A RENESZÁNSZ MŰVÉSZETE XIV-XVI. sz. ITÁLIA építészet

Átírás

1 A RENESZÁNSZ MŰVÉSZETE XIV-XVI. sz. ITÁLIA építészet

2 TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Renaissance/francia, rinascimento/olasz szó: újjászületést jelent középkori társadalmi viszonyok bomlása Itáliában megindul (XIII-XIV. sz. fordulóján) antik római szemlélet -> a polgári rend eszménye az antik művek által új szellemi irányzat indul, amely a klasszikus ókori és a keresztény eszme szintézisén alapul, a humanizmus. Újkori természettudományos gondolkodás (a tudományosan igazolt tényeket az egyház támadta) Reformáció (Luther 1517): visszatérés a Szentíráshoz

3 Humanizmus = a reneszánsszal összefonódó szellemi áramlat Humanizmus (Petrarca által elindított irányzat): felszabadította a tudományos kutatást az egyház gyámsága alól -> művészet és tudomány kettéválása (XVI. sz) Görög és latin irodalom alkotásainak megismerése Sokoldalúan művelt személyiség Emberközpontú szemléletmód Egyéniség/hírnév kiemelkedhetett a közösségből Alkotások egyedi vonásai humanizmus terjedésében nagyban közrejátszott Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás (XV. sz. közepe) -> XV. sz. végére Európa szerte nyomdák alakulnak: Mo. Hess András

4 Művészettörténet-írás atyja: Giorgio Vasari A reneszánsz-kor nagy itáliai művészeinek életrajz írója Maga is festő és építész: az Uffizi képtár épületének tervezője Firenzében Talán ő használja először az újjászületés kifejezést

5

6

7 Művészet és tudomány Firenze: tudományos kutatás központja kezdetben festészet, szobrászat; anatómia, kémia, csillagászat, geometria, természettudományok, stb. Valóság kutatása, hiteles bemutatására törekednek perspektíva szabályainak kidolgozása Gazdag mecénások támogatják a művészeket (Mediciek/Firenze, Sforzák/Milánó, Borgiák/Róma) Polihisztor jellegzetes reneszánsz művész (lsd. Leonardo) sokoldalúan képzett tudósok, előtérbe kerül az ember egyénisége, ekkor alakul ki a művész fogalma (szignó)

8 Az építészet általános jellemzői a gótika függőleges tagolásával ellentétben a vízszintes irány hangsúlyozása jellemzi -> tagozás: oszlopok, pilaszterek, párkányok; nyílás-keretezés; különböző felületképzések egyszerű szépség: vonalak és tömegek harmóniája szimmetria, tiszta felépítés zárt hatású, befejezettség érzését árasztó antik római tagozatokat fejleszti tovább (oszloprendek, timpanon, ) helyiségek átriumos belső udvart vesznek körül kupolával fedett, centrális, szabályos tér díszítés: sgraffito, stukkó, mintában lerakott márványpadló, stb. világi építészet egyenrangú az egyházi építészettel paloták, kastélyok, polgári bérházak, villák, városházak, egyetemek, könyvtárak, stb. palazzo = palota, a kor építészeti tömegformálását megvalósító épület

9 építészek: világi mesterek, művészetek több ágát gyakorolják Vitruvius újrafelfedezése (Tíz könyv az építészetről), oszloprendekkel, városépítészettel, épület-típusokkal stb. foglalkozó könyvek megjelenése. világi épületek jellegzetességei: tükör- és teknőboltozat; kazettás síkfödém; homlokzat: rusztika, kváderkő egyházi épületek jellegzetességei: általában központos alaprajzok (görögkereszt, 9osztatú tér, hosszházas) kereszt-, kolostorboltozatok; cikkelyes-, függő- v. csegelyes-tambúros kupolák; kulisszahomlokzat

10 Téreszmény = centrális tér, tökéletes forma, hosszház (hagyományos forma) Térfedés: 1. síkmennyezet Térfedés: 2. félköríves donga (kazettás díszítés, eltűnik a gótikus csúcsív, eltűnik a bordás szerkezet, félköríves boltozat - antikvitás) Térfedés: 3. centrális tér és kupola

11 Arányok Lépték = ember Leonardo Vitruvius építészeti könyvéhez készített ábrája Nyugodt, kiegyensúlyozott Statikus jelleg Világos, áttekinthető Megszerkesztett Alapegységek (MODUL) használata a tervezésnél

12 Fibonacci 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13 A : B = B : (A+B) GOLDEN RATIO

13 Az itáliai művészet korszakai XIV. sz. trecento / protoreneszánsz v. késő gótika/ (Giotto, Cimabue, Lorenzetti, Pisanello, Brunelleschi ) XV. sz. quattrocento / korai reneszánsz / (Masaccio, Fra Angelico, Botticelli, Alberti, Bramante ) XVI. sz. cinquecento / érett reneszánsz / (Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Tiziano, Tintoretto, Veronese, Palladio )

14 Az itáliai építészet kialakulás: XV. sz eleje, Toszkána korai reneszánsz: , központ Firenze Brunelleschi, G. da Sangallo, érett reneszánsz: , közp. Róma Bramante, Peruzzi, A. da Sangallo, Michaelangelo, Sansovino (Velence) késő reneszánsz: , felbomlás Vignola

15 Reneszánsz építészet vezető mesterei Filippo Brunelleschi ( ) Lelencház, San Lorenzo templom, Santa Maria del Fiore kupolája, Pitti-palota Leon Battista Alberti ( ) Rucellai-palota, Sta Maria templom homlokzata, San Andrea templom Benedetto da Maiano ( ) Strozzi-palota Donato Bramante ( ) Tempietto, Vatikáni palota

16 Michaelangelo Buonarroti ( ) Szt. Péter székesegyház kupolája és oldalhomlokzatai, Bibliotheca Laurenziana Andrea Palladio ( ) Theatro Olimpico, Palazzo Valmarana Giacomo Barozzi da Vignola ( ) Il Gesú templom Michelozzo di Bartolomeo ( ) Medici-palota

17 Filippo Brunelleschi ( ) szobrász, aranyműves, építész fő művei Firenzében találhatók a perspektíva geometrikus szabályainak lefektetése Toscanelli matematikussal 1420 körül Paolo Uccello: Brunelleschi arcképe

18

19

20 Firenze, a dóm kupolája (1420-ban kezdik) A székesegyházat a XIV. sz. közepén kezdik építeni. ~40m átmérőjű, nyolcszög alaprajzú tér fölé kettős héjú kolostorboltozat épült. Santa Maria del Fiore ( ) -laterna (Verocchio-aranyozott rézgömbje) -kettős bolthéj -tambur (kupoladob) -négyezeti tér

21 kettős héjszerkezet: a vastagabb belső héj halszálkafalazással készült, spirálvonalban felhaladó bordával > a boltozat így a gömbkupolához hasonló szerkezet, mely építéskor is önhordó (gazdaságos)

22

23

24

25

26 _IOPlGPQPuM Centrális elrendezés Oszlopok Laterna (lanterna): világító lámpás

27

28 Firenze, Ospedale degli Innocenti (1421 k.) Lelencház

29 az első reneszánsz épület, melynek homlokzatán az antik stílus jellegzetességei láthatók (oszlopok, archivoltok, párkányok, ablakkeretek, stb) homlokzat harmóniája oszlop magasság/térköz; tengelyek Alsó rész nyitott árkádsor, felső szint zárt alaprajzi elrendezése: kolostorokhoz hasonló, négyszögletű udvar, árkádíves folyosóval övezve

30

31 Ospedale degli Innocenti Firenze Főpárkány Zárt falsík Timpanonok Kis ablakok Osztópárkány a szintek között Loggia, levegős

32

33

34

35 Firenze, Capella Pazzi a Pazzi család kápolnája, a Sta. Croce udvarán található. Kora reneszánsz legjelentősebb műve, példamutató szerkezetű építmény (pl. Bramante a Szt. Péter bazilika kupolája) - Előcsarnok (portikusz) 6 oszloppal - kápolna tere - szentély 1 : 2 : 1 arányú A fény árnyékok nélküli -> szórt fény alkalmazása. Az előcsarnok összekötő híd a kinti erős fény és a benti puha, szórt fény között. Csegely zónában kerek képmezők (tondo) Cikkelyes kupola 12 apostolok

36

37

38 SANTA CROCE PAZZI kápolna

41 Leon Battista Alberti ( ) az egyetemes képzettségű reneszánsz embertípus egyik legkiválóbb képviselője - tudomány és művészet átfogó ismerete elméleti írások tíz könyv az építészetről (lsd. Vitruvius)

42 Firenze, Santa Maria Novella-templom középkori hosszházas templom > mellékhajók félnyeregtetőit takarni: 1-1 volutával kapcsolta össze a szinteket = márvány kulisszahomlokzat az alsó szint inkrusztrációja eredeti, Alberti az oszlopokat, pilléreket és felső szintet tervezte Megszerkesztettség, alapegység (modul) használata a tervezésnél! homlokzata ( )

43 Mantova, San Andrea-templom belseje az eredeti tervek alapján, Alberti halála után épült. Térelosztását gyakran utánozták a reneszánsz és barokk építészek. Háromhajós, klasszikus bazilika (a római Maxentius-bazilika) továbbfejlesztése: Latinkereszt; egyetlen, dongaboltozattal fedett hosszhajóból áll, melynek négyezetét kupola fedi. a hosszhajóból kápolnasor nyílik mindkét oldalon

44 Firenze, Palazzo Rucellai ( ) - A palotát Giovanni Rucellai rendelte meg, gazdag firenzei kelmefestő. - a firenzei hálósan tagolt palotatípus jellegzetes példája cinquecento - a korábbi erőd jelleg megszűnt, egy helyett két bejárata van, és mindkettő felett nagyobb méretű az ablak. - Colosseum motívumra utaló, kváderkövekből épült homlokzatot a vízszintes övpárkányok és a szintenként megjelenő lizénák és félköríves záródású ikerablakok osztják fel azonos területekre. - Félemelet (mezzanin)

45

46 Benedetto da Maiano ( ) Firenze, Palazzo Strozzi / korai ren.

47 A kora reneszánsz firenzei palotatípusának legkiérleltebb emléke. Rusztikus palotahomlokzat kváderköves (felfelé finomodó) 3 szintes épület vízszintes tagoltság: hangsúlyos övpárkányok és mély kiülésű koszorúpárkány Fsz: tengelyben félköríves záródású kapu és négyzet alakú kis ablakok Emeletek: félköríves záródású ikerablakok, kváderköves összekötő ívekkel lezárva Szimmetria jellemzi

48 Ifj. Antonio da Sangallo ( ) Róma, Palazzo Farnese / fejlett ren.

49 Palazzo Farnese, Róma, , Sangallo, Michelangelo Három szint: Ión oszlopok Dór oszlopok Nyitott árkádsor Négyzetes belső udvar Kapunál kváderkövek

50 A palotát Alessandro Farnese (III. Pál pápa) számára építették. Firenzei palotatípus: zárt tömeg, vízszintes tagolás, udvar Római: nyílásformák, nyíláskeretezés 3 szintes, szimmetrikus homlokzat tagolása: Kváderköves díszítés a kapuzatnál és az épület sarkain Kapu feletti ablak-kiemelés -> Farnese-család címere Nyitott árkádsorral övezett négyzet alakú belső udvar. 3 szint: 1 szint - dór 2 szint - ión féloszlopok, colosseum-motívum korinthoszi lizéna A 3. szintet Michaelangelo fejezi be. Az épületet környezetével együtt tervezik (előtte található térrel)

51

52 P. Strozzi P. Rucellai P. Farnese

53 Érett reneszánsz (cinquecento) A XV. században alkotók az ókortól csak a gondolkodásmódot kölcsönözték, a XVI. században a szemlélettel együtt magukévá tették a járulékos külső jegyeket is. Tehát az itáliai építészet feltámasztotta az antik építészet alapelveit és formajegyeit. Az érett reneszánsz legnagyobb építészei közé tartoztak: Bramante, Michelangelo, Raffaello és Palladio. Az új stílus megteremtésének helyszíne Róma lett. Oka a nagy mennyiségű antik rom előkerülése, és a Rómát megújítani kívánó pápai megrendelés. Új művészeti központok alakultak ki, Firenze után Róma és Velence. Legnagyobb építkezések a vatikáni palotaegyüttes és a Szt. Péter Székesegyház.

54 Andrea Palladio ( ) észak-itáliai építész klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű paloták és villák oszlop- és pillérarchitektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (Palladio - motívum), új arányú és jellegzetes ritmusú kényelem-tartósság-szépség Vicenza, Velence

55 Palladio motívum:

56 Vicenza, Palazzo Valmarana (1566) érett reneszánsz

57 Szűk utcában található Nagyoszloprendes palotahomlokzat: Az alsó két szintet átfogó lizénák vertikális irány Legszélső oszlopok eltérnek! Magas alsó szintet mezzanin osztja meg Koszorúpárkány Felette szobrokkal díszített attika

58 Vicenza mellett, Villa Rotonda ( ) érett reneszánsz

59 Centrális villa /kéttengelyes/ új típus alakult ezzel ki (klasszicizmusban újra felfedezik) A villa közepét kör alaprajzú kupolatér foglalja el (félgömb kupola), azt veszik körül négyzet alakban, egy-egy traktussal a helységek. A négyzetes tömbhöz a homlokzatokon timpanonnal záródó, hatoszlopos ión portikuszok csatlakoznak. Alépítmény Pofafalak közé fogott széles lépcső vezet fel

60 Vicenza, Basilica (1549)

61 Vicenza, középkori városháza Homlokzatokon colosseum-motívum továbbfejlesztett, hármas nyílású változata -> Palladio-motívum Körben loggiás homlokzat Földszinti loggia dór Emeleti loggia ión A homlokzatokat a zárópárkány felett szobrokkal díszített ballusztrád koronázza.

62 Vicenza, Teatro Olimpico

63 A Teatro Olimpico Palladio utolsó műve, és legnevezetesebb mesterműveinek egyike építését hosszú tanulmányozás előzte meg: ókori színházak romjai Vitruvius: De architectura perspektivikusan rafinált szerkezetet hozott létre színpad előtere egy diadalív, a 3 kapun keresztül a képzeletbeli tér perspektivikusan kialakított házai láthatóak

64 Donato Bramante ( ) olasz építész, festő és mérnök a milanói, majd római reneszánsz nagymestere.

65 . Róma, Tempietto, San Pietro in Montorio (1502)

66 A fejlett reneszánsz első nagy emléke, mely az antik építészetet élesztette újjá. A cinquecento központja Róma, ekkor kedvelték a centrális tereket. - kör alaprajz -> rotunda - lépcsős alépítmény - kívül 16 római dór oszlop (körperipterosz), triglifes fríz és körpárkány, felette ballusztád - pilaszterek közt mindkét szinten váltakozó félköríves és egyenes záródású fülkék - a magas tamburon kettős héjú félgömb-kupola, lanterna

67

68 Szent Péter kivégzése helyén

69 Tempietto = templomocska Centrális elrendezés Dór oszlopok, cella Laterna

70 Michelangelo Buonarroti ( ) A század legnagyobb és legeredetibb művészegyénisége. Szobrász, festő, építész. Erőteljes, egyéni stílusában már a barokk stílus jelentkezik. Építészeti munkássága: Róma, San Pietro kupolája Róma, piazza di Campidoglio Firenze, Medici-család sírkápolnája

71 Róma, Szt. Péter bazilika kupolája Bramante terve

72 A kupolát Michelangelo tervezte, görögkereszt alaprajzú tér fölé. Egy magas dobon/tamburon álló kupolát képzelt el, de mielőtt megvalósíthatta volna terveit, meghalt. Giacomo della Porta fejezte be M. tervei alapján végül az alaprajz később latinkereszt lett, terveivel ellentétben.

73 Róma, piazza di Campidoglio

74 A Capitolium (olaszul: Campidoglio) Róma hét dombjának egyike, leginkább tisztelt mind között (szentélyek, templomok álltak itt) ma is M. tervei alapján néz ki a tér. a tér közepén Marcus Aurelius aranyozott bronzszobra áll(t). a tér 3 oldalán M. által tervezett, ill. felújított paloták vannak: Palazzo Senatorio (városháza) épületéhez balról és jobbról két oldalszárny csatlakozik, azonos homlokzattal a 4. oldalon a széles díszlépcső van, mely felvezet a térre

75 Giacomo Barozzi da Vignola ( ) Il Gesú-templom / késő ren.

76 Il Gesú-templom (Il Gesú-olaszul Jézus) Jezsuiták számára épült a barokk építészet archetípusa (csigavonal, hajlított formák és alakzatok) csarnoktemplom, a szentély előtti négyezet kilencosztatú Kupola / tambur / csegely / lanterna homlokzatát Giacomo della Porta fejezi be

77

78 Palotaépítészet Palazzo Tagolás hármas ablakok palazzók Benedetto Maiano Cronaca: Palazzo Strozzi, Firenze

79 Palazzo Contarini dal Bovolo Palazzo Dario

80 Kastélyok Loire menti kastélyok Blois, Chambord, Chenonceaux

81 Blois

82 Chambord terem, 365 kandalló, várkastély és lakótorony, belső udvar Erődszerű, hatalmas ablakokkal, tornyokkal, meredek tetőkkel

83 Chambord

84 Chenonceaux

85 Vaszilij Blazsennij (Boldog Vazul) székesegyház Moszkva, Rettegett Iván építtette (mongol győztes csaták) 9 templom összeépítve, aszimmetrikus alaprajz és szerkezet Hagymakupolák a XVII. sz.-ban kerültek fel Legmagasabb kupola 57 m

86

87

88

89

90 Magyarországi építészeti emlékek Bakócz kápolna, Esztergom, Bakócz Tamás érsek építtette Alaprajza korai reneszánsz kápolna: görögkereszt alaprajz, bronz kupolával Az első centrális alaprajzú szakrális épület Itálián kívül Vörösmárvány, az oltár fehérmárvány (Andrea Ferucci)

91 A kápolnát 1823-ban 1600 db-ra szedték és beépítették az új székesegyházba Bakócz Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri és egri püspök, esztergomi érsek, és névleges konstantinápolyi pátriárka. Évtizedekig Magyarország legnagyobb hatalmú ura. Az egyetlen magyar pap 2013 februárjáig, akinek komoly esélye volt, hogy pápa legyen.

92 Bakócz kápolna, Esztergom

93 Sárospataki vár

95 A sárospataki vár Lorántffy-loggiája

97 Eredet 13.sz., várfal, palota 15.sz. Reneszánsz: Perényi szárny 16.sz. Loggia és lépcső íveit toszkán oszlopok tartják Reneszánsz balusztrádok és oszlopszékek Sárospataki vár

98 Visegrádi királyi palota

99 Visegrádi királyi palota 1476-tól, Mátyás kezdeményezése Giovanni Dalmata (építményei, szobrai) Palotakápolna (későgótikus reneszánsz átalakítások) Díszudvar: loggia balusztrádokkal (báboskorlát) Herkules-kút

100 A Visegrádi Madonna

103 Budai vár, királyi palota 1470, Mátyás átépítés (Zsigmond) Díszudvar kúttal, olasz mesterek Trapéz alakú centrum, függőkertek K: Corvina könyvtár D: trónterem Ny: ebédlő az emeleten

104 Buda 1493-ban, a kép bal szélén a királyi palotával, Hartmann Schedel Világkrónikájából