VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ. Bevezető

Átírás

1 Bevezető A webes tervezést illetően két szemlélet állítható szembe egymással az egyik az un. mérnöki, praktikus a másik a művészi, önkifejező. Az elsővel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a tudományosan elemzett hatás mechanizmusok, és felmérések azt igazolják, hogy a tervezést mindenképpen ezek alapján kell elkezdeni. Nem lehet vita tárgya az, hogy egy 80 %-os szürke árnyalatú alapon a fekete szöveg nehezen olvasható. Nyilván az sem vitatható, hogy a weboldal színének olyannak kell lennie, hogy a rajta elhelyezett vizuális információk minél jobban befogadhatóbbak legyenek. A kékes-ibolya színű felirat, vagy grafika sötétkék színű alapra helyezve alig látható. Ez a színkombináció ugyanakkor egy sálon, vagy más egyéb ruhaneműn igazán elegáns lehet. Ezeken, és hasonló (tipográfia, tartalomszerkesztés stb.) szabályokon alapulhat az igazán jó webtervezés is. De ez még nem elegendő feltétel. A szabályok mechanikus alkalmazása eredményezhet jó, és használható megoldásokat. Csak azokra hagyatkozva azonban, túlságosan egyforma jellegtelen weblapot láthatnánk. Holott alapvető marketing elvárás például a sajátos arculat létrehozása, az esztétikai normáknak megfelelő megformálás, nem beszélve az egyéb figyelemfelkeltő vizuális eszközökről. Ehhez kellő kreativitás és intuíció szükséges. Ettől válnak olyan változatossá például a csupán egyszerű fekete-fehér színben nyomtatott sajtókiadványok, könyvek stb. is. Az előbbi gondolatokat Márai Sándor Füvéskönyv című könyvében költőibb módon, és nagyon szemléletesen így fogalmazza meg. Ahhoz, hogy egy emberi alkotás remekbe sikerüljön, s időtlen ragyogással kápráztassa és gyönyörködtesse az embereket, a tehetség, a téma, a kivitelezés tökéletessége mellet kell valami más is. A remekműben van valamilyen tündéri elem is, mely csodálatos fényével átsugárzik az egészen, oly gyöngéden és megejtően, mint ahogyan az északi fény világít a nyári éjszakban, valószínűtlenül s mégis fényszerűen, mert látni és olvasni is lehet mellette. A remekmű legyen valóságos, pontos, okos, céltudatos, arányos, gondosan kivitelezett s legyen még valami más is. Tündéri is legyen. S minden öntudatosság mellet önfeledt is legyen. Mérnöki szabályok szerint épüljön. De káosz is legyen benne, egy kávéskanálra való az ősködből, mely a csillagképek nyomában porzik, arany szemcsékkel. Tündéri nélkül csak nagy vagy tökéletes művek vannak A weblapok készítésével először a számítástechnikával foglalkozó szakemberek próbálkoztak, annak ellenére, hogy ahhoz alapos grafikai, tipográfiai stb. szakmai tudás is szükséges. Ennek az volt az oka, hogy az utóbb említett szakmával foglalkozók nem voltak birtokában azoknak a számítástechnikai ismereteknek, amelyek szükségesek lettek volna ahhoz, hogy sikerrel próbálkozzanak. Sőt többen közülük el is zárkóztak attól, hogy közelebbi ismeretséget kössenek a számítógépes képalakítással, tervezéssel. Olyan gyorsan, és nagy sebességgel történtek a változások a számítástechnikában, hogy a még érdeklődő grafikus tervezők többsége is elriadt a számítógép alkalmazásától. A kényszerítő szükségszerűség, és a lehetőségek elsősorban a kibernetika szakembereit mozgósították a kísérletezésre. A próbálkozások a tapasztalatok eredményeként, egyre hatékonyabb és jól használható honlapok 5. oldal

2 készültek. Az is törvényszerű, hogy a webtervezéssel foglalkozók között voltak jó vizuális adottságokkal rendelkezők is, akik fokozatosan megismerkedtek a vizuális kommunikáció szabályaival. Így azt kell megállapítani, hogy e tekintetben ezen az úton nem a vizuális területen képzett szakemberek voltak a kezdeményezők, hanem a számítástechnikusok. Azért ne feledjük, hogy az évszázadokon felhalmozott grafikai, színelméleti, pszichológiai, tipográfiai stb. ismeret híján ma nem ott tartana az internetes web design, ahol most van. Az is valószínű, hogy egyre több grafikus, design sőt marketing szakember kapcsolódott be ebbe a szakmába. Az egyre inkább felhasználóbarát szoftverek lehetővé tették, hogy a más szakmabeliek is megismerjék, és használják a kibernetika által felkínált lehetőségeket. Egy olyan szakmai tudással felvértezett szakembergárda kezd kialakulni, amely komplex ismeretekkel rendelkezik. Valószínű, hogy ők vannak kevesebben, és többen azok akik szakmai tudása még nem felel meg annak az elvárásnak, amely ennél a szakmánál szükséges lenne. E szakma komplex ismereteket adó oktatási gyakorlatával nemigen találkozhatunk a honi oktatásban. A képzések tartalma inkább egy-egy részterületre korlátozódik (grafikus szerkesztő és képfeldolgozó programok, multimédia stb. tanfolyamok). Ebben a modulfüzetben kísérlet történik arra, hogy a tervezés során figyelembe veendő szempontok és ismeretek, minél nagyobb körét bevonja. Meg kell jegyezni, hogy a modul oktatására rendelkezésre álló idő, korlátokat szab az anyag terjedelmében. 6. oldal

3 A vizuális nyelv Habár a web tervezés mind a verbális, mind a vizuális kommunikáció szabályain, és alkalmazásának gyakorlatán alapul, mégis a vizuális a meghatározó. Meg kell jegyezni azonban, hogy az interneten történő szöveg és tartalomszerkesztés sajátosan más mint például a hagyományos nyomtatott sajtó esetében. Ennek a témának bővebb ismertetésére a modul, tartalomtervezés fejezete tér ki részletesebben. A vizuális kommunikáció nyelve sajátosan különbözik a verbálistól. Paradoxon, hogy a vizuális közléseket nagyon sok esetben verbálisan próbáljuk megfogalmazni. Egy képről akár regényt is lehet írni, de akkor sem biztos, hogy sikerül feltárni a képről leolvasható összes információt. Egy szkenner több millió adatot tud rögzíteni egy festményről. Azon túl, hogy ez az információmennyiség alkalmas lesz például reprodukció készítésre, vagy arra, hogy egy restaurátort segítsen munkájában, továbbá általa statisztikailag kimutatható a színek aránya, nem valószínű, hogy arról is információt kapunk, hogy a befogadóban milyen benyomást és milyen érzést kelt a vizsgált kép. Nagyon úgy tűnhet az előbbi példából, hogy a kép nemigen alkalmas arra, hogy tartamilag objektív információt nyújtson a befogadó számára. Hasonlóan a regény sem igazán, de egy tudományos cikk igen. Így van ez a vizuális kommunikációban is, vannak olyan közlésformák, amelyek alkalmasak arra, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsenek. Ilyenek például a műszaki rajzok, információs rendszerek, grafikonok stb.. A műszaki jellegű és egyéb a közhasználatban elfogadott és gyakorolt vizuális közlések megértéséhez szükséges az ábrázolás konvencióinak ismerete. A közlések pontos megfogalmazásához olyan kódrendszer kell, amelyet a közlő és a befogadó is ismer. A vizuális kommunikáció folyamatában az értelmezés szempontjából, nagyon fontos szerepe van továbbá a kontextusnak. Annak megváltozása esetén ugyanaz a vizuális jel más jelenthet, vagy félreérthető. A piros szín attól függően, hogy milyen kontextusban jelenik meg, lehet a szerelem, a forradalom, a tiltás jele, stb..arra is jó példák említhetőek, hogy a látszat valóságát jól megjelenítő fotó nem mindenki számára alkalmas a képen szereplő személy azonosítására. Bennszülött törzs tagjai nem ismerték fel társaikat az azokról készült fényképen. A számunkra hihetetlen történet azt bizonyítja, hogy a fotó vizuális nyelvét is meg kell tanulni ahhoz, hogy a képet értelmezni tudjuk. Köztudott, hogy Sztálin alacsony ember volt. A fényképeken mégis mindig úgy látszik, mintha magas és erőteljes alkatú ember lett volna. A magyarázat egyszerű, a propagandaképek készítésekor mindig derékmagasságból egy kicsit felfele irányított kamerával fényképezték. A képek megértéséhez és az általuk közölnivaló tartalom képi megfogalmazásához, szükséges a vizuális nyelv használatának elsajátítása, bármilyen vizuális megjelenési formájáról is van szó. A weboldalak tervezésénél komplex jelek, vizuális nyelvi elemek halmazából kell olyan felhasználóbarát rendszert alkotnia a tervezőnek, hogy az a leghatékonyabban közvetítse az információt. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy mint az étel esetében, fontos a jó tálalás. Esztétikailag kifogásolható megjelenés is elriaszthatja a befogadót, az igényes felhasználót. 7. oldal

4 Mint tudjuk retinánkon csupán különböző optikai elemeket érzékelünk, amelyek az agykéregben tudatosulnak, ott válik belőlük értelmezett kép. Az érzékelés folyamán különböző vizuális minőségű foltokat (szín, minta, tónus stb.), azok találkozásának változó karakterű körvonalait (éles, puha, változó stb.) észleljük. Ezek a nonfiguratív optikai elemek csak az alkotó látás folyamatában válnak vizuális nyelvi elemekké, és mint a betűkből a szavak, mondatok és komplex szövegek, úgy azokból képek születnek, ami persze nem jelent teljes analógiát a két nyelv között. Az retinális látás bizonytalanságát és az agykérgi érzékelés fontosságát teszik próbára azok a képfelismerési feladatok, amelyek egy tárgy vagy jelenség olyan szokatlan nézetét ábrázolják, amely nem jellemző rá. A feladat megoldása nem is olyan könnyű. Egy kelkáposzta levél apró részletének felnagyított képe sokszor egészen más asszociációkat kelt (hegyvonulat, víz vájta kőzet, textilgyűrődés stb.) Visszatérve az optikai elemekre, ezeket a képi ábrázolásokban a pont, a vonal és a folt különböző minőségeinek és mennyiségeinek a létrehozásával jelenítjük meg. A gyakorlatban vizuális nyelvi elemeknek nevezzük. A vizuális nyelvi elemek: pont, vonal, folt A pont Az elvont gondolkodás szerint a pont eszményien kicsi kör Vaszilij Kandinszkij A vizuális kommunikációban megjelenési formája rendkívül változatos lehet, attól függően, hogy milyen nyomhagyó eszközt használunk, illetve milyen céllal használjuk. Az ecset, a toll, kréta más-más pontkaraktert hoz létre. Különböző módon elrendezett együtteseikből számtalan vizuális hatás hozható létre. Népművészeti és iparművészeti alkotások díszítményeinek gyakran alkalmazott vizuális eleme. Különböző sűrűségű halmazai segítségével plasztikus árnyalatos megjelenítést tudunk létrehozni grafikáinkon. A pont dekoratív alkalmazása a kékfestő mintán 8. oldal

5 A pont, vonal és a folt alkalmazásának példái egy témán belül. Grafikai transzpozíciós gyakorlat. Főiskolai hallgatói munka A nyomdaiparban az árnyalatos fényképeket egy speciális rácson keresztül fényképezve bontanak különböző nagyságú pontokra lehetővé téve az árnyalatos, sőt színes nyomtatást. Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy gyakorlati példaként a témánkhoz legközelebbi pont felhasználási módot, nevezetesen a digitális képmegjelenítést említsük. A digitális kép különböző minőségű és mennyiségű pontokból áll. A 9. oldal

6 szöveg képi megjelenítésének is fontos eszköze lehet a pont (felsorolások hangsúlyozása, pontsorral történő figyelemvezetés stb.) A pont helyzetei a képen: Az első és ötödik képmezőn a pont a felezőegyenesen helyezkedik el. Az első a kép mértani középpontjában a stabilitást és kiegyensúlyozottságot fejez ki, az ötödik a felső harmadban a néző figyelmét leginkább megfogó helyen található. Nem véletlen tehát az, hogy a könyvek címe általában ezen a helyen van. A második, harmadik és negyedik helyzete esetleges, ennek következtében bizonytalanságot fejez ki. Előfordul azonban, hogy a tervező pont ezt a hatást használja ki az alkotás során. 10. oldal

7 Lonovics László: Borítóterv A pont és vonal alkalmazása díszítő elemként egy könyvborítón. Raszterpontok alkalmazása árnyalatos és színes képek nyomtatására 11. oldal

8 Egy jól megtervezett web oldal, ahol a pont két fajta alkalmazását láthatjuk. Az egyik esetben a pontokból álló nyíl a feliratra mutat, másiknál a felnagyított nyíl részlet a jobb felső oldal dekoratív, grafikailag a figyelmet felkeltő eleme lesz. A vonal: Az előzőekre visszautalva meg kell jegyeznünk, hogy a pontnak elméletileg nincs kiterjedése. Ugyancsak bajban vagyunk a vonallal is, amelynek csak hossza van, szélessége nincs. A gyakorlatban, amikor rajzolunk, természetesen nem elmélkedünk fölöslegesen ezekről. Tudomásul vesszük, hogy az általában kisebb méretű foltokat pontként használjuk, és a vonalnak is van vastagsága. A vonal a pont mozgásából születik. Egy pontszerű fényforrás gyorsan mozgatva egy fénylő vonal érzetét kelti. A toll a papírhoz érve először egy pontot hoz létre, majd kezünk mozgásának eredményeként folyamatos nyom keletkezik, a vonal. A vonal vastagságának megváltoztatásával, műszaki rajzainkban egyértelmű információt tudunk kódolni, pl. a vetületi ábrázolásnál; vetítő sugár (vékony vonal), a nézeti képek látható élei (vastag vonal). A látvány imitatív megjelenítésére törekvő rajzainkban, a vonaltónus (a vonal vastagságának a látványban megjelenő tárgy és háttér találkozásában érzékelhető körvonal optikai különbségeknek (fény, árnyék stb.) megfelelő megváltoztatásával, tónusozás nélkül is ki tudunk fejezni térbeliséget. 12. oldal

9 Giovanni Battista Tiepolo: Lavírozott rajz A művész vonal vastagságának változtatásával a test térbeliségét, plasztikusságát érzékelteti A vonalfajták végtelen nagy száma sokféle hatást jelenthet; vékony, vastag, lágy, kemény, lüktető, lendületes, széteső, bizonytalan, stb., mind más-más tartalmakat közvetíthetnek. Elég csak megemlíteni a kézírást, ahány ember annyiféle vonalhasználat. Írásképünk alapján beazonosíthatók vagyunk, sőt a grafológia szerint az személyiségünkről is árulkodik. A gyermekrajzok vonalhasználatának módjából a pszichológusok a gyermek személyiségtulajdonságaira következtetnek. Sőt a katasztrófát, vagy más traumát átélt emberek sokszor nem tudnak szavakkal beszámolni orvosuknak lelkiállapotukról. A pszichiáter egyik módszere ilyenkor a rajzoltatás, olyan utak nyílnak meg a az orvos számára a beteghez, melyek máskülönben rejtve maradnának. Gyakran tisztán tárgy nélküli vonalakkal, formákkal és színekkel fejezik ki magukat ösztönösen a betegek. A vonalak, formák, iránya, helyzete, minősége- laza vagy feszült, egyszerű vagy bonyolult, zárt vagy széteső, bizonytalan vagy határozott stb. vonalak, formák mind más-más lelki folyamatot tesznek világossá az orvos számára. 13. oldal

10 A lélektani kísérletek is azt bizonyítják, hogy a tárgy nélküli vonalak rendkívül kifejezően jelenítik meg a kísérleti személy pillanatnyi hangulatát, temperamentumát, intellektualitását, ahogy ez a fenti rajzon is látható. Kifejezés vonalakkal. Gyermekrajzok A képzőművészetben és az iparművészet számtalan területén megfigyelhető a vonal tartalmi és érzelmi kifejeződésének tudatos alkalmazása. Főleg a reklámok nyomtatott és elektronikus formáiban, a díszítőművészet majd minden területén. 14. oldal

11 Zenei témájú plakátok A grafikus a zene ritmusát a vonalak ritmusával igyekezett kifejezni. 1. Bach Fesztivál plakát, grafikus; N. Jenkins. 2. Jazz hangverseny plakát, grafikus; B. Gill Lonovics László: Összefonódás A képen a vonalak segítségével létrehozott térillúziót érzékelhetünk. Az egyszer bemélyedő formák tekintetváltás után kiemelkedni látszanak és e jelenség váltakozása teszi dinamikussá a grafikát 15. oldal

12 Edward Munch: Sikoly Szép példája az expresszív vonalhasználatnak, ahol a vonal az érzelemkifejezés eszköze Hundertvasser, Tájkép arcképpel című képe jól szemlélteti a színes vonal dekoratív használatát. 16. oldal

13 Victor Vasarely: Zint Kepes György: A Bostoni Rádió épületének homlokzati fényfestménye 17. oldal

14 Orosz István: Színházi plakát Droppa Judit: Textil 18. oldal

15 Roaul Dufy: Narancs koncert A festő a hegedő körvonalát a változó vastagságú vonalakkal rajzolta meg. Malonyai Dezső: A magyar népművészet című könyv emblémája A vonal és folt dekoratív alkalmazásának példája A vonal vastagságának, hosszúságának, színének, irányának, mennyiségének, egymáshoz való viszonyának, ritmusának számtalan variációja hozható létre. Csak a tervező leleményességén, kreativitásán és szakmai tudásán múlik, hogy milyen eredmény születik. 19. oldal

16 Optikai csalódások a. A párhuzamos vonalak íveseknek látszanak b. A párhuzamos egyenesek ha más irányú egyenesekkel metsszük őket, egymástól elhajlónak és nem párhuzamosnak látszanak. c. A függőleges szakasz hosszabbnak látszik, mint a vízszintes. d. Az A szakasz hosszabbnak látszik minta B szakasz Az optikai csalódások jelenségeit feltétlenül figyelembe kell venni a tervezés során, mert ha nem olyan vizuális hatások (arányváltozás, formatorzulás) jönnek létre, amelyek lerontják megvalósult alkotás minőségét A vonal mint a perspektíva eszköze Az egyenletesen vastag függőleges és vízszintes vonalak a sík forma érzetét keltik. Felhasználásuk statikusságot és nyugalmat fejeznek ki. Az életben tőlünk térben távolodó párhuzamos egyeneseket összetartó vonalakként érzékeljük. Erre a tapasztalatra épül, hogy a síkra rajzolt összetartó egyeneseket is három dimenzióban észleljük. Fokozhatjuk az előtérből a messzeségbe vezető hatást ha nem egyenletes vastag vonalakkal dolgozunk, hanem a vonal a vastagból elvékonyodik. A felénk vékonyodó vonalak, az összetartó helyett szétnyíló vonalköteg, tehát a vonalperspektíva ellentétes értelmű felhasználása- megfordítja a távlatot. Ezekkel az eszközökkel a térbeliség illúzióját, figyelemfelkeltést, tekintetvezetési irányt, feszültséget, stb. tudunk létrehozni 20. oldal

17 A függőleges és vízszintes egymással párhuzamos vonalak a síkjelleget és nyugalmat fejeznek ki Jacek Neugebauer: Lengyelország 21. oldal

18 +A folt A folton általában kétdimenziós síkszerű formát értünk. Folt születik például, ha a vonal kezdő és végpontját összekötjük. A folt sokféle fajtája és minősége hozható létre különböző módon. A képfelületen a folt létrehozható nyomtatással, festéssel, satírozással, minta kitöltéssel, textúra illetve faktúra létrehozásával stb.. Ennek körvonala lehet határozott szabályos, illetve szabálytalan elmosódott stb. attól függően, hogy milyen eszközt használtunk. Formája a szabályos geometrikus és organikus formától a szabálytalan amorf formáig, és az előbbiek kombinációiból létrehozható számtalan alakú lehet. A folt kifejezését erősen befolyásolja, hogy a képsíkon hol helyezkedik el. Az egyik esetben kép központi helyét elfoglalva főszereplőként szinte uralkodóként jelenik meg, a kép alsó sarkában szinte sértődötten ki akarja dönteni a kép szélét, a harmadik esetben pedig kissé lebegős, a mozgást is kifejező formává válik. Csupán a háromszög alakú forma helyzetének megváltoztatása, nyugalmat, pillanatnyi egyensúlyt és mozgást fejez ki. 22. oldal

19 A felső ábrán a négyzet alakú folt elhelyezkedési változatait láthatjuk a képmezőn. A kép szélével párhuzamos négyzetek viszonylagos nyugalmat, a ferde helyzetűek inkább mozgást fejeznek ki. A képmező széle felé mutató négyzetsarkok erős kontrasztban vannak a kép széleinek egyeneseivel. A folt, amely elméletileg két dimenziójú, a gyakorlatban ha annak felületén tónusátmenet van szintén térszerű megjelenítésre is alkalmas. A számítógépes programok, egyre változatosabb formában nyújtanak lehetőséget arra, hogy a régebben inkább síkszerűen megjelenő betűket plasztikus hatásúvá tehessük. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy minden grafikai megoldás csak akkor indokolt, hogy ha az a kommunikáció hatékonyságát növeli. Sajnos sokszor a betűk, szavak túlzó és gyakran említett módon történő átalakítása egyszerűen csak az olvashatóságot akadályozza. 23. oldal

20 Hermann-rács. Kartávolságból nézve a fehér csíkok kereszteződéseiben kicsiny szürke foltokat látunk megjelenni. Feszültségkeltő grafikák (embléma, logo) készítésekor kiaknázható ez a fiziológiai jelenség. Összefoglalva az előzőeket meg kell jegyeznünk azt, hogy a vizuális nyelvi elemekből végtelen számú és minőségű kép hozható létre, amelyek az információ közvetítésén túl érzelmi hatást is közvetítenek a befogadókra. A művészi kifejezés mellett, elég csak a reklámokra gondolnunk, ahol a fogyasztók befolyásolása a pszichológiai eszköztárának tudományosan igazolt törvényszerűségeinek a latba vetésével történik. Az olvasóban joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a háromdimenziós képalakításra (építészet, tárgykészítés, a környezetalakítás más formái) alkalmasak-e az előbb említett vizuális nyelvi elemek. A síkon történő tervezéskor mindenképpen igaz. Ugyanakkor a háromdimenziós téri látvány befogadásakor is érzékelünk, például körvonalakat, foltokat stb., amelyek változó minőségeinek észlelésekor érzékeljük a térbeli formákat, azok tömeghelyzeteit, térbeliségét, esztétikai minőségét. 24. oldal

21 A képmező és a vizuális nyelvi elemek A képmező formája A vizuális nyelvi elemekből létrejövő látványt, ami legyen kétdimenziós illetve háromdimenziós, minden esetben valamilyen képforma határolja le. Az ember látókúpja egy horizontálisan kiszélesedő határozatlan szélű ovális képformát eredményez. Ennek az ergonómiai szempontnak megfelelően a számítógép képernyője, filmvászon és a festmények, fotók zöme, fekvő téglalap alakú. Természetesen a gyakorlatban az ettől eltérő formájú képekkel is találkozunk nagy számmal (álló téglalap, kör, ovális, szabálytalan stb.) A képmező osztásai A képmezőn elhelyezkedő optikai elemek (vizuális nyelvi elemek) különböző részekre oszthatják azt, amelyek lehetnek szabályosan vertikálisan és horizontálisan felezettek, átlósak, negyedelősek, és sávosak továbbá az előzőekből létrehozható számtalan variációjú osztás. Ezek mindig a képi elemek téri, formai összetételétől és a közölni kívánt tartalomtól függően alakulnak ki. Máté András: Magyarország képeslap tervek 25. oldal

22 A képmező osztásainak alapesetei (horizontálisan és vertikálisan felezett, átlós, negyedelős, sávos, stb.) 26. oldal

23 Fukuda: Plakátok A képmező osztásainak gyakorlati példái 27. oldal

24 A képmező osztásainak variációi 28. oldal

25 Színházi plakát (Paraszt Hamlet) A képmező osztása a figyelemfelkeltés céljából, továbbá a pozitív és negatív foltok ellentétének szemléletes és jó gyakorlati megoldása 29. oldal

26 A fentebb látható ábrán az osztások különböző formájú területeket választanak el egymástól, amelyek egyensúlyos illetve kiegyensúlyozatlan viszonyban vannak egymással 30. oldal

27 A görkorcsolyapálya szabálytalanságát jól érzékelteti a plakát tervezője a cikkcakk vonalú osztás segítségével Keresztes Dóra: Gyermekszínházi Találkozó plakátja A tartalmat kifejező és hangsúlyozó képmező osztás 31. oldal

28 Optikai súlyviszonyok A képen elhelyezkedő vizuális nyelvi elemek az alább felsorolt szempontok szerint eredményeznek különböző optikai súlyviszonyokat: nagy-kicsi súlyos-könnyű tömör-laza sötét-világos telített-üres A képmezőn előforduló irányok A képmezőn elhelyezkedő optikai elemek elhatárolódása következtében kialakuló osztások különböző irányokat eredményeznek. A képmezőn leggyakrabban előforduló irányok: Jobbra-balra Le-föl Jobbra föl Jobbra-le Balra-fel Törésekkel váltakozó Ívesen váltakozó Az előbbiekből létrehozható változatok 32. oldal

29 A képmezőn elhelyezkedő irányok lehetséges kifejeződésének példái, emelkedés, lejtés stb. 33. oldal

30 A képtér optikai elemeinek helyzetviszonylatai A képen elhelyezkedő optikai elemek (pont, vonal, folt, forma, fény stb.), a tartalomnak megfelelő rendben rendeződnek el, amelynek eredményeként, azok elhelyezkedései különböző képi kompozíciót eredményeznek. Az út szélén elhelyezkedő, tőlünk távolodni látszó egyforma nagyságú, de a perspektívának köszönhetően fokozatosan kisebbedő fák egy szabályos sorolást, ritmust eredményeznek. A kép síkján a fák körvonala egyre kisebb és más helyzetű lesz. Egy tájképen a horizonton kirajzolódó város vagy hegyvidék körvonala érdekes, nagy valószínűséggel váltakozó vonalritmust eredményez. A képsíkon elhelyezkedő optikai elemek helyzetüket illetően különböző kapcsolatban lehetnek. Például a képsíkon alul elhelyezkedő folt felett egy másik is megjelenhet. A perspektivikus ábrázolási konvenciónak megfelelően ez azt jelentheti, hogy amelyik lejjebb helyezkedik el, az közelebb van hozzánk. Tartalmi szempontból viszont az alsó kisebb az alárendeltet, míg a felső az uralkodót jelenti, gondoljunk egy földön csúszó szolgára és egy trónuson pöffeszkedő királyra. A képi helyzetviszonylatok fajtái: Sorolások és kapcsolások Sorolások lehetnek: Ritmus fajtái: Ritmus típusai: ritmusosak és aritmikusak Formaritmus Tömegritmus Színritmus Foltritmus Vonalritmus Elemváltó ritmus Önmagába visszatérő ritmus monoton Pulzáló Önmagába visszatérő, és elemváltó ritmus 34. oldal

31 Art deco minta tervek (változatos ritmusok) Zahorán Mária Magyarország csomagolópapír (szín, forma és felirat ritmus) 35. oldal

32 Lonovics László: Magyarország képeslap (betű ritmus) Molnár Gyula: Reformkor (plakát) 36. oldal

33 Lonovics László: Magyarország EKG (fény ritmus) 37. oldal

34 Ritmusvariációk egy témára 38. oldal

35 Ritmusvariációk egy témára 39. oldal

36 Kapcsolások lehetnek: kívül Benne Alatta Felette Mellette Előtte Mögötte Körülötte Hans Arp: Konfiguráció (Forma elhelyezkedése belül és alatta, stb.) 40. oldal

37 Henry Moore: A sisak (plasztikus formák kapcsolása, kívül belül) 41. oldal

38 Képi minőségviszonylatok VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN Az optikai elemek különböző minőségűek lehetnek. Ennek köszönhetően különülnek egymástól a képen látható alakok, tárgyak, felirat stb. A színpadon fekete ruhában ugyanolyan háttér színű függöny előtt álló színész nem látható. Csak egy reflektor fény sugarába kerülve válik láthatóvá, mivel a háttér és a minta (színész) más minőségviszonylatba kerül egymással, mint a megelőző esetben. Valamit mindig az ellentéte emel ki legjobban, a kicsit a nagy, a sötétet a világos, a szabályos a szabálytalant és még hosszan sorolhatnánk tovább. A képi minőségviszonylatok három csoportra oszthatók: Ellentétek - Átmenetek -Áttünések 1. Ellentétek (kontrasztok): Formakontrasztok Színkontrasztok Vonalkontrasztok Fénykontrasztok Felületkontrasztok Karakterkontrasztok Archipenko: Ovális figura (szögletes és íves formák kontrasztja) 42. oldal

39 Paizs László: Plasztika (Formakontraszt) Vonalkontraszt, Főiskolai hallgatói munka 43. oldal

40 Faktúrakontraszt Brancusi: Alvó, Faktúrakontraszt 44. oldal

41 Vonalkontraszt, Főiskolai hallgatói munka Ellentétek típusai: kiegyensúlyozott, harmonikus kiegyensúlyozatlan, diszharmonikus A színkontrasztok jelenségei és törvényszerűségei a színelmélet fejezetben kerülnek részletes bemutatásra és ismertetésre 2. Átmenetek: Formaátmenetek Színátmenetek Tónusátmenetek Vonalátmenetek Textúraátmenetek Mintaátmenetek Faktúraátmenetek Fényátmenetek 45. oldal

42 Máté András: Magyarország plakát (formaátmenet, formaátalakulás) 46. oldal

43 Szín, faktúra és struktúra kontrasztok és átmenetek 47. oldal

44 Faktúraátmenet Faktúraátmenet 48. oldal

45 Színátmenetek 49. oldal

46 3. Áttünések Áttünések, Főiskolai hallgatói munka 50. oldal

47 A képhordozó anyag optikai szerepe A vizuális közlés elemei mindig valamilyen anyagban jelennek meg. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy színt milyen papírra nyomtatunk. Ugyanolyan anyagú és színű festék eltérő színárnyalatot mutat fényes illetve matt papíron. A fényes papíron sötétebbnek látszik ugyanaz a festék. Ezért van az, hogy a Pantone skálát két minőségű papírra is kinyomtatják, hogy a grafikusok figyelembe vehessék a tervezés során az eltérő papírminőségből eredő színkülönbözőséget. A számítógép képernyőjén látható színek egy részét nem lehet a hagyományos, nyomdai úton, de még az újabb tintasugaras, vagy lézernyomtatókon sem kinyomtatni. Ez az eltérő színkeverésből adódik (szubsztraktív, additív). Bizonyos grafikai programok még figyelmeztetik is a felhasználót arra, hogy a választott szín eltérő lesz a nyomdai sokszorosításban, ha RGB színmódban dolgozunk. Még hosszasan lehetne sorolni a példákat, hiszen a mindennapi életben nagyon sokféle anyagot használunk, ezek függvényében más és más lesz ugyanannak a képnek a hatása, megjelenése. De nemcsak a felhasznált anyag megváltoztatásával érhetünk el változó vizuális megjelenést. Jó példa erre a kötés technikája. Ugyanolyan fonalból de különböző kötésmintával létrejövő textúra más és más színhatást eredményez. A webtervezéskor használhatunk különböző mintákat. Ezeket programok segítségével is létrehozhatjuk. A megrajzolt, vagy kiválasztott minta megsokszorozható, ami lehet egy érdekes színfolt, textúra, valamilyen grafikai elem, piktogram, embléma stb. Az Adobe Photoshop, fill és pattern parancsával kitölthető egy kijelölt területet. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a minta ne legyen hangsúlyosabb mint a rajta elhelyezett képelemek. Általában egészen világos árnyalatok használatát javasolhatjuk. A weboldal egy kisebb felületén, egy vékonyabb sávban célszerű a kontrasztosabb minta megjelenítése a kompozícióban. Egy anyag vizuális megjelenése mint már említettük más és más lehet. Ez attól függ, hogy milyen a struktúrája, textúrája illetve faktúrális megjelenése. Az előbb említett három fogalom definíciója: Struktúra: Az anyag megváltozhatatlan felépítése, szerkezete. Így például a papírnak fémnek stb. különböző struktúrája van. Textúra: A textúra a struktúra szervesen keletkezett zárófelülete (merített papír, fémek, fakéreg stb.) Faktúra: Az anyag különböző megmunkálásának eredményeként létrejövő felület. 51. oldal

48 Különböző mintájú ( vonal, folt textúrák és faktúrák) papírokból kollázs technikával készült grafikák. Főiskolai hallgatói munka Az anyag különböző megmunkálásának eredményeként létrejövő plasztikai faktúra 52. oldal

49 Függönyanyag textúrája Textilnyomat (textilfaktúra), Főiskolai hallgatói munka 53. oldal

50 Transzpozíciós tanulmány különböző minták alkalmazásával. Főiskolai hallgatói munka 54. oldal

51 Faktúrából létrehozott minta Textúra minta 55. oldal

52 Struktúra (fa) Struktúrából létrehozott minta 56. oldal

53 Vonalfaktúrák 57. oldal

54 Hasonló de különböző struktúra eredményeként létrejött textúrák 58. oldal

55 Színelmélet A vizuális kommunikáció egyik legfontosabb eszköze a szín, ami természetesen önmagában még nem kommunikatív. Hiszen a szín hatása és jelentése csak egy tágabb eszközrendszerben válik értelmezhetővé. Például a forma, a tér, vagy a kontextus viszonylatában. Ahhoz, hogy a színeket hatékonyan tudjuk alkalmazni a hétköznapi kommunikációban vagy művészetben, meg kell tanulni bizonyos törvényszerűségeket és konvenciókat. A színek keverése például köztudottan szabályokon alapul, de a színek hatékony és megfelelő használata is valamilyen esztétikai, pszichológiai, fiziológiai törvényszerűségen alapul. Továbbá vannak olyan nemzeti, etnikai, kulturális, stb. konvenciók, amelyek ismerete hiányában a színek jelentése nem egyértelmű, vagy félreérthető. Elég csak a gyász színének szimbólumára gondolnunk. Európában a gyász meghatározó színe a fekete, ugyanakkor Indiában a fehér. Kontextus példára hivatkozva, érdekes megemlíteni, hogy ugyanaz a szín (vörös), jelentheti szerelmet, forradalmat, az erőszakot attól függően, hogy milyen összefüggés rendszerben reprezentálódik. Az előbb említett néhány kiragadott példa, remélhetőleg rávilágított arra, hogy színeknek a használata nem véletlenszerűségeken alapul. Szabályai vannak és azok megtanulhatók. Gyakorlással a színérzékenység, a tervezési képesség nagyban fejleszthető. Világunk, mely körbevesz minket egyre színesebb. Tágabban értelmezve egyre több információ hat ránk, amely többek között színt is tartalmaz, illetve a színek közvetítésével jut el hozzánk. Ezek közé tartozik nevezetesen az internet képi világa, amely köztudottan egyre nagyobb szerepet kap az információ közvetítésben. Nem is olyan régen, még csak fekete-fehér monitorokon szerkesztettünk szöveget, képet, ábrákat stb.. Ma már nemigen tudnánk boldogulni a színes monitorok nélkül. Egyszerűen rengeteg információ nem közvetíthető szín nélkül. Vagy próbáljuk meg fekete fehér monitoron nézni a színes web oldalakat, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos feliratok nehezen olvashatók, vagy legalábbis nem olyan gyorsan mint a színesen. A web odalak meghatározó sajátosságát, megkülönböztető jellegét többek között azok színvilága határozza meg. Általában web oldalak tartalmi, szerkezeti összeállítása után az egyik legfontosabb lépés a színvilág megtervezése. A színek kiválasztásakor figyelembe kell venni a közölni kívánt tartalmat. Egészen más színeket kell használni, ha egy óvodának, vagy egy bróker cégnek tervezünk. Ha figyelembe vesszük az óvódás korú gyermek színpreferenciáját, akkor a telített, köznapi kifejezéssel élve, élénk színeket kell választani. A bróker cégnél célszerű egy kicsit törtebb, visszafogottabb színek használata, különböző kevert színek, színes szürke, egy-két meghatározó telített szín. A befektető szereti, ha a pénze biztos helyen van. Ha a bróker cég honlapja túlságosan tarka és hivalkodó, esetleg azt a benyomást kelti, hogy az üzletmenet ötletszerű, és a befektetett összeg nincs biztonságban. Általában gazdag ember sem dicsekedik fölöslegesen a pénzével. Figyelembe véve viszont az óvoda, mint intézmény jellegét az élénk és esetleg sok színt tartalmazó honlap, kifejezi annak vidámságát az ott folyó pedagógiai változatosságát. 59. oldal