98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet. a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról

Átírás

1 98/2009. (VII. 30.) FVM rndlt a borkészítésr alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról A szőlőtrmsztésről és a borgazdálkodásról szóló év XVIII. törvény 57. (1) bkzdés c) pontjában kapott flhatalmazás alapján, a földművlésügy és vdékfjlsztés mnsztr fladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rndlt 1. -ának a) pontjában mghatározott fladatkörömbn ljárva a kövtkzőkt rndlm l: 1. Ez a rndlt szabályozza a borkészítésr alkalmas szőlő, amly a Vts vnfra fajhoz tartozk, vagy a Vts vnfra faj és a Vts nmztséghz tartozó gyéb fajok krsztzéséből jött létr, osztályba sorolását és az osztályba sorolás érdkébn végztt vzsgálatokat. 2. (1) A szőlőtrmsztésről és a borgazdálkodásról szóló év XVIII. törvény 5. (2) bkzdés alapján az osztályba sorolásra javaslatot tvő Szőlőfajta Használat Bzottság (a továbbakban: SZHB) az agrárpoltkáért fllős mnsztr (a továbbakban: mnsztr) szakma tanácsadó, vélményző tstült. (2) Az SZHB 12 tagból áll. Tagjat - dértv lnökét, lnökhlyttsét és ttkárát - a mnsztr a szőlőtrmsztés és borászat tkntélys szakmbr közül három évr nvz k. 3. (1) Az SZHB ttkára az SZHB ülését lgalább évnt gyszr, d a tagok lgalább gyharmadának írásbl kérés alapján 30 napon blül kötls összhívn. (2) Az SZHB ülésénk naprnd pontjara az lnök tsz javaslatot. A javasolt naprnd pontokat tartalmazó mghívót a ttkár küld k az ülés napját mglőzőn lgalább 10 munkanappal. (3) Az SZHB ülés akkor tknthtő határozatképsnk, ha a tagok lgalább kétharmada az ülésn mgjlnk. (4) Az SZHB javaslatának lfogadásához a jlnlévő tagok gyszrű többség szükségs. (5) Az lnök az lfogadott javaslatról az ülést kövtő 15 munkanapon blül tájékoztatja a mnsztrt. 4. (1) Az osztályba sorolt fajták jgyzékét az 1. számú mlléklt, a 6. (3) bkzdés szrnt trmsztés alkalmasság vzsgálatokhoz használható összhasonlító fajták jgyzékét pdg a 2. számú mlléklt tartalmazza. (2) A fajtajgyzék módosítására rányuló javaslatát az SZHB a mnsztrnk küld mg. 5. (1) A borkészítésr alkalmas szőlőfajtákat a borszőlőfajta trmsztés alkalmasságát fgylmb vév kll osztályba soroln. (2) Állam lsmrést kapott borszőlőfajta a 6. (3) bkzdésbn mghatározott vzsgálatok nélkül s osztályba sorolható.

2 6. (1) Trmsztés alkalmasság szrnt a borkészítésr alkalmas borszőlőfajtákat ngdélyztt és dglnsn ngdélyztt katgórába kll bsoroln. (2) A szőlőfajták osztályba sorolásánál az SZHB javaslatot tsz a fajtanév sznonm nvér, továbbá arra, hogy a fajta a borkészítésn kívül mlyn más célra (csmgszőlő, mazsolakészítés, párlat-lőállítás, gyéb) használható fl. (3) Osztályba nm sorolt, borkészítésr alkalmas szőlőfajta csak a 3. számú mllékltbn mghatározott trmsztés alkalmasság vzsgálat rdmény alapján sorolható osztályba. Egy szőlőfajta osztályba sorolását a vzsgálat mgndulását kövtő gymás után öt trmőév után lht kérlmzn. (4) Az olyan szőlőfajtákból lőállított borászat trmékk, amlyk stébn a (3) bkzdés szrnt vagy állam lsmrésr történő bjlntés alapján végztt vzsgálatok vannak folyamatban, a vzsgálat dj alatt, osztályba sorolt szőlőfajtának kll tkntn. (5) A (3) bkzdés szrnt bnyújtott kérlm alapján az osztályba sorolásra a Mzőgazdaság Szakgazgatás Hvatal tsz javaslatot az SZHB részér a trmsztés alkalmasság vzsgálat rdménynk összgzés smrttésévl. (6) A borszőlőfajta állam lsmrésr történő bjlntés alapján végztt vzsgálatokat a (3) bkzdésbn mghatározott vzsgálatokkal gynértékűnk kll tkntn. 7. (1) Ez a rndlt a khrdtését kövtő napon lép hatályba. (2) A borkészítésr alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 104/2004. (VI. 3.) FVM rndlt, valamnt a Szőlőfajta Használat Bzottságról szóló 39/2001. (V. 14.) FVM rndlt hatályát vszt. 8. Ez a rndlt a mzőgazdaság pacok közös szrvzésénk létrhozásáról, valamnt gys mzőgazdaság trmékkr vonatkozó gyd rndlkzéskről ("az gységs közös pacszrvzésről szóló rndlt") szóló, októbr /2007/EK tanács rndlt végrhajtásához szükségs rndlkzéskt állapítja mg.

3 1. számú mlléklt a 98/2009. (VII. 30.) FVM rndlthz Borszőlőfajták osztályba sorolása Magyarország Osztályozás Egyéb flhasználás Fajtanév Engdélyztt Idglnsn ngdélyztt Mgjgyzés Csmg szőlő Földrajz jlzéssl llátott borpárlat Aszalásra Egyéb Fhérborszőlő-fajták Algoté Arany sárfhér Bacchus Bánát rzlng Banca Blaur Slvanr Bouvr Buda Chardonnay Chasslas Crfandl Csabagyöngy Csrszg fűszrs Csllám Csomorka Dmjén E.Cs.18 (Altta) EB.10 (Vktor) Ehrnflsr Ezrfürtű Ezrjó Furmnt Gnrosa Gsztus Gohér Goldburgr Göcsj zamatos Gyöngyrzlng Hárslvlű Irsa Olvér Jádorvány Jublum 75 Jublumsrb Juhfark K.35 (Huréka) Kabar Karát Kék bakator

4 Kéknylű Krnr Králylányka Kocss Irma Kora pros vltlín Korona Kövérszőlő Kövdnka Kunbarát Kunlány Lakhgy mézs Lányka Mátra muskotály Mlon Mézs Muscadll Nktár Nosztor rzlng Odyssus Olasz rzlng Orannstnr Orphus Ottonl muskotály Palatna Pátra Plso Prltt Pnot blanc Pnts Pros bakator Pros szlanka Pros vltlín Pozsony fhér Pölösk muskotály Rajna rzlng Rfrén Rzlngszlván Rozála Rózsakő Sárfhér Sárga muskotály Sauvgnon Schurb Smllon Szrém zöld Szrén Szürkbarát Táltos Tramn Trlla Úrrét Vérts csllaga

5 Vktóra gyöngy Vllard blanc Vognr Vulcanus Zalagyöngy Zfír Zngő Znt Zéta Zus Zöld szagos Zöld szlván Zöld vltlín Vörösborszőlő-fajták Albrnt Alcant bousht Bíbor kadarka Blauburgr Blaur Frühburgundr Cabrnt franc Cabrnt sauvgnon Csókaszőlő Domna Dornfldr Duna gyöngy Gamay nor Hamburg muskotály Kadarka Kármn Kékfrankos Kékoportó Kurucvér Magyar frankos Mdna Mnor Mrlot Nro Pannon frankos Pnot nor Prokupac Rubntos Sagrantno Syrah Szntlőrnc Tannat Ttán Tzán Turán Vranac Zwglt

6 Az gys fajták sznonm lnvzés Fhérborszőlőfajták Arany sárfhér Pros bakator Izsák, Izsák sárfhér, Fhér dnka, Némt dnka, Huszár szőlő Bakar rózsa, Bakator roug, Bakatortraub Vörösborszőlő-fajták Cabrnt franc Hamburg muskotály Carbnt, Carbont, Carmnt, Gros Cabrnt, Gros Vdur, Kabrn fran Mszkt hamburgszk, Muscat d Hambourg, Muscat d Hamburg, Moscato d Amburgo, Muszkat gamburgszkj Buda Chardonnay Chasslas Buda zöld, Zöld buda, Zöldszőlő, Zöldfhér Chardonnay blanc, Krklvlű, Morllon blanc, Ronc blé Chasslas blanc, Chasslas doré, Fhér gyöngyszőlő, Fhér Fábánszőlő, Wssr Gutdl, Chasslas dorato, Fndant blanc, Saszla blaja, Chrupka bla. Kadarka Kékfrankos Kékoportó Fkt buda, Jn fkt, Kadar, Törökszőlő, Gamza, Cstrska, Szkadarka, Kadarka nra, Ngru moal Blaufränksch, Blaur Lmbrgr vagy Lmbrgr, Lmbrgr, Francona, Frankovka, Frankovka modra, Moravka Portugzr, Blaur Portugsr, Porthogs, Portugalskè modré, Modry Portugal, Portugas blu Crfandl Pros crfandl, Késő pros, Crfa, Zrfahndlr, Zrfandlr roug, Zrjavna. Pnot nor Kék burgund, Kék ksburgund, Kék ruland, Blaur Burgundr, Pno csrnüj, Pnot crn, Pnot nro, Pgnola, Pnot Tnto, Rulandsk modr, Savagnn nor Csabagyöngy Prla Czabanska, Prla d Csaba, Prl d Csaba, Prl von Csaba, Zsmcsug Szaba, Vngrsk muskatn rannüj, Parl of Csaba Syrah Shraz, Marsann nor, Srn nor, Blaur Syrah, Srac Csomorka Ezrjó Csomor, Szdrkény fhér, Gyüd fhér Korpona, Tausndachtgut, Tausndgut, Trummrtraub, Szadocsna, Kolmrflr Szntlőrnc Zwglt Sant Laurnt Rotburgr, Zwgltrb, Blaur Zwgltrb

7 Furmnt Gohér Hárslvlű Irsa Olvér Juhfark Kéknylű Králylányka Kora pros vltlín Kövérszőlő Kövdnka Lányka Olasz rzlng Ottonl muskotály Palatna Pnot blanc Pros vltlín Pozsony fhér Zapfnr, Szgt, Som, Pospl, Moslavac bjl, Moslr, Furmnt banco. Guhér, Körtszőlő, Sárga gohér, Török gohér, Zöld gohér Lndblättrg, Lpovna, Fulls d tllul, Garszlvljü Irsa, Zolots, Muskat Olvér, Zolotsztüj rannüj Mohács, Fhérboros, Tarpa, Lämmrschwantz. Blaustänglr Dános lányka, Erd sárga, Ftasca rgal, Galbna d Ardal Ks vltln, Pros malvaza, Epr szőlő, Frührotr Vltlnr, Vltlnr roug précoc, Malvasa rossa, Crvna Babovna, Vltlnsk crvné Skoré Grasa, Grasa d Cotnar Stnschllr, a Ruzsca, a Kamna dnka, a Dnka crvna, a Dnka mala, a Dnka rossa Lányszőlő, Mädchntraub, Dvcnsk hrozno, Ftasca alba Wlschrslng, Taljanska grasvna, Rslng Italn, Rzlng Vlassky, Nms rzlng. Muscat Ottonl, Muskat Ottonl, Mszkt Otonl. Augusztus muskotály, Prm Fhér burgund, Wssr Burgundr, Pnot banco, Pnot bluj Nagyságos, Somszőlő, Flschtraub, Vltlnr roug, Vltlnszk rozovj, Vltlnské crvné Czétény, Czétény fhér

8 Rajna rzlng Rzlngszlván Sárga muskotály Sauvgnon Smllon Szürkbarát Tramn Zöld szagos Zöld szlván Zöld vltlín Wssr Rslng, Rzlng ryzsky, Rslng blanc, Rslng rnano banco, Rslng d Rha, Johannsbrgr, Rslng Müllr Thurgau, Rzvanac, Müllr Thurgau blanc, Müllr Thurgau bjl, Rvanr Muscat Lunl, Muscat d Lunl, Muscat blanc, Muscat d Frontgnan, Muscat bélüj, Muskat wssr, Muscat zlty, Moscato banco,wlr Muscat Sylvanr, Wssr Sauvgnon, Sauvgnon banco, Sovnjon, Sauvgnon bjl, Sauvgnon Blanc Smllon wssr, Smllon blanc, Smllon banco, Ptt Smllon. Pnot grs, Ruländr, Auvrgans grs, Pnot grgo, Burgund szürk, Graumönch Rotr tramnr, Tramn crvné, Savagnn ros, Tramnr rosso, Tramnr, Gwürtztramnr Zöld muskotály, Dcs szagos, Pécs szagos Grünr Sylvanr, Sylvánsk zlné, Sylvanr vrd, Slvanc zln Grünr Muskatllr, Vltlnské zlné, Valtlnr vrt, Ranfol wssr, Wssr Vltlnr, Ranfold banco, Valtlnr blanc, Fhérhgy, Grünr vltlnr

9 2. számú mlléklt a 98/2009. (VII. 30.) FVM rndlthz Szőlőfajta kísérltk összhasonlító fajtának jgyzék Szőlő fajtacsoport Választék Összhasonlító fajta szrkzt 1. Fhérborszőlő 1.1. vnfra fajták Arany sárfhér, Buda, Chardonnay, Csrszg fűszrs, Ezrjó, Furmnt, Hárslvlű, Irsa Olvér, Juhfark, Králylányka, Kövdnka, Lányka, Olasz rzlng, Ottonl muskotály, Pnot blanc, Rajna rzlng, Rzlngszlván, Sauvgnon, Sárga muskotály, Szürkbarát, Tramn, Znt, Zöld vltlín 1.2. rzsztns Banca, Csllám, Kunlány, Zalagyöngy fajták 2. Vörösborszőlő 1.1. vnfra fajták Bíborkadarka, Cabrnt franc, Cabrnt sauvgnon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Mrlot, Pnot nor, Turán, Zwglt 1.2. rzsztns fajták Duna gyöngy, Mdna

10 3. számú mlléklt a 98/2009. (VII. 30.) FVM rndlthz Borkészítésr alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásához szükségs trmsztés alkalmasságának vzsgálat módszr A kísérlt célja, hogy trmsztés-alkalmasság vzsgálatokkal mgtrmts a szőlőfajták osztályba sorolásának objktív lhtőségét. A kísérltk a céloknak akkor fllnk mg, ha bztosítják az rdményk összhasonlíthatóságát (lgalább adott trmőtájon blül) és a kísérlt célra mgfllő mnnységű trmés btakarítását. I. Kísérlt ülttvényk létsítés 1. Általános fltétlk: A mgalapozott vélményhz, gyazon vzsgálatba vont fajta stébn, a trmőtájon (közgazgatás gységn) blül, a szőlőkultúra mértétől függőn 1-3. azonos módon bállított kísérltr van szükség. Kísérlt ülttvényt létsítn csak a szőlő trmőhly katasztrbn I- II/1-2 osztályú mnősítéssl rgsztrált trültkn lht. A trültkt úgy kll kválasztan, hogy éghajlat és fkvés tknttébn az adott trmőtájat msszmnőn rprzntálja. A tlpítőnk a kválasztott trültr rndlkzn kll Talajalkalmasság és alaptrágyázás szakvélménnyl. A létsítndő fajtakísérlt ülttvény fajtánként (vzsgálatba vont fajta) lgalább 0,5 ha-os lgyn. 2. Tlpítés rndszr: A kísérltb vont szőlő tnyésztrülténk és az alkalmazott tőkművlésmódnak gy adott trmőtájon blül közl azonosnak kll lnn. Az alkalmazott tőkformát a vzsgálatba vont, lltv az összhasonlító fajta génynk mgfllőn kll mgválasztan. Hktáronként tőkszám tő/ha. Alkalmazható tőkművlésmódok: a) középmagas kordon; b) rnyő-, lltv Guyot-művlés; c) Mosr, lltv Sylvoz kordon; d) gys függöny. 3. Összhasonlító fajta: A vzsgálatokba vont fajta trmsztés-alkalmasság vzsgálatához a kísérlt ülttvény 20%-át ktvő nagyságrndbn összhasonlító fajtát s tlpítn kll, a vzsgálatba vont fajtával azonos fltétlk mlltt úgy, hogy a kísérlt fajtának az összhasonlító fajtával gyk oldalon érntkzzn. Több kísérlt fajta gydjű tlpítés stén a kísérlt és összhasonlító fajtákról lrndzés vázrajzot kll készítn. Összhasonlító fajta (fajták) céljára az adott trmőtáj trültén nagyobb mértékbn ltrjdt, a vzsgálatba vont fajta várható szőlőtrmsztés és borászat értékéhz lgközlbb álló fajtát (fajtákat) kll kválasztan. 4. Szaporítóanyag bztosítása: Tlpítésr gazolt származású, llnőrzött, lhtőlg tsztltn vírusmnts szaporítóanyag használható fl. 5. Tlpítés lőkészítés, tlpítés: Amnnybn a trültn az ülttvény létsítését mglőzőn mlorácós bavatkozásra van szükség, azt a vonatkozó lőírásoknak mgfllőn lkészíttt mlorácós trv alapján kll lvégzn.

11 A tlpítés lőtt alaptrágyázásnál a Talajalkalmasság és alaptrágyázás szakvélmény javaslata alapján kll ljárn. A lndő kísérlt ülttvény növényállománya kgynlíttt lgyn. 6. Tlpítésk ápolása trmőkorg, támrndszr építés: A tők-művlésmódra jllmző trmőalapok a tlpítést kövtő 4. év végér tljs mértékbn kalakíthatók lgynk. A támrndszr építést zért úgy kll ütmzn, hogy a szőlőnövényk nvlését, a trmőflült kalakítását mlőbb lhtővé tgyék. A kválasztott művlés rndszrnk mgfllő támbrndzést úgy kll mgépítn, hogy a funkcóját az ülttvény tljs élttartama alatt képs lgyn llátn. A fatal ülttvény évs ápolásánál fokozott gondossággal kll ljárn. Az évnt stlgsn flmrülő tőkhányokat fajtaazonos szaporítóanyaggal pótoln kll. A sorközök gyommntsségét a tljs vgtácós dő alatt mchanka művléssl (kultvátorozás) bztosítan kll. A mély trmőrétg kalakítása és a csapadék jobb mgtartása érdkébn ősszl gy mélybb művlést s végzn kll. A soraljak gyommntsn tartása az ntgrált szőlőtrmsztés lvnk mgfllőn történk. A növényvédlmt az ntgrált növényvédlm tchnológa lvnk mgfllőn kll lvégzn már a nm trmő korban s. A fatalkorú ülttvénykn a mtszést és a zöldmunkákat a kválasztott tőkművlésmódnak mgfllőn, mgkülönböztttt gondossággal kll lvégzn úgy, hogy azok 5 évs korukra trmőképsk lhssnk és a fajtaértéklés kzdtét vhss. II. A kísérlt ülttvényk trmőkorú ápolása A tőkénként rügytrhlést a vzsgálatba vont fajta sajátosságanak mgfllőn, a tnyésztrült fgylmbvétlévl kll mgállapítan. Ugyanazt a rügytrhlést kll alkalmazn az összhasonlító fajta stébn s. Az összhasonlíthatóság matt gyazon vzsgálatba vont fajta mndn kísérltébn azonos vagy közl azonos trhlést kll alkalmazn. Az ülttvénykkl szmbn lvárható a vékony, szllős, cm-nél nm szélsbb lombfal bztosítása. A kísérlt parcllák szürtét mndn stbn kézzl kll lvégzn. A szürt dőpontját a kísérlt jllg határozza mg. III. A fajtakísérlt krtébn vzsgált paramétrk 1. Fnológa mgfgylésk: a) a fakadás kzdt; b) a vrágzás kzdt; c) a vrágzás vég; d) a kötődés mérték (szövgs fljgyzés a fürttsztulás után); ) a zsndülés kzdt. 2. Szürt adatok: a) a szürt dőpontja; b) a fürttrmés mnnység (kg/m 2 ); c) a must cukortartalma (magyar mustfokban és g/l-bn mgadva, szabvány szrnt módszrrl mghatározva); d) a must ttrálható savtartalma (g/l); ) rothadás százalék (bcsült érték). 3. Egyéb adatflvétlzésk: a) Vszonylagos fagytűrés (fagykáros évkbn smétlésnként 10 db vssző rügynk átvágásával mgállapított, a főrügykr mgállapított %-os érték); b) a tőkék gészség állapotára, a btgségkkl, kártvőkkl szmbn érzéknységr vonatkozó szövgs fljgyzésk.

12 A szürt paramétrkt vzsgálatba vont, lltv összhasonlító fajtánként külön-külön, kísérlt szürt krtébn határozzuk mg. Mzovnfkácós borkészítésr fajtánként 2 x 500 kg szőlőt kll külön-külön szürtln és fldolgozn. IV. Borkészítés ljárás mghatározása A borkészítés ljárást az lső szürtt mglőzőn kll rögzítn, és lhtőség szrnt, a kísérlt tljs dőtartama alatt azonosan kll végzn. A borok másodk fjtés után kll a szükségs analtka vzsgálatokat lvégzn: a) alkoholtartalom, b) összs xtrakt, c) cukor, d) cukormnts xtrakt, ) ttrálható sav, f) llósav, g) szabad- és összs SO 2, h) összs polfnoltartalom, ) ph-érték, vörösboroknál továbbá j) színntnztás (E420 nm + E520 nm), k) színárnyalat (E420 nm/e520 nm), l) antocann tartalom, m) lukoantocann tartalom, n) rzvratrol tartalom, o) dglükozd tartalom. Érzékszrv bírálat: 100 pontos rndszr szabálya szrnt.