((P A. 69'6 5.0 B. erdcil6s elcitt 40'3 16'0 B. Ez az osszedllitds

Átírás

1 '( tr"-' v i.\i &/r/t i {;r:dv6t nu lrs,r) y'lr - lfz lf Erdcjl6si kisdrletel< I ta ((P A. 69'6 5.0 B. erdcil6s elcitt 40'3 16'0 B. Ez az osszedllitds Alakosztdlyok szerint: TD 8.7 4' '1 15'7 0'3 24'2 0'2 >> is mutatja az A terulet torzseinekedvezdbb csoportosuls.sdt, valamint az.erdcjl ssel kapcsolatos azt a torekv st, hogy a II. csoport uralkod6 torzseit az L 6s III. rovdsdra szaporitsuk, vagy alakosztdlyok yrerint - az rz tcirzsek szhmat emeljtik a tdbbiek kiszoritdsival, csakflogy hatirozottabb jelleget ez a trirekvds az erdd16sek kezdetdn meg nem tilthet, mivel ezt a celt csak lassankent 6s fokozatosan rhetjuk el. Az elsci osszeallftas mutatja az I. 6s III. osztdly csdkkends6t a ll. javhra, mig az elnyomott fak olo-a majdnem vdltozailan. A mdsodikbdl kivehetci az a 6s p tdrzsek pirtoldsa 6s a hibds alaku y 6s D, valamint a beteg torzsek kiszoritrisa. Az e torzsek r szesed6se m69 nem cscikkent, ezek kivdgdsa tulnagy hdzagot adott volna, azonkfvtl ezek j6 16sze felnyesds utjan az u oszthlyba lesz juttathatd. A fentebbi apri,lekos boncoigzrtls tal6n feleslegesnel< 6s trils*gris szrjrszhlhasogatasnak ttinhetik fel, arrndl!s inkabb, mert a vele.ialtl sr.rk szamitds nagyon idtjrabld munka. De ne feledjuk, hogy az ennyire r s;z*.letezcj eljardst csak arhnylag kevds szhmu teruletnel fogjuk alkalrnazni, itt pedig szuksdg van reh, mert e ndlkul nem kaphatunk tiszta ds hat*.- rozott k pet arrdl a befolyasrdl, amit az erddlds kulcinbozo m6dja s foka gyakorol a thk tomeggyarapoddsara es a torzsnek es koronanak fejlodesdre, pedig csak ennek a befolyasnak pontos ismerete vezethet az erdo16s legcelszerubb m6djdnak meg6ilapftdsdra. F 12'3 23'B qx fi'1 0,'. /t, 0'4 > Florisztikai tan u lmanyok a szabedi m. kir. erd6szeti k ise rletitelepen, SZnrctraARY FERENC-t6I. A szabddi erddszeti kiserleti telep letesft sdnek legelsd iclejeben mdr szo voit arrdl, hogy a fdsitdsi munkalatokkal kapcsolatosan a telep 6s ktirny kdnek fldrdja is tanulm6nyozhs thrgyilh t6tess k 6s a tov6bbi tudomdnyos kutatdsok c6.ljhra nelkulrizhetetlenul sztiksdges rendszeres novenygytijtemeny osszedllitasa is megkezdessdk. E torekv6srdl szdmot ad Pdch a szabddi telep ismertet6sercjl szdld legelsci cikk6lren --- a munka kivitele azonban mindannyiszor a kezdet nehdzsdgein szenvedett liajdtcir*st. Az erdeszeti kis rleti tigy szervez6s6vel

2 I to Szakmdry Ferenc s a szabddi telepnek a gorgdnyszentimrei krilsd kisdrleti dllomdshoz trirtdnt beoszthshval, nemkulonben az eg6sz szemdlyzetnek vhltozhshval egyrittjhro fennakadb.sa a megszokott munkarendnek, majd a telep megnagyob_ bitasdval tnegndvekedett munkakdr - fdk6ppen pedig a korlatolt szdmu szem6lyzet sokoldaru erfogrartsdga mindmegannyi oka rett annak, hogy a ndvdnytani tanulmdnyok az utdbbi idcjben egdszen leszorultak a munk6- latok rendjd16l. Kozponti allom6sunk vezetdjdnek rendelkez6se folytan azonban a telep florisztikai tanulmdnyozitshnak megszakadt fonala ez id6n ujbdl felvdtetett, megdllapittatvdn, hogy a m g be nem fejezett tanulm6nyok folytathsahoz 6s kie96szft6sehez, egyszersmind pedig a telep6rnek a nciv6nygyiijtesre val6 kioktatds hhoz Lopussny Korn6l m. kir. f6erd sz krjzremtikriddse is biztosfttass k. s az a ko^rrm6ny, hogy Lopussny a feradatra keszsegesen vdllalkozott, s sz6leskdrii botanikai tuddsaval - harminc 6ves folytonos buvfrkodds mellett szerzett gazd,ag tapasztalataival, a munk6latok sikerdhez hozzhihrulni szdnddkozott, azzal a v6rmes rem nynyel kecsegtette 6llomdsunkat, hogy egy nagyjelentdsdgii 6s rendkfvtil 6rt6kes tudomdnyos munkdval gazdagithatjuk szakirodalmunkat. Sajnos, hogy k6zbejdtt akadhlyok folytdn a sz p tervnek kivitele ezuttal is csup6n a megkezdes stddiumaba juthatott s a novdnygyrijtds folyt athsa, valamint a telep ndv nyvildgdnak a lehetdsdgig vald teljes determ inhcioja md.r csak a j6v6 vre maradhatott. A tervbe vett havonkdnti kirdndulis ugyanis csak k6t izben, mijus 6s junius hdnapok utdljdn tcjrtdnhetett s csakis rovid k6t-k6t napra. Ez az idd bppen elegendci vort arra, hogy a szab6,di tglep 6s kdrpy6k6nek _ teh6t a l!e45iseg egyik jellegzetes viddk6n.r..i[epzelhetelen dus 6s vdltozatos florhiht a szakdrtd szeme megcsod hlia, abban a rendelkez sre 6llott meghathrozo konyvek* segdlydvel bong szs zen - Lopussnynak b6mulatos tuddsdban nagy erdekr6d6sser gycinyorkodjek, de m6ryre hat6 tudom6nyos munkdlkoddst egy-egy ilyen sietci kirandul6s alatt kifejteni, k6sz eredm6nyt felmutatni merdben lehetetlensdg volt. A tovabbi kir6ndulasokat Lopussny hivatali lekcitottsdge meghiusf totta s az ez id6n el rt eredm6ny16l csup6n annyival szdmolhatok be, hogy: a novdnygylijt6shez szriks ges felszereldsek beszereztettek, a telepcir a novdnygyrijtdsbe bevezettetett, a kis6rlilti diiomisegycserey_f6lemeghat6rozova Iettell6t tett kdt rendbeli kirdndrildsunk alkalm hval a lcctvetkez6, akkor thjt virhgz' s ktinnyebben megdllapfthatd nciv6nypeldanyokat sikertilt feljegyeznem. (A csal6dok 6s fajok a Cserey-f6le szdmozhs szerint*vannak sorozva.) * Dr' Cserey Adolf, Hazslinszky Frigyes, Fuss Mihd.ly, hatarozoi" W6nsche ottd meg-

3 Florisztikai tanulm6nyok a szabddi m. kir. erddszeti kis6rleti telepen 117 XV. Graminaceae. Juss. XVl. Cyperaceae. Juss. XVIII. Iuncaceae. Berth. XIX Liliaceae. DC. VL Alopecurus pratensis. L. VIII. Phleum (t6bbfdle meghatdrozatlan faj). XII. Setaria glauca. P. B. XIV. Stipa pennata. L. XVI.'ngioitis vulgaris. With. XX. Phragmites communis. Trin. XXII. Cynodon Dactylon. P. XXIII. Avena (meghatdrozatlan) XXVII. Koeleria cristata. P. XXXI. Festuca amethystina. Host. XXXVII. Poa compressa. L. > pratensis. L. >> annua. L. XLI. Bromus arvensis. L. >, mollis. L. > inermis. Levs. J o (m g tobbf6le megh. faj) XLV. Triticum cristatum. L. >) repens. L. XLVI. Lolium perenne. L. IX. Carex praecox. Jacq. > humilis. Leys. II. Luzula campestris. DC. ' III. Lilium martagon. L. I VI. Muscari comosum. Mill. XII. Ornythogallum narbonense. L. )> umbellatum. L, XV. Alium flavum. L. > atropurpureum. WK. officinalis. L. L. I. convolvulus arvensis. L. IV. Echinospermum rapula. Lehm. VII. Anchusa Barrelieri..Vilm. > officinalis. L. X. Nonnea pulla. DC. XIII. Lithospermum purpureo- ''il coeruleum. L. XV. Cerinthe rninor. L. XVI. Echium vulgare. L. XXl. Smilaceae. R. Br. L Asparagus XXIV. Iridaceae. R. Br. Ill. Iris pseudoacurus. xxvll. convolvulaceae Juss. xxlx. Boraginaceae. Desv.

4 118 Szakm6ry Ferenc XXX. Solanaceae. Juss. XXXI. Labiatae. Juss. XVI. Echium rubrum. Jacq. XVIIL Myosotis stricta. Link. IV. Hyoscyamus niger. L. Vlll. Solanum nigrum. L. V. Salvia verticillata. L. ', )> austriaca. Jacq. > nutans. L.'. XXXll. Scrophulariaceae. R. Br. XXXVIII. Verbenaceae. Juss. XXXIX. Plantaginaceae. Juss. xlilt. XLIV. XLV. Apocinaceae. R. Br, Asclepiadaceae. R. Br. Rubiaceae. Juss. XLVlll. Dipsacaceae. Lindl. XLIX. Compositae. Vail L. XI. Calaminth acinos. CIairv. XIV. Nepeta nuda. L. XVII. Stachys recta. L. > annua. L. > germanica. L. XVIII. Phlomis tuberosa. L. XXI. Sideritis montana. L. XXX. Prunella vulgaris. L. >) alba. Pall. XXXI. Ajuga Laxmanni. Berth. > Chamepytis. Schreb. > genevensis. L. XXXll. Teucrium montanum. L. )> Chamaedrys. L. l. Verbascum phoeniceum. L. lll. Rhinanthus major. Ehrh. Vlll. Veronica austriaca. L. > (m6g t6bb megh. faj) Xll. Melampyrum (meghatdrozailan\ l. Verbena officinalis. L. l. Plantago lanceolata. L. > media. L. Il i.fjlca herbacea. W. K. Ill. Cynanchum Vincetoxicum. Ant. Trans. ll. Asperula cynanchica. L. lv. Galium verum. L. )>, Mollugo. L. Il1. Knagtj4 arvensis. L. Vl. Scabiosa ochroleuca. L. X. Erigeron acre. L.

5 Florisztikai tanulmiinvok a sz-abedi nr. kir. erdeszeti kisdrleti telepen 119 L. Campanulaceae. Juss. LIII. Primulaceae. Vent. LXVlll. Polygonaceae. Juss. LXX. Caryophyllaceae. Fenz. LXXIV. Ranunculaceae. Juss. XXVIl. Achillea millefolium. > (mdg mds megh. fajok) XXIX. Chrysanthemum Leucanthemum. L. >> inodora. L. XXXI. Artemisia austriaca. Jacq. > campestris. L. XLl. Senecio Jakobaea. L., (m g mis megh. faj) XLll. Echinops spha.erocephalus. L., (meg m6s megh. faj) XLVlll. Centaurea Cvanus. L. o (meg mas megh. faj) L. Carduus acanthoides. L. > (mf s meghatdr ozatlan f.) Ll. Cirsium arvense. Scop. > ru) horridum. Loch. LIX. Cichorium intybus. L. LXl. Leontodon Taraxaci. Lois. LXlll. Tragopogon orientalis. L. LXVIll. Sonchus (meghatdrozatlan). LXXlll. Taraxacum officinale. Wigg. LXXV. Crepis (meghatdrozatlan). LXXVI. Hieracium Pilosella. L. >, Auricula. L. >) Draealtum. Koch. ".y.osum. Niig. lll. Campanula sibirica. L. (mds megh. " faj). l. Primula elatior. Jacq. > officinalis. Scop. Vlll. Anagallis arvensis. L. lll. Polygonum aviculare. L. lll. Agrostema Githago. L. Xll. Arenaria serpyllifolia. L. l. Clematis recta. L. lv. Pulsatilla vernalis. Mill. VL Thalictrum (meghatdrozallan). Vll. Adonis vernalis. L. )> aestivalis. L. VIII. Ranunculus acris. L.

6 't20 Szakmiry Ferenc LXXVI. Papaveraceae. Juss. LXXVll. Cruciferae. Juss. LXXIX. Violaceae. DC. LXXXII. Hypericacae. DC. LXXXVl. Malvaceae. Juss. LXXXVII. Geraniaceae. DC. XC. Linaceae. DC. XClll. Rutaceae. Juss. XCVll. Polygalaceae. Juss. Clll. Euphorbiaceae. Juss. CVIll. Umbelliferae. Juss. ClX. Crassulaceae. DC. CXXll. Rosaceae. Juss. CXXIll. Sanguisorbeae. CXXV. Papilionaceae. L. ( VIII. Ranunculus (mas megh. faj). Xl. Helleboius BaumgaifeirTl XVI. xvlil. I lt. V. vil. lx. X. Nigella arvensis. L. Kovdcs Delphinium consolida. L. Papaver Rhoeas. L. Glaucium corniculatum. Curt. Crambe (meghatd r ozatlan). Diplotaxis muralis. DC. Sinapis arvensis. L. Brassica elongata. Ehr. XV. Lepidium Draba. L. >> campestre. R. Br. XVII. Capsella bursa-pastoris. L. XXVII. Thlaspi (meghatd rozatlan) XXXVIII. Alyssum calycinum. L. Viola tricolor. L. il. Hypericum perforatum. L. ll. Hypericum (mds megh, faj). I. Malva silvestris. ' ilt ttt. Lavatera thuringiaca. L. lv. Hibiscus Trionum. L. ll. Erodium cicutarium. L'H rit. l. Linum flavum. L. )> usitatissimum. L. il. Dictamnus Fraxinella. Pers. Pblygala major. L. l. Euphorbia Cyparissias. L. )> (mds megh. faj). 1lt. Eryngium campestre. L. XV. Bupleurum falcatum. L. )> rotundifolium. L: XLV. Caucalis daucoides. L. IV. Sedum (m eghatd r ozatlan). I. Spirea filipendula:. L. vt. Rubus (m eghatd r ozatlan). lx. PotenJilla recta. L. XI Agpirnon i a (m egh athr ozatlan). 1il. Poterium Sanguisorba. L. vil. Ononis hircina. Jacq.

7 Florisztikai tanulmdnyok a szab6di m. kir. erddszeti kisdrreti telepen 121 ' lx. Trifolium montanum. L. )> pratense. L. )> repens. L. X. Medicago talcata. L. > lupulina. L. > sativa. L. Xll. Dorycnium herbaceum. Vill. XlV. Lotus siliquosus. L. )> corniculatus. L. XXll. Astragalus Cicer. L. ' i )> dasyanthus. Pall. )> Monspessulanus. L. XXVI. Coronilla varia. L. XXXI. Onobrichis sativa. Link. XXX l. Vicia Cracca. L. > Pannonica. Cr. Ambar ez a jegyzilk a dfs nciv6nyzetnek csak egy kiszakftott r6sz6t kdpezi, valtozatoss6gdvar fogarmat nyujt a116r, hogy rnekr-<ora feradat elcitt dll?2, aki a Mezcis6g kulcjnleges nov6nyvilhghval dhajt foglalkozni. Mdr pedig e munka kulonosen a MezcJs g kopdrainal< sikeres f6sftdsa 6rdek ben tovdbbra nem halaszthat6l A Mezcis6g kopdrainak befdsitdsaval cdlba vett nagyhasznu kozgazdasdgi feladat ugyanis ma is mdg azok kcjzd a nehezen megoldhatd szakkdrddsek kozd tartozik, amelyek nem csupdn term szetrajzi 6s erd6muveldstanismereteinket teszik prdbdra, de amelyeknek elbiraldsdndl k6nnyebb a szigonis6g dllaspontjdra helyezkedni, mint a rendkfvtili nagy 6s sok esetben megoldhatatlannak tetszcj neh6zs gek m6ltanyos figyelembev6tel6vel becstilni meg a mu nka h zagos eredmdny6t. Kiserleteink elbir hlhsttnhl sohase feledjuk, hogy amig a mezdgazda valamely term6helynek mtlvel6si mddjdt s az erre meg6llapftando eljardsokat rendesen mdr egy 6v leforgdsa alatt gyakorlati tapasztalatok biztos eredm6ny6b6t szhrmaztathatja le, addig minektink erdeszeknek csak a nagynehezen el6rendci sikerre vald remdnykedds, nem ritkdn azonban a sikertelens6g cstiggesztd faradtsiiga, foglalja Ie gondterhes letktizdelmtinkben amugy is prdbara tett er6inket. A koparok fdsftdsara irhnyuld kisdrleteink legtrlbbje nem a t6nyleges, a megval6sfihat6, a biztos m6dszereket adja meg fereletur, hanem csup6n annak a kdtsdges feladatnak a hathraig juttat el bennunket, hogy a befhsitds sikertelens6gdnek okat tovabb kell kutatnunk, keresvdn a legjobbnak mindsithetd azt a mddot, amelylyel a fiatal tiltetv6ny megmarad6s6t biztosfthatn6k' Azt tudjuk, hogy a megfelel6 fafaj megv6las zthshnhl a kli-

8 122 SzakmAry: Florisztikai tanulm6nyok. matikus tdnyezok szamblv tele melleit a legtobb figyelem arra forditandd es a legnagyobb suly arfa helyezendo, hogy a talai termohelyi, chemiai 6s fizikai alkata az illetci fafaj ebbeli igenyeinek megfeleljen; mert, ha nem, a fdsitdsra fordftott minden koitsdgunk 6s veszijds gtnkarbav sz, afiatal fdcskdk a leggondosabb elultetds ds kdscibbi dpol6s dachra sinlcjdni fognak, s ha egyhamar nem is pusztulnak mind ki, B-10 6ves korukban mdr olyan csenevdsz nyomordkokka torptilnek, hogy azok hasznht'. az erddbirtokos soha l6tni nem fogja. Hogy pedig a termcihelynek a fatenydszeti viszonyokhoz vald vonatkozhshr6l taj6koz6dhassunk: tegyuk tanulminy thrgyhvh a talajt boritd novdnyzetet s ha rendelkezunk olyan terulettel is, amelyen az erdbsit6st, a befasitast mar evek elcjtt megkisereltiik, - nyilv6nval6, hogy ujabb erddtelepitdsek eseten a ket hely n6vdnyzet nek dsszehasonlftdsdbdl fogjuk a legkl,zzelfoghatdbb tanulsdgot merfthetni es a legjobb utbaigazitdst nyerhetni arra ndzve, hogy mif le fafaj lesz arra a helyre a legajdnlatosabb. S dppen ez1rt, nem csuphn hltalhnos tudomanyos rt6k6n6l fogva.fontos, -- de merem dllitani, legelsd nelkulozhetetlen segddeszkoze 6s tan6csaddja a koplrrok fdsftdsdra vallalkozd szakembernek: a botanika, jobban mondva, olyan gyakorlati kepzettsegti botanikus, aki a nov6nyismeretnek 6s novdnymeghattnozhsnak biztos mestere. Kisdrleti dllomdsunk szerencs6s, hogy ilyen szakember kozremijktid sdre szhmithat, s ha a kildtdsba helyzett szemdlyszaporitds folytdn az erd66ri szakiskoia igazgatoja is, mint a kulsd kisdrleti dilomas vezetdje rendelkezni fog majd annyi iddvel, hogy a nov6nytenydszeti tanulmanyokat a szabedi telep folylat6lagos fasitdsi munkdlataindl el6rt eredmdnyekkel egybe kapcsolva, a fennebb vhzolt cdl rdekeben felhaszndlhassa, a nov6nyeknek a kulonbtizo talajviszonyok mellett val6 el6forduldsit a facsemet6k kedvezd vagy kedvezdtlen fejl6d sdnek ismertetci jel ul meg6llapithassa: meg vagyok rdla gydzddve, hogy a Mez6s6g befisitisfnak sok kets ges kdrdds6re fogunk hathrozottabb feleletet kaphatni; olyan vezdrfonalunk lesz e munka, mely a kopdrok f6sitasdndl alkalmazand6 fafajok megvdlaszthshra utbaigazftassal, tandcscsal fog szolgdlni. Lehetetlen, hogy f 6ldmivelesrigyi korm6ny zatunk e c6lok drdekeben a szriks6ges hldazatokt6l elzhrkozz k, mert nem lehet sokallani sem aszem lyzetszaporithshoz, legkevdsbbd azonban a tanulmhnyok folytatisfra i sztikseges 6s mhr kdsz kis rleti telepnek az 6llam tulajdondba leendd megszerz sehez szuksdges koltsdgeket.