A GRIFOLA FRONDOSA (DICKS.) GRAY TERMESZTÉSI KÍSÉRLETEI

Átírás

1 Mikológiai Közlemények, Clusiana 47(1): (2008) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES A GRIFOLA FRONDOSA (DICKS.) GRAY TERMESZTÉSI KÍSÉRLETEI SÁNDORNÉ FERENC Krisztina ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., 6000 Kecskemét, Mészöly Gy. út 6; fkrisztina@zki.hu A Grifola frondosa (Dicks.) Gray termesztési kísérletei. A gombáknak egyre jelentősebb szerep jut a korszerű táplálkozásban. Népszerűségüket egyrészt gasztronómiai, másrészt gyógyászati sokoldalúságuknak köszönhetik. Távol-Keleten több ezer éves hagyománya van a legkülönbözőbb fajok e kettős célú hasznosításának. Az utóbbi években Európában is erősödik az ilyen irányú felhasználás. A Grifola frondosa, magyar nevén a bokrosgomba, felhasználható ételkomponensként, valamint gyógyhatású készítményként kúraszerűen, szárított, porított, tabletta formában, illetve vizes vagy alkoholos kivonatát alkalmazva. Kutatók szerint ez az első gombafaj, amelynél bizonyítottak anti-hiv aktivitást. Ezenkívül vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterincsökkentő és immunstabilizáló hatást tulajdonítanak e fajnak. Magyarországon is megtalálható a Grifola frondosa, amely faj a világ összes termesztett gombamennyiségének a 0,5%-át teszi ki. Termesztéstechnológiáját alig több mint 20 éve dolgozták ki, és a mai napig folynak az erre irányuló kísérletek. E kísérletek célja megállapítani, hogy mely törzsek milyen táptalajkeverékeken adják a legjobb eredményt. Kísérleteinkben 26 különböző származású Grifola frondosa törzs és különböző táptalajok összehasonlító vizsgálatával foglalkoztunk. Megvizsgáltuk a törzsek csíra-előállításához, a táptalajkeverék átszövődéséhez, a termőre fordulásához, a termőtest kifejlődéséhez szükséges időtartamot, valamint a biológiai hatékonyságot, a termőtestek minőségét és a termésbiztonságot. E kísérletek eredményei alapján kiválasztottuk a legjobb öt törzset, és ezek bevonásával beállítottuk a három különböző, Hesse, Royse és ZKI táptalajkeverékeket vizsgáló kísérleteket, és ezeket is a fent említett szempontok alapján értékeltük. Az eredmények kiértékelése után megállapíthatjuk, hogy körülményeink között a 26 törzs közül a Gr. 7, 12, 18, 22, 26 jelű bizonyult a legjobb öt törzsnek, ezek közül pedig a Gr. 7 jelű emelkedett ki eredményeivel. A három táptalajkeverék közül a ZKI recept alapján összeállított adta a legjobb eredményt. Eddigi kísérleteink alapján a ZKI táptalajkeveréket és a Gr. 7 jelű törzset ajánlhatjuk a Grifola frondosa termesztésére. Cultivation trials with Grifola frondosa (Dicks.) Gray. Mushrooms are arousing increasing interest in modern human nutrition due to their various use in gastronomy and therapeutics. Different mushroom species have been used as food and drugs in the Far East for several thousand years. Recently similar trends can be observed in Europe. Grifola frondosa can be used as food component and pharmaceutical product dried, pulverised or in water and alcohol extracts. According to experts it is the first mushroom species with proved anti-hiv activity. The mushroom is said to affect blood pressure, blood sugar content and cholesterol level favourably and stabilise the immune system. Grifola frondosa is found in Hungary, too. It mounts up to 0,5% of the world s mushroom production. Cultural technologies were worked out in the past 25 years, but trials are still going on, to find the most suitable substrate mixtures, ecological circumstances and strains for the best results. In our trials the performance of 26 different Grifola frondosa strains and different substrates were compared. The duration of time required for spawn production, substrate incubation, fruit-body development, fruiting as well as biological efficiency, fruit-body quality and yield reliability were Mikológiai Közlemények, Clusiana 47(1), 2008 Magyar Mikológiai Társaság, Budapest

2 76 SÁNDORNÉ FERENC K. observed. Based on these results the best 5 strains could be selected and evaluated again for the same criteria on three different substrate mixtures (named as Hesse, Royse and ZKI). Evaluations indicated the strains Gr. 7, 12, 18, 22 and 26 to the best and of them Gr. 7 excelled. Of three substrate mixtures best results were obtained on ZKI mixture. Based on our trials the strain Gr. 7 and the ZKI substrate mixture can be recommended to growers. Kulcsszavak: biológiai hatékonyság, Grifola frondosa, táptalajkeverékek, tenyészidő, termésbiztonság, termőre fordulás, törzsek Key words: biological efficiency, Grifola frondosa, fruiting, growing period, strains, substrate mixture, yield reliability BEVEZETÉS A gombák jelentős táplálkozástani jelentőséggel bírnak, amit alacsony energia-, magas aminosav- és élelmi rosttartalmuknak köszönhetnek, és így az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részévé váltak. Egyes fajoknak, mint a Grifola frondosa-nak a kedvező étrendi hatása mellett speciális, aktív anyagainak kísérletekben is igazoltan egészségmegőrző, immunstabilizáló hatást tulajdonítanak, és az ún. mikoterápiás gyógyításban használják (LEL- LEY 1999). A keleti világban nagy hagyományokkal rendelkező és növekvő népszerűségnek örvendő Grifola frondosa a legnagyobb mennyiségben, mint ételkomponens kerül felhasználásra. Újbóli felfedezését és ismertségét világszerte a gyógyhatásának köszönheti. Japánban és Kelet-Ázsiában évszázadok óta nagy a gasztronómiai és gyógyászati jelentősége (MIZUNO és ZHUANG 1995). Gyógyászatilag hasznos vegyületei főleg a poliszacharidok közé tartoznak, amelyek közül a grifolin és a grifolan (β-1,6-glukán) a legaktívabbak, valamint a fémkötéses proteinek és lektinek. A szárazanyag 3,4%-át a telítetlen zsírsavak teszik ki, olyanok, mint a linolénés oleinsav, továbbá lecitin és foszfinsav. Említésre méltó mennyiségben tartalmaz ergoszterolt, a D-vitamin provitaminját (LELLEY 1999). Gyógyászati célból a gombát szárított, porított formában tablettaként árusítják, vagy alkoholos, illetve vizes kivonatát használják fel. Ez az első gombafaj, amelynél in vitro anti-hiv aktivitást állapítottak meg ben már folytak a humán kísérletek az USA-ban, Angliában és Svédországban is. További gyógyhatásai ismertek: vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint-csökkentő hatás, valamint krónikus fáradtság szindróma elleni hatás (STAMETS 2000). Gazdasági jelentőségét jellemzi, hogy az 1997-ben előállított gomba mennyisége elérte a tonnát, és így a világ termesztett gombamennyiségének 0,5%-át érte el (KORONCZY 2003). E faj termesztésével már az Egyesült Államokban és Európában is foglalkoznak. Európai piacokon elsősorban választékbővítőként jelenik meg. A G. frondosa (Dicks.) Gray, szinonim nevén Polyporus frondosus (Dicks.) Fr., magyar nevén bokrosgomba vagy ágastapló, a likacsosgombák (Polyporaceae) családjába tartozik. A tudományos név pontos leírásához az Index Fungorum honlapot használtam (CABI 2008). Kínában keisho-nak, Japánban maitake-nak, kumotakenak, angol nyelvterületen hen of the woods-nak, dancing butterfly mushroom-nak nevezik. Termőteste lombos bokorhoz hasonlít, az ágak legyezőszerűen terülnek szét és lapos levélben végződnek (1. ábra). A kalapok színe fiatalon barnásszürke, húsuk

3 A Grifola frondosa (Dicks.) Gray termesztési kísérletei 77 vastagsága 2 5 mm, állaga törékeny, később kivilágosodik, és szíjassá válik. A csöves termőrétegen kezdetben világos, majd halványbarnás színű a spórapor. Méretei alapján Európa egyik legnagyobb termetű gombája, amely akár 0,5 m magasra és 5 15 kg tömegűre is megnőhet (MICHAEL és HENNIG 1971). Illata dúsan gombás, lisztes, néha édes. Fiatalon ehető, később fanyar ízű (MICHAEL és HENNIG 1971). Konzisztenciája a zsíros sajtokéhoz hasonlít. 1. ábra. Grifola frondosa Gr. 7 és Gr. 1 törzseinek termőteste. Fig. 1. The fruit-bodies of Gr. 7 and Gr. 1. strains of Grifola frondosa. Ez a gombafaj kozmopolita (DELMAS 1989), Európában általánosan előfordul ugyanúgy, mint Japán északkeleti részén, Észak-Amerika és Kína mérsékelt égövi lombhullató erdeiben (STAMETS 2000). Magyarországon ritkán előforduló gombának tartják (BOHUS és KALMÁR 1956), és a hazai vöröslista-tervezetben a 3-as kategóriába (veszélyeztetett) sorolták (RIMÓCZI és mtsai 1999). A természetben tölgy-, szil-, juhar-, bükkfán, esetleg vörösfenyőn található meg. A G. frondosa fehérkorhadást okozó gomba (cellulózt és lignint bontó). A legtöbb gombász szaprotrófnak és gyengültségi parazitának tartja (STAMETS 2000). A G. frondosa-t kétféle módon, faanyagon és sterilizált táptalajon termesztik. Extenzív termesztési módszer hasonlít a Magyarországon is ismert laska extenzív termesztési módszeréhez. Kivágott rönköt vagy tönköt használnak hozzá. Steril táptalajon való termesztés esetében az irodalom többféle táptalajkeveréket is alkalmasnak tart a G. frondosa termesztéséhez. Ez a módszer a shiitake-termesztéshez hasonlítható leginkább. Legtöbbször keményfa fűrészport és valamilyen dúsító anyagot, illetve kiegészítő anyagot használnak, amelyből 2 3 kg-ot töltenek hőálló zacskóba.

4 78 SÁNDORNÉ FERENC K. A beoltáshoz gabonaszemcsírát vagy fűrészporcsírát használnak. Átszövetéskor C, termőre fordításkor C, termésfejlődéskor C közötti hőmérséklet ajánlott. A tenyészidőt az irodalom tág intervallumban adja meg, a primordium megjelenéséig nap is szükséges lehet (STAMETS 2000), de a termés kifejlődhet akár a héten is (SHEN és ROYSE 2002). Optimális, ha egy tömbön legfeljebb két csokrot hagyunk kifejlődni. A közel 2 kg tömegű tömbről, ha 0,2 kg csírával oltják be, 0,2 0,4 kg tömegű gomba várható. A hozam kifejezésére használható a csiperketermesztésben ismeretes biológiai hatékonyság fogalma (STAMETS 2000). A biológiai hatékonyságot (BH%) a leszedett friss gomba tömegének, a táptalajkeverék légszáraz tömegének a hányadosaként, százalékban kifejezve kapjuk meg. Azt fejezi ki, hogy a gomba tömegében mennyi a táptalajból származó hányad. A G. frondosa esetében a várható érték 20 40% között változik. A G. frondosa-nál legfeljebb a második hullámot várják meg, amely az első szedést követően a 3 4. héten indul. Rizspapírba csomagolva, 1 2 C-on 2 hétig is eltartható. Más gombákhoz hasonlóan gyakran szárítással tartósítják. Célkitűzés Célkitűzésünk, hogy az általunk Magyarországról, Németországból és Belgiumból beszerzett törzseket a termesztésbe vonás alkalmasságának szempontjaiból megvizsgáljuk. Ez magába foglalja a csíragyártást, a termőtestek megjelenésének idejét, kifejlődését, a biológiai hatékonyságát, a termés minőségét és a termés biztonságát vizsgáló kísérleteinket. A kísérletsorozat második részében a legjobbnak bizonyuló törzsekkel, különböző összetételű, sterilizált táptalajokat vizsgáló kísérleteket állítottunk be. A kísérletek lefolytatását követően szeretnénk megállapítani, hogy a vizsgált törzsek és táptalajok közül melyek a legalkalmasabbak üzemi termesztésre, vagyis melyek ajánlhatók a G. frondosa termesztésére vállalkozóknak. ANYAG ÉS MÓDSZER A G. frondosa biotechnológiájára irányuló kísérleteket a németországi GAMU intézet megbízásából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. gombalaboratóriumában, pincéjében, illetve klimatizált műanyag termesztőházában folytattuk le. A laborjellegű kísérleteket a gombalaboratóriumban, a letermesztéseket a műanyag termesztőházban és pincében végeztük el. A kísérletben 26 törzs szerepelt, amelyeket Gr. 1-től Gr. 26-ig történő számozással jelöltük. A Gr. 1-es jelű törzs belga, a Gr. 2-től Gr. 6-ig jelölt törzsek magyar, a Gr. 7-től Gr. 26-ig jelöltek német eredetű törzsek. Laboratóriumban, maláta agar táptalajon vizsgáltuk a törzsek micéliumnövekedésének gyorsaságát, majd a kísérletbe vont törzsekből 5 literes mennyiségig felszaporított szemcsírát készítettünk, amelyet tiszta tenyészetes kultúrából indítottunk. Vizsgáltuk az oltástól a csíra elkészüléséig eltelt napok számát.

5 A Grifola frondosa (Dicks.) Gray termesztési kísérletei 79 A GRIFOLA FRONDOSA BIOTECHNOLÓGIÁJÁRA IRÁNYULÓ KÍSÉR- LETEK A törzsek összehasonlító vizsgálatára irányuló kísérleteink A kísérletsorozatban első lépésként Royse-féle táptalajkeveréken SHEN és ROYSE (2002) hőálló műanyag zacskóban (2. ábra) termesztettük le a 26 törzset. Ezt két időpontban, törzsenként három ismétlésben, illetve egy időpontban, törzsenként négy ismétlésben állítottuk be. Vizsgáltuk a termőre fordulás idejét, a termőtest kifejlődésének idejét, a biológiai hatékonyságot, a termés minőségét és a termésbiztonságot. zsírpapír dugó karika zacskó GOMBA táptalaj csíra 5 l üveg belerázott csíra termőre fordításra előkészített tömb termő tömb 2. ábra. A termő tömbök készítésének sematikus rajza. Fig. 2. The schematic illustration of producing fruiting strains. Termőre fordulás ideje alatt az oltás napjától a termőtestkezdemény megjelenésének napjáig eltelt időt értjük. A termőtest kifejlődési ideje a gomba megjelenésétől a szedésig tartó időt jelenti. A termésminőséget a következő, SHEN és ROYSE (2002) szerinti kategóriákba való besorolással határoztuk meg: a kalapok egyöntetűen kifejlődtek, nem torzultak és sötétszürke színűek, a kalapok többnyire egyforma alakúak, szürke, világosszürke színűek, a termőtest kalapjainak több mint a fele torzult kalapú, torzult éretlen és kifejletlen termőtest. A termésbiztonságot a törzsek termőre fordulási hajlandóságával jellemeztük. Különböző táptalajkeverékek vizsgálata Második lépésben az előző kísérlet eredményei alapján kiválasztottuk a legjobb öt törzset, és további táptalajkeverékeket (Royse amerikai, Hesse német, ZKI

6 80 SÁNDORNÉ FERENC K. magyar) vizsgáló kísérleteket állítottunk be (1. táblázat). Ennek eredményei alapján megállapítottuk, hogy kísérleti körülményeink között mely törzsek és melyik táptalajkeverék adta a legnagyobb terméseredményt, legjobb minőséget és termésbiztonságot. 1. táblázat. A kísérletben használt táptalajkeverékek összetételei. Table 1. Substrate mixtures used in the trial. Alapanyag / Táptalajtípus Royse (SHEN és ROYSE 2002) Hesse (Lelley 2004, szóbeli közlés) ZKI (Kovácsné 2004, szóbeli közlés) búzakorpa 10,0% 10% 16,7% bükkfa fűrészpor 69,8% 78% 75,0% gipsz 0,2% köles 10,0% kukoricaliszt 10% mészpor 2% 8,3% rozs 10,0% EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A törzsek micéliumnövekedésének vizsgálata folyamán a Petri-csésze teljes felületének (100%) átszövődéséhez átlagban 19 napra volt szükség, de nap közötti időszakban mind a 26 törzs átszőtte. A csíragyártást a Petri-csészés tiszta tenyészetről indítottuk 2 dl-es üvegen. A törzsek átlagban 32 nap alatt szőtték át a steril gabonaszemeket. Leglassúbb a Gr. 9 jelű (44 nap), a leggyorsabb a Gr. 7 jelű (23 nap) törzs volt a 26 közül. Az 1 literes csíra az oltástól számítva átlagban 19 nap alatt készült el, de a törzsek majdnem fele 14 nap alatt átszövődött. Az 5 literes szemcsíra átlagosan 23 nap alatt készült el. Ezek alapján elmondható, hogy a csírakészítéshez körülményeink között átlagosan 93 napra van szükség. Az irodalomban speciálisan a G. frondosa csíragyártására nem találtam adatot, a csíragyártást más fajok csíragyártásával azonosnak veszik. A csíragyártás eredményeinek pontosításához a kísérlet több ismétlésben való, újbóli beállítására lenne szükség. A törzsek összehasonlító vizsgálatára irányuló kísérleteinkben több szempont alapján választottuk ki az általunk legjobbnak tartott 5 törzset. A 26-ból 17 törzs (65%) fordult termőre a három időpontban beállított kísérlet valamelyikében. Ezek közül 4 csak egy-egyben. Mindháromban hozott termőtest kezdeményt a Gr. 1, 7, 11, 12, 14, 18, 19, 22, 26 jelű, vagyis a törzsek 35%-a. Az irodalom szerint a vadon begyűjtött törzsek 90%-a nem terem jól üzemi körülmények között, sterilizált fűrészpor táptalajon. Ezért az alkalmas törzsek további keresését és szelektálását tűzik ki célul. A termőre fordulás ideje nálunk nap között változott, átlagban 97 napot tett ki (3. ábra). A termőtestek kifejlődéséhez átlagosan 27 napra volt szükség. Az irodalom szerint 2 3 hét elegendő ehhez a fázishoz. Jelentős különbségek voltak a törzsek között, legkevesebb 18, de 38 napra is szükség volt egy-egy gomba kifejlődéséhez. Ez a viszonylag hosszú időszak nagy technológiai fegyelmet igényel, mert ha a környezeti paraméterek jelentősen eltérnek a kívánatostól, a csokrok abortálódnak és az eddigi munkánk kárba vész.

7 A Grifola frondosa (Dicks.) Gray termesztési kísérletei 81 A törzsek tenyészideje így körülményeink között átlagosan 124 nap volt, nap között, azaz hét között mozgott. Az irodalom szerint a hétre kifejlődhetnek a termőtestek napok / days törzsek / strains 3. ábra. A törzsek átlagos tenyészideje napokban ( = termőre fordulásig eltelt idő; = termőtest kifejlődésének ideje). Fig. 3. Average breeding season of the strains in days ( = duration of time until fruit-body development; = duration of time of fruiting). A törzsek biológiai hatékonyságát tekintve megállapítható, hogy az átlagos érték 16% volt. Egyes törzsek elérték a 24%-ot, egyes tömbök a 40%-ot is, amely érték az irodalomban leírt 20 40%-os értékhatárok közé esik. A gomba minősége igen változó volt. A 14 termő törzsből 9 termőtesteit az első kettő kategóriába soroltuk be. A minőséget elsősorban a sötétszürke szín hiánya rontotta. További a fény elégséges mennyiségével foglalkozó kísérleteket lenne szükséges beállítani a jövőben. A termésbiztonság az egyik legnehezebben befolyásolható tulajdonság, ezért fontos lenne az olyan törzsek szelektálása, amelyekben genetikailag erősen rögzített a termőre fordulás tulajdonsága. Kísérleteinkben három törzs (Gr. 12, 14, 18 jelű) közel 100%-ban, a törzsek közel 80%-a 50%-ban fordult termőre. A törzsek összehasonlító vizsgálatával foglalkozó kísérletek kiértékelése után elmondható, hogy eredményeink egy része az irodalomban leírtakkal megegyezik, vagy azokat megközelíti. Azokban a kísérletekben, amelyekben az átszövetési, termőre fordulási, termőtest-fejlesztési időt mértük, ezen idők lerövidítése lenne a cél, ezért további ismétléseket kellene beállítani. Az eredményt javítaná, ha ezekben már nem szerepelnének az eddig gyenge értékeket hozó törzsek.

8 82 SÁNDORNÉ FERENC K. A különböző táptalajkeverékek vizsgálatával kapcsolatosan elmondható, hogy a ZKI táptalajon fordultak leghamarabb termőre a törzsek. A ZKI és a Hesse táptalajkeveréken fejlődtek ki leggyorsabban a termőtestek, 22 nap alatt. A három táptalaj átlagban 25 nap alatt termett, ami jobban megközelíti az irodalom szerinti értéket (14 20 nap), mint az első kísérletsorozatban kapott érték (27 nap). A törzsek átlagos tenyészideje a ZKI táptalajon 30 nappal rövidebb volt (113 nap), mint a Royse táptalajon. Legrövidebb tenyészideje (107 nap) a Gr. 22 jelű törzsnek volt. A BH% értéke a ZKI és Hesse táptalajon 19%, a Royse táptalajon 17% volt. Legjobb a Gr. 7 és Gr. 12 törzs volt, 25% és 23% értékkel, amely értékek meghaladták a törzsek összehasonlító vizsgálatában elért átlagos értéket. A gomba minősége szerint is a Gr. 7 és Gr. 12 jelű törzsek szerepelnek az első helyen. A termésbiztonság szempontjából a Hesse és ZKI táptalajok egyformán következetesen szerepeltek (80%-ban), a törzsek közül a Gr. 7 jelű volt a legkövetkezetesebben termő, közel 80%-ban termőre fordult. A különböző táptalajkeverékek vizsgálatával foglalkozó kísérletek értékelésekor elmondható, hogy a táptalajok közül a Hesse és a ZKI receptje szerint összeállítottak a legeredményesebbek, de az utóbbi a tenyészidő rövidségével is kiemelkedik. Összegezve elmondható, hogy eddigi kísérleteink alapján a ZKI táptalajkeveréket és a Gr. 7 jelű törzset (4. ábra) ajánlhatjuk a Grifola frondosa termesztésére. 4. ábra. A Grifola frondosa 7-es jelű törzsének termő tömbje. Fig. 4. Fruiting block of the Gr. 7 strain of Grifola frondosa.

9 A Grifola frondosa (Dicks.) Gray termesztési kísérletei 83 IRODALOMJEGYZÉK BOHUS G. és KALMÁR Z. (1956): Erdő-mező gombái. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 61 pp. CABI (2008): The Index Fungorum. DELMAS, J. (1989): Les champignons et leur culture. La Maison Rustique, Paris, 491 pp. KORONCZY I. (2003): Európai figyelő. Magyar Gombahíradó 9(38): 4 5. LELLEY J. (1999): A gombák gyógyító ereje. Mikoterápia az egészség szolgálatában. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 155 pp. MICHAEL, E. és HENNIG, B. (1971): Handbuch für Pilzefreunde II. Gustav Fischer, Jena, 243 pp. MIZUNO, T. és ZHUANG, C. (1995): Maitake, Grifola frondosa: pharmacological effects. Food Rev. Intern. 11(1): RIM ÓCZI I., SILLER I., VASAS G., ALBERT L., VETTER J. és BRATEK Z. (1999): Magyarország nagy- time of maitake (Grifola frondosa). Mushr. News, Spec. Mushr. 50(2): gombáinak javasolt vörös listája. Mikol. Közlem., Clusiana 38(1 3): SHEN, Q. és ROYSE, D. J. (2002): Effects of genotype and nutrient supplements on biological efficiency, quality and crop cycle STAMETS, P. (2000): Growing gourmet and medicinal mushrooms. Ten Speed, Berkeley, 376 pp.

10 A TIT Stúdió gombász szakkörének programja, II. félév (Budapest, XI. ker., Zsombolyai u. 6.) Hétfői napokon órai kezdettel Szeptember 22. Szeptember 29. Október 6. Október 13. Október 20. Október 27. November 3. November 10. Dr. Rimóczi Imre: Magashegyi gyepek gombái, melyek nálunk is várhatók. Schmidt Egon: Madarakról mesélek (Az író nálunk dedikálja könyveit). Gombahatározás. Nehéz Zoltán: 60 év Szemere László munkássága. Gombahatározás (ismeretbővítéssel). Dia- és digitáliskép-parádé. Dima Bálint: A Mátra hegység érdekes kalapos gombái. Albert László: A szarvasgombászat múltja és jelene a Kárpát-medencében. November 15. Házigazda: Auer Péter. 60 éves a gombász szakkör! Ünnepi em- (szombat, 10.00) lékülés és Gombász Piknik. Belépés hozott étellel és itallal. November 17. Lukács Zoltán: Őszi gombazsongás. November 24. Czimbal Gyula (MTI díjnyertes fotóriportere): Kalandozásom a természetben. December 1. Nagy István: Gombászni veszélyes? December 8. Dr. Locsmándi Csaba és Dr. Vasas Gizella: Elkészült az 1500 fajt tartalmazó magyar nyelvű gombakönyv. (vásárlási lehetőség). December 15. Évbúcsúztató dia- és digitáliskép-parádé. Tanulmányi kirándulások Október 4. (szombat) Október 12. (vasárnap) Október 19. (vasárnap) November 1. (szombat) November 8. (szombat) Pilisszentkereszt. Bőhm Éva találkozás 8.00-kor a HÉV Batthyány téri végállomásánál. Csillebérc. Makay Attila találkozás 7.45-kor a 21-es autóbusz Moszkva téri végállomásánál. Budakeszi. Gortva Gáborné találkozás 7.30-kor a 22-es autóbusz Moszkva téri végállomásánál Csúcs-hegy. Bathó Attila találkozás: 7.40-kor a 18-as autóbusz III. Árpád hídi (Szentlélek téri) végállomásánál. Szépvölgy. Bognár Bertilla találkozás: 7.40-kor a 65-ös autóbusz III. ker. Kolosy téri végállomásánál.