TÁJKUTATÁS TERMÉSZETVÉDELEM

Átírás

1 TÁJKUTATÁS TERMÉSZETVÉDELEM

2

3 TÁJKUTATÁS TERMÉSZETVÉDELEM Szerkesztette: Dobos Anna PhD. A május 3-án, az Eszterházy Károly Főiskola Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhelye által megrendezett Természeti és Kultúrtörténeti Értékvédelem II. című tudományos konferencia előadásai EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Eger, 2011.

4 A tanulmánykötet megjelenését az Oktatásért Közalapítvány (NTP-OKA-XXII-026) támogatta. Lektorálták: Dr. Ujfaludi László egyetemi tanár Dr. Varga János főiskolai docens A borítón látható fotókat Dobos Anna, Soós Gábor, Kovács Zsanett és Kuris Attila készítette. ISBN A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Kiadja: az EKF Környezettudományi Tanszék Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhelye Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Borítóterv: Kormos Ágnes Megjelent: május Készítette: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdája Felelős vezető: Kérészy László

5 Tartalomjegyzék Dobos Anna: A Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely célkitűzései és évi programja... 7 TÁJKUTATÁS TERMÉSZETVÉDELEM REZÜMÉ Boza Orsolya: A környezeti orientáció vizsgálata az edelényi gimnáziumban. Szelektívhulladék gyűjtés Edelényben Gál Martin: A Szána-völgyi bányaterületen található geológiai szelvény elemzése, egyedi tájértékként való felvételezése (Szilvásvárad) Kiss Katalin: A tiszabábolnai Szalja Holt-Tisza kialakulása és üledékeinek vizsgálata Kovács Adrienn: A demjéni Hegyes-kő mikroklímájának vizsgálata Kuris Attila: Az Egerszalóki Betyár-bújó mikroklíma mérése Ruzsányi Zsolt: Talajtani és botanikai tényezők közötti összefüggések vizsgálata a Csörsz-árok MT-2. mintaterületén Soós Gábor: A Fás-ér madárvilágának bemutatása, és guildek szerinti csoportosítása TÁJKUTATÁS TERMÉSZETVÉDELEM TANULMÁNYOK Boza Orsolya: A környezeti orientáció vizsgálata az edelényi gimnáziumban. Szelektív hulladékgyűjtés Edelényben Gál Martin: A Szána-völgyi bányaterületen található geológiai szelvény elemzése, egyedi tájértékként való felvételezése (Szilvásvárad) Kiss Katalin: A tiszabábolnai Szajla Holt-Tisza kialakulása és üledékeinek vizsgálata Kovács Adrienn: A demjéni Hegyes-kő mikroklímájának vizsgálata Kuris Attila: Az egerszalóki Betyár-bújó mikroklíma mérése Ruzsányi Zsolt: Talajtani és botanikai tényezők közötti összefüggések vizsgálata a Csörsz-árok MT-2. mintaterületén Soós Gábor: A Fás-ér madárvilágának bemutatása, és guildek szerinti csoportosítása

6

7 A TÁJKUTATÁSOK TERMÉSZETVÉDELEM TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS KUTATÓ MŰHELY CÉLKITŰZÉSEI ÉS ÉVI PROGRAMJA DOBOS ANNA, PhD. A Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely 2010 márciusában alakult meg az Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszékén. A Műhely létrehozását az Oktatásért Közalapítvány által kiírt, majd elnyert pályázat tette lehetővé intézményünkben. A Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely fő célkitűzése, hogy a programban részt vevő hallgatók és szaktanárok magas szintű tudományos tevékenységet, konzultációs lehetőségeket és publikálási lehetőségeket érjenek el a geomorfológia szakterületén, a természetvédelmi földtudományi értékfelmérésben, a természeti és kultúrtörténeti egyedi tájértékek felmérésében, valamint a természetvédelmi szempontú botanikai és zoológiai felvételezésekben február 15. és június 15. között már második alkalommal, az Oktatásért Közalapítvány (NTP-OKA-XXII-026) támogatásával nyertük el a Műhely működési feltételeinek biztosítását. Célunk ez évben is az volt, hogy segítsük a hallgatók szakmai felkészülését egy 50 órás Tehetséggondozó Program keretében, illetve előremozdítsuk a hallgatók és szaktanárok közötti szakmai és emberi kapcsolatokat, szakmai publikálási lehetőségeket. A Tehetséggondozó és Kutató Műhely programjában az alábbi oktatási és értékelési módszereket alkalmaztuk: 1) a hallgató és a konzulens tanár közötti folyamatos munkakapcsolat konzultáció, 2) a program keretében meghirdetett 50 órás Tehetséggondozó Programban való részvétel Tehetséggondozó Program, 3) a hallgató adott félévben saját kutatási eredményeit dokumentálja kutatás. 7

8 A Tehetséggondozó Programban meghirdetett kurzusok (50 órás) az alábbiak voltak: Tantárgy neve Előadó neve Óraszám Bevezetés, a Program tájékoztatása, megbeszélés Dobos Anna, PhD. 2 Szakelőadások, TDK-előadások metodikája (előadás + gyakorlat) Dobos Anna, PhD. 2 A tudományos cikkek írásának módszertani kérdései III. (Zoológia és természetvédelmi Dr. Varga János 2 zoológia) Földrajzi információs rendszerek (FIR, vagy GIS) (Térinformatika) Antal Péter, PhD. 4 Zoológiai és természetvédelmi zoológiai felvételezési módszerek. Dr. Varga János 3 A tudományos cikkek írásának módszertani kérdései I. (Természetföldrajz, Tájökológia) Dobos Anna, PhD. 2 Földtudományi terepi felvételezési módszerek (előadás) Dobos Anna, PhD. 2 A tudományos cikkek írásának módszertani kérdései II. (Botanikai és természetvédelmi Dr. Kárász Imre 2 szempontú botanikai felmérések) Botanikai, természetvédelmi kutatások legújabb terepi és értékelési módszerei Misik Tamás 3 Szakelőadások, TDK-előadások metodikája (hallgatói beszámolók, gyakorlat) Dobos Anna, PhD. 2 Szakmai konzultációk témavezetők Terepi kiszállás témavezetőkkel témavezetők 2 Laborgyakorlat (kutatási eredmények feldolgozása, egyénileg) heti 4 óra témavezetők biztosított Összesen: Program órái 12 2 óra 24 óra Terepi kiszállás témavezetőkkel 1 fő2 óra 2 óra (ezt követően kutatás egyéni kiszállással) Laborgyakorlat 12 2 óra (heti 4 óra biztosított) 24 óra EKF Környezettudományi Tanszék, Környezettudományi Laboratórium Összesen: 50 óra 8

9 A Tehetséggondozó Programba jelentkezett hallgatók 1 évben legalább 1 Házi TDK vagy Tehetségnapi Konferencián szerepelnek, és 1 publikációt készítenek el. A legtehetségesebb hallgatók nyernek lehetőséget arra, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vegyenek. A Program Értékelési Lehetőségei Megszerezhető kreditek A Tehetséggondozó Programban részt vevő hallgatók teljesítményét konzultációs, Tehetséggondozási Program kreditben és kutatási kreditekben mérjük. (1) Konzultációs kredit: minden félévben a hallgató köteles felvenni témavezetőjénél 2 kredit értékű konzultációt, hogy a hallgató munkáját témavezetője folyamatosan irányítsa és ellenőrizni tudja. (2) Tehetséggondozási Program kredit: a programban részt vevő hallgató a Programban meghirdetett kurzusokat felveszi és azok kredit értékét teljesíti. (3) Kutatási kredit: a hallgató tudományos tevékenységével szerezhet teljesítménykreditet az alábbiak szerint: Előadás Külföldi konferencián (idegen nyelven) Előadás OTDK díjazott előadás, I-III. helyezés Előadás OTDK előadás, nem díjazott Előadás Országos szintű konferencián Előadás helyi, hallgatói konferencián Poszterelőadás Publikáció elsőszerzős referált folyóirat közlemény Publikáció nem első szerzős referált folyóirat közlemény Publikáció nem első szerzős, nem TDK, poszter Publikáció Főiskolai Acta-ban, Tanulmánykötetekben 2 kredit/ félév 34 kredit Teljesítménynek megfelelően 5 kredit/előadás 5 kredit/előadás 3 kredit/előadás 3 kredit/előadás 2 kredit/előadás 2 kredit/előadás 5 kredit/publikáció 3 kredit/publikáció 2 kredit/publikáció 2 kredit/publikáció 9

10 A hallgató tevékenységét és eredményeit egy, az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Bizottsága és a Tehetséggondozó Műhely által kiadott a kurzust lezáró Oklevéllel és az Oklevélhez csatolt melléklettel (elvégzett tantárgyak, publikációs és előadási teljesítmények felsorolása) igazoljuk, így azt a hallgató további tanulmányai során is felhasználhatja. Jelen tudományos konferencia kötet a május 3-án megrendezett Természeti és Kultúrtörténeti Értékvédelem II. című tudományos konferencia kiadványa. A konferencián és a kötetben is a Tehetséggondozó Műhely hallgatói adnak számot tudásukról, első szárnypróbálgatásaikról, szakmai kompetenciájukról. Munkájukat és bizalmukat ez úton is köszönjük, s további sok sikert kívánunk számukra. Köszönetnyilvánítás: Ezzel a kiadvánnyal szeretnénk megköszönni Intézményünk vezetőségének, dr. Hauser Zoltán rektor úrnak, dr. Pap József úrnak, a Főiskola Tudományos Diákköri Bizottság vezetőjének, dr. Liptai Kálmán dékán úrnak és dr. Dávid Árpád úrnak, a TTK Tudományos Diákköri Bizottság vezetőjének a Műhely munkájához nyújtott erkölcsi támogatását. Az Oktatásért Közalapítványnak tisztelettel tartozunk azért, hogy lehetővé tették a Program beindítását, kivitelezését és a tudományos konferencia kötet megjelentetését. Dr. Kárász Imrének köszönjük, hogy helyet biztosított a Környezettudományi Tanszéken a Tehetséggondozó Műhely működésének. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek köszönjük a kutatási engedélyeket, illetve, hogy helyenként részvételükkel, szakmai tanácsaikkal is támogatták a kutatásokat. Természetesen kiemelten szeretnénk még megköszönni valamennyi szakember munkáját, akik részt vettek a Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely 50 órás Tehetséggondozó Programjában és áldozatos munkájukkal, tudásukkal gyarapították a felnövekvő generáció fejlődését (dr. Kárász Imre, dr. Varga János, dr. Antal Péter, Misik Tamás). 10

11 Kiemelt dicséretben részesítjük a Tehetséggondozó Műhely hallgatói elnökének, Kovács Zsanettnek a Műhely szervezésében és vezetésében tanúsított áldozatos munkáját. S természetesen köszönettel tartozunk azoknak is, akik a háttér munkák szervezésében nyújtottak számunkra segítséget: Simon Edina adminisztrátornak, Antal Györgyné laboránsnak, Nagy Sándorné kiadványszerkesztőnek, Kérészy Lászlónak, Kormos Ágnesnek és az EKF Líceum Kiadó munkatársainak, valamint Vargáné Juhász Anikó gazdasági ügyintézőnknek. Dobos Anna PhD. a Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely vezetője 11

12

13 TÁJKUTATÁS TERMÉSZETVÉDELEM REZÜMÉ

14

15 A KÖRNYEZETI ORIENTÁCIÓ VIZSGÁLATA AZ EDELÉNYI GIMNÁZIUMBAN. SZELEKTÍVHULLADÉK GYŰJTÉS EDELÉNYBEN. BOZA ORSOLYA EKF, Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. A szelektív gyűjtéshez kapcsolódó kutatások Magyarországon különös jelentőséggel bírnak, ugyanis hazánknak több évtizedes lemaradást kell pótolnia a nyugati Európai Unió tagállamaival szemben hulladékgazdálkodás területén. A lakosság vagy éppen a fiatalság körében végzett felmérések segíthetik a hatékonyabb lakossági és intézményi hulladékgazdálkodási fejlesztéseket. Ennek a törekvésnek az egyik sarkalatos pontja a szelektív hulladékgyűjtés általánossá tétele Magyarországon. A hatékonyság és a siker záloga lehet a fiatal korosztályok aktív részvétele a szelektív gyűjtésben. A környezeti orientáció vizsgálatát Edelény városában, az Edelényi Gimnáziumban és Szakképző Iskolában végeztük el. A kérdőívet 5 középiskolai osztály 82 tanulója (40 lány és 42 fiú) töltötte ki. Az osztályok között szerepelt 2 gimnáziumi, 1 informatikai és 2 környezetvédelmi osztály. A kérdőívet kitöltők életkora év között változott. A vizsgálatunk céljai a következők voltak: (1) bemutassuk a városban kiépült szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, az eddigi működés tapasztalatait; (2) kimutassuk, hogy a fiatalok mennyire elégedettek a szolgáltatás színvonalával, milyen fejlődési lehetőségeket látnak még a rendszerben; (3) mennyire vannak tisztában a szelektív hulladékgyűjtéssel és a komposztálással; illetve (4) mennyire környezettudatosak a mindennapi életben. A fiatalok több mint 65,0%-a szerint a szelektív hulladékgyűjtés különböző eredetű hulladékok különgyűjtését takarja, de sokan magával az újrahasznosítással azonosították. A tanulók 87,0%-a tisztában volt a komposztálás folyamatával. A felmérésbe bevont fiatalok esetében a szelektív hulladékgyűjtés nagyarányú támogatását mértük, függetlenül kortól, nemtől, lakhelytől és osztálytól. Valamelyest csökken azok aránya, akik aktívan részt is vennének például az iskolai szelektivitásban. A hulladék megelőzést illetően már nem kaptunk olyan pozitív képet. A 17 évesek mérhetően pesszimistábbak voltak, mint az 1 évvel idősebbek. Az iskolások 75,0%-a az ésszerű, környezettudatos vásárlás mellett tette le a voksát, azonban a válaszolók negyede nem látott reális választási lehetőséget. A többla- 15

16 kásos épületben lakó fiataloknál negatívabb összkép bontakozott ki több kérdést illetően is. A városban vannak gyűjtőszigetek, ezek azonban csak az iskolások 67,0%-a számára van elérhető közelségben. 48,0%-uk havonta egy-két alkalommal helyez el otthon különválogatott hulladékokat a gyűjtőkonténerekben. Az otthoni szelektív gyűjtés gyakoribb a lányoknál és kevesebbet is szemetelnek. A tanulók majdnem fele szokott ritkán szemetelni közterületen, 14,0%-uk pedig rendszeresen. A felmérésünkben viszonylag pozitív és a jövőre nézve kedvező összképet kaptunk, azonban a köztéri szemetelés magas aránya mindenképpen elgondolkodtató. 16

17 A SZÁNA-VÖLGYI BÁNYATERÜLETEN TALÁLHATÓ GEOLÓGIAI SZELVÉNY ELEMZÉSE, EGYEDI TÁJÉRTÉKKÉNT VALÓ FELVÉTELEZÉSE (SZILVÁSVÁRAD) GÁL MARTIN EKF, Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. Tanulmányomban a Szána-völgyi homokbánya területén található geológiai szelvény vizsgálatát és egyedi tájértékként való felvételezését szeretném elvégezni. A kutatási terület Szilvásvárad községtől északra, a Szilvásvárad Nagyvisnyó község között elterülő Szána völgyben, az Aszaló hegy lábánál, a 069. helyrajzi számú területen (GPS koordináták: é. sz és k. h ) található. A bányaterület 0,8724 ha kiterjedésű 85%-ban leművelt terület. A felhagyott bányaterület két részre osztható, egy alsó és egy felső bányaudvarra. A felső bányaudvar területén találjuk meg a geológiai szelvényt. A homokbánya helyi jelentőségű terület, mely a Szilvásváradi Önkormányzat tulajdonában van. A terület nem tartozik a Bükki Nemzeti Park közvetlen területéhez. Történtek ugyan törekvések a terület Természeti Területté való integrálása érdekében, de ezek a törekvések különböző okok miatt nem valósultak meg. A terület fő értékeit az áthalmozott Felnémeti Riolittufa Formáció, illetve maga a bányaterület képezik. Kutatómunkánk során a mintaterület bejárását követően, felvételezésre került a geológiai szelvény. Lemértük a szelvény magasságát, és rétegeiből mintavételezés történt, majd a mintákat kiértékeltük elektronmikroszkóp segítségével, illetve a szelvény egyedi tájértékként történő felvételezésével (Magyar Szabvány: 20381/2009) zárult a munka. Ezen adatok birtokában kijelenthetjük, hogy a szelvényt a miocén kori Felnémeti Riolittufa Formációba sorolhatjuk. Több egymást követő tufaszórás anyaga figyelhető meg a szelvényben, illetve a minták elemzése azt mutatja, hogy újra áttelepített riolittufa anyag figyelhető meg a szelvény egyes rétegeiben. A szelvényben található rétegek egymásra rakódása, illetve szín és szerkezetbeli hasonlóságai és különbségei alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a szelvény a miocén kori Felnémeti Riolittufa Formáció egyik jellegzetes szelvénye lehetne. 17

18 A TISZABÁBOLNAI SZALJA HOLT-TISZA KIALAKULÁSA ÉS ÜLEDÉKEINEK VIZSGÁLATA KISS KATALIN EKF, Tájkutatások- Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Kutatásunk célja a Tiszabábolnai Szajla Holt-Tisza kialakulásának és üledékeinek vizsgálata volt. Mivel a Szajla kialakulása nem kötődik a Tisza egykori szabályozási metódusához, így kialakulása a földtörténeti múlt korábbi időszakára tehető. A területről eddigi tanulmány, kutatás nem készült, így aktualitása ebben rejlik. Az üledék paramétereinek, valamint a kialakulás vizsgálata megalapozza a terület tudományos érvek alapján való fejlesztését, valamint a további kutatásokat. A Szajla Holt-Tisza Magyarországon, az Észak-Magyarországi Régióban, Borsod Abaúj Zemplén megyében fekszik, a Közép-Tisza vidék Borsodiárterén, Tiszabábolna központjától délkeleti irányban. Megközelíthető a Mezőkövesdről Tiszadorogma felé tartó úton haladva (3302-es út), a településre Mezőkövesd felől beérkező útról, az első kereszteződésnél jobbra kanyarodva (Fő út), majd a gátra bal irányba történő felhajtás esetén. A település GPS koordinátái: északi szélesség 47,68 és keleti hosszúság 20,81. A terepi kiszállások alkalmával fotódokumentáció készült és én üledékminták vétele valósult meg. Három mintavételi helyről, összesen 14 üledékmintát vettünk be. Ezt követően laboratóriumi körülmények között a szemcseösszetétel vizsgálata történt meg Leybold-féle szitasor segítségével. A tömeget analitikai mérleggel mértük le. A Golden Software SURFER 9.0 program segítségével domborzati modellek, térképek és talajszelvény ábrák készültek el. Az adatok összesítése után százalékos megoszlást mutató táblázatokat szerkesztettünk Microsoft Excel program segítségével. A táblázatok adatait diagramokban foglaltuk össze. A Tiszabábolnai Szajla Holt-Tisza a pleisztocén holocén határán alakult ki, az utolsó nagy tiszai mederváltáskor. Az elkészült digitális domborzatmodell jól illusztrálja, hogy a Szajla Holt-Tisza a Tisza folyó egykori kanyarulata volt, mely később lefűződött, és ma mint morotvató maradvány figyelhető meg a területen. A morotvatavat keletről övzátony-sorozatok határolják, melyek szintén a korábbi mederváltozás bizonyítékait adják. A Tisza főmedre délnyugatra he- 18

19 lyeződött át, s a holocénben a folyó letaroló munkája mellett finom folyóvízi üledéket is felhalmozott. Az üledék vizsgálatok eredményei alapján kimutatható, hogy a területen nagy mennyiségű finom szemcséjű iszap és agyag frakció halmozódott fel a folyóvízi elöntések eredményeképpen, amelyekben kisebb rétegződés figyelhető meg. Az egyes fúrásokat különböző topográfiai helyzetekben tártuk fel: (1) a mai morotvató központi területén keletről benyúló szárazulaton, a tó déli partján, (2) az előbbi feltárástól keletre, alacsonyabb és időszakos víz borította területen, valamint (3) a tó északi partján, a bekötő vizes csatorna mellett. Az egyes feltárások között kisebb különbségeket mutathattunk ki, s az időszakosan víz borította területeken a glejesedés nyomai is felfedezhetőek voltak. A Szajla Holt-Tisza partján réti öntéstalajokat sikerült feltárni. Beigazolódott tehát, hogy a Szajla Holt-Tisza kialakulása a folyóvízi szabályozások előtt ment végbe és természetes folyóvízi folyamatok, kanyarulat lefűződések hatásával magyarázható megjelenése. A terület üledékének vizsgálata megalapozta a további kutatási tevékenységeket. A területen érdemes további, más jellegű (ökológiai, tájökológiai) kutatásokat végezni, mely az egész terület komplex értékelését, fejlődési tendenciáját írja le. A további kutatások tudományos érvei alátámaszthatják a terület védetté nyilvánításának szükségességét. 19

20 A DEMJÉNI HEGYES-KŐ MIKROKLÍMÁJÁNAK VIZSGÁLATA KOVÁCS ADRIENN EKF, Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Kutatásom célja elsősorban a demjéni Hegyes-kő mikroklímájának bizonyítása volt, illetve az, hogy igazoljam a mikroklimatikus hatások összefüggésbe hozhatók a periglaciális formák keletkezésével. A saját mérési eredmények és az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján rögzített képek, térképek adatainak összehasonlítása is megtörtént. A demjéni Hegyes-kő Északkelet-Magyarországon található, Egertől 10 kilométeres távolságra délnyugati irányban haladva, a demjéni Termál-völgy területén. A Hegyes-kő GPS-koordinátái: é. sz. 47,83928 ; k. h. 20, A kutatási terület helyi jelentőségű természetvédelmi terület és természetvédelmi értékként tartják számon. Terepi méréseink során, 7 mérési ponton mértünk szélsebességet a földfelszínen és 1 méterrel e felett, továbbá a pillanatnyi hőmérsékletet, a páratartalmat, a légnyomást, valamint a felhőzetet és a felhőborítottsági indexet. Kontrollcsapadék- és párolgásméréseket a közeli egerszalóki Betyár-bújó területén mértünk a kutatás időszakában. Terepi méréseinkkel az egyes mérési pontok közötti mikroklimatikus hatásokat igyekeztünk kimutatni. Méréseinket a recens periglaciális időszak keresésének megfelelően 6 alkalommal végeztük el február közepétől március végéig: (1) február 17; (2) február 24; (3) március 9; (4) március 17; (5) március 24; (6) március 31. A mérések ideje közel azonos időben, pontosabban 14 és 15 óra között volt. A Hegyes-kő területén a kijelölt mérési pontok a következőek voltak: 1) a Hegyes-kő központi csúcsa, 2) Hegyes-kő központi csúcsának északi előtere, a fal tövében, 3) a központi sziklától északra, mintegy 2 m-rel északra elhelyezkedő riolittufa felületbe mélyülő felszíni kismedence északi része, 4) a Hegyes-kő északi gerincén, a nyugatra eső sziklával egy vonalban, 5) a központi sziklától keletre eső, záró krioplanációs sziklafal töve, 20

21 6) a központi sziklától ÉNy-ra eső lejtőoldal egyik sziklacsoportjának keleti tövében, 7) a Hegyes-kő déli végében. A mérésekhez 5 m-es mérőszalagot, etrex Vista HCx digitális GPS-t, higanyos hőmérőt, Twins-féle meteorológiai mérőállomást, Testo-605-V1 típusú digitális szélsebesség-mérőt és Testo-típusú digitális párolgásmérőt alkalmaztunk. A terepen végzett méréseken kívül a oldalról az infra felhőkép, a nappali kompozit, az európai frontvonalak helyzete és hazai hőmérséklet térképek képei is mentésre kerültek napi két alkalommal. Kutatásaim során igaznak mondható az a feltevés, miszerint mikroklíma található a területen, ugyanis a szélsebességi értékek igen nagy különbségeket mutattak, ez főként az 1 méterrel a felszín felett történő méréssorozat során rajzolódik ki leginkább. A hőmérsékletnél is ugyanez a jelenség a meghatározó, ráadásul a február végi márciusi felmelegedő periódus is megjelenik a mérési eredményeken és diagramokon egyaránt. A légnyomási értékek pedig szoros összefüggésben állnak a páratartalommal és a ciklonok alakulásával, ugyanis magas páratartalom esetében a légnyomás alacsony és fordítva, valamint amely mérési napon magas páratartalmat tapasztaltunk, az OMSZ infra felhőképén ciklon közeledése volt megfigyelhető. Összefoglalva a kutatásban tapasztaltakat, bizonyított, hogy a vizsgált területen van mikroklíma és ez szorosan összefügg a periglaciális jelenséggel is. Továbbá az adatok párhuzamba hozhatóak az Országos Meteorológiai Szolgálat által közvetített és mentett értékekkel. 21

22 AZ EGERSZALÓKI BETYÁR-BÚJÓ MIKROKLÍMA MÉRÉSE KURIS ATTILA EKF, Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudomány Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Kutatásunk célja az egerszalóki Betyár-bújó területén található különböző üledékek, formák (periglaciális és aprózódási törmelékek) mikroklimatikus hátterének vizsgálata volt a recens átmeneti (téli tavaszi) periódusban: 2011 februárjában és 2011 márciusában. Kutatási mintaterületünk, a Betyár-bújó Magyarországon, az Észak-Magyarországi Régióban, Heves megyében Egerszalók település közvetlen környezetében helyezkedik el az Öreg-hegyen. Maga, a kisméretű sziklaalakzat a település központi részéről közelíthető meg. Az Ady Endre úton Demjén felé haladva, baloldalon egy kis tábla jelzi a Betyár-bújóhoz vezető kitaposott földutat. Ezen az ösvényen haladva néhány perc alatt fel lehet jutni a főútról is jól látható sziklaalakzathoz. Ennek a bevezető útnak a GPS koordinátái é. sz , k. h A Betyár-bújó legmagasabb pontja 172 m. A vizsgált terület helyi jelentőségű védett terület. A terepi kiszállások alkalmával folyamatos fotódokumentációt készítettünk, valamint 9 különböző pontot jelöltünk ki a hőmérséklet, a hóvastagság, a páratartalom, valamint a szélerősség (talajon és 1 m-es magasságon való) vizsgálatának céljából. Ezeknek a pontoknak meghatároztuk a GPS koordinátáit és tengerszint feletti magasságait is. Összesítve mértük még a csapadék és a párolgás mennyiségét, a légnyomást, a szélirányt, a felhőzet típusát és a felhőborítottsági indexet is. A GPS koordináták és a tengerszint feletti magasság meghatározásához etrex Vista HCx digitális GPS-t, a hőmérséklet pontos méréséhez higanyos hőmérőt, a hóvastagság, valamint az 1 m-es magasság meghatározásához 5 m-es mérőszalagot, a szél sebességének méréséhez Testo 605-V1 digitális szélsebesség-mérőt, a csapadék mennyiségének számolásához 100 cm 3 -es mérőpoharat és egy 25 cm 3 -es mérőhengert, a légnyomás és a páratartalom méréséhez Twins digitális meteorológiai mérőállomást és digitális páratartalom-mérőt alkalmaztunk. A méréssorozatot hetente végeztem el, ugyanabban az időszakban, ehhez minden alkalommal egy mérési adatlapra volt szükség, amit előre elkészítettem. A területet felépítő, miocén korú riolittufát (Gyulakeszi Riolittufa Formáció) a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményeb- 22

23 bé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok környezetükből a külső erők pusztító tevékenysége által. A Betyár-bújó viszonylag kis területén is eltérő állapotban található a vulkáni törmelék, a 9 mérési pont 2 hónapos vizsgálata során többnyire egy összefüggő adatsort kaptunk, ahonnan következtetést tudunk levonni, hogy ugyanazon pontokon éppen miért található olyan állapotban a kőzetfelszíne és a törmelék, ahogy éppen van, és hogy ennek kialakításában vane szerepe a mikroklímának. A fő magyarázatot alapvető kérdésünkre (hogy beszélhetünk-e mikroklímáról az adott területen) a sziklaalakzat nyugati és délkeleti oldalának és persze mért adatainak összehasonlításakor kaphattuk meg. A mért adatok is nagyban eltértek, és a kőzetfelszíne és törmeléke is eltérő állapotban található. Az egyes mérési pontok mért paraméter különbségei igazolják a mikroklíma jelenlétét a területen. A riolittufa törmelék kutatási területen mutatott keménységi és geológiai összetételi különbségei jól érzékelhetőek a recens fagy okozta aprózódással keletkezett törmelékanyag méretében és mennyiségében is. A vizsgálatok során egyértelműen bebizonyosodott, hogy igenis beszélhetünk mikroklímáról az egerszalóki Betyár-bújó területén, hiszen a felszín alakításában igen nagy szerepe van a csapadéknak, a szélnek, a hőmérsékletnek és a további paramétereknek egyaránt. 23

24 TALAJTANI ÉS BOTANIKAI TÉNYEZŐK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A CSÖRSZ-ÁROK MT-2. MINTATERÜLETÉN RUZSÁNYI ZSOLT EKF, Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudomány Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Kutatási területünk a Csörsz-árok menti ún. MT-2. mintaterület (Dormándtól északkeletre) volt, ahol a Csörsz-árok és az északi bekötő csatorna találkozik. Kutatási célunk az volt, hogy erről a kis területről részletesebb leírást adjunk, illetve bemutassuk a Csörsz-árok ökológiai folyosó szerepét. Ennek kimutatására a mintaterületen részletesebb szedimentológiai, talajtani és botanikai feltárást végeztünk. Meghatározó volt területválasztásunk szempontjából, hogy olyan témát tudjunk feldolgozni, mely mind tájföldrajzilag, ökológiailag mind pedig botanikailag, illetve történeti szempontból kevésbé ismert még a köztudatban. A rekonstrukciós kutatáshoz talajtani, botanikai, tértudományi (térképek, légifelvételek) adatokat dolgoztunk fel. Próbáltunk minél részletesebb adatokkal szolgálni, hogy felhívjuk a figyelmet erre a csatornaszerűen húzódó képződményre, mely kisebb-nagyobb megszakításokkal az egész országon végighúzódik, a Dunakanyartól egészen az Al-Dunáig. Az MT-2. mintaterület (Schmotzer, 2008) Dormándtól ÉK-re, Füzesabonytól pedig DNy-ra helyezkedik el, közvetlenül az árok nyugat-keleti és ÉK-DNy-i töréspontjánál. A Csörsz-árok ezen részén ömlik bele az északi vizes csatorna, melynek területén 1 4 méteres szintkülönbségek mutathatók ki. A mintaterület a Laskó- és Eger-patak által épített Hevesi-sík hordalékkúpi területe. A kisebb tagoltságú felszínt ÉNy-DK-i és É-D-i lefutású időszakos vízfolyások tarkítják, illetve kisebb lineáris völgyek és mellékvölgyek szabdalják fel. A Csörsz-árok az eredeti vízhálózatot itt Ny-K-i irányban keresztezi. Az MT2-es mintaterületen először botanikai felvételezés történt, ennek keretében elkészült a mintaterület részletes botanikai felmérése, illetve a védett fajokról részletes pont térkép is készült (Schmotzer, 2008). Ezt a felvételezést egészítettük ki saját megfigyelésekkel 2010-ben és 2011-ben tavaszán, a mintaterületen szedimentológiai és talajtani felvételezést végeztünk (4 5 6 fúrás). A terület természetvédelmi védettségéből adódóan, a Csörsz-árok mentén csak sekély talajfúrásokat alkalmaztunk. Terepen a fúrások alkalmával rögzítettük a talajszintek fizikai paramétereit, megvizsgáltuk CaCO 3 -tartalmukat, majd 24

25 talajmintát gyűjtöttünk. Laboratóriumban (Leybold szitasor segítségével) részletes szedimentológiai vizsgálatokat végeztünk el. A mintaterületünk 1: méretarányos digitális domborzat modelljét és vízlefolyásos térképét is megszerkesztettük (Golden Software SURFER 9.0), egyéb kutatási eredményeinket a CorelDraw 12. program segítségével jelenítettük meg. A kutatási területen a feltárt talajok és növények közötti kapcsolatrendszert vizsgáltunk. A mélyített talajfúrások az árok ÉNy-DK-i irányú keresztmetszetét tárják fel, az északról beérkező vizes csatorna nyomvonala és a Csörsz-árok találkozási területén. A 4. talajfúrás során nyers öntéstalaj megjelenését mutattuk ki, ahol az árok vonalában mozgó víz tevékenységének köszönhetően folyóvízi üledék, nagyrészt agyag rakódott le. Az 5. fúrásnál folyóvízi tevékenységgel lerakódott agyagos löszös, mészlerakódásos üledéksort és öntéstalaj jellemzőit tártuk fel. A 6. fúrás esetében folyóvízi üledéksorozaton kialakult réti csernozjom talajt találtuk. Morfológiailag az alacsony, medermaradványokkal jellemezhető Hevesi-sík területe jelenik itt meg. A mintaterület botanikai tulajdonságai szerint a mocsárrét, illetve a löszpusztai és száraz sztyepp fajai figyelhetőek meg. Vízrajzi szempontból a területen a würm végi holocéni holt meder emelhető ki (Székely A. 1969). Emellett a területen időszakos vízborítás figyelhető meg. A Csörsz-árok az eredeti vízhálózatot Ny-K-i irányban keresztezi, és mint ökológiai folyosó játszik szerepet a környék növény- és állatvilág változásában. 25

26 A FÁS-ÉR MADÁRVILÁGÁNAK BEMUTATÁSA, ÉS GUILDEK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA SOÓS GÁBOR EKF, Tájkutatások- Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Kutatásunk célja a Fás-ér madárkolóniájának feltárása volt, illetve mélyreható ismeretek szerzése a madarak táplálkozási szokásairól, szociális viselkedéséről és a kolónia hatásáról a környezetre nézve. A terület Magyarországon az Észak-Magyarországi Régióban, Heves megyében a Tisza-tó Tiszavalki-medencéjében helyezkedik el, a Tiszafüredi Madárrezervátum területén. A Fás-ér Poroszlótól légvonalban 3,7 km-re ÉK-i irányba, míg Tiszavalktól 2,9 km-re DNy-i irányban található meg, melyet vízi úton lehet megközelíteni. Mivel a Madárrezervátum része a Hortobágyi Nemzeti Parknak, így fokozottan védett területről van szó. Kutatási módszereink közül nem mind valósult még meg, mivel a terület ebben az időszakban korlátozottan látogatható, vizsgálható. Teleszkópos vizsgálatokra azonban lehetőségünk nyílt, illetve Gál Lajos természetvédelmi őr szóbeli közlése alapján fajlistát állítottunk össze. Irodalmi referenciák alapján táplálkozás és anyagforgalom szerinti guildtáblázatot készítettünk, a területen található fajokat vizsgálva. Jövőbeni feladataink a terepi megfigyelésekre alapulnak, illetve víz-, talaj-, bentosz-, ürülék minta vétele és vizsgálata fog megtörténni. Megállapítottuk tehát, hogy mely madárfajok találhatók meg a területen, majd ezeket guild táblázatba soroltuk. Megtörtént az első terepi kiszállás, melynek során teleszkópos vizsgálatokat végeztünk. Védett terület révén, a Fás-ér madárvilágával kitűnik a Tisza-tó területein belül, ezért fontosnak tartom a kolónia további vizsgálatát, mélyrehatóbb ismeretek szerzését a kolóniáról és a területről. 26

27 TÁJKUTATÁS TERMÉSZETVÉDELEM TANULMÁNYOK

28

29 A KÖRNYEZETI ORIENTÁCIÓ VIZSGÁLATA AZ EDELÉNYI GIMNÁZIUMBAN. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS EDELÉNYBEN. BOZA ORSOLYA EKF,,,Tájkutatások - Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Témavezető: Misik Tamás, főiskolai tanársegéd Bevezetés, célkitűzés Szelektíven vagy nem szelektíven: Ez itt a kérdés! A szilárd lakossági hulladék (angol rövidítéssel MSW) kezelése globális probléma. A közelmúltban egyre fontosabbá váltak a hulladékcsökkentési és újrahasznosítási programok (ANNEGRETE, B. 2001). Az MSW-termelés növekedése elérte azt a határt, ahol már elengedhetetlen változtatásokat kell eszközölni, ideértve a hulladékcsökkentési programokat is (AGAPITIS, I. & FRABTZIS, I. 1998). Az 1990-es években gyakran lehetett hallani azt a napjainkban is időnként még elhangzó állítást, hogy Magyarország kommunális hulladékgazdálkodásának éves lemaradást kell behoznia, ha a legfejlettebb európai országok színvonalát kívánja elérni. A szelektív gyűjtés a hulladékgyűjtés rendszerén belül a hulladékban vagy a szemétben levő és másodnyersanyagként közvetlenül felhasználható vagy értékesíthető anyagok (fémek, papír, üveg, rongy) elkülönített gyűjtése megfelelő tárolóeszközökben (szeméttartály, konténer, zsákos hulladékgyűjtés). A szolgáltatás szervezésének feltétele a települési hulladék-összetétel figyelemmel kísérése, megvalósítása pedig az igénybevevők figyelmén és figyelmetlenségén múlik (NÉMETH B. 2008). Rövidebben úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés a háztartási hulladékok anyag fajtánként történő külön gyűjtése. Különböző anyagokat gyűjthetünk szelektíven, mint például: papír, műanyag, fém, üveg, szerves hulladék, valamint veszélyes hulladékok (utóbbi kettőt csak hulladékudvarban). A gyűjtőszigetek rendszerint áruházak, bevásárlóközpontok mellett állnak, tereken, útkereszteződésekben, forgalmasabb járdák mellett találhatók lényeg, hogy könnyen megközelíthetők legyenek. A szolgáltatás igénybevételében a bedobó nyílás alakja és a felrajzolt kis piktogramok, tájékoztató matricák segítik a lakosságot. Az edények rendszerint hulladékféle- 29

30 ségenként különböző színűek. Általánosan elterjedt, hogy a sárga konténerek a háztartásokban keletkező műanyag hulladékokat (elsősorban palackokat), a kék színűek a papírt (többek között újságok, karton), míg a zöldek az üveget fogadják be, és tárolják átmenetileg az elszállításig. Azonban a lakosság az elmúlt években egyre több hazai városban, illetve regionális hulladéklerakók vonzáskörzetében már kistelepüléseken is találkozhat köztéri gyűjtőszigetekkel, melyek elsősorban a háztartásokban keletkező papír, műanyag és üveg befogadására alkalmasak. A Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási Program az ISPA támogatásával valósult meg (NÁDUDVARI Z. 2002). Ennek egyik része a Debrecenben működő regionális hulladéklerakó, a hozzá kapcsolódó egyéb hulladékgazdálkodási létesítmények és a színvonalas szolgáltatások. Debrecenben 2001 óta folyik szervezetten a hulladék szelektív gyűjtése, elszállítása és feldolgozása (MISIK T. KÁRÁSZ I. 2006). Gyűjtőszigetek kiépített hálózatát találjuk az Öko-Pannon Nonprofit Kft. adatbázisa alapján (a társaság közszolgáltató partnerei végzik ezeken a településeken a szelektív hulladékgyűjtést) többek között Hódmezővásárhelyen, Gyálban, Szekszárdon, Egerben, Aszódon, Miskolcon, Tatabányán, Békésen, Celldömölkön, Pécsett, Szegeden, Dunakeszin, Érden, Gyulán, Kecskeméten és még hosszasan sorolhatnánk. A hulladékgyűjtő szigeteket egyenlőre az Európai Unió átlagát tekintve még kevesen használják országos átlagban, bár ha a 2006-os és 2008-as felmérési adatokat összehasonlítjuk, már javulás tapasztalható ban az ország lakosságának 46,0%-a, 2008-ban pedig már 52,0%-a gyűjtötte szelektíven a hulladékot, ami kedvező folyamatnak tekinthető (HUL- LADÉKSORS 2009). Ebből is látszik, nem reménytelen a helyzet, csak sok időnek kell eltelnie, mire az emberek át tudnak állni erre a fajta hulladékgyűjtésre. Ezen számos módon lehetne változtatni. Már az óvodában különböző játékok segítségével és ábrákkal tanítani lehetne a gyereket a környezettudatosságra, amit a szülők otthon folytatnának. De ezt nem csak az óvodában, hanem az általános és középiskolákban is folytatni kell. Persze erre már vannak különböző példák, mivel iskolákba szemétszedési programokat szerveztek és szerveznek is, illetve papírgyűjtést és vasgyűjtést is. Ennek Rudolftelepen, ahol lakom régen nagy hagyománya van. Általános iskolás koromban a gyerekek nagyon szerették, mivel verseny is volt, de lényegében a szemetet összeszedtük, és szebbé tettük a települést, valamint hasznosan töltötték a gyerekek az időt. Kutatási hipotéziseink a következők voltak a kérdőíves felmérés kezdetekor. (1) A felmérésbe bevont fiatal korosztályok esetében a szelektív hulladékgyűjtés nagyarányú támogatását, pozitív fogadtatását reméltük az országos felmérések ismeretében. (2) Nem vártunk értékelhető különbségeket a nemek vonatkozásában az egyes kérdésekre adott válaszokban. (3) Kimutatható eltéréseket vártunk az egyes korcsoportok között bizonyos kérdések megválaszolásánál. (4) Úgy gondoltuk, hogy a lakóhely típusa alapvetően meghatározza a hulladékgazdálkodásról alkotott képet bizonyos típusú kérdések esetében. (5) Azt vártuk, hogy az 30

31 iskolai osztály típusa, beállítottsága meghatározhatja, befolyásolhatja a fiataloknak a hulladékokról alkotott elképzeléseit. Munkánkban először bemutatjuk Edelény városát, a helyi szelektív hulladékgyűjtés történetét. Ismertetjük a felmérés módszertanát, majd az eredmények fejezetben először ábrák segítségével bemutatjuk a kérdőíves felmérés alanyainak nem, életkor, lakhely és középiskolai osztály szerinti megoszlását. Ezt követően minden környezettudatossághoz és szelektív gyűjtéshez kapcsolódó kérdésre adott választ egyenként kiértékeltünk. Majd kiértékeltük a kemény változók, tehát a nem, életkor, lakhely és az osztály típusa alapján az egyes válaszokat. Végül megnéztük, hogy eredményeink hogyan vethetők össze más kutatások következtetéseivel. Kutatási terület bemutatása Edelény Edelény a borsodi tájak egyik legszerencsésebb pontján helyezkedik el, a Bódva folyó hirtelen kiszélesedő völgyében, Miskolctól 25 kilométerre. A térség kereskedelmi és szellemi kulturális központja. A város népessége: fő (KSH 2001). A város három község összevonása révén keletkezett. Edelényben 2006 júniusában indult el útjára a szelektív hulladékgyűjtés. A városi önkormányzat a város 4 pontján helyezett el megfelelő edényeket. Ezek a helyszínek a Dankó Pista utca, a Bányász utca, a Borsodi út 4. szám alatti parkoló és végül a Tompa Mihály úti parkoló. A hulladékok szállítása hetente 1 alkalommal történik. Edelény 2000-ben csatlakozott a Sajó-Bódva Völgye-projekt előkészítéséhez, melyhez kezdetben 60 önkormányzat csatlakozott, majd a későbbiekben további 58 település csatlakozott. Létre jött ezt követően a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás. 118 települést és 230 ezer lakost érint Kazincbarcikától Ózdig, Szikszótól Aggtelekig június 23.-án került átadásra a Sajókazai Hulladékkezelő Centrum. Az összegyűjtött hulladékot tehát az ISPA projekt keretén belül megvalósult az ÉHG Zrt. üzemeltetésében lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrum fogadja be. Kutatási módszerek A felmérés célközönsége és helyszíne Vizsgálatunk alanyai az Edelényi Gimnázium és Szakképző Iskola diákjai voltak március 26-án a kérdőíveket 5 osztály töltötte ki, 2 gimnáziumi (általános gimnáziumi, a nyelvi előkészítős) osztály és 2 szakos osztály (informatikai, környezetvédelmi), illetve 1 technikusi (környezetvédelmi) osztály. Összesen 82 diák töltötte ki a kérdőívet. Azért választottuk a középiskolai célkö- 31

32 zönséget, mert arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy a felsőoktatásba érkezők milyen képpel rendelkeznek a szelektív hulladékgyűjtésről. Mennyire van letisztult képük a szelektív hulladékgyűjtés lényegéről és jelentőségéről, illetve mennyire viselkednek környezettudatosan. Nagy jelentőséggel bírt előzetes várakozásaink alapján az is, hogy különböző korú tanulókat, és nem utolsósorban eltérő szakosodású osztályokat választottunk ki. Kíváncsiak voltunk ugyanis arra, hogy kik tájékozottabbak a témában, akik erről tanulnak, vagy akik csak hallomásból ismerik a szelektív hulladékgyűjtést. Mivel, ahogy a bevezetőben is utaltunk rá a hazai lakosság még idegenkedik ettől a fajta hulladékfeldolgozástól, mert nem látják át teljesen az értelmét és célját. A kérdőíves felmérés és a kérdőív felépítése Az ipari szféra területén a környezeti projektek megvalósításának keretében alapvetően négy módszer kerül alkalmazásra: egy egyszerű kérdőíves felmérés, SWOT analízis, Benchmarking, valamint az ún. Balanced Scorecard módszer (BUZÁS F. E. BAI A. 2005). A kutatásban alkalmazott kérdőív alapvetően két fő részre tagolódott. A kérdőív elején az ún. hagyományos kemény változók (LAKATOS Z. 2004) szerepeltek: lakóhely, nem, életkor és külön megjelölték a tanulók az osztályukat is. A második rész a szakmai kérdéseket tartalmazta. Első lépésben azokat a kérdéseket vizsgáltuk meg, amelyek esetében korrelációt fedeztünk fel valamelyik kemény változóval. A kiértékelés második szakaszában pedig azokat a kérdéseket vetettük össze, ahol a számítógépes programunk összefüggést mutatott ki. A kérdőívekből kinyerhető empirikus adatokat kódolás (az adott kérdésre adható válaszok 1-től max. 7-ig számot kaptak) után számítógépen rögzítettük Excel táblázatban. A kérdőíves adatfelvétel során egyaránt alkalmaztunk nyitott (pl. fogalmazza meg a szelektív hulladékgyűjtés lényegét) és zárt kérdéseket (pl. a szelektív hulladékgyűjtő szigetek használatáról). A zárt kérdéseket azért használtuk, mert általuk könnyebben feldolgozható válaszokhoz jutottunk, a nyitott kérdések pedig helyet adtak árnyaltabb, életszerű válaszoknak nem kényszerítették a válaszadót kategóriákba, viszont feldolgozásuk is nehézkesebb volt. Eredmények A kérdőívet összesen 82 tanuló töltötte ki. A kérdőívet kitöltő fiatalok közül a legtöbben a 17 éves kort töltötték be, őket követték 35,0%-os részvételi aránynyal a 18 évesek, majd pedig 13,0%-kal a 19 éves fiatalok. A éves korosztálynál fiatalabb, illetve idősebb válaszadók csupán kevesebb, mint 10,0%-át tették ki a célközönségünknek (1. ábra). 32

33 Életkor megoszlás 16 éves 17 éves 6% 13% 3% 1% 35% 42% 1. ábra: Életkor szerinti megoszlás A kérdőívet kitöltők közül a gimnáziumi osztályok (11. A, 12. D) voltak többségben összesen 43%-kal, az informatikai osztály (B) 24%-kal, valamint a környezetvédelmi osztályok (C) összesen 33%-kal (2. ábra) vettek részt a kérdőívek kitöltésében. 2. ábra: Osztályok szerinti megoszlás A kiértékelés során azt az eredményt kaptam, hogy a környezetvédelmi osztályok felvilágosultabbak a témában, de a gimnáziumi osztályok is jól szerepeltek, közülük sokan nagyon jó ötleteket írtak, amelyeket be lehetne vezetni az iskolákban. Az informatikus osztály lett végül is a harmadik a képzeletbeli rangsorban. A kérdőívet kitöltők több mint 80,0%-a családi-, illetve kertes házban lakik, és kisebb részük lakik társasházban, esetleg többemeletes épületben. A válaszolók nagyobb hányada Edelényben lakik, 32,0%-uk pedig a környező falvakban (Szendrő, Perkupa, Szalonna). 33

34 Külön megnéztük a válaszadó lányok (40 fő) és fiúk (42 fő) életkor, lakhely és osztály szerinti megoszlását is. Ezek alapján viszonylag kiegyenlített képet kaptunk. Mindkét nemnél a éves korosztály dominált, bár a fiúk esetében a 18 évesek töltötték ki legtöbben a kérdőívet, míg a lányoknál pont fordított volt a helyzet. A 16 évesek, illetve a évesek csekély arányban kerültek be a felmérésbe, így az egyes kérdések kiértékelésénél csekély létszámuk miatt nem vettük őket figyelembe (3. és 4. ábra). Lakhelyet megvizsgálva azt találtuk, hogy lényegében teljesen azonos volt mindkét nemnél a lakhely típusok eloszlása, így a megoszlásukat külön diagramon nem mutatjuk be. Mind a fiúk, mind a lányok esetében magasan a családi házban lakók domináltak, és csupán 8, illetve 7 fő jelölt meg más lakhelyet. Az osztályok esetében a fiúknál a 11/B. osztály tanulói voltak kicsit felülreprezentálva 12 fővel. A lányoknál a 11/A. és a 12/D. osztály tanulói voltak a legtöbben egyaránt fővel Fiúk 2 16 éves 17 éves 18 éves 6 19 éves 1 20 éves 3. ábra: A kérdőívet kitöltő fiúk kor szerinti megoszlása 4. ábra: A kérdőívet kitöltő lányok kor szerinti megoszlása 34

35 A kitöltött kérdőívek alapján a megkérdezett diákok több mint fele tisztába van vele, mit is takar a szelektív hulladékgyűjtés. Sokan jól sejtették azt is, hogy maga a különválogatás előfeltétele a későbbi újrahasznosításnak és a másodnyersanyagok létrehozásának. A következő lépésben megnéztük, hogy a kor hogyan befolyásolta a környezettudatossági összképet. A 16, illetve a éves tanulók kis százalékban kerültek be a felmérésünkbe, így őket nem vettük figyelembe a statisztikai kiértékelésnél. A szelektív gyűjtés lényegét teljesen eltérő módon ítélték meg a 17 és a 18 éves fiatalok, ezzel szemben egyetértés volt a komposztálás definiálásában. A legtöbb fiatal papírt, műanyagot és üveget gyűjt szelektíven az országos helyzethez hasonlóan, azonban sok 17 éves még fémet és hulladékot is gyűjtött már szelektíven. A szelektív hulladékgyűjtés megítélése egyértelműen és egyöntetűen pozitív a fiatalok körében (1. táblázat). 1. táblázat: Az 1., 3. és 5. kérdésre válaszoltak életkor szerinti megoszlása Válaszadók kora 17 évesek 1. Mit takar a szelektív hulladékgyűjtés? 38,2% újrahasznosítás 53,0% különválogatás 3. Mit jelent a komposztálás? 91,2% biológiai folyamat 5. Milyen a szelektív gyűjtés 97,0% pozitív 3,0% negatív 18 évesek 6,5% újrahasznosítás 80,6% különválogatás 93,5% biológiai folyamat 96,8% pozitív 3,2% negatív Jól érzékelhető különbségeket kapunk a többi táblázatnál kérdésektől függetlenül arra vonatkozóan, hogy akár 1 év körkülönbség is mennyire különböző eredményeket tud produkálni. Mint például, a 13. kérdésnél (Van gyűjtősziget a közelben?) a fiatalabbak majd 65,0%-a szerint van gyűjtősziget lakóhelyük vonzáskörzetében. Ezzel szemben a 18 évesek kb. 61,0%-nak ilyenekről nem volt tudomása. Ugyanígy rosszabb képet kaptunk az 1 évvel idősebb fiataloknál az otthoni szelektív hulladékgyűjtésről. Az idősebb tanulók irányába az egyre romló képet tovább erősítette a szemetelési szokások kiértékelése. A 17 évesek 41,0%-ával szemben a 18 éveseknek csak 29,0%-a nem szokott egyáltalán a saját bevallása szerint szemetelni köztéren. Ez után megnéztük, hogy a lakhelyek különbözősége mennyire tudja befolyásolni a válaszokat az adott kérdésekre. Érdekesség képen és az összehasonlítás miatt csak a nagyon kirívó eredményeket szeretném bemutatni (2. táblázat). 35

36 2. táblázat: A különböző lakhellyel rendelkező válaszadók 1; 3; és 5. kérdésre adott feleleteinek értékelése Válaszadók lakhelye lakótömb /társasház családi ház 1. Mit takar a szelektív hulladékgyűjtés? 73,4% újrahasznosítás 13,3% különválogatás 11,9% újrahasznosítás 79,1% különválogatás 3. Mit jelent a komposztálás? 73,4% biológiai folyamat 92,5% biológiai folyamat 5. Milyen a szelektív gyűjtés megítélése? 100,0% pozitív 0,0% negatív 97,0% pozitív 3,0% negatív Teljesen máshogy értelmezték a fiatalok lakhely alapján a szelektivitást. A családi, kertes házban élők majdnem 80,0%-a különválogatásnak értelmezte, míg a más lakóhellyel rendelkezők inkább újrahasznosításnak vélték a szelektív gyűjtést. Csupán kicsi eltérések adódtak a következő kérdésnél. A lakhelytől függetlenül a legtöbben a papírt, műanyagot és az üveget gyűjtik szelektíven. Az viszont nyugodtan állítható, hogy a zöld hulladékok a családi övezetben élők életében jelentős szerepet játszanak. Ennek nagy részét viszont jobb esetben a kertben komposztálják, rosszabb (és sajnos a jellemzőbb) esetben a vegyes hulladékok közé helyezik. Ezt talán kicsit szemlélteti az is, hogy a kertes részeken élők domináns része tisztában volt a komposztálás fogalmával. Ezzel szemben a lakótömbben vagy társasházban élők 13,0%-a tévesen papír újrahasznosításként értelmezte ezt a hulladékhasznosítási folyamatot. A szelektív gyűjtés megítélése teljes mértékben pozitív volt. A gyűjtőszigetek jelenlétére adott válaszok jól mutatják az általános országos helyzetet. Különösen azokon a településeken, ahol fiatalnak tekinthető a szelektív gyűjtés, ott a hálózat kiépítését a belvárosi, lakótömbös részeken kezdik el, ahol nagyobb begyűjtési arány, gazdaságosabb működtetés jellemző (3. táblázat). 36

37 3. táblázat: A különböző lakhellyel rendelkező válaszadók 13; 15; és 16. kérdésre adott feleleteinek értékelése Válaszadók lakhelye lakótömb /társasház 13. Van gyűjtősziget a közelben? 15. Otthon szelektíven gyűjtöd a hulladékot? 16. Szoktál szemetelni? 93,3% igen 41,7% igen 66,7% nem 6,7% nem tudok 6,6% szoktam 33,3% nem róla családi ház 37,9% igen 24,6% igen 28,4% nem 50,0% nem 17,9% szoktam 23,1% nem tudok róla A külvárosi részek felé a gyűjtőszigetek terjeszkedése általában csak néhány pozitív tapasztalattal teli év után kezdődik el. Mindezek ellenére a lakótömbben élők 33,0%-a nem gyűjti otthon szelektíven a hulladékot, és ez magasabb arány a családi házban élőkkel összevetve. A szemetelés gyakoriságában is jelentős eltéréseket találtunk. A lakótömbi tanulók esetében jobb kép alakult ki, míg a családi házban élő fiatalok több mint 50,0%-a szokott szemetelni. A hulladéktípusok újrahasznosítását illetően azonos vélemények születtek, annak alakulását a lakhely alapvetően nem befolyásolta. Végül az iskolai osztályok alapján vizsgáltuk meg a válaszokat. A középiskola 5 darab eltérő beállítottságú osztályának fő tanulóját kérdeztük meg. Itt a szöveges kiértékelés mellett döntöttünk. Néhány befolyásoló tényező is volt, mint például a szelektív gyűjtőszigetek jelenléte vagy éppen hiánya a lakóhely körzetében, mely ugyancsak megosztotta az osztályokat. Az otthoni szelektív gyűjtést illetően a 11/C. osztály tanulói tűntek ki azzal, hogy 80,0%-uk otthon nem gyűjt külön-külön minden hulladékot. A szemetelés kapcsán a legjobban a 11/A. tanulói teljesítettek, miután 64,7%-uk nem szokott szemetelni. A középutat a 13/C. tanulók jelentették, akiknek 84,6%-a szokott ritkán szemetet eldobni. A másik végletet a 11/B.-s diákoknál tapasztaltuk, ahol lényegében kétszer annyian szemetelnek, mint ahányan nem. Következtetés A felmérésbe bevont fiatalok esetében a szelektív hulladékgyűjtés nagyarányú támogatását, pozitív fogadtatását mértük, függetlenül a kemény változóktól. A fiúk és lányok válaszaiban néhány különbség volt: gyakoribb az otthoni szelektív gyűjtés a lányoknál és kevesebbet is szemetelnek. A kor számos vélemény alakulását befolyásolta: még 1 év korkülönbség is jelentősen formálhatja a hulladékgazdálkodásról alkotott képet. Csak két példa: a 17 évesek jóval pesszimis- 37

38 tábban nyilatkoztak a hulladékok mennyiségének visszaszorítási lehetőségeiről. A 18 évesek pedig jóval kevesebben gyűjtötték otthonukban szelektíven a hulladékot. Eredményeink néhány részletét összevetettük néhány közvélemény-kutatás eredményével is április 22-én, a Föld Napján a Kerekerdő Alapítvány egy kisebb témavizsgálatot folytatott le a szelektív hulladékgyűjtésről 100 fő megkérdezésével Szombathelyen. A városban 2004 decembere óta vannak szelektív hulladékgyűjtő szigetek. A konténeres szigetekkel 81 fő találkozott, arra, hogy hol tudnak ilyen szigetekről, csak 58 fő adott érdemleges választ. A mi felmérésünkben is magas volt azok aránya, akik már gyűjtöttek szelektíven hulladékot és támogatják is magát a folyamatot, azonban sokan nem ismerik Edelény városában sem a gyűjtőszigetek elhelyezését. A válaszadók száma a sziget használatával kapcsolatos kérdésnél már nagyon megoszlott Szombathelyen. 38 fő mondta, hogy még soha nem használta, 20 fő néha, 17 fő 1-2 alkalommal és csak 16-an voltak, akik rendszeresen veszik igénybe. A mi esetünkben is hasonlóan megosztott képet kaptunk. Annak ellenére, hogy a döntő többség támogatja a szelektív gyűjtést, a tanulók kb. 50,0%-a csak havi rendszerességgel dob hulladékot a konténerekbe. A havi használat jelenthet csupán 1-2 alkalmat is. A kihelyezett konténerekbe a legtöbben a műanyag palackot, a papír hulladékot és az üveget dobják be mind a két felmérés alapján. De hová kerül vajon ez a sok különválogatott szemét? tették fel a kérdést az aktivisták a Dunántúlon. A válaszadók 57,0%-a mondta azt, hogy hulladékhasznosító üzembe, 24,0% mondta, hogy hulladékudvarba és 19,0% gondolta úgy, hogy szeméttelepre. A szemétdíj minden háztartást érint, van, aki egyetért vele, van, aki változtatna rajta. A megkérdezettek közül 39 fő mondta, hogy jobb lenne, ha a hulladéktermeléssel lenne arányos, 31 fő gondolta úgy, hogy az egységes szemétdíj a legjobb megoldás, 28 fő a család létszáma alapján határozná meg, 5 fő a lakóövezetenkénti népsűrűség alapján szabná ki a szemétdíjat. Több hulladékkezelési stratégia is létezik, mint választási lehetőség. A 100 főből 62 fő nem tartja jó megoldásnak az égetést, 17 fő nem tudja, 21 fő megfelelő eljárásnak tartja az égetést. Míg a legjobb eljárásnak 83 fővel az újrahasznosítást találták, csak 17 fővel a megelőzés került a 2. helyre, 13 fő pedig az ártalmatlanítást a 3. helyre rangsorolta (SZELE ZS. 2005). A Tiszta Európa Projekt keretében az Észak Balatoni Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelő Önkormányzati Társulás és a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet közös kutatást végzett annak érdekében, hogy megtudja, mit gondolnak a fiatalok a környezetvédelemről, mit tennének szívesen lakókörnyezetük megóvásáért. A felmérésben közel 350 nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló, és közel 500 középiskolás mondta el a témával kapcsolatos véleményét 2007 júniusában Veszprém megyében. A kutatás legérdekesebb eredményei: a megkérdezett fiatalok jelentős része elégedetlen az őt körülvevő környe- 38

39 zet állapotával. A köztisztasággal közel minden harmadik gyerek volt elégedetlen. Ez az eredmény is jelzi, hogy a hulladékok kérdése a mai fiatalok életében mindenképpen előkelő helyet foglal el, és foglalkoztatja is őket a kérdés. A felmérés megmutatta, hogy a fiatalok meglehetősen tájékozottak azzal kapcsolatosan, hogy mi történik a lakásukat elhagyó hulladékkal. A legtöbben (45,0%) tudják, hogy a lakóhelyén összegyűjtött hulladék egy részét újrahasznosítják, a maradékot pedig eltemetik vagy elégetik; és szinte minden gyerek (96,0%) tisztában van azzal is, hogy a háztartási hulladék kezelésének leginkább környezetbarát módja, ha az újrahasznosítható részt kiválogatják a szemétből. A mi kérdőíves felvételezésünknél sokan eleve a szelektív gyűjtést helytelenül magával az újrahasznosítással azonosították. A felmérés szerint a veszprémi térség diákjai (saját bevallásuk szerint) alapvetően tájékozottnak érzik magukat a hulladékkezelés környezetbarát megoldásaival kapcsolatosan és 76,0 százalékuk nagyon fontos kérdésnek ítélte meg azt. Fontos lenne a részletesebb tájékoztatás is a megye terveiről, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Ugyanis a felmérésben megszólított diákoknak 52,0 százaléka nem hallott a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének terveiről. Közel minden második (46,0%) megkérdezett gyerek szerint az emberek többsége nem lenne hajlandó szelektíven gyűjteni a hulladékot és csak négyből egy diák bízna abban, hogy a helyiek többsége részt venne a szelektív gyűjtésben. Ez a kedvezőtlen hozzáállás a kutatásunkban elsősorban a hulladékok termelődésének vagy képződésének (a két szó használata teljesen megosztja a szakértőket) megelőzése terén érhető tetten. A gyűjtőszigetek használatával kapcsolatban, Edelényben és a térségben kedvezőbb kép bontakozott ki előttünk. A tavalyi dél-balatoni felméréssel egybevetve jelentősen megemelkedett azoknak a diákoknak az aránya, akik szerint az önkormányzatok törődnek a környezetvédelemmel (11,0 százalékról 26,0 százalékra növekedett a számuk) (ÉSZAK-BALATONI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROJEKT 2007). A GfK Piackutató Intézet által 2003 márciusában készített felméréséből is kitűnik, hogy a lakosság számára legkedvezőbb gyűjtési- és díjrendszert kell alkalmazni. A szelektív gyűjtés nyújtotta szolgáltatásokat elutasítók 17,0 százaléka két csoportra oszlik. A többség semmiképpen sem fordítana gondot a szelektív hulladékgyűjtésre. Kisebbséget alkotnak azok, akik akkor működnének együtt, ha anyagi előnyük származna belőle (GFK PIACKUTATÓ INTÉZET 2004). Tudomásul kell venni, hogy a lakosság joggal vár kompenzációt a megelőzéssel és szelektív gyűjtéssel önként vállalt fáradozásokért (KALAS GY. 1999). Kutatási hipotéziseinkre végül a következő perdikciókat tehetjük. (1) A felmérésbe bevont fiatalok esetében a szelektív hulladékgyűjtés nagyarányú támogatását, pozitív fogadtatását mértük, függetlenül bármilyen kortól, osztálytól, lakhelytől és nemtől. (2) A fiúk és lányok válaszaiban néhány különbség volt kimutatható. Gyakoribb az otthoni szelektív gyűjtés a lányoknál és kevesebbet is szemetelnek. (3) A kor számos vélemény alakulását befolyásolta. Megállapítottuk, hogy még 1 év is jelentősen formálhatja a hulladékgazdálkodásról alkotott 39

40 képet. Csak két példa: a 17 évesek jóval pesszimistábban nyilatkoztak a hulladékok mennyiségének visszaszorításáról. A 18 évesek pedig jóval kevesebben gyűjtötték otthonukban szelektíven a hulladékot. (4) A többlakásos épületben lakó fiataloknál negatívabb összkép bontakozott ki a felmérésünkben. Egyedül a szemetelési szokások voltak rosszabbak a családi házban élőknél. (5) Az osztálytípus befolyásolta a válaszokat, de nem olyan tekintetben, mint ahogy mi előzetesen vártuk. A környezetvédelmi osztályok összességében ugyanis nem bizonyultak környezettudatosabbnak, talán csak a fogalmakat és hulladékgazdálkodási tevékenységeket tudták pontosabban körülírni. Összegzés A lakosság vagy éppen a fiatalság körében végzett felmérések segíthetik a hatékonyabb lakossági és intézményi hulladékgazdálkodási fejlesztéseket. Ennek a törekvésnek az egyik sarkalatos pontja a szelektív hulladékgyűjtés általánossá tétele Magyarországon. A hatékonyság és a siker záloga lehet a fiatal korosztályok aktív részvétele a szelektív hulladékgyűjtésben. A környezeti orientáció vizsgálatát Edelény városában, az Edelényi Gimnáziumban és Szakképző Iskolában, a Bódva völgye egyetlen középiskolájában végeztük. A kérdőívet 5 középiskolai osztály 82 tanulója töltötte ki. A kérdőívet kitöltők életkora év között változott. A vizsgálatunk céljai a következők voltak. (1) Egyrészt bemutassuk az Edelény városában kiépült szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, az eddigi működés tapasztalatait. (2) A fiatalok mennyire elégedettek a szolgáltatás színvonalával, milyen fejlődési lehetőségeket látnak még a rendszerben? (3) Mennyire vannak tisztában a szelektív hulladékgyűjtéssel és a komposztálással? (4) A éves korosztálynál fiatalabb, illetve idősebb válaszadók csupán kevesebb, mint 10,0%-át tették ki a célközönségünknek. A kérdőívet kitöltő fiatalok nem szerinti megoszlása teljesen egyenletes volt, lényegében a válaszadók 50,0 50,0%-a volt fiú és lány. A kérdőívet kitöltők több mint 82% családi-, illetve kertes házban lakik. A fiatalok több mint 65,0%-a szerint a szelektív hulladékgyűjtés különböző eredetű hulladékok különgyűjtését takarja, de sokan magával az újrahasznosítással azonosították. A tanulók 87,0%-a tisztában volt a komposztálás folyamatával. A válaszadók elsöprő többsége pozitívan ítéli meg a szelektív gyűjtést, de valamelyest csökken azok aránya, akik aktívan részt is vennének például az iskolai szelektivitásban. A fiatalok 90,0%-a tudja, hogy a hulladékok újrahasznosításához nélkülözhetetlen a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladék megelőzést illetően már nem kaptunk olyan pozitív képet. Az iskolások 75,0%-a az ésszerű, környezettudatos vásárlás mellett tette le a voksát, azonban a válaszolók negyede pesszimista volt a kérdést illetően. A felmérésben résztvevők 2/3-nak volt lehetősége iskolai szelektív hulladékgyűjtésre. 40

41 Edelényben működnek gyűjtőszigetek, ezek azonban csak az iskolások 67,0%-a számára van elérhető közelségben. 48,0%-uk havonta egy-két alkalommal helyez el otthon különválogatott hulladékokat a gyűjtőkonténerekben. A legtöbben ennek megfelelően a papírt, műanyagot és az üveget otthonukban szelektálják. A tanulók majdnem fele szokott ritkán szemetelni közterületen, 14,0%-uk pedig rendszeresen, mivel másoktól is ezt látja. A fiatalok ¾-e szerint a háztartási hulladékok között a papír kezelése, újrahasznosítása a legkönnyebben megoldható. A tanulók 40,0%-a több szemétgyűjtőt helyezne el az iskola területén. További körülbelül 30,0% a szemétgyűjtőkön kívül plakátokkal, feliratokkal hívná fel a diákok figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, míg 20,0%-uk a környezettudatosságra nevelést hangsúlyozta. Megállapítható, hogy a diákok tisztába vannak az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a környezettudatos életmód jelentőségével. Véleményünk szerint nélkülözhetetlen lenne már az óvodában komolyabb hangsúlyt fektetni a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos alapismeretek oktatására, elsősorban különböző játékos feladatokkal. Az ország minden óvodájában be kellene vezetni az ismeretek játékos átadását. Ezt az oktatást szükséges folytatni az általános iskolákban, majd pedig a középiskolákban. A felmérésünkben viszonylag pozitív és a jövőre nézve kedvező összképet kaptunk, azonban a köztéri szemetelés magas aránya mindenképpen elgondolkodtató. Irodalomjegyzék Agapitidis, I. & Frantzis, I. (1998): A possible strategy for municipal solid waste management in Greece. Waste Management and Research 16 (3): Annegrete, B. (2001): Factors influencing solid waste generation and management. Journal of Solid Waste Technology and Management 27 (3/4): Bai, R. & Sutanto, M. (2002): The practice and challenges of solid waste management in Singapore. Waste Management 22: Buzás F. E. Bai A. (2005): Korszerű módszertani eljárások kis és közepes vállalkozások környezeti orientációjának vizsgálatában. Edelény Edelény város hivatalos honlapja, EHG (2010): Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. hivatalos honlapja, Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt (2007): Tiszta Európa Program. Mit gondolnak a fiatalok a környezetvédelemről? GfK Piackutató Intézet (2003): Szelektív hulladékgyűjtés: Együttműködne a lakosság többsége. Népszerűbb az eldobható, mint a betétes palack. Hulladéksors X. évfolyam 4. szám Kalas Gy. (1999): Hulladékgazdálkodási cselekvési program (tevékenységi lista). ( Lakatos Z. (2004): Életstílus és választói piac. Az életstílus-változók szerepe választói döntés és a pártpreferencia alakításában a rendszerváltást követő másfél évtizedben. PMSZ Konferencia, Budapest, november. 41

42 Misik T. Kárász I. (2006): A környezeti orientáció vizsgálata Debrecenben a szelektív hulladékgyűjtés tükrében. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Sectio Pericemonologica I., Új sorozat XXXIII. kötet, Eger, pp Nádudvari Z. (2002): Az Európai Unió környezeti menedzsment rendszere. BME OMIKK. Németh B. (2008): Fizika Hulladékgazdálkodóknak. 13. Szerves kommunális és ipari hulladékok. PTE Fizika Intézet, 08-09; NB Szele Zs. (2005): Szelektív hulladékgyűjtés Szombathelyen 100 Szombathelyi polgár megkérdezése alapján, Kérdőíves felmérés összesítése. Kerekerdő Alapítvány, Szombathely. 42

43 A SZÁNA-VÖLGYI BÁNYATERÜLETEN TALÁLHATÓ GEOLÓGIAI SZELVÉNY ELEMZÉSE, EGYEDI TÁJÉRTÉKKÉNT VALÓ FELVÉTELEZÉSE (SZILVÁSVÁRAD) GÁL MARTIN EKF, Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. Témavezető: Dr. Dobos Anna, főiskolai docens Bevezetés Jelen tanulmányban a Szána-völgyi homokbánya területén található geológiai szelvény rétegeinek vizsgálati eredményeit kívánom bemutatni. A homokbánya Szilvásvárad községtől északra, a Szilvásvárad Nagyvisnyó között található Szána-völgy területén található, az Aszaló-hegy lábánál, a 068. helyrajzi számú területen. A bánya területe 0,8724 ha kiterjedésű, mely 85%-ban leművelt terület. A geológiai szelvény a bányaterület felső udvarában található. 1. ábra: A mintaterület topográfiai helyzete ( 43

44 A bányaterülettől DK-i irányban az Eger Putnok között fekvő vasútvonal, a Szilvás-patak alluviuma, ÉK-i irányban gazdasági épületek (Állami Ménesgazdaság csikóneveldéje) és a Szilvásvárad Nagyvisnyót összekötő 025-ös forgalmi számú útvonal helyezkedik el, melyről a terület személyautóval könnyedén megközelíthető (1., 2. ábra). Terepi kiszállásaink során kiderült, hogy a kis kiterjedésű mintaterület különböző földtudományi és biológiai értékekben gazdag. A Szána-völgyi bányaterület DK-i részén feltáruló talajszelvényt, mely egy lejtőhordalék talajt mutat be, korábban már mint egyedi tájértéket felvételeztem a Magyar Szabvány 20381/2009. alapján (GÁL M. 2010). A kitermelés következtében elénk táruló geológiai szelvény a Bükk hegység környezetében lezajlott miocén korú vulkáni tevékenység bizonyítékául szolgál, ahol a különböző riolittufa rétegek igen jól tanulmányozhatók. 2. ábra: A mintaterület topográfiai helyzete (GÁL M. 2011) Irodalmi előzmények A mintaterület a kistájkataszter szerint a Heves megye és Borsod-Abaúj- Zemplén megye területén elhelyezkedő, 100 km 2 területű (a középtáj 5,4%, a nagytáj 0,89%) Északi-Bükk kistájhoz tartozik (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). Az alapkőzet, mint a Bükk-hegység majdnem teljes területén itt is nagyrészt triász korú mészkő, melyre a mintaterületünkön miocén riolittufa rétegek települtek (PELIKÁN P., 2002). A terület geomorfológiai szintek szerinti értékelésekor a fiatalabb pliocén felszín helyben maradt része kategóriájába kapott besorolást (SÁNDOR A. 1983), valójában a középhegység nyugati előterében völgyek- 44

45 kel erősen tagolt egykori hegylábfelszín (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990) ben a mintaterület DK-i részén található talajszelvényt, mint egyedi talajtani tájértéket tártuk fel és minősítettük (GÁL M. 2010). Kutatási módszerek Kutatásunkat a mintaterület szakirodalmának felkutatásával kezdtük el, majd beszereztük annak 1: méretarányú topográfiai térképét és 1: méretarányú geológiai térképét (Less Gy. Gulácsi Z. Kovács S. Pelikán P. Pentelényi L. Rezessy A. Sásdi L. 2002, Pelikán P. et al, 2005). Ezt követően a terepi bejárás során a geológiai szelvény terepen megfigyelhető fizikai tulajdonságait rögzítettem, digitális fotókat készítettem a szelvény környezetéről, egyes rétegeiről, majd a szelvény minden egyes rétegéből kőzetmintákat gyűjtöttem be, hogy további laboratóriumi körülmények között mikroszkópos vizsgálatokat tudjak végezni, s összetételét meghatározhassam. A mintaterület digitális domborzat modelljét, az egyes rétegeket bemutató szelvényt a Golden Software SURFER 9.0 program segítségével készítettem el. Eredmények A kutatási területet felépítő kőzetek jellemzése A mintaterületre a legjellemzőbb a középső-miocén korú bádeni szarmata emeleti Felnémeti Riolittufa Formáció nem összesült riolittufa összlete, de környezetében megtalálható még az alsó-miocén Garábi Slír, a középső-miocén Kozárdi, és a Dubicsányi Andezit Formáció is. A geológiai térkép (3. ábra) alapján a kutatási terület környezetét az alábbi Formációk építik fel (LESS GY. GU- LÁCSI Z. KOVÁCS S. PELIKÁN P. PENTELÉNYI L. REZESSY A. SÁSDI L. 2002, PELIKÁN P. et al. 2005): A Felnémeti Riolittufa Formációhoz a Bükk nyugati előterében, illetve a Mátra és a Bükk hegység közötti dombvidékén fellelhető badeni szarmata korú savanyú piroklasztikumai tartoznak. Terepi megjelenésében hasonlít a szintén új (a Bükkaljára felállított) Harsányi Formációhoz, így azzal esetleg összevonható. Anyaga változatos rétegtani felépítésű, nagyobbrészt üledékekkel váltakozó áthalmozott riolittufa (tufahomok, kavicsos tufahomok, tufás agyag) figyelhető meg itt, de találhatók benne összesült (ignimbrit) és hullott riolittufa rétegek is. Ez utóbbiak különböző mértékben zeolitosodtak. A Felnémeti Riolittufa Formáció korát a kora bádenitől a szarmata végéig határozták meg (PELIKÁN P. 2002). 45

46 3. ábra: A mintaterület elhelyezkedése geológiai térképen (PELIKÁN P.2002 alapján) A Kozárdi Formációt miocén korú sekélytengeri, partközeli kifejlődésű csökkent sósvízi szürke, zöldesszürke, molluszkás agyag-agyagmárga, homok, tufás homok, laza homokkő, tufás agyag, bentonit, mészmárga, mészhomokkő, és alárendelten oolitos, szerpulás mészkő építi fel (PELIKÁN P. 2002). A Dubicsányi Andezit Formációt (3. ábra) középső-miocén korú andezitagglomerátum, tufa és tufit anyagú vulkanitok, láva eredetű piroxénandezit kőzettestek, lávabreccsa és telér építi fel. A tufa- és tufitrétegek korhatározó (szarmata) növénymaradványokat tartalmaznak. A tufa és tufit összlet esetenként részben riolitos összetételű, helyenként az andezitben zárványok (paleozoos agyagpala, oligocén, miocén homokkő), valamint agyag, homok, kavics, savanyú tufa, és tufitos közbetelepülések is megjelennek (PELIKÁN P. 2002). 46

47 A Garábi Slír Formáció alsó-miocén korú, szürke ciklikusan változó homok, csillámos finomhomok, aleurit, agyag, agyagmárga sorozat, mely parttávoli nyíltvízi kifejlődést mutat. Amussium, Tellina, Brissopsis makrofauna mellett gazdag a foraminifera faunája és a nannoplanktonja. Jellemzőek a rétegsorban az iszapmozgási és életnyomok, néhol pedig gyakran előfordulnak az áthalmozott tufit-zsinórok (PELIKÁN P. 2002). A felvételezett geológiai szelvény jellemzése, értékelése Mint a 3. ábrán is látható kutatási területünk a középső-miocén korú (bádeni szarmata) Felnémeti Riolittufa Formáció területére esik. A bánya területén felvételeztem az itt feltáruló geológiai szelvényt, ahol 8 különböző réteget tudtam elkülöníteni, a rétegek határa éles, szabad szemmel könnyen észrevehetőek az egyes réteghatárok. A laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy javarészt Felnémeti Riolittufa Formáció alkotja a rétegsort. A rétegsort fotódokumentációval és szerkesztett szelvényrajzzal mutatom be (4. ábra). 4. ábra: Geológiai szelvény és szelvényrajz (GÁL M. 2011) 47

48 1. réteg: A szelvény felső 0 2 m közötti rétegét sötétebb barnás árnyalatú, nagyobb miocén korú riolittufa darabok (Felnémeti Riolittufa Formáció) alkotják. A mintát kőzetüveg, kvarc, biotit, plagioklász és 2 1,5 cm átmérőjű horzsakő darabok alkotják (4. ábra). 2. réteg: A szelvény 2 5,8 m közötti rétegében sárgásbarna színű vulkáni törmelék jelenik meg, amelyben femikus ásványok, horzsakődarabok, tufadarabok, tufahomok szemcsék, apró fekete biotit, muszkovit és 0,5 0,5 cm átmérőjű, összeálló miocén korú riolittufa darabok (Felnémeti Riolittufa Formáció) jelennek meg (4. ábra). 3. réteg: A szelvény 5,8 6,2 m közötti szintjében világosszürke színű, miocén korú vulkáni törmelék (Felnémeti Riolittufa Formáció) található. Kevesebb kvarc, biotit, muszkovit található benne. 2,5 3 cm; 1,5 1,5 cm; 4,5 3,5 cm; és 4,5 5 cm nagyságú tufadarabokból áll össze (4. ábra). 4. réteg: A szelvény 6,2 11,2 m között sárgásbarna színű, miocén korú vulkáni törmeléket alkot (Felnémeti Riolittufa Formáció), melyben a kvarc dominál. Emellett fekete biotit és vas lappili található benne. A minta szétesett, önálló szemcsékből áll, mely arra utal, hogy áttelepített anyag. A törmelékben világosszürke színű, lekerekíttet felületű tufadarabok láthatók (4. ábra). 5. réteg: A következő rétegben, 11,2 15 m között kvarc, horzsakő és öszszeálló tufadarabok alkotják az anyag nagy részét, amelyben érdekes, hogy biotit nem található. A minta anyaga világosbarnás szürke színű, finom szemcséjű miocén korú riolittufa (Felnémeti Riolittufa formáció), amelyben a riolittufa darabok lekerekített felületűek. Ez a megjelenés víz általi szállításra utal. A mintában 2,5 3 cm; 1,5 1,5 cm nagyságú lekerekített tufadarabok, és 1 1 cm nagyságú horzsakődarabok jelennek meg (4. ábra). 6. réteg: A szelvény 15 17,2 m mély rétegében a korábbi rétegekhez viszonyítva, sokkal durvább szerkezetű, porózus, világosszürke színű riolittufa figyelhető meg. Kvarc, fekete biotit, horzsakő alkotja nagyrészt a vulkáni törmelékes anyagot (miocén korú Felnémeti Riolittufa Formáció). A minta nagyobb darabokra esik szét: található benne 0,5 0,5 cm nagyságú horzsakődarab és 1,5 1,5 cm nagyságú riolittufa darabok (4. ábra). 7. réteg: 17,2 18,9 m mélyen a rétegösszletben színváltozás figyelhető meg, a vulkáni törmelék színe sárgásbarnára vált (miocén korú Felnémeti Riolittufa Formáció riolittufája). Ez a réteg több kvarcot tartalmaz, 48

49 mint a 8. réteg, s szálas horzsakődarabok és fekete biotit alkotja. Anyaga durvább és porózus szerkezetű (4. ábra). 8. réteg: A szelvény legalsó, 18,9 24,3 m mély szintjében a Felnémeti Riolittufa Formációhoz sorolható riolittufa főként kvarcból, muszkovitból, fekete biotit szemcsékből és horzsakő darabokból tevődik össze. A kőzetanyaga világos fehéres-szürke színű, porózus szerkezetű, amely könynyen szétesik kicsi ásványi alkotókra, tufadarabokra. Anyaga laza, könynyen pusztuló (4. ábra). 5. ábra: A mintaterület digitális domborzatmodellen való elhelyezkedése (tengerszint feletti magasság, m) (GÁL M. 2011) A mintaterület háromdimenziós térképén megfigyelhetjük (5. ábra) a geológiai szelvény elhelyezkedését, amelyből kitűnik, hogy egy folyóvízi terasz szeli ketté a szelvényt. A szelvény felsőbb rétegeiben találhatunk víz általi szállításra utaló nyomokat, mivel legnagyobb százalékban tufa építi fel, a víz általi eróziónak kevésbé ellenálló a kőzettömeg. A mikroszkópos vizsgálatok során, mint azt az előzőkben ismertettem, sok egyforma anyag, ásványi alkotó építi föl a rétegeket, és ezek az egymást követő rétegekben feldúsulnak, illetve mennyiségük szinte a nullára csökken, szinte az egyes rétegek egymásba halmozódnak át. A területen megfigyelhető a hegylábfelszín fejlődés. Az eltérő domborzati viszo- 49

50 nyok vizsgálatával arra a következtetésre jutottunk, hogy a területen még mindig hatnak a felszínformáló erők, és folyamatosan változtatják a már kialakult felszínt. A háromdimenziós térképet megvizsgálva megfigyelhetjük, hogy a Szilvás-patak által létrehozott folyóvízi terasz, közvetlenül a geológiai szelvény fölött helyezkedik el, illetve kettévágja a szelvényt. Így már értelmet nyert az a megfigyelésünk miszerint az 5. rétegben található lekerekített riolittufa darabok víz által szállítódtak (5. ábra). A szelvényt különböző tufarétegek építik fel, ezek a rétegek nem kompakt rétegek, sokkal inkább korábban szétesett és áthalmozott tufadarabokra utal a feltárás. A rétegek vizsgálatakor kiderült, hogy a geológiai szelvényt nagy százalékban miocén korú Felnémeti Riolittufa törmelék, kvarc, biotit, és horzsakő alkotja. Eltérő anyagúak a rétegek, többszöri egymást követő áthalmozódásra utalnak, alsóbb és felsőbb rétegek közötti hasonlóságok és különbségek megfigyelhetők a kvarc, a biotit, a muszkovit és a horzsakő felhalmozódásában. Valószínű, hogy a Bükk nyugati előterében újabb, hasonló genetikájú áthalmozott tufarétegeket fedezhetünk fel. Ez a szelvény a miocén vulkáni rétegek lerakódásának egyik jellegzetes szelvénye lehet. A feltárt geológiai szelvény egyedi tájértékként való kataszterezése A bemutatott és feltárt geológiai szelvény az MSZ MAGYAR SZAB- VÁNY (TERMÉSZETVÉDELEM. EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTEREZÉSE) kataszteri Adatlapja szerint a Természeti egyedi tájértékek főtípusba, a Földtudományi egyedi tájértékek típusba, a Geológiai egyedi tájérték altípusba, s azon belül a Rétegtani jelentőségű feltárás, előfordulása fajtába tartozik. A szelvényt terepen az Adatlap szerint felvételeztük, és Szilvásvárad település területére vonatkozólag lett kiértékelve, majd az egyes megfigyelési szempontok szerint pontozva. A szelvény helyét topográfiai térképen rögzítettük (6., 7. ábra), s elkészült a feltárás szelvényrajza (4. ábra), a szelvény Egyedi Tájérték Adatlapja (1. táblázat) és értékelő táblázata (2. táblázat) is. 50

51 6. ábra: A geológiai szelvény, mint egyedi tájérték topográfiai helyzete Szilvásváradon 7. ábra: A felső bányaudvar és a Rétegtani jelentőségű feltárás szelvénye (fotó: DOBOS A. 2011) 51

52 1. táblázat: A Szána-völgyi geológiai szelvény, mint Rétegtani jelentőségű feltárás Egyedi Tájérték Adatlapja Település Szilvásvárad Megye Heves-megye neve Jelzet Szvd-004 Előzmény Nemzeti Parki Igazgatóság Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Geológiai szelvény Főtípus M 4.2 Természeti egyedi tájértékek Típus(ok) M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok) M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták) Rétegtani jelentőségű feltárás, előfordulás Pontos helyszín Szilvásvárad-Nagyvisnyó közötti útszakaszon, 2,5 km-t haladva, balra letérve Helyrajzi szám 068 EOV- koordináták X: Y: Főbb jellemzők Külszíni bányászat során keletkezett, geológiai szelvény Kor/Keletkezés időpontja középső-miocén korú rétegsor (bádeni szarmata emelet), 1900-as évek elején a bányászati tevékenység során keletkezett feltárás Állapot Elfogadható Veszélyeztetettség A kitermelés, vagy nagyobb esőzések veszélyeztethetik Szükséges intézkedés Megóvás, illegális termelés beszüntetése, tisztítás Tulajdonos Szilvásváradi Önkormányzat Kezelő - Adatfelvevő Gál Martin Adatfelvétel időpontja és körülményei március 26. Adatforrás(ok) Helyszínelés, terepi felmérés Önkormányzat állásfoglalása Törekvés támogatása Megjegyzés - 52

53 2. táblázat: A geológiai szelvény egyedi tájértékként való értékelési szempontjai Minősítés Értékelési szempontok (1-5 pont) Szvd-004 Ritkaság / egyediség / különlegesség 5 Régiség / ősiségi jelentőség 5 Idegenforgalmi / látogatottsági jelentőség 0 Hagyományőrzési jelentőség 0 Esztétikai / látványjelentőség (tetszetőség / érdekesség) 3 Történelmi / patriotikus jelentőség 1 Tudományos / szakterületi jelentőség 5 Oktatási / ismeretterjesztési jelentőség 5 Etnikai / néprajzi jelentőség 0 Kultúrtörténeti / kultikus jelentőség 0 Ökológiai jelentőség 0 Sérülékenység / veszélyeztetettség 5 Összesen 29 Értékkategória típus Természeti egyedi tájérték Értékelés, összegzés Megfigyelésem szerint a szelvény olyan egyedi jellemzőkkel, és információkkal rendelkezik, melynek oktatási célú bemutatása elengedhetetlen, ugyanakkor ezek a jellemzők kielégítik az egyedi tájértékként való minősítés alsó határát (20 pont), ezért egyedi tájértékként felvételezhető az adott objektum. A 2. táblázat adatai alapján látható, hogy a szelvény összesen 29 pontot kapott az értékeléskor. Mint miocén korú rétegsort bemutató Rétegtani feltárás régi földtörténeti eseményeket tükröz és mutathat be, jelentős tudományos és oktatási / ismeretterjesztési lehetőségekkel. A szelvény ugyanakkor igen sérülékeny, a riolittufa mind a mállási és aprózódási folyamatoknak, mind a csapadék lemosó hatásának is ki van téve az illegális kitermelés mellett. Emiatt tisztítása és állagmegóvása javasolt. Irodalomjegyzék Borsy Z. (1998): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Gál M. (2010): A Szána-völgyi bányaterület DK-i részén található talajszelvény elemzése, egyedi tájértékként való felvételezése (Szilvásvárad). In: Dobos A. Gali Z. 53

54 (szerk.): Természeti és Kultúrtörténeti Értékvédelem. EKF, Környezettudományi Tanszék, Eger, pp Less Gy. Gulácsi Z. Kovács S. Pelikán P. Pentelényi L. Rezessy A. Sásdi L. (2002): A Bükk hegység földtani térképe, M = 1: MÁFI, Budapest. Marosi S. Somogyi S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere II., MTA FKI, Budapest. pp Pelikán P. (2002): Földtani felépítés, rétegtani áttekintés. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp Pelikán P. (szerk.) (2005): A Bükk hegység földtana (Geology of the Bükk Mountains). Magyarország tájegységei térképsorozata. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp Sándor A. (1983): Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp

55 A TISZABÁBOLNAI SZAJLA HOLT-TISZA KIALAKULÁSA ÉS ÜLEDÉKEINEK VIZSGÁLATA KISS KATALIN EKF, Tájkutatások- Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Témavezető: Dr. Dobos Anna, főiskolai docens Bevezetés A Tiszabábolnai Szajla Holt-Tisza kialakulása nem kötődik a Tisza egykori szabályozási metódusához, kialakulása a földtörténeti múlt korábbi időszakára tehető. A Tisza, megjelenése óta formálta és mindmáig formálja a tájat, hatással van egykori medreire, így a Szajlára is. A Szajla felszínfejlődéséről részletes felmérés még nem készült, és ahhoz, hogy a területen további, más problémára irányuló kutatás elkezdődhessen, fontos ismerni fejlődési menetét. Ezért tartottam fontosnak, hogy kutatásunk erre a problémakörre irányuljon. Kutatásunk jelenlegi célja a terület üledékeinek, valamint a Szajla Holt-Tisza kialakulásának vizsgálata. A terület tudományos eredmények alapján való fejlesztése, a javítás fontosságára való figyelemfelhívás és tájékoztatás, illetve a jövőbeli kutatások irányvonalának megalapozása a legfőbb célja a kutatásunknak. Irodalmi előzmények A Szajla Holt-Tisza kialakulásáról, üledékeinek vizsgálatáról részletes felmérés nem készült, kutatás ezzel a területtel kapcsolatban nem folyt, viszont a Borsodi-ártérrel számos neves kutató foglalkozott. A Tisza vízvidékével, legáltalánosabb sajátságaival kapcsolatban PÉCSI MÁRTON (1969) ad bővebb felvilágosítást, továbbá földtani, geomorfológiai vizsgálatokat is elvégzett. A vízhálózat kialakulásával SÜMEGHY J. (1944) foglalkozott. SCHERF E., KÁDÁR L. és GALLI L. (1963) szerint a Tisza csak a pleisztocén-holocén határon foglalta el mai nyomvonalát, a terület egészen fiatal süllyedék. A terület felépítésével kapcsolatosan SIMON B. (1939), RÉTHLY A. (1952) és PÉCSI M. (1969) végzett részletes kutatást és írt részletes leírást. A geomorfológiai, szedimentológiai felvételezéseknél általános szakkönyveket és térképeket is alkalmaztunk (BORSY Z. 1993, BULLA B. MENDÖL T. 1999, RONCZ B. KARÁSZI I. 2009). A terület átnézeti 55

56 geológiai és talajtani térképét JÁMBOR Á. (1989) és MURÁNYI A. RAJKAI K. STEFANOVITS P. SZŰCS L. VÁRALLAY GY. ZILAHY P. (1989) készítette el. A terület topográfiai helyzete Kutatási területünk, a Szajla Holt-Tisza Észak-Magyarországon, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében fekszik, Tiszabábolna település központjától légvonalban 900 méterre. 1. ábra: A kutatási terület topográfiai térképe (KISS K. 2011) Tiszabábolna a történelmi Borsodi vármegye kisebb tájegysége; természetföldrajzi szempontból a Borsodi-ártér; történeti néprajzi vonatkozásban pedig a nagyobb Borsodi Mezőség Tiszára hajló részének egyik falusi települése. A Tiszabábolnai Szajla Holt-Tisza az Észak-Alföldi Közép-Tisza-vidék, Borsodi-árterén található, a községtől délkeleti irányban helyezkedik el. Megközelíthető a Mezőkövesdről Tiszadorogma felé tartó úton haladva (3302-es út), a településre Mezőkövesd felől beérkező útról, az első kereszteződésnél jobbra kanyarodva (Fő út), majd a gátra bal irányba történő felhajtás esetén. A település koordinátái: északi szélesség 47,68 és keleti hosszúság 20,81. Kutatási mintaterületünk tulajdonképpen egy, a település határában fekvő lefűződött morotvató (1. ábra), melyet keletről övzátony-sorozatok, délnyugatról pedig a Tisza mai medre határolja. 56

57 Kutatási módszerek A területhez kapcsolódó szakirodalmak, adatok összegyűjtése mellett terepi és laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk el, valamint fotódokumentációt és terepi jegyzőkönyvet készítettünk. A terepi kiszállások alkalmával üledékmintákat vettünk kézi fúró segítségével. Három különböző pontból, 15 db mintát vételeztünk én. A talajmintákat laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk meg, fizikai paramétereit és szemcseösszetételét Leybold-féle szitasor segítségével határoztuk meg. A morfológiai és felszínrekonstrukciós térképeket a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatal 1: méretarányú topográfiai térképe (felújított és átdolgozott térkép: 1983) alapján készítettük el, SURFER 9.0 program segítségével. A talajszelvények ábráinak szerkesztésekor szintén a SURFER 9.0 programot alkalmaztuk. Eredmények A Szajla Holt-Tisza területének kialakulása A Szajla Holt-Tisza kialakulásának első jelentős földtörténeti eseménye a Tisza-völgy ősi szerkezeti árkának megjelenése volt. A szerkezeti árok kialakulása a krétára tehető (PÉCSI M. 1969). A miocén második felében általános transzgresszió kezdődött, mely csak az alsó-pannonban vált teljessé. A süllyedés a szerkezeti vonalnyalábok mentén fokozatosan, de egyenetlenül ment végbe. A kutatási terület tágabb környezetében a legnagyobb süllyedékek a pleisztocénban alakultak ki a Sajó-torkolat vidékén, a Jászságban, illetve a Körösök-vidékén. Ez utóbbi területen hatalmas, 400 méteres depresszió képződött, mely még a pleisztocénban magához vonzotta a Tiszántúl folyóit, és magát a Tiszát is. A pleisztocén-holocén határán megjelenő Tisza folyó teljesen átalakította a táj felszínét, megváltoztatta a helyi vízhálózatot. Az Ős-Tisza az Alföldön a pleisztocén-holocén határán kialakult kettős vályú közül a kisebb, Jászság Borsodi-ártér Sajó menti árokban foglalt helyet (GÁBRIS GY. ET AL. 2001). Feltehetően az utolsó tiszai váltás előtt itt folyt a Tisza, hagyatéka pedig a Szajla. A Borsodi-ártér a pleisztocénban kialakult hordalékkúp besüllyedt darabján fekszik. A Tisza a területet bizonytalan kanyarulatfejlesztéssel, széles mederalakítással foglalta el. A holocén folyamán a terület felszínfejlődésében jelentős változás következett be. Az egyik legfontosabb változást az jelentette, hogy a Sajó és Zagyva torkolatvidéki szerkezeti süllyedések következtében a Tisza megjelent a Nagykunság északi részén (GALLI 1963, BORSY 1969). A Tisza kanyarulatfejlesztő tevékenysége révén oldalazó erózióval az összefüggő hordalékkúpi homokfelszíneket nagy területeken letarolta, az egységes hordalékkúpot kettévágta a 57

58 hegylábi és a nagykunsági részre. A Tisza a letarolás mellett finom holocén üledéket is felhalmozott az árterén, így a mai Borsodi-ártér felszínén a pleisztocén üledékek mellett sok helyen a legfiatalabb holocén képződmények (öntés- és réti agyag, öntésiszap) találhatók meg (OLÁH M. TÓTH CS. 2008). A terület üledékeinek vizsgálata és annak eredményei Az üledékminta-vétel pontos ideje volt, az időjárás borús, esős volt. A tó környezetében 3 helyen, összesen 14 mintát vettünk be, különböző mélységekből, kézi fúró segítségével. Az egyes fúrásokat a tó környezetében, különböző topográfiai helyzetekben tártuk fel: (1) a mai morotvató központi területén keletről benyúló szárazulaton, a tó déli partján (2. és 3. ábra), (2) az előbbi feltárástól keletre, alacsonyabb és időszakos víz borította területen, valamint (3) a tó északi partján, a bekötő vizes csatorna mellett (2. ábra). 2. ábra: A kutatási terület üledék mintavételi helyei, digitális domborzatmodellje (KISS K. 2011) A begyűjtött üledékminták szemcseösszetételét laboratóriumi körülmények között, megfelelő előkészítés után Leybold-féle szitasor segítségével határoztuk meg. Az előkészítés során a talajmintákat kifőztük, majd szárítószekrényben 24 órán keresztül, 120 C-on szárítottuk. Ezt követően a Leybold-féle szitasor segítségével elválasztottuk egymástól a különböző átmérőjű szemcséket, tömegét analitikai mérleggel mértük le. Az alábbi kategóriákat különítettük el egymástól: 58

59 kavics (10 5,00 mm), murva (5,00 2,00 mm), durvaszemű homok (2,00 0,5 mm), középszemű homok (0,5 0,2 mm), finomszemű homok, agyag, iszap (Ø<0,2 mm) frakció (DOBOS A. 2006). Az 1. fúrás szelvényének bemutatása, jellemzése Kézi fúró segítségével az 1. talajfúrás esetében 6 mintát vettünk be és elemeztünk ki. Mindegyik esetben a minta vizes minta volt, 111 cm-nél jelent meg a talajvíz. A mintavétel helye nyílt terület volt, nádassal körbevéve. 3. ábra: Az 1. fúrás környezete, üledékminta-vétel (fotó: DOBOS A. 2011) A fúrás felszíni, 0 30 cm-es rétegében egy barna színű réteget találtunk, amelyben jelentős növénymaradványokat mutathattunk ki (4. ábra). A minta anyaga folyóvízi agyag volt, mely képlékeny és könnyen formázható volt; szerkezete diós és rögös karaktert mutatott. A cm mélységben bevett üledékminta képlékeny és könnyen formázható volt, de nagyon nehezen jött ki a fúrófejből. A szürke és barna színű, kevert mintázatú anyagot folyóvízi agyag építette fel, diós és rögös szerkezettel cm és cm között a folyóvízi agyagminta nagyon kemény, viszonylag könnyen formázható volt, zöldes-szürkés színe a glejesedés folyamatára (időszakos vízborításra) utalt. Szerkezete diós, rögös volt cm között az üledék színe zöldes-szürkés színű, de az eddig jelen lévő folyóvízi agyag mellett homok is megjelenik. A glejesedés folyamatára utaló zöldes szín itt is jelen van. Szerkezete diós, rögös. A szelvény legalsó rétegében, cm között a fúrásminta kötött, könnyen formázható volt. Barna színű, diós, rögös szerkezetű anyag figyelhető itt meg, ahol a folyóvízi agyag mellett homok is jelen van. 59

60 4. ábra: Az 1. fúrás szelvénye 5. ábra: Az 1. fúrás szemcseösszetételének %-os megoszlása (2011) Az 1. fúrás egyes rétegeinek szemcseösszetétel vizsgálata azt mutatja (5. ábra), hogy 0 30 cm között 2 2%-ban az anyagot durva szemű homok és közép szemű homok, illetve mintegy 95%-ban kisebb, mint 0,2 mm szemcseátmérőjű finom szemű homok, iszap és agyag alkotja cm között az anyag 83%-át kisebb, mint 0,2 mm átmérőjű frakció alkotja, és a durvább frakciók is nagyobb százalékkal jelennek meg. Itt a mintában folyóvízi kavicsot, murvát és durva szemű homokot is találunk. Az 1. fúrásban ez a legösszetettebb üledék cm között az anyag 90%-át 0,2 mm-nél kisebb szemcséjű frakciók adják

61 cm mélyen a szelvényben még pár százalékban durva és közép szemű homok is kimutatható, de a minta 96%-át itt is a finom frakciók adják cm között egyre dominánsabbá válik a 0,2 mm-nél kisebb frakciók jelenléte (98 99%). Az 2. fúrás szelvényének bemutatása, jellemzése Kézi fúró segítségével a 2. fúrás feltárásakor 4 mintát vettünk be. A Talajvíz 87 cm-nél jelent meg. A mintavétel helye egy lápos terület volt, ahol az üledék felső részében jelentős mennyiségű elhalt nádtörmeléket találtunk. 6. ábra: A 2. fúrás környezete, mintavétel kézi fúró segítségével (fotó: DOBOS A. 2011) A fúrás legfelső, 0 28 cm-es rétegében jelentős mennyiségű szervesanyagtartalom van jelen, az üledék zöldes, barnás, szürkés színű folyóvízi iszapos agyag. A glejesedés folyamata már a legfelső rétegben megfigyelhető, ez hosszú idejű vízborítottságra utal. A Szajla ezen részén az eutrofizáció, és a feltöltődés folyamata előrehaladott, mocsaras, lápos terület alakult itt ki. A jelentős mennyiségű szervesanyag-tartalom is ezt támasztja alá. A minta szerkezete diós és rögös megjelenést mutatott cm között a fúrási minta zöld, barna és fekete színű folyóvízi iszapos agyagot tárt fel, diós és rögös szerkezettel. A szervesanyag-tartalom még ebben a rétegben is jelentős cm mélyen zöld, barna és sárga színű az üledékminta, diós, rögös szerkezettel. A talajréteget folyóvízi iszapos agyag alkotja. 61

62 A szelvényben, cm között a minta már csak barna színű, szintén diós, rögös szerkezetű iszapos agyag. 7. ábra: A 2. fúrás szelvénye A 2. fúrás egyes szintjeinek szemcseösszetétel szerinti osztályozása és vizsgálata (8. ábra) azt mutatja, hogy itt finomabb szemcséjű anyag rakódott le, mint az 1. fúrásban. A mintákban a finom szemű homok, iszap és agyag frakció több mint 95%-ban jelenik meg. 8. ábra: 2. fúrás szemcseösszetételének %-os megoszlása (2011) 62

63 A 3. fúrás szelvényének bemutatása, jellemzése A 3. fúrás helyszínén, a bekötő vizes csatorna mellett ártéri erdő, ártéri cserjés található. A talajvíz 120 cm-nél jelent meg. Kézi fúró segítségével 4 mintát vettünk be és vizsgáltunk meg a laboratóriumban. 9. ábra: A 3. fúrás környezete (fotó: DOBOS A. 2011) A fúrás 0 25 cm, cm és cm közötti rétegeiben barna színű, morzsás, diós szerkezetű, iszapos agyag összetételű mintát vettünk be. A cm közötti tartományban kevés homok frakció is megjelent. Az üledékminta színében változást a cm mélységben fekvő rétegben tapasztaltunk. Itt sötétszürke színű, diós és rögös szerkezetű agyag jelent meg. 63

64 10. ábra: A 3. fúrás szelvénye 11. ábra: A 3. fúrás szemcseösszetételének %-os megoszlása (2011) A 3. fúrás egyes rétegeinek szemcseösszetételében nagyrészt folyóvízi finom homokot, iszapot és agyagot mutathattunk ki, ez alkotja mindenütt az anyag több mint 90%-át. Durvább szemcsék (közép és durva szemű homok) csak a cm és cm mélységű szintekben jelennek meg kis százalékban (Ø< 6%). 64

65 Összefoglalás Kutatásunk célja a Tiszabábolnai Szajla Holt-Tisza kialakulásának és üledékeinek a vizsgálata volt. A kutatás igazolta, hogy a Szajla a Tisza egykori hagyatéka, amely a pleisztocén-holocén határán alakult ki. A vizsgálatok során egyértelműen kiderült, hogy az üledék fiatal, holocénkori üledék. A feltárt fúrások talajtípusa réti öntéstalaj. A kutatás alátámasztja a terület feltöltődési folyamatának meglétét. Az 1. és 2. fúrás során vett üledékminták jelentős szervesanyagtartalma, illetve a táj arculata is igazolja, hogy a Szajla Tisza felőli oldala erőteljesen feltöltődött mocsaras, lápos terület. A 3. fúrásban iszapos agyag, homok és agyag rétegek tárultak fel. A terület tudományos érvekkel alátámasztott fejlesztése csak akkor lehetséges, ha tervezett kutatások, kimutatások is elkészülnek. A további kutatások megalapozása is célja volt a vizsgálatnak. További kutatási tervek közé tartozik a terület ökológiai állapotának felmérése és értékelése, valamint a helyi hagyományok felkutatása, megismerése és megismertetése nemcsak a turistákkal, hanem a helyi lakosokkal is. A területen szükséges felmérni a védett, illetve fokozottan védett fajok számát, a geomorfológiai értékeket, azért hogy a terület védetté nyilvánítási eljárása tudományos érvekkel alátámasztott és igazolt legyen. Irodalomjegyzék Borsy Z. (1993): Általános természeti földrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Dobos A. (2006): Éghajlatváltozások bizonyítékai a Bükkalján geológiai feltárások alapján. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Pericemonologica, XXXIII., pp Bulla B. Mendöl T. (1999): A Kárpát-medence földrajza, Lucidus Kiadó, Budapest, pp Galli L. (1963): Középszakasz jellegű vízfolyások kialakulása és rendszerezése, Hidrológiai Közlemények, p Gábris Gy. Félegyházy E. Nagy B. Ruszkiczay Zs. (2001): A Középső-Tisza vidékének negyedidőszak végi folyóvízi felszínfejlődése, Földrajzi Konferencia, Szeged Marosi S. Somogyi S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II, MTA FKI, Budapest, p Oláh M. Tóth Cs. (2008): A Tisza-tó természetrajza. A Tisza-tó turizmusa, Budapest, pp Pécsi M. (1969): Magyarország tájföldrajza. A tiszai Alföld, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp Réthly A. (1952): A Kárpátmedencék földrengései, Akadémia Kiadó, Budapest. Roncz B. Karászi I. (2009): Környezetvédelem. A környezetvédelem földtudományi alapjai, EKF, Líceum Kiadó, Eger, pp Sümeghy J. (1944): A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása, p. 65

66 Felhasznált térképek: Jámbor Á. (1989): Földtan (térkép). In: Pécsi M. et al. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza, Kartográfiai Vállalat, Budapest, pp Murányi A. Rajkai K. Stefanovits P. Szűcs L. Várallay Gy. Zilahy P. (1989): Genetikai talajtérkép. In: Pécsi M. et al. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza, Kartográfiai Vállalat, Budapest, pp Tiszabábolna, M = 1: topográfiai térkép, MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatal: Egységes Országos Vetület és Szelvényezés, Kartográfiai Vállalat, Internetes hivatkozások (2011):

67 A DEMJÉNI HEGYES-KŐ MIKROKLÍMÁJÁNAK VIZSGÁLATA KOVÁCS ADRIENN EKF, Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6. Bevezetés Témavezető: Dr. Dobos Anna, főiskolai docens Demjén község az Egri-Bükkalja területén fekszik Egertől délnyugati irányban mintegy 10 km-rel. Több szempontból is különlegesnek és népszerűnek mondható ez a település. Egyrészt az elmúlt években itt nyílt meg a Demjéni Termálfürdő, másrészt természetföldrajzi értelemben érdekes sziklaalakzatokkal büszkélkedhet, amelyek a pleisztocén és holocén folyamatosan változó klímahatásai következtében alakultak ki. Az általam vizsgált terület a Demjéni Hegyes-kő, amelyet két szempont szerint felvételeztem. Az első szempont az volt, hogy bebizonyítsuk azt, hogy a terület rendelkezik mikroklímával, mely befolyásolhatta a formaképződés korábbi feltételeit. Emiatt saját terepi méréseket végeztünk, és a formaképződésben jelentős szerepet játszó periglaciális fagyhatás klimatikus feltételei miatt, a recens átmeneti időszak változásait követtük nyomon az átmeneti februári márciusi periódusban. A második szempont az volt, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatainak ismeretében feltárjuk, hogy a helyi mikroklímát milyen mértékben befolyásolják az országos nagyobb időjárási változások. A kutatási mintaterületen célom az volt, hogy a Hegyes-kő különböző pontjain kimutassam a mért meteorológiai adatok közötti különbségeket és hasonlóságokat valamint, hogy ezek összefüggenek e a periglaciális jelenségekkel. Irodalmi előzmények A területtel kapcsolatban mikroklíma mérések még nem zajlottak, azonban hasonló témában más területről készültek doktori disszertációk és dolgozatok. Mikroklíma mérésével foglalkozik FIAR SÁNDOR és KOHÁN BALÁZS (1997) munkája, amely tájegység meghatározást végzett mikroklíma szempontjának vizsgálatával a Csepel-szigeten. Egy későbbi példa BOLDIZSÁR ANETT (2007) értekezése, amelynek címe Párolgás és mikroklíma vizsgálatok balatoni nádál- 67

68 lományokban. Azonban a vizsgálatok a transzspiráció és mikroklíma közötti kapcsolatokra keresték a választ. A Bükkaljával és a kaptárkövek fejlődésével kapcsolatosan több tanulmány foglalkozott. MARTONNÉ ERDŐS KATALIN (1972) doktori értekezése A Déli- Bükk középső részének felszín- és völgyfejlődési problémái címmel a kaptárkövek kialakulásával, elhelyezkedésével, főbb típusaival, lejtőviszonyaival foglalkozott. BORSOS BALÁZS (1991) a bükkaljai kaptárkövekről jelentetett meg cikket, azon belül is azok földtani és felszínalaktani vizsgálatát végezte el. HE- VESI ATTILA (2002) a Bükk-hegység földtani helyzetét, kialakulását és éghajlatát írta le. PELIKÁN PÁL (2002) pedig a Bükk-vidék földtani felépítését és rétegtani áttekintését végezte el. DOBOS ANNA (2002) végül, de nem utolsósorban a Bükkalja felszínalaktani leírását publikálta. Főiskolánkon GYŐRI ÁGNES készített a Hegyes-kő geológiai és geomorfológiai értékeinek felméréséről, kataszterezéséről szakdolgozatot (2009), majd az egyedi tájértékekről GYŐRI Á. DOBOS A. (2010) készített poszter előadást a Carpatho-Balcan Geological Association nemzetközi konferenciáján. A terület topográfiai helyzete Az általam vizsgált terület Északkelet-Magyarországon található, Egertől 10 km-re délnyugatra, a Bánya-hegy alatt, Egerszalóktól pedig 5 kilométer távolságra helyezkedik el, közvetlenül a Laskó-patak mellett. A terület GPS koordinátái: é. sz. 47,829 ; k. h 20,332. A Hegyes-kő a településtől északkeletre helyezkedik el (1. ábra), közvetlenül a Demjéni Termál Völgy környezetében. A Hegyes-kő helyi jelentőségű természetvédelmi terület és természeti érték. A Hegyes-kő pontos földrajzi koordinátái: é. sz. 47,83928 ; k. h. 20, Kutatási módszerek Az általam végzett kutatás első lépéseként felkutattam a területről készült szakirodalmakat, valamint az efféle vizsgálatokkal kapcsolatos dolgozatokat és kiadványokat is. A következő lépés a méréssorozat végrehajtása volt, amelyet heti egyszeri terepi kijárással végeztünk el. Eközben a oldaláról napi kétszer a hőmérsékleti térképet, az infra felhőképet és a nappali kompozit térképeit, napi egyszer pedig a frontvonalak térképeit folyamatosan rögzítettem. 68

69 Tengerszint feletti magasság (m) 1. ábra: A kutatási terület digitális domborzat modellje (KOVÁCS A. 2011) A Hegyes-kőn a meteorológiai méréseket 7 ponton végeztük el közel ugyanabban az időszakban és napon. A mérési pontok a következők voltak: 1: A Hegyes-kő központi sziklájának csúcsa (é. sz.: 47,83928 ; k. h.: 20,34221 ; tengerszint feletti magasság: 229 m), 2: A Hegyes-kő központi sziklájának északi előtere, a fal alja (é. sz.: 47,83933 ; k. h.: 20,34220 ; tengerszint feletti magasság: 226 m), 3: A központi szikla északi előterében, mintegy 2 m-rel fekvő kismedence északi része (é. sz.: 47,83935 ; k. h.: 20,34229 ; tengerszint feletti magasság: 227 m), 4: A Hegyes-kő északi gerincén, az egyik nyugatra eső sziklával egy vonalban (é. sz.: 47,83993 ; k. h.: 20,34176 ; tengerszint feletti magasság: 217 m), 5: A központi sziklától keletre eső, záró krioplanációs sziklafal töve (é. sz.: 47,83909 ; k. h.: 20,34207 ; tengerszint feletti magasság: 219 m), 6:A központi sziklától ÉNy-ra eső lejtőoldal egyik sziklacsoportjának keleti tövében (é. sz.: 47,83903 k. h.: 20,34200 tengerszint feletti magasság: 202 m), 7: A Hegyes-kő déli végében (é. sz.: 47,83922 ; k. h.: 20,34249 ; tengerszint feletti magasság: 212 m. 69

70 A meteorológiai méréshez használt eszközök az alábbiak voltak: 5 m-es mérőszalag, higanyos hőmérő, Twins-féle meteorológiai mérőállomás, Testo-605- V1 típusú szélsebesség-mérő és Testo-típusú digitális párolgásmérő. A mérések alkalmával minden pontnál megmértük a szélsebességet a földfelszínen és 1 méterrel a földfelszín felett, aztán a hőmérséklet leolvasására is sor került. A Twins-féle meteorológiai mérőállomásról csak a méréssorozat végén olvastuk le a kapott légnyomás és páratartalom értékeket. A hóvastagságot csak február 17-én mértük (később hóborítást nem tapasztaltunk a területen), a páratartalmat pedig minden egyes mérési pontnál mértük. 1. mérési pont 2. mérési pont 3. mérési pont 4. mérési pont 5. mérési pont 6. mérési pont 7. mérési pont 70

71 Eredmények Szélsebességi értékek értékelése: Az 1. táblázatban, mely a felszínen mért szélsebesség értékeket mutatja be, a mérés időpontjában tapasztalt legkisebb értékeket vastagabb betűvel, a legnagyobbakat pedig bekeretezve emeltem ki. 1. táblázat: Szélsebesség a felszínen (Hegyes-kő) Mérési pontok neve Időpontok és eredmények (2011.) (m/s) a Hegyes-kő központi csúcsa 0,41 0,27 1,085 2,305 0,88 0,84 2. a Hegyes-kő központi csúcsának északi előtere 0,025 0,52 0,205 0,525 0,735 0,68 3. felszíni kismedence É-i része 0,725 0,135 0,325 3,615 0,505 0, az északi gerincen, a nyugatra eső sziklával egy 0,505 0,34 0,09 2,04 0, vonalban 5. központi sziklától ÉNyra eső lejtőoldal egyik 0,055 0,11 0,07 1,05 0,355 1,52 sziklacsoportjának K-i alja 6. K-i krioplanációs fal alja 0,36 0,085 0,185 0,965 0,48 0,24 7. a Hegyes-kő déli vége 0,205 0,075 0,73 1,15 0,51 0,39 A periódus ideje alatt a legkisebb értékeket főként a 2. mérési ponton tapasztaltam, ugyanis ez a terület a főszikla tövében zártabb volt, mint a többi mérési pont én 0,025 m/s és én 0,525 m/s szélsebességet mértünk itt. A legnagyobb értékeket leggyakrabban az 1. és 3. ponton mértük, hiszen ezeken a pontokon semmilyen zavaró tényező nem akadályozta a szél útját. Más pontokon is tapasztalhatóak kiugró értékek, viszont ezek az időjárás viszontagságainak okozói. Az 1. pontban én 1,085 m/s szélsebesség volt regisztrálható, míg kiugró értéket mutatott a 3. mérési pont én a mért 3,615 m/s es értékkel. 71

72 2. ábra: Szélsebesség diagram a felszínen mért adatokból (Hegyes-kő). A vízszintes tengelyen a különböző mérési időpontok vannak feltüntetve (1-6), míg az egyes oszlopok a mérési helyek különbségeit mutatják (1-7. mérési pont). A különbségek az egyes mérési időpontokban változóak voltak (1. táblázat, 2. ábra), a különbségek 0,445 m/s és 1,28 m/s érték között voltak, azonban az megfigyelhető, hogy a 4. mérési időpontban, azaz március 17-én volt mérhető a legnagyobb szélsebesség a kijelölt mérési pontokon. Ekkor az értékek közti különbség is sokkal nagyobb volt, ennek értéke 3,09 m/s. A szélsebesség 1 méterrel a földfelszín felett mért értékeinél igen nagymértékű változás mutatható ki (2. táblázat), itt jobban kirajzolódtak a mérési pontok közötti különbségek. A legkisebb értékek furcsa módon a 4. mérési pontnál figyelhetőek meg leginkább. Ennek oka az lehet, hogy a mérési pont környezete bokros és erdős vegetációban bővelkedik, így a szél energiáját a növényzet lényegesen lecsökkenti én 0,32 m/s szélsebességet, míg én 0,355 m/s szélsebességet mértünk itt. A legnagyobb szélsebességi értékek azonban ugyanazokon a pontokon találhatók meg (1. és 3. pont), mint az előző esetben. Az 1. és 3. pont esetében én 2,35 m/s és én 3,195 m/s szélsebesség volt kimutatható. Az 5. mérési ponton is igen nagy a szél sebessége, mivel 1 m-rel a pont felett a szél semmilyen akadályba nem ütközik, több oldalról is nyitott a terület. Ellentétben a földfelszínen, ahol a pont környezetében rengeteg szikla figyelhető meg. Itt én 1,175 m/s és én 1,805 m/s szélsebességet mértünk. 72

73 2. táblázat: Szélsebesség 1m-rel a felszín felett (Hegyes-kő) Mérési pontok neve Időpontok és eredmények (m/s) a Hegyes-kő központi csúcsa 2,35 0,375 4,705 1,775 0,715 0,7 2. a Hegyes-kő központi csúcsának északi előtere 2,045 0,31 2,62 1,745 1,57 0, felszíni kismedence É-i része 0,7 0,08 3,805 5,55 0,95 3, az északi gerincen, a nyugatra eső sziklával egy 0,375 0,455 0,32 1,23 0,355 2,54 vonalban 5. központi sziklától ÉNyra eső lejtőoldal egyik sziklacsoportjának K-i 1,01 1,175 2,21 1,245 1,805 1,52 alja 6. K-i krioplanációs fal alja 1,01 0,54 1,76 1,31 0,95 2, a Hegyes-kő déli vége 0,315 0,24 2,14 1,835 0,655 2,97 Az 3. ábrán bemutatott diagramon kimutatható, hogy 1 m-rel a felszín feletti szélsebességi értékek lényegesen nagyobbak voltak és a mért értékek közötti különbségek is jobban kitűnnek. A különbségek széles skálán mozognak, 1,095 és 4,385 m/s közötti tartományban. 3. ábra: Szélsebesség 1m-re a felszíntől (Hegyes-kő) A vízszintes tengelyen a különböző mérési időpontok vannak feltüntetve (1 6), míg az egyes oszlopok a mérési helyek különbségeit mutatják (1 7. mérési pont). 73

74 Hőmérséklet-mérés A hőmérsékleti értékek szorosan összefüggenek a domborzati paraméterekkel, a szélviszonyokkal, a riolittufa kőzet felszínének anyagával, borítottsági értékével. E szerint is alakulnak a kapott értékek (3. táblázat). A legalacsonyabb hőmérsékletet a mérési időintervallum elején mértük 0,2 és 1,8 C-os értékkel. Jelentősebb, mintegy 10 C fölé eső minimum értékeket március 13-tól tapasztaltunk. A legmagasabb értékek a 4. és 6. mérési ponton voltak tapasztalhatók. A 4. mérési pontban én még csak +0,8 C-ot, míg én már +39,2 C-ot mértünk. A 6. mérési pontban én +6,6 C-ot és én +27,2 C-ot mértünk. Itt a szél kevésbé csökkentette a hőmérsékletet, továbbá a napsugárzás ezeket a pontokat igen nagy arányban érte. Végül az a folyamat is megfigyelhető (4. ábra), hogyan emelkedik folyamatosan a hőmérséklet a mért periódus alatt, hiszen február közepétől folyamatosan emelkedett a hőmérséklet (a hóborítottság csökkent) a tavasz megjelenésével. A minimum és maximum értékek különbségei is e szerint a metódus szerint növekednek a következő értékekkel: től ig az alábbi hőmérsékletkülönbségeket regisztráltuk: 0,2 C 2,6 C 3,2 C 2,6 C 9,4 C 16,4 C. Mérési pontok neve 3. táblázat: Hőmérsékleti értékek a mért periódusban (Hegyes-kő) 1. a Hegyes-kő központi csúcsa 2. a Hegyes-kő központi csúcsának északi előtere 3. felszíni kismedence É-i része 4. az északi gerincen, a nyugatra eső sziklával egy vonalban 5. központi sziklától ÉNy-ra eső lejtőoldal egyik sziklacsoportjá-nak K-i alja 6. K-i krioplanációs fal alja Időpontok és eredmények ( C), ,01-1,2 +4,6 +10,2 +21,2 +23,2 0,0-1,8 +3,4 +10,6 +17,8 +16,5-0,2-1, ,6 +22,2 +24,6-0,1 +0,8 +4,6 +12,8 +25,4 +32,9-0,2-1, ,6 +21,8 +23,4-0,2-1,1 +6, ,2 +25,4 7. a Hegyes-kő déli vége -0,1-0,8 +6,4 +11,2 +24,

75 4. ábra: Hőmérsékleti diagram a mért periódusról. A vízszintes tengelyen a különböző mérési időpontok vannak feltüntetve (1-6), míg az egyes oszlopok a mérési helyek különbségeit mutatják (1-7. mérési pont). További eredmények A további mért paraméterek között (4. táblázat) is lényegesek a hasonlóságok, mint például a páratartalom és légnyomási értékek között. Magas páratartalom esetén az adott időpontban a légnyomás alacsony értéket mutat és ez fordítva is érvényes. Például én a páratartalom 99% volt, míg a légnyomás 978 mbar; én pedig 51,4%-os páratartalom mellett a légnyomás 990 mbar volt. Dátum Felhőzet 4. táblázat: További mért paraméterek Felhőb. index Szélirány Páratartalom (%) Légnyomás (mbar) február 17. Stratus 8/8 É február 24. Stratus 8/8 É 51,4 990 március 9. Stratus 8/8 NY 61,5 995 március 17. március 24. március 31. Stratus 8/8 DK Altostratus Kondenzcsík 1/8 NY Altostratus 1/8 NY A megfigyelési időszakban a legalacsonyabb páratartalom értéke 20,0%, míg a legmagasabb páratartalom értéke 99,0% volt (5. ábra). A mérési időszak elején 75

76 (2011. február március 17.) mutatható ki nagyobb páratartalom érték 99 51,4 95%-os értékekkel, míg a megfigyelési periódus végén már alacsony volt a páratartalom; napos, melegebb periódus jelent meg a területen. A légnyomás értékek mbar között változtak (6. ábra). Kisebb ingadozás figyelhető csak itt meg, de az értékváltozások egy ciklon megjelenését is kimutatták a mintaterületen. Az 5. és 6. ábra adatai jól érzékeltetik a páratartalom és légnyomás közötti ellentétes összefüggéseket. 5. ábra: Páratartalom a vizsgált periódusban, Hegyes-kő (%) 6. ábra: Légnyomásváltozás a vizsgált periódusban, Hegyes-kő (mbar) Mérési periódusunk során főként Stratus és Altostratus felhőtípus volt megfigyelhető az égen és a felhő borítottsági index 8/8 értéke volt a leggyakoribb (4. táblázat). A szél iránya kezdetben É-i volt, majd a mérési időszak végére már a Ny-i szelek váltak gyakoribbakká. A hóvastag (5. táblázat) különböző értékei ( ) a mérési pontok közötti felszíni és magassági értékek változása miatt alakultak ki. A legkisebb 76