feldolgozása érdekében. A főbb PID szervezetek között kiváló együttműködési csatornák épültek ki, amelyek optimális kapcsolatot biztosítanak az orvosok és a tudósok (ESID), valamint az ápolók (INGID) és a betegek (IPOPI) között. Az ESID egy non-profit szervezet. A társaság célkitűzései: Az orvosok, a tudósok és a PID terén érdekelt egyéb kutatók közötti eszmeés információcsere elősegítése. 18

20 Az ilyen rendellenességek okaira és mechanizmusaira irányuló kutatás előmozdítása. A kutató intézetekben és az iparban tevékenykedő orvosok és kutatók ösztönzése a diagnosztikai és menedzsment eljárásokkal, és az immunológiailag aktív gyógyszerekkel kapcsolatos ismereteik megosztására. A biomedika terén közelmúltban elért eredmények alkalmazásának és terjesztésének elősegítése az immunhiányos megbetegedések megelőzése, diagnosztizálása és kezelése érdekében. A kutatáson és az orvosi gyakorlaton belüli kiválóság támogatása Az ápolókkal és a betegekkel folytatott kölcsönös együttműködés elősegítése a betegek, a betegek szülei, az ápolók, az orvosok és a kutatók közötti információcsere érdekében. A veleszületett immunhiányos betegségek problémája az EU-ban jelenleg ugyan megoldatlan közegészségügyi kérdés, az Európai Bizottság az EU PID Konszenzus Konferencián keresztül támogatja az Unió PID terén tevékeny beteg-, orvos- és ápolói hálózatait annak érdekében, hogy: az EU-tagállamok kormányait megfelelően tájékoztassák a veleszületett immunhiányos megbetegedések egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt negatív hatásának jelenlegi mértékéről. szemléltessék a veleszületett immunhiányos betegek számára biztosított ellátás és kezelés terén Európaszerte tapasztalt egyenlőtlenségeket. példákkal szolgáljanak az olyan azonnali intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozóan, amelyekkel az EU-tagállamok kormányai csökkenthetik a PID okozta terhet. 19

21 2. ülés: Mi a primer immundeficiencia? A felnőttek és gyermekek körében tapasztalt veleszületett immunhiányos betegségek áttekintése Dr Helen Chapel Az Oxfordi Egyetem Nuffield Orvostudományi Tanszéke Klinikai Immunológiai osztályának vezetője Összefoglaló Dr. Chapel előadása a felnőttek és gyermekek körében tapasztalt veleszületett immunhiányos betegségekről adott áttekintést, külön kitérve a PID főbb jellemzőire, és a nem diagnosztizált/rosszul kezelt veleszületett immunhiányos betegségekre, betegekre, az érintett család tagjaira és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatására. Főbb pontok A PID az immunrendszer öröklött rendellenessége. A veleszületett immunhiányos betegségek többsége genetikai eredetű, tehát öröklődő megbetegedés, a PID-t így a HIV/AIDS-től eltérően nem vírus okozza; az ilyen rendellenességeket nem lehet elkapni. A PID-s betegek körében fokozott a hajlam a visszatérő fertőzésekre. A nem diagnosztizált vagy rosszul kezelt veleszületett immunhiányos betegségek negatív hatással lehetnek a betegek és családjuk életére, és az egészségügyi ellátórendszerek szempontjából is igen jelentős terhet jelenthetnek. A veleszületett immunhiányos betegségek olyankor alakulnak ki, ha az immunrendszer egy vagy több alapvető része a szervezet valamilyen belső, illetve genetikai hibája következtében hiányzik, vagy nem működik megfelelően. A PID-nek eddig több mint 100 különböző típusát sikerült azonosítani, amelyek az életveszélyes megbetegedésekig terjedően, eltérő súlyossággal és gyakorisággal fordulnak elő. A PID valamennyi formájának közös jellemzője azonban, hogy a betegek hajlamosabbak visszatérő fertőzésekre. Függetlenül attól, hogy a betegség milyen életkorban alakul ki, a PID élethosszig tartó állapotot jelent. Annak ellenére, hogy a PID kezelhető, a betegség a betegek többségénél diagnosztizálatlan és kezeletlen marad. Az orvosok gyakran nem ismerik fel a PID tüneteit, mert nagyon hasonlítanak a szokványos betegségek (pl. melléküreg/fül fertőzései, tüdőgyulladás, láz vagy bronchitis) tüneteire. A nem diagnosztizált, vagy rosszul kezelt PID romboló hatással lehet a betegek és családjaik életére. A visszatérő fertőzések fájdalmasak, ijesztőek lehetnek a létfontosságú szervek maradandó károsodását okozhatják, és így fogyatékossághoz, vagy akár a beteg halálához is vezethetnek. A beteg gyerekek 20

22 hiányoznak az iskolából és elmaradnak a tanulással, a felnőttek pedig kénytelenek táppénzre menni, sőt arra is rászorulhatnak, hogy gondozók segítségét vegyék igénybe. A nem diagnosztizált betegek a társadalom beteg, segítségre szoruló tagjaivá válnak, és az egészségügyi ellátórendszerekre nézve is jelentős terhet jelentenek, hiszen életük végéig kórházi ellátásra, kezelésre, sőt esetleg intenzív ellátásra szorulnak. 21

23 A PID előfordulása, szűrése és diagnosztizálása az Európai Unióban Lennart Hammarström professzor A stockholmi (Svédország) Karolinska Institutet professzora Összefoglaló Hammarström professzor előadásában megvilágította, hogy a betegség előfordulási adatai hogyan bizonyítják a PID széleskörű alul diagnosztizáltságát. Magyarázattal szolgált továbbá a PID diagnosztizálására használt különböző módszerekről, és a diagnosztika tökéletesítésének lehetőségeiről. Főbb pontok A PID ritka betegségnek számít, holott a becslések szerint az EU-n belüli tényleges előfordulása akár a főre jutó 1 beteget is elérheti. A PID diagnosztizálása sok esetben rendkívül egyszerű és olcsó, nem mindig állnak azonban rendelkezésre a szükséges eszközök. A diagnosztizálási arány lakossági vagy neonatális szűrőprogramok útján növelhető. Az ESID olyan új beteg adatbázist vezetett be, amely hosszú távon minden bizonnyal tökéletesíti majd a PID-vel kapcsolatos ismereteket. A veleszületett immunhiányos betegségek EU-n belüli tényleges előfordulása a becslések szerint akár a főre jutó 1 beteget is elérheti, az orvosi társadalom túlnyomó része azonban ennek ellenére is ritka betegségnek tekinti a PID-t. Elképzelhető, hogy a PID valójában gyakoribb, mint például az inzulinfüggő cukorbetegség, a vérzékenység és a sclerosis multiplex. Az ESID 1994-ben páneurópai PID nyilvántartást dolgozott ki a veleszületett immunhiányos betegek tényleges számának meghatározása, és a betegség felismerése érdekében. A nyilvántartásban jelenleg mindössze beteg adatai szerepelnek, amely egyértelműen jelzi a betegségre fordított figyelem hiányát, és a PID aluldiagnosztizálásának mértékét. A veleszületett immunhiányos betegségek előfordulási adatai tagállamonként jelentősen eltérnek, ami természetesen arra enged következtetni, hogy az EU-n belül rendkívül nagyok a különbségek a diagnosztika és az ellátás minősége terén. A diagnózis mindenekelőtt attól függ, hogy az orvos mennyire van tisztában azzal, hogy léteznek, és nem is ritkák az ilyen betegségek. A diagnózis eszközei nem mindig állnak rendelkezésre. Egy egyszerű és olcsó vérvizsgálat a veleszületett immunhiányos betegségek 95%-át kimutathatja. A modern immunológiai és genetikai eszközökkel specifikusabb diagnózis állapítható meg, ezek azonban csak a specializált központokban állnak rendelkezésre, és nem minden tagállamban hozzáférhetők. 22

24 A diagnosztizálási arány növelése érdekében lakossági vagy neonatális szűrőprogramok bevezetésére van szükség. Ehhez azonban olyan pontos és költséghatékony diagnosztikai eszközökkel kell hogy rendelkezzünk, amelyekkel jelentős számú beteg szűrhető egyszerre. Svédországban bizonyos antitestek detektálására alkalmas, széleskörű felhasználásra szánt szűrőeszköz került kifejlesztésre, ami e téren mindenképpen biztató előrelépést jelent. Az ESID a közelmúltban online adatbázis rendszerrel váltotta fel a nyilvántartást. Ez az új, biztonságos, internet-alapú betegregiszter sokkal több információt tárol majd az egyes betegekről, mint a korábbi nyilvántartás. A PID-ben szenvedő betegek klinikai és laboratóriumi adatainak összesítése által az adatbázis minden bizonnyal hozzájárul majd a diagnózis, az osztályozás, az előrejelzés és a terápia tökéletesítéséhez. A különböző központok adatai mások számára is könnyebben hozzáférhetővé válnak, és a részletes, hosszú távú dokumentáció lehetőséget biztosít a kutatói társadalom számára a széleskörű genetikai és terápiás kísérletek kidolgozásához. 23

25 Kezelési lehetőségek: Immunglobulin terápia a leggyakrabban alkalmazott kezelési forma Dr Hilary Longhurst Immunológus szaktanácsadó, Barts and The London NHS Trust Összefoglaló Dr. Longhurst arról beszélt, hogy az immunglobulin terápia miért bizonyul hatékonynak a legtöbb veleszületett immunhiányos betegnél. Főbb pontok A PID oka legtöbbször az, hogy a szervezetben nem megfelelően termelődnek a mikrobás fertőzésekre reagáló immunglobulinok. Ma már lehetőség van arra, hogy helyettesítsük, illetve pótoljuk azokat az antitesteket, amelyeket a beteg szervezete nem képes önmaga előállítani. Az ilyen terápia alapjában véve életmentő kezelés. A tanulmányok arra mutatnak rá, hogy immunglobulin kezelés mellett a betegek egészségi állapotuk és életminőségük jelentős javulásáról számolnak be. Az otthoni kezelés a tapasztalatok szerint tovább javítja a betegek és családtagjaik életminőségét. A helyes diagnózis és a megfelelő kezelés elmaradása esetén a veleszületett immunhiányos betegségben szenvedő felnőttek életminősége jóval rosszabb, mint egészséges társaiké. A nem kezelt PID-s betegek kimerültek, és jóval érzékenyebbek a mellkas, a gyomor- és bélrendszer, az izületek és a bőr ismétlődő fertőzéseivel szemben, ami a tüdő és más szervek krónikus hegesedését vonhatja maga után, sőt halált is okozhat. Az ilyen betegeknél általában kisebb mobilitás, az érzelmi jólét leromlása, a társadalmi tevékenységekbe való bekapcsolódás képességének csökkenése, valamint a munka, a tanulás és a szabadidős és rekreációs tevékenységekben való részvétel képességének visszaesése figyelhető meg. Az antitestek pótlására irányuló kezelés két leggyakrabban használt módszere az intravénás (vénába fecskendezett) és a szubkután (bőr alá adott) infúzió. A korán kezdett, és az egyén igényeihez igazított kezelés esetén az ilyen terápia hatékonyan előzi meg a fertőzéseket, illetve az ismétlődő fertőzések miatti károsodást. Az immunglobulin pótlásban részesülő betegekben a fertőzések aránya a normál lakosság körében jegyzett aránnyal nagyjából megegyező, és a tanulmányok arra mutattak rá, hogy a PID-ben szenvedő betegek egészségi állapotuk és életminőségük jelentős javulásáról számoltak be. A tanulmányok eredményei szerint a hatékony terápia az iskolai és munkahelyi hiányzások számát, és az antibiotikumhasználat időtartamát is jelentősen csökkentette. A bőr alá fecskendezett immunglobulin hozzáférhetősége számos beteg számára tette lehetővé az otthoni kezelést, hiszen sokkal könnyebben beadható. Az otthoni kezelés jórészt szükségtelenné teszi az intravénás kezelés miatti 24

26 kórházlátogatásokat, ily módon tovább csökkentve az iskolai és munkahelyi hiányzások időtartamát, és nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy az ilyen emberek kevésbé érezzék magukat betegnek és fogyatékosnak. Az otthoni kezelés különösen a fiatalok és a gyermekek körében működik kiválóan. A PID-s gyermekek szülei arról számolnak be, hogy a kezelés így jóval kevésbé zavarta családi tevékenységeiket, munkájukat és társadalmi életüket. A betegek általában nagyobb függetlenségről, szabadságról és rugalmasságról tesznek említést. 25

27 Kezelési lehetőségek: Csontvelő-átültetés/ Génterápia Christine Kinnon professzor A londoni UCL Gyermekegészségügyi Intézet Fertőzés és Immunitás osztályának vezetője Összefoglaló Kinnon professzor a PID egyik formájának csontvelő-transzplantáció (BMT) és a génterápia terén tett előrelépésekről adott áttekintést. Főbb pontok A PID egyik súlyos formájaként ismert súlyos kombinált immunhiányban (SCID) szenvedő betegek kezelés nélkül az első két életéven belül meghalnak. Az SCID csontvelő-transzplantációval vagy génterápiával gyógyítható. Amennyiben sikerül egyező donort találni, a csontvelő-transzplantáció az esetek 90%-ban sikeres. A génterápia továbbra is kísérleti kezelésnek számít, a klinikai vizsgálatok azonban jó reményekkel kecsegtetnek. A csontvelő olyan speciális vérképző őssejteket tartalmaz, melyek alapvető szerepet játszanak a vérösszetevők, az immunsejtek és az antitestek képzésében. A csontvelő-transzplantáció során az egészséges donortól levett csontvelőt az SCIDben szenvedő beteg szervezetébe juttatják. Amennyiben sikerül egyező donort találni, a csontvelő-transzplantáció az esetek 90%-ban sikeres. Az esetek 60%-ában azonban nem áll rendelkezésre egyező donor, az átültetéshez így nem egyező, vagy eltérő donort kell használni, ami 60% alá csökkenti a siker esélyét. Mindenképpen szükség van olyan intézkedésekre, amelyekkel javítható a gyermekeknél nem egyező donorral végzett transzplantáció sikeraránya. A párizsi (Franciaország) Necker Kórház tudósai 2000 óta 11 SCID-ben szenvedő beteget kezeltek génterápiával. A kezelés során a tudósok minden esetben csontvelőt vettek le a betegektől, majd e csontvelőből vér-őssejteket különítettek el. A sejteket a helyes gént tartalmazó vírussal fertőzték meg, majd e transzfektált sejteket visszaültették a beteg szervezetébe. Ezek az őssejtek a visszaültetést követően osztódni kezdenek, és a gén helyes változatát hordozó immunsejtekké alakulnak át. Az immunreakció javulása tekintetében a terápiára valamennyi beteg pozitívan reagált. A betegek közül azonban azóta háromnál a kezelést követő hónap elteltével leukémia alakult ki. Ezt a három beteget a leukémia kezelésére használt hagyományos terápiával, kemoterápiával és csontvelő-transzplantációval kezelték. A háromból két beteg meggyógyult, a harmadik azonban sajnos visszaesett, és meghalt. Ehhez hasonló génterápiás kezeléseket végeztek a londoni Great Ormond Street Kórház orvosai is. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a kezelés minden esetben sikeres volt, és a betegek közül egyelőre egyiknél sem merültek fel a franciaországihoz hasonló komplikációk. Azt egyelőre nem tudhatjuk, hogy az 26

28 egyesült királysági próbálkozások során is előfordulnak-e majd ehhez hasonló nem kívánatos szövödmények, az érintett négy beteg azonban már sikeresen túljutott azon a hónapos időszakon, amelynek elteltével a franciaországi betegek egy részénél leukémia kialakulása volt tapasztalható. Az egyesült királysági kísérlet során a bejuttatott vírus, és az alkalmazott eljárás is kissé eltért a franciaországitól, az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy ezzel magyarázható-e az eltérő eredmény. A génterápia biztonsága továbbra is kérdéses, a génterápiával eddig sikeresen kezelt 19 betegből azonban csak egy esetben volt halálos kimenetelű a kezelés. A nem egyező csontvelővel végzett transzplantációval összehasonlítva viszont ez mindenképpen kedvező eredménynek számít, hiszen ilyen transzplantáció esetén 3 éven belül várhatóan öt beteg halt volna meg. Ezen kívül több más olyan klinikai kísérletre került sor, amelyek a PID más formáinak kezelésére alkalmazták a génterápiát. Elképzelhető, hogy a SCID és a PID más típusai kezelésére kifejlesztett technikák olyan egyéb betegségek kezelésére is felhasználhatók, mint a leukémia, a vérzékenység és a sarlósejtes vérszegénység. A tudománynak hosszú utat kell még megtennie ahhoz, hogy a génterápia a betegségek széles körében sikeresen alkalmazható legyen, de az e téren végzett munkát mindenképpen folytatni kell. 27

29 A PID diagnosztizálása, kezelése és ellátása terén az EU-tagállamok között tapasztalt eltérések Anna Sediva professzor A prágai (Cseh Köztársaság) Motol Egyetemi Klinika Immunológiai Intézetének helyettes vezetője Összefoglaló Sediva professzor előadása a PID diagnosztizálása, kezelése és ellátása terén európai szinten tapasztalt jelenlegi eltérésekről adott áttekintést. A professzor asszony ezt követően azokat az intézkedéseket részletezte, melyek csökkenthetnék az említett egyenlőtlenségeket. Főbb pontok Az EU 25 tagállama között rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók a PID-ben szenvedő betegek diagnosztizálása, kezelése és ellátása terén. Az ESID regiszter adatai a PID egyes tagállamokban jegyzett előfordulásának jelentős eltéréseit mutatják, ami elsősorban a betegség felismerése terén fennálló különbségeket jelzi. A különbségek mögött emellett társadalmi-gazdasági, és biológiai okok is meghúzódnak. Diagnosztizálás 24 tagállamban léteznek a PID diagnosztizálására vonatkozó irányvonalak, ezek betartása terén azonban különbségek tapasztalhatók. A molekuláris diagnosztikai lehetőségek Észtország, Litvánia és Románia kivételével valamennyi tagállamban rendelkezésre állnak. A molekuláris diagnosztikai úton felismerhető PID megbetegedések száma azonban tagállamonként jelentősen eltér. A prenatális diagnózis hozzáférhetősége szintén változó. Kezelés immunglobulin pótlás valamennyi országban hozzáférhető, az otthoni kezelésen alapuló terápia azonban csak a tagállamok kis részére korlátozódik. Csontvelő-transzplantációra Litvánia és Románia kivételével valamennyi tagállamban lehetőség van, a génterápia lehetősége viszont csak négy tagállamban (Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság) biztosított. Ellátás a PID terápiák biztosítási fedezetére, és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések terén nagyok a tagállamok közötti eltérések. Az ESID különböző lépésekkel igyekezett elősegíteni a tagállamok között a PID felismerése és kezelése terén tapasztalt eltérések csökkentését. Ide sorolható többek között: - Egy páneurópai szintű online betegregiszter. - Az információcserét, a szakmai továbbképzést és a gyakorlati ismeretek átadását elősegítő munkacsoportok és nyári iskolák életre hívása. 28

30 - Különböző találkozók valamennyi tagállamban, melyeken az egyes országok szakértői megvitathatják, hogy saját országukban hogyan javíthatják az ellátás színvonalát. A jövőben további intézkedésekre van szükség az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. Diagnosztizálás - Az ESID irányvonalak teljes körű alkalmazásának biztosítása valamennyi tagállamban. - A PID molekuláris diagnosztizálását biztosító központok a betegek számára valamennyi tagállamban hozzáférhetőek legyenek. - A hozzáférhetőség növelése valamennyi szűrővizsgálat esetében. - A diagnosztizálás és a kezelés jobb pénzügyi fedezetének biztosítása a tagállamok egészségügyi rendszerein belül (pl. az intravénás immunglobulin pótlás visszatérítése). Ellátás és kezelés - A terápiás irányvonalak jobb megismertetése - Az intravénás immunglobulin (IVIG) kezelések visszatérítésének biztosítása - Fokozott tudatosítás helyi és EU szinten egyaránt - Az egyéb kezelések és ellátás, ezen belül az otthoni terápia hozzáférhetőségének javítása 29