Bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó irányelvek

Átírás

1 SYNERGON Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (SYNERGON Informatika Nyrt.) és leányvállalatai Bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó irányelvek Verziószám:

2 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 2 / 13 Tartalom 1. Bennfentes kereskedés Bennfentes információ és a bennfentes információhoz való hozzáférés Bennfentes személyek Bennfentes információhoz hozzáférő személyek nyilvántartása Bennfentes személyek nyilvántartását vezető szervezet, személy kijelölésének módja Eljárás bennfentes személyek számára A bennfentes információval való visszaélés jogkövetkezményei MELLÉKLETEK Bennfentes kereskedés Tilos bennfentes információ felhasználásával a Társaság részvényeire ügyletet kötni, vagy ügyletkötésre megbízást adni, illetve a bennfentes információt kereskedés céljára más személyeknek továbbadni. 2. Bennfentes információ és a bennfentes információhoz való hozzáférés A bennfentes információk közé tartozik minden, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alá eső információ, de különösképpen a Társaság pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információk, értékpapírkibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információk, a Társaságban jelentős tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosokra vonatkozó információk, leányvállalatokra vonatkozó információk, további vállalati felvásárlási szándékra vonatkozó információk. A bennfentes információnak minősülő információ a Társaságnál konkrétan azokat az előző pontban általánosan felsorolt témák alatt a Budapesti Értéktőzsdén, honlapon és a közzétételi rendszerben közzétett tartalmakat és ezek előzetes munkaanyagait jelenti, amelyek a Budapest Értéktőzsdén megjelentek. A megjelenésig az információ bennfentes jellegű, a megjelenést követően tovább nem tartozik a bennfentes információ kezelés körébe. A bennfentes információhoz való hozzáférésre a Társaságnál a bennfentes nyilvántartásba vett személyek körében lehetőség van. Minden bennfentes információ minden bennfentes személyhez eljuthat, ezért a Társaság egységesen kezeli a bennfentes információkat és a bennfentes személyeket. 3. Bennfentes személyek Bennfentes az a személy, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott, akkor is, ha a személy a megelőző fél éven belül a Társaság alkalmazásában állt. Ezen felül mindenképpen bennfentes személynek minősülnek a) a Társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja;

3 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 3 / 13 b) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a Társaság huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; c) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a Társaságban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; d) a forgalomba hozatal, illetve a nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig; e) a Társaság alaptőkéje tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jogi személy; f) a Társaság számlavezető hitelintézetei, illetve ezek vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és érdemi ügyintézői; g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására; h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte; i) az a)-h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója; j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített befolyással bír. A SYNERGON Informatika Nyrt. esetében a bennfentes információk birtokosain túl, mindenkor bennfentes személynek minősülnek az alábbi pozíciókat, vagy ezekkel egyenértékű pozíciókat betöltő személyek: - Igazgatótanács tagjai, Felügyelőbizottsági tagok, Audit Bizottság tagok - Vezérigazgató és helyettesei, - Leányvállalatok ügyvezetői, - Kereskedelem vezetője,szakmai szervezeti egységek vezetője, IT vezető, Műszaki vezető, - Gazdasági igazgató, a gazdasági területet átlátó és kezelő főkönyvelő valamint a pénzügy/kontrolling/könyvelés munkatársai, - Kommunikációs terület munkatársai, - HR terület munkatársai, - Jogi Iroda megbízott jogászai és munkatársai

4 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 4 / Bennfentes információhoz hozzáférő személyek nyilvántartása A Társaság bennfentes személyekről vezetett nyilvántartása azon személyekre terjed ki, akik a Társasággal megbízotti, munkavallói, tulajdonosi illetve leányvállalati jogviszonyban állnak és ezen jogviszony alapján a Társaság a nyilvántartottak adatait nyilvántartásba veheti. A nyilvántartásba vett személyek felelősek a bennfentes információ kezeléséért, amihez hozzá tartozik az általuk képviselt területhez tartozó szakmai szerződések kapcsán a bennfentes információhoz való hozzáférés vizsgálata és bejelentése is. Szakmai szerződések vizsgálata alatt értendő: Amennyiben a nyilvántartásba vett személy megítélése alapján olyan megbízás, szerződés keletkezik a nyilvántartásba vett személy tudtával, amely szerződés alapján a bennfentes információhoz való hozzáférés jön létre, akkor a nyilvántartásba vett személy a nyilvántartással kijelölt szervezeti egységnek 2 napon belül jelzi a nyilvántartásba vételi kötelezettséget. A Társaság egységes és folyamatos nyilvántartást vezet a bennfentes személyekről, tekintettel az információhoz való általános hozzáférési lehetőségre. A bennfentes információhoz hozzáférő, a Társasággal munkaviszonyban vagy egyéb jogviszony alapján kapcsolatban álló személyekről a Társaság a nyilvántartott személyek hozzájárulásával - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére kijelölt szervezet a kommunikációs csoport, a HR és a befektetési kapcsolattartó. A nyilvántartásokat a személyes azonosító okmányok alapján kell vezetni. A fenti 2. pontban megjelölt vezetők és munkavállalók nyilvántartása papír alapon egyedi adatokkal, és elektronikus adatbázisban is történik. A nyilvántartott adatok csak a szabályozás szerinti céllal és esetekben kerülhetnek felhasználásra. A Társaság az adatokat 5 éven át megőrzi. A bennfentes személyek első nyilvántartását és a kilépéskori törlést a munkavállalók munkaszerződésének megkötésekor, vagy módosításakor és a munkaviszony bármely okból történő megszűnésének adminisztrációjakor a HR adminisztrációs folyamat részeként jelzi a kommunikációs csoportnak. A munkavállaló személyes adataiban bekövetkező változás miatti bejelentést és a nyilvántartás módosítását a HR a kommunikációs csoportnak, amely kezeli azt. A személyes azonosító okmányok és az adat felvételi lapok egyeztetése a nyilvántartást vezetők felelőssége. A bennfentes információkkal való kereskedés tilalmának irányelveit a Társaság honlapján bárki, korlátozás nélkül megtekintheti. A Társaságnál munkaviszonyban álló vagy egyéb jogviszony alapján a levelezési rendszerhez hozzáférők hírlevél formájában évente tájékoztatást kapnak. Ezen túlmenően a mind a Felelős Társaságirányítás valamennyi dokumentuma, mind pedig az irányelvekhez kapcsolódó egyéb belső szabályozások a Társaság belső Portálján ( folyamatosan elérhetőek. A nyilvántartásra vonatkozó és a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos egyedi megkeresésekkel, kérdésekkel a nyilvántartás vezetésével megbízott szervezeti egységekhez (kommunikációs csoport, befektetési kapcsolattartó illetve HR) kell fordulni, akik ezeket kezelni kötelesek, szükség esetén egyéb szervezeti egységeket vonhatnak be.

5 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 5 / Bennfentes személyek nyilvántartását vezető szervezet, személy kijelölésének módja A Társaság Vezérigazgatója jelöli ki a bennfentes nyilvántartást vezető személyt. Jelen szabályozásban a Társaság Vezérigazgatója a kommunikációs csoportot, a befektetési kapcsolattartót illetve a HR-t jelöli ki a bennfentes személyek nyilvántartására. Munka és felelősség megosztás: - A kommunikációs csoport felelős a nyilvántartás elektronikus vezetéséért, a papír alapú dokumentumok rendezett őrzéséért, beszerzéséért, a nyilvántartásban szereplők tájékoztatásáért, ügyeik kezeléséért. - A HR felellős a pozíciókban bekövetkező változásoknak a nyilvántartás vezető felé történő jelzéséért. - A befektetési kapcsolattartó felelős a kommunikációs csoport helyettesítéséért. 6. Eljárás bennfentes személyek számára A bennfentes személyek kötelesek a nyilvántartást vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a természetes személyazonosító adataikról, lakcímükről, állampolgárságukról (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek cégnevükről, rövidített nevükről, székhelyükről) a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul - majd ezt követően írásban is - tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplő személy a fenti adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt. A bennfentes személyek kötelesek a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Felügyelet) bejelenteni és haladéktalanul közzétenni, ha a Társaság által kibocsátott értékpapírra, illetve minden olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függő ügyletet kötöttek vagy ügyletkötést kezdeményezett. A bejelentési kötelezettség kiterjed a személyesen vagy megbízott útján történő, illetve a közös háztartásban élő személy és a közeli hozzátartozó (továbbá minden a Tpt. 201/B (1) pont szerint kötelezett) által kötött vagy kezdeményezett ügyletre is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját, jellegét, helyét és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését. A bennfentes személy haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül tájékoztatja a Synergon Informatika Nyrt-t, ha Társaság által kibocsátott értékpapírra, illetve minden olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függő ügyletet kötött. A bennfentes személy abban az esetben nem köteles az ügyletkötésről a Társaságot tájékoztatni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni: a) a bennfentes személy, és b) a vele közös háztartásban élő személy, c) a közeli hozzátartozója, d) a minősített befolyásával működő társaság által kötött ügyleteket. A Synergon Informatika Nyrt bennfentes személy által tett bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül közzéteszi a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

6 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 6 / 13 A Synergon Informatika Nyrt. nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a Társaságot, aki az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza. A SYNERGON Informatika Nyrt. és leányvállalatainál bennfentesnek minősülő személyek esetében a Felügyelet tájékoztatását és a nyilvánosságra hozatalt a Társaság befektetési kapcsolattartóján keresztül (investor.relations@synergon.hu) kell kezdeményezni, aki az információk ellenőrzése után ezeket a bejelentéseket 2 napon belül a Felügyelet számára továbbítja, és a Tpt. 56. szerint közzéteszi. 7. A bennfentes információval való visszaélés jogkövetkezményei A Synergon Informatika Nyrt. tájékoztatja a bennfentes személyeket, hogy a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény ban foglaltak szerint tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. A Felügyelet a Társaságot, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti. A Synergon Informatika Nyrt. tájékoztatja továbbá a bennfentes személyeket arról is, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény a szerint bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy c) előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad.

7 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 7 / MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet SYNERGON Informatika Nyrt és leányvállalatai Nyilvántartás a bennfentes személyekről NYILATKOZAT Nyilvántartásba vett természetes vagy jogi személy nyilatkozom, hogy a SYNERGON Informatika Nyrt. részemre a bennfentes kereskedelemről szóló hatályos törvényi kötelezettségeket és eljárásokat tartalmazó tájékoztatást a mai napon átadta. Az átadott anyag tartalmát, a tőkepiacról szóló CXX. törvény bennfentes kereskedelemről szóló részét megismertem, megértettem, és az abban foglaltakat betartom. A társaság honlapján és belső információs rendszereiben (intranet, portál, hírlevelek, szabályozások tára) közzétett bennfentes kereskedelemre vonatkozó elveket és iránymutatásokat folyamatosan követem, és azok kihirdetését követően nyilatkozatomhoz kapcsolt mellékletként kezelem, betartásukról gondoskodok. A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásba való felvételhez és az adatok őrzéséhez személyes adataim átadásával és azokat bizonyító okmányok bemutatásával hozzájárulok. Ezen okmányok és adatok változásakor, továbbá a társasággal fennálló jogviszonyom változásakor a változásokat haladéktalanul (5 munkanapon belül) bejelentem, az okmányokat bemutatom az adatok frissítése céljából, illetve a társaságot érintő felügyeleti intézkedések kapcsán hozzájárulok adataim felügyeleti intézkedések során történő bemutatásához, az MNB részére történő átadásához. A Társaság jövőbeni adat frissítésre vonatkozó kérésének a nyilatkozati lap kitöltésével teszek eleget. Megfelelő jelölendő (a bejelentés indoka): o új bennfentes személy felvétele o korábban leadott adat, okmány változás jelentése o jogviszony változás (megszűnés is) miatti kivezetés Természetes személy esetén: természetes személyazonosító adatai: családi és utónév (ek) születési név lakcím* születési hely, idő anyja születési neve: állampolgárság* Mo. tartózkodási hely * *külföldi természetes személy esetében az előző pontokban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyét Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azonosító adatok: neve, rövidített neve székhely* azonosító okirat száma ** *külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, ** mellékelni cégkivonatot és aláírási címpéldányt szükséges Az adatok frissítésének és átadásának napja: év:.. hó: nap:. Nyilatkozat tevő aláírása:..... Nyilatkozat tevő neve (olvashatóan):.. Tanúk természetes személy esetére (név, lakcím):

8 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 8 / 13 2.sz. melléklet a SYNERGON Informatika Nyrt. és leányvállalatai bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályzatához Kivonat: a tőkepiacról szóló évi CXX tv. c május 29-én hatályos szövege HATODIK RÉSZ A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS XXI. Fejezet A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA 199. E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos cselekményre, a) amelyet a Magyar Köztársaság területén követtek el, vagy b) amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma 200. Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. Bennfentes kereskedelem 201. (1) Bennfentes kereskedelem: a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás; b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek; c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön; d) bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül. (2) Bennfentes személy a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja; b) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; c) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig; e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jogi személy; f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és érdemi ügyintézője; g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására; h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte; i) az a)-h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója;

9 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 9 / 13 j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített befolyással bír. (3) Bennfentes információ: a) a pénzügyi eszközzel - ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet - kapcsolatos olyan lényeges információ, amely aa) még nem került nyilvánosságra; ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik; ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas; b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik; c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely ca) még nem került nyilvánosságra; cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik; cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó; cd) információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek. (4) Lényeges információ: minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról. (5) Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ: minden olyan információ, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor. 201/B. (1) A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni a) a 201. (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve aa) a vele közös háztartásban élő személy, ab) a közeli hozzátartozója, és ac) a bennfentes személy minősített befolyásával működő társaság, és b) a 201. (2) bekezdés b)-c) pontjában az említett bennfentes személy, ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését. (3) A 201. (2) bekezdésének a) pontja szerinti bennfentes személy haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyletkötésről, amennyiben az a (4) bekezdésben meghatározott ügyletkötési összértéket meghaladja. (4) A 201. (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötésről a kibocsátót tájékoztatni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni: a) a bennfentes személy, és b) a vele közös háztartásban élő személy, c) a közeli hozzátartozója, d) a minősített befolyásával működő társaság által kötött ügyleteket. 201/C. (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul az 56. szerint, illetőleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesítése során a kibocsátó nem kötheti össze a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával. (3) Ha a kibocsátó másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egyidejűleg köteles ugyanazt az információt teljes mértékben az internetes honlapján nyilvánosságra hozni. (4) A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a kibocsátót, aki az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza.

10 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 10 / 13 (5) Nem kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul-e. (6) A kibocsátó a 201/B. (3) bekezdése alapján hozzá érkezett bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül köteles közzétenni az 56. szerint. 201/D. (1) A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére, a nyilvántartást vezető személy köteles átadni. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni. (3) A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) természetes személy esetén aa) természetes személyazonosító adatait, ab) lakcímét, ac) ad) állampolgárságát, ae) af) külföldi természetes személy esetében az aa), ab) és ad) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább c) a nyilvántartásba vétel okát; d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférő személyt. (5) Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból. (6) Az (1) bekezdésben említett, a bennfentes információhoz hozzáférő személy köteles a nyilvántartást vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul - majd ezt követően írásban is - tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt. (7) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a szabályzatban a) meghatározza aa) a javában vagy nevében eljáró, nyilvántartást vezető természetes nyilvántartást vezető személy kijelölésének szabályait; ab) a nyilvántartás vezetésére kijelölt személyt; ac) a nyilvántartásba vétel, és törlés eljárási szabályait; és b) tájékoztatja a javában vagy nevében eljáró személyeket ba) a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről; továbbá bb) a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ nem megfelelő továbbításának következményeiről. (8) A nyilvántartást vezető személy a (7) bekezdésben említett szabályzatot a bennfentes információhoz hozzáférő személy számára - az adatszolgáltatását megelőzően - rendelkezésre bocsátja. (9) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket. (10) A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja: a) természetes személy esetén

11 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 11 / 13 aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy ba) a belföldi vállalkozást a cégbíróság bejegyezte, vagy a vállalkozás a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta, bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). (11) A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni. Piacbefolyásolás 202. Piacbefolyásolásnak minősül a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról; b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti; c) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie. Kivételek a tilalom alól 203. (1) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek; b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta. (2) Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha a 202. a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén: a) az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának. (3) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében szabályozott módon hajtják végre. (4) A kibocsátó - jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében - saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését, b) a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és c) a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését. (5) A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának a (4) bekezdés alapján történő, kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (6)

12 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 12 / (1) E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak. (2) A Felügyelet az (1) bekezdésben, valamint a ban meghatározott magatartások vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendő körülményeket külön jogszabály állapítja meg. (3) Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó információnak minősül az olyan információ, amely a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendő. (4) (5) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül: a) a pénzügyi eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be, b) az az eszköz, amelyet szabályozott piacra nem vezettek be, de értéke az a) pontban felsorolt valamelyik eszköz értékétől vagy árfolyamától függ, c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig. (6) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap kezelője minősül. Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése 205. (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni. (2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza: a) az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését; b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését; c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak ca) természetes személyazonosító adatait, cb) lakcímét, cc)-cd) ce) állampolgárságát; d) hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el; e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyeletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt adatok a bejelentés időpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt - mihelyt rendelkezésre áll - haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek. (4) A bejelentésre kötelezett személy kijelöl - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére. (5) A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot - harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

13 BENNFENTES KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK OLDAL: 13 / 13 (6) A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. (7) A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni. (8) A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy személyazonosságát, az (1) bekezdés alapján tett bejelentés tényét, illetve annak tartalmát harmadik személynek - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot, illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot - nem adhat át. (9) A Felügyelet az (1) bekezdés alapján tett bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megőrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek. (10) A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követően az abban foglalt információt - a (9) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében - a bejelentés beérkezését követő két munkanapon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes hatóságaihoz (1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti. Kivonat: a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C tv. c május 29-én hatályos szövege Bennfentes kereskedelem 410. Aki a) bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy c) előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.