ERDÉLY 2015 HÁROMSZÉKI FEJLESZTÉSI KONFERENCIA SEPSISZENTGYÖRGY, DECEMBER 10. A KONFERENCIA ÖSSZEGZİJE ÉS ÁTIRATAI

Átírás

1 ERDÉLY 2015 HÁROMSZÉKI FEJLESZTÉSI KONFERENCIA SEPSISZENTGYÖRGY, DECEMBER 10. A KONFERENCIA ÖSSZEGZİJE ÉS ÁTIRATAI 1

2 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEGZİ ELEMZÉS 4 KÖSZÖNET 7 ÁLTALÁNOS BEMUTATÓ 8 ELVI FELVEZETİ 10 A KONFERENCIA ELİADÓI 12 KÖSZÖNTİ BESZÉDEK 13 BAGOLY MIKLÓS KÖSZÖNTİJE 13 KLÁRIK LÁSZLÓ KÖSZÖNTİJE 13 HAJDÚ GÁBOR BESZÉDE 15 PLENÁRIS ELİADÁSOK 17 KORODI ATTILA: MERRE AZ ARRA HÁROMSZÉKEN? 17 KLÁRIK LÁSZLÓ: KI? MIÉRT? HOGYAN? MILYEN IRÁNYBA? 23 KERESZTÉLY IRMA: A ROMÁNIAI MAGYAR KÖZOKTATÁS KIHÍVÁSAI 26 VAJDA LAJOS: KLASZTEREK HÁROMSZÉKEN, A GAZDASÁGI FEJLİDÉSBEN, A FEJLESZTÉSBEN 31 SZAKÁTS ISTVÁN: A KULTÚRA TÁRSADALMI HOZADÉKA 34 SZEKCIÓ 1: VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS ÉS TURIZMUS 40 SEER LÁSZLÓ: A HAZAI ONLINE MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ BOSZORKÁNYKONYHÁJA 40 FARKAS LEVENTE: ÚJRA KELL KEZDENI MINDENT? 44 2

3 SZABÓ TIBOR: TURISZTIKAI KLASZTEREK SZÉKELYFÖLDÖN 45 HOZZÁSZÓLÁSOK 48 SZEKCIÓ 2: OKTATÁS-SZAKKÉPZÉS-FELNİTTKÉPZÉS SZEREPE A FEJLESZTÉSBEN 55 KELEMEN TIBOR: A TUDÁS ÉRVÉNYESSÉGE NAPJAINK TÁRSADALMÁBAN 55 VERES EMİKE: PEDAGÓGUS ÉS DIÁK. KIÉ A FELELİSSÉG? 59 BOTOS ERIKA: PEDAGÓGUSKÉPZÉS HÁROMSZÉKEN 61 SZEKCIÓ 3: TÉRSÉGFEJLESZTÉS, CIVIL PARTNERSÉG 66 BAGOLY MIKLÓS: KLASZTEREK A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ALAPJAI (KOVÁSZNA MEGYEI FAIPARI KLASZTER) 66 SOMODI ZOLTÁN: AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA SZEREPE A TÉRSÉGFEJLESZTÉSBEN 67 SAJTÓVISSZHANG 74 ERDÉLY HÁROMSZÉKI FEJLESZTÉSI KONFERENCIA 80 ERDÉLY 2015 FEJLESZTÉSI KONFERENCIA: MEGÉRZÉS HELYETT TAPASZTALAT KELL 81 KONFERENCIA A FEJLESZTÉSRİL FERENCZ CSABA 82 FEJLESZTÉS ÉS INFORMÁCIÓÁRAMLÁS 83 KONFERENCIASOROZAT ERDÉLY FEJLESZTÉSÉRİL 84 RAJTOLT AZ ERDÉLY 2015 KONFERENCIASOROZAT 85 3

4 ÖSSZEGZİ ELEMZÉS A Székelyföld-koncepcióban Háromszék mintegy kistestvérként szerepel egy erısebb Hargita megye mellett. Ha valaki Google-ben keres a Kovászna, Covasna, Háromszék kulcsszavakra, Wikipedia találatot, Kovászna város honlapját olvashatja az elsı találatok között. Hálátlan a megye helyzete, hiszen egyik fürdıvárosának neve azonos a megyéjével, és az internetes reklámjellegő építkezés a kisvárosnak mindeddig jobban sikerült, vagyis a találatokban is jobban szerepel. Pozitív eredmény, hogy a megyei tanács honlapja megújult, felhasználóbarát, érzıdik rajta a tudatos és rendszeres kommunikáció. Hogy miért Google-találattal és Wikipedia oldallal kezdjük ezt az összegzıt? Mert az információkeresésben ezek a szabad hozzáféréső források a meghatározók 2009-ben, és 2010-ben is. A térség helyzetére és fejlıdésére kitérve, bár Románia kormányzásában egy évre megszőnt a romániai magyar kisebbségi érdekképviselet, a megye mégis jelentıs forrásokat tudott bevonni a térség fejlesztésére, igaz az összegek zöme infrastrukturális fejlesztésre fordítódott, ami a Klárik László által említett napi egy millió eurót fel is emészti. Háromszék, vagy tágabb és közigazgatási értelemben Kovászna megye Sespsiszentgyörgycentrikus. Bár a székeknek saját fıvárosuk van, ezek lakosságszám, kulturális és gazdasági intézmények, szervezetek szempontjából sokkal kisebbek, mint a megyeszékhely. Sepsiszentgyörgynek azonban szembe kell néznie azzal a sajátos esettel is, hogy mindössze harminc kilométerre fekszik egy igazi romániai nagyvárostól, amelynek bizonyos szempontból vonzáskörzetébe is tartozik, illetve idınként kertváros, külváros szerepét veszi fel. Középtáv Kovászna megye nem rendelkezik középtávú fejlesztési stratégiával, ami a lakosság, a vállalkozók, civil szervezetek és közintézmények számára egyfajta irányt, víziót szabna meg a jövıre (mondjuk 2015-re) vonatkozóan. A fejlesztési stratégia kérdése ennél árnyaltabb azonban, hiszen azok a térségek, települések lakossága és szervezetei, amelyek rendelkeznek is fejlesztési stratégiával, nem érzik ennek fontosságát, és emiatt ez egy egyszerő dokumentummá minısül 4

5 vissza, amelynek nincs reális hatása a térség fejlıdésére. Hiányzik az összehangolt stratégiai gondolkodás kultúrája. Ettıl függetlenül a PONT úgy látja, egy nyilvános elıkészítı konzultációra, megfelelı szakmai háttérelemzésre épülı stratégiára szüksége van a megyének, mi több, ezt adott ágazatokon belül megfogalmazott operatív tervek egészíthetik ki, amelyek már gyakorlati síkon fordítják le a célkitőzéseket, és konkrét fejlesztési projektek formáját öltik. Ezt követıen a már említett napi egy millió euró bejövı összeget tovább lehet növelni, mi több, olyan fejlesztési célokra is fordítani lehet, amely éppen azt teszi lehetıvé, hogy a most befolyó, fıként infrastrukturális beruházásokra érkezı alapok révén létrejött eredmények gazdasági-társadalmi szempontból megfelelıen használhatók legyenek (például ha befejezıdik a Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda út modernizálása, akkor jelentısen lerövidül az utazás, szállítás ideje az észak-déli irányon, valamint Hargita megye (Csíkszék) is megközelíthetıbbé válik, megnıhet a személyszállítás, teherszállítás intenzitása, több lehetıség nyílik vállalkozók számára partnerkeresésre, munkavállalók számára megfelelı munkahely megtalálására szempontjából talán a legfontosabb kihívás az, hogy tisztán, mérhetıen megfogalmazódjon, hogyan is kellene kinézzen a térség abban a pillanatban. Ha a mit akarunk elérni kérdés tiszta, akkor a hogyan érjük el kérdés már módszertanilag, partnerek együttmőködésére építve megvalósítható. És az ehhez szükséges források jelentıs része pályázati, vissza nem térítendı támogatási vonalon bevonható. Taktika Korodi Attila megállapítása, miszerint Háromszéknek Észak és Dél fele is közelítenie kell, a PONT véleménye szerint valós és helytálló. Korodi szerint Háromszéknek gazdaságilag keresnie kell a kapcsolatot Brassóval, hiszen ezáltal a vállalkozások nyereségessége és kitekintése, a munkanélküliség kérdése sokkal könnyebben orvosolható. Társadalmi szempontból viszont Háromszék egyértelmően inkább Észak, vagyis Hargita megye irányában kötıdik, múlt, hagyományok, kultúra, nyelviség, etnikai vonalak mentén. Korodi következtetése egyértelmővé teszi a helyzetet: társadalmilag, strukturálisan, hosszú távú fejlesztés szempontjából a legalapvetıbb érdeke a régiónak az, hogy része legyen egy székelyföldi sajátos berendezkedésnek, amely egyénivé teheti Romániában, egyénivé teheti Közép-Európában. Ugyancsak Korodi Attila megállapításából kiindulva a térség erısségként könyvelheti el a belterjességet a hagyományápolás, helyi értékek megırzésében, de ez a tényezı egy globalizálódó társadalomban éppen a fejlıdés fı akadályozója lehet. A térségnek be kell engednie a világot, és jobban ki kell tekintenie a világra, hiszen van mit megmutatnia. Mondhatni, glokalizálódnia kell. 5

6 Megjelenés A térség, a megye marketingje szintén kulcsfontosságú kérdés, és a PONT véleménye szerint ugyanazt a stratégiai gondolkodást kell követnie, mint az általános fejlesztési stratégia. Azonban hatékony marketingstratégiát építeni, és ezt követıen megfelelı kommunikációs csatornákon alkalmazni is nem lehet megfelelıen, csak ha általában véve a fejlesztésekrıl tiszta képet alkotnak a helyiek. A fejlesztési elképzelések, a stratégia és a vízió maguk adnak választ arra, hogy mit érdemes és lehet reklámozni, népszerősíteni a megyérıl, a használható eszközök megválasztását pedig az ilyen területes szakértık adhatják meg, ık viszont csak a módszert, biztosíthatják, a népszerősítés tárgyát kevésbé. Eredményösszegzés A szekciókban elhangzott elıadások, konkrét esetpéldák mind hatékonyan szolgálhatják az integrált fejlesztést. A kulcskérdés ezek esetében is abban rejlik, hogy miként lehet mindezeket a kezdeményezéseket, a már létezı eredményeket összekötni úgy, hogy ezek egymást erısítsék. A Háromszéki fejlesztési konferencia csak egy adódó teret biztosított a jó kezdeményezések bemutatására, azonban ennél sokkal több létezik, és az eredmények, de a problémák tudatosítása is akkor marad meg, ha ez írott formában, lehetıleg nyilvános helyen (az internet kiváló eszköz erre) összegzıdik, és bárkinek megvan a lehetısége, hogy ehhez hozzáfőzzön adatokat, információkat és véleményeket. Lehetıleg fenntarthatóan... A fenntartható fejlıdés minden eddigi gondolaton túlmutat. Visszatérve Korodi Attila víziójára: Beszélhetünk fenntartható szállításról, arról, hogy a mai beruházások mennyire tudják hosszútávon szolgálni azt a mobilitást, ami szükséges ebben a térségben. A természeti erıforrások megırzése és ennek a menedzsmentje, tudunk-e úgy természeti erıforrást felhasználni Háromszéken, Székelyföldön, hogy ne veszélyeztessük, akár 20 év múlva azokat az új, akkor megszületendı vállalkozásokat, amelyek ugyancsak valamiért, valamilyen arányban ezeket a nyersanyagokat szeretnék használni. A fenntartható fejlıdés szemléletének alkalmazása a térség, megye egyik közeljövıbeli legfontosabb kihívása: mind a vezetıknek, mind a közszférában, privát szektorban és civil közegben tevékenykedıknek el kell sajátítaniuk, alkalmazniuk kell ezt a szemléletet, és tanulva ezekbıl kell közösen felállítsanak egy hosszútávú víziót a térségnek. A településeknek, a székeknek, Háromszéknek, Kovászna megyének. És ezáltal hozzájárulnak egy szélesebb körő vízióhoz is, Székelyföldrıl. És Erdélyrıl. 6

7 KÖSZÖNET A PONT Csoport köszönettel tartozik mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az Erdély 2015 fejlesztési konferencia, mint Erdély fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó fórum jobb lábbal induljon. Az Erdély 2015 Háromszéki fejlesztési konferencia mind szakmai körökben, mind a médiában szerves érdeklıdést váltott ki, ami bizonyítja, hogy a térség szakmai körei, de a közvélemény is be kíván kapcsolódni szőkebb és tágabb környezet fejlıdésének alakításába. Köszönettel tartozunk Kovászna Megye Tanácsának a szervezésben nyújtott szakmai és operatív segítségért. Köszönettel tartozunk Tamás Sándornak, Kovászna megye tanácselnökének, aki fontos és hasznos visszacsatolást nyújtott az érintendı témakörök, valamint a bevonandó helyi szakértık kérdésében. Köszönettel tartozunk az ASIMCOV-nak, amely nemcsak helyszínt biztosított a Háromszéki fejlesztési konferenciának, hanem szakmailag is bekapcsolódott olyan projektmodellek bemutatásával, amelyek értékes know-howként szolgálnak késıbbi fejlesztések megtervezésében. Köszönettel tartozunk a Transindexnek, a Krónikának, a Székely Hírmondónak és a Sepsi Rádiónak. Ezeknek a médiaorgánumoknak köszönhetıen tudtuk a konferenciának, illetve az itt elhangzott véleményeknek, következtetéseknek megfelelı nyilvánosságot biztosítani. Köszönjük a Sikeres Székelyföld kezdeményezıinek, hogy szárnyuk alá vették a rendezvényt. Reméljük, hozzájárultunk Székelyföld hosszú távú fejlesztésének formálásához. A PONT Csoport 7

8 ÁLTALÁNOS BEMUTATÓ A Pályázatok.ro-t mőködtetı PONT fejlesztési konferenciasorozatot indít Erdélyben 2009 decemberétıl. A konferenciasorozat célja megteremteni egy olyan formális keretet, amelyen belül erdélyi gondolkodók, véleményformálók és döntéshozók egy közös fórumon tehetnek megoldási javaslatokat Erdély fejlesztési problémáira, kihívásaira, kérdéseire vonatkozóan. A konferencia elsı állomására Sepsiszentgyörgyön került sor december 10-én, 9 órai kezdettel a Vállalkozói Inkubátorházban, Háromszéki fejlesztési konferencia címen. A konferencia védnöke Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, partnerei Hargita Megye Tanácsa, a Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ valamint az ASIMCOV Vállalkozásfejlesztési Központ. A konferencia, struktúráját tekintve, két részre oszlik. Az elsı részben kerül sor a plenárisra, amelyen öt neves szakember közelíti meg Háromszék, Kovászna megye fejlıdési prioritásait különbözı szempontok alapján, különös tekintettel a prioritások turisztikai vonatkozásaira. Ennek értelmében az elıadók beszélni fognak Kovászna megye és a Székelyföld fejlesztésérıl gazdasági szempontok alapján, a képzett humán erıforrás szempontjából, a kultúra fontosságáról, mint megtartó és mozgató erı egy térségben, az információs társadalom hatásairól, az együttmőködési lehetıségekrıl, a régiók újraértékelésérıl, illetve a létezık jobb kihasználásról, valamint Kovászna megye jövıképérıl 2015-ig. A plenárist egy rövid állófogadás követi, majd az érdeklıdık három szekcióban folytatják a szakmai munkát. A szekciók lényege, hogy szakképzett témafelvetık segítségével a háromszéki fejlesztési irányvonalak sarkalatos pontjait járják körbe az érintettek, illetve egy-egy megfogalmazott problémára vagy hiányra választ, megoldást találjanak. A gyakorlati munkára, témakörüket tekintve, a következı három szekcióban kerül sor: 1. Vállalkozásfejlesztés és turizmus Ez a szekcióülés a fejlesztés gazdasági szempontjaival kíván foglalkozni. Régóta köztudott tény, hogy egy országot, egy térséget a kis és középvállalkozások tartanak el és fenn, mind munkahely teremtés, mind pedig a befizetett adók szempontjából. Ennek ellenére, kevés térség van, ahol tudatos gazdaságélénkítı programok léteznek, még az Európai Uniós támogatások szintjén sem érezhetı egy jól kidolgozott, gazdaságpolitikára alapuló finanszírozási rendszer. A turisztikai fejlıdésre való felkészülés gyermekcipıben jár ugyan, ám annál komolyabb elıkészülések érezhetık ezen a vidéken annak érdekében, hogy egy turizmus alapú gazdasági fellendülés induljon be. Így ez a szekció lehetıséget teremt, hogy ebben a témakörben érintett szakemberek, 8

9 vállalkozók, turizmussal foglalkozók, elemzık és véleménnyel bírók megfogalmazzák azokat a konkrét javaslatokat, amelyek mentén Kovászna megye gazdasági megélénkülése megvalósulhat. 2. Oktatás-szakképzés-felnıttképzés szerepe a fejlesztésben Semmilyen rendszer nem mőködik jól felkészült szakemberek nélkül. Nincs olyan fejlesztés, amit ne emberek valósítanának meg, ám alul vagy nem megfelelıen képzett emberek nem tudnak hatékony fejlesztési folyamatokat elindítani vagy véghezvinni. Ennek a szekciónak az a célja, hogy a legnagyobb befektetésrıl beszéljünk, a humán erıforrásba való befektetésrıl, amely hosszú távon a legbiztosabb hasznot hozza bármely térségnek. A szekcióülést olyan szakemberek témafelvetıi indítják el, akik alternatív oktatással, szakképzéssel, felnıttképzéssel foglalkoznak, akiknek számos tapasztalatuk van a humán erıforrás fejlesztésben a kiskorúak oktatásától kezdve egészen a felnıttek tanításáig. 3. Térségfejlesztés, civil partnerség Az Európai Unió Regionális Politikájának alapelve, a régiók közti fejlıdésbeli különbségek csökkentése, a mindenkori társadalom három szektorának a fejlesztésén keresztül kell megvalósuljon. Ez okból kifolyólag a fejlesztési politika egyaránt támogatja a civil szférát, a magán szférát és a közszférát. A partnerség szerepe talán legerısebben a közszféra esetében érzıdik. Az új fejlesztési rendszerben az önkormányzat szerepe bıvül, alapfunkciójának megmarad a közigazgatás, de olyan funkciókat is fel kell vállalnia, amelyek eddig nem szerepeltek és amelyekhez elengedhetetlen a másik két szektorral való együttmőködés. Új funkciónak számít a helyi gazdaság szervezése és koordinálása, a harmadik gazdaság kiépítése és az integrált településfejlesztés koordinálása. Jelen szekció célja megszólaltatni azokat a szakembereket, akik regionális-, térségfejlesztésben érdekeltek, illetve keretet teremteni önkormányzati képviselıknek, civil aktivistáknak, hogy a potenciális együttmőködés alapjait lefektessék. A konferenciára a oldalon lehet jelentkezni, ugyanitt megtalálhatók az elıadók és elıadásaik rövid bemutatója. A plenárison felszólaló elıadókhoz szintén ezen a honlapon intézhet kérdést, a beérkezett kérdéseket összesítjük és az elıadók a plenáris keretén belül válaszolnak rájuk. A szekciók témáihoz a hozzászólási igényét kérem, jelezze a jelentkezési lapján, illetve hozzászólását tegye meg élıben az adott szekcióban. A részvétel ingyenes. KÖZÖS GONDOLKODÁSRA HÍVJUK ÖNT. KÉRJÜK, HOZZÁSZÓLÁSÁVAL, VÉLEMÉNYÉVEL, KÉRDÉSÉVEL, JELENLÉTÉVEL JÁRULJON HOZZÁ HÁROMSZÉK FEJLİDÉSÉHEZ! 9

10 ELVI FELVEZETİ A Háromszéki fejlesztési konferencia az Erdély 2015 fejlesztési konferenciasorozat elsı állomása. A konferenciasorozat célja megteremteni egy olyan formális keretet, amelyen belül erdélyi gondolkodók, véleményformálók és döntéshozók egy közös fórumon tehetnek megoldási javaslatokat Erdély fejlesztési problémáira, kihívásaira, kérdéseire vonatkozóan. A romániai magyar társadalomnak régóta húzódó problémája, hogy miként határozza meg saját fejlesztési irányvonalait úgy, hogy a többségtıl ne zárkózzon el, ugyanakkor a kisebbségi jellegébıl fakadó specifikumokat se veszítse el. Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozásával ezek a kérdések még sürgetıbbé váltak, hiszen alig 2 éve hozzáférés adódott egy olyan pénzforráshoz, amely elméletileg csak jó és jól megalapozott ötletekre, elképzelésekre vár és máris jelentıs összegő pénzt biztosít ezek megvalósítására. Nyilván, a gyakorlat rendszerint eltér az elmélettıl, és különösen igaz ez, ha pénzrıl van szó. Három év tapasztalata azonban annyit elmond, hogy a jól átgondolt fejlesztési ötletek szinte mindig támogatásra találnak. Fejlesztésrıl azonban nemcsak elvi síkon, hanem gyakorlati példák révén, egy adott térség földrajzi, társadalmi, illetve a gazdaság ágazatainak kontextusába helyezve érdemes beszélni. Ebben a folyamatban egyaránt fontos szerepet kapnak az önkormányzatok, a vállalkozók, a civil kezdeményezık, a gondolkodók, véleményformálók, politikusok, szakemberek, mindazok, akiknek véleményük van és kérdéseket tesznek fel. Mondhatni, munkamegosztás elve uralkodik: mindenki azt teheti a folyamatban, amihez a legjobban ért. Konferenciasorozatunk mottója, hogy pályázni nem cél, hanem eszköz. A PONT csapata a Pályázatok.ro portál révén nyolc éve biztosít rendszeres, megbízható informálást a romániai vállalkozások, közintézmények és civil szervezetek számára végén nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy jóformán minden fejlesztési területen adottak a forrásbevonási lehetıségek, a siker kulcsa abban rejlik, hogy mennyire valós igényt azonosító, életképes, fenntartható projektek fogalmazódnak meg, mennyire épülnek partnerségre, ahol szükséges, és milyen erejő intézményi szervezeti háttér valósítja meg ezeket. Elsı állomásunk Székelyföld, ezen belül Háromszék. Bár a fejlesztési kérdések egyaránt érvényesek Erdély egész területére és lakosságára, mégis fontos megtalálni mindenhol azokat a sajátosságokat, amelyre fejlesztés alapozható. Az utóbbi hónapokban elkezdtek körvonalazódni bizonyos, saját kezdeményezéső fejlesztési tengelyek Erdélyen belül is, a hivatalos fejlesztési régiók mellett, vagy éppenséggel dacára azoknak. Székelyföld egyike ezeknek a markáns kezdeményezéseknek, ahol az érintett megyék, települések összefogása révén már beindult egy rendezvénysorozat, Sikeres Székelyföld néven és amely egyenként járja körbe ennek a térségnek a fejlesztési prioritásait. Jelen konferencia hasonló céllal szervezıdik, nem ágazati, hanem földrajzi 10

11 megkülönböztetéssel élve, így az Erdélyi célállomások közül Székelyfölddel kezdünk, ezen belül Kovászna megyével, hiszen ennek a térségnek ugyanúgy megvannak a maga sajátságos különbözıségei, ahogyan Hargita megyének, melyeket jövı év elején kívánunk hasonló módon megközelíteni. Észak vagy dél: Háromszék Hargita megyével vagy Brassó megyével kellene inkább gazdasági partnerséget keressen? Háromszék-márka: melyek azok az alapadottságok, komparatív elınyök, melyek leginkább használhatók Háromszék fejlesztésében? Ár a bál: mi termelhetı és értékesíthetı Háromszéken és Háromszékbıl? Tourist in Háromszék: miért jó Háromszékre jönni? Lehet-e a helybéli is turista? Hány margarétás a turista igényszintje? Kultúrgazda: Miben szolgálhatja a kultúra a háromszéki gazdaságot? Nem-a-papír-teszi-az-embert: Milyen humán erıforrásra van szüksége Háromszéknek? 2010 versus 2015: Melyek a sürgıs, operatív, 12 hónap alatt megvalósítandó célok, feladatok? Az elıbbi felsorolás csak irányadó tematizálásként szolgál. Ezekkel a kérdésekkel Kovászna megyének, Háromszéknek, az itt élı embereknek szembe kell nézniük, választ kell találniuk annak érdekében, hogy ez a térség rálépjen a jóléti társadalom felé vezetı útra. A válaszokat pedig a lehetı leghamarabb konkrét fejlesztési projektekre kell lefordítsák annak érdekében, hogy a cél valóssá, idıben bemérhetıvé váljon és az ehhez szükséges források szervezhetıek legyenek. Ezúton közös gondolkodásra hívjuk Önt is. Kérjük, kapcsolódjon be ebbe a folyamatba, kérdezzen és véleményezzen, mert csak így valósulhat meg ennek a térségnek a fejlıdése. 11

12 A KONFERENCIA ELİADÓI Bagoly Miklós Botos Erika Farkas Levente Kelemen Tibor Keresztély Irma Klárik László Korodi Attila Seer László Somodi Zoltán Szabó Tibor Szakáts István Vajda Lajos Veres Emıke elnök, ASIMCOV - Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége igazgató, Kovászna Megye Pedagógusháza alapító, osztályvezetı, Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatal fıtanfelügyelı, Kovászna Megyei Tanfelügyelıség megyemenedzser, Kovászna Megye Tanácsa képviselı, volt környezetvédelmi minister, Románia Parlamentje marketingmenedzser, cégvezetı, volt informatikai államtitkár, Matrix Business Consulting elnök, Háromszéki Panziók Egyesülete elnök, AltArt Alapítvány ügyvezetı igazgató, ASIMCOV - Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége igazgató, Joannes Kájoni Közigazgatási Iskolaközpont 12

13 KÖSZÖNTİ BESZÉDEK Bagoly Miklós köszöntıje Azt, hogy így szőkebb körben összeülünk, és arról beszélünk, hogy hogyan fejlesszük, hogyan fogjuk fejleszteni régiónkat, azt a választások eredményétıl függetlenül kell megtegyük. Teljes erıbedobással kell koncentrálni, hogy ezt a szőkebb régiót lehetıleg minél inkább politikamentesen fejlesszük, ha pedig ezt nem lehet elkerülni, akkor azt a befolyást a mi érdekünkben tudjuk kihasználni. mondta Bagoly Miklós köszöntı beszédében. Elmondása szerint, az ıt megelızı köszöntıben (Farkas András felkonferáló szavai, Miért Erdély 2015?) elhangzottakhoz még annyit tenne hozzá, hogy 2015 egyben egy elnöki mandátum része is és reméli, hogy sikeresen tudjuk majd ezt nyugtázni. Az ASIMCOV egy érdekképviseleti szervezet. Az évek során felelısségteljesen tett azért is, hogy a vállalkozásfejlesztési tevékenységet felvállalva aktívan részt vegyen a térség gazdasági fejlesztésében. Hamarosan megrendezésre kerül egy újabb közgyőlésük, ahol átgondolásra és átszervezésre kerül sor: elsıdleges szerepet kell kapjon a gazdasági fejlesztési feladat, amit vállaltak. Az Inkubátorház, ami egy rég megálmodott létesítményük - ezelıtt 3 évvel készült el - a szövetség székhelye. Továbbiakban úgy szeretnék, ha ez az épület és a körülötte levı terület (különbözı létesítményekkel) Kovászna megye számára egy nagyon fontos vállakozásfejlesztı központtá alakulna, és itt a gazdaságfejlesztés kell majd az elsıdleges szempont legyen - összegezte a meghívott. Ezután felolvasásra került Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester levele. Klárik László köszöntıje Köszönöm szépen, én is nagy tiszteletel és szeretettel köszöntök mindenkit. Parafrazálnám Antal Árpád polgármester úr szavait, hogy kilépjünk a napi mókuskerékbıl. Ezt tartom én nagyon fontosnak, hogy az önkormányzati mindennapi munkán túlmenıen néha lehetıségünk, idınk legyen ahhoz hogy együtt gondolkodjunk, mert így van, az önkormányzati munka napi mókuskereke ugye elkapja az embert és ugye könnyő utat építeni, vizet vezetni. Ilyen szempontból 13

14 azt mondhatom, hogy jó évet zárt a Háromszéki Megyei Önkormányzat. kezdte beszédét Klárik László. Kiszámoltuk, hogy ebben az évben minden két naponta 1 millió euró jött be infrastruktúra fejlesztésre. Ebbıl utakat építettünk. A Hídvégtıl Sepsiszentgyörgyre vezetı úton csak foltozás történt, a jövıben úgy néz ki, hogy újabb aszfaltszınyeg fog erre is kerülni. Ilyen mértékő útépítés az utóbbi 20 évben nem volt Háromszéken. Mindezek ellenére ezek könnyő dolgok, csak pénz kell hozzájuk: utat építeni, vizet vezetni, csatornát kiépíteni, hulladéktárolót építeni. De ezek a beruházások még nem garantálják azt, hogy önmagától be is indul egy térségnek a fejlıdése, és egyáltalán nem garantálják azt, hogy a megfelelı irányba indul be a fejlıdése. Ezért fontos, hogy a mindennapi mókuskeréken túlmenıen üljünk le és minél szélesebb körben, minél szélesebb képviseletben tárgyaljuk meg, hogyan látjuk a mi jövınket. Nagyon sok kérdés vetıdik fel a szervezık részérıl, nagyon sok kérdés fogalmazódik meg. Hadd keressünk válaszokat ezekre a kérdésekre. Egy kicsit vitatkoznék a szervezıkkel. Úgy érzem, hogy vannak olyan témák, amelyeket sokszor túllicitálunk és nagyon sokszor fontosabb dolgokat veszítünk szem elıl. A pályázatok világa nagyon divatos dolog, és bevallom, hogy én személyesen bejártam a barikádnak mindhárom oldalát - mondható, hogy 3 oldalú barikádról beszélünk ebben az esetben. Körülbelül 10 éve élek ebben a világban, úgy mint önkormányzat részérıl pályázó, úgy mint tanácsadó vállalkozó, és úgy mint közhatóság vezetıje - én voltam az elsı vezérigazgatója a közigazgatás fejlesztési irányító hatóságnak-, vagy mint késıbb a köztes kifizetıszervnek vezetıje, a vidékfejlesztési kifizetıügynıkség vezetıje. Tehát megjártam ennek a világnak minden oldalát és úgyis azt mondom, hogy igen, fontos dolog. De helyezzük a megfelelı szintre, megfelelı súlyozást adjunk ennek a világnak. Most mondanék 2 számot: Románia ebben a 7 éves tervezési periódusban kap felkerekítve 30 milliárd eurót az EU részérıl. Ha elosztjuk héttel, évente 4,5 milliárd - amikor Románia éves GDP-je 120 milliárd euró. Tehát az uniós támogatás a GDP 3,75 %-a. Nagyon fontos pénzforrás ez a 3,75 százalék. De mi történik a többi 96.2 százalékkal? Errıl azért beszélgetni kell, ahogy arról is, hogy miként vannak ezek a pénzforrások amellyekkel valóban meg lehet valósítani tartós fejlesztéseket, és hogyan járulnak hozzá ezekhez a tartós fejlesztésekhez. Megfogalmaznék egy kritikát az iránt a kormány iránt, amelynek a harmadik hónapban tagja voltam: nem történt meg egy igazi tervezése ezeknek az alapoknak a felhasználásában. Rendelkeztünk egy országos fejlesztési tervvel, amely egymás mellé helyezte a 7 ágazati operatív programot. Ellenben, az ágazati operatív programok között nem teremtette meg a korelációt. Egy földhözragadt példát mondok: a vidékfejlesztési operatív program szerint 2013-ig Romániában a mezıgazdaság 2-3 millió munkanélkülit fog generálni. A gazdasági ágazati operatív program azt mondja, hogy az epítıipar, az útépítések stb. 1,5 millió munkaerıt kellene felszívjanak. Akkor használjuk fel a humánerıforrás ágazati operatív programot arra, hogy a mezıgazdászból útépítıt képezzünk. De mindegyik operatív program gyakorlatilag saját területén belül akarta 14

15 megtalálni a válaszokat. Maradok a mezıgazdaságnál, amely azt mondja, hogy a földmővesbıl faluturisztikai panzióvezetıt fogunk képezni. Románia úgy képzeli, hogy 7 éven belül 1,5 millió faluturisztikai panziója lesz. Eljutok egy másik olyan dologhoz, amirıl úgy érzem, hogy néha igen nagy hagsúlyt fektetünk és talán más húzóbb ágazatoknak nem szentelünk figyelmet. A turizmus rosszul mőködik. Jelen pillanatban Románia GDP-jének 1%-át produkálja, ahonnan nagy növekedés lehetıségek vannak, ám Franciaországban, amely világszinten a leghúzóbb turisztikai ország, a GDP 5%-át valósítja meg a turizmus, tehát valószínőleg addig lehet a turizmussal emelkedni. Hol a többi 95%? zárta beszédét Klárik László. Hajdú Gábor beszéde Érdekfeszítınek és ugyanakkor nagyon izgalmasnak tartottam a konferencia címét Székelyföld vagy 2015 Erdély? Ez volt az elsı kérdés bennem, hogy miért Erdély, mikor mostanában leginkább Székelyföldrıl beszélünk. Mindenféleképpen érdekes a téma, mert ez a konferencia is jele annak, hogy az emberek elkezdenek elıre tervezni, találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a jövörıl kezdünk el beszélni ahelyett, hogy a jelen pillanati konjunkturális lehetıségekrıl és megoldásokról beszélnénk mint például a jelen helyzet: a kormányzati kérdés. hangsúlyozta beszédében Hajdú Gábor. Izgalmas, mikor azt halljuk, hogy Erdély 2015 vagy például 2012 doomsday, ha eljön a világvége - ez most mozikban futó film. Megnyugtató számomra, hogy a rendezık egy pozitív jövörıl szeretnének beszélni, és elıre terveznek. Mi is a hosszútávú tervezés hívei, a stratégiában való gondolkodás hívei vagyunk. Hisszük, hogy mindaz amit most teszünk, meghatározza a jövınket. A szervezık együttgondolkodásra szólítottak fel a kiáltványban, ez megjelent az interneten is. Örömmel teszek eleget a kérésnek mert meggyızıdésem, hogy a különbözı szakterületeken tevékenykedı szervezeteket, intézményeket, hatóságokat, döntéshozókat összehangolva lehetünk eredményesek. Véleményem szerint a szekciók megnevezései, témaválasztásai errıl szólnak: az együttmőködésrıl és a korelált fejlesztésrıl. Vállalkozásfejlesztés, turizmus idıszerő témák, mert Székelyföld egyik kitörési pontja az idegenforgalmi vállalkozások fejlesztése lenne. Ésszerően kell ezt kihasználni. Mint ahogy Klárik László is mondta, fel kell mérnünk azt is, hogy ez csak egy bizonyos pontig tud minket elıre vinni a fejlıdés útján, lásd Franciaország példáját. Az oktatás, szakképzés és felnıttképzés szintén nagyon fontos terület, és idıszerő téma ez is, mert egy gazdasági szempontból hátrányban levı régióban kisebbségi sorshelyzetben élı közösség legnagyobb tıkéje a tudás. A térségfejlesztés, civilpartnerség szekciónak a munkálatait a fejlesztésben érdekelt szervezetek együttmőködési lehetıségeiben látom - folytatta az elıadó. 15

16 Egy megjegyzést szeretnék tenni arra, amire Farkas András is utalt. A konferencia címe Erdélyi kitekintést sugall, az általános leírás ellenben háromszéki lehetıségekrıl, háromszéki lehetıségek fejlesztésérıl szól. Ezt egyrészt leszőkíteném, másrészt kitágítanám, és azt mondanám hogy a kettı közötti hasznos felület, térség amiben gondolkoznunk kell, az Székelyföld. Számomra nem kérdés az, hogy Háromszéknek, Kovászna megyének az esetleges dilemmájára mi a válasz: a Brassó megyével vagy Hargita megyével való együttmőködés. És nem kérdés akkor, hogy az elmúlt másfél évet magunk után hagyva, a 2008-as önkormányzati választások óta ennyi idı elteltével mennyi programot, együttgondolkodást indítottunk el Kovászna megye vezetıjével együtt, amikor azt mondtuk - és ez volt az egésznek az alapja -, hogy létre kell hozzunk közös intézményrendszereket. Ez a lehetıség most is megvan. Szükség van arra, hogy megfogalmazzuk a tudatunkban élı Székelyföldet és a legendák földjébıl a beteljesedések földjét hozzuk létre, mégpedig viszonylag rövid idı alatt, mert a történelem viszontagságai miatt sok a behoznivaló. És a 2015 viszonylag közel van. Ezen a szők határidın belül a peremvidékbıl fejlett régiót kell varázsolnunk, ha azt akarjuk, hogy gyerekeink itt keressék majd a boldogságot, magyarként keressék majd a boldogságot. Ha tudjuk, hogy hova akarunk érni eddig az idıpontig, meg vagyok gyızıdve arról, hogy el is fogunk jutni. Mert ahol lehetıség van és emberek terveznek, ott haladás lesz. Így nem fog bekövetkezni a filmben megjelölt doomsday. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, én hiszek benne, hogy mindez csak rajtunk múlik. Sok sikert a sorozathoz! - zárta beszédét Hajdú Gábor. 16

17 PLENÁRIS ELİADÁSOK Farkas András hozzáfőzi, hogy a Pont Csoport el fog gondolkodni azon, hogy egy Erdély 2060 jövı találkozó is elinduljon, és elmondja, hogy mi nagyon hátrányban vagyunk még a középtavú tervezésben is, nemhogy olyan koncepción gondokozzunk, amely 2030 vagy 2040 re határozná meg, hogy mi ez a térség vagy milyen víziót kellene kövessünk. Elsıként Korodi Attila tartja meg elıadását, aki Hargita megyei parlamenti képviselı, volt környezetvédelmi és fenntartható fejlıdésminiszter Romániában. Korodi Attila: Merre az arra Háromszéken? Korodi Attila elmondta, az elıadás címén sokat gondolkodott - Merre az arra Háromszéken? -, mert sokszor az arra -t tudjuk, csak azt nem tudjuk, hogy éppen összességében, tartalmában mennyire komoly és mennyire kitartó és fenntartható és, hogy a merre t kiemelje, a szervezık által az elıadók véleményeibıl összeállított kis kivonatot lapozgatva talált egy gondolatot Farkas Leventé-tıl, aki szerint 2009-es év mutatta meg, hogy sokunkat az ország lendülete húzta magával és nem a tudatos vállalkozásvezetés eredményének köszönhetıek a sikerek. Ha a vállalkozásvezetéstıl eltekintünk és a térségfejlesztésben gondolkodunk, akkor ugyancsak meg lehet ismételni azt a gondolatot, hogy 2009 megmutatta azt, hogy talán ez a térség és fejlıdése automatikus módon történik, és nem mindig a tudatos építkezés mentén. Errıl szól a merre az arra, az arrát sokszor nyomják, mőködik, mert egy nagy rendszerben élünk, a merre, ami viszont bennünket azonosít, sokszor nem elég tiszta, és errıl ad táppontokat a következı néhány percben. Sokszor, a Bukarestben élı személy nem hiszi azt, hogy Önöknek, háromszékieknek meg tudná mondani azt, hogy mi a helyes út, azt Önök jobban tudják. A politikus viszont úgy gondolja, létezik olyan környezet, amelyben úgy, ahogy ı tud segíteni, az emberek is tudnak segíteni saját maguknak, hogy megtalálják, ténylegesen mit jelent fejlıdni Háromszéken és, hogy melyik a helyes irány. Kell tisztázni néhány alapvetı kérdést, hogy mire támaszkodhatunk ebben az elemzésben, hogy hol tálalható Háromszék, és hol tálalható a Háromszékbe belefoglalható rengeteg sajátossága, földrajzi legfıképpen, de azontúl akár helyzetként is arról, hogy mit jelent a gazdaság, mit jelentenek a helyi adottságok. Már a köszöntıben is a konferenciaszervezık által felvetett néhány vitapontra tekintve - Észak vagy Dél, Háromszék márkája, stb. -, érzıdik az, hogy érdemes tisztázni, elemezni, hogy Háromszéknek hol van a helye. Egyértelmő, hogy Háromszék nem a 17

18 mostani Kovászna megye, itt nem Kovászna megyérıl beszélünk, hanem Háromszékrıl, mert a kettı között valamiféle finom különbség van, Kovászna megyébe és Hargita megyébe születtünk bele, mint fiatalok, viszont itt nagyon sokan vannak a teremben akik még a háromszéki vagy a régi 68-as magyar tartományban vagy akár még azelıtt is éltek.- folytatta Korodi Attila. Tehát nagyon változatos a közigazgatási egységek szempontjából, ami viszont nem változik az a hagyományos térség, amelyben általában ajánlott gondolkodni bármilyen fejlesztésrıl beszéljünk is. Azért általában, mert lehetnek kivételek, viszont azt mondják a fejlesztéseknél, hogy van bennük mindig valami sajátos, és azokat ha fel lehet erısíteni, akkor azokból az erısségekbıl olyan pozitív hatásra számíthatunk, amellyel meg lehet élni egy térségben és tovább lehet fejlıdni. Korodi elmondta, Háromszék Székelyföld része, Hargita megyétıl, Csíkszéktıl délre, Brassótól északra tálalható, és ezáltal rengeteg minden elmondható, de akár beszélhetünk arról is, hogy van egy nagyon erıs válaszfal, amellyel a moldvai régiótól elválasztódik és ezek a Kárpátok. Ez meghatározta itt a berendezkedést és van valamiféleképpen nyitás nyugat felé, a szászvidéknek is megtalálhatóak gyökerei. Úgy véli, azért fontos, hogy Háromszék hol tálalható, mert nem hisz abban, hogy valamiféleképpen meg lehetne fogalmazni egy egyértelmő helyzetképet, hogy mi a jó, de választ ad a kérdésre, hogy Észak vagy Dél, hogy az egyéni embert nézzük, az egyént, mint egy fogyasztói társadalomban levı embert, aki azt gondolja, hogy a legkönnyebb és legegyszerőbb vonzáskör az Brassó. Nem azért, mert Brassóban történik, hanem azért mert Brassó a legerısebb munkahelyteremtı piac. Ha társadalmilag nézzük és ha hosszútávon gondolkodunk akkor úgy gondolja, hogy a vonzáskör az Észak, a vonzáskör az Székelyföld, mert ez különbözik attól amit a brassói nagygazdasági tégely - a beırlı tégely - meg tud határozni. Ha ugyanazokká válunk, mint a brassóiak, akkor 20 év múlva nem lesznek olyan sajátos jellegzetességek ebben a régióban. Akár 30 év múlva, 40 év múlva még inkább, amelybıl felhasználjuk, ténylegesen nem csak az általános jólétet, hanem a társadalmi fejlıdést is lehessen biztosítani. Az egyéneknek a legegyszerőbb, ha Brassóhoz hasonlítunk. Társadalmilag, strukturálisan, hosszú távú fejlesztés szempontjából a legalapvetıbb érdeke a régiónak az, hogy része legyen egy székelyföldi sajátos berendezkedésnek, amely egyénivé teheti Romániában, egyénivé teheti Közép-Európában. Kik lakják a térséget? Úgy véli, érdemes ezzel foglalkozni, hiszen ennek különbözı vonzatai vannak: demográfiai vonzatai, lehetne elemezni népesség szempontjából, hogy nemzetiségileg magyarok, románok és más nemzetiségőek lakják, lehet elemezni azt, hogy ki milyen iskolát végzett, hogy milyen rétegek vannak többségben ebben a régióban, hogy hol élnek, többnyire vidéki vagy városi berendezkedésben-e. Székelyföldön ennek a sajátos régiónak a jellemzıje az, hogy van egy nagyon erıs vidéki háló, az emberek kötıdnek vidékhez, és ebbıl kifolyólag folyamatosan másképp érzékelnek országos társadalmi fejlıdéseket, akár egy nagy városi agglomerációhoz kötıdı megyékben, régiókban. Úgy gondolja, hogy Székelyföldnél érdemes beszélni arról, hogy milyen szaktudással rendelkezik az itteni ember, mert ez a szaktudás meghatározza azt is, hogy milyen képességei vannak a mindennapokban 18

19 felülkerekedni, továbblépni és folyamatosan fejlıdni. Kik lakják? Egyértelmő, többségben magyarok lakják, a magyarság keretén belül foglalkoznak azzal a jelzıvel, ami vita tárgyát képezi, hogy ez mit is jelent, székelyek lakták ezt a vidéket, ez többet jelent, mint egy magyar, mert úgy gondolja, hogy térségfejlesztés szempontjából olyan plusz sajátosságokat hoz magával, amelykre támaszkodni lehet. De ugyanitt élnek románok is, és ez nagyon fontos, ez a régió nem csak belterjes, hanem kifele a megyehatárokat érinti, és tud fejlıdni, kilépni, és az itt megtermelt plusz értékeket tovább tudja vinni, ezeket mind figyelembe kell venni. Többnyire kérdéseket látnak vagy kijelentéseket, de nem egyértelmőséget Háromszékre. İ nem merte megfogalmazni Háromszékre vonatkozó egyértelmőségeket, azokat a hallgatóságra bízza, hisz azért fogalmazunk meg kérdéseket, hogy valamiféleképpen tereljük a beszélgetést abba az irányba, amely az elıadó meglátása szerint hasznos lehet, a mai napnak vagy az intézményvezetık, térségi véleményformálók, döntéshozók szempontjából a következı idıszaknak a történéseiben. Mire támaszkodhatunk egy fejlesztési stratégia megfogalmazásánál? A kivonatból idézve, amit továbbított a szervezıknek is, egy térség fejlesztésében a legnehezebb és legösszetettebb kérdéskör egy közösség számára a megérzések és a szakmai tudás összecsapása, annak érdekében, hogy az adott közösség hasznos döntéseket tudjon hozni. Sokszor a fejlıdésért felelıs közéleti döntéshozókat, a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusokat leginkább a megérzések vezérlik, de kezdıdnek a kivételek megsokasodni. Van egy jó történet Székelyföldön, amelynek Háromszék is része idézi fel. A jelenlévık közt látja a történet megálmodóját, és a napi feladatvégzı koordinátorát is, ez a Székelyföld stratégia és a Székelyföld konferenciasorozat, amely arra hivatott, hogy valamiféleképpen elmozdítsa az itteni fejlesztési stratégiát a megérzések szintjérıl a megalapozott szakmai tudásra támaszkodó fejlesztési stratégiák szintjére. Nagyon sok mindenhez értünk, és általában nagyon sok mindent megérzésbıl naponta elvégzünk, legyen az mezıgazdaság, legyen az kis vagy nagy turisztika, legyen az kereskedelem, kisipar, bánya, vagy legyen akár település-, vagy megyevezetés. Nagyon ritkán van hajlandóságunk energiát fordítani rá és erıforrást teremteni ahhoz, hogy megnézzük, a szakemberek arról, amirıl mi úgy gondoljuk, hogy a helyes út, hogyan vélekednek. Hiányoznak az egyszerő, száraz tartalmak, Székelyföldrıl, Háromszékrıl, amelyek közgazdaságtanilag megfogalmazva egyértelmővé tennék az utat, amelyet választani kell. A hangsúly azon van, hogy a mai romániai menedzserek zöme ugyancsak úgymond megérzések szintjén dolgozik. Van viszont egy kis rétege a menedzsereknek, akik tovább tudtak lépni és akik másképp gondolkodnak - ez a banki ágazatra jellemzı. Említi egy évfolyamtársát az egyetemrıl, aki a közgazdaságtan egzakt részét választotta, vagyis nagyon komoly valószínőség számításokat alkalmazva forgatókönyvet állít fel akár egy cég, akár egy bank, akár egy régió fejlıdésének a lehetıségeirıl, figyelembe véve a gazdasági mutatókat. Van egy olyan része a társadalomnak, a térségfejlesztésnek, van olyan része a vállalkozásfejlesztésnek, van olyan része a régiófejlesztésnek, amely pontos adatokra kell támaszkodjon és ezek tükrében kell meghozni a 19

20 helyes döntést. Azt állítja, ha fejlesztési stratégiáról beszélünk, akkor nézzük meg, hogy kik azok, akik ezt a térséget létrehozták, alkotják, tehát az emberek, és mire képes a humán erıforrás. Azok a vállalkozások, amelyek itt mőködnek, mit tudnak felmutatni, mekkora hozzáadott értéket tudnak a térségbe hozni, és mi az a tényleges kiruházkodási pont, ahol meg tudják teremteni azt a plusz jövedelmet, amivel nemcsak a vállalkozásnak szőkebb környezete fejlıdik. Ugyancsak erre a térségre nagyon fontos megfogalmazni azt, hogy milyen erıforrásokat tudnak felhasználni, legyen az nyersanyag, egy innováció, egy kutatás, egy elırelépés. Erısségeink, gyengeségeink Sokszor érdemes leülni és töprengeni ezeken az erısségeken és gyengeségeken. Úgy gondolja, hogy Székelyföldön az, ami bennünket erısít az egyben gyengít is, ami bennünket gyengít is, az erısít is, és ezt nem egy hangzatos szólamnak véli, hanem egy valóságnak. Székelyföld belterjes berendezkedése az egyféleképpen erısség, mert folyamatosan tudja tartani azt a kulturális értékrendes, társadalmi struktúrát, amely nagyon sok évszázadon keresztül bennünket, mint térség, meghatározott és fenntartott, de ugyanakkor lehet gyengeség, mert abban a pillanatban, amikor ez a társadalom a globalizációnak kisebb vagy nagyobb fokú meghatározására ki kellene lépjen, máshonnan kellene, hogy megteremtse azokat a jövedelmeket, amellyel a térség fejlıdni tud. De sok mindenrıl ugyanezt el lehet mondani, lehetnek a földrajzi adottságok adott pillanatban erısségek vagy gyengeségek. A nagyon zord földrajzi környezet, az idıjárás egyféleképpen erısség tud lenni, ha megnézzük, hogy ezt hogyan lehetne turisztikában akár sajátosan kihasználni. A régióra jellemzı mezıgazdasági tevékenység megszervezésében ugyancsak lehet gyengeség, ha a mezıgazdaságot tekintve egy teljesen általános, máshol is meg található mezıgazdaságnak szeretnék szentelni ezt a térséget. Az itteni földrajzi és idıjárási adottságok lehetnek gyengeségek, ha megnézzük azt, hogy több energiát kell használni egy megtermelt termék érdekében, gyártási folyamatai - csak a főtésrıl beszéljünk-, pedig az csak egy kis része, de lehet erısség is, ha figyelembe vesszük, hogy a földrajzi adottság miatt olyan nyersanyagok állnak rendelkezésünkre, amelyek máshol nem igazán találhatóak meg. Ez nagyon fontos, mert befolyásolja azt, hogy meglehet-e fogalmazni azokat a legfontosabb területeket, amelyekre támaszkodni lehet egy gazdasági fejlesztési szintig. Engedjük meg viszont a leegyszerősített változathoz képest ami a az itteni fejlesztési politikáknak az alapjait képezi, hozzon egy sokkal tartalmasabbat, amely bár általános definíció, de saját meglátása szerint is és ezt már többször jelezte, hogy egyre több gondolkodó csapat ebben a témában kezd el gondolkodni - a fejlesztésrıl beszélünk Székelyföldön, hogy fenntarthatóság szempontjából megfogalmazva fenntartható fejlıdést tudjunk a régiónkban megteremteni. Mirıl szól a fenntarthatóság? Az, hogy az egyén, aki akár néhány évtized múlva lesz életképes, akkor is jólétben tudjon élni, vagy bárki aki megszületik késıbb, utódunk, 20

21 leszármazattunk, annak is tudjuk garantálni a mai cselekedeteinkkel a jólétet, a megélhetést, a kiszámíthatóságot. Ennek nagyon sok részeleme van, a nemzetközi irodalomban vannak ilyen kritériumok amiket figyelembe vesznek, ha fenntartható fejlıdésrıl beszélgetünk. Ezeket szeretné felsorolni, konkrétan nem szeretne rávilágítani, hogy milyen helyzetben vagyunk most, mert azt mindannyian érezzük. Kivéve egyet, amelyrıl keveset beszélünk Székelyföldön. Fenntartható fogyasztás és termelés. Mit fogyasztunk és miért? Mit termelünk és miért? Beszélhetünk fenntartható szállításról, arról, hogy a mai beruházások mennyire tudják hosszútávon szolgálni azt a mobilitást, ami szükséges ebben a térségben. A természeti erıforrások megırzése és ennek a menedzsmentje, tudunk-e úgy természeti erıforrást felhasználni Háromszéken, Székelyföldön, hogy ne veszélyeztessük, akár 20 év múlva, azokat az új, akkor megszületendı vállalkozásokat, amelyek ugyancsak valamiért, valamilyen arányban ezeket a nyersanyagokat szeretnék használni. Közegészségügy. Van-e olyan életerıs társadalmi népesség itt Háromszéken, amely képes hosszú távon életerısen bekapcsolódni a társadalmi fejlıdésbe, és garantálni annak a ritmusát? Szociális háló, demográfiai mutatók, nagyon sok elemzés született arról, hogy milyen tendenciák érezhetıek itt. Akár a generációk szempontjából, akár nemzetiségi arányok alakulását tekintve van-e olyan biztos rendszerük Székelyföldön, van-e biztos rendszer itt Háromszéken, amely garantálja azt a minimális létet, amivel az egyént, mivel abban a pillanatban ennek a jelenlegi társberendezkedésnek a sérültje, képes a társadalomban egy olyan rendszerben benntartani, ahol lehetısége van továbblépni, teszi fel a kérdést az elıadó. Oktatás, átképzés a konferencia témái közt is megtalálható. Az a kérdés merül fel, hogy rendszerünk elég alapos, elıremutató-e, vagy a konzervatívan megszokott dolgokat akarja továbblépni. Például Csíkszeredában a Székely Károly iskolacsoportban 3 évvel ezelıtt indult nyomdász osztály. Csíkszereda városában van néhány nyomda, amely nem csak könyvet, hanem az ipari termelésben is tud nyomdai ipari termékeket szolgáltatni, és azok a nyomdák, amelyek eddig mőködtek, rájöttek arra, hogy az a szakmai tudás, amellyel rendelkeznek és itt a munkásokra érti-, vagy már kihalt, vagy egyszerően elment a városból, ezért úgy döntöttek, hogy kellene egy oktatási intézmény keretén belül szakoktatást létrehozni. Létre is jött 3 évvel ezelıtt és örültek is ennek a vállalkozók. Ez év ıszén az oktatási miniszteri döntése alapján, az az osztály, amely nyomdászokat kellett volna kihozzon a 3-ik év végén, hirtelen átalakult mosógép és más légkondicionáló gépet szerelı osztállyá, mert Bukarestben nem értették meg, hogy ez mirıl szól. Kellett politikai ráhatás, hogy tovább vigye azt a küldetést amire hivatott volt, és sikerült visszaterelni jó irányba. Saját bevallása szerint, azért hozta fel ezt a témát, mert vannak olyan egyedi kis esetek a szakoktatás területén is, amelyek arra hivatottak, hogy ténylegesen szolgálják ennek a térségnek a tudatos fejlıdését, mert van rá igény. Nem utolsó sorban, folyamatos innovációról kell beszélnünk - meglátása szerint Székelyföldön nem történik jelen pillanatban más, mint valamiféleképpen a Magyarországon megtalálható újításokat próbáljuk esetleg felhasználni arra, hogy továbblépjünk, de a sajátos, a mi érdekeinknek megfelelı újítások, amelyek eladhatóvá válnak és értéket teremtenek, nem 21

22 kerülnek napvilágra ebben a térségben. Tudunk-e újítani úgy, hogy ezáltal nemcsak sajátosak, hanem még erısebbek leszünk az újításon keresztül? Finanszírozzunk-e kutatásokat Székelyföldön, Háromszéken? Költünk-e arra, hogy segítsük a vállalkozókat kutatási pályázatokban részt venni? Költünk-e arra, hogy oktatási intézményeket kapcsoljanak össze vállalkozókkal, hogy ebbıl a kapcsolatból kutatások szülessenek és komoly szakmai tapasztalatok, itt a helyszínen? A tudás, a hozzárendelt szakmai tapasztalat is egyértelmő, hogy miért kell jelen legyen. Visszatérve az elıadás elején mondottakra, arra, hogy mi többnyire a megérzéseinkre alapoztunk nagyon sok idın keresztül, Korodi úgy véli, ez egy téves út és errıl le kéne térni, a megérzéseknek valamiféle intuitív hangulati léte csak ott kell legyen, mert ettıl az, ami lehet egy egyedi háromszéki tervezés. A megérzések azok, amelyek inkább szakmai tudásra alapozva, de rizikót vállalva, akár egy kutatást, egy innovációt be tudnak hozni a térségbe. Vannak, akik mernek vállalkozni egy nagyon érdekes témakörben, mert van egy megérzésük, de amennyiben csak megérzés szintjén maradnak, akkor nem tudnak fejlıdni. Ezért kell szakmai tudás és kell helyi, begyökerezett, a helyi sajátosságokhoz hozzárendelt kapcsolat. A megérzésre támaszkodjunk, de ne túlozzuk el, mert az nem tesz mást mint, - ahogy Farkas Levente fogalmazott a felvezetıkben - ugyanazon a szinten maradunk, amelyet 2009-ben észrevettünk, amikor bennünket az ország lendülete sodort (megj. vállalkozások szempontjából), és nem a saját eredményességünknek és tudatosságunknak köszönhetıen haladtunk. Az elıadó utolsó képe újra a merre az arra Háromszéken : Mi tudjuk azt, hogy merre az arra, csak alapozzunk arra, ami a térségben, mint erıforrás lehetıség rejlik, felmerül, és létezik. Hogyha erre alapozunk, akkor biztos találunk olyan sajátos kitörési pontokat, amivel egyedi lett Háromszék Székelyföldön belül, ezzel erısítve Székelyföldet, és ebbıl az egyediségbıl lehet egy olyan gazdasági erı, ami hosszútávon a fenntarthatóság szintjére tudja emelni ezt a régiót és tud jólétet biztosítani nemcsak nekünk, hanem a következı generációnak is tette hozzá. Azt, hogy mennyire fontos a helyi tudás és a helyi tapasztalat, egy másik idézettel zárta, ezzel is kiemelve azt, miért nem vállalkozott arra, hogy megmutassa nekünk a konkrét utakat, a válasz egyszerő: vannak itt mások, akik jobban látják a helyi sajátosságokat. Itt van például Vajda Lajos, akinek a bemutató kivonatában a következı szerepelt: a térségben legalább 6 olyan gazdasági terület van, amelyeken jól mőködı klasztereket lehet létrehozni: faipar, élelmiszeripar, turisztika, zöldenergia, turisztikai gazdálkodás, építıipar. Nem tudja, hogy igaza van-e vagy sem, de egy biztos, hogy ı, aki vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik, itteni tapasztalata van, megérzése, és szaktudása, és ilyen helyi erıforrásokra támaszkodhat a térség. Korodi azt kívánja, hogy útmutató elıadása legyen a konferencia egyik támpontja és reméli, hogy eleget tudott tenni a kihívásnak. Nem a mai nap, hanem ez a folyamatos - Székelyföldrıl, Háromszékrıl szóló döntéshozatal legyen egyre tudatosabb és egyre felkészültebb. 22