C S E P E L. az értékek szigete. Integrált Városfejlesztési Stratégia év május hó. A 356/2008. (V. 15.) Kt. számú határozattal elfogadva.

Átírás

1 C S E P E L az értékek szigete év május hó A 356/2008. (V. 15.) Kt. számú határozattal elfogadva.

2 Ellenőriztem ezt a dokumentumot

3 Tartalomjegyzék 1 Előszó Csepel szerepe a településhálózatban Csepel fejlődésének rövid történeti áttekintése Fővárosi kapcsolatrendszer Agglomerációs kapcsolatrendszer Csepel egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások Csepeli városrészek területi megközelítésű elemzése Komplex fejlesztési területek Új fejlesztési területek Vegyes beépítésű területek Kertvárosi beépítésű területek Döntően lakótelepi területek A kerületrészeken átívelő fejlesztési elem Stratégia Hosszú távú jövőkép (15-20 év) Jövőbeni fejlesztési célok meghatározása A stratégiai belső összefüggéseinek vizsgálata A során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Ady lakótelep Városközpont Észak-Csepel (Szigetcsúcs-kelet) Csepel SC sportterület Ráckevei-Soroksári Dunaág menti szabadidőközpont Csepel-Háros külterület Csepel Ófalu-nyugat

4 7 A stratégia megvalósíthatóságának eszközei Ingatlangazdálkodás A fejlődést befolyásoló közvetett eszközök A stratégia megvalósításának partnerségi kérdései Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere Településközi koordináció mechanizmusa Monitoring rendszer Anti-szegregációs terv Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelölt fejlesztési programok szegregációs hatása Anti-szegregációs program Mellékletek Utcák, ahol közműhiányok tapasztalhatók A partnerségi egyeztetések eredményei

5 1 Előszó Az összefoglalja a kerület hosszú távú és a középtávú városfejlesztési céljait, összhangban Budapest Városfejlesztési Koncepciójával és Középtávú Városfejlesztési Programjával (Podmaniczky Program). Áttekinti Csepel fejlődési tendenciáit, elemzi Csepel városrészeinek adottságait, összegzi gazdasági és természeti adottságait, az épített környezet jellemzőit, az egyes területek fejlesztési irányait, körvonalazza Csepel hoszszú távú jövőképét és az eléréséhez szükséges utakat. A következő évek városfejlesztési feladatainak meghatározásakor egyaránt épít az önkormányzat tapasztalataira, eredményeire, (esetleges kudarcainak okaira) és számol a reális lehetőségekkel. Az IVS alapvető célja az önkormányzat eddig megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseinek egységes keretbe foglalása, jövőbeni akcióterületi fejlesztési elképzeléseinek megalapozása. Az IVS a kerületfejlesztés dinamikus dokumentuma, amely időről időre felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy a kerület stratégiai döntései minden esetben kellően megalapozottak legyenek. Az IVS olyan dokumentum, amely meghatározza Csepel fejlődését (7-8 évre), biztosítja a kerület imázs növelő kommunikációs stratégiáját, illetve egy olyan kiajánló (portfólió) anyag, mely tájékoztatást nyújthat a befektetők, a vállalkozók, és a civil szervezetek számára arról, hogy hogyan kapcsolódhatnak be partnerként a kerület fejlesztési tevékenységeibe. Csepel számára az IVS kiemelkedő jelentőséggel bír, figyelembe véve, hogy Budapest kerületei közül itt található a legtöbb fejleszthető és fejlesztendő zöldmezős terület (a 470 hektáros Szigetcsúcs, a 270 hektáros Háros), valamint a főváros legnagyobb egybefüggő barnamezős területe (a 210 hektáros Csepel Művek), és az egyedülálló ökológiai adottságokkal rendelkező Ráckevei-Soroksári Dunaág nagyközönség számára közvetlenül elérhető északi partszakasza. A fejlesztési lehetőségek kiteljesítése azonban jelentős mennyiségű közösségi beruházást igényel, ezért az IVS egyik legfontosabb feladata, hogy a szűkös közösségi források felhasználását koordinálja, megfogalmazza azokat a kulcsterületeket, amelyek fejlesztése a közpénzek elköltésének leghatékonyabb módját jelenti

6 2 Csepel szerepe a településhálózatban 2.1 Csepel fejlődésének rövid történeti áttekintése Csepel Budapest XXI. kerülete, a pesti síkság, a budai hegyek, és a Tétényi fennsík találkozásánál a Csepel-sziget északi részén helyezkedik el, a Nagy Duna és a Soroksári Dunaág által határoltan. Közvetlen szomszédságban áll a XX. a IX. és a XXIII. kerülettel, s a Duna másik oldalán a XXII. és a XI. kerülettel, délről pedig Szigetszentmiklóssal. 1. Ábra: Budapest-Csepel elhelyezkedése a régióban, a déli agglomerációban és a budapesti kerületek vonatkozásában A XXI. kerület 25,8 km 2 kiterjedésű, ez a főváros területének 4,9%-a, miközben a lakosság 4,6%-a él itt, vagyis az egy km 2 -re jutó népesség némileg alacsonyabb a fővárosi átlagnál. Csepel január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék ban keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újratelepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt jelölték ki. Csepel tehát a Duna partjáról a sziget belső területeire települt át (mint ahogyan az az alábbi térképen látható) Csepel életében, fejlődésében meghatározó esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfeltöltő és töltényszétszerelő műhelyüket, mely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, hogy 1912-től megindult a Hév közlekedés, azonban nem a jelenlegi nyomvonalon, hanem Pesterzsébet irányából. (A Hév a jelenlegi Ófalu városrészben fordult kelet-nyugati irányból észak-déli irányba, - 6 -

7 és haladt tovább a jelenlegi nyomvonalán. A Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő átadására 1928-ban került sor. A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett. Az 1910-ben lélekszámú település 1940-re elérte a főt. A 30-as években épültek ki a településen a közintézmények és közszolgáltatások. Ezekben az években kezdődtek el az ingyenes telekosztások a Királyerdőben, míg a 20-as években folytak a parcellázások a Kertvárosban. A kikötőfejlesztés lehetősége érdekében 1930-ban elcsatolták a szigetcsúcson lévő mintegy 1100 hektáros területet, amely 1928-től a Kvassay híd segítségével is megközelíthetővé vált. A XX. század elejére tehát a település gyakorlatilag beszorult a jelenlegi területére: nyugatról a gyár tömbjei korlátozták a terjeszkedést, északról a kikötőfejlesztés érdekében elcsatolt területek vetettek gátat a fejlődésnek, keleti irányban pedig a Kis Duna partjáig családi házas, hétvégi házas parcellázások hasznosították a területet. Csepel hagyományos városi struktúrája az 1950-es évekig két típusú beépítésből állt: hagyományos, többlakásos, udvari beépítésű munkáslakásokból a jelenlegi városközpontban, és attól délre, és a kertvárosi, királyerdei parcellázások nyomán a családi házas övezetből. Az 1950-es évektől kezdődő lakótelep építés ebbe a viszonylag kiegyensúlyozott városi szövetbe ékelődött bele, először csak egy-egy kisebb telep elhelyezésével a városközpontban, a Béke téren, és Csillagtelepen, majd az 1970-es években nagyon jelentősen átalakítva a városi struktúrát. Jelenleg Csepelt a nagyon vegyes beépítésű, és népsűrűségű részek egymás mellett élése jellemzi. 1. Tábla: Csepel városrészeinek egyes mutatói Csepel Városközpont Kertváros Ófalu Rózsadomb Szabótelep Csillagtelep Erdőalja Erdősor Gyártelep Háros Királyerdő Királymajor Szigetcsúcs Lakónépesség száma Városrész alapterülete (ha) Lakásállomány (db) Laksűrűség (fő/ha) A legsűrűbben lakott városrészek a Városközpont, Csillagtelep, Erdőalja és Erdősor. Ez megfelel az as évek lakáspolitikai céljai megvalósításának: ezeken a területeken folytattak nagymértékű lakásépítéseket. Szabótelep is relatíve sűrűn lakott az Ady lakótelepnek köszönhetően. A déli területek, így Rózsadomb és Háros további ingatlanfejlesztési potenciált - 7 -

8 foglalnak magukban, jelenlegi laksűrűségük nagyon alacsony. Királyerdő és Kertváros laksűrűsége a családi házas övezetnek megfelelő. 2.2 Fővárosi kapcsolatrendszer A Főváros Településszerkezeti Tervének szöveges munkarészeiben megfogalmazódnak azok a funkciók, és karakterek, amelyek fővárosi szempontból fontosak, értékesek Csepelen: A Csepeli Szigetcsúcs beépítése a kompakt város értékének védelme mellett biztosítana új városias lakóterületeket, intézményi felületeket és az átmeneti zóna térségében nagy kiterjedésű zöldterületeket. A Csepeli Szennyvíztisztító a főváros legjelentősebb környezetvédelmi objektuma. A Csepeli Kikötő (Szabadkikötő) a főváros egyik legjelentősebb logisztikai potenciálja. A Csepel déli részén fekvő vízbázis a főváros vízellátásának egyik legfontosabb forrása. Új lakóterületi fejlesztés Csepel déli zártkerti részének funkcióváltásával lehetséges (Háros), de kertvárosias, kisvárosias beépítéssel, a megfelelő munkahelyi és intézményi struktúrák kialakításával. A Csepel Művek szerkezetváltás alatt álló iparterületén a funkciók átstrukturálása szükséges, figyelembe véve az ipartörténetileg védendő, és jelenleg is fővárosi védelem alatt álló épületegyütteseket. A potenciális talajszennyezettséggel bíró területek tekintetében kiemeli a dokumentum a Csepel Művek területét és a Petróleumkikötő területét. Csepelen rekreációs célokra kiválóan alkalmas területek találhatók: Az RSD mentén és a kavicsos tavak térségében. A kerület kiemelt természeti értékei a Tamariska domb védett természeti területe és a Nagy Duna menti fásított vízkivételi terület. A fővárosi szinten meghatározó közlekedési beruházások közt szerepel a Csepeli Gerincút, valamint az Albertfalvai és Galvani hidak. A tömegközlekedés szempontjából az Észak-déli regionális gyorsvasút kialakítása kap hangsúlyt (a csepeli, ráckevei és szentendrei hévek összekötése a Duna alatt)

9 2. Ábra: a Fővárosi Szabályozási Keretterv csepeli metszete, valamint a fővárosra vonatkozó Településszerkezeti Terv Csepel stratégiai fontosságát a fővárosban jól jellemzi a június 29-én a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott Podmaniczky Programban (Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja) betöltött szerepe: A főváros kiemelt fejlesztési térségei közt tartja számon a Dél-budapesti projekttérséget, amely a stratégia megfogalmazása szerint a jövőben a város Technopolisz térségének magjává válhat. A szomszédos XI. és IX. kerületekben számos egyetem, kutatóbázis található, és ezekhez a jelenleg beépítetlen csepeli szigetcsúcs fejlesztéseinek javasolt csatlakoznia a jövőben. A program megfogalmazása szerint mindehhez a déli területek közlekedési kapcsolatait jelentősen javítani kell: Körvasút sor déli szakaszának kiépítésével (Határ út mente, kapcsolódó hidakkal), a Kvassay áttörés beruházásával (ez azóta már megvalósult), a Csepeli Gerincút létrehozásával (ez ugyancsak a megvalósítás felé halad), valamint az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút hosszabb távon való létrehozásával, amely a csepeli hévet egy város alatti összeköttetéssel közvetlenül a szentendrei hévhez kapcsolná. A Szigetcsúcs térségének bekapcsolása a főváros életébe a program szerint oly módon is megvalósulna, hogy a területen fővárosi funkciók is helyet kapnának, úgymint egy nagy kiterjedésű fővárosi közpark, valamint a Központi Szennyvíztisztító rövidesen elkészülő tömbjei. Csepel részese a főváros fejlesztési elképzeléseinek az ágazati fejlesztési programok vonatkozásában is: - 9 -

10 o Az alapvetően fővárosi fenntartású szakképzés átszervezésének közel 10, kerületben lévő szakközépiskola és szakiskola az alanya (együttműködve a kerületi és alapítványi fenntartású középiskolákkal). o o A fekvő beteg ellátás átszervezése, a regionális kórházi rendszer kialakítása már érintette a kerületet. Ennek eredményeképpen szűnt meg az aktív kórházi ellátás a Weiss Manfréd kórházban, és került át a Kispesten lévő Jahn Ferenc kórházba. (A racionalizálás szempontjából némi problémát generál, hogy Kispest a 2*1 sávos, gyakran forgalmi torlódásokkal küzdő Gubacsi hídon nehezen elérhető.) A Podmaniczky Program kiemelten kezeli a városrehabilitáció kérdéskörét az alábbi területeken: A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése, a kerületi központok és alközpontok rendszere Barnamezős területek revitalizációjának elősegítése (nevesítetten a Csepel Művek esetében is) Lakótelepi mintaprojektek elindítása (ennek kapcsán készült előzetes stratégiai tanulmány a Fővárosi Önkormányzat megrendelésében a békásmegyeri lakótelepről és a Csepeli Ady lakótelepről) Összességében megállapítható, hogy a Fővárosi középtávú stratégiai programja Csepel területét nagyobb mértékben érinti, mint bármely más külső kerületét a fővárosban. Csepel tehát stratégiai jelentőségű területe a fővárosnak számos vonatkozásban. Ez a stratégiai szerep azonban érdemben nem tud kibontakozni addig, míg a Településszerkezeti Tervben jelölt haránt irányú közlekedési folyosó (Körvasúti körút) ki nem épül a hozzá tartozó hidakkal egyetemben. 2.3 Agglomerációs kapcsolatrendszer Az agglomerációs kapcsolatrendszert alapvetően meghatározza a kerületből a déli agglomerációba való kiköltözés, majd pedig a déli agglomerációból való ingázás Csepel illetve a város többi része irányába. (Az elmúlt években Csepel lakossága folyamatosan csökkent, míg Szigetszentmiklós és Szigethalom lakossága dinamikusan nőtt.) A 2001-es népszámlálás szerint a Csepelen foglalkoztatottak 12%-a a déli agglomerációból jár be dolgozni. (Ez az agglomerációból dolgozni bejárók több mint 80%-a, a más kerületekből Csepelen dolgozók fele.) Az óvodai és iskolai szolgáltatásokban is egyértelműen kimutatható a környező települések jelenléte. Az óvodákban a gyermekek 10, az önkormányzati fenntartású általános iskolákban kb. 14%-a nem kerületi lakos. Ezen gyermekek után alapvetően a Csepeli Önkormányzat fizeti az állami normatíván felül szükséges normatíva kiegészítést, tehát a nem kerületi gyermekek ellátása, oktatása is részben a kerületre hárul. (Más kérdés, hogy ezek a gyermekek is

11 hozzájárulnak az intézmények kihasználtságához, amely az általános iskolák esetében pozitív hozadék.) A déli agglomeráció növekedése Csepel számára látványosan megnövelte az utóbbi évtizedekben a kerületen átmenő forgalmat. (Amely az egyik legkomolyabb problémává vált az észak-déli közlekedési kapacitások szűkössége miatt.) Az agglomerációs településekkel Budapest Csepel korábban területfejlesztési társulást alkotott, majd a kistérségek kötelező érvényű szabályozása után a társulási forma felbomlott, s Csepel csak partnerként kísérheti figyelemmel a Csepel szigeti településeket tömörítő Csepel-sziget és környéke többcélú önkormányzati társulás munkáját. Az együttműködés a kistérségi társulással elsősorban a közös nagyprojektekre terjed ki (pl. Ráckevei-Soroksári Dunaág vízminőség védelme, szigeti gerincút megvalósítása, kerékpárutak kiépítése. (Ennek részleteit ld. a fejezetben.) A kistérség munkájában való korlátozott részvételi lehetőség erősen behatárolja Csepel kistérségi szerepét. A kistérségi tárulásokhoz kapcsolódó állami támogatások miatt ugyanis a kistérségi szerepkörök a szigeti települések belső hálózatában alakulnak ki, és hiába lát el valójában kistérségi szerepeket Csepel az oktatás és egészségügy vonatkozásában, ehhez pénzügyi ösztönző nem társul

12 3 Csepel egészére vonatkozó helyzetértékelés 3.1 Gazdaság Csepeli gazdaságról a Weiss-fivérek által 1892-ben elkezdett iparfejlesztéstől kezdve beszélhetünk, amely kezdetektől fogva jelentős mennyiségű munkaerőt vonzott a Csepel-szigetre. A folyamatosan fejlődő gyárat 1948-ban államosították, amely később, fénykorában Csepel Vas- és Fémművek néven több mint 40 ezer embert foglalkoztatott. A tröszt 1983-ban szűnt meg, 15 cégre bomlott, majd a rendszerváltással elbizonytalanodott a Csepel Művek (CSM) státusza is A gazdaságszerkezet alapvető jellemzői A csepeli gazdaság szerkezete az elmúlt 20 évben radikálisan megváltozott. A korábbi gyakorlatilag a Weiss Manfréd Acél és Fémipari Rt. megalapítása óta jellemző nehézipari jelleg az elmúlt két évtizedben egyre inkább háttérbe szorult. A kerület gazdasága néhány földrajzi területen koncentrálódik, azaz a működő vállalkozások árbevétel alapján súlyozott koncentráltsága a CSM területén a legmagasabb. Kiemelkedő még a sziget északi részén található Szabadkikötő, a Dunapack Zrt. papírgyára, illetve a Dunaholding Zrt. területe (a volt Duna Tsz. Központja) a kerület déli határán. A kerület gazdasági teljesítményének meghatározó részét adó vállalatok ezen a négy területen találhatóak. A vállalkozások számát tekintve más képet kapunk, 74 százalékuk kerületszerte teljesen szórványosan helyezkedik el. Ennek az a magyarázata, hogy az egyszemélyes betéti társaságok és egyéb kényszervállalkozások száma torzítja a csupán a bejelentett vállalkozások száma alapján történő lehatárolásokat. Az Önkormányzat a működő vállalkozások feléről rendelkezik megbízható (2002-es) adattal. A vállalkozások árbevétel szerint történő csoportosítása azt mutatja, hogy a vállalkozások 71 %-a millió forintos éves árbevétellel rendelkezik, és csupán 1 %-uk bír 100 millió forint feletti éves árbevétellel, míg 28 %-ukról nem állnak rendelkezésre adatok

13 dasdasdfdfssdfsfsdfs Budapest XXI kerület Csepel 2. Tábla: A csepeli vállalkozások árbevétel szerinti megoszlása (2002) Foglalkoztatottak (fő) Kerületi megoszlás %- ban Országos %-ban Mikro ,22 95,5 Kis ,05 3,45 Közép ,66 0,90 Nagy 250 felett 0,07 0,15 megoszlás Forrás: Csepel Művek Ipari Park Szolgáltató Kht. A fenti számokból látszik, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége mikro és kisvállalkozás, amelyen belül is jelentős részarányt képviselnek a kényszervállalkozások. A 100 lakosra jutó működő vállalkozások száma alapján a kerületben a vállalkozói aktivitás (működő vállalkozás/100 lakos) mértéke meghaladja ugyan az országos átlagot, de messze elmarad a fővárosi értéktől, ám nagyjából azonos a szomszédos pesti kerületekkel. A kerület gazdaságában a vállalkozások száma alapján meghatározó szereppel a kereskedelemben tevékenykedő és az ingatlanügyletekkel foglalkozó, gazdasági szolgáltatásokat végző vállalkozások rendelkeznek. Egyértelműen látszik, hogy a nehézipar háttérbeszorulását a kerület a kereskedelmi szolgáltató és ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások számának növekedésével próbálja kompenzálni. A 2000-es évtől látványosan nőtt az ingatlanpiaci konjunktúrával párhuzamosan az építőipari aktivitás. Csepel területén a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások (amelybe az összes jelentős ipari és szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás beletartozik) nettó árbevétel (összesen 281,7 milliárd Ft) adatai alapján az egyes nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb súlyú a kereskedelem, javítás (39%), majd pedig a feldolgozóipar (37%) következik. A nettó árbevétel alapján a harmadik legjelentősebb nemzetgazdasági ág a szállítás, raktározás, posta, távközlés (11%). A feldolgozóiparon belül a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység ágba sorolt vállalkozások rendelkeznek a legnagyobb árbevétellel a kerületben, s ezzel egyedül ez az alágazat teszi ki a helyi feldolgozóipar 43%-át. (2003-as adatok alapján) A Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalától kapott adatok azt mutatják, hogy ban 6106 vállalkozás fizetett iparűzési adót a kerületben. Ebből 2446 volt egyéni vállalkozás, míg 3660 gazdasági társaság. Ez alapján a 100 lakosra jutó működő vállalkozások száma (feltételezve, hogy a működő vállalkozások fizettek iparűzési adót) 8,1 db volt 2006-ban, ami jelentősen elmarad a budapesti átlagtól

14 3. Tábla: A meghatározó nagyvállalatok a kerületben Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt Moltrans Tankautós Fuvarozó Kft MAHART DUNA CARGO Kft FéMALK Fémöntészeti És Alkatrészgyártó Zrt Csepel Energia Kft Berner Rögzítéstechnikai Kereskedelmi Kft. Kft Euro-Tankhajó Szállítási Szállítmányozási Bt Zrinyi Nyomda Zrt Csepel Metall Vasöntöde KftT Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai Zrt Siemens Zrt Kiskereskedelem Csepelen a működő üzletek összes száma 1998 és 2003 között 18,7%-kal (208 bolttal) emelkedett. Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek száma is 10,3%-os növekedést mutatott, azonban a nagyáruházak és bevásárlóközpontok térhódításával 2000 és 2003 között 57 egyéni vállalkozás keretében működtetett kiskereskedelmi üzlet zárt be. (2003-ban a bolti kiskereskedelem egységeinek 23,6%-át működtette egyéni vállalkozó.) A kiskereskedelmi üzletek ezer állandó lakosra jutó száma 1998 és 2003 között szintén 25,2%-kal növekedett, majd ez az ütem 2004-től érezhetően lelassult. A többi szomszédos kerülethez képest a növekedési ütem átlagosnak tekinthető, de elmarad a fővárosi átlagtól. Ellátottság szempontjából Csepel a szomszédos kerületeknek megfelelő paraméterekkel rendelkezik, némileg elmaradva a többi külső kerületben tapasztalható hálózatsűrűségtől. 4. Tábla: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) IX. kerület 26,8 28,2 29,5 29,4 29,4 29,9 XI. kerület 11,6 12,0 12,7 12,6 12,9 13,3 XX. kerület 13,9 14,4 14,6 14,6 13,9 14,1 XXI. kerület 11,5 11,8 11,9 12,5 12,5 12,2 XXII. kerület 11,4 11,9 12,4 12,7 12,5 12 XXIII. kerület 16,4 17,8 19,5 20,3 21,8 22,7 Forrás: GKI és KSH Vendéglátás és turizmus A vendéglátóhelyek száma szintén jelentős mértékben ugyan, de lassuló ütemben 1998 és 2003 között 27,5%-kal növekedett ban Csepelen 264 vendéglátóhely működött, ami azonban ezer lakosra jutóan elmarad mind a fővárosi, mind pedig az országos átlagtól. Az ezer főre jutó vendéglátóhelyek száma 2004 és 2006 között szinte egyátalán nem változott, 3,3-es értéken stagnált

15 5. Tábla: Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma IX. kerület 6,9 7,7 8,0 8,45 8,85 9 XI. kerület 4,1 4,5 4,8 4,8 4,7 4,7 XX. kerület 3,3 3,4 3,4 3,6 3,5 3,6 XXI. kerület 3,1 3,3 3,3 3,3 3,3 3,3 XXII. kerület 2,5 2,6 2,7 2,9 3 3 XXIII. kerület 5,0 5,0 5,3 5,8 6,3 6,5 Forrás: GKI és KSH Turizmus tekintetében Csepel messze elmarad a budapesti átlagtól, mind a férőhelyek számában, mind pedig az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján. A kerületben a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma 1998 és 2002 között nem változott ban a kerületi kereskedelmi szálláshelyek kapacitása mindössze 163 férőhely volt, ami rendkívül alacsony annak tükrében, hogy a szomszédos kerületek közül a XI.-ben található a legtöbb férőhely, mely 2006-ban meghaladta a 6000-et. A legnagyobb bővülés a IX. kerületben figyelhető meg 1998 és 2003 között, ahol 2,3-szeresére, mintegy 2100-ra bővült a férőhelyek száma. Fővárosi szinten is harmadával nőtt a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, de országos átlagban sem sokkal kisebb arányban, 21%-kal. 6. Tábla: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) IX. kerület XI. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület Forrás: GKI és KSH A szálláshely-kapacitások stagnálása és a vendéglátóhelyek számának mérsékelt emelkedése mind azt mutatja, hogy az évről évre növekvő fővárosi idegenforgalomból a XXI. kerület csak minimálisan profitálhat. Az eltöltött vendégéjszakák számában pozitív trend kezd kialakulni, a vizsgált 2004 és 2006 között csaknem 20 százalékkal emelkedett Csepelen, de még így sem tudta megközelíteni a 2001-es év 8739-es értéket A csepeli gazdaság lehetőségei növelésének szűk keresztmetszetei A vállalkozások nagyságát és menedzsmentjét tekintve megállapítható, hogy a néhány nagyvállalat, amelyeket korszerű menedzsment irányít és többé-kevésbé megfelelő tőkeellátottságúak, után egy jelentős űr következik és azok a közepes méretű, jól működő vállalkozások, amelyek a vállalati szektor gerincét alkothatnák, hiányoznak. Messze leszakadva következnek az évi 100 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, amelyek közül a legjobbak is csekély eséllyel rendelkeznek a hosszú távú prosperáló működésre. Ugyanezen problémához kapcsolódik, hogy a mikro- és kisvállalkozások tulajdonosai kvázi munkahelyként kezelik saját cégüket, amely biztosítja a megélhetési forrásokat, nem pedig vállalatként, amelynek hosszú távú céljai vannak. Ez a szemlélet pedig abban mutatkozik meg, hogy a megtermelt profitot szinte teljes mértékben kiveszik a cégből, így az

16 újrabefektetési hajlandóság nagyon alacsony. Ezen kisebb cégek jelentős része nem tervez beruházásokat, elsősorban a túlélésre van berendezkedve, az innováció nincs a fókuszban. További probléma, hogy a CSM-en belül működő vállalkozások jelentős része alacsony hozzáadott értékű tevékenységet jellemzően raktározást folytat. A CSM-en belüli ingatlanspekulációk következtében pedig kevés az esély arra, hogy a tulajdonosok megfelelő nagyságú beruházásokat hajtsanak végre a fejlesztések érdekében. A CSM jelenlegi helyzetében kényes egyensúlyban van, egy része az ott lévő cégeknek fejlődik, de egy hasonlóan nagy része egyre rosszabb helyzetbe kerül. Az alacsony hozzáadott értékre enged következtetni az alábbi táblázat is. A kapcsolat nem függvényszerű, de nyilvánvaló, hogy az iparűzési adó az árbevétel függvénye, az árbevétel nagysága pedig alapjaiban meghatározza egy cég gazdasági lehetőségeit. Az alábbi táblázat az egyes vállalkozások által átlagosan fizetett iparűzési adót tartalmazza Csepelen, illetve a környező kerületekben. Kerület 7. Tábla: Átlagos iparűzési adó nagyság Gazdasági társaságok által átlagosan fizetett IPA (Ft) 2006-ban IX XVIII XXI XXII XXIII Forrás: Fővárosi Önkormányzat Egyéni vállalkozások által átlagosan fizetett IPA (Ft) 2006-ban Jól látható, hogy a környező kerületekhez képest a csepeli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások egyaránt jóval kevesebb iparűzési adót fizetnek. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adóból egyértelműen lehet következtetni az árbevétel nagyságára, elmondhatjuk, hogy a Csepelen bejegyzett vállalkozások árbevétele (egy vállalkozásra vetítve) jelentősen elmarad a szomszédos kerületekétől. Az elemzést torzítja ugyan, hogy az iparűzési adót székhely szerint fizetik a vállalkozások, azaz nem feltétlenül a kerületben termelt árbevételt jelzik az adatok. A nagyvállalatok szempontjából a torzítás jelentősebb, azok a kisvállalkozások azonban, amelyek csepeli székhellyel rendelkeznek, alapvetően itt is tevékenykednek. (Fontos, hogy Csepelen tekintettel arra, hogy a 10 legnagyobb iparűzési adót fizető cég ténylegesen Csepelen termeli meg árbevételét ez az adat többé-kevésbé a kerületben realizált árbevételt mutatja a nagyvállalatok esetében is, szemben például Ferencvárossal, ahol nyilvánvaló, hogy a Vodafone Magyarország a IX. kerületben csak töredékét realizálja teljes árbevételének.) Csepel geográfiai adottáságai nagy lehetőséget jelentenek a kerület számára, ugyanakkor gazdasági potenciálját a jelenlegi helyzetben nagy mértékben gátolják. A gazdaságilag fontos területek elérhetősége messze elmarad az ideálistól. A Szabadkikötő vízi elérhetősége nem tökéletes (a Duna magyarországi szakaszának nehezen hajózható volta miatt),

17 de sokkal nagyobb problémát jelent, hogy közúton nehezen megközelíthető. A jelenlegi közúthálózat nem bírná el a Szabadkikötő által generált potenciálisan nagyobb közúti forgalmat. Ugyanez a problémája a CSM-nek. A gyárterület nehezen megközelíthető, és a vízi potenciál kevéssé van kihasználva. Mindkét terület közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkezik, de ez sajnos nem jelent közvetlen hozzáférést a nagyvasúti rendszerekhez. Csepel gazdaságának további fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a Gerincút és a tervezett hidak megépülése. 3.2 Társadalom A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapest-Csepel népessége az elmúlt évtizedekben, 2007-ig bezárólag folyamatosan csökkent. A csökkenés mértéke azonban folyamatosan mérséklődött az elmúlt években. A népességcsökkenés döntő részben az elvándorlásból fakadt. A kerület évente fő lakónépességet veszített az elvándorlás miatt, döntően a déli agglomerációba való letelepedésekből adódóan. (Csepel többi budapesti kerülettel kapcsolatos migrációs egyenlege a legtöbb esetben pozitív, a vidékkel szembeni, főleg állandó jogcímű lakhatásra vonatkozó szaldója azonban negatív.) 8. Tábla: Lakás és lakosságszám változás folyamata Lakónépesség (január 1.) Lakásszám (január 1.) , , , , , , (prognózis) , (prognózis) ,23 Fő/lakás Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve, KSH, Csepel demográfiai prognózisa (Studio Metropolitana Kht.) A kerület lakosságszáma a következő években valószínűleg növekedésnek indul, a Rákóczi út menti területeken történő társasházi lakóépítések miatt, illetve a Szigetcsúcson, esetleg Hároson várható építkezések kapcsán. Egyedi döntések következtében is születhetnek több száz lakást eredményező fejlesztések: pl. Városközpontban, Gyárterület Duna-parti oldalán, Sportpálya területén. Ezeket a növekményeket azonban óvatosan kell kezelni, mert jelenleg nem látható az a forrás, amely a stagnáló budapesti lakosságszám mellett ezt a kerületi lakosságszám növekményt biztosítaná. Nagyon jelentős, európai szintű beruházásnak év végén a Népességnyilvántartó szerint a csepeli lakónépesség száma fő volt. Ez a KSH adatokkal összevetve 2007 év során fő lakónépesség növekedést jelentett volna, ami erősen valószínűtlen. Valószínűbb, hogy a gázár támogatás kapcsán sokan rendezték lakcím bejelentésüket, és ez ebben az évben valótlan mozgásokat eredményezett

18 kell történnie ahhoz, hogy elsősorban a Szigetcsúcson nemzetközi migrációra, az agglomerációból visszatérő családok letelepedésére nyíljon lehetőség. A jövőbeli sűrűsödési pontokon kiemelten kell kezelni a közművek és az intézmények iránt hirtelen fellépő igényt. Éppen ezért minden jelentősebb lakásberuházásnál át kell tekinteni a településrendezési szerződések lehetőségét a növekvő infrastruktúra igény finanszírozása érdekében. Csepel Budapest vonatkozásában viszonylag fiatal lakosság összetételű kerületnek tekinthető, de ez a korelőny némileg csökken. Míg 2001-ben a 14 év alatti gyermekek aránya több mint 1% ponttal a városi átlag felett volt, addig az idősek aránya 4,6% ponttal alatta. Jelenleg a 0-14 éves korú gyermekek aránya 0,5 százalékponttal magasabb a fővárosi átlagnál, míg az idősek aránya 3,6%-kal alacsonyabb. A gyermekeken belül azonban a bölcsődés és óvodáskorú gyermekek száma enyhe növekedést mutat. 9. Tábla: Budapest és Csepel korstruktúrája január 1-i lakónépesség belső megoszlása alapján Budapesti átlag Csepel 0-14 éves korú 12,43% 12,92% éves 19,86% 20,97% éves 27,92% 28,8% éves 14,99% 16,19% 60 éves és idősebb 24,8% 21,12% Forrás: KSH Budapest statisztikai évkönyve 2006 Társadalmi mutatók tekintetében Csepel helyzete Budapest átlagához mérten kedvezőtlennek minősíthető, elsősorban a képzettség tekintetében figyelhető meg elmaradás. 10. Tábla: Csepel pozícionálása a társadalmi mutatók tekintetében (2001 népszámlálás) Budapesti átlag Csepel 25-x évesek közt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (2001) 23,8% 12,6% Munkanélküliségi ráta (2001) 6,3% 7,8% Alacsony foglalkoztatási presztizsű csoportok aránya (7-8-9 főcsoport/foglalkoztatottak) (2001) 23,8% 33,17% A felsőfokú végzettségű felnőtt lakónépesség tekintetében Csepel a 22. a budapesti kerületek rangsorában az évtized elejének adatait tekintve 2. 2 Az alábbi adatok a Közép-magyarországi régió Demográfiai Atlaszából származnak (KSH 2007)

19 Ugyancsak az évtized első felének átlagában az egy főre eső adóköteles jövedelem tekintetében Csepel a 19. pozíciót foglalja el a budapesti kerületek közt. A nyilvántartott munkakeresők aránya a munkaképes korú lakosságon belül 2006 év végén 2,07%, volt, ami alig marad el a budapesti átlagtól (1,9%), és ezzel az adattal Csepel a 17. a kerületek rangsorában. Ez azonban egyelőre csak egy egyéves, egyedi adat. A 2006 előtti években Csepel a munkanélküliségi rangsor helyét foglalta el, lényegesen rosszabb értékekkel, mint a városi átlag. Mindeközben tudnunk kell, hogy a regisztrált munkanélküliek száma messze nem azonos a valóban munkanélküliek számával, hanem lényegesen kisebb annál. (A látens munkanélküliek egy része rokkantnyugdíjas vagy egyszerűen eltartott, esetleg alkalmi munkából él.) Csepelen is kimutatható statisztikai eszközökkel 2001-es népszámlálás hogy a munkavállalási korú lakosságon belül 3 a foglalkoztatottak aránya 64,53% volt, amely Budapesten a 20. érték a kerületek rangsorában. (A 2005-ös Mikrocenzus azonban a foglalkoztatottsági mutatók tekintetében hibahatáron belül a fővárosi átlag értékeit eredményezte.) A 2001-es, gazdasági aktivitást elemző népszámlálási adatok felhívják a figyelmet az alábbiakra: Kiemelkedően magas volt az aktív korú, rokkantsági nyugdíjasok száma (A 2001-es össznépesség 4%-a) Kiemelten magas volt a tanulmányait már befejező, de mégis eltartottként élő fiatal (az összlakosság 2,4%-a) Az alábbi táblázatban bemutatott, népszámlálási adatokra épülő, kerületrészekre vonatkoztatott mutatószámok jelzik, hogy a társadalmi mutatók tekintetében a kerület szinte egyetlen városrésze sem érte el 2001-ben a budapesti átlagot, azonban a korstruktúra tekintetében a legtöbb kerületrész kedvezőbb helyzetben volt. 3 Munkavállalási kor a nők esetében a 15-59, férfiak esetében a éves kort jelenti statisztikailag

20 11. Tábla: A lakott kerületrészek egyes mutatói a 2001-es népszámlálás alapján Gyárte-lep Belváros Kertvá-ros Ófalu Rózsa-domb Szabó-telep Csillag-telep Erdőalja Erdősor Háros Király-erdő Király-major Budapes-ti átlag Lakónépesség (fő) Lakónépességen belül a 60 éves és idősebb lakosság aránya 14,4 % 16,4 % 27% 13,85 % 25,2 % 18% 17% 19,8 % 12,26 % 10,88 % 24,5 % 13,3 % 23% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 35% 18,15 % 16,1 % 36,44 % 23% 28,2 % 20,75 % 23,15 % 17,8 % 33,3 % 19,7 % 21,6 % 17,1 % Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül 49,3 % 62,8 % 57,7 % 51,7 % 51,8 % 54,6 % 59,5 % 59,3 % 63,4 % 53,5 % 55,3 % 61,1 % n.a Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) 27,5 % 1,15 % 6,7% 34,1 % 14,6 % 9,28 % 3,1% 5,45 % 1,15 % 35,45 % 13,1 % 1,7% 9% Forrás: KSH népszámlálási adatok A városrészek mutatói bizonyos közelítéssel jellemzik a Csepelen belüli helyzetet, azonban ki kell emelni, hogy a városrészeken belül is nagyon erős a belső polarizáció. A kerületen belül a legidősebb lakossággal a Belváros északi területén lévő lakótelepek, Csillagtelep legrégebbi részei és a Kertváros rendelkezik. A legrosszabb társadalmi státuszra vonatkozó mutatókkal pedig azok a régi városias magból megmaradt városrészek bírnak, amelyeket a lakótelep építés nem érintett (az Ady Endre úttól északra és a Rákóczi úttól nyugatra)

21 3.3 Környezet Környezeti minőség Csepel körülbelül 100 év alatt nőtte ki magát kis faluból ipari településsé. A Csepel Művek és a többi ipari létesítmény komoly környezeti terhelést jelentett, de mára csökkent az ipari termelés volumene, és a cégek környezetbarátabb technológiákat alkalmaznak, ebből adódóan a környezeti terhelés is jelentősen csökkent. A korábbi szennyezés örökségével a Franciaöböl, a Szabadkikötő és Mol területek, egyes Rózsadombi területrészek, a Papírgyár területe, és a Csepel Művek területének egyes részei szembesülhetnek. A legjelentősebb olajszennyező a Petróleumkikötő, ahol különféle olajtermékeket rakodnak ki és raktároznak a Mol Rt. nagy parti tárolóiba. A talajba beszivárgó olajszármazékok igen hamar elérik a Dunát, nagyobb esőzések alkalmával pedig a kikötő területéről közvetlenül mosódik be a folyóba az elszivárgott olaj. A talaj-, így a talajvízszennyezés egyik legjelentősebb forrása az ipari tevékenységekből fennmaradt szennyezés, valamint a sok illegális hulladéklerakó. Illegális hulladéklerakással érintett terület a Plútó utca - Akácfa út közti füves, fás terület, a Francia-öböl mente, Ófalu környéke, a Csőgyár utca egyes szakaszai és Háros egyes részei. Jelentős hulladékmennyiség található a Ráckevei (Soroksári)- Duna mentén is, főleg a Szigetújfalu utca környékén és a Kis-Duna öböl mentén. Ezek a szennyeződések a talajvíz áramlásának köszönhetően nem csak a Dunát érik el, hanem előbb-utóbb megjelenhetnek a rétegvizekben is. A Nagy-Duna, Ráckevei-Soroksári-Dunaág és a Kavicsos tó vízminősége elsősorban a kommunális szennyvizek tisztítatlan, illetve a Dél-pesti szennyvíztisztító esetében biológiailag tisztított szennyvíz bevezetése miatt kritikus. (A jövőben ezt a terhelést jelentősen csökkenti a Központi Szennyvíztisztító megvalósítása, valamint a Dél-pesti szennyvíztisztítóból a tisztított szennyvíz átsajtolása a Nagy Dunába.) A levegő szennyezettségét elsősorban a megnövekedett gépkocsiforgalom és a tömegközlekedés okozza. A gépkocsiforgalom problémáját némileg enyhítette az M0-ás körgyűrű, mely részben elvezeti a kamionforgalmat. A kerületi úthálózat útjai még jelentős mértékben burkolatlanok, az itt keletkező por belekerül a levegőbe. Fővárosi viszonylatban az átlagosnál némileg alacsonyabb a légszennyezés a kerületben. Helyenként a zajszennyeződés mértéke elérheti az egészségre káros határértéket is. Jelentős zajártalomnak kitett területek a Belváros, a Kossuth Lajos utca, az Ady Endre út, a II. Rákóczi Ferenc út, az Erdősor út környéke. A zaj csökkentését a gépjárműpark fiatalításával,

22 korszerűsítésével, tehermentesítő útszakaszok megépítésével és zajvédő út menti fásításokkal, helyenként zajvédő falak kiépítésével lehetne elérni Lakásállomány A lakásállomány nagysága a kerületben 2006-ban db volt. Csepelen az átlagos lakásméret budapesti átlagban alacsonynak tekinthető, 56,8 m² körül van. Az egy lakásra jutó lakók átlagos száma 2,4 fő. 12. Tábla: Lakásállomány fő mutatószámai Kerület Lakásállomány Egy lakásra jutó lakosok száma Épített lakások száma ( átlaga) IX , XX , XXI , XXII , XXIII ,42 71 Forrás: KSH Csepel kis faluból fokozatosan alakult várossá, majd Budapest XXI. kerületévé. Ezért mind a mai napig magán hordozza a fejlődés stílusjegyeit. A kerület az ipari termelés erősödésével párhuzamosan a lakótelep építés kísérleti telepeként is szolgált. Már az 50-es években megjelentek az első, téglából épült lakótelepi épületek a Belvárosban, Csillagtelepen és a Béke téren. A 60-as években tovább folytatódott az építkezés a belvárosi, kertvárosi, hárosi és csillagtelepi városrészekben. A kerület karakterét azonban a 70-es, 80-as években panelos technológiával épült, többnyire 10 emeletes lakóházak határozzák meg, elsősorban a Belvárosban, Királymajorban, Erdőalján, Szabótelepen, Csillagtelepen és az Erdősor városrészben. Királyerdő felé modern társas-, és magánházak épülnek, keveredve a '30-as, '40-es években épült földszintes kertes házakkal, míg a déli településrészen elsősorban Hároson, Rózsadombon alacsony felépítményű, nagytelkes házak találhatók. Az 1800-as évek végén tisztviselőházak, szolgálati lakások, polgári villák is épültek, elsősorban a HÉV végállomás környékén a Gyártelep mellett és Kertváros egyes részein. Néhány ház idézi még a 1900-as évek eleji falusias miliő hangulatát is, főként Ófalu, Szabótelep területén ben db önkormányzati bérlakással rendelkezett az önkormányzat, ezek száma 2000-re re csökkent óta önkormányzati bérlakás nem épült, egészen évig, amikor 116 db költségalapú bérlakás építésére került sor, a Fővárosi Önkormányzat és a magyar állam támogatásával. Az önkormányzati bérlakások száma 2008-ban db, amely a kerületi lakásállomány 4,6%-át teszi ki. A bérlakásokban élők kereseti viszonyai és szociális összetétele miatt jelentős adósságállomány halmozódott fel. Az önkormányzati bérlakások kb. 20%-a alacsony komfortfokozatú. A bérlakásokat szociális bérletként, piaci bérletként, vagy költségelven adja bérbe az önkormányzat. A bérlakások elhelyezkedésüket tekintve koncentráltan jelennek meg a volt CSM gyárterület melletti területeken, a

23 Szabótelep északi részén, Csillagtelep mindhárom lakótelepén, Erdősor utcai lakótelepen, és a belvárosban a Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály utcákban. Csepelen a lakosság nagyobb része lakótelepen él. (Körülbelül 2/3-uk távfűtéses, 1/3- uk gázfűtéses lakásban.) A lakott lakások 60%-a található lakótelepen, amely érték a budapesti átlag kétszerese. Gázfűtéses lakások a lakótelepi területeken elsősorban a Béke téri, a Katona József utcai, a Csillagtelepi, a Szent László utcai és a sétányokon lévő lakótelepen találhatóak, melyek a lakótelepi lakások viszonylatában a legmagasabb ingatlanértéket képviselik. Az alacsony komfort fokozatú lakások vizsgálatánál nagymértékű eltéréseket tapasztalhatunk az egyes városrészeken belül is. Csepeli átlagban a népszámlálási statisztikák szerinti alacsony komfortfokozatú lakások aránya 7,1%, ami db lakást jelent. Egyes városrészekben ez az arány 30% fölötti, akár meg is közelíti az 50%-os arányt. Bár lakásszámban nem magas, arányaiban eléri a 25-30%-t a Városközpontban a Koltói Anna utca környékén. Ugyancsak magas arányaiban az alacsony komfortfokozatú lakások száma Csepel északi lakott területein, az Ófaluban és Szabótelep északi részén, valamint a Gyártelep Városközponttal határos területein. Mindez azt jelzi, hogy Csepel központi területei, a hagyományos településstruktúra megmaradt részein nagymértékben küzdenek az alacsony minőségű lakások problémájával. A hárosi magas mutatók a további közművesítési feladatokat és beépítési feladatokat vetítik előre. Csepelen a lakásállomány megújítása lassabb ütemben halad, mint a főváros többi területén, az új építésű lakások aránya tizedrészét teszi ki a fővárosi átlagnak, és még jelentősebb mértékben elmarad az agglomeráció mutatóitól. 13. Tábla: A kerületi lakásállomány főbb mutatói Lakásállomány, Épített lakások Az év folyamán Az év folyamán épí- Az év folyamán év száma (üdülők épített, közcsatett, közüzemi vízve- megszűnt vége (db) nélkül) (db) tornával ellátott zetékkel ellátott lakások száma lakások száma lakások száma (üdülők (üdülők nélkül) (üdülők nélkül) nélkül) (db) (db) (db) Forrás: KSH A lakásépítések számában nagymértékű hullámzás tapasztalható évről évre, bár tendenciaként megfogalmazható, hogy az új építések aránya növekszik. A megszűnt lakások szá

24 ma a 2006-os évtől eltekintve alacsony számot mutat, a 2006-os év kiemelkedő 137 db-os mutatója a Gerincút építésével kapcsolatos terület előkészítő munkák következménye. Új építésű lakások átadása van folyamatban a II. Rákóczi Ferenc utca társasházas beépítései nyomán, egy 54 lakásos, egy 42 lakásos és egy 481 lakásos épület komplexumban (Rákóczi Liget). Ezen felül 116 önkormányzati bérlakás épült az elmúlt években a Rákóczi út mentén. A Királyerdőben sorházak építése folyik, teljes közműves zöldterületen épül Csepelen a Berek utcában egy 24 lakásos lakópark (Csalitos III. lakópark). A Királyerdőben hasonló beépítéssel a Tamariska domb mellett is épülnek lakások. További tervezett fejlesztés a Mosolyliget a Csepel Művek szomszédságában, ahol 1500 lakás építésére van lehetőség, valamint az Erdősor utcai lakótelepen áll rendelkezésre két lakóépület fejlesztési terület. Elvi építési engedély van érvényben a Kis Duna mentén egy 180 lakásos lakóparkra (Ibiza fejlesztés) Infrastruktúra A közművesítettségi arány a kerületben alacsonyabb a budapesti átlagnál, bár az elmúlt években jelentős lépések történtek e téren. Jelenleg a lakások 84,5%-a közcsatornával ellátott. Még 56,1 km-nyi csatorna nincsen Csepelen kiépítve, mely nagy része Hárost, Ófalut, Királyerdőt érinti. A vezetékes víz és a közvilágítás kiépítése még Hároson nem történt meg. Csepelen jelentős a kiépítetlen belterületi utak aránya, ez 2006-ban 31%-ot képviselt belterületen, külterületen ugyanez az arány 92%. A szilárd burkolattal nem rendelkező utak hoszsza 2007-ben 53,7 km, amelynek nagy része Háros, Királyerdő és Ófalu városrészekben található. Az 53,7 km rendkívül hosszúnak számít az adott városrészek beépítettségét és lakónépességének számát tekintve. 17,7 km-nyi gázvezeték hiányzik a kerületben, elsősorban Hároson, Ófaluban, Királyerdőn, és Csillagtelep Krizantém utcai lakótelepén. (A megfelelő infrastruktúrával el nem látott utak felsorolása a mellékletben található) A kerület közlekedési rendszere Közúti közlekedés A kerületet közúton két hídon lehet megközelíteni, északról a Kvassay (2x2 sávos), keletről a Gubacsi-hídon (2x1 sávos). Az M0-ás autópálya déli hídja pedig a kerület határának közvetlen közelében kapcsolja a szigetet Budához (Budatéténynél) és a pesti oldalhoz

25 Dunaharsztinál. A Kvassay-hídon keresztül a IX. kerülethez (Ferencváros) és a belső pesti kerületekhez kötődik Csepel, a Gubacsi-híd pedig a "szomszédos" Pesterzsébettel (XX. kerület) köti össze, ugyanakkor ez az átkötés jelenti a távolabbi, kelet- és közép-pesti területekkel is a kapcsolatot. Csepel-sziget közúti- és részben ebből adódóan a közösségi közlekedése is rendkívül problematikus. Mind a Kvassay-híd, mind a Gubacsi-híd rendkívül túlterhelt a reggeli és a délutáni csúcsidőben. Míg a Gubacsi esetén maga a híd jelent aránylag szűk keresztmetszetet, a Kvassay esetében önmagában a híd nem, viszont a környékén lévő lámpás átkelők és csomópontok torlasztják fel a forgalmat. 3. Ábra: Csepel szűk közúti kapacitásai A közúti összeköttetések a szomszédos kerületekkel elégtelenek, a budai oldallal Csepelnek, mint kerületnek közvetlen összeköttetése nincs, a déli M0-s híd nyújtotta kerülethatáron kívüli - kapcsolatot leszámítva. Ezen a helyzeten a budai oldal irányában a Gubacsi-híddal azonos magasságban megépítendő híd (Albertfalvai-híd), illetve, második preferenciaként mind a pesti, mind a budai oldal irányába a városközpont északi határvonalának

26 meghosszabbításában épülő hidak (Galvani-híd) javítanának. A Pesterzsébettel való közvetlenebb kapcsolat a kerület kórházi ellátása miatt is kiemelkedően fontos. A jelenleg észak-déli irányban túlterhelt csepeli területek az új, kelet-nyugati irányú átkelő(k) révén harántirányban is jelentős többletterhelést kapnának, ugyanakkor jelentősen mérsékelnék az észak-déli terhelést. 4. Ábra: A tervezett Csepelt érintő utak és hidak rendszere a TSZT-ben, illetve a kerületi tervekben A szűk keresztmetszetek nem csak a Csepelről kivezető utakon és hidakon jelentkeznek, hanem a kerületen belül is. A kerület egyetlen érdemi gyűjtőútja, amely a 80 ezres lélekszámú kerületet, és a több mint 60 ezres lakosságszámú déli agglomeráció átmenőforgalmát egy irányba tereli, az agglomerációból érkező, többnyire 2*1 sávos II. Rákóczi Ferenc út, amely a Belvárosban a Kossuth Lajos utcába torkollik. Ebből adódóan szinte a teljes agglomerációs és kerületi átmenőforgalom a sűrűn lakott belvároson megy keresztül. Ezt a helyzetet párhuzamos utak építésével (pl. Gerincút teljes kiépítése, majd a szigeti gerincút megvalósítása), és azt követően a Kossuth Lajos utca forgalomcsillapításával szükséges orvosolni. Az uniós forrásból várhatóan 2010-re megépülő csepeli Gerincút I. üteme a Csőgyár- Gyepsor-Magyar utca nyomvonalán haladva a Corvin csomópontnál köt majd be a Szabadkikötő útra, déli irányban pedig a Mag utcánál csatlakozik a II. Rákóczi Ferenc útba, ezáltal a jelenleg a Kossuth Lajos utcán haladó nehézgépjármű forgalmat, és a személygépjármű forgalom egy részét elvezeti a belvárosból. Jelentős problémát okoz a nagyarányú tehergépjármű forgalom. A célforgalom helyszínei főként a Csepel Művek, valamint a Szabadkikötő területe (illetve az építés óta a leendő Központi Szennyvíztisztító telep zónája is), az előbbi két térség közötti forgalom azonban Csepel belvárosán haladt át. A március 1-től bevezetett teherforgalmi korlátozások

27 (össztömegkorlátozású területek kibővítése és a behajtási engedélyek rendszerének átdolgozása) révén Csepel belvárosán keresztüli tranzit teherforgalom kitiltásra került Közösségi közlekedés Csepel egyetlen kötöttpályás, nagykapacitású közösségi közlekedési rendszere a HÉV, amely nem jelent közvetlen összeköttetést a budapesti belvárossal, ugyanakkor a 2-es és a 4-6-os villamosok révén átszállással a kapcsolat biztosított, bár épp ezen átszállási kényszer miatt nem jelent minőségi alternatívát az egyéni közlekedéssel szemben. A hév járműparkja bár élettartam növelő felújítást kapott éves szerelvényekből áll. A Csepeli hév egyik legnagyobb problémája a Csepel-belvárosi területen, hogy a nagyvasúti jellegű szerelvényekhez igazodva a biztosítóberendezések a közúti átkelőknél jelentős többletidőt alkalmaznak (fénysorompós átkelők), így a keresztirányú forgalmat egy-egy vonat áthaladásakor több percre blokkolják. Emellett a hév pálya elvágja Csepel két részét egymástól. Ez a tény mind a közúti közlekedési rendszerben, mind pedig a belvárosi területek városfejlesztési programjainak megvalósításában komoly nehézséget okoz. Indokolt középtávon a hév üzemmódjának meghagyása mellett olyan, korszerű járművek beszerzése (igazodva a majdani Észak-Déli Regionális Gyorsvasút projektjéhez), amelyek közlekedésbiztonsági szempontból jóval enyhébb követelményeket támasztanak a közúti átkelők lezárására vonatkozóan. E probléma orvoslása tehát részben technológiai, részben pedig hatósági, szabályozási. A hév üzem jelenlegi problémája, hogy érdemben nem sűríthető tovább (a jelenlegi, reggeli 6 perces követésnél), mivel ekkor az útátjárókban gyakorlatilag folyamatos lenne a tilos jelzés a reggeli csúcsidőben. A hév másik jelentős problémája, hogy Csepel központjának déli részén van a végállomása, és nem halad tovább a déli agglomerációba. Így az agglomerációs forgalom levezetésében minimális a szerepe, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy még a meglévő hév végállomáshoz sem kapcsolódik kiépített, nagy kapacitású P+R parkoló, ahol legalább az agglomerációs forgalom egy részét meg lehetne állítani. Budapest Főváros Településszerkezeti Terve a hévet a Csepeli temetőig javasolja meghosszabbítani, azonban ez az észak-dél irányú forgalom mennyiségén érdemben nem tudna változtatni. A hév vonalát az M0-ás autóúton túl az agglomerációig szükséges meghosszabbítani, potenciálisan a ráckevei hévbe való déli bekötéssel

28 5. Ábra: Csepeli tömegközlekedés fejlesztés tervei a TSZT szerint A Csepellel szomszédos településeket buszjárat kapcsolja össze a kerület központjával (Szent Imre téri és Koltói Anna utcai végállomások), azonban a fő tengelyt adó II. Rákóczi Ferenc út jelentős szakaszán, főként a szűk keresztmetszetekben hiányoznak a közösségi közlekedést előnyben részesítő megoldások, így az agglomerációból érkező és az ugyanezen tengelyen közlekedő BKV buszok a személyautókkal együtt állnak a forgalmi torlódásban, fokozatosan veszítve népszerűségükből. A hév mellett jelentős városi autóbuszhálózat üzemel Csepelen. A járatok egy része gerincvonal, amely Csepelt a szomszédos kerületekkel köti össze, más részük inkább gyűjtő/elosztó szerepű, és a hévre hord rá. A buszjáratok mind a városközpontból indulnak, vagy ott haladnak át, ugyanakkor a hév Szent Imre téri megállóhelyétől és a BKV autóbusz végállomás csak pár perces gyaloglással érhető el, tehát az intermodális funkciók nem teljeskörűek. Pesterzsébettel a 48-as, 51-es / 151-es és az 59-es buszjáratok kötik össze Csepelt, míg Ferencvárossal a /A autóbusz biztosítja az összeköttetést, ez utóbbi a hév mellett inkább csak feltáró, az (egykori) iparterületeket kiszolgáló vonal. Távlati tervekben (TSZT) szerepel a 3-as villamos áthozatala Pesterzsébetről, és meghosszabbítása Budafok irányába. Ehhez azonban a jelenleg kialakítás alatt álló 1-es / 3-as villamosok fejlesztését célzó kiemelt projektben a 3-as villamos Topánka utcai vonalvezetésére lenne szükség az erzsébeti oldalon annak érdekében, hogy a szigetre átvezethető legyen. Ebben az esetben kötöttpályás összeköttetés létesülne a dél-budapesti kerületek között, amely révén lényegesen javulna a közösségi közlekedés hatékonysága

29 6. Ábra: Csepel hév és autóbusz közlekedése A kerület belső közlekedését biztosítandó a buszjáratok a főbb, kerületrészeket is lehatároló főutakon közlekednek, a járatsűrűség aránylag jónak mondható, szinte minden napszakban a BKV buszok a hévhez hangolva közlekednek. A II. Rákóczi Ferenc úton jelenleg párhuzamos BKV és Volánbusz közlekedés van, ugyanakkor cél, hogy e járatok mind egymáshoz, mind a Volánbusz esetén a hévhez a jelenleginél jobban igazodjanak. Jelentős előrelépést jelentene az egyesített budapesti bérlet (EBB) bevezetése, amely felár nélkül biztosítaná városhatáron belül az összes közösségi közlekedési szolgáltató igénybe vételét. A lakótelepi területek megközelíthetősége biztosított, a Kertváros, Szabótelep és Királyerdő esetében szükséges lenne a gyűjtő/elosztó járatok (38A /138-as, 159-es, 52-es, 152-es járatok) mellett keresztirányú összeköttetések kialakítása, amennyiben ezt lakossági igények egyértelművé teszik. Soroksárral a kerületnek kompösszeköttetése van a Molnár szigetnél - a túloldali, budafoki kompot az M0-ás híd megépítésekor megszüntették, de a szabályozási tervek számolnak vele

30 a jövőben, és az infrastrukturális feltételei is adottak Budafokon. Csepel Dunával kapcsolatos adottságai lehetővé teszik személyforgalmi kikötő működtetését mind a Nagy Dunán, mind a Kis Dunán, annak rehabilitációjával összekapcsolva, ezért középtávon annak vizsgálata szükséges, hogy a part menti területek mely részén hozható létre rentábilis módon olyan kikötő (és folyami hajózási szolgáltatás), amely szervesen kapcsolható mind a fővárosi, mind a kerületi, mind az agglomeráció közlekedési rendszerébe, és adott esetben reális közlekedési alternatíva lehet az egyéni közlekedés számára. A kerületben kritikus a korábban már említett P+R-ek hiányán kívüli, lakossági és kliensforgalmat szolgáló parkolási rendszer, elsősorban a városközpontban és a lakótelepeken. A városközpont területén, alapvetően önkormányzati ingatlan bevonásával, rövidtávon mintegy parkoló férőhely építhető meg, ami a becsült növekedést figyelembe véve mintegy 2-3 év várható igényének kielégítésére elegendő. Tovább növekvő igények kielégítésére részben egyes parkolóterületek kétszintes kialakítása, részben pedig újabb területek bevonása (főképp a Gerincút és a hév közötti ill. közvetlen környezetében lévő területsávban) szükséges. A bővítés a nappali parkolási igényeket is szolgálja. A nappali és éjszakai igények arányának esetleges későbbi módosulása parkolásszabályozás alkalmazásával kezelhető. A legelső sorban javasolt parkolóhely építési területek (a Kossuth L. utcában, a piac valamint a víztorony mellett) egyformán szolgálják az éjszakai tárolást és a nappali parkolás igényeit. A P+R parkolási kapacitás jelenleg minimális, még akkor is, ha figyelembe vesszük az annak használt, de nem kiépített területeket (Szent Imre tér és környéke, Víztorony és környéke). A lakótelepi épületek építésének idején még jelentősen kisebb volt a gépkocsi állomány a jelenleginél, a lakótelepi területek egy részénél a külső határokon alakítottak ki parkolókat, a belső területeket pedig gyalogos övezetté nyilvánították. A gépkocsi állomány növekedésével a parkolóhelyek számának nagymértékű növelésére van szükség, melynek kialakítása folyamatban van. Két mélygarázs építésére is lehetőség nyílik, egyrészt Királymajorban, másrészt Erdősoron. Néhány lakótelepen ugyanakkor, a lakótelepek szélén kiépített, kihasználatlan parkolók vannak, melyeket a lakosság őrző-védelemi szolgálat hiánya miatt nem vesz igénybe. Hosszútávon a lakóterületeken a lakásszám 150 %-ában szükséges biztosítani az igények szerinti parkolási lehetőségeket. 14. Tábla: A jelentősebb lakótelepek parkolási helyzete Lakásszám Gépkocsi szám Parkoló száma Tervezett parkolók száma (db) Csillagtelep Királymajor Szent L. ltp Simon B Erdősor u. ltp Forrás: MJ.: szeptemberi felmérés

31 3.3.5 Természeti és építészeti értékek Jelentős természetes zöldfelületet képez Csepelen a Tamariska domb, a Királyerdőben a Páfrányos utca mentén található park, valamint az Erdősor utcai lakótelep végén elhelyezkedő Kiserdő. Emellett jelentős mesterséges zöldfelületet biztosít a Ráckevei- Soroksári Dunaág teljes hossza, melyen szabadidő központ, kutyaiskola, ifjúsági tábor, strand és sporttelep található. Kiemelkedő zöldfelületet képvisel a Szent Imre tér, (a Gyepsor u Tanácsház u II. Rákóczi Ferenc utca által határolt terület), a Béke tér, a Csepel SC területe, a Simon Bolivár park, a Rákóczi tér, a Szent Miklósi Szent László Festő Posztó utcák által határolt terület, az Erdősor utcai lakótelepen a sétányok környéke, a Csillagtelepen az Iskola tér, a Krizantém utcai lakótelep épületei közti területek, és a Királyerdőben a Repkény-Tulipán- Bokros-Fa utcák környezete. A kerületi önkormányzat által kiemelten kezelt terület nagysága mintegy m² (A CSevak Zrt. által kezelt m² zöldfelületből.) Fővárosi, illetve kerületi jelentőségű zöldfelület a fentiekből: A városkép, a növényzet értéke szempontjából védett kerületi jelentőségű fasorok: Iskola tér környéki platánfák (Kölcsey u. Kohász u. Akácfa u. Iskola tér Vasöntő u. Kazánház u.) A CSVÉSZ védelme alatt álló kerületi jelentőségű ökológiai társulás: Kis Duna öböl Kis Duna Liget Fővárosi védelem alatt álló terület: Tamariska domb természetvédelmi terület Natura 2000 ökológiai hálózat része, kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület: A Kis és Nagy Duna és ártere Az épített környezet értékei szempontjából Csepel ipari múlja a meghatározó Műemléki védelem alatt áll: Szent Imre római katolikus templom (romantikus stílus, 1860 körül) Nepomuki Szent János (Pest legrégebbi közterületi szobra, Szent Imre tér) XXI. ker. Rendőrkapitányság épülete (Szent Imre tér) Csepeli 1.sz. posta épülete (Szent Imre tér)

32 Fővárosi helyi védettségben részesül: Árpád u. 1. (Csepeli Munkásotthon épülete) Csepel-Szabadkikötő (Raktárépület, hrsz.) Posztógyár u. 2 II. Rákóczi Ferenc u (Gyermekház) Posztógyár u. 3, 4. (középületek) Deák tér 1. (evangélikus templom) Épületegyüttesek: II. Rákóczi Ferenc út Kereszt u. Petőfi u Betű u. által határolt területen lévő kis lakótelep ( külső lakótelep) Bajáki Ferenc u Déli u volt Weiss Manfréd gyár által határolt terület ( belső lakótelep ) A volt Csepel Művek épületegyüttesében 14 épület 3.4 Közszolgáltatások Oktatási infrastruktúra A kerület lakónépességének 13,9%-a 14 év alatti, vagyis a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátás részesei, ez főt jelent. A kerület bölcsődei ellátását 220 férőhellyel az önkormányzati Egyesített Bölcsődék, míg 60 férőhellyel a Nagy Imre ÁMK bölcsődéje biztosítja 345 fő beíratott gyermek részére. A növekvő gyerekszám miatt a bölcsődék tekintetében kapacitásbővítés szükséges

33 7. Ábra: A csepeli önkormányzat óvodái 17 önkormányzati fenntartású óvoda működik a kerületben 27 telephellyel, és további három alapítványi fenntartású. Az óvodák területi elhelyezkedése a kerületrészek lakósűrűségének megfelelő, az óvodai férőhelyek száma (2654 db 2006-ban) megfelel a beíratott óvodáskorúak számának (2651 fő 2006-ban). A népességprognózis szerint tovább növekszik az óvodáskorú gyermekek száma. 16 önkormányzati fenntartású általános iskola működik a kerületben, továbbá három alapítványi fenntartású, gyermekkel (2006). A 16 önkormányzati fenntartású intézmény 249 tanulócsoporttal és beíratott gyermekkel működik. Az általános iskolai férőhelyek száma meghaladja az általános iskoláskorú gyermekek számát, 2005-ről 2006-ra a tanulók száma 180 fővel, a tanulócsoportok száma 7-tel csökkent. A kapacitásokat a 70-es évek kiugró gyermeklétszámaira tervezték, mely ma a kapacitások kihasználatlanságában és várható további csökkenésében mutatkozik meg. A kerületben a szabad iskolaválasztás lehetőségével sokan élnek, átlagosan 45-50%-ban körzeti és körzeten kívüli gyermekek tanulnak egy-egy iskolában. Az intézményi kapacitást és kihasználtságot tekintve kerületi szinten férőhe

34 lyen tanuló tanult a 2007-es évben, mely csupán 82%-os kihasználtságot jelent. A demográfiai előrejelzés fényében a kerület ezt a kapacitást nem tudja feltölteni, ezért várhatóan a férőhelyek csökkentése indokolt a növekvő gyerekszám ellenére. Az emelt szintű oktatást végző iskolák esetében a kihasználtság árnyalatnyival alacsonyabb, 81% körüli. Az általános iskolák elhelyezkedése egyenetlenebb, kevéssé követi a gyermeksűrűséget. Csillagtelepen kiemelten nagy számban működnek általános iskolák

35 15. Tábla: Az önkormányzati fenntartású általános iskolák egyes mutatói a március 31-i nyilvántartás szerint Intézmény neve Intézményi gyermek-, tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint férőhely Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH/ebből SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH HHH Szárcsa Általános Iskola / /3 - Kölcsey Ferenc Általános / /3 1/1 Iskola Eötvös József Általános /2 98 8/ /1 Iskola Katona József Általános / /1 Iskola Mátyás Király Általános / /0 Iskola Móra Ferenc Általános Iskola / /11 11 Vermes Miklós Általános / /8 2 22/2 Iskola Lajta László Általános Iskola / / /6 Kazinczy Ferenc Általános / /4 6/6 Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános / /18 iskola Gróf Széchenyi István Általános / / /3 Iskola Mészáros Jenő Speciális / /24 Általános Iskola Karácsony Sándor Általános / / /18 Iskola Kék Általános Iskola / /2 93 9/2 Hermann Ottó Általános / /8 24 Iskola Nagy Imre ÁMK Általános Iskola / /12 6 (autista) 3/2

36 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya (ld. fenti táblázatot) három tanintézményben jelent nagyon komoly problémát. A II. Rákóczi Ferenc általános iskolában, a Lajtha László általános iskolában, és a Mészáros Jenő speciális általános iskolában. Az első két intézmény körzetéhez tartoznak a kerület társadalmi értelemben leginkább leromlott területei. A jövőben ezen két intézmény esetében kell valamilyen módon biztosítani a megfelelő pedagógiai és tárgyi feltételeket, valamint átalakítások során (pl. iskola összevonás) biztosítani az integrált oktatás lehetőségét. (A harmadik, kizárólag speciális nevelési igényű gyermekeket tanító általános iskolában vizsgálni kell az HH/HHH halmozódás okát.) Emelt szintű oktatás (részben két tannyelvű oktatás) az Eötvös József Általános Iskolában 323 fő részére, a Mátyás Király Általános Iskolában 370 fővel, a Lajtha László Általános Iskolában 141 fővel, a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskolában 170 fővel, a Karácsony Sándor Általános Iskolában 425 és a Kék Általános Iskolában 93 fő részvételével folyik. Gyógypedagógiai tagozat a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskolában 155 fő és a Nagy Imre ÁMK Általános Iskolában 6 részére folyik. Az iskolák egy része részt vesz integrált oktatásban, a Hermann Ottó, Karácsony Sándor, Mátyás Király és Móra Ferenc Általános Iskolákban tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel is foglalkoznak kis létszámban.

37 8. Ábra: a kerületi önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények A csepeli közoktatási intézményeket a kerületi gyerekeken túl a környező települések és kerületek is választják, 274 óvodás (közel 10%) és 745 általános iskolás (kb. 14%) gyermek nem kerületi lakos. A kerület óvodái és iskolái az agglomeráció igényeit is kielégítik, hosszabb távon azonban ehhez szükséges megteremteni a finanszírozási hátteret is. Mind az óvodák, általános iskolák, mind a pedagógiai szakszolgálat, egészségügyi alapellátás, szociális alapellátás és gyermekjóléti alapellátás szakember ellátottsága teljes körű. A kerületben 14 középiskola, és 3 speciális képzést nyújtó középfokú intézmény működik jelenleg. Ebből 4 gimnázium, a többi szakközép és szakiskola. Ebből mindössze kettő kerületi fenntartású (Jedlik Ányos Gimnázium, Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola), a többi fővárosi, ill. alapítványi fenntartású. A középiskolás korú gyermekek száma összesen Az általános iskolások közel 56%-a megy szakközépiskolába, 29%-a gimnáziumba és 15%-a szakiskolába (2005)

38 A középiskolákban még jellemzőbb a más kerületekből és az agglomerációból érkező tanulók magas száma. A Jedlik Gimnáziumban 58% kerületi lakos mellett más budapesti kerületi és az agglomerációból érkező fiatalok tanulnak. A Csete Balázs Középiskolában átlagosan csak 25%-os a kerületiek aránya. A szakiskolai és szakközépiskolai rendszer átalakulása térségi integrált szakképző központokká megkezdődött és 2010-ig valósul meg. A kerületben három TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) típusú intézményi hálózat kialakulása történik. A Csepeli Műszaki Szakközépiskola adja egy térségi integrált szakképző központ központi iskoláját, míg az alapítványi fenntartásban működő ADU Csepel Vállalkozói Szakközépiskola körül formálódik egy másik szakképző központ, a harmadik TISZK központja a szándékok szerint a Csete Balázs középiskola lenne. A középiskolák nagy része a városközponti területre koncentrálódik, egy-egy középiskola található a legsűrűbben lakott városrészekben. A kerületben működik több az oktatási tevékenységet támogató intézmény, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény, Nevelési Tanácsadó, Központi Műhely, Tanuszoda már csak rövid ideig - Zeneiskola Kulturális szolgáltatások Csepel kulturális életét egy jelentős intézményrendszerrel rendelkező, az egyes kerületrészeket ellátó kulturális hálózat biztosítja. A 2007-es év integrációs folyamatai révén kialakult Csepeli Művelődési Központ öt intézményt tömörít: Királyerdei Művelődési Ház, Radnóti Miklós Művelődési Ház, Rákóczi Kert Közösségi Ház, Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény, Gyermek Ifjúsági és Sportcentrum. Az integrált intézményen felül a Nagy Imre Általános Művelődési Központ, a Csepeli Munkásotthon és a Csepel Galéria egészíti ki a kerület kulturális kínálatát Egészségügyi és szociális ellátás A háziorvosi ellátást illetően a háziorvosi rendelők elhelyezése a kerületben nagyrészt a lakosság sűrűségének megfelelő. A városközpontban található Szakorvosi Rendelőintézet a járóbeteg szakrendelések székhelye. A járóbeteg ellátás szolgáltatásait éves szinten a kerület lakosságának több mint egyharmada igénybe veszi

39 2005-ben megszűnt az aktív kórházi ellátás Csepelen, az itteni lakosság a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházhoz tartozik. A csepeli Weiss Manfréd telephelyen rehabilitációs és krónikus centrum került kialakításra: Krónikus Belgyógyászati Osztály, Mozgásszervi Rehabiltációs Osztály és Gasztroenterológiai Rehabilitációs Osztály működik, s tervezik egy ortopédiai osztály kialakítását is. A kerületi önkormányzat 2004-ben teljes körűen átvette a járóbeteg szakellátás feladatait a fővárostól, mellyel egyidőben megtörtént a szakrendelések ellátási szerkezetének korszerűsítése. Ennek előfeltétele volt a rendelőintézet rekonstrukciója együttműködésben a Fővárosi Önkormányzattal. A szakrendelő teljes megújulásához kapcsolódik a legfontosabb diagnosztikai berendezések cseréje is. A röntgen és a labor berendezéseinek cseréjét külső közreműködő segítségével, vállalkozói tőke bevonásával valósították meg ban új, korszerű mentőállomás kezdte meg működését a kerületben. Általánosságban elmondható, hogy a kerület szociális ellátása a kötelező (normatív alapú) finanszírozáson felül széleskörűbbnek és jobban szervezettnek tekinthető, mint a legtöbb budapesti kerületben működtetett szociális ellátórendszer. Ez a pénzbeli támogatások jelentős összegén felül az integrált intézményhálózattal (Csepeli Szociális Szolgálat) és az egyedi, komplex esetkezeléssel magyarázható. A Csepeli Szociális Szolgálaton keresztül gondoskodik az önkormányzat az idősek és fogyatékkal élők szociális ellátásáról, a családsegítésről, valamint a gyermekjóléti központ működtetéséről. Az időskorú lakosság körében 2007-ben 757 fő részesült házi segítségnyújtásban, 40 fő vehette igénybe a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, további 566 fő részesült étkeztetésben. Az idősek nappali ellátását az önkormányzat 2007-ben három idősek klubjában 100 férőhelyen, és a fogyatékosok nappali intézményében 20 férőhelyen biztosította. A gyermekjóléti szolgáltatások körében biztosítja az intézmény a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátását, a veszélyeztetett gyermekek családjainak családgondozását, továbbá különféle szabadidős programokat is szervez a gyermekjóléti szolgáltatás révén 2007-ben 696 gyermek került gondozásba, elsősorban az alapellátás tekintetében. (A gondozott gyermekek száma évhez képest csökkenést mutat, ugyanakkor a lezárt esetek száma is csökkent, ez a gondozás idejének növekedésére utal.) Az intézmény által nyújtott szolgáltatások összességét tekintve a kerületi lakosság 6,5 %-át érintik, a hozzátartozókon keresztül a kerületi lakosok mintegy 10%-ának életét befolyásolja közvetlenül

40 Az egyes szociális ellátásokra rászoruló jogosultak száma általánosságban emelkedést mutat, amelyet a következő táblázat is szemléltet. A támogatást igénybe vevők számának emelkedésével a szociális ráfordítások mértéke is növekszik. E növekedés okaként említhetjük még a támogatási jogosultságok és a támogatások mértékének alapjául szolgáló öregségi nyugdíjminimum változást is. A rendszeres támogatási formák többsége azonban csak 10 % önkormányzati önrészt kíván, mivel a kifizetett támogatási összegek 90 %-át a központi költségvetés visszatéríti. 16. Tábla: Szociális segélyezés Időskorúak járadéka Ellátottak száma /fő Kifizetett összeg ezer Ft Rendszeres szociális segély Ellátottak száma /fő Kifizetett összeg ezer Ft Lakásfenntartási támogatás + adósságcsökkentéshez kapcsolódó Ellátottak száma /fő Kifizetett összeg ezer Ft Ápolási díj alanyi és méltányossági Ellátottak száma /fő Kifizetett összeg ezer Ft Átmeneti segély, temetési segély és köztemetés Ellátottak száma /fő Kifizetett összeg ezer Ft Közgyógyellátás (méltányossági) Ellátottak száma /fő Kifizetett összeg ezer Ft Forrás: Szociális Iroda A szociális és gyermekjóléti ellátást az önkormányzat részéről a Polgármesteri Hivatalon belül a Szociális iroda, valamint a Gyámügyi iroda biztosítja, melyek a pénzbeli és a természetbeni ellátásokkal, illetve a jegyzői gyámhatósági tevékenységgel kapcsolatos önkormányzati és hatóság feladatokat látják el. A két iroda tevékenysége a kerületi lakosság több mint 15 %-át érinti. Az Ady Endre utcában található a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete által működetett Férfi hajléktalan szálló, integráltan működő hajléktalan-ellátó intézmény (Ady Endre utca A hajléktalan ellátás intézményi rendszere átalakulóban van, egyre jelentősebbé válnak a bérleti támogatással, egyéni lakhatást elősegítő megoldások. Ennek ellenére az egyéni lakhatásra és önellátásra képtelen emberek számára hosszú távon is szükséges lesz a szállást biztosító intézmények működtetésére

41 9. Ábra: Csepel szociális intézményei

42 4 Csepeli városrészek területi megközelítésű elemzése 10. Ábra: Csepel városrészei 1. Belváros 2. Kertváros 3. Ófalu 4. Rózsadomb 5. Szabótelep 6. Csillagtelep 7. Erdőalja 8. Erdősor 9. Gyártelep 10. Háros 11. Királyerdő 12. Királymajor 13. Szigetcsúcs

43 4.1 Komplex fejlesztési területek Belváros (1. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Ady Endre út - II. Rákóczi Ferenc út - Táncsics Mihály utca - Szent István út. A városrész nagysága 55 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg fő. A Belváros területén az intézményi-, lakó-, irodai és kereskedelmi, illetve szolgáltatói funkciók egyaránt jelen vannak, azonban messze nem egy városközpontnak megfelelő intenzitással. A Belváros területén található épületek három nagy csoportba oszthatóak: Régi kisvárosias szerkezetet megtartó földszintes családi házas beépítés. Telepszerű paneles technológiájú beépítés, ami a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek végéig épült a területen lévő épületek és teljes városszerkezet szanálása után. Végül a hatvanas évektől napjainkig egyéb iparosított technológiával épült többszintes épületek. A 70-es 80-as évek folyamán végbement paneles építés a városszövet szétzilálásához, és a még óvárosszerkezet jelleget adó városrész struktúra megbomlásához vezetett. A városi szövetet tovább erodálja a Rákóczi út vonalában épült csepeli hév, amely ugyan közvetlen és gyors összeköttetést biztosít Budapest belső városrészeivel, azonban egyben el is választja a Rákóczi Ferenc utca két oldalát (tehát a Belvárosi városrészt a Gyártelepitől), megnehezítve az amúgy kívánatos szerves együttfejlődést. A Belváros központját jelentő Szt. Imre tér közvetlen keleti felén jelenleg is működik a barakkokkal tagolt buszpályaudvar, mely rendezetlenségével, valamint egyes részein ideiglenes autó parkolásra használt területeivel sem építészeti, sem terület felhasználási, sem pedig környezetrendezési szempontból nem jelent hosszú távú, fejlődőképes jövőt a városrésznek. A Volán autóbuszok végállomása a városközpont észak-nyugati részén található, s nem kiépített. Az agglomerációból eredő közlekedési forgalom, valamint a kerület összes mellékútjáról öszszegyűlő, és Budapest belső kerületei irányába tartó forgalom a Belvárosban összpontosul, rávezetődik a Kossuth Lajos utcára. A városközpontot észak felől határoló Ady Endre út a Csepel és Pesterzsébet közötti kapcsolatot biztosítja. Forgalmi terhelése nagy, megközelíti a

44 Kossuth Lajos utcai átmenő forgalmat (850 E/óra/irány). A városközpont déli határán csatlakozik az elsőrendű főútvonalhoz a Szent István út, melynek forgalma E/óra/irány. A területen összesen mintegy 1850 szgk. parkol, a nappali és éjszakai parkolási igény közel azonos. A nappali parkolási igény csak a városközpont déli részén található kereskedelmi létesítmények körzetében magasabb. Az összes járművek mintegy 20%-a a nem parkolás célra kiépített belső gyalogutakat, járdákat, zöldterületeket veszi igénybe. A legnagyobb kihasználtságú a Szent Imre téri parkoló. A Kossuth Lajos utcai parkolóknál ez az érték átlagosan 80%. A Belváros közműellátottsága alapjaiban megfelelő, ám a terület a B hidrogeológiai védózóna részét képezi. Ennek megfelelően a területről a szennyvizet szigorúan zárt csatornahálózattal kell elvezetni, s a csapadékvizeket is csatornahálózattal kell a Dunába juttatni. A városközpont területén a felszíni vízelvezetés jelenleg az egyesített rendszerű csatornákat veszi igénybe. A jövőbeli fejlesztéseknek tehát elsőrendű feladata az elválasztott rendszerű csatornahálózat kiépítése. A városrész társadalmi összetétele a budapesti átlag alattinak tekinthető ugyan, de kerületi összehasonlításban átlagosnak mondható. (ld. az alábbi táblázatot). 17. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Ady Endre út- Táncsics M. út - Koltói Anna utca-rákóczi út Koltói Anna u.- Táncsics M. út- Tanácsház utca- II. Rákóczi F. út Tanácsház utca- Táncsics M. utca- Szent István utca- II. Rákóczi F. út Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 13,9 21,1 13,2 Lakónépességen belül évesek aránya 58,7 60,6 74,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 27,4 18,3 11,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 17,3 37,2 18,5 14,2 10,0 13,6 32,7 32,6 33,9 9,7 16,3 9,4 60,8 65,9 63,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,8 44,4 22,9 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 1,6 33,3 1,0-44 -

45 SWOT elemzés Erősségek Jó megközelíthetőség, jó tömegközlekedési kapcsolatok, központi elhelyezkedés Alacsony beépítési intenzitás a nagy ingatlanfejlesztési értékkel bíró területeken A belvárosi rész közszolgáltatásokkal jól ellátott Belátható időn belül elkészül a Gerincút, amely tehermentesíti a belvárost az átmenő forgalom alól A belváros rehabilitációjára vonatkozóan képviselő testület által elfogadott, kidolgozott tervekkel rendelkezik a kerület Gyengeségek A kereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltatások alacsony színvonala A csatornahálózat jelen formájában nem teszi lehetővé a fejlesztéseket (egyesített rendszer) Kaotikus városképi megjelenés, heterogén telekstruktúra és épületállomány Alacsony zöldterületi mutatók, avult közterületek és közlekedési terek, a zöldfolyosók nem függenek össze Parkolóhelyek hiánya Paneles környezetbe ágyazott városközpont A csepeli hév vonala elválasztja a városközponti részeket, az utcastruktúra is nehezíti a kelet-nyugati átjárhatóságot Nagy átmenő forgalom, erős környezetterhelés Külső tényezőkből adódó lehetőségek A nagy átmenő forgalom keresletet is eredményez, amely megfelelő eszközökkel megcsapolható A kerületközpontok stratégiájának támogatása a Fővárosi Önkormányzat Podmaniczky Programjának részét képezi Magántőke érdeklődése a terület iránt Külső tényezőkből fakadó veszélyek A befektetői tőke elfordulása a közműállapotok rendezetlensége miatt Környező iparterületek potenciális környezetszennyezése A belvárosi bevásárlóközpontok vonzereje lecsökkenti a kerületközpont kereskedelmi vonzerejét Gyártelep (9. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Budafoki út a Duna folyamtól - Rákóczi Ferenc utca - Vas Gereben utca - Rév utca - Rózsa utca Duna folyam a Budafoki útig. A városrész nagysága 346 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 2300 fő

46 A városrész két jól elkülöníthető egységből áll: 1. A volt Csepel Művek területe (több mint 200 hektáron) 2. A Csepel Művek és a Rákóczi út közt elterülő lakótömbök, melyek a régi városszövet megmaradt részei 18. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján 1. Budafoki út- 2. Gyepsor utca- Budafoki 3. Karácsony 4. Mag utca- II. Gyepsor utca- út- Csőgyár Sándor utca- Rákóczi F. út- Karácsony Sándor utca- Tanácsház II. Rákóczi F. Vas Gereben utca- Bajáki utca és út- Posztógyár utca- Salak Ferenc utca- Gyepsor utca- Tanácsház utca- Bajáki utca- Varrógép- Posztógyár utca- II. Ferenc utca. gyár utca utca- II. Rákóczi F. út- Mag utca- Rákóczi F. út- Karácsony Sándor utca Varrógépgyár utca- Salak utca- Rózsa utca- Duna folyam Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 8,3 22,8 19,9 23,1 Lakónépességen belül évesek aránya 80,3 62,9 63,7 61,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,4 14,2 16,4 15,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-19,2 46,7 42,9 43,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 10,6 7,4 7,4 8,2 arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15- n.a 49,8 47,0 45,8 59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 14,8 29,8 26,5 24,0 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül n.a 48,9 50,4 52,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 31,8 43,7 43,4 33,9 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,0 24,4 40,8 35,0 A városrészben 2001-ben mindössze 2381 bejelentett lakos élt, többségük a II. Rákóczi Ferenc út mentén. A lakosság százaléka aktív korú, azonban alig több mint 50 százalékuk rendelkezett rendszeres jövedelemmel. Magas volt a pusztán általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és alacsony, általában 8 százalék alatti a felsőfokú végzettségűek hányada

47 A leglakottabb területen (Karácsony Sándor utca- II. Rákóczi F. út- Posztógyár utca- Bajáki Ferenc utca) a lakások több mint 40 százaléka alacsony komfortfokozatú volt 2001-ben. Azonban, mint azt már fent említettük, a területen az elmúlt néhány évben 481 db új lakás épült, amely magas komfortfokozatú. Ezek a lakások pedig a régi, alacsony komfortfokozatú lakások helyére épültek, ezért a fenti adatok már nem teljes mértékben aktuálisak. A 2001-es népszámlálás óta a területen jelentős szanálás ment végbe, előkészítendő a Kossuth Lajos utcát tehermentesítő Gerincút megépítését. A Gerincútnak köszönhetően ezek a területek a következő években jelentősen át fognak alakulni. Az átalakulás során azonban figyelemmel kell lenni egyrészről az alacsony státuszú családok kerületből történő kiszorulásának megelőzésére, másrészről a védendő építészeti értékek (sváb házak és tisztviselő házak a századfordulóról) megőrzésére. A városrészben megindult szemmel látható változások azt az érvet erősítik, hogy a lakásfunkciót betöltő részeknek nem a gyártelephez, hanem a belvároshoz kellene tartozniuk. Ezért az akcióterületeknél a városközpontról szóló részben már szerepelnek ezek a részek. Csepel Művek területe A volt Csepel Művek a kerület legjelentősebb gazdasági potenciállal bíró területe ma is. A gazdasági tevékenység súlypontja az egykori Weiss Manfréd Művek területe, a CSM IPARTERÜLET. A Csepeli Fém- és Acélmű a hazai nehézipar egyik fellegvárának számított a szocialista rendszerben. Az 1948-as államosítást követően trösztként működött, legaktívabb korszakában 40 ezer ember is dolgozott a gyár 200 hektáros területén. A tröszt 1983-ban feloszlott, 15 úgynevezett utódcég vette át a tevékenységek nagy részét. Ezen 15 cég leszármazottai mind a mai napig megtalálhatóak a CSM területén. A rendszerváltást követően egy átmeneti időszak következett, amelyben természetes módon, különösebb szabályozás nélkül szerveződött a terület. Az 1994-es privatizáció végül, elég szerencsétlen módon, 230 tulajdonos között osztotta fel a területet. Ezen tulajdonosok között van olyan, amelyik több hektárral rendelkezik és van olyan is, amely alig 100 négyzetméterrel. A területre szabályozási terv készült, illetve mintegy 60 úttelekre és 80 tömbtelekre bomlott szét. Az utcanév- és házszám hozzárendelés megtörtént. A nagyobb tömbök továbbosztása folyamatban van. A CSM területét északi és déli területrészekre lehet felosztani hasznosítottság és beépítettség alapján. Az Erőmű területét kivéve az északi területrészek intenzíven hasznosított területek, a közhasználatú utakon kívül szinte teljes mértékben beépítettek. A régi gyári funkció maradványai főként a Dunához közeli északi területeken -, a kötöttpályás technológia (belső vasúthálózat és darupályák) nehezen mozdítható és fontos területeket foglal el a további fejlesztések szempontjából. A kerület turisztikai koncepciója is ezt a területet célozza meg, amelyen keresztül össze lehetne kötni a belvárost a Dunával. Nem éppen szerencsés helyzet, hogy ezen a területen találhatóak a legjobb állapotban lévő és legnagyobb értékeket képviselő csarnokok. Az északi rész épületeinek nagy része a 20. század elején épült és így egységes építészeti stílust képvisel (vakolatlan téglafalak, idomtéglákból

48 kialakított díszes párkányzat, részletgazdagság). Fontos megjegyezni azt is, hogy a jelenlegi ipari műemléknek számító épületek, illetve azok, amelyek még nem kapták meg ezt a státuszt, de valójában érdemesek rá, többsége ezen a területen található. A CSM déli részén nagyobb a zöldterületek aránya, kevesebb az épület és a szabadtéri tárolás is kisebb felületen történik. A déli terület alapvetően karakterhiányos, épületei jellegtelenek, egy része alulhasznosított. Megközelíthetőség, közlekedés A CSM elméletben vízen, vasúton és közúton is megközelíthető. A vízi lehetőség: jelenleg két kikötő működik: egyik az un. régi Csőgyári kikötő vasúti-közúti kapcsolattal is. Fő tevékenysége gabona berakodás exportra, szója kirakodása importból. Elhelyezkedése a Szinesfém utca végén. Második kikötő mintegy 7 éve épült a gyár déli részén. Un. Nehézrakodó kikötő, ahol a közúton vagy vasúton érkező nehézárut 250 tonna egyedi súlyig egészben be-illetve kiemelik az uszályból. Az elmúlt időszakban épült 3 dunai híd elemeit itt szerelték össze és emelték be uszályra. A vasútszállítás mértéke jelentősen lecsökkent, jellemző a közúti szállítás. Csepel úthálózatának túlterheltségéből adódóan a CSM közlekedési viszonyai sem kedvezőek. A városközpontot terhelő személyi forgalom jelentős hányada már most is a CSM IPARTERÜLET miatt áll elő, ugyanis erre a területre HÉV-vel, vagy autóbusszal érkezők többsége is előbb a városközpontba érkezik, mert a HÉV-megálló és az autóbusz-pályaudvar is ott található. A helyzeten pedig tovább ront, hogy a gyártelepen belül az utak a rossz minőségű burkolaton túlmenően sok helyütt nem elég szélesek a nagyobb szállítójárművek számára. A CSM IPARTERÜLET-et be kell kapcsolni a mai igényeknek megfelelő szinten a közlekedésbe. Ennek nem teljesülése esetén nem lehet további érdemi fejlesztési tervekben gondolkodni, sőt reális veszély, hogy nemcsak a jelenlegi területen, hanem a kerület meglévő gazdasági területein is hanyatlás indul meg. A leendő Gerincút és az elkerülő út megépülése lehetővé teszi a közúti forgalom jelentős hányadának kivezetését a városközpont területéről. Számolni kell azzal, hogy ha az átmenő forgalmat el is vezetik az elkerülő utak segítségével, a városközpontba irányuló célforgalom részben belép helyette, de valójában ez az egyik cél, biztosítani, hogy a meglévő és a várhatóan itt megtelepedő vállalkozások közlekedése magasabb szintre léphessen, ez által a vállalkozások jobban működhessenek

49 Infrastruktúra, környezetszennyezés A CSM infrastrukturális ellátottsága gazdag, amit mi sem mutat jobban, mint, hogy a jelenlegi működés a potenciális kapacitásnak 30 százalékát veszi igénybe. Az infrastruktúra sok eleme azonban elavult, használaton kívüli vagy akár használhatatlan. A jelenlegi tulajdonosok nem szándékoznak nagy összegeket fordítani az infrastruktúra korszerűsítésére, ami jelzi a hosszú távú tervek hiányát. A terület talaja az ipari múltjából és a korábbi nem környezetbarát technológiák használatából adódóan helyenként szennyezett. Folyamatos az ellenőrzés, működik egy talajvízmonitoring rendszer, amelynek keretében a gyár területén mintegy 30 figyelő kútból évente két alkalommal történik mintavétel, akreditált laboratóriumban történő vizsgálat, Környezetvéedelmi Felügyelőségnek történő leadás. Az elmúlt 10 évben a talajvízben határértéket meghaladó szennyezés nem volt. A talajszennyezettség lehetősége azonban még mindig riasztó lehet egy esetleges komoly befektető számára. Tulajdonviszonyok Jelenleg a részben zárt, kb. 200 ha nagyságú területen közel 450 cég működik, ezekből kb. 250 tulajdonosa a területnek. Becslések szerint kb ezer fő foglalkoztatását biztosítják a területen, az éves összes árbevétel megközelítőleg 200 milliárd forintra tehető. Csepel 10 legnagyobb iparűzési adófizetője közül 5-nek a CSM területén található a székhelye. A gyártelep épületeinek többsége rossz állapotú, a tulajdonosok nem fordítanak anyagi forrásokat az épületek állagának megőrzésére. Az Önkormányzat 2006-ban jelentős mértékben megemelte az építményadót, amelynek részben váratlan következményeként néhány tulajdonos felújíttatta ingatlanját, hogy lehetővé tegye a magasabb építményadó kitermelését. Az egyik legnagyobb problémát ugyanakkor az jelenti, hogy a terület még mindig zárt területnek minősül, noha a gyakorlatban teljesen nyitott a közúti forgalom számára. Folyamatban van a többségi önkormányzati tulajdonú utak önkormányzati kezelésbe történő átvétele, amely a Gyár végleges integrálását jelenti a kerületbe. A telekkönyvi bejegyzések rendbetételével tisztult a tulajdonosi kör és az a helyzet, hogy egyetlen telekkönyvi szám alatti bejegyezés helyett kialakultak a tömbtelkek. A jelenlegi tulajdonosok jelentős része elsősorban ingatlanbefektetésként tekint tulajdonára, és mint ilyent, nem fordít gondot, sem egyéb erőforrást a fejlesztésekre. A tulajdonosok többsége kivár, azaz gyakorlatilag ingatlanpiaci spekulációt folytat, arra számítván, hogy előbb-utóbb a jelenleginél jóval magasabb áron tud majd túladni ingatlanján. Ebből adódik a terület rehabilitációjának csapdahelyzete: egységes fejlesztési koncepció mentén egységes infrastruktúra viszonyok kialakítása a cél, erre egyetlen magánbefektető sem vállalkozik, a kerületi önkormányzat pedig forráshiányos. Csak olyan konstrukció keretében léphet az önkormányzat a fő fejlesztő szerepébe, amelyben biztosítható, hogy a közforrások befektetése nem kizárólag a magántulajdonosokat gazdagítja, hanem visszaforgatódik valamilyen módon a köz részére

50 A CSM-en belüli tevékenységek Ágazati bontásban még mindig az egyik domináns szektor az ipari tevékenység, de érezhető az eltolódás a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek irányába. A probléma azonban az, hogy a rendelkezésre álló területeket alacsony hatásfok mellett használják ki. Az épületek korábbi üzemcsarnokok állaga rossz, többségük az alapszintű raktározáson túl másra nem alkalmas. A raktározás pedig rendkívül alacsony hozzáadott értéket teremtő tevékenység, amennyiben nem kombinálódik termék átalakítással. A gyártelepen belül működő cégek alapvetően két csoportba sorolhatók. Egy részük nagyjából a cégek fele (szám szerint, nem gazdasági súlyuk alapján) nem rendelkezik megfelelő stratégiával, menedzsmenti kompetenciákkal és természetesen megfelelő mennyiségű tőkével. A vállalatok másik fele, ugyanakkor jól működik, példát mutat a többiek számára. A CSM jelenleg kvázi ipari parkként működik, ugyanakkor az ipari park cím elnyeréséhez szükséges kritériumokat nem tudja teljesíteni. Az elmúlt években számos tanulmány íródott a CSM potenciális lehetőségeiről, és ezek nagy részében a CSM logisztikai központtá való fejlesztését hangsúlyozták. A valóságban azonban a környékbeli ipari parkok, amelyek ráadásul jobb közlekedési infrastruktúrával rendelkeznek, jóval kedvezőbb és fejlettebb pozícióban vannak. Ma már egyre inkább egyértelművé válik, hogy a CSM számára nem az ipari parkká válás a megoldás. A tulajdonosi viszonyokat és a kapcsolódó értéknövekedéssel kapcsolatos elvárásokat tekintve jelenleg úgy tűnik, hogy természetes módon nem alakulhat ki töretlen fejlődés a CSM-en belül. Az úthálózat felújításának, használatának rendezése felgyorsíthatja a jelenlegi spontán átalakulást, a jelentősebb fejlődés azonban az ingatlantulajdonosok összefogását igényli

51 SWOT elemzés Erősségek Ipari hagyományok, jól működő ipari tevékenységet folytató cégek jelenléte Új ipari tevékenységre és ipari objektumra gördülékenyen lehet engedélyt szerezni a gyár területén A jelentősebb tulajdonosok fejlesztenek, és példát mutatnak A területen jól működő kis- és közepes vállalkozások is találhatók Ipari műemlékek jelentős száma A gyárterület saját kikötőkkel rendelkezik Gyengeségek A terület gyakorlatilag teljesen magánkézben van, a közösségi érdekek képviselete problematikus Elaprózott tulajdonosi szerkezet A közművek és úthálózat elavult és rendezetlen állapota Épületek többségének leromlott állapota és korlátozott hasznosíthatósága Elégtelen közlekedési megközelíthetőség, belső tömegközlekedéssel a terület nem rendelkezik Alacsony hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek túlsúlya Lokális talajszennyezettség A tulajdonosok egy része nem tervez fejlesztéseket, kizárólag ingatlanja értékének növekedésében érdekelt A CSM jelenlegi állapota negatívan hat a belváros környezetére is Külső tényezőkből adódó lehetőségek A Gerincút megépítése javítja a gyárterület megközelíthetőségét Külső tényezőkből fakadó veszélyek A szükséges Duna híd fejlesztések elmaradása akadályozza a terület potenciáljainak kibontakoztatását A városközponti fejlesztések városi, vegyes funkciókat vonzhatnak a területre 4.2 Új fejlesztési területek Háros (10. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: A dűlő és meghosszabbított vonala a Duna folyamtól - EL Rákóczi Ferenc út - Csepeli út Plútó utca dűlő - a főváros határa - a Duna folyam a dűlőig. A városrész nagysága 358 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 1500 fő. Csepel Háros városrész a kerület déli határán fekszik, nagysága megközelítőleg 270 hektár. A Duna irányából a Víztisztítómű és térsége, és egy átalakulóban lévő munkahelyi terület határolja, amellyel gyakorlatilag semmilyen kapcsolata sincs. Északi irányban a Duna Holding területe (korábban Duna TSZ) és a Csepeli köztemető (és annak bővítési területe), illetve észak-nyugat felől a kiserdő és az Erdősor, valamint Csillagtelep jelentik a városrész határait

52 A városrészt a II. Rákóczi Ferenc utca két, markánsan elkülönülő részre bontja: a Vízmű lakótelepre és a vízvédelmi területekre, valamint a II. Rákóczi Ferenc utca keleti oldalán a beépítésre nem szánt státuszban lévő, alapvetően spontán lakósodó hévégi házas városrészre. A városrészt észak-déli irányban mindössze két út köti össze a belvárossal, illetve délen Szigetszentmiklóssal, a II. Rákóczi Ferenc út és a Csepeli út. A területen több észak-déli irányú utca nem található, a belső szerkezetet keresztirányú utcák határozzák meg. A külterületi részen rendezetlen telekstruktúra következtében megjelentek a tulajdonosok saját kezdeményezései, a spontán szerkezetalakító magántelkeken kialakított tömbfeltáró földutak is. A területrendezés során várhatóan komoly problémát fog okozni az a jelenség, hogy az önkényesen kialakított földutak melyek sokszor nem hivatalosan nevet is kaptak a jogi telekhelyzettől eltérően alakultak ki. Problémát jelentenek az úgynevezett nadrágszíjparcellák, amelyek hosszú és rendkívül keskeny telkeket jelölnek. Ezek mezőgazdasági művelésre még talán alkalmasak lennének, de beépíthetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen a kialakításuk, többségüket az előírások értelmében nem is lehetne beépíteni. A telkeknek jellemzően 1-2 tulajdonosuk van, de nem ritka a több, akad akár 13 tulajdonos is. A kaotikus tulajdonosi struktúra később még okozhat bonyodalmakat. A városrész külterületi részének legintezívebben beépített területe a Lámpás és Szilvafa utca közötti terület, illetve az Almafa és a Vízmű közötti térség. Ezeken a részeken szinte minden telken áll épület, és nem ritka az újépítésű (földszint + tetőtér) lakóház sem. Háros II. Rákóczi Ferenc úttól keletre eső része jelen pillanatban beépítésre nem szánt területi minősítéssel rendelkezik. Ugyanakkor, az Önkormányzat a közeljövőben dönthet a teljes városrész beépítésre szánt belterületté minősítéséről. Háros észak-keleti részén helyezkedik el a Duna Holding területe, amely jelentősen beépített és belső utakkal feltárt vállalkozási terület. A terület számos magánszemély és gazdasági társaság tulajdonában van, a helyszínen folytatott tevékenységek között megtalálható a termelő, a raktározási és a nagykereskedelmi tevékenység egyaránt. A Duna Holding és a bányató közötti 4,5 hektáros terület esetében befektetői szándék jelentkezett 37 db, átlagosan 1000 négyzetméteres telek kialakítására. A szigetszentmiklósi bányatavak Csepelre eső területe szerkezetileg inkább a szomszédos területhez kapcsolódik. A Kavicsbányató északi része azonban közigazgatásilag Csepelhez tartozik, elsősorban horgászati célokat szolgál. Ezt a 17 hektáros területet még 1995-ben 800 tulajdonos megvásárolta, azonban tulajdonosi jogaikat nem tudják gyakorolni. A helyzetet jelentős mértékben bonyolítja, hogy a szóban forgó ingatlant osztatlan közös tulajdonként jegyezték be. A későbbi beépítési tervekkel kapcsolatosan meg kell említeni, hogy 3db nagyátmérőjű gázvezeték húzódik észak-déli irányban a területen keresztül, amelyek védőtávolsága összesen 46 méter, ez pedig építési korlátozást jelent

53 Végül pedig, a Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terv beépítésre szánt területként jelöli meg az M0-tól északra fekvő részeket, amelyek nagyrészt kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, kisebb részben pedig vegyes funkciójú területként kerülnének kialakításra a jövőben. Tekintettel arra, hogy ez a terület közvetlenül határos a Háros lakóterületként kijelölt részével, később korlátozhatja a lakóterületi fejlesztést. A 2001-es hivatalos KSH adatok szerint a terület lakónépessége1455 fő volt ugyanakkor az Önkormányzat 2005-ös adatai alapján 900 fő lakott Hároson, a lakásszám pedig 359 volt, amely szintén elmarad a KSH 2001-es 561 darabos lakásállomány értékétől. (Ez adódhat abból a tényből, hogy a népszámlálás nem a bejelentett, és hivatalosan is lakásnak tekintett ingatlanban lakókat regisztrálta, hanem a bármilyen lakáscélú épületben helyben lévőket.) 19. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján II. Rákóczi F. út- Csepeli út(csepeli Temető)- Plútó utca- Akácfa utca(volt 8598 utca)- városhatár Fácánhegyi utca (7274. utca)- II. Rákóczi F. út- városhatár- Duna folyam a Fácánhegyi utca meghoszszabbított vonaláig. Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek 16,4 12,4 aránya Lakónépességen belül évesek 69,3 82,9 aránya Lakónépességen belül 60- x évesek 14,3 4,7 aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 40,6 20,1 rendelkezők aránya az aktív korúa- kon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 3,6 14,8 idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem 48,9 35,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 25,5 10,0 rendelkezők és rendszeres munkajö- vedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves 48,3 63,0 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások 39,9 16,3 aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások 54,0 1,9 aránya A KSH adatok azt mutatják, hogy a hárosi terület meglehetősen polarizált. Egyrészről a Kiserdővel szomszédos területeken lakónépessége nincsen. Másrészről a két lakott terület között nagyon jelentős a különbség: a Duna parti területeken, ahol a Vízmű lakótelepe található, a népesség a kerületi átlagnak megfelelő társadalmi mutatókkal rendelkezik. A II. Rákóczi Ferenc út túloldalán azonban, amely terület jelenleg beépítésre nem szánt terület, egy egyre nagyobb lakoságszámú társadalmi zárvány kezd kialakulni

54 SWOT elemzés Erősségek A Vízmű lakótelepének relatíve magas ingatlanértéke, és gondozott lakókörnyezete Közlekedési megközelíthetőség (M0-s közelsége) Nagy kiterjedésű beépítetlen területek (ingatlanfejlesztési potenciál) Gyengeségek Közmű infrastruktúra teljes hiánya Átláthatatlan és felaprózott tulajdonosi szerkezet a terület nagy részén Átfogó fejlesztés komoly kisajátítási és infrastruktúra építési igénnyel bír Az értékes dunaparti területek árvízvédelmi és vízgazdálkodási okokból csak feltételek mellett fejleszthetők. Külső tényezőkből adódó lehetőségek Tehermentesítő út megépülése felértékeli a területet A városközeli megfizethető lakótelkek iránti kereslet fiatal családok letelepedését eredményezheti Külső tényezőkből fakadó veszélyek A kisajátítási eljárások elhúzódása lelassítja az átalakulást és gátolja a területrendezést A budapesti agglomeráció jobb feltételekkel és alacsonyabb infrastrukturális költségekkel lesz képes hasonló jellegű fejlesztési területeket biztosítani Szigetcsúcs (13. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Ráckevei Duna a Kvassay hídtól - Bolgárkertész öböl és meghosszabbított vonala - Szabadkikötő út - Petróleum út - Duna folyam a Kvassay hídig. A városrész nagysága 470 ha, érdemi lakossága nincsen (100 fő alatti). A városrész két markánsan elkülönülő területrészre osztható: a Szabadkikötő úttól nyugatra és keletre elterülő városrészekre. Szigetcsúcs-kelet A Szigetcsúcs-Kelet városrész a Csepel a Szabadkikötő út a Soroksári Duna-ág és a Gubacsi híd vonala által határolt területen fekszik. Közúton a Szabadkikötő úton közelíthető meg, saját belső úthálózata nincs, helyenként földutak tűzdelik a területet. A Szabadkikötő út 2x2 sávos, a sebességkorlátozás 70 km/h. A Kavassay-hídon keresztül a Szabadkikötő út bonyolítja a csepeli közúti forgalom jelentős részét. Ez komoly problémát jelenhet a jövőben, hiszen Csepel már ma is túlterhelt közúti forgalmának meghatározó hányadát ez az útvonal bonyolítja

55 Az önkormányzat által elvégeztetett vizsgálatok megmutatták, hogy Budapest központja irányában a Szabadkikötő út leterheltsége 95 százalék feletti, míg Csepel irányában valamivel alacsonyabb, ugyanakkor csúcsidőben mindkét irányban a kapacitást meghaladó a forgalom. A tömegközlekedést jelenleg a csepeli hév, és a 179-es autóbusz biztosítja. A terület déli határán pedig a Gubacsi hídon keresztül a 48-as, 51-es és 59-es autóbuszjáratok közlekednek. A terület rendkívül alulhasznosított, lakossága nincs, közintézmények nem találhatók rajta. Jelenleg helyenként mezőgazdasági tevékenység folyik a területen, és a Francia-öböl mentén kisebb volumenű logisztikai tevékenység tapasztalható. (Pl. a Francia-öbölnél található az FKF Rt. sóraktára.) A területen jelentős értéket képviselő felépítmény nincs, közmű nem található. A talaj szerkezete alapvetően kavicsos, folyami hordalékból származik, erodált, helyenként felső humuszréteg nélkül. A Soroksári Duna ágat végigkísérő erdő átlagosan 100 m széles, de nem teljesen homogén. Hangulatát tekintve inkább tóparti karakter jellemzi, értékes zöldfelületi elem, része az országos ökológiai hálózatnak. A területen a Fővárosi Önkormányzatnak, a kerületi önkormányzatnak és a Fadesa nevű spanyol ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságnak egyaránt van tulajdona. 20. Tábla: A szigetcsúcs keleti részének tulajdonszerkezete Terület nagysága (ha) Terület a városrész %- ában Állami tulajdon ,4% Budapest fővárosi tulajdon ,2% Budapest Csepel tulajdon ,7% Magán/Vegyes tulajdon ,7% A területre még nincs érvényes kerületi szabályozási terv, ezért a fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) előírásai a mérvadóak. A csepeli Szigetcsúcs keleti része az elkövetkező 10 évben kulcsszerepet játszik majd Csepel, de várhatóan egész Budapest fejlődésében. A fővároson belül ugyanis nem létezik még egy hasonló kiterjedésű, zöldmezős fejlesztésre alkalmas, városközponthoz közeli terület, amely ezáltal óriási ingatlanfejlesztési potenciált rejt magában mind a kerület, mind pedig Budapest számára. A területen többféle komplex projekt is megvalósulhat, sőt elég nagy ahhoz is, hogy akár több projektet egymás mellett, de egymáshoz illeszkedve hajtsanak végre. A terület adta lehetőségek a városi karakter megőrzése mellett az egymást kiegészítő funkciók párhuzamos jelenlétét is lehetővé teszik. Természetesen, bármilyen fejlesztés előfeltétele, hogy a jelenlegi közúti és tömegközlekedési infrastruktúra jelentős mértékű fejlesztésen menjen keresztül, anélkül ugyanis az egész kerület járhatatlanná válik. A Fővárosi Önkormányzat a Fadesa által tervezett lakónegyedi funkció mellett a városközponthoz közelebb eső részen teljes értékű városi közparkot kíván létrehozni. A Fadesa területén megvalósulandó fejlesztésekkel kapcsolatban többféle elemzés is napvilágot látott. A

56 2002-es, Mű-hely Rt. által készített tanulmány lakást tart célszerűnek építeni, míg a Fadesa tervei között jelenleg lakás létesítése szerepel. Ez utóbbi esetben akár ezer új lakosra számíthat Csepel az elkövetkező 5-10 év során, ami jelentős intézményi igényeket is támaszt majd a kerületi önkormányzat felé. (Már amennyiben a lakásépítési piac képes ilyen mennyiségű új lakást felszívni.) Ez a lakosságnövekedés már fővárosi szinten is jelentős, azaz közös érdeke a fővárosnak és Csepelnek, hogy egy jól átgondolt, komplex projektet valósítson meg. A tervezett Duna hidak hiányában amelyeket a főváros részvétele nélkül Csepel önállóan nem tud megépíteni nem valósítható meg semmilyen jelentősebb fejlesztés. A Fővárosi Önkormányzat terveiben (Podmaniczky Program), a térség a dél-budapesti tudásközpont része is egyben. Ez a potenciál pedig a lakásépítések mellett irodaépületeket, kutató és egyetemi egységek létrehozását igényli. A terület déli részén, a Francia-öböl környékén egyrészt sport- és szabadidő-turizmus, másrészt lakóterület fejlesztési területek állnak rendelkezésre. A Francia-öbölben a vízi versenysport jelenlétét kihasználva nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas kajak-kenu versenypálya létesítése irányozható elő. További fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre az RSD partvonalát kísérő zöldfelületen és a Francia-öböl partszakaszain. A Francia-öböl déli oldalán tervezett lakóterület rendezési tervét a kerületi önkormányzat II. félévben hagyta jóvá. Így a lakóterületi felhasználásnak jogi akadálya nincsen. A tervben lakóparkos, közepesen intenzív beépítés van előirányozva, így a megvalósításhoz egy megfelelően tőkeerős beruházó szükséges, aki legalább a terület előközművesítését, az útépítést, a telekalakítást megvalósítja. SWOT elemzés Erősségek Kedvező földrajzi elhelyezkedés Gyengeségek Elégtelen közlekedési infrastruktúra Kedvező természeti adottságok Duna partok A terület beépítetlensége lehetőséget biztosít a komplex fejlesztésekre Külső tényezőkből adódó lehetőségek A budapesti belváros dél felé húzódása A terület fővárosi szinten a Dél-Budapesti Fejlesztési Térség húzó projektjévé válhat Külső tényezőkből fakadó veszélyek A terület fejlesztése több szereplőnek is érdeke, de ezen érdekek nehezen egyeztethetőek A IX. kerületi Duna parti fejlesztések elszívó hatása A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradása alacsony beépítési intenzitást konzervál Szigetcsúcs-nyugat A Szigetcsúcs-Nyugat városrész gyakorlatilag két nagy területre osztható: az épülő Központi Szennyvíztisztító és a Szabadkikötő területeire. A kerületi önkormányzat ezeken a területeken

57 közvetlenül nem érdekelt, azonban az említett két terület közúti- és környezetterhelés szempontjából rendkívül fontos számára. A területen az állandó lakosság 71 fő, a lakófunkció tehát elhanyagolható, mindössze 32 darab lakás található rajta. Központi Szennyvíztisztító A Központi Szennyvíztisztító megépítéséről 2003-ban állapodott meg a Fővárosi Önkormányzat és Csepel önkormányzata. A 70 milliárd forintos beruházást Kohéziós Alapból kívánják finanszírozni. A szennyvíztisztító Budapest szennyvízének felét fogja tisztítani, zárt technológiával, amely teljesen ártalmatlan a környezetre. A szerződés értelmében a beruházó köteles a szennyvíztisztító központi telepét és a Szabadkikötő utat egy 2x1 sávos közúttal összekötni. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményesen zárult februárban, az építés pedig már el is kezdődött. Emellett a szennyvíztisztító telepen több mint egy hektárnyi erdőt telepítettek. A tervek szerint a szennyvíztisztító egységei zöldtetős lefedést kapnak, ezáltal többé-kevésbé beleilleszkednek a környezetükbe. A munkálatok jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy a szennyvíztisztító és a kiszolgáló infrastruktúra 2010-re készül el, és kerül üzembe helyezésre. 21. Tábla: A Központi Szennyvíztisztító várható kapacitása Szennyvízoldal Maximális napi szennyvízmennyiség m3/d Átlagos napi szennyvízmennyiség m3/d Csapadékos csúcsmennyiség (mechanikai) m3/h Lakosegyenérték Mechanikai tisztítás Mechanikai tisztító kapacitás m3/d Forrás: Jelenleg nem tisztázott, hogy a szennyvíztisztítóban keletkező évi 70 ezer tonna iszapot hol deponálják. Az Unióval kötött támogatási szerződés a XVIII. kerületi Cséry telepet nevezte meg erre a célra, ám egyre többször merül fel a kétség ezen megoldással kapcsolatban. (A Cséry telepre történő szállítás egyes számítások szerint 25 köbméteres zárt konténerekben

58 történne, évi 2700 fuvarral (teherautó, kamionon). Ez Csepel számára, napi 10 kamion ki és behajtását jelenti a szennyvíztisztító telepre.) Szabadkikötő A teljes körű kikötői szolgáltatásokat nyújtó Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. üzemeltetésében levő szárazföldi terület mintegy 108 hektár. Három üzemelő medencéjében összesen 18 hajóálláshely van kiépítve. A Kikötő területén négyzetméter fedett raktárterület áll rendelkezésre. A kikötő területén vasúti és hajóüzem is működik, és Ro-Ro terminál is üzemel. A Szabadkikötő területén működő, az országban egyedül vízoldali rakodó kapacitásokkal is rendelkező konténer terminál alkalmat ad a várhatóan fellendülő dunai konténer szállításba való bekapcsolódásra. A Kikötő jelentős nagyságú, a kikötői-logisztikai funkciókon kívül egyéb irányú fejlesztésekre is lehetőséget adó fejlesztési területtel rendelkezik a városközpont közvetlen közelében. A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt a kezelésében levő mintegy m² szabadterületből m²-t bérbeadás útján hasznosít. A legnagyobb szabadterület bérlők kikötői és ipari-kereskedelmi tevékenység céljára bérelnek területeket. (2008. elején települt a Szabadkikötőbe az egyik legnagyobb acélipari cég kelet-közép-európai logisztikai központja). A Szabadkikötő Logisztikai Zrt. a Csepelen bejegyzett vállalatok között az egyik legnagyobb, mind méretét, mind pedig árbevételét tekintve. A részvénytársaság (mely 75 évre rendelkezik a Csepeli Szabadkikötő üzemeltetésének jogával) 99 százalékos részvénycsomagját az Állami Privatizációs és Vagyonügynökség Zrt májusában az Erdért Zrt, az Erdért Ingatlanhasznosító Kft. és a Multicont Terminál Szolgáltató Kft. konzorciuma részére értékesítette. Az új tulajdonos céljai között (a privatizációs pályázatra benyújtott anyaga alapján) szerepel egy európai szintű kikötő létesítése ro-ro hajók számára, amely beruházás sorozat az elkövetkező 10 évben 13 milliárd forintot tőkét igényel. A finanszírozás nagy részét európai uniós forrásból kívánják előteremteni szeptemberében a Multicont Logisztikai Zrt-ben 50 százalékos tulajdonszerzése révén a Waberer s Holding Zrt. is befolyást szerzett a Szabadkikötő Logisztikai Zrt-ben. Az új tulajdonos által vállalt beruházások a tervek szerint haladnak, a Szabadkikötő Zrt. a közelmúltban nyert el két, egyenként másfél milliárd forintos támogatást európai uniós pá

59 lyázatokon. Az egyik projekt a ro-ro kikötő kiépítését szolgálja, míg a másik pályázat a kikötőmedence teljes kotrására, lőszermentesítésére, valamint a belső vasúti hálózat bővítéséről szól. SWOT elemzés Erősségek Stratégiai elhelyezkedés (városközpont közelsége, Európai főközlekedési útvonalak metszéspontja) Trimodális (víz-közút, vasút) logisztikai központ a Szabadkikötőn Multifunkcionális árukezelési módok (ásványi olaj, szárazáru, gabonafélék, konténer) a Szabadkikötő területén Gyengeségek Elégtelen vasúti és közúti kapcsolat A dunai áruszállítás nehézségei (szabályozatlan folyómeder) A Szennyvíztisztító környezeti hatásainak túlértékelése negatív imázst eredményez 75 éves koncesszióval rendeződött a Szabadkikötő hasznosítása, amely biztosíthatja a terület folyamatos fejlődését, nagyszabású beruházások folynak A Szabadkikötő birtokában jelentős nagyságú földterület található a későbbi fejlesztésekhez Külső tényezőkből adódó lehetőségek A globális és a dunai vízi áruforgalom növekedése Az innovatív környezetvédelmi technikák iránti igény fokozódása Külső tényezőkből fakadó veszélyek Nem megfelelő vasúti és közúti kapcsolat esetén romló stratégiai pozíció 4.3 Vegyes beépítésű területek Ófalu (3. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Petróleum út a Duna folyamtól - Kossuth Lajos utca - Ady Endre út - Budafoki út - Duna folyam a Petróleum útig. A városrész nagysága 90 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 1000 fő. A terület Duna felé eső része alapvetően ipari jellegű: a MOL csepeli bázistelepe található a térségben. A terület infrastruktúrája évtizedek óta az olaj szállítását (csővezetékek, ipari vágány) és tárolását (föld alatti és szint feletti benzin és gázolaj tartályok) szolgálja. Az itt folyó tevékenység az elmúlt évtizedekben jelentős talajszennyezést eredményezett, melynek felszámolása napirenden van

60 A lakóterületek az ipari térségek és a Kossuth Lajos utca között terülnek el. A lakóterület alapvetően három részre osztható: 3. A Kossuth Lajos u. Hév vonal közti terület, mely jelentős átalakulást könyvelhet el az elmúlt években: egyrészről új tömbszerű és sorházas lakásépítés is történt a területen, másrészről a Kossuth Lajos utca mentén megerősödött az autókereskedelem, új lerakatok, szalonok épültek. A terület tehát önfejlődési potenciállal rendelkezik. 4. A második területrész a Hév vonal és a leendő Gerincút (Csőgyár utca) között terül el. A térség társadalmi zárványnak tekinthető, amelyet a Gerincút kiépítése alakíthat át jelentősen. 5. A harmadik területrész beékelődött a MOL és a volt Csepel Művek területe közé. Kisszámú, leromlott épületállomány található a területen, ennek megfelelően alapvetően a társadalom peremére sodródott családokat tömörítve. A terület a leendő Gerincúttól is távol esik, ezért a beruházás közvetlen hatása vélhetően nem lesz tapasztalható. A lakóterület az ipari tevékenységek szorításában sem fizikailag sem társadalmilag nem fenntartható, teljes szanálása indokolt. Az alábbi táblázatban a fenti hármas megosztásból az első két terület egy oszlopban, a harmadik terület külön oszlopban található

61 22. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Corvin utca - Kossuth L. utca - Ady Endre utca - Budafoki út - Előd utca (1-2 terület) Előd utca - Frangepán utca - (Lakótömb határ) - Corvin utca (Temetődülő utca) Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,4 23,1 Lakónépességen belül évesek aránya 64,8 68,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 15,8 8,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 30,2 54,2 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10,1 1,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,9 57,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 18,7 36,1 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 55,4 41,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 35,7 42,9 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 31,0 42,9 A terület kiskereskedelmi ellátottsága gyenge, önálló intézményhálózattal sem rendelkezik, de a Belváros közvetlen közelsége miatt mind a kereskedelmi, mind pedig az intézményi ellátás gyalogos távolságon belül igénybe vehető. A teljes területen hiányzik a közcsatorna hálózat. SWOT elemzés Erősségek Jó megközelíthetőség Jelentős kereskedelmi és ipari adottságok Felszabadítható fejlesztési területek rendelkezésre állása Gyengeségek Avult épületállomány Erősen szegregált társadalomszerkezet (az Ófalu egy részén) Alacsony szintű infrastruktúra ellátottság szennyvízcsatorna hiánya Az olajkikötő körüli területek alatt, a földben lévő olajszennyezés Külső tényezőkből adódó lehetőségek A következő évek infrastruktúra fejlesztései felértékelik a terület egy részét (Gerincút, hosszabb távon Albertfalvai híd) Külső tényezőkből fakadó veszélyek A terület forgalmi túlterhelése Az ipari funkciók esetleges dominanciája rontja a lakhatási feltételek minőségét

62 4.3.2 Rózsadomb (4. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Rózsa utca a Duna folyamtól - Rév utca - Vas Gereben utca - II. Rákóczi Ferenc út dűlő és meghosszabbított vonala Duna folyam a Rózsa utcáig A városrész nagysága 132 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 1000 fő. A városrész történelme folyamán mindig különálló egység volt, mert a csepeli városszövettől függetlenül, a téglagyárhoz települt. A gyár megszűnése után pedig különálló kolóniaként maradt fenn. A városrész a felhasználás struktúrája szerint több területre bontható: 1. A leendő Tehermentesítő út és a Duna közti terület, amely jelenleg árterület. (A Tehermentesítő út lesz a későbbiekben az első ütemű árvízvédelmi töltés is.) A terület hosszabb távon sem alkalmas intenzív fejlesztésre, az FSZKT értelmében nagy zöldfelületű intézmények céljára kijelölt terület. A területnek csak egy része önkormányzati tulajdonú, a nagyobb hányada felaprózódott magántulajdonú hobbykert. 2. A Rózsa utcától délre, a Rákóczi út mentén alacsony felépítményű, nagytelkes házak láthatók. A területen lassú átalakulás tapasztalható egy magasabb presztizsű, kertvárosias városrész irányába. 3. A II. Rákóczi Ferenc úti főútvonal menti Rózsadomb iparterület átalakulóban van. A megmaradó és profilt váltó ipari funkciók mellett jelentős helyigényű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények is idetelepülnek

63 23. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Vas Gereben utca - II. Rákóczi F. út - Fácánhegyi utca(7274. utca) - Duna folyam - Rózsa utca - Salak utca Állandó népesség száma 929 Lakónépesség száma 934 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 13,4 Lakónépességen belül évesek aránya 61,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 25,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 23,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 11,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 43,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 13,9 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 51,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,2 Lakásállomány (db) 356 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 14,6 A Rózsadomb területének nagy része nem lakóterület, lakosság csak az északi szegletében található. A lakosság társadalmi összetétele a fenti mutatószámok szerint a kerületi átlagnál némileg hátrányosabbnak tekinthető, a 2001 óta eltelt időszakban azonban magasabb státuszú családok települtek a területre. SWOT elemzés Erősségek Jó megközelíthetőség Duna-part közelsége Gyengeségek Részben árterületen való elhelyezkedés Részben vízvédelmi zónában való elhelyezkedés Nagynyomású gázvezeték a terület alatt és gázfáklya a terület északi részén Az ingatlanfejlesztésekhez jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség Lokális talajszennyezettség Külső tényezőkből adódó lehetőségek A Tehermentesítő út megépülése után a terület gazdasági szempontból felértékelődik Külső tényezőkből fakadó veszélyek Árvízi fenyegetettség

64 4.3.3 Szabótelep (5. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: A Bolgárkertész öböl déli oldala és meghosszabbított vonala a Szabadkikötő úttól - Ráckevei Duna - Vágóhíd utca - Táncsics Mihály utca - Ady Endre út - Kossuth Lajos utca Szabadkikötő út a Bolgárkertész öböl déli oldalának meghosszabbított vonaláig. A városrész nagysága 180 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 7500 fő. A városrész a valamikori zsellérföldek helyén található. A XIX. sz. végén a város először erre terjeszkedett től itt vezetett keresztül az (azóta megszűnt) BHÉV vonala, s épült ki a forgalmas főútvonal a főváros felé. A terület rendkívül vegyes jellegű, négy markánsan elkülöníthető egységből áll: 1. Az Ady Endre úttól északra fekvő terület, amely a régi települési szövet része. Ez a terület egykor a lakótelep folytatásának tartalékterülete volt, ezért hosszú időn keresztül építési tilalom alatt állt, közcsatornával mind a mai napig nem teljes mértékben ellátott. Mintegy 10 éve a tilalmat lakossági nyomásra feloldották, de kellő szabályozás hiányában nagyon vegyes funkciók jelentek meg a területen: műhelyek, autószervizek települtek a megmaradt falusias lakókörnyezetbe (részben arra a tényre alapozva, hogy a 90-es évek előtt a területen volt a személyautók átadó telepe). A területen a roma népesség magas koncentrációja alakult ki. A Magyar Vöröskereszt férfi hajléktalan szállója is a városrészben van, de a negyedben illegális szálláskiadás (hajléktalan és munkásszállás) is tapasztalható. 2. Az Ady Endre út Árpád utca közt fekvő Ady lakótelep, mely 10 darab 10 emeletes paneles technológiájú lakóházat tartalmaz. A lakótelep ben épült, s jelenleg Csepelen a legkevésbé kedvelt lakótelepi területekhez tartozik. Megmutatkozik mindez a lakótelepek közt legalacsonyabbnak számító ingatlanértékben, az önkormányzati és állami támogatások, segélyek fajlagosan magas értékében. A lakótelep és vonzáskörzete kereskedelmi szolgáltatásai széles körűek, az intézmény ellátottsága kiemelkedő. A lakótelep viszonylag kis területén található óvoda, általános iskola, valamint kerületi vonzáskörzetű intézmények: Csete Balázs középiskola, Csepel Galéria, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény. 3. Az Árpád utcától délre elterülő kertvárosi övezet eredendően szintén alacsonyabb státuszúnak tekinthető. Az elmúlt években azonban lassú átalakulás figyelhető meg a városrészben. A többnyire több lakásból álló, udvaros szerkezetű ingatlanokat

65 felvásárolják, és helyükre családi házat, helyenként társasházat építenek. A városrész közműellátottsága szinte teljes, utcaszerkezete azonban helyenként nem alkalmas a kétirányú közlekedésre, s helyenként az aszfaltút minősége erősen leromlott. 4. A Dunapack Rt. papírgyára, melyet eredendően (1923-ban) a Ráckevei Dunaág vízkapacitására telepítettek. A gyár jelenleg Csepel legnagyobb iparűzési adó befizetője, és mintegy 500 ember számára munkaadó is. A papírgyár szenyvíztisztítási technológiájában korszerűsítés következett be, ezért a korábbi erős környezeti terhelés enyhülni fog. Ennek ellenére a gyár továbbélése hosszabb távon nem kívánatos a területen, mert városszerkezetileg rendkívül kedvezőtlen helyen van. Elvágja az öszszeköttetést a Ráckevei Dunaággal, és beékelődik a lakóterületek közé. Testületi döntés értelmében a gyár termelő kapacitása a jövőben nem nőhet, várhatóan a termelő tevékenység rövidesen megszűnik a gyár területén. A városrész arculatát és funkcióját alapvetően meghatározza a Csepelt Pesterzsébettel öszszekötő Gubacsi híd folytatásában megjelenő Ady Endre út. A főútvonal forgalma megközelíti a Belvároson áthaladó Kossuth Lajos utcáét. Ez egyrészről elősegíti az Ady Endre út menti kereskedelem élénkülését (autókereskedelem, háztartási vegyipar), másrészről nagyon komoly környezetterhelést eredményez a szomszédos lakóterületek számára. A városrészt a közeljövőben két új, uniós forrásokból finanszírozott kerékpárút érinti majd: egy hivatásforgalmi célokkal létrehozott kerékpárút az Ady Endre úton, mely Csepelt Erzsébettel kötné össze, és egy rekreációs célú a Papírgyár mellett, mely a Kis Duna partján vezet majd a közigazgatási határig. A városrész társadalmi adatai jól mutatják belső polarizáltságát. Az északi, városszerkezetileg még Ófaluhoz kapcsolható terület társadalmi összetétele és lakásállománya egyaránt problematikusnak mondható. A lakótelepi területek státuszmutatói már lényegesen jobbak, azonban azok is negatívan ítélhetők meg, ha a többi lakótelepi területtel kerülnek összehasonlításra

66 24. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Állandó népesség száma Ady Endre úttól északra 875 Ady lakótelep Árpád utca- Ságvári Endre utca- Vágóhíd utca- Táncsics M. utca Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 21,3 13,8 15,7 Lakónépességen belül évesek aránya 67,3 67,2 65,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,3 19,0 18,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,9 25,8 24,1 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 4,0 9,5 14,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) ,0 40,4 belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 61,5 15,7 12,9 korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 36,1 57,3 56,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 37 37,2 37,7 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 37,7 0,9 17, SWOT elemzés Erősségek Jó megközelíthetőség Teljeskörű infrastruktúra hálózat Az Ady Endre úton életerős kereskedelem kialakulása Gyengeségek Vegyes beépítés, de szinte minden területen alacsony státuszú lakosság Az Ady Endre úttól északra avult lakásállomány, az Árpád úttól délre udvaros házak, amely struktúra megnehezíti az átalakulást A magasfeszültségű elektromos vezeték a terület északi részén korlátozza a lehetséges fejlesztéseket A terület északi része szennyvízcsatornával ellátatlan Külső tényezőkből adódó lehetőségek A Papírgyár ingatlanpiaci potenciálja idővel funkcióváltáshoz vezethet A terület fekvése meghatározó, átmeneti zónát képezhet a Szigetcsúcson esedékes fejlesztések és a jelenlegi beépített területek között Külső tényezőkből fakadó veszélyek A Fővárosi Önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása elhúzódik, az átmeneti állapot állandósul, és így az Ady Endre úttól északra eső területen a szlömmösödési veszélyek erősödnek A kialakulóban lévő városi szlömterületek átalakulását uniós források, pályázatok segítik

67 4.4 Kertvárosi beépítésű területek Kertváros (2. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Vágóhíd utca a Táncsics Mihály utcától - Kassai utca Katona József utca Szatmári utca Makád utca - Kikötő utca - Széchenyi utca és meghosszabbított vonala - Ráckevei Duna - Határ út - Kolozsvári utca - Szebeni utca - Szent István út - Táncsics Mihály utca a Vágóhíd utcáig. A városrész nagysága 154 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 5700 fő. A városrészben találjuk a Duna kerületben lévő parthosszának az egyharmadát. Az I. világháború után parcellázták a területet közalkalmazottak, tisztviselők és az akkori munkáselit számára. A városrész tehát tervezett fejlesztés eredménye, ennek megfelelően az utcastruktúrája jól átlátható, merőleges szerkezetű, megfelelő szélességgel rendelkező. A városrészben található családi házas telkek nagysága megfelelő, többségében 200 négyszögöl nagyságú, amely lehetőséget ad a többgenerációs együttélés megvalósítására, illetve kisebb társasházak építésére. A Kertváros területén belül található egy kisebb lakótelep (Táncsics M. u. Katona József u. Kolozsvári u. József Atilla u.), mely a 60-as években épült, blokkos technológiával. Ingatlanárait tekintve ez a lakótelep az egyik legjobb státuszú a kerületben, köszönhetően a jó városszerkezeti elhelyezkedésnek, az alacsony beépítettségnek és a magas zöldfelületi aránynak. A lakótelep központi játszótere jelenleg áll teljes átépítés alatt, melynek eredményeképpen mind az uniós normáknak, mind pedig a különböző korú gyermekek igényeinek megfelel majd. A terület tömegközlekedését a 71-es és a 48-as (151-es) buszok biztosítják. (A tömegközlekedés szempontjából kifejezetten szerencsés a Kertvárosban lakók számára, hogy a Királymajori lakótelep beékelődött a Kertvárosba, ezért a 48-as, 151-es buszok a nagyobb laksűrűség miatt gyakrabban járnak, mint ahogyan az egy kertvárosi miliőben megszokott.) Az elmúlt években sikerült kialakítani egy egyértelmű főutca rendszert, amely biztosítja a tömegközlekedéssel ellátott utak számára az elsőbbséget. A királymajori lakótelep területbe való beékelődése nem kizárólag a tömegközlekedés, hanem az orvosi ellátás, óvodai, iskolai ellátás és a kereskedelmi ellátás szempontjából is előnyös. A lakótelep központjában kiépült közösségi és kereskedelmi szolgáltatások egyben Kertváros egy részét is ellátják

68 Kertváros oktatási és gyermekintézményekkel való ellátottsága (még Királymajortól függetlenül is) kiválónak mondható. Három, megfelelő kihasználtsági mutatókkal rendelkező általános iskola, három óvoda és bölcsőde található a városrészben. A közösségi élet szempontjából is ez a városrész rendelkezik a legmagasabb szintű infrastruktúrával. Az utóbbi években kiemelkedő népszerűségre tett szert a Rákóczi kertben található Közösségi Ház, amely nagykiterjedésű kertjével és sportfelületeivel vonzza a gyermekes családokat. A városrész közművekkel való ellátottsága szinte teljeskörű, egyes utcákban a burkolt utak hiánya, és néhány utcában a közcsatorna hiánya tapasztalható. 25. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Vágóhíd u.- Kassai u.- Katona J. u - Szatmári u - Makád u.- Kikötő u.- Széchenyi u. és meghosszabbított vonala a Ráckevei Dunáig- Ráckevei Duna- Határ út és meghosszabbított vonala a Dunától- Kolozsvári u.- Szebeni u.- Szent István út- Táncsics M. utca Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 11,9 Lakónépességen belül évesek aránya 61,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 27,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 16,1 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 18,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 9,7 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,6 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 6,7 Kertváros társadalmi mutatói a legjobbnak mondhatók a kerületben. Néhány tekintetben elérik a budapesti átlagot. A lakosság összetétele azonban az egyik legidősebb a kerületben. A Kertváros területén csakúgy, mint a területen található lakótelepen az erőteljes polarizáció jellemző, azaz az idős háztartások és a területre újonnan beköltöző fiatal háztartások kettőssége. Mint a statisztikai adatokból látható, a területen még jelentős tartalékai vannak a generációváltásnak, a fiatal, gyermekes háztartások beköltözésének

69 SWOT elemzés Erősségek Szinte teljeskörű infrastruktúra Megfelelő teleknagyság a családi házas területeken A lakótelepi terület magas lakóértéke, megújuló közterületei Gyengeségek Jelentősebb területű kiskereskedelmi egységek alacsony száma Tömegközlekedési szolgáltatások hiányosságai (alacsony járatsűrűség) Relatíve magas ingatlanérték Duna part közelsége Rákóczi kert széleskörű szolgáltatásai, társadalmi elismertsége Külső tényezőkből adódó lehetőségek Növekszik a kereslet a jó adottságú, jó elérhetőségű kertvárosi lakókörnyezet iránt Külső tényezőkből fakadó veszélyek A társasházi beépítések túlzott mértéke kedvezőtlen irányba változtathatja a terület karaktert Királyerdő (11. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Szebeni utca a Szent István úttól - Kolozsvári utca - Határ út - Ráckevei Duna - Királyerdő út - Tihanyi utca - Szentmiklósi út - Völgy utca - Erdőalja út - Szent István út a Szebeni utcáig. A városrész nagysága 476 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg fő. A kerület legmagasabban, m-en fekvő része, mely a Kertvárostól délre, hosszan a Duna-parton fekszik. Déli részét Szigetszentmiklóstól csatolták át. A Királyerdő az egykor itt elterülő királyi erdőbirtokról kapta a nevét, melyen az 1930-as években az akkori tulajdonos, a Magyar-Holland Bank Rt. kezdte meg a parcellázást. A városrész alaprajza igen szabálytalan, mivel a két világháború között történt beépítések a homokbuckákhoz igazodtak. Ennek megfelelően a telkek kialakítása rendkívül változatos, a telekméretek széles skálája található a városrészben. A térség legjelentősebb természeti értéke a Tamariska-domb, mely az utolsó beépítetlen terület az egykori Királyerdőből. E zöld sziget nevét az itt található nagyszámú tamariszkuszról kapta. A domb valójában homokbucka, amely 1993 óta kerületi, 1999 óta fővárosi védettség alatt álló természetvédelmi terület, erdei pihenővel

70 A városrészben a természeti értékek és a hagyományos településszerkezet megőrzése a fejlődés igényeihez képest feszültségekkel jár. A hagyományos, alacsony intenzitású beépítés helyét jelentősebb méretű, korszerű családi házak veszik át. A motorizáció által generált igényeknek az úthálózat nem felel meg, és szilárd burkolattal való ellátásuk után sem felelhet meg többnyire a keskeny útszélesség miatt. A terület beépítése szempontjából figyelembe veendő, hogy a Királyerdőben található löszfalak omlásveszélyt eredményezhetnek, így egyes területeken az építési technológiát ennek megfelelően kell kialakítani. A tömegközlekedést a területen két autóbuszjárat biztosítja (152, 52), amelyek a városrész két főutcáján, a Szent István úton és a Szentmiklósi úton haladnak végig. A városrész szélén, a Duna part menti Hollandi úton a 71-es busz szolgáltatásaihoz is lehet kapcsolódni. A buszhálózat földrajzi kialakítása tehát megfelelő, pár perces gyaloglással elérhető bárhonnan legalább az egyik buszjárat, azonban az alacsony laksűrűségnek megfelelő követési idők megnehezítik a kerület központjának elérését. A városrészben az általános iskolák száma nem túl magas figyelembe véve a lakosságszámot ennek ellenére ezen iskolák kihasználtsága igazodva a kerületi arányokhoz meglehetősen alacsony, tehát kapacitás hiányról a területen nem beszélhetünk. A városrész alapvetően nem rendelkezik megfelelően funkciógazdag alközponttal. Elsősorban kereskedelmi és szolgáltatási szempontból hiányos a terület ellátottsága. A területen nagy alapterű kiskereskedelmi egység, élelmiszerüzlet gyakorlatilag nem található. Az alközpont jellegű területen fekszik a Királyerdei Művelődési Ház, amely a városrész kulturális igényeit szolgálja ki, egy modernizálódó struktúrában a Csepeli Művelődési Központ intézményének részeként. Királyerdő közműhelyzete az elmúlt években sokat javult, jelentős területeken épült ki a csatornahálózat és a szilárd útburkolat. Ennek ellenére a terület déli részein találhatók még közcsatornával el nem látott utcák. A következő években ezen területek csatornázására remélhetően egy Fővárosi Önkormányzat által koordinált, uniós támogatású program keretében kerül sor

71 26. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Szebeni utca- Kolozsvári utca- Határ utca- Határ utca meghosszabbított vonala a Ráckevei Dunáig- Ráckevei Duna- Királyerdő utca- Tihanyi utca- Szentmiklósi út Völgy utca- Erdőalja út- Szent István utca Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 13,7 Lakónépességen belül évesek aránya 61,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 24,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 19,7 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 11,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 39,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 12,3 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 55,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,1 A városrész társadalma nagyon változatos, átalakulásban van. Az idősebb korosztály jelentős arányban él a térségben, de a fiatalabb családok betelepülése folyamatos. SWOT elemzés Erősségek Kiemelkedő minőségű természeti környezet Speciális domborzatú, izgalmas lakóterület A Ráckevei-Soroksári Duna-ág közelsége Gyengeségek Csatornázatlan területek a déli széleken Szilárd burkolatú utak alacsony aránya Tömegközlekedési szolgáltatások hiányosságai (alacsony járatsűrűség) Talajszerkezet gyengesége Alközpont hiánya, amely felesleges közlekedési igényeket generál Külső tényezőkből adódó lehetőségek A fővárosi csatornázási projekthez való kapcsolódás elősegítheti a csatornázási hiányosságok megoldását Külső tényezőkből fakadó veszélyek Az erős ingatlanpiaci nyomás felőrli a természeti környezetet

72 4.5 Döntően lakótelepi területek Csillagtelep (6. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Völgy utca és meghosszabbított vonala a II. Rákóczi Ferenc úttól - Festő utca - Erdősor utca - Szabadság utca - Plútó utca - Csepeli út - Rákóczi Ferenc út a Völgy utca és meghosszabbított vonaláig. A városrész nagysága 159 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg fő. Az Erdőalja városrésztől délre található terület, melyet 1911 után kezdtek beépíteni. A terület északi részén a Simon Bolivar lakótelep, középső részén az 1950-es, 60-as években épült lakótelep, a délin pedig egy 80-as években épült, 4 emeletes házakból álló lakótelep, valamint az 1920-ban létesített temető található. A terület megközelíthetősége megfelelő, tömegközlekedési útvonal a Kossuth Lajos utca, Völgy utca, Erdősor utca, Kölcsey utca, II. Rákóczi Ferenc utca, és Mars utca. 59-es, 59 A és a 159-es buszjáratok biztosítják a városközpont elérhetőségét. Csillagtelep önálló városi létre is alkalmas városrész, alapvetően lakóterület, mind közszolgáltatásait, mind kiskereskedelmi szolgáltatásait tekintve jól ellátott. A rendkívül összetett, vegyes beépítésű városrész, 7 önálló szerkezeti egységre osztható: Kossuth Lajos utca lakótelep Simon Bolivár lakótelep Kölcsey út mentén családi házas terület Iskola tér környéki családi házas terület (Városszerkezeti szempontból védendő karakterű terület) Akácfa utca környéki lakótelep Rakéta úti lakótelep Krizantém utcai lakótelep

73 A társadalomstatisztikai táblázat alapján jól látható, hogy Csillagtelep egyes területei milyen komoly mértékben különböznek egymástól, mind kormegoszlás, mind társadalmi státusz tekintetében. 27. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Kossuth L. Kossuth L. Erdősor Erdősor Völgy Szabadság II. Rákóczi út (volt út (volt utca- utca- utca- utca- F. út- Cservenka Cservenka Technikus Szabadság Festő Plútó Tejút M. utcai M. utcai utca- utca- utca- utca- utcarésze)- Erdősor része)- Völgy Akácfa utca- Nagykalapács utca- Erdősor utca- Rakéta utca- Rakéta utca-plútó u.- II. utca- Nagykalapács Akácfa Szigligeti Tejút utca- Rákóczi F. Bánya utca- utca- utca- utca- II. Csepeli út a Hév utca- Szabadság Technikus Bánya Rákóczi F. út(csepeli végállo- Szigligeti utca- II. utca. utca út. temető) másig- Völgy utca utca- Erdősor Rákóczi F. út. apró szakasza utca Lakónépesség száma Lakónépességen belül 17,7 14,0 17,3 12,2 14,4 9,3 19, évesek aránya Lakónépességen belül 77,3 77,2 69,9 56,6 68,0 52,5 68, évesek aránya Lakónépességen belül 5,0 8,8 12,9 31,3 17,6 38,2 11,5 60- x évesek aránya Legfeljebb általános 29,3 20,2 25,3 16,9 19,2 22,7 12,4 iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek 8,5 15,3 9,7 16,6 13,2 7,0 19,4 a 25 éves és idő- sebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma 1,3 0,2 6,3 5,1 9,2 3,8 0,0 40,4 37,9 40,2 34,6 37,1 36,9 32,6 17,5 10,7 15,7 10,6 10,2 12,5 6,8 58,7 60,4 56,5 61,7 59,1 55,8 65,8 18,1 21,3 26,6 41,1 31,9 55,1 10,

74 Kossuth Lajos utca lakótelep A Kossuth Lajos utcai lakótelep az Erdőaljai lakótelepi rész szerves folytatása, tízemeletes, környezetéből élesen kiugró, iparosított technológiával készült lakóépületekből áll, mely Csillagtelep szerkezetébe szervetlenül illeszkedik. A lakótelepi rész a legalacsonyabb státuszú kerületi részekhez tartozik. Zsúfolt beépítettségű, alacsony presztízsű ingatlanokból áll, alacsony ingatlanpiaci értéket képvisel. A Kossuth Lajos utca mentén elhelyezkedő városrészi területek közlekedési és környezetterhelése kiugróan magas. A Kossuth Lajos utca mentén sok kiskereskedelmi szolgáltató egység található, mely a teljes városrész ellátását szolgálja. Funkcióellátottság szempontjából önálló egységként nem értelmezhető, azt beépítési jellege indokolja. A tízemeletes lakóépületek földszintjén kiskereskedelmi üzlethelyiségek működnek en élnek itt, az egy lakásra jutó laksűrűség 3 fő, mely kiugróan magas Csepeli viszonylatban. Elsősorban gyermekes családok lakják a területet, az idősek aránya kerületi összehasonlításban alacsony. A maximum általános iskolai végzettségűek aránya magasabb, felsőfokú végzettségűek aránya pedig alacsonyabb a kerületi átlagnál. Simon Bolivar lakótelep A városrész északi végében található a Simon Bolivar lakótelep. A lakótelep 4 és 10 emeletes iparosított technológiával épült lakóépületekből áll, kerületi szinten a közepes ingatlanértékkel rendelkező lakótelepek közé tartozik. Épületállománya, csakúgy, mint a hasonlóan közel 30 éve épült panelépületeké, felújításra szorul en élnek itt, egy lakásra átlagosan 2,7 fő jut, vagyis magas az egy lakásra jutó lakosok aránya. Elsősorban gyermekes családok lakják a területet, az idősek aránya kerületi összehasonlításban alacsony. Az általános iskolai végzettségűek aránya a kerületi átlagnak megfelelő, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig magasabb a kerületi átlagnál. A munkajövedelemmel nem rendelkező háztartások aránya is jóval a kerületi átlag alatt van. A városrendezési elképzelésnek megfelelően a lakótelep közepén közösségi teret alakítottak ki, melyet körbevesznek a lakóépületek. A középső közösségi funkciókat ellátó téren többféle intézmény működik, melyet parkosított, játszótérrel, lakótelepi sportpályával kialakított területek vesznek körül. Ez a belső rész gyalogos övezet, parkolók a lakótelep peremén találhatóak eredetileg. A Simon Bolivar téren található a Nagy Imre Általános Művelődési Központ, Tornacsarnok és Nyugdíjasház. Az egészségügyi - szociális ellátást biztosítja a 4. sz. Gondozási Központ, és háziorvosi rendelő, az oktatási infrastruktúrát az ÁMK Óvoda és a Gyermekláncfű óvoda Erdősor utcai és Festő utcai tagóvodái, valamint a Nagy Imre ÁMK Általános Iskola és a Hermann Ottó Általános Iskola szolgáltatja. A lakótelepen működő Spar áruház biztosítja az élelmiszer kiskereskedelmi szolgáltatást ban a lakótelep központi játszótere teljes megújításra került, mintaként szolgálva a kerület többi lakótelepe számára

75 Kölcsey út mentén családi házas terület A Völgy utca- Festő utca- Erdősor utca- Szigligeti utca- Bánya utca által határolt területen 2282-en élnek, részben felújított, részben felújítandó ingatlanokban. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2,4. Mutatói a kerületi átlagot tükrözik mind a korcsoport szerinti megoszlásban, mind az iskolai végzettség tekintetében, mind a foglalkoztatottakkal rendelkező háztartások vonatkozásában. Csillagtelepen belül itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, de ez a helyzet szükségképpen lassan enyhül. Infrastruktúra kiépítettsége tekintetében még megjelennek a szilárd burkolatot nélkülöző utak, a jövőben ezek burkolására jelentkezik igény. Akácfa utca környéki lakótelep A Csillagtelep középső részén elhelyezkedő lakótelep teljesen más arculatot képvisel, a lakótömbök megjelenése nem egységes, nem jelenik meg egy központi közösségi tér, az a lakótelepeknél megszokott módon a házak közötti zöld területre, játszótérre korlátozódik. 4 emeletes beépítésű terület, gázfűtéses, téglaépítésű épületek, melyek lakótelepi viszonylatban komoly ingatlanpiaci potenciált és értéket képviselnek. Közszolgáltató intézmények közül itt található a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, a Füstifecskék Óvoda két tagóvodája, a Radnóti Miklós Művelődési Ház, Szakorvosi Rendelőintézet. Posta és gyógyszertár is található a területen. A kiskereskedelmi szolgáltatások között megemlítendő a Plus élelmiszer áruház. A játszóterek számát tekintve meglepően alacsony a számuk a többi csepeli lakóteleppel összehasonlításban fő él itt, magas az egy lakásra jutó lakosok száma. Jellemzően gyermekes családok élnek itt, az aktív korú foglalkoztatottak száma magasabb, az idősek száma alacsonyabb a kerületi átlagnál. Magas az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kerületi viszonylatban. A kerületi átlagnál alacsonyabb, de relatíve mégis magas alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A kerületi átlagnál alacsonyabb a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartások aránya. Iskola tér környéki családi házas terület Városszerkezeti szempontból védendő karakterű terület. Szellős beépítettségű, jelentős zöldfelületi elemmel rendelkező terület. Komoly ingatlanpiaci értéket képvisel. Jelentős közszolgáltatási funkció ellátást biztosít a Csillagtelepi városrész számára

76 870 fő él itt, az idősek aránya magasabb, 30% feletti, az aktív korúak aránya pedig alacsonyabb az itt élők körében a kerületi átlagnál. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2,6, ami a családi házas jelleget és az idősek arányát tekintve magasnak számít. A felsőfokú végzettségűek aránya 4%-kal magasabb a kerületi átlagnál, az aktív korúakon belül a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők száma alatta marad a kerületi átlagnak. Az idősek aránya miatt a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező háztartások aránya magasabb a kerületi átlagnál. Alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál, de relatív magasnak számít, 17 lakás a 332-ből. Rakéta úti lakótelep Ez a térség a klasszikus Csillagtelep. A lakóingatlanok a 1955-től 1966-ig épültek a területen. Ennek oka a Csepel Művekben dolgozó jelentős számú munkaerő mennyiségi lakásszükségletének gyors kielégítése volt fő él itt, az egy lakásra jutó lakosok száma mindössze 1,7, ami kirívóan alacsony. Elöregedő városrész, a lakosok 38%-a 60 éven felüli. Az általános iskolai végzettségűek aránya nagyjából megfelel a kerületi átlagnak, a felsőfokú végzettségűek aránya azonban jóval alacsonyabb, ami a korstruktúrával indokolható. Ugyancsak ebből következik a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező háztartások száma, mely 55%-t meghaladja. Alacsony komfortfokozatú lakások száma kisebb a kerületi átlagnál. A területen a lakások jellemzően kis alapterületűek, de egyedi gázfűtéssel rendelkeznek, ezért ingatlanértékük relatíve magas. Krizantém utcai lakótelep A legdélebbre található Krizantém utcai lakótelep ismét más arculatot képvisel, itt a nagy, sok lépcsőházas lakótömbök a jellemzőek, 4 emeletes panelépületek egy-két nagyobb szabadon hagyott térrel. A terület nagyon jól ellátott közszolgáltatási intézményekkel: gyermek háziorvosi és fogorvosi rendelő, Hétszínvirág óvoda egyik tagóvodája, Erdei óvodák egyik tagóvodája, Móra Ferenc Általános Iskola, Vermes Miklós Általános Iskola, Fodor József Szakiskola és Gimnázium, Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola, Tejút utcai 12 évfolyamos Gimnázium an élnek ebben a kerületrészben, elsősorban gyermekes családok. Az egy lakásra jutó lakosok száma 3,2, amit alátámaszt a kerületi átlagot meghaladó 0-14 éves korcsoport aránya. Az idős lakosság aránya 11%-os, jóval alacsonyabb a kerületi átlagnál. A városrészben nincsen alacsony komfortfokozatú lakás. Magasabb státuszú lakosság él itt, a kerületi átlagnál jóval alacsonyabb az általános iskolai végzettségűek aránya, és jelentősen magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartások aránya itt a legalacsonyabb, 10%-os, mely jóval a kerületi átlag alatt is van

77 SWOT elemzés Erősségek Jó intézményi ellátottság Kedvező a közterületek, zöldfelületek aránya A városrész két délebbi területének magasabb ingatlanpiaci státusza Gyengeségek A terület északi része alacsony státuszú Felújítandó lakásállomány Nem megfelelő tömegközlekedés, ritka járatok Távol fekszik a városközponttól Parkolási feltételek rendezetlensége Megfelelő minőségű köz -és közösségi területek, valamint alközpont hiánya Külső tényezőkből adódó lehetőségek Hosszabb távon a HÉV vonal meghosszabbítása révén a kerületrész elérhetősége javul Külső tényezőkből fakadó veszélyek A fejlesztési források, szabályozások vagy döntések elmaradása miatt a terület északi részén (volt Cservenka Miklós utca, Nap utca környékén) társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulása Erdőalja (7. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Szent István út a II. Rákóczi Ferenc úttól - Erdőalja utca - Völgy utca és meghosszabbított vonala II. Rákóczi Ferenc út a Szent István útig. A városrész nagysága 31 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 4100 fő. A városrész Csepel-Kertvárostól délre található tól kezdett kiépülni, akkor Legelő telepként emlegették. Északi részén található a hév végállomása. Erdőalja lakótelep szervesen illeszkedik a városközponthoz, annak folytatásaként jelenik meg. Hosszabb távon beépítési jellege, és ellátott funkciói alapján indokolttá válhat a városközponti részhez való még szervesebb kapcsolódása. A városrész nagyon különböző területekből áll, a Béke téri lakótelep és a Kossuth Lajos út menti lakótelepek státusza eltérő. Városszerkezetileg egy átmeneti területet képvisel a városközpont és Csillagtelep között. A HÉV végállomás és a Csepel SC területe közötti terület lakó

78 célú beépítése történt meg, egyrészt a Béke tér környékén egy minőségi beépítés, másrészt a Kossuth Lajos út mentén egy mennyiségi beépítés révén. Zöldfelületet elsősorban a Béke tér parkosított környezete és a Csepel SC területe képvisel a városrészben. 28. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján II. Rákóczi F. út- Szent István út- Kossuth L. út- Völgy utca apró szakasza- Hév végállomás Kossuth L. út- Szent István út- Erdőalja út- Völgy utca Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 12,0 15,0 Lakónépességen belül évesek aránya 69,3 59,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,7 25,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 24,2 18,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 11,3 17,8 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 4,3 11,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,6 41,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 12,1 10,4 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 60,4 54,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 37,2 46,5 Állandó népesség száma Béke téri lakótelep A Béke téri lakótelep az 50-es 60-as években épült, elsősorban téglaépítésű, egyedi gázfűtés lakásokból áll. Relatíve magas státuszú terület. A Szent István út Erdőalja út Völgy út Kossuth Lajos utca által határolt területen 708 fő él, az idősek aránya magasabb, az aktív korúak aránya pedig alacsonyabb az itt élők körében a kerületi átlagnál. Bár a felsőfokú végzettségűek aránya 5%-kal magasabb a kerületi átlagnál, az aktív korúakon belül a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők száma meghaladja a kerületi átlagot. Egy lakásra átlagosan 2,3 fő jut. A 298 lakásból 33 alacsony komfortfokozatú. A Béke téri lakótelep 4 emeletes épületei szellősek, a környezete parkosított, ezért az ingatlanok komoly ingatlanpiaci értéket képviselnek. A Béke téren katolikus templom, és a katolikus egyház által fenntartott Szent József idősek otthona működik, igényes, parkosított környezetben

79 Kossuth Lajos utcai lakótelep A HÉV végállomás Kossuth Lajos utca Rákóczi Ferenc út és Szent István út által határolt terület 10 emeletes lakóépületei a 70-es években épültek, a terület túlzsúfolt, a zöldfelületek és közösségi terek aránya alacsony, minősége elhanyagolt. A tízemeletes, központi távfűtéses lakások ingatlanpiaci értéke alacsony. A II. Rákóczi Ferenc út mentén alacsony presztízsű szolgáltató egységek működnek. A Kossuth Lajos utca mentén, a Víztorony környékén kereskedelmi szolgáltató egységek, vendéglátó egységek működnek, a terület leromlásnak indult, általános megújítása, rehabilitációja szükséges. A városrészben közszolgáltatások közül csupán óvodák találhatóak, 3 óvoda várja a városrész gyermekeit (Tátika óvoda egyik tagóvodája, Aprajafalva óvoda mindkét tagóvodája). Ezenkívül posta működik az állomás téren. Egyéb közszolgáltatások és kereskedelmi szolgáltatások hiányoznak a városrészben. Ugyanakkor határos a városközponti területtel, a Csepel Plaza, áruházak a városrész határán találhatóak, így ezek a városrész kereskedelmi ellátását biztosítják. A kis alapterületű, de nagy sűrűségű lakótelepen 3430-an élnek, egy lakásra csupán 2,2 fő jut. Az aktív korúak aránya közel 70%-os, ugyanakkor a maximum általános iskolát végzettek aránya magasabb, mint a Béke téren, és magasabb a kerületi átlagnál is. A városrész elhelyezkedése, városközponttal való szomszédsága, ill. a HÉV végállomás biztosítja a megfelelő elérhetőséget, jó közlekedési feltételeket. Ugyanakkor a városrészt északról Csepel egyik legforgalmasabb csomópontja határolja, jelentős gépkocsi forgalommal, mely a környezetterhelés magasabb szintjét jelenti. Csepel SC területe Csepel SC Alapítvány kezelésében van a 97 ezer négyzetméteres terület, melyen főt befogadó stadion, (ebből székes illetve külön VIP rész is ki van alakítva) három edzőpálya, továbbá egy fitnesz centrum és teniszpályák találhatóak. A sportpálya alapvető szerkezeti, infrastrukturális és közműproblémákkal küzd, mely miatt felújítása elengedhetetlen. A Csepel SC Magyarország azon klubjainak egyike, amelyek a rendszerváltás előtt többször is bajnokságot nyertek, majd utána pénzügyi problémák miatt egyre lejjebb csúszott, jelenleg az NB3-ban szerepel. A csapatot 1912-ben alapították, majd a Weiss Manfréd Művek meg

80 alapításával a sport klub a gyár sportklubjaként folytatta működését, melynek finanszírozását is a gyár biztosította egészen a rendszerváltásig. A Csepel SC a labdarúgáson (férfi, női) kívül több szakosztályt működtet, többek között van röplabda, atlétika, birkózó szakosztály. Az említettek közül mára már csak a röplabdások tudnak eredményt felmutatni, ők az NB1-ben szerepelnek. A kerületi önkormányzat minden évben jelentős, több tízmillió forintot elérő támogatást biztosít az SC-nek, ennek ellenére a sportterület folyamatosan degradálódik. A terület hasznosítására sokféle elképzelés van, így pl. a tervek szerint a Csepel SC 2/3-án lakópark, bevásárlóközpont, szálloda, nyugdíjasház, irodaház vagy apartman épül majd, és csak a jelenlegi terület 1/3-ad részén lesz továbbra lehetőség a sportolásra. A területen sportépítmények, azokat kiszolgáló létesítmények, szálláshely szolgáltató építmények, a területet használókat kiszolgáló vendéglátó építmények, szolgálati lakások, a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas létesítmények helyezhetők el a Képviselő testület szeptemberi határozata értelmében. SWOT elemzés Erősségek Jó közlekedési lehetőségek Városközponthoz közeli fekvés, szolgáltatások elérhetősége annak ellenére, hogy a városrészben a köz és kereskedelmi szolgáltatások hiányoznak Gyengeségek Leromlott lakásállomány Sportpálya infrastruktúrája leromlott Rendezetlen városkép a Kossuth Lajos utca irányában Béke téri lakótelep szerkezeti egysége és magas zöldfelületi aránya Sport és rekreáció céljára rendelkezésre álló terület és infrastruktúra Külső tényezőkből adódó lehetőségek A rekreációval és tömegsporttal kapcsolatos igények növekedése Külső tényezőkből fakadó veszélyek A fejlesztési források, szabályozások vagy döntések elmaradása miatt a társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulása a Kossuth L. utca környékén Erdősor (8. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Szentmiklósi út a Festő utcától - Tihanyi utca - a főváros határa dűlő - Plútó utca - Szabadság utca - Erdősor utca - Festő utca a Szentmiklósi útig. A városrész nagysága 94 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg fő. Az Erdősor funkcióját és beépítési jellegét tekintve szervesen illeszkedik a Csillagtelepi városrészhez, a két városrész elkülönítése inkább statisztikai célokat szolgál

81 A városrész jól elkülönülően három részre osztható: a Szent László úti lakótelepre, az Erdősor utcai lakótelepre és a Kiserdő területére. A városrész kisvárosias beépítésű lakóterület, nagyrészt lakótelepi beépítéssel, részben pedig családi házas beépítéssel. A lakótelep szerkezetét tekintve nem egységes, ahogy a lakásszükséglet növekedett, úgy épültek be további részek. A lakótelepi beépítésű részek részben blokkos struktúrájúak, egyedi gázfűtéssel, részben pedig panelos technológiával épült lakóházak, szintén gázfűtéses megoldással. A városrészben két vegyes funkciójú területrész található, mely a városrész kiskereskedelmi ellátását szolgálja. 29. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Erdősor utca- Tihanyi utca- Akácfa utca- Szabadság utca Erdősor utca- Festő u.- Szentmiklósi utca- Tihanyi utca Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 13,2 11,7 Lakónépességen belül évesek aránya 79,9 66,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 7,0 21,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 17,0 19,3 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 16,1 11,8 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,3 2,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 32,8 33,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 8,7 10,8 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 65,0 60,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 17,3 35,3 Állandó népesség száma Erdősor utcai lakótelep Az Erdősor utcai lakótelep 2008-ban lett 25 éves, sok lépcsőházas, elsősorban 4 szintes, kisebb részben 10 emeletes, zömében 3 szobás épülettömbök jellemzik. A lakótelep szellős beépítettségű: a házak közt intimebb teresedéseket hagytak, több, kisebb parkot létesítettek, igényesebb lakókörnyezetet alakítottak ki. A lakótelep Kiserdő felöli oldalán garázsok épültek, melyek részben fedettek, részben mechanikusan lefedhetők, részben pedig a zöldfelületbe beékelődve alakították ki. A lakótelep relatíve magas presztízzsel bír, ingatlanárai a magasabb kategóriájú lakótelepi ingatlanárakat képviseli. A lakótelep építését a Csepel Művekben dolgozók számára biztosítandó lakásigény tette szükségessé, miután a Csillagtelepi lakótelepek beépíthetőségét már nem lehetett tovább

82 fokozni. A másodikként megépült Erdőalja lakótelepen rendelkezésre álló kis terület is már hasznosításra került, így a lakótelepi építkezés terjeszkedését a Csillagtelepi résztől keletre lehetett folytatni. A peremkerületek családi házas övezeteit rombolták le, hogy a helyére lakótelepeket építsenek. Az Erdősor utcai lakótelepi részen több nagyobb kiterjedésű szabad telek található. A /17-es és 38-as telkek lakóépületek kialakítására, és ahhoz kapcsolódó zöldfelület, közösségi tér kialakítására alkalmasak. A /17-es számú telken mélygarázs kialakítására alkalmas a terület, mely a lakótelepen jelentkező parkolási problémák oldását segítheti. A lakótelepen elsősorban gyerekes családok élnek, az egy lakásra jutó átlag lakosságszám 2,7 fő, mely magasabb a kerületi átlagnál. A lakosság társadalmi összetételére jellemző a magasabb iskolázottság, 4%-kal magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a kerületi átlagnál, és az általános iskolai végzettségűek aránya ennek megfelelően alacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a kerületi átlag felét teszi ki az Erdősor utcai lakótelepen. Az Erdősor utcai lakótelepen óvoda nincsen, ugyanakkor a Csillagtelep több óvodája is a két városrész határán található. A Cirmos sétány mentén általános iskola van, a Csikó sétány mentén pedig Montessori középiskola. Háziorvosi rendelő is található az Erdősor utcai részen, mely elérhető a teljes városrész számára. Gyógyszertár is elérhető az itt lakók számára. A Csepeli Gondozási Központ bár nem ebben a városrészben található, annak határoló utcájában, a Völgy utcában található, mely biztosítja az itt lakók számára is a szociális szolgáltatás elérhetőségét. A kiskereskedelmi szolgáltatások az Erdősor utca mentén találhatók. A négyemeletes épületekre nem jellemzőek a földszinti üzlethelyiségek, az elsősorban a tízemeletes lakóházakban jelenik meg. Az élelmiszerbolti ellátás megfelelő, a további jelenlévő szolgáltatások azonban nem elégítik ki a lakótelepi igényeket. A városrész közművesítettsége teljes körű, a közművek kiépítése megtörtént a lakótelep építése során. A közösségi tereket tekintve a játszóterek, lakóépületek közötti kisebb sportpályák száma nagy, ugyanakkor minőségi felújításuk várat magára. A parkosítás, zöldfelületek felújítása is kiemelt feladat. A lakótelep városközponttal való összeköttetését a 159-es busz biztosítja, mely az Erdősor utcán közlekedik. Szent László utcai lakótelep A Szent László utcai lakótelep a Szent László, mint fő utca, központi utca köré épült, önálló épületek, szellős szerkezet jellemzik. A Szent László utcai lakótelep a 60-as években épült, egyedi gázfűtésű blokkos technológiájú épületek jellemzik, amelyek a lakótelep ingatlanpiaci státuszát meghatározzák, komoly ingatlanértéket képviselve

83 A Szent László úti lakótelepen található a Kék iskola két épülettel, és a Hétszínvirág óvoda egyik tagóvodája. Gyógyszertári ellátás is biztosított. A Szent László út jelenti a kereskedelmi szolgáltatások tekintetében a központi területet, CBA és Plus élelmiszeráruházak szolgálják a lakosságot. A városrész közművesítettsége teljes körű, a közművek kiépítése megtörtént a lakótelep építése során. A közösségi tereket tekintve a játszóterek, lakóépületek közötti kisebb sportpályák száma nagy, ugyanakkor minőségi felújításuk várat magára. A parkosítás, zöldfelületek felújítása is kiemelt feladat. A lakótelepen 3551 fő él, egy lakásban átlagosan 2,4 fő. A lakótelepen a családok aránya, az aktív foglalkoztatott korúak aránya némileg alacsonyabb a kerületi átlagnál, az idős lakónépesség aránya pedig 3%-kal magasabb. Ez magyarázza az egy lakásra jutó laksűrűségben mutatkozó különbséget az Erdősor utca két lakótelepe között. A csupán általános iskolát végzettek aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál, de alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya is. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb a kerületi átlagnál, ez elsősorban az egyedülálló idősek háztartásaival indokolható. Kiserdő Az Erdősori városrészt délről a Kiserdő határolja. A Kiserdő a városrészi lehatárolás alapján már Hároshoz tartozik, ugyanakkor belterületi rész. A Kiserdőről 2007-ben fogadott el határozatot az önkormányzat, hogy annak hasznosítását az Erdősor utcai lakótelep és Csillagtelep városrész közfunkcióinak minőségi ellátása érdekében szükséges fejleszteni. A Kiserdő jelenleg egy elhanyagolt zöldfelületi terület, mely szemetes, hajléktalanok által használt. Mind az Erdősor utcai lakótelep státuszának megőrzése, mind a zöldfelületi potenciál kihasználása érdekében szükséges a hasznosítása

84 SWOT elemzés Erősségek Alacsony beépítettségi sűrűség jellemzi Oktatási intézményekkel megfelelően ellátott Egészségügyi-szociális intézmények elérhetőek Relatíve magas presztízsű lakótelepek A területen lévő lakótelepi lakások alacsony fenntartási költségei Gyengeségek Kiskereskedelmi ellátottsága gyenge Közösségi terek (játszóterek, sportpályák) állapota leromlott Rossz elérhetőség, messze fekszik a városközponttól Parkolási feltételek rendezetlensége A Kiserdő révén zöldfelületi terület rendelkezésre állása közösségi térként Minőségi lakásállomány építéséhez rendelkezésre álló terület Külső tényezőkből adódó lehetőségek A hárosi fejlesztések kapcsolódása a területhez Növekvő lakáspiaci igény az alacsonyabb fenntartási költségű, magas komfortfokozatú lakások iránt Külső tényezőkből fakadó veszélyek A motorizációs nyomás kezelése megoldhatatlannak bizonyul Királymajor (12. városrész) A terület földrajzi lehatárolása: Vágóhíd utca a Kassai utcától - Ráckevei Duna - Széchenyi utca és meghosszabbított vonala - Kikötő utca - Makád utca - Szatmári utca - Katona József utca - Kassai utca a Vágóhíd utcáig. A városrész nagysága 27 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg fő. A Királyerdőtől délre fekvő terület a Soroksári Duna-ág mellett található, melyen ban új lakótelep épült. A lakótelep szervetlenül illeszkedik környezetébe, a Kertvárosba ékelődik be, 10 emeletes épületeivel kiemelkedik környezetéből. A lakótelep építését a Papírgyár munkaerő igénye, és a Papírgyárban dolgozók számára biztosítandó lakások építésének szükséglete tette szükségessé. A városrészre egy kivételtől eltekintve az azonos típusú lakótelepi házak jellemzőek. Egységes arculatot képviselő lakótelep, a házakkal való beépítettsége 35%-os, a zöldfelületek aránya is min. 35%-os. Ugyanakkor a 10 emeletes épületmagasság miatt a lakótelep beépítettsége túlzsúfolt, még az előírt beépítettségi mutató mellett is. A városrész északi kiszögellésében 3 önálló épület található, fás-parkos területekkel körülvéve. Ettől délebbre haladva a Duna parton 3 három épület összekapcsolásával épített háztömb található, míg a Barcs téri oldalon 1 darab, 4 épület összeépítésével kialakított tömb található. A városrész nyugati kiszögellésében ugyancsak három önálló épület található, azonosak a lakótelep többi részében található épülettömbökkel, melyek között egy játszótér, ill. fásított parkosított kisebb területek találhatóak. A Kikötő utcai oldalon található az egyetlen más jel

85 legű blokkos épület. Az említett lakótömbök közötti területen közösségi terek találhatóak. Itt található egy nagyobb és két kisebb játszótér, két sportpálya és három kisebb parkosított terület. A közösségi terek és kereskedelmi, ill. közszolgáltatást nyújtó intézmények a lakótelepen belül többnyire koncentráltan, a lakótelep belső területén elhelyezve találhatóak.. A parkolók elhelyezése is a lakótelep szélső helyein történt, azzal a szándékkal, hogy a belső teret gyalogosan közelítsék meg a lakosok. Szolgáltatások terén a helyi lakosok kiszolgálására posta, gyógyszertár, ill. néhány kiskereskedelmi üzlet működik. A lakótelep területén található a Kádár Katalin Óvoda, ill. háziorvosi rendelő. A Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola a Királymajor városrészt határoló Széchenyi utcában található. A városrész közművesítettsége teljeskörű, a közművek kiépítése megtörtént a lakótelep építése során. A lakótelep ingatlanárai a Belváros ingatlanáraival hasonló szintűek, mely a tízemeletes, iparosított technológiával készült, távfűtéses rendszerű lakóépületeknek köszönhető. 30. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Vágóhíd utca, és meghosszabbított vonala a Ráckevei Dunáig- Ráckevei Duna- Széchenyi utca és meghoszszabbított vonala a Ráckevei Dunától- Kikötő utca- Makád utca- Szatmári utca- Katona J. utca- Kassai utca Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 14,9 Lakónépességen belül évesek aránya 71,8 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 13,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 21,6 10,6 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 1,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 35,9 11,1 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,1 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,0 Állandó népesség száma A lakótelepen en élnek. Egy lakásra átlagosan 2,5 fő jut. Fiatal lakótelep, elsősorban aktív korú, gyermekes családok élnek itt, az idősek aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál. Az aktív korú lakosok egy ötöde csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és a felsőfokú végzettségűek aránya is mindössze 10% körüli a 25 éven felüli lakónépesség

86 körében, mely alacsonyabb a kerületi átlagnál. A foglalkoztatott nélküli családok aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál. SWOT elemzés Erősségek Lakótelep előnyös szerkezete: közösségi központot körülvevő lakótömbök Lakótömbök, zöldfelületek, közösségi terek megfelelő aránya Elérhető közszolgáltatások Gyengeségek Lakóépület állományának leromlottsága Parkolási lehetőség hiánya Tömegközlekedés elérhetősége nehézkes Közösségi területek állaga leromlott Elérhető kereskedelmi szolgáltatások Duna part, mint rekreációs terület közelsége Külső tényezőkből adódó lehetőségek A szomszédos Királyerdő városrész fejlesztéseivel való összehangolás esetén a városrész szerves illeszkedése a városi szövetbe A Duna-part több kerületrészt érintő közös szabadidős célú fejlesztése Külső tényezőkből fakadó veszélyek A ki nem aknázott állami támogatások miatt a lakásállomány további állagromlása Alacsonyabb státuszú lakosság beköltözése 4.6 A kerületrészeken átívelő fejlesztési elem Ráckevei-Soroksári Dunaág A Ráckevei-Soroksári Dunaág Csepel és a főváros egyik legjelentősebb rekreációs tartaléka, természeti értéke. A folyószakasz gyakorlatilag frissítéssel karbantartott állóvíz, a nagy árvizek kapcsán az 1870-es években zsilippel lezárták (akkor a Gubacsi híd magasságában). AZ RSD napjainkban jelentős vízgyűjtőterületről a belvizek befogadója, tisztított szennyvíz befogadója (elsősorban a Dél-pesti Szennyvíztisztító irányából), valamint a rendszeres betáplálás révén a Nagy Duna-ágból érkező víz befogadója is. Mindebből adódóan a víz minősége leginkább az északi csepeli szakaszon hagy kívánnivalót maga után, a későbbi szakaszokon kiterjedt nádasok találhatók, melyek egy része természetvédelmi védettséget élvez. Az

87 RSD teljes területe Natura 2000 védettség alatt áll, amely elsősorban a madárvilágra, és a partmenti nádasra terjed ki (élőhely védelem). Az RSD-n a személy és teherhajó forgalom gyakorlatilag megszűnt. Ennek fő oka a meder feliszapolódása, és a forgalom rekreációs célokkal való összeegyeztetési nehézségei. A XXI. kerületi szakaszon ellentétben a délebbre lévő partszakaszokkal a vízparti terület a lakosság számára nyitott, a vízpart közvetlenül elérhető, a magántulajdonú telkek nem nyúlnak ki közvetlenül a partig. A szabályozási terv értelmében a Gubacsi hídtól délre fekvő területeken a part menti sáv 10 méteres szélességben nem beépíthető. Ennek megfelelően a parton sétaút található, mely több szakaszon jelentős beavatkozásokat igényelne, mert meglehetősen elhanyagolt. A vízparttól 40 méteres távolságon belül az építménymagasság nem haladhatja meg a 6 métert, 40 méteres távolságon felül a 16 métert. Ezzel a szabályozással a Királyerdőből történő vízparti kilátás biztosított. A XXI. kerületi szakaszon az RSD több részre tagolható: A Szigetcsúcs beépítetlen területei. A terület nagy részére szabályozási terv nincs érvényben, ezért a fejlesztés lehetőségei nem meghatározottak. A szabályozási tervvel rendelkező Francia öböl környéke jelenleg alapvetően logisztikai funkciókkal bír. A Gubacsi hídtól a Királymajori lakótelepig terjedő szakasz. Ezen a területen is közvetlenül megközelíthető a Duna part, de a megközelítést nehezíti Dunapack gyártelepe. A Királymajori lakótelepen a partszakaszt jelentős kiterjedésű közpark köti össze a tíz emeletes lakóépületekkel. Lakóteleptől a Kis-Dunai öbölig. A területen nyílt zöldfelületek és ebfuttató, kiképző telep található. A Kis-Dunai öbölben 2006-ban jelentős fejlesztés történt: fahíd került a kitisztított öböl felett megvalósításra. A fejlesztés ezen a területen a Dél-pesti Szennyvíztisztító 500 méteres védőtávolsága miatt korlátozott. Amennyiben uniós forrásból a szennyvíz Nagy Dunába történő átsajtolása lehetővé válik, kisebb fejlesztések előtt is megnyílik a lehetőség. A Kis-Dunai öböltől a komp kikötőig számos rekreációs célú intézmény található: kerületi önkormányzati tulajdonú ifjúsági tábor, evezőstelep, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. tulajdonában lévő Csepeli Strand, az állami tulajdonú, de már használaton kívüli Napközis Tábor

88 A Komp kikötőtől a közigazgatási határig a Kis Duna liget helyi védettségű természetvédelmi területe található. A területen gyakorlatilag beépítési tilalom van érvényben. Az RSD mentén, a Csepeli Strand területén minősített ásványvíz található, amely helyi terápiát biztosító intézmény kiépülése esetén termálvízzé minősítető. A terület potenciálját tovább növeli a jövőben, hogy a KMOP pályázati forrásából a Kis Duna mentén kerékpárút épül a Gubacsi hídtól a közigazgatási határig. SWOT elemzés Erősségek Kiemelkedő minőségű természeti környezet Termálvízkincs A Duna parti sáv a lakosság számára nyitott Évtizedes sporthagyományok A Duna part menti infrastruktúra egyes elemi kiépültek (pl. Csepeli strand) Gyengeségek A terület elérését szolgáló közlekedési kapacitások erősen korlátozottak Szennyvízzel erősen terhelt környezet Turisztikai szolgáltatások hiányossága Csatornázatlan területek a déli széleken A fejlesztendő területek közösségi tulajdonban vannak Külső tényezőkből adódó lehetőségek Növekszik a rekreációs tevékenységek iránti igény Az uniós források érdemben tudnak hozzájárulni a vízminőség javításához, valamint a szabadidős tevékenységekhez szükséges infrastruktúra kialakításához Külső tényezőkből fakadó veszélyek A termálvízre és aktív turizmusra épülő fejlesztések a következő években túlkínálatot eredményezhetnek. Az RSD lekésheti a versenyt

89 5 Stratégia 5.1 Hosszú távú jövőkép (15-20 év) Csepel az értékek szigeteként kihasználja gazdasági és környezeti potenciáljait, jövőorientált, dinamikus gazdasági szerkezetet alakít ki, a városszerkezeti problémák kezelésével új budapesti alközpontot hoz létre, valamint fenntartható társadalomszerkezetet valósít meg. A kedvező földrajzi adottságokra, a Duna és Budapest belvárosának közelségére alapozva, Budapest városközpontjának déli irányú terjeszkedési irányához csatlakozva Csepel egyrészt szervesen kapcsolódik új alközpontként Budapest belvárosához, másrészről nyit az agglomeráció irányába, és kapuként szolgál a szomszédos települések Csepel alközponttal és Budapesttel való együttműködésében. Ennek részeként erősödnek a közúti kapcsolatok a szomszédos kerületekkel, hidak épülnek a szomszédos kerületek irányába, a HÉV meghosszabbításra kerül az agglomeráció térségébe, valamint Csepelen fejlődik a belső úthálózat, mely hozzájárul a belváros és további lakóterületek átmenő forgalomtól való tehermentesítéséhez. A város a fejlesztési tevékenység eredményeként jelentős előrelépést tesz városszerkezeti problémáinak megoldása felé. Ennek részeként új arculattal rendelkező vonzó városközponti terület jön létre a XXI. század kihívásainak megfelelő funkciókkal. A Gyártelep területe szervesen illeszkedik a városi szövetbe, a belvárossal való optimális kapcsolódása megtörténik. A Gyártelep Csepel gazdasági fejlődésének kulcsát jelenti, a környezeti problémák megoldásával, a gazdasági szerkezet változásával a magasabb hozzáadott értékű termelési ágazatok települnek be, megszűnik a kerület erőteljes alvóvárosi jellege. A déli kerületrészeken erősödik a logisztikai ágazat az M0-ás kiszélesítése nyomán. A kerületben található nagy kiterjedésű beépítetlen területeket a gazdaság és társadalom igényeinek figyelembevételével, az ingatlanspekuláció kiküszöbölésével hasznosítják. A Szigetcsúcs területe összekötő kapcsot jelent Csepel és Budapest belvárosa között, míg Rózsadomb és Háros összekötő kapcsot jelent Csepel és az agglomeráció között. Megjelennek Csepelen a jelenleg hiányzó minőségi rekreációs és szabadidős szolgáltatások, megtörténik a Duna partok revitalizációja, és a termálvízkincs hasznosítása. A leromlott lakóépület állomány felújítása és részben minőségi cseréje révén vonzóbb lakókörnyezet alakul ki, mely egyben hozzájárul a társadalom összetételének kedvezőbb alakulásához, és a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzéséhez is

90 A kerület imázsa a közszféra és magánszféra fejlesztései, az erős és sokszínű civil kezdeményezések és az önkormányzat szabályozási tevékenysége és intézkedései nyomán a valós helyzetet tükrözővé válik, Csepel pedig a magasabb státuszú lakosság és a befektetők számára is vonzó városrésszé válik

91 5.2 Jövőbeni fejlesztési célok meghatározása A kerület fejlesztési lehetőségeinek vázlatos analízise, és stratégiai céljai Erősségek Kedvező földrajzi elhelyezkedés: Duna, Budapest városközpont közelsége Közvetlen, nagy kapacitású kötöttpályás összeköttetés Budapest déli belvárosával A kerületben nagy kiterjedésű beépítetlen területek találhatók A kerület kiemelkedő természeti adottságokkal bír (Duna partok, termálvíz kincs), s az RSD revitalizációja megkezdődött A középfokú szakmai oktatás széles skálája megtalálható a kerületben A járóbeteg ellátás infrastrukturális feltételeinek magas színvonala A Szabadkikötő tulajdonosi hátterének rendezésével a dinamikus fejlődés háttere garantált Ipari hagyományok, magas szintű munkakultúra Erős lokálpatriotizmus A civil élet sokszínűsége Gyengeségek A kerület imázsa kedvezőtlenebb, mint valós helyzete Erőteljes alvóváros jelleg A kerület közúti kapcsolatai a környező városrészekkel rendkívül gyengék (hidak hiánya), személyforgalmi kikötő nem áll rendelkezésre A kerület a déli agglomeráció kapuja, ezért átmenő forgalma túlzott terhelést eredményez Jelentős hiányok tapasztalhatók a kerületi belső közlekedési infrastruktúrában, Örökölt környezetvédelmi problémák A kerület társadalmi összetétele kedvezőtlenebb a budapesti kerületek döntő többségénél A gazdasági szerkezetben dominál az alacsony hozzáadott értékű termelés, raktározás Vonzó városközpont és találkozási pontok hiánya Rekreációs és szabadidős lehetőségek hiánya A közműhálózat esetében kapacitáshiányok (Belváros) és kiépítetlenség (Háros, Ófalu, Királyerdő) tapasztalható Leromlott lakóépület állomány, leromlott ipari objektumok A kerület egyik kitörési lehetőségét jelentő Csepel Művek átalakítása technikai problémákkal terhelt Külső tényezőkből adódó lehetőségek Agglomerációs kapufunkciók erősödése a déli agglomeráció növekedésével Budapest városközpontjának terjeszkedése erőteljessé vált déli irányban, amely új lehetőségeket nyit meg a Szigetcsúcs előtt Az M0 várható szélesítése a logisztikai funkciókat erősítheti a déli kerületrészeken A rekreációs tevékenységek iránti igény növekedése országszerte A paneles lakóépületek felújítására országos támogatási rendszerek nyíltak A különböző városfejlesztési tevékenységeket uniós források támogatják Külső tényezőkből fakadó veszélyek Környezetkárosító iparágak betelepülése A fejlesztési partnerekkel (főváros, kerületek, agglomerációs települések) történő egyeztetés nehézségei Ingatlanspekulációs veszély, amely a közszféra beavatkozásait megnehezíti A Budapest többi kerületéből kiszoruló hátrányos helyzetű lakosság Csepelen koncentrálódhat. Ez gyengíti a kerület gazdasági és társadalmi önfenntartó képességét. A társadalmilag leromlott lakóterületek egyes lakótelepeken alakulnak ki, ahol a nagy lakásszám és a magántulajdon miatt a közszféra beavatkozási lehetőségei csekélyek Magasabb státuszú lakosság agglomerációba való kiköltözése

92 Horizontális feltétel: pénzügyi fenntarthatóság, különös tekintettel az önkormányzat költségvetésére Átfogó cél: A kerület társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése, a kerület egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a kerület dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá válik. 1. Jövőorientált és dinamikus gazdasági szerkezet kialakulása 1.1 Magasabb hozzáadott értékkel bíró, innovatív tevékenységet végző gazdasági szervezetek térnyerése (K+F igényes iparágak) 1.2 A tradicionális ipar korszerűsödése, hatékonyságának növekedése 1.3 A kereskedelem és szolgáltatás részarányának növelése CSEPEL, AZ ÉRTÉKEK SZIGETE Közbenső célok 2. Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése 3. A városi életminőség javításával, a lakosság helyi kötődésének erősítésével, a városszerkezeti problémák enyhítésével valódi budapesti alközpont kialakítása A kerület középtávú (7-8 éves időtávú) stratégiai céljai 2.1 A helyi lakosság jövedelemtermelő képességének javulása 2.2 Erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek letelepülése a kerületben 2.3 Területi szegregáció (hátrányos helyzetű társadalmi rétegek területi koncentrációjának) megelőzése 3.1 A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, kereskedelem, stb.) és ezáltal a helyi kötődés erősödése 3.2 Kereskedelmében, szolgáltatásaiban megújult kerületközpont, intermodális megoldásokkal 3.3 Egységes városi szerkezet kialakulása, különös tekintettel a jelenleg be nem épített területeken történő fejlesztésekre (Szigetcsúcs, Háros) 2.4 Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése 3.4 A kerület külső megközelíthetőségének javulása (hidak, elsősorban Albertfalvai híd) Horizontális feltétel: a kerület imázsát javító kommunikációs stratégia 3.5 A lakótelepi életkörülmények javulása, különös tekintettel a társadalmilag leromlással fenyegetett lakótelepekre Horizontális feltétel: környezeti fenntarthatóság (közlekedési terhelés, zöldfelületek aránya, aktív természeti környezet)

93 5.2.2 Komplex fejlesztési területek Belváros (1. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Csepel-Belváros (városközpont) területén új, a XXI. századnak megfelelő városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, valamint a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés-beruházásokkal történik. Budapest-Csepel belvárosának fejlesztése hosszú idő óta napirenden van. A területre évben rehabilitációs stratégia, évben részletes rehabilitációs szabályozási terv készült. Csepel terveit a szabályozási tervben lehatárolt tömbök mentén (lásd alábbi ábra) határozta meg, azonosította be. A tömbökre osztott Városközpont Gerinc út és Belváros ma Belváros új területe a Városközpont rehabilitációja után 11. Ábra: Belvárosból Városközpont Mindebből az következik, a Belváros városrész határai a Gerincút kiépítése után módosítandók, és kiterjesztendők a II- Rákóczi Ferenc úttól a leendő Gerincútig. A Belváros fejlesztésnek kulcselemei: Jellegzetes arculatú városközpont: Szent Imre tér és környékének városközponttá alakítása A Kossuth utca forgalmának kiváltása, a Csepel Művek mellett építendő ún. Gerincúttal A városközpont szenny- és csapadékvíz hálózatának korszerűsítése és befogadásának megoldása Jelenlegi buszpályaudvar kihelyezése a Tanácsház u. - Gyepsor u. - Koltói Anna u. - II. Rákóczi F. út által kifeszített tömbbe, s a területen multimodális csomópont építése II. Rákóczi Ferenc úttól nyugatra eső terület (II. Rákóczi-, Gyepsor utca sáv) új funkciókkal való megtöltése (lakó-, iroda-, szolgáltatói, és kereskedelmi funkciók), függően a piaci kereslettől. Az átalakulás folyamán figyelembe kell venni a jelenleg a területen lakó, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság integrációs igényeit is. A városközpontban elterülő paneles lakótelepek komplex rehabilitációja (fizikai+társadalmi).

94 A középtávon megvalósítandó program kapcsán figyelemmel kell lenni egyrészről arra, hogy a beruházások jól kidolgozott, legitim stratégiai tervek alapján történjenek, megakadályozva azt, hogy az értékesebb területeket a befektetők az átfogó elvektől függetlenül hasznosítsák. Másrészről a program során szem előtt kell tartani, hogy a belváros területe egységes építészeti koncepció, egységes arculat alapján alakuljon, hiszen a városi érzetet, a városi életminőséget alapvetően meghatározza az építészeti minőség Gyártelep (9. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a dunaparti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész. Középtávon elsődlegesen a gyárterületet kell közterületekkel feltárni, és ezáltal bekapcsolni a térséget a városi szövetbe. A CSM területén az energia és közmű kapacitások kedvezőek. Budapesten belül nagyon kevés hely van, ahol az ipari tevékenységek folytatása nem ütközik erős korlátozásokba, ezért a CSM rendkívül keresett hely lehet ilyen irányú tevékenységet folytató cégek számára. Ezen adottságra építve célként fogalmazható meg a modernizálódó ipari tevékenységek erősödése. Ez különösen azért fontos, mert Csepel nagyszámú ipari képzettségű lakosságát képes tartósan foglalkoztatni a modernizálódó nehézipar. A Csepel Művek területének elsősorban déli része alkalmas arra, hogy a vegyes funkciók megtelepedhessenek. (Pl. Mosolyliget lakópark kialakítása.) A vegyes funkciók közé tartozik a turisztikai és lakásfejlesztés is. A városközpont irányából a CSM területén folyosót kell kialakítani a Nagy Dunához, s erre a folyosóra számos városi funkció (szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatóipar) telepedhet Új fejlesztési területek Háros (10. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése, illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és a városszerkezeti elvárásokhoz. Háros több, mint 270 hektáros területének adottságai meglehetősen különböznek. A Duna felé eső része árterület. A jelenleg is belterületben lévő Vízmű lakótelep és környezete megfelelő szintű infrastruktúrával rendelkezik. Középtávon a városi szövethez kapcsolódó Dunaholding területe és a Temető alatti területek fejlesztése válhat realitássá, amennyiben a beépítésre szánt területté minősítésnek megfelelő

95 fejlesztést az önkormányzat saját forrásaiból, vagy a befektetőkkel kötendő településrendezési szerződések által biztosítani képes Szigetcsúcs (13. városrész) Szigetcsúcs-kelet Városrész hosszú távú stratégiai célja: Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is. A terület fejlesztési potenciálja budapesti mértékkel mérve óriási, éppen ezért csak nagyléptékben lehet fejleszteni. Akkor lehet áttörést biztosítani a terület számára, ha a térségben nem egyszerűen egy új lakóterület épül fel, hanem egy olyan városrész, amely építészetében, funkcióiban budapesti szinten hiánypótló. Ennek a komplex fejlesztésnek a beindításához a Fővárosi Önkormányzattal és természetesen a fejlesztővel közösen meg kell találni azt a húzó tematikát (európai intézmények, dél-budapesti egyetemi központ, kutatóbázis, olimpiai helyszín), amely Európai léptékben is kiemelkedő kitörési pontot biztosít. A fejlesztéseket ütemezetten, a közlekedési szűk keresztmetszetek oldásával párhuzamosan kell megvalósítani. Az új városrészként felépülő Szigetcsúcsnak integrálódnia kell a jelenlegi Csepel társadalmi és városi szövetbe. Szigetcsúcs-nyugat Városrész hosszú távú stratégiai célja: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági potenciáljának kiteljesítése. A térségben rendeződött a Szabadkikötő helyzete (75 éves koncesszió révén), a Szennyvíztisztító pedig rövidesen elkészül. Mindkét gazdasági egység közös érdeke a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A közlekedés fejlesztését a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembe vétele mellett kell megvalósítani jelentős hangsúlyt fektetve a vasúti közlekedésre. A Szennyvíztisztító jelenlegi negatív imidzsét pozitív értékekkel, és tevékenységekkel kell ellensúlyozni, és ökológiai mintaterületként, egyetemi oktató és kutatóterületként érdemes felkínálni, akár a Szigetcsúcs nyugati részén javasolt tudásközponti fejlesztésekhez kapcsolódóan Vegyes beépítésű területek Ófalu (3. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Vegyes beépítésű, funkciógazdag városi térség kialakítása. A Gerincút megépítése után a területet három jelentős észak-déli útvonal szabdalja fel: a) Gerincút, b) HÉV vonala, c) Kossuth Lajos utca. A Gerincúttól nyugatra zárványként megma

96 radó kis számú lakóépület egy alapvetően vegyipari hasznosítású terület részévé válik, amelyet fenntartható módon működtetni nem lehet. A terület már jelenleg is társadalmi zárványnak tekinthető, a Gerincút megépülésével pedig ez a kirekesztettség erősödhet. Ezért középtávon legalább a Gerincúttól nyugatra eső részen de megfontolandó a Gerincút és a Hév vonal között is a terület szanálása, és fejlesztési tartalékterületként való hasznosítása középtávú célként megfogalmazható. (Felkészülve arra az időszakra, amikor a Corvin csomópont jelentősége az Albertfalvai híd megépülése nyomán erősödni fog.) A területen döntően magántulajdonú lakások vannak, azonban az ott élők társadalmi kiszolgáltatottsága rendkívül erős. Így a szanálások esetén elsősorban ezen családok érdekeit kell figyelembe venni. A Kossuth Lajos u.-hév vonal közti terület számára az elmúlt években megindult, konszolidálódó, fejlődő lakóterületi státusz megerősítése a cél, amelyet a hiányos közmű infrastruktúra fejlesztése tud beteljesíteni. Ófaluban a főutak menti területek jelenleg is átalakulás alatt állnak, alapvetően kereskedelmi célzattal. A jó közlekedési lehetőségek miatt ez az átalakulás pozitív hatású Rózsadomb (4. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő módon a védett Duna-parti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú korlátozottan lakó célú - fejlesztések előtérbe helyezése. A térség Duna felőli része nagyon ritkán elöntött árterületté válik. Ebből adódóan állandó létesítményeket nagyon korlátozottan lehet építeni a területre, de alapozva jó közlekedési ellátottságára a terület szabadidős tevékenységek céljára középtávon hasznosítható lenne. A hasznosítást nehezíti, hogy csak a terület egy része önkormányzati tulajdonú, a nagyobb hányada felaprózott hobbykert. A II. Rákóczi út melletti sáv korábbi iparterület átalakulóban van kereskedelmi területté. A terület megközelíthetősége, és logisztikai képessége ezt lehetővé is teszi s a későbbiekben elkészülő Tehermentesítő út is hozzájárulhat az átalakuláshoz. A letelepedő profilok alapvetően nem vonnak el keresletet a kerület belső részeiből, ezért ezt a folyamatot javasolt támogatni Szabótelep (5. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindítása. Középtávon a társadalmi célú rehabilitáció elsődleges hangsúlyt kell, hogy kapjon. Az Ady Endre úttól északra fekvő, családi házas terület (a Védgát utcáig) hosszabb távon egy jelentősebb ingatlanfejlesztés során teljesen átalakulhat. (Az Albertfalvai híd megépülése kapcsán.) Ha ez az átalakulás megtörténik, akkor az önkormányzatnak minimálisan koordináló szerepet kell vállalnia a magánbefektetők és a területen jelenleg élők közötti alkufolyamatban, annak megelőzésére, hogy a területről városi zárványokba vagy ellátatlan vidéki területekre kerüljenek háztartások. Középtávon azonban, a várható infrastrukturális átalakulás

97 előtt a jelenlegi alacsony társadalmi státuszú lakosság segítésére és társadalmi integrációjára kell törekedni horizontális (képzési, foglalkoztatási, szociális, lakhatási) programok segítségével. Az Ady Endre út és az Árpád utca között a kerület legrosszabb státuszú lakótelepe található. A lakótelep szanálása hosszabb távon sem reális elvárás, ezért a további társadalmi lecsúszás megakadályozása érdekében uniós forrásokból a helyi lakosság igényeire épülő szociális városrehabilitációs program indítása indokolt. Az Árpád utcától délre fekvő térségben a társadalmi közeg lassú átalakulásban, a terület fokozatos felértékelődésben van, amelyet megnehezít a többlakásos, udvaros ingatlanszerkezet. A szegényebb családok kiszorulása a területről itt is megfigyelhető, de ezekbe a folyamatokba az önkormányzat, éppen azok lassú, szervezetlen és spontán módja miatt, nem tud érdemben beavatkozni Kertvárosi beépítésű területek Kertváros (2. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A magas lakóterületi érték fenntartása, és a lakossági öntevékenység ösztönzése. A kertvárosi rész amely egyben egy blokkos technológiájú lakótelepet is tartalmaz Csepel egyik legjobb státuszú, beállt lakóterülete. A teleknagyságok, a merőleges struktúrájú úthálózat, az intézményellátottság lehetővé teszi a terület kontrollált besűrűsödését (maximum 4 lakás/telek), többgenerációs, családi házas együttélés megvalósulását. A lakótelepi területen a parkolási problémák rendezésével lehetőség nyílna tetőtér beépítések megvalósítására, amit a lakótelep kedvező adottságai nagyban megkönnyítenek. A tetőtér beépítéssel piaci alapon finanszírozható lenne a jelenleg komoly felújítási igénnyel rendelkező épületek rekonstrukciója Királyerdő (11. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel egyensúlyban A területen eredendően hétvégi telkeket alakítottak ki a századfordulón, és a telek, valamint utcastruktúra ehhez, és a terepviszonyokhoz alkalmazkodott. Ez a tény meghitt hangulatot kölcsönöz a területnek, ugyanakkor nehezen tudja kezelni a motorizációból fakadó kihívásokat. A területnek a természeti értékekkel összhangban kell fejlődnie, figyelembe véve, hogy a kerületben egyedül itt találhatók lakóterületbe ágyazva védett természeti értékek. A városrész közműhiányosságai (közcsatorna hiánya a déli területeken, pormentes utak hiánya szinte a teljes városrészben) részben uniós forrásból, részben pedig a lakossági önerő mozgósításával enyhítendők

98 Közép és hosszútávon a térségben az értékvédelmet kell előtérbe helyezni, és szabályozási eszközökkel biztosítani kell azt a megfelelő beépítési sűrűséget, amely az adottságokkal való összhangnak megfelel. A városrészben nagyságrendileg ember él, ezért szükség van a szolgáltatások bővítésére, javítására, elsősorban egy alközpont létrehozásával a Királyerdei Művelődési Ház szomszédságában. A fejlesztéseket alapvetően üzleti alapon kell biztosítani Döntően lakótelepi területek Csillagtelep (6. városrész) Városrész hosszabb távú stratégiai célja: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi területen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése. A városrész déli részének (Akácfa utcától délre) presztízsnövelése elérhető a lakótelepi infrastruktúra, vagyis a zöldfelületek, a játszóterek és a sportpályák korszerűsítése révén. Ehhez járul hozzá a megnövekedett parkolási igényt kielégítő parkolóhely fejlesztés, amely egyben lehetővé teszi az alacsonyabb lakóépületek emelet és tetőtér ráépítését akár önkormányzati bérlakások formájában. (A tetőtér ráépítés finanszírozni képes a lakóépületek felújítási költségeinek jelentős részét.) Az 50-es években épült egyedi fűtésrendszerrel rendelkező téglaépületek jelentős ingatlanfejlesztési potenciállal rendelkeznek, melynek kihasználásával növekedhet a lakótelep lakosságmegtartó és lakosságvonzó szerepe. Csillagtelep déli részének elérhetőségét is szükséges fejleszteni a lakótelep vonzerejének növelése érdekében. A HÉV vonal déli irányú meghosszabbítása hosszabb távon közvetlen összeköttetést biztosítanának Csepel belvárosával és a főváros további központjaival, míg a tömegközlekedési járatok sűrítése rövid távon javítaná a lakótelepen élők közlekedési lehetőségeit. A lakótelep északi részén található (Akácfa utcától északra eső lakótelepi területek) társadalmi összetételében veszélyeztetett lakótelep részek rehabilitációja kiemelt cél, mellyel meg kell állítani a társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulását. A lakókörnyezet korszerűsítése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális jellegű problémák kezelésére. A Rakéta utcai lakótelep elöregedő korstruktúrája, és a Kölcsey utca környéki családi házas rész elöregedés irányába ható tendenciáját szükséges figyelembe venni, fiatal családok számára a környéket vonzóbbá tenni. A városrész jelenlegi funkciója (lakóterület, és a helyi lakosságot kiszolgáló közszolgáltatások és kiskereskedelmi szolgáltatások) hosszú távon fenntartandó. A fejlesztések meghatározásánál cél, hogy a már jelenleg is a szolgáltatási funkciók tekintetében önmagát ellátni képes városrész esetében a szolgáltatási funkciók bővüljenek, illetve minőségi javításuk történjen meg

99 További figyelmet igényel a kiskereskedelmi szolgáltatások környezetének javítása, kínálatuk minőségi bővítése, egyes további szolgáltatások (pl. pénzügyi, vendéglátói, stb.) telepítése. Szükséges az üzlethelyiségek nagy részének infrastrukturális rehabilitációja. A nem a városrészhez tartozó Kiserdő intézményi zöldterületi fejlesztése során szükséges Csillagtelep létező és tervezett szolgáltatásainak figyelembe vétele, és egymással összhangban való fejlesztése Erdőalja (7. városrész) Városrész stratégiai célja: A Kossuth Lajos utca környéki lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városrész szerkezetébe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra. A városrész nem rendelkezik és középtávon várhatóan nem is fog egységes szerkezettel rendelkezni, ezért cél az egyes területekhez illeszkedő fejlesztések megvalósítása. Erdőalja önálló városként nem állja meg a helyét, funkcióit tekintve szervesen illeszkedik a városközponthoz, hosszú távon annak kibővítéseként tud funkcionálni. A funkciók megtartásának, bővítésének, fejlesztésének esetén azokat összehangoltan szükséges fejleszteni a belvárosi funkciókkal. Ez elsősorban a kiskereskedelmi, vendéglátói szolgáltatásokat jelenti. A Víztorony környezetében található éttermek, szolgáltatók ingatlanjainak nagymértékű rehabilitációja szükséges. A fejlesztések során figyelembe kell venni a szomszédos belvárosi területeken található vendéglátó egységeket, üzletek, kiskereskedelmi szolgáltatások összetételét, és azt egymást kiegészítően szükséges ösztönözni. Középtávon kiemelt cél, hogy a leromlott Kossuth Lajos utca mentén fekvő lakótelep lakásállományának felújítása, állagjavítása megkezdődjön, és a társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulását a kerület intézkedéseivel megakadályozza. A lakóterületi fejlesztések során szükséges figyelembe venni, hogy a Kossuth Lajos utcai lakótelep jellegében és városképi adottságaiban szerves egységet képez mind a szomszédos belvárosi területtel, mind a déli irányban szomszédos Csillagtelep Kossuth utcai lakótelepi tömbjével. Ez utóbbi esetben a két lakótelepi terület társadalmi státusza is azonos. Ezért a lakóépületeket és lakóit érintő infrastrukturális és társadalmi jellegű fejlesztési programjait összehangoltan szükséges tervezni és végrehajtani. A finanszírozási nehézségekkel küzdő sportpálya magánbefektetésekre alapozó, döntően rekreációs és sportcélú hasznosítása középtávon növeli a városrész központi jellegét és presztízsét, s mind az itt lakók, mind a kerületiek, és mind az agglomeráció lakosainak a szabadidő hasznos eltöltéséhez nyújthat korszerű infrastruktúrát. A sportpálya fejlesztéseinél városképileg illeszkedni kell a Béke téri lakótelep igényes, rendezett környezetéhez. A megjelenő rekreációs, szabadidős funkcióknak pedig figyelembe kell venni a lakosság minden korosztályának igényét, és Csepel-sziget viszonylatában kell minőségi szolgáltatásokat nyújtania

100 Erdősor (8. városrész) Városrész stratégiai célja: A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakóterületek presztízsének megőrzése. Az Erdősori városrész meghatározó területe a Szent László utcai (Mázoló u-fémmű u- Szentmiklósi út Acélmű u) és az Erdősor utcai (Szabadság u-akácfa u-tihanyi u) lakótelep, melyek presztízse relatív magas a lakótelepi lakások alacsony fenntartási költségei következtében. A kerületrész adottságai alkalmasak ahhoz, hogy fiatal, aktív kereső családokat vonzzanak a kerületrészbe. Erre alkalmas az Erdősor utcai területen levő két nagy beépítetlen terület, (Csikó stny.-volt általános iskola és Cirmos stny.-volt Pedagógusszálló) melyen a tervek szerint lakóingatlan fejlesztés valósul meg kapcsolódó közösségi terek kialakításával, valamint lehetőség van mélygarázs fejlesztésre a megnövekedett gépkocsi tulajdon parkolási és garázsproblémáinak megoldására. Az új építések mellett szükséges középtávon a meglévő lakóépület állomány felújítása, elsősorban az Erdősor utcai lakótelepen. Ez az új fejlesztésekhez illeszkedően tudja az egységes városképet, és a terület presztízsének megőrzését biztosítani. A sétányokon egybetervezett lakótelepeknél a forgalmi rend és parkolás rendszeres felülvizsgálata tovább folyik, melynek elvei: több lakóépület közei parkoló elhelyezése szükséges folytonos és folyamatos (akár egyirányú) forgalom biztosítása tűzoltó, mentő, eseti szállítás stb. gépkocsik akadálytalan közlekedésének megoldása Az önkormányzatnak a parkolási koncepció mentén biztosítani kell a lakóterületek (és a kiemelt központi területek) növekvő számú álló gépjárműveinek elhelyezést. A Kiserdő önkormányzati határozatba foglalt rekreációs célú fejlesztése a szabadidő minőségi eltöltését teszi lehetővé mind az Erdősori, mind a Csillagtelepi városrészek számára. A Kiserdő funkcióinak tervezése során figyelembe kell venni a városrészben és Csillagtelepen már meglevő funkciókat, és azokat egymással összehangoltan szükséges kialakítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztések során a megfelelő nagyságú zöldfelületi rész megőrzésére és lakosság számára elérhetővé tételére. A fejlesztések a Kiserdő vonatkozásában a területhasználókat illetően minőségi cserét fog eredményezni. Az Erdősor Csillagteleppel határos északi területén családi házas rész található, ahol a relatív alacsony ingatlanárak fiatal családok számára is elérhetőek, ami lehetőséget biztosít családi házak vásárlása és felújítása révén magasabb presztízsű lakhatási körülmények kialakítására Királymajor (12. városrész) Városrész stratégiai célja: A közösségi terek, közösségi infrastruktúra megújításával a lakótelep minőségi korszerűsítése. A lakótelep szerkezeti és elhelyezkedési adottságai kedvezőek, melyekre építve minőségi fejlesztés valósulhat meg a kerületrészben. A lakásállomány megújításával, a közösségi köz

101 pont kereskedelmi szolgáltatásainak bővítése, a közterületek és épületek állagának javítása révén növekszik a lakótelep vonzereje. A városrészben is szükséges a megnövekedett gépkocsi állományt figyelembe véve a parkolási lehetőségek növelése, mely nem terheli meg az amúgy is zsúfolt hatást keltő lakótelepen a rendelkezésre álló zöldfelületi, szabadidős területeket. Királymajor városrész szervetlenül illeszkedik a városi szövetbe, mely közép, hosszabb távon nem változtatható, adottságként kell kezelni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Királymajor önmagában nem életképes város, a szolgáltatási funkciók fejlesztésénél a Kertváros városrész szolgáltatás ellátásával összhangban kell a döntéseket meghozni. Jelenleg is szerves egységet képez környezetével a funkcióellátást tekintve, Királymajor és Kertváros környező területeinek szolgáltatásai egymást kiegészítik, mely egyensúly a továbbiakban is fenntartandó. A kerületet határoló Duna-parti szakasz kedvező rekreációs, szabadidős célú hasznosítása révén a kerületrész státusza emelkedhet. A Duna-parti szakasz fejlesztését is Királyerdő városrésszel közösen szükséges megtervezni és végrehajtani, mindkét városrész lakói számára minőségi vendéglátási, és szabadidő eltöltési lehetőségeket tud biztosítani, és egyben hozzájárulhat a minőségi zöldfelületek területének növekedéséhez A kerületrészeken átívelő fejlesztési elem Ráckevei-Soroksári Dunaág Városrész hosszú távú stratégiai célja: Az RSD partjának szabadidős, turisztika jellegű fejlesztése, harmóniában a természeti környezet védett értékeivel. A Ráckevei-Soroksári Dunaág fejlesztésének két alapvető célja: a vízminőség javítása és a part menti sáv rekreációs célú hasznosítása. Az előbbi tekintetében jelenleg áll kidolgozás alatt 4 érintett budapesti kerület (IX, XX, XXI, XXIII) és a Csepel szigeti települések részvételével egy uniós pályázat Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása címmel. A projekt négy fő beavatkozást tartalmaz: Iszapkotrás és elhelyezés: a feladat volumenének meghatározása januárjáig megtörtént. Tervezés és egyeztetés alatt áll a zagytározók helyének meghatározása. Szennyezőanyagok parti sávból való kivezetése: elsősorban a parti sávban lévő üdülőkből származó szennyvizek elvezetése. (Elsősorban a XXI. Kerület alatti szakaszokon) Átvezetés: A Dél-pesti Szennyvíztisztítóból származó szennyvíz átvezetése a Nagy- Duna ágba Tassi műtárgy rekonstrukciója A vízminőség javításán felül a rekreációs potenciált hordozó terület olyan típusú használatra alkalmas, amely környezetkímélő, természetközeli turisztikai, és szabadidős kínálatot biztosít. Kizárólag közpénzekből ugyanakkor a terület hasznosítása nem megoldható, ezért korlátozott

102 tőkebevonásra van szükség. A tőke elsősorban a vízi és kerékpáros közlekedés fogadási pontjaiként szükséges infrastruktúra megteremtésében játszhat szerepet, valamint a területen szintén megtalálható termálvízkincs kiaknázásában. A területen lakásépítés alapvetően nem kívánatos, azonban az érvényes szabályozási terv bizonyos területeken lakáscélú beruházást engedélyez. Ennek megfelelően a Csepeli Strandtól délre eső területrészen mintegy 180 lakás építésére elvi építési engedély van érvényben

103 5.3 A stratégiai belső összefüggéseinek vizsgálata Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Budapest-Csepel a főváros XXI. kerülete. Ennek megfelelően önálló településszerkezeti tervvel, valamint az azt jogszabály szerint alátámasztó koncepcióval nem rendelkezik. A település szerkezeti terv fővárosi szintű (Fővárosi Szabályozási Keretterv), koncepcionális hátteret fővárosi szinten pedig a főváros hosszú távú fejlesztési terve, valamint középtávú stratégiai terve (Podmaniczky program) szolgáltat. Budapest-Csepel nem a településszerkezeti terv alátámasztása érdekében, hanem a fejlesztések koncepcionális megalapozása érdekében rendelkezik Hosszú távú ( ra kiterjedő) stratégiai tervvel, valamint ágazati koncepciókkal. Ezen programok és stratégiák azonban alapvetően nem település szerkezet irányultságúak, tehát az kidolgozásának szempontrendszerével nem harmonizálhatók. Az illeszkedés vizsgálata ezért elsősorban a fővárosi és kerületi szintű településszerkezeti és szabályozási környezettel való összhangra kell, hogy kiterjedjen. 12. Ábra: Budapest XXI. Kerület Csepel önkormányzata jóváhagyott és folyamatban lévő szabályozási tervei Jóváhagyott szabályozási tervek: Folyamatban lévő szabályozási tervek: