A képalkotó vezérelte mintavételektől a lokoregionális tumorterápiáig

Átírás

1 A képalkotó vezérelte mintavételektől a lokoregionális tumorterápiáig Bánsághi Zoltán dr. Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Képalkotó Diagnosztikai Osztály, Budapest Az intervenciós radiológia közel 50 éves, dinamikus és minden klasszikus diszciplína gyakorlatát érintő fejlődésének robbanásszerű lendületet adott a korszerű, minimálisan invazív, személyre szabott és tumorspecifikus onkológiai ellátás elvárásaival való találkozása. Ebből a találkozásból született az 1980-as évek elején az onkointervenció. Mára ez a komplex feladatokat ellátó, sokszínű szakterület az intervenciós radiológia meghatározó felületévé vált. Az összefoglaló közlemény vázlatos áttekintést kíván adni az onkointervenciós radiológia szemléletéről és főbb területeiről. Orv. Hetil., 2015, 156(17), Kulcsszavak: intervencionális radiológia, onkointervenció, képalkotó vezérelte eljárások, chemoembolisatio, percutan ablatio, mikrohullámú ablatio, rádiófrekvenciás ablatio From image-guided biopsies to locoregional tumour treatments Infiltrating many traditional discipline, interventional radiology achieved a dynamic progress during the last 50 years. Collaboration with the modern, personalised, quality-sensitive oncology opened a blooming new horizon of oncointervention in the early 1980s. This complex field needs pluripotent skills and broadened view from the interventional radiologist. The aim of this paper is to summarize the menu of present and near-future therapeutic tools of oncointerventional radiology. Keywords: interventional radiology, oncointerventional procedures, image-guided therapy, chemoembolisation, percutaneous ablation, microwave ablation, radiofrequency ablation Bánsághi, Z. [From image-guided biopsies to locoregional tumour treatments]. Orv. Hetil., 2015, 156(17), (Beérkezett: február 6.; elfogadva: február 26.) Rövidítések ABS = automata biopsziás rendszer; DEB-TACE = gyógyszerkibocsátó gyöngyökkel végzett chemoembolisatio; FUSA, HIFU = fokuszáltultrahang-ablatio; HCC = hepatocellularis rák; IRE = irreverzíbilis elektroporézis; MWA = mikrohullámú ablatio; NSCLC = nem kissejtes tüdőrák; PEI = percutan alkoholos infiltráció; PTD = percutan transhepaticus drenázs; RFA = rádiófrekvenciás daganatroncsolás; SIRT = (selective internal radiotherapy treatment) radioembolisatio; TACE = transarterialis chemoembolisatio Az intervenciós radiológia olyan minimálisan invazív terápiás szakterület, ahol a radiológiai képalkotás eszközeivel vezérelve végzünk gyógyítóeljárásokat. Ennek a több mint 50 éves szakterületnek egyik gyorsan fejlődő, önálló területe az onkointervenciós radiológia. Az elmúlt 30 évben itt bekövetkezett robbanásszerű fejlődésnek az a magyarázata, hogy az intervenciós radiológia adta flexibilis, más terápiákkal jól kombinálható és kis megterhelést jelentő eljárásai rendkívül fontossá váltak az életminőség-orientált, személyre szabott ellátási igénnyel találkozó modern onkológia számára. Ezt erősíti a patológia robbanásszerű fejlődésén alapuló, tumorspecifikus, tumorválasz-alapú és nem utolsósorban egyéni és közösségi szinten is költséghatékony onkoterápiák iránti igény is. Az onkológiai ellátásba az onkointervenciós radiológia két felületen kapcsolódik be. A betegség megállapítá- DOI: /OH évfolyam, 17. szám

2 1. ábra A leggyakoribb mintavétel-vezérlő eljárás az ultrahang (a, b) és a CT (c, d). Az ultrahangvezérlésnél általában flexibilisebben tudjuk követni a szervek vagy a beteg légzési mozgását (a képen a jobb mellékvese transhepaticus biopsziája). A CT-vezérlés a gáztartalmú vagy csontos struktúrák esetén jobb ábrázolhatóságot jelent (a képen pertrochanter combcsontbiopszia) sa során a képalkotó-vezérelt mintavételekkel és a kezelésben a kuratív és palliatív terápiák, valamint a daganatok okozta, életkilátást, életminőséget egyaránt rontó szövődmények ellátásában. Képalkotó-vezérelt mintavételek Daganatos betegség klinikai és képalkotó eljárásokkal megalapozott gyanúja esetén bárminemű terápia megkezdéséhez multidiszciplináris onkoteam javaslatára van szükség. Ennek egyik feltétele, hogy a terápiás döntéshez a daganatról minél több tumorspecifikus adatot tartalmazó patológiai véleménnyel rendelkezzünk. A tumoron belüli heterogenitást és a nagyszámú immunhisztokémiai és molekuláris patológiai igényt és lehetőséget is figyelembe véve, ezt jelenleg leginkább szövettani mintavétellel tudjuk biztosítani. Az így nyerhető adatok képezik az alapját a többszakmás onkoteam által felállított, személyre és tumorra optimalizált terápiás algoritmusnak. Minden olyan esetben, amikor a minimálisan invazív képalkotó-vezérelt mintavétel elvégezhető, ezt kell előnyben részesíteni a nyitott, sebészeti mintavétellel szemben. Terápia előtti szövettani adatok nélkül pedig daganatterápiás lépés nem indítható el. A képalkotó-vezérelt mintavételnek jogi és definíciós feltétele, de egyben előnye is, hogy a mintavételi tű útját a bőrbe lépéstől kezdve folyamatosan és jelen idejűen irányíthassuk és követhessük. Ha ez az adott képalkotó módszer használata mellett nem áll fenn, akkor csak képalkotó eljárás kontrollálta ( vak ) mintavételről beszélhetünk. A képalkotó-vezérelt mintavételnél jelenleg használhatunk röntgenátvilágítást, ultrahangvizsgálatot, CT- vagy MR-vizsgálatot. Az onkointervenciós praxisban a leggyakoribb mintavétel-vezérlő modalitás az ultrahang és a CT (1. ábra). A mintavételek legelterjedtebben szabad kézi tű bevezetésével történnek (free hand technika). A mélyen fekvő kis célterületek biztonságos elérése és CT-vezérlés esetén az operatőr sugárterhelésének kizárása hívta életre az úgynevezett automata biopsziás rendszereket (ABS), ahol a tér három irányában lézerrendszerrel vagy rádióhullámokkal azonosított tűpozíció mellett a betegre rög- 2. ábra A leggyakrabban a biopsziás céltárgy CT-vizsgálatának képeit integráljuk az ultrahang jelen idejű vizsgálati képeivel. Így a real-time szúrást biztosító ultrahangvizsgálat ábrázolóképességét javítjuk az igen jó szöveti felbontást adó CT-vizsgálat volumetrikus adataiból származtatott kétdimenziós képekkel (Harmat Zoltán anyagából és engedélyével) évfolyam, 17. szám

3 3. ábra Klasszikus TACE-kezelésnél (a) Lipiodol nevű olajos kontrasztanyagot (a képen Petri-csészében) és vízoldékony citosztatikumot (a képen vörös cseppecskék az olajos Lipiodol tetején) használunk a chemoembolisatióhoz, transarterialisan katéteren keresztül beadva (b) a Lipiodol akkumulációja látható a tumorban zített robotszerkezet végzi a tű kontrollált bevezetését a célterületig. Fontos újdonság a napi gyakorlatban a képfúzió lehetősége [1, 2]. Ekkor például a CT-vel jól látható, de nehezen vagy nem szúrható célterület CT-képeit a flexibilisebb szúrást biztosító ultrahangvizsgálat jelen idejű képeire vetítve a két módszer anatómiailag identikus képeinek fúziójával hozunk létre tetszőleges síkú optimális képi és szúrástechnikai helyzetet (2. ábra). A képalkotó-vezérelt mintavételi igény folyamatos növekedését nem csak a daganatterápia kezdetén betöltött megkerülhetetlen helye adja. Tekintettel arra, hogy a daganatok igen gyors mutációs változásokra képesek, ma már relapsus vagy 1 évnél későbbi metachron áttét észlelésekor, illetve terápiarezisztencia kialakulásakor ismételt mintavétellel kell megbizonyosodnunk arról, hogy az eredeti szövettanban tapasztalt immunhisztokémiai, genetikai és receptorstátus-tulajdonságokban milyen mutációs változások álltak be. Ez a friss információ teszi lehetővé a megfelelő, és elkerülhetővé a már nem hatékony terápia alkalmazását. Klasszikus formáját az 1980-as években alakították ki hepatocellularis daganatok kezelésére [3]. Itt olajos embolisatiós anyag és vízoldékony citosztatikum elegyét használjuk (3. ábra). A módszer hepatocellularis rák (HCC) vonatkozásában igen jó, palliatív eredményű módszer. Az ázsiai irodalmi adatok alapján 5 éves túlélési eredményei 26 52%, ami a sebészeti reszekciók eredményeivel közel azonos [4]. Az eljárás vitathatatlan értékét mutatja, hogy más, ennél jóval eredménytelenebb és/ vagy költségesebb eljárás e betegségben csak akkor adható, ha intervenciós radiológus véleményezi a további TACE-kezelés alkalmazhatatlanságát. A klasszikus TACE újabb változata elsősorban kemoszenzitív áttéti májda- Kuratív, palliatív és besorolásjavító onkointervenciós terápiák Éren keresztüli eljárások Az éren keresztül végzett palliatív lokoregionális tumorterápiák döntő részében a tumort artériás érellátásán keresztül katéteres angiográfia során keressük fel és egyidejűleg lokális kemoterápiát és a tumortápláló erek lezárását, embolisatiót végzünk. A két mozzanat együttes alkalmazása esetén transarterialis chemoembolisatióról (TACE) beszélünk. A módszer lényege, hogy használatával a daganatban hypoxiát és igen magas, időben elhúzódó kemoterápiás hatást váltunk ki egyszerre. 4. ábra Májáttét mikroszkópos képén az érátmérőt embolisatiós gyógyszerhordozó gyöngyök töltik ki (nyíl). A gyógyszertartalmú embolisatiós gyöngyökkel végzett TACE-kezelésnél jelenleg kétféle citosztatikumot alkalmazhatunk. Ezeket a választott méretű embolisatiós szemcsékkel inkubálva, a citosztatikum a részecskékbe kerül és azzal a daganat érrendszerébe juttatva az embolisatio mellett a környezetbe lassan kijutó drog igen magas gyógyszer-koncentrációt eredményez a tumorban évfolyam, 17. szám 700

4 5. ábra A transarterialis radioembolisatio (TARE) során μm átmérőjű üveg- vagy resingyöngyöket adunk be, amelyek β-sugárzó ittrium-90 izotópot tartalmaznak. Ezek a részecskék prekapillárisszinten elakadva, körülbelül 1 mm sugarú gömbnek megfelelő területen fejtenek ki sugárhatást ganatok esetében eredményes [5] a citosztatikumot megkötni képes embolisatiós gyöngyök használatával végzett chemoembolisatio (DEB-TACE). Itt a gyöngyök méretének és a bennük megkötött citosztatikum fajtájának és mennyiségének alakításával a tumorban nemcsak választott mélységben tudunk igen nagymértékű hypoxiát előidézni (4. ábra), hanem a gyöngyökből lassan, intratumoralisan diffundáló drog miatt igen magas és elhúzódó droghatással is számolhatunk alacsony szérumszint mellett. A módszer colorectalis daganatok májáttéteinek vonatkozásában bizonyítottan jobb hatású, olcsóbb és kevésbé toxikus, mint a klasszikus szisztémás terápia [6]. A DEB-TACE technika potenciálisan alkalmas az apró embolisatiós gyöngyökbe mint kis postai csomagokba juttatott vírusok vagy biológiai válaszmódosító anyagok szuperszelektív tumorba juttatására is, ezért ennek a technikának nagy jövője valószínűsíthető. Nagyon izgalmas tudományos és terápiás lehetőséget jelent, ha ehhez hasonló módszerrel radioaktív embolisatiós részecskéket juttatunk a tumor érrendszerébe és ezzel radioembolisatiót (SIRT) végzünk (5. ábra). A jelenleg μm átmérőjű gyöngyökbe töltött béta-sugárzó részecskékkel végzett eljárás rendkívül drága, és használata egyelőre csak primer és áttéti májdaganatok vonatkozásában kellően dokumentált. Azokban az esetekben, amikor a daganat vérellátásának szuperszelektív embolisatiójára nincs mód vagy magas a non-target embolisatio veszélye (más erekbe is jut érelzáró anyag), a chemoembolisatio helyett eredményesen alkalmazzuk a transzkatéteres kemoperfúziót. Ilyenkor a célartériába ültetett tartós mikrokatéteren keresztül lehet igen jó palliatív eredménnyel csaknem folyamatos koncentrált kemoterápiás hatást előidézni (6. ábra). Ezt a technikát fej-nyaki és kismedencei daganatok esetében alkalmazzuk igen jó eredménnyel [7]. 6. ábra A kemoperfúzió az 1980-as évek után ismét reneszánszát éli. Különösen a fej-nyaki tumorok súlyos, életminőséget romboló műtéteinek túlélési eredménytelensége miatt, ezen a területen és a májáttéti daganatoknál (a, b) népszerű. Speciális formájú mikrokatéternek a célartériában történő rögzítése után infúzorral vagy port-on (c, d) át szekvenciálisan végzett lokális kemoterápiára alkalmas évfolyam, 17. szám

5 1. táblázat Percutan daganatroncsoló módszerek Hőablatiós módszerek Fizikokémiai módszerek Rádiófrekvenciás ablatio Lézer-termoterápia Cryoablatio Mikrohullámú tumorterápia 96%-os etanol Ecetsav Fokuszált ultrahang Irreverzíbilis elektroporézis A vénás rendszeren aktív tumorterápiát általában nem végzünk. (A szövődményelhárítás vonatkozásában a vénákra majd visszatérünk.) Érdemes azonban egy besorolást javító (down-staging) vénás intervenciót itt külön kiemelni: a vena portae embolisatióját. Az 1930-as évekre visszanyúló megfigyeléseken alapuló módszer alkalmas arra, hogy a vena portae azonos oldali lebenyágának embolisatiójával kiterjedt daganatos állapot esetén a reszekabilitást akadályozó kis, ellenoldali, megmaradó májvolument 3 5 hét alatt minimum 25 40%-kal megnövessze és ezzel az amúgy maradékmáj-volumen elégtelensége miatt irreszekábilisnak besorolt esetben a műthetőséget biztosítsa. E közel 20 éve használt intervenciós radiológiai eljárást szerencsére napjainkban elfogadni és igényelni kezdte a hazai májsebészet is [8]. Percutan tumorterápiák 7. ábra A rádiófrekvenciás daganatroncsolás a hőab latiók közé tartozik, ahol nagyfrekvenciás váltóáram megfelelően kialakított elektródán keresztül történő alkalmazása eredményezi a tumorba percutan, képalkotó-vezérléssel, laparoszkópos vagy intraoperatív módszerrel vezetett tűelektróda körüli koagulációs és dehidrációs nekrózist A fenti összefoglaló név alatt számos hasonló kivitelezésű, de eltérő fizikai alapon nyugvó eljárást ismerünk (1. táblázat). Mindegyikük fontos tulajdonsága, hogy szisztémás hatásuk és mellékhatásuk nincs, citosztatikus szert nem kell használnunk, ismételhető és akár ambulánsan is kivitelezhető eljárás. A fizikai-kémiai elven működő módszerek közül a percutan alkoholos infiltráció (PEI) alkalmazása a legrégibb. Mai ismereteink szerint 3 cm-nél kisebb HCC esetén a sebészivel közel azonos eredményességű kuratív potenciálú, olcsó, ismételhető és májkímélő ambuláns eljárás [9]. A thermoablatiók között a rádiófrekvenciás daganatroncsolás (RFA) a legelterjedtebb (7. ábra) [9]. Alkalmazzuk máj-, vese-, tüdő-, csont- és más lágyrész-tumorok primer és áttéti változatainál. Jelen technikai lehetőségek között általában 5 cm-nél kisebb daganatátmérőnél tudjuk a teljes térfogat thermocoagulatióját megcélozni. A módszer kuratív besorolást kapott és a reszekcióval azonos eredményességű 5 cm-nél kisebb HCC esetén, 2 cm-nél kisebb colorectalis májáttétek esetén. A sebészivel azonos eredményességgel használhatjuk I IIb stádiumú nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) esetén [10]. Reszekciós veszélyt jelentő légzésfunkciós paraméterek mellett hilusi nyirokcsomó-érintettség nélkül 4 cm tumorméretig elsőként választandó, kemoterápiával és sugárterápiával szinergista hatás miatt jól kombinálható módszer [11]. A mikrohullámú ablatio (MWA) hazánkban már használt, az RFA-hoz sok tekintetben hasonló eljárás. Mivel itt a hőképződés sokkal gyorsabb, ezért az RFA-nál tapasztalt hővesztési hatások kevésbé korlátozzák az alkalmazhatóságot. Eddigi tapasztalataink szerint ezzel a módszerrel valamivel nagyobb tumortérfogat ablálható. Egyes adatok szerint a tüdő-, a csont- és a vesedaganatok vonatkozásában az RFA-nál jobb eredménnyel alkalmazható [10, 11, 12]. A cryoablatio (8. ábra) az 1970-es évek nyitott sebészeti módszereként vált ismertté, de magas szövődményaránya és a módszer nehézségei miatt ott nem nyert pol- 8. ábra A hirtelen fagyasztáson, azaz negatív hőképződésen alapuló cryoablatio percutan használata kiváló eredményeket mutat vese- és tüdődaganatok kezelésénél. A módszer használatakor a gázok tágulása során fellépő hőelvonás elvén képzett jéglabda jól követhető CT-vezérlés alatt. A szövetpusztulást az intracellulárisan kialakult jégkristályok térfogatváltozása okozza (a: vesecryoablatio sematikus rajza; b: ép sejtek a kezelés előtt; c: a fagyasztás hatására intracelluláris jégkristályképződés indul meg; d: a jégképződés a sejtalkotók térfogatváltozását és pusztulását okozza; e: fagyasztás után dezintegrálódott sejtek) évfolyam, 17. szám 702

6 Daganatok okozta szövődmények intervenciós radiológiai ellátása 9. ábra A reverzíbilis elektroporézis (RE) több mint 150 éve ismert, az 1960-as évektől élelmiszer-ipari sterilizálás, valamint virológiai, gyógyszergyártási eljárások és kutatásoknál használt módszer a sejtfal átjárhatóságának időszakos megváltoztatására. Az irreverzíbilis elektroporézis (IRE) során alkalmazott elektromosimpulzus-csomagokkal visszafordíthatatlanul megnyitható a sejtfal, ami sejtpusztulást idéz elő. A két eljárás (RE és IRE) kombinációja rendkívül izgalmas szövetmanipulációs lehetőségeket jelent gárjogot. A fagyasztásos ablatio, mint percutan módszer, az ezredforduló óta reneszánszát éli, de fájdalmasan hiányzik a magyar intervenciós radiológia fegyvertárából. A fagyasztásos eljárás CT-vezérlés mellett ideálisan követhető, pontos, a pozitív hőhatással dolgozó fent bemutatott módszerektől eltérő intracelluláris hatású eljárás. Ideálisnak tartjuk vesedaganatok és centrális elhelyezkedésű tüdődaganatok, valamint nagyobb csontáttétek ablálására. A teljesség érdekében röviden említsük meg még a fentiektől eltérő alapelvű, két nagy jelentőségű módszert. A fokuszáltultrahang-ablatio (FUSA, HIFU) jelenleg az egyetlen olyan tumorablatiós módszer, amely a kültakaró sértése nélkül, azaz ténylegesen noninvazívan képes daganatok thermocoagulatiójára. Az MR- vagy ultrahangvezérelt beavatkozás során több száz vagy több ezer alacsony energiával dolgozó hanghullámforrást vezérelnek úgy, hogy a hangnyalábok egy tetszőleges fókuszpontban találkozva, ott rövid idő alatt rendkívül magas hőmérsékletet idéznek elő. E fókuszpont tervszerű elmozdításával, pontról pontra lehet nagyobb térfogatú daganatszövet teljes volumenét perc alatt ablálni. A módszer nagy valószínűséggel a jövő alapvető tumorterápiás eljárásává válhat [13]. Az irreverzíbilis elektroporézis (IRE) a sejtfal időszakos átjárhatóságának biztosítására évtizedek óta használt elektroporézis technikai módosításából származik. Ennek során a szövetekre ható rövid idejű feszültségcsomagok irreverzíbilisen destruálják a sejthatárt és apoptózist idéznek elő (9. ábra). A módszer még keresi a helyét, de valószínű, hogy a nem termikus elvű IRE és az elektroporézis kombinációja teljesen új tumorterápiás felületet fog nyitni. A daganatok okozta mortalitás sok esetben a szövődmények következménye. A két leggyakoribb, életet veszélyeztető szövődmény a vérzés és a passzázsakadály kialakulása. Az ismert vagy ismeretlen szövettanú daganat vérzésének sebészeti ellátása számos ellentmondást és veszélyeztető nehézséget rejt, ezért ilyen esetekben intervenciós radiológiai transzkatéteres embolisatiót lehet végezni. Ennek eszközei és szabályai merőben eltérnek a korábban taglalt terápiás tumorembolisatio elveitől. Ilyen esetekben főként, ha a vérző daganat szövettana nem ismert és kezelése még nem kezdődött meg a vérző tumorban a stasis elérésére és a vér nyomásának megszüntetésére kell törekedni, a mély tumorágy destruálása nélkül, meghagyva a későbbi terápiás lehetőségekhez a tumor erezettségét és oxigenizációját. A tumor okozta passzázsakadály sok esetben a daganat jelenlétére mutató első jel. Ilyen a fájdalmatlan icterus vagy az ileus. Mindkét állapot az életet közvetlenül veszélyezteti, függetlenül attól, hogy milyen és mennyire előrehaladt daganat okozza. Ezek sebészeti ellátási kényszere csaknem mindig magas komplikációval és mortalitással jár, legtöbb esetben lehetetlenné téve vagy súlyosan késleltetve a választható onkoterápiát. Az epeúti passzázsakadály megszüntetésében az endoszkópos módszerek mellett nagyon gyakran van szükség az intervenciós radiológia kínálta percutan transhepaticus drenázs (PTD) különböző formáira vagy a primeren sikertelen endoszkópos stentfelhelyezést mégis lehetővé tevő úgynevezett randevútechnikára (10. ábra). Az akut vastagbél-elzáródás a béldaganatok körülbelül 20%-ában az első tünet. Az ilyenkor végzett kényszerű bélműtétek intra- és perioperatív mortalitása 25%, mor- 10. ábra Az epeúti elzáródások jelentős része endoszkópos úton nem rendezhető. Ekkor percutan kontrasztanyagos feltöltést (PTC) végzünk (a), majd a szűkületen vagy elzáródáson át a duodenumba vezetett drénnel PTD-t alakítunk ki (b), és megfelelő körülmények közt percutan behelyezhető öntáguló epeúti fémstentet használunk az elzáródás fiziológiás rendezésére (c) évfolyam, 17. szám

7 11. ábra Az akut bélelzáródás ellátására alkalmas eljárás a stentimplantáció. Ileust okozó, szűkítő rectumtumor irrigoszkópiás (a) és CT-képe (b). Eredményes stentbehelyezés utáni CT-kontroll (c). A stentek használata lehetővé teszi a sürgősségi műtét elkerülését, a kényszerű stomaképzést és a megfelelő radiokemoterápia eredményes kivitelezését (d). Ezt követően a stentek 43%-a elektív onkológiai műtét során az előkezelt tumorral együtt eltávolításra kerül (e) biditása 50%, az életminőséget súlyosan rontó stomaképzés aránya magas, és mindezek következtében gyakran halasztást szenved a komplex onkológiai ellátás. A kényszerű műtét mind gyakrabban használt alternatívája az endoszkópos vagy intervenciós radiológiai stentimplantáció a szabad passzázs biztosítására (11. ábra). Az elmúlt közel 20 évben összegyűlt adatok alapján a colonstent-implantáció technikai sikeressége 94%, míg funkcionális sikeressége 81 89%. A stentimplantáció az esetek 43%-ában átmeneti (bridging) megoldás és a paszszázs rendeződése, a státusfelmérő vizsgálatok és az onkoteam döntése után elektív sebészeti műtét során eltávolítható, míg kicsit több mint a fele végleges palliációt jelent, elkerülve az életminőséget rontó, de egészséghaszonnal nem járó sebészi beavatkozást. Következtetések Az intervenciós radiológia onkointervenciós területe gyorsan bővülő eszköztárral az onkológiai problémák mind szélesebb körében kínál mára már megkerülhetetlen minimálisan invazív és jó életminőséget biztosító diagnosztikus, terápiás, besorolásjavító és szövődményelhárító lehetőségeket. Ezen eljárások legtöbbje többször ismételhető, más terápiákkal és egymással kombinálható és kombinálandó. Az onkointervenció optimális használatának és az egyenlő beteghozzáférésnek feltétele a többszakmás folyamatos párbeszéd. Ezért szükséges, hogy az intervenciós radiológus minden hazai onkoteam állandó tagja legyen. Anyagi támogatás: A közlemény megírása anyagi támogatásban nem részesült. A cikk végleges változatát a szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőnek nincsenek érdekeltségei. Irodalom [1] Valerio, M., Donaldson, I., Emberton, M., et al.: Detection of clinically significant prostate cancer using magnetic resonance imaging-ultrasound fusion targeted biopsy: A systematic review. Eur. Urol., 2014 Nov 1. pii: S (14) [Epub ahead of print] [2] Koethe, Y., Xu, S., Velusamy, G., et al.: Accuracy and efficacy of percutaneous biopsy and ablation using robotic assistance under computed tomography guidance: a phantom study. Eur. Radiol., 2014, 24(3), [3] Nakakuma, K., Tashiro, S., Hiraoka, T., et al.: Studies on anticancer treatment with an oily anticancer drug injected into the ligated feeding hepatic artery for liver cancer. Cancer, 1983, 52(12), [4] Takayasu, K., Arii, S., Ikai, I., et al.: Prospective cohort study of transarterial chemoembolization for unresectable hepatocellular évfolyam, 17. szám 704

8 carcinoma in 8510 patients. Gastronterology, 2006, 131(2), [5] Bánsághi, Z., Kaposi, N. P., Lovas, G., et al.: Cerebral iodized lipid embolization via a pulmonary arteriovenous shunt: rare complication of transcatheter arterial embolization for hepatocellular carcinoma. World J. Surg. Oncol., 2013, 11, 122. [6] Martin, R. C., Joshi, J., Robbins, K., et al.: Hepatic intra-arterial injection of drug-eluting bead, irinotecan (DEBIRI) in unresectable colorectal liver metastases refractory to systemic chemoterapy: results of multi-institutional study. Ann. Surg. Oncol., 2011, 18(1), [7] Fiorentini, G., Aliberti, C., Tilli, M., et al.: Intra-arterial infusion of irinotecan-loaded drug-eluting beads (DEBIRI) versus intravenous therapy (FOLFIRI) for hepatic metastases from colorectal cancer: Final results of a phase III study. Anticancer Res., 2012, 32(4), [8] Benson, A. B. 3rd, Geschwind, J. F., Mulcahy, M. F., et al.: Radioembolisation for liver metastases: results from a prospective 151 patient multi-institutional phase II study. Eur. J. Cancer, 2013, 49(15), [9] Vogl, T. J., Lindemayr, S., Naguib, N. N., et al.: Nonselective transarterial chemoperfusion: a palliative treatment for malignant pleural mesothelioma. Radiology, 2013, 266(2), [10] Shindoh, J., Vauthey, J. N., Zimmitti, G., et al.: Analysis of the efficacy of portal vein embolization for patients with extensive liver malignancy and very low future liver remnant volume, including a comparison with the associating liver partition with portal vein ligation for staged hepatectomy approach. J. Am. Coll. Surg., 2013, 217(1), [11] Chen, X., Liu, H. P., Li, M., et al.: Advances in non-surgical management of primary liver cancer. World J. Gastroenterol., 2014, 20(44), [12] Bánsághi, Z.: The role of radiofrequency ablation in the treatment of malignant tumors. Openings and limits. [A rádiófrekvenciás ablatio helye a malignus daganatok kezelésében. Lehetőségek és korlátok.] Magy. Seb., 2008, 61(2), [Hungarian] [13] Wu, F.: High intensity focused ultrasound: A noninvasive therapy for locally advanced pancreatic cancer. World J. Gastroenterol., 2014, 20(44), (Bánsághi Zoltán dr., Budapest, Tétényi út , zoltan.bansaghi@gmail.com) A rendezvények és kongresszusok híranyagának leadása a lap megjelenése előtt legalább 40 nappal lehetséges, a 6 hetes nyomdai átfutás miatt. Kérjük megrendelőink szíves megértését. A híranyagokat a következő címre kérjük: Orvosi Hetilap titkársága: Budai.Edit@akkrt.hu Akadémiai Kiadó Zrt évfolyam, 17. szám