Szegedi Tudományegyetem

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem AM4V215 Esélyegyenlıség, fogyatékosság és a mai magyar társadalom Készítette: Vámos Nikoletta Gyógypedagógia-pedagógia szak IV. évfolyam

2 Bevezetésnek szeretnék néhány fogalmat ismertetni Diszkrimináció fogalma Diszkriminációval mindig egyéneket vagy csoportokat különböztetünk meg. - egyes személyek, vagy embercsoportok a többségtıl eltérı tulajdonságaik illetve helyzete ürügyén történı megkülönböztetés egy másik személy által - egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy egy meghatározott csoport tagjai. 1 Ez a megkülönböztetés lehet pozitív és negatív, közvetlen és közvetett. Módszereiben lehet nyílt és burkolt. Az emberi méltóság fogalma Az emberi méltóság minden embert egyedi értékétıl függetlenül emberi mivolta miatt illet meg. Az emberi méltóság egy olyan absztrakt követelményrendszer, egy olyan minimális elvárás, melyen sem az állam, sem más emberek kényszerítı hatalma nem terjedhet túl, és biztosítja az egyenlıséget. 2 A mozgáskorlátozottság fogalma A fiziológiás és mozgási funkciók feltétele a mozgásszervrendszer morfológiai és funkcionális épsége. A mozgásszervrendszer tartó valamint mozgató részei egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetıen befolyásoló tényezık. Bármely részének sérülése, károsodása ezt az egységet bonja meg. A mozgáskárosodást rendszerint a mozgásszervrendszert közvetlenül ért károsodás, sérülés hozza létre, de kialakulhat következményesen is. 3 1 Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, Budapest Illyés Sándor (szerk.) (2000) : Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE- BGGYFK, Budapest. 2

3 Beszélgetés egy mozgáskorlátozott személlyel Dolgozatom elkészítésében segítségemre volt egy 57 éves nyugdíjas mőszerész, aki 33 éve ül kerekesszékben. Baleset következtében deréktól lefelé lebénult. Beszélgetésünk Szegeden egy asztalitenisz edzés után zajlott. Misi bácsi nagyon jó kedélyő, szellemes személyiség, állandóan bolondozik. Elmondása szerint mindig ilyen volt, fiatal korában is egy állandóan mozgásban lévı, az életet minden szempontból kiélvezı férfi volt. A baleset után átértékelte az életét, kicsit visszafogottabb lett, de a humorát és sármját nem veszítette el. Nem véletlenül egy asztalitenisz edzés után készült a beszélgetés! Misi bácsi ugyanis aktívan sportol, tagja a helyi egyesületnek, minden szerdán lejár játszani több kerekes székes társával együtt. Jó volt látni, hogy minden korosztály képviselteti magát, buzog bennük az egészséges versenyszellem. De Misi bácsinak nem ez az egyetlen sportszenvedélye. Régebben tekézett is, és a mai napig sportversenyeket szervez. Nagy bánatára nincs megbecsülve ez a sportág, nehéz szponzorokat szerezni. Kérdésemre, hogy egy olyan edzésen ahol épekkel játszik, milyen tapasztalatai vannak, sajnos azt válaszolta, hogy többször van olyan szituáció, ahol egy elgurult labdát inkább az épeknek adják. Szerinte azt hiszik, hogy aki kerekes székben ül, az nem képes lehajolni a labdáért, egyszerően nem akarnak kontaktust teremteni. Természetesen ennek ellenpéldájáról is beszámolhat, de ez jóval kevesebb. Itt következik a leginkább jellemzı, hogy az emberek tudatlanságból nem akarnak kapcsolatba lépni sérült társaikkal, talán félnek, nem tudják, hogyan lehet egy szituációt kezelni, hogyan segíthetnének nekik. Sajnos többször találkozott mind az emberek részérıl, mind a média részérıl is a helytelen, gyakran degradáló, súlyos kifejezésekkel, mellyel a mozgássérülteket illették. A nyomorék, béna kifejezések nem helyén valóak. És itt utal az elıbb említett tudatlanságra. Az emberek fogalmi zavarral küzdenek, és észre sem veszik, mennyire bántó lehet egy ilyen megnyilvánulásuk. Megkérdeztem, volt-e már rá példa, hogy egy szórakozó helyen, nyilvános helyen kellemetlen szituációba került a mozgássérülése miatt. Azt a választ kaptam, hogy nem. Többnyire az emberek elfogadják ıket, és ebben nagyon sokat segít az akadálymentesítés többé-kevésbé történı megvalósulása. 3

4 Egyre több olyan közintézmény, épület van Szegeden is, ahová akadálytalanul be tudnak jutni. Noha vannak lépcsık, feljárók melyek kisebb fennakadást jelenthetnek, Misi bácsi szerint nincs lehetetlen. Ha valaki el akar jutni olyan helyre, ahol nincs akadálymentesítés, akkor el is tud jutni. Nem szabad ráfogni a mozgássérülésre. Szerinte vannak olyan sorstársai, akik kihasználják a helyzetüket, és elvárják más segítségét. Itt tértem vissza Misi bácsi balesetére, és az az utáni idıszakra. Nagyon ıszintén beszélt az érzéseirıl, hogy hogyan sikerült átvészelnie a kezdeti nehézségeket. Nagyon sokat segített neki a felesége, aki a mai napig segíti, támogatja ıt. Nagyon nehéz volt a balesete utáni felépülés, sok súlyos sérülése volt, egy ideig lélegeztetı gépen volt, a táplálékot is szondán keresztül kapta. Abban az idıszakban többször gondolt arra is, hogy eldobja magától az életet. Kezdetben nem gondolta, hogy mozgáskorlátozott marad. Aztán, nem is tudja mikor volt az a pont, amikor összeszedte magát, és úgy döntött talpra áll, ne hagyja el magát. Sok társát említi, aki elhagyta magát, nem birkózott meg az ıt ért veszteséggel, és az alkoholfogyasztásba menekült. Sajnálatosnak tartja ezt, hiszen mint az ı példája is mutatja lehet teljes értékő életet élni kerekes székben is, lehet értelmet találni a teljesen más életben is. Arra kérdésemre, hogy mit gondol az esélyegyenlıségrıl Magyarországon, azt válaszolta, hogy ha több támogatást kapnának például a tolókocsira, könnyebben megvalósulhatna. A rendszer, amely ezeket a juttatásokat felügyeli, nagyon nehezen mőködik. Példaként felhozta, hogy egy tolókocsi öt évre van tervezve, amely után le kell cserélni. Ma Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva- nagyon borsos ára van egy kerekes széknek, akár ezer forint is lehet. Ezzel szemben egy új gumi a kerekekre 6 ezer forint körül mozog. Véleménye szerint irreális, hogy valaki nem tud egy új széket megvenni, pedig ez segíti ıt abban, hogy a mindennapi életben teljes életet tudjon élni, ne legyen korlátozva semmiben. Tehát elsıként a szociális rendszert tenné rendbe, hogy a feltételek biztosítva legyenek, minden más csak ezután következhet. Elmondása szerint jó úton halad a társadalom az esélyegyenlıség felé, hiszen vannak olyan rendezvények, nyílt napok, ahol az embereket (épet és sérültet) közelebb viheti egymáshoz. De ezen rendezvényeknek negatívuma az, hogy a játékos feladatok között nem sikerül valóban megérteni ezeket az embereket. Ilyen megmozdulásokon is csak olyanok vesznek részt, akik családjában, környezetében kerekes székes él. İk természetesen elfogadják a körülöttük élı sérülteket, szociálisan érzékenyebbek. De a cél nem ez lenne. Erre jött a kérdésem: akkor mi a cél? 4

5 Az, hogy a többi európai országhoz hasonlóan a mindennapi élet körülményei biztosítva legyenek a mozgássérültek számára is, legyen itt szó az akadálymentesítésrıl, vagy a hivatalos ügyek minél gördülékenyebb menetérıl. Kíváncsi voltam, hogy mi a véleménye a többi fogyatékossági csoportról. Nagyon lelkesen mesélt arról, hogy asztalitenisz bajnokságokat rendezett értelmileg sérült diákoknak is. Nagyon hálásak, és lelkesednek a sport iránt. Gyakran vesz nekik játékcsomagokat, amelyeket egy kedves játékkereskedı barátja segítségével vásárol. Misi bácsi személyében egy nagyon nyílt, ıszinte, mindig tettre kész személyt ismertem meg. Nem szépítette a mozgássérültek helyzetét a mai magyar társadalomban. Mégis pozitív élmény volt olyan valakivel beszélgetni, aki teljesen tisztában van a helyzetével, de mer vállalkozni, szereti az életét, még akkor is, ha néha a mindennapi nehézségek és betegségek próbára is teszik. Saját vélemény Gyógypedagógus hallatóként gyakran találkozok mozgássérült gyerekekkel. Néha nagyon sajnálatos látni, hogy ilyen fiatalon számos problémával kell megküzdeniük. Pozitív tapasztalatom, hogy egy olyan osztály tagjai, akikkel nap mint nap mozgássérült gyerek él és tanul, sokkal elfogadóbbak, segítıkészségük fejlettebb más társaiknál. A mai integrációs törekvések között esély van arra, hogy minél több gyerek fejleszthesse ezen tulajdonságait. Ez ad reményt arra, hogy ezekbıl a gyerekekbıl egyszer olyan felnıtt váljon, aki odaadóbban, felelısségteljesebben tudja majd alakítani környezetét azzal a céllal, hogy sérült társaival egyenlıbb esélyeket teremtve éljen a világban. 5

6 Felhasznált irodalom: 1. Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, Budapest 2. Illyés Sándor (szerk.) (2000) : Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE- BGGYFK, Budapest órai jegyzet 6