FIGYELŐ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL A M A GYAR CSALÁD- É S N Ő V É D E L M I TU D O M Á N Y O S T Á R SA SÁ G

Átírás

1 FIGYELŐ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL A M A GYAR CSALÁD- É S N Ő V É D E L M I TU D O M Á N Y O S T Á R SA SÁ G TU D O M Á N Y O S K O N G R E S S Z U S A O K T Ó B E R 5-6. A M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság o k tó b er 5 6-án rendezte m eg I I I. T udom ányos K ongresszu sát B u d ap esten, a Sem m elw eis O rvostu d o m á n y i E gyetem en, a T erm ékenység, családtervezés és születésszabályozás jelene és jö v ő je cím m el. A K ongresszuson a T ársaság m integy 300 ta g já n kívül szám os külföldi vendég is részt v e tt, kép v iseltették m a g u k a t a Szovjetunió, a N ém et D em o k ratik u s K ö z tá rsa sá g és D án ia megfelelő szervezetei. A N em zetközi C saládtervezési Szövetség E u ró p a i R égiója képviseletében J. H einrichs (a R égió elnöke), J. H eddy (a R é gió igazgatója), F. Leven (a R egionális V égrehajtó B izottság tag ja) és P. K estelm an fa R égió O rvosi B izo ttság ának titk á ra ) jelen t m eg a K ongresszuson. A K ongresszust dr. H u tá s Im re egészségügyi m in iszterh ely ettes n y ito tta meg, m ajd J. H einrichs, a N em zetközi C saládtervezési Szövetség, és dr. Zoltán Im re, a M O TESZ elnöke, a Szövetség nevében üdvözölte a K ongresszust. A K ongresszus első ülésén dr. Csehák Ju d it, a SZOT titk á r a elnökölt és b evezető előadást ta r to t t dr. Józan Péter, a K S H osztályvezetője,,a term ékenység alak u lása és befolyásolhatósága cím m el. Az előadást követően felo lv aso tt k o rreferátu m o k részletesen foglalkoztak a m agyarországi term ékenység alak u lásán ak egyes kérdéseivel, a term ék en y ség et befolyásoló tényezők h a tá sá v a l, a te rm é k e t lenség m eg állap ításán ak és kezelésének kérdésével. (Az egyes üléseken felo lv aso tt ko rreferátu m o k felsorolását a m elléklet ta rtalm azza.) A m ásodik ülésen dr. K ulcsár K á lm á n akadém ikusnak, az M TA Szociológiai K u ta tó In té z e t ig azg ató ján ak elnöklése m ellett v itain d ító referá tu m o t ta r to tt dr. Cseh-Szombathy László, az M TA Szociológiai K u ta tó In té z e t igazgató-helyettese A tu d a tfo rm á lá s jelentősége a családtervezésben cím m el, m ajd a k o rre fe rá tu m ok k ité rte k a családi életre nevelés ta p a sz ta la ta in a k, a h ázasságkötés előtti ta n á c s ad ás jelentőségének, a társad alo m különböző intézm ényeinek a tu d a tfo rm á lá s terén já tsz o tt szerepének, v alam in t az életm ód és családtervezés összefüggéseinek kérdéseire. A K ongresszus h arm ad ik ülésének elnöki tisz té t dr. L am pé László egyetem i ta n á r, a M agyar N őorvos T ársaság elnöke lá tta el, m íg,,a születésszabályozási m ódszerek alkalm azásán ak ta p a s z ta la ta i cím m el dr. Zsolnai Béla egyetem i ta n á r, a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság elnöke ta r to t t bevezető előadást. E z t követően szám os k o rreferátu m h a n g z o tt el, am elyben az előadók a népesség egyes cso p o rtjain ak fogam zásgátlási g y ak o rlatáró l, az orális és m éhen belüli fogam zásgátlók alkalm azása m ellett szerzett ta p a szta la ta ik ró l, azok előnyeiről és m ellékhatásairól fe jte tté k ki vélem ényüket. Az utolsó, negyedik ülésen dr. K n o p p A ndrás, az M SZM P K B osztály v ezető h ely ettese elnökölt, m íg B arta B arnabásnak, a K S H elnökhelyettesének A z egyén, a család és a társad alo m szerepe népesedési h ely zetü n k alak u lásáb an cím ű v ita in d ító elő ad ását táv o llétéb en dr. M iltén yi K ároly, a. K S H főosztályvezető-helyettese o lv a sta fel. A kapcsolódó k o rreferátu m o k foglalkoztak a népesedéspolitika, a család p o litik a céljaival, a célok elérését segítő eszközökkel, ezen eszközök h a té k o n y

2 52G FIGYELŐ ságával, v alam in t az orvosok lehetőségeivel és felad ataiv al a népesedési helyztet egyes elem einek befolyásolására. A K ongresszus dr. E rdei Lászlónénak, az E ln ö k i T anács ta g já n a k zárszavával é rt véget. M E L L É K L E T I. ülés: A termékenység alakulása és beiolyásolhatósága K o rreferátu m o k L a d á n yi István: H eves m egye népesedési helyzete Szm odits S zilá rd B ücs Gáboi Soós Szabolcs Hollós Bábért: C saládtervezés G yőr-sopron m egyében K am arás Ferenc: A házasság sta b ilitá sa és a családnagyság M észáros Á rpád: A h ázas nők nem k ív á n t terhességének gyakorisága és k im e netele Pongrácz Tiborné: Születésszabályozás a fiatalk o rú ak körében S a lla i Z solt A szódi Im r e Losonczy Istv á n H ronkszky István: A gyerm ektelen házasság problém ái M ikolás M iklós: A születésszabályozási m a g a ta rtá s hosszútávú változása Szabó B q jja el E ex-k iss Béla: A házasságon kívüli születések alakulása Gárdos É va: A terhesség k im enetelét befolyásoló n éhán y tényező elemzése В ех-k iss B éla Szabó B affael: A nem i a rá n y szerepe a term ékenységben S á rká n y Jenő: A p o stn a ta lis halálozás alakulása az utolsó 10 évben B ókay Já n o s Pétsch E ndre: Szociális tényezők szerepe a m éhen belüli sorvadás kialak u lására és a n n a k jelentősége a p erin atalis m o rtalitásra D aru József Oroján I v á n F arkas Ivá n : TUE ellenére lé tre jö tt terhességek sorsa K uznyecova, T. V.: A női term éketlenség d iagnosztikája H acsikjan, M. A.: A term ékenység szabályozása pro sztag landin és indom etacin alkalm azásával Torganova, I. G.: A follieulus és oocitus egyidejű fejlődésének zav ara, m int a te r m éketlenség egyik lehetséges oka B urnazjan, I. G.: N éh án y horm onális p a ra m é te r alakulása funkcionális te rm é ketlenségben A bdvzsam ilova, S z. M.: A reprodukció alak u lása hipom enstruációs szindróm ában U szmanova. B. M.: A tö b b szö r szülők horm onális profiljának sajátosságai G rindel, B.: A szülés körü li és a születés körüli h alandóság alak u lásán ak tendenciái az N D K -bnn D aru József Godó György: A cerv ix -nyák szerepe a fertilitésb an K incses L ászló F arkas Iv á n S a s M ihály: F e rtilitá si viszonyok in d u k á lt te r hesség u tá n Gimes Rezső: H eterológ inszem inációval kapcsolatos p enetrációs teszt jelentősége S a s M ih á ly Godó György: A functionalis subfertilis házasságok term ékenységének befolyásolhatósága L intner Ferenc: A fertilités alakulása sulproston interru p cio u tá n B em a rd A rtú r H intalan A lbert Csömör Sándor: F ia ta lk o rú a k szülészeti ellá tá sán ak társa d a lm i vonatkozásai I I. ülés: A tudatform álás jelentősége a családtervezésben K o rreferátu m o k : S. M olnár E dit: Az életm ód v álto zásain ak h a tá s a a családtervezés sta b ilitá sá ra Wagner Istvánné: A szülői ház szerepe a gyerm ekek nevelésében

3 FIGYELŐ 627 C. M olnár E m m a: Az anyaszerep am bivalenciája és k ialak u lásán ak pszichológiai jellem zői T ass G yula Balog Gizella K iss János: A családtervezés és a családi szocializáció h ib áin ak szerepe a deviancia keletkezésében M olnár Péter: A b ete g szem ély családtervezési elképzeléseinek befolyásolható ság a Végvári Lajos: A család és a szerelem ábrázolása а X X. század m űvészetében Beliczay T a m á s K á sa Sándor Veszelovszky Ivá n : A nővédelm i és terh e sta n á c s ad ás és a felvilágosító előadások jelentősége az ideális családm odell k ialak ítá sá b a n Lencsés K a talin: A T E M E B befolyása a döntésre K ádár Zoltán: A fogam zásgátlás irá n ti igény felkeltése és kielégítése Bardóczy Ferencné T u za Lászlómé: A házasságkötés elő tti tan ácsad ás elem ei L u x E lvira: T u d a ti és érzelm i tényezők szerepe a családtervezésben H egyi István: S o rk ato n ák szexuális felelőssége F antoli L ászló Ibránszky A n ta l László János: A korszerűen k é p z e tt védőnők szerepe a család- és nővédelem ben Kovács Helga: A lakosság g enetik ai ta n á c sa d á s irá n ti igénye Ibránszky A n ta l László János: A genetikai tan ácsad ó k lehetőségei az egészséges populáció k ia la k ítá sá b a n Gál Erzsébet: E llentm ondások és konfliktusok a családi életre nevelés iskolai g y ak o rlatáb an Oláh K in g a Garamvölgyi György: A tizenévesek szexuális felvilágosításának je lentősége a családtervezésben Jakubecz Sándor: A családi életre nevelésben e lk ö v e te tt h ib á k és ezek k ö v e t kezm ényei Csömör Sándor: F ogam zásgátlás az ifjúságvédelem keretében K örm endy István: A nevelők felelőssége Cseh József: A népesedéspolitika tu d atfo rm áló h a tá s a pedagógusok körében K ó n ya M ária: C saládi életre nevelés és az ifjúsági orvos L ip ta in é Kovács Ir m a Sidló L ászló Dobos László: Á llam i g o n dozott és családban élő gyerm ekek családi életre nevelésének ta p a s z ta la ta i Gaálné Egyed Á gnes: F ia ta lk o rú terh es nők vizsg álatán ak egyes ta p a s z ta la ta i I I I. ülés: A születésszabályozási módszerek alkalm azásának tapasztalatai K o rreferátu m o k : B atár Is tv á n L am pé László: P o st p a rtu m fogam zásgátlás debreceni ta p a sz ta la ta i Borsos A n ta l Székely Péter Gödény Sándoi H orváth Zsolt: K orszerű fogam zásg átlás serdülőkorban G aramvölgyi György B a Já n o s Székely István: A 35 éven felüliek fogam zásg átlása G aramvölgyi G yörgy Székely Is tv á n B a János: A z egyedülálló n ő k fogam zásgátláséhoz M ikló si M ikló s N a g y Zoltán: Siklósi nők fogam zásgátlási g y ak o rlata A n n u s János: A fogam zásgátlók m ellék h atásain ak epidem iológiai v izsgálata Székely Péter Borsos A n ta l Lam pé László: V érzészavarok P o stin o r szedés során Csömör Sándoi Gimes Rezső: H árom fázisú kisdózisú orális fogam zásgátlóval szerzett ta p a s z ta la ta in k Godó György Sas M ihály: O rális fogam zásgátlás u tá n jelentkező fertilitási zavarok H orváth K lá ra Z a lá n yi Sám u el Kovács László: A ntikoncipiensek h a tá s a a vér biokém iai p aram étereire L in k a Ju d it: O rális fogam zásgátlók szem észeti szövődm ényei Cserteg Sándor: A z orális fogam zásgátlók gyógyszerkölcsönhatásai Oroján I v á n R apcsák V ilmos: Szakaszos vagy fo lyam atos legyen-e a m éhen belüli eszköz alkalm azása M észáros G yula A n n u s János: K ülönböző in tra u te rin fogam zásgátló eszközökre vonatkozó vizsgálatok eredm ényei

4 528 FIGYELŐ Besch B éla Tekulics A n d rá s Kovács László S a s M ihály: P ro g estero n t ée levonorgestrelt kibocsátó in tra u te rin fogam zásgátló eszközök Siklós P á l M a lá n yi Sándor: А z. IU E -k alk alm azásáv al szerzett ta p a s z ta la ta in k Veres István: A z IU E ok o zta súlyosabb szövődm ények a rendelőintézeti g y a k o rlatb an Kovács István: Az IU E -t viselők actinom vcosisáról Veszprém i B éla H alvax L ászló Csaba Im re: Az E n z a p ro st különböző alk alm a zási m ó d ja p rim ig rav id ák terhességm egszakítására az első trim eszterben I V. ülés: A z egyén, a család és a társadalom szerepe a népesedési helyzet alakulásában K o rreferátu m o k : Hoóz István: F o n to sab b népesedéspolitikai eszközök és azok h aték o n y ság án ak m érése Ory Im re: A család sta b ilitá sá t tám o g ató családpolitikai intézkedések N yitra i Lajosné: A leendő a n y á k m u n k ah ely i védelm ének fejlesztésével kapcsolatos kérdések K atonáné Soltész M árta: N épesedéspolitika és jogpolitika K epecs Gábor M onigl István: A népességfejlődés főbb p ersp ek tív á i; a bsfolyásolás lehetőségei K ovács Ju d it: C saládpolitika A szódi Im re: A család terv ezést akadályozó tév h itek és m otivációk Tlothe, J.: A család- és nővédelem szociál-nőgyógyászati v onatkozásai H egyi István: N épesedést befolyásoló tényezők h a tá s a az u tó b b i 100 évben B ü k y Béla: A koraszülések és a koraszü lö ttek kezelésének szociális és társad alm i v o natkozásai Weissbacli Bieger, A.: Az an y a, a p a és gyerm ek közö tti kapcsolatok psziehoszociális v o n atk o zásai és a szociális nőgyógyászat szociálpolitikai felad atai P iukovich Istv á n Varga K atalin: A Család- és N ővédelm i T an ácsad ó k jelentősége az in te g rá lt egészségügyi ellátásban K rvschw itz, S.: A család- és nővédelem ü zem orvostudom ányi felad atai Chemez Bózsa: A praeconceptionalisan fo ly ta to tt m egelőzési m u n k a fontossága Veszelovszky Iv á n B. N a g y Z oltán Józsa Géza: P raeconceptionalis gondozás szervezésével szerzett ta p a sz ta la ta in k Jakubecz Sándor: A család o rien tált szülészet k ialak ításán ak lehetősége a rep ro d u k ció érdekében Pethőné P ió M ária: A fiatalok tu lajdonviszonyainak szerepe a családtervezésben Н АУЧН Ы Й СЪЕЗД ВЕНГЕРСКОГО НАУЧНОГО ОБЩ ЕСТВ/ ПО ОХРАНЕ СЕМЕЙ И ЖЕНЩИН. Г. БУДАПЕШТ, 5 6 О КТЯБРЯ 1982 Г. Венгерское научное общество по охране семей и женщин организовало свой III. научный съезд под названием «Настоящее и будущее плодовитости, планирования семьи и регулирования рождаемости» в Университете медицинских наук и и. Семмелвейса в г. Будапеште с 5 по 6 октября 1982 г. В съезде участвовали кроме приблизительно 300 членов Общества и многочисленные иностранные гости, представители соответствующих органов СССР, ГДР и Дании. Как представители Европейского региона Международного союза по планированию семьи на съезде присутствовали Й. Гейнрихс (председатель региона), Дж. Гедди (директор региона), Ф. Девен (член Регионального исполнительного комитета) и П. Кестелман (секретарь Медицинского комитета региона). Съезд был открыт заместителем министра здравоохранения д-ром Имре Гуташ, затем от имени Международного союза по планированию семьи Й. Гейнрихс и от имени Союза венгерских медицинских научных обществ (МОТЕС) председатель союза д-р Имре Зольтан приветствовали съезд.

5 FIGYELŐ 529 Председателем первой сессии съезда была секретарь Центрального совета профсоюзов д-р Юдит Чегак, и вступительный доклад был прочтен под названием «Динамика плодовитости и возможность оказания влияния на нее» начальником отдела ЦСУ д-рэм Петер Йозан. После доклада прочтенные содоклады занимались подробно некоторыми вопросами динамики плодовитости в Венгрии, влиянием факторов, оказывающих действие на плодовитость, вопросом установления и лечения стерильности. (Перечень содокладов, прочтенных на отдельных сессиях смотри в приложении. На второй сессии под председательством директора Исследовательского института по социологии Венгерской академии наук академика д-ра Кальман Кульчар первый доклад был прочтен под названием «Значение формирования сознания в планировании семьи» заместителем директора Исследовательского института по социологии Венгерской академии наук д-ром Ласло Че-Сомбати, затем содоклады изложили вопросы опыта подготовки к семейной жизни, значения консультации перед браком, роли разных учреждений общества в формировании сознания, а также вопросы корреляций между образом жизни и планированием семьи. На третьей сессии съезда председатель Общества венгерских гинекологов, профессор д-р Ласло Лампе исполнил должность председателя сессии, а председатель Венгерского научного общества по охране семей и женщин профессор д-р Бела Жольиаи читал вступительный доклад под названием «Опыт применения методов регулирования рождаемости». После этого был прочтен ряд содокладов, в которых докладчики высказали свое мнение о практике антиконцепции отдельных групп населения, о своем опыте, накопленном при применении оральных и внутриматочных противозачаточных средств, об их преимуществах и побочных эффектах. На последней, четвертой сессии заместитель начальника отдела ЦК Венгерской социалистической рабочей партии д-р Андраш Кнопп был председателем, а вступительный доклад заместителя председателя ЦСУ Барнабаша Барта под названием «Роль индивида, семьи и общества в динамике нашего демографического положения» был прочтен заместителем начальника главотдела ЦСУ Кароль Милътенъи, так как Барнабаш Барта не мог присутствовать. Содоклады занимались целями политики народонаселения, семейной политики, средствами, способствующими достижению целей, эффективностью этих средств, а также возможностями и задачами врачей для оказания влияния на отдельные элементы демографического положения. Съезд кончился заключительными словами члена Президиума ВНР д-ра Л. Эрдеи. S C IE N T IF IC CO N G R ESS O F T H E H U N G A R IA N S C IE N T IF IC SO C IE T Y F O R FA M IL Y - A N D W O M E N S W E L F A R E B U D A P E S T, 5-6 O C T O B E R 1982 T he H u n g arian Scientific Society for F am ily- and W om en s W elfare organized its I I I. Scientific Congress u nder th e title,, T he p resen t and fu tu re of fertility, fam ily p lanning and b irth co n tro l in B u d ap est a t th e Sem m elw eis M edical U n i v ersity on 5-6 O ctober A t th e congress, beside a b o u t 300 m em bers of th e Society, also m an y foreign guests were p resen t, th e rep resen tativ es of th e respective organs of th e U SSR, G erm an D em ocratic R epublic and D enm ark. T he E u ro p e R egion of th e In te rn a tio n al P lan n ed P aren th o o d F ed eratio n (IP P F ) w as represented by J. H einrichs (presid e n t of th e R egion), J. H eddy (director of th e R egion), F. Devon (m em ber of the, R egional E xecu tiv e C om m ittee) an d P. K estelm an (secretary of th e M edical C om m ittee of th e R egion). T he C ongress w as opened by Dr. Im re H utás, d e p u ty m inister of h ealth, th e n in th e nam e of th e In te rn a tio n a l P lan n ed P aren th o o d F ed eratio n J. H einrichs an d in th e nam e of th e A ssociation of H u n g arian M edical Societies (M OTESZ) Dr. Im re Zoltán, th e presid en t of th e A ssociation w elcom ed th e p a rtic ip a n ts of th e Congress. T he first session of th e C ongress w as chaired b y Dr. J u d it Csehák, secretary of th e C entral Council of H u n g arian T rade U nions (SZOT) and th e in tro d u cto ry p a p e r w as read b y Dr. Péter Józa n, h ead of section of th e H u n g arian C entral S ta tistic a l Office u n d er th e title D evelopm ent of fe rtility and th e possibility of

6 530 FIGYELŐ influencing i t. T his w as follow ed b y c o n trib u ted p ap ers w hich d ealt in d etail w ith som e questions of th e developm ent of fe rtility in H u n g ary, w ith th e im p a c t of facto rs affecting fertility, th e question of th e diagnose and therapy of sterility. (T he list of th e c o n trib u ted p ap ers read a t th e in d iv id u al sessions see ir th e annex.) T he chairm an of th e second session w as Dr. K á lm á n K ulcsár, m em ber of th e H u n g arian A cadem y of Sciences, d irecto r of th e Sociological R esearch In s titu te of th e H u n g arian A cadem y of Sciences. T he p a p e r in tro d u cin g th e discussion w as read by D r. László Cseh-Szombathy, d e p u ty d irecto r of th e Sociological R esearch In s titu te of th e H u n g arian A cadem y of Sciences u n d er th e title Significance of th e fo rm a t ion of consciousness in fam ily p lan n in g. A fterw ard s th e c o n trib u ted p ap ers tre a te d th e questions of th e experiences gained in th e p re p a ra tio n for fam ily life, of th e significance of th e p re m a rita l co n sultation, th e role of th e different social in stitu tio n s in th e fo rm atio n of consciousness as well as th e correlations betw een th e m an n er of life and fam ily planning. T he th ird session w as chaired by professor László Lam pé, p resid en t of th e Society of H u n g arian G ynaecologists. T he in tro d u cto ry p a p e r w as read oy professor Béla Z solnai, presid en t of th e H u n g arian Scientific Society for F am ily- and W o m en s W elfare u n d er th e title E xperiences of th e ap p licatio n of b irth contro l m eth o d s. T his w as follow ed by num erous c o n trib u ted p ap ers in w hich different topics w ere discussed like th e contracep tio n p ractice of th e individual population groups, th e experiences gained in th e applicatio n of oral and in tra u te rin e contracep tives, on th e n - ad v an ta g es an d by-effects. T he last, fo u rth session w as held u n d er th e chairm anship of Dr. A> drás K nopp, d ep u ty -h ead of section of th e C entral C om m ittee of th e H u n g arian Socialist W o rk ers P a rty. In th e absence of Barnabás B arta, d ep u ty -p resid en t of th e H u n g arian C entral S tatistical Office his in tro d u cto ry p a p e r en titled T he role of the individual, th e fam ily and th e society in th e developm ent of o u r dem ographic situ a tio n w as read by D r. K ároly M iltén yi, dep u ty -h ead of d e p a rtm e n t of the H u n g arian C entral S ta tistic a l Office. T he c o n trib u ted p ap ers d ealt w ith th e aim s of populatio n policy, fam ily policy, th e m eans c o n trib u tin g to th e achievem ent of th e aim s, th e efficacity of these m eans, as well as w ith th e p h y sician s possibilities an d task s in th e field of influencing som e elem ents of th e dem ographic situ atio n. T he Congress ended wi th th e closing speech of M rs. E d it E rdei, m em ber of th e P residium of th e H u n g arian P eo p le s R epublic.

7 FIGYELŐ '31 A N E M Z E T K Ö Z I C S A L Á D T E R V E Z É S I SZ Ö V E TSÉ G E U R Ó P A I R E G IO N Á L IS TANÁCSA É V I Ü L É S E A nem zetközi C saládtervezési Szövetség (IP P F ) E u ró p ai R egionális T anácsa m áju s 23. és 26. k ö zö tt rendezte 11. ülését N o o rd w ijk erh o u tb an (H ollandia). E zen a M agyar Család- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság o t Z solnai Béla elnök és K linger A ndrás fő titk á r képviselte. A R egionális T anács ülésén k ép v iseltette m a g á t á ltalában a ta n á c s b a delegált 2 2 tag g al a 20 európai tagszövetség k ö z ö ttü k B ulgária, az N D K, L engyelország, Jug o szláv ia és M agyarország m egbízottai. M egfigyelővel v e tt részt C sehszlovákia és első ízben a Szovjetunió. M indkét országban úgy tervezik, hogy létreh o zn ak egy társaság o t, am ely csatlakozik az IP P F -h ez. A T anács ülésén felv áltv a elnökölt a V égrehajtó B izo ttság h áro m vezetője: J. H einrichs (N SZ K elnök), M. K ozakiew icz (L engyelország alelnök) és S. Heckscher (Svédország pén ztáro s). R észt v e tt az ülésen az I P P F regionális ig azgatója, J. H eddy és az I P P F k ö zp o n tja képviselője, B. B oái főpénztáros is. Az ülésen a régió éves m u n k á já n a k és m u n k aterv én ek m egbeszélése elő tt tö b b csoportm egbeszélés fo ly t, aihelyeken az egyes kiem elt kérdéseket v ita ttá k m eg, 3 3 m u n k acso p o rtra osztva. A m u n k acso p o rto k m eg állapításait a z u tá n a plenáris ülésen a rap p o rtő rö k ism ertették és h a tá ro z a to k b a foglalták. A részletesen m e g v ita to tt té m á k am elyek az elm ú lt évek főbb regionális k u ta tá s i p rogram jaihoz kap cso ló d tak a következők v o ltak : 1. F ogyatékosok és a családtervezés; 2. Pszichoszexuális ta n á c sa d á s; 3. Serdülőkkel kapcsolatos családtervezési szolg áltatás (három cso p o rtb an : szervezeti kérdések orvosi asp ek tu so k feln ő ttek vélem énye a fiatalok m a g a ta rtá sá ró l). A m ag y ar delegáció a serdülőkkel kap cso lato s té m a v itá já n v e tt részt, k i fejtv e az in te g rá lt család- és nővédelm i ta n á c sa d á s g y a k o rla tá t (több országban speciális serdülő ta n á c sa d á st k ív án n ak m eghonosítani), ill. a családtervezési m ó d szerek h a sz n á la tá n a k pro b lém áit, különösen a fiatal nőknél alk alm azo tt egyes védekezési eszközök (horm onális szerek, m éhen belüli eszközök) k o n train d ik áció it és e h ely e tt a h agyom ányos m ódszerek (főleg a kondom ), ill. ú ja b b postcoitális védekezési m ódok (így a M agyarországon is alk alm azo tt P ostinor) h asz n á la tá t. U g yancsak csoportm egbeszéléseken fo ly t az egyes országok éves jelentéseinek részletes m egvitatása. E zen az országok képviselőinek nagy része a csökkenő te rm é kenységgel kapcsolatos dem ográfiai p ro b lém ák v ilágánál tá rg y a lta a családtervezés kérdéseit. E g y re in k ább elfo g ad o tt az a m a g y a r delegáció álta l a lá h ú z o tt szem lélet, hogy a népesedéspolitika részeként kell foglalkozni a születésszabályozás és a család i élet kérdéseivel. C supán n éh ány országban k ísért az a vélem ény, hogy a családtervezési szövetségnek nem szabad figyelem be venni a népesedés kérdéseit (ezt egyértelm űen csupán Svédország k ü ld ö tte fe jte tte ki, de a jugoszláv szövetség elnöke is h a n g o z ta tta, hogy el kell szakadni a népesedési h ely zet alak u lásátó l a családtervezés g y ak o rlatáb an, m ivel ez u tó b b i em beri jog). A m egbeszélésen nagy figyelem m el k ísérték a m a g y a r n ép esed ésp o litik a elgondolásait és a jelenlegi m a g y a r családtervezési-születésszabályozási g y a k o rla t ism ertetését. É rd ek lő d ést v á lto tt k i a m ag y ar szövetség azon tevékenysége, hogy a felm erülő fo n tosabb k é r désekkel k ap cso latb an elvi állásfoglalások k iad ásáv al segíti az állam i szervek m u n

8 532 FIGYELŐ k á já t (népesedéspolitika, sterilizáció, családi életre nevelés és család-nővédelm i tan ác sad ás kérdéseiben k e rü lt erre sor). A plenáris ülések legnagyobb részén a regionális m un k ap ro g ram o k m eg v itatá s a fo ly t. E zek h áro m részben k erü ltek m eg tárg y alásra. E lő b b a befejeződött k u ta tá so k, m ajd a fo ly tató d o k, végül az ú jak tárg y alása k erü lt n apirendre. A befejezett m unkap ro g ram o k a következők voltak : 7. V ándorm unkásokról szóló film (az N SZK szövetsége a R egionális T anács felkérésére film et k é sz ítte te tt a v án d o rm u n k áso k családtervezési-szexuális p ro b lém áiról M an n errech t-f rau en leif cím m el. A film et am it m ár az N SZK TV 2. csa to rn á ja su g árzo tt b e m u ta ttá k az ülésen. T ém ája a N y u g at-b erlin b en élő tö rö k vendégm unkásnők kiszolgáltatottsága-kizsákm ány olása-szexuális nyom ora volt. F o rm ája, ta rta lm a, m egközelítése a résztvevők többségében n egatív érzéseket k e lte tt, különösen a tö rö k k ü ld ö ttek b en, akik ellenezték a fim 1 e m u ta tá sát. Az általán o s vélem ény az volt, hogy to v á b b ia k b a n ne foglalkozzon az IP I F ilyen tevékenységgel, különösen ellenőrzés lehetősége és beleszólás nélkül). 2. F ogyatékosok és a családtervezés (A k u ta tá s irán y ító ja N. Ben (Anglia) egy érdekes összefoglalást k észített a fogyatékosok szexuális problém áiról és an n ak kezeléséről, főleg a A z élet szexuális v o natkozásaival való eg y ü ttélés?s tev ék e n y ség c. szem inárium ta p a s z ta la ta i alap ján ). 3. Psziehoszexuális ta n á c sa d á s (a k u ta tá s eredm ényeként egy7 dolgozat k erü lt beterjesztésre, am ely a psziehoszexuális ta n á c sa d á st végzők kiválasztási k rité riu m aival és o k ta tá sá v a l foglalkozik. A le g v ita to tta b b kérdés a tan ácsad ás ta rta lm a és m ódszere volt. Szükségesnek látszik önálló pro g ram tó l függetlenül to v áb b i tap asztalatcsere e v o n atkozásban). 4. K u ltú rá k k ö zö tti ifjúsági vizsgálat (M. K ozakiew icz szerkesztésében ben k iadásra k e rü lt regionális összefoglalást v ita tta m eg u tó lag a T anács. Több delegáció így a m ag y ar is azon a vélem ényen volt, hogy a kötet elkészítésénél tö b b fo rrást is figyelem be le h e te tt volna venni és így a m egállapítások m egalapozo tta b b a k lettek volna. E zek h ián y áb a n sok összefoglaló vélem ény nagyon á lta lá nos és kevésbé tü k rö zi az országok g y ak o rlatát). A to v á b b fo ly ta ta n d ó k u ta tá si p ro g ram o k a következők : 7. R egionális fogyasztási tevékenység (A regionális iroda részle' es összefogla lá st k észített az e tém ak ö rb en végzett m unkáról 1972 és 1982 között E bből főleg a családtervezési eszközök és szervezetek fejlettsége és fogy7atékosságai kerültek m egvitatásra. A k u ta tá s ily7m ódon lezáródott, de a m u nkacsoport to v áb b dolgozik és együttm ű k ö d ik a tagszövetségekkel). 2. V ándorlók és a családtervezés (R észletes jelentés szólt e k u ta tá s eredm ényeiről, am elyet ben k é t plenáris m unk acso p o rt- és k ét alcsoport-ülés tá r g y a lt m eg, az el- és o d avándorló országok szövetségei részvételével. A m unkacso p o rt a já n lá so k a t jav aso lt elfogadni, de ezeket a T a n á c s túlrészletezettn ek ta lá lta és k érte ezeket egyszerűbb és elfogadhatóbb fo rm áb an m egfogalm azni. E téren to v áb b i k o o rd in atív tev ék en y ség látszik m ég szükségesnek). 3. A családtervezés, m in t alap v ető em beri jog (a R égió felkérésére a jugoszláv szövetség gondozza a té m á t; 1981-ben e célból k érdőívet k ü ld ö tt ki a tag szö v etségeknek és a beérk ezett válaszok feldolgozásából elem zés készül : ezt és az ebből adódó aján láso k at végén egy regionális m unkacsoport ülésen k ív án ják m egv ita tn i, m ajd a jövő évi T anácsülés elé terjeszteni. Ez lesz az a la p ja az IP P F 1983-as tag értek ezlete elé terjeszten d ő világm éretű ja v a sla tn a k is). 4. A regionális k u ta tá s i program ok fejlesztése (erre vonatkozó m ódszertani ajánláso k at dolgozott ki egy es m u n k acso p o rt ülés. E z t és a b efejezett p ro g ram ok értékelési rendszerét v ita tta m eg a T anács)..5. M egbeszélés a regionális iroda, a szövetségek v á la sz to tt tisztségviselői és fizetett funkcionáriusai részvételével (erre m inden év őszén kerül sor). Az évi ülés a 4. p o n t a la tt e m líte tt javaslato t k észítette el. az 19S2-re összehívandó pedig a régió közö tti három éves terv ére készít ja v a sla to t (október 25. és 28. k özött). E zeken a m egbeszéléseken eddig Józan Péter képviselte a m agyar t á r saságot. Az ú jo n n an induló k u ta tá s i pro g ram o k a következők: 7. Serdülőkkel kapcsolatos k u ta tá so k (k u ta tá si te rv k e rü lt előterjesztésre, am ely 19S5-ig terjed ő en vizsgálná a serdülőkkel kapcsolatos szervezési, ta n á c s adási, születésszabályozási kérdéseket. A v itá n e te rv nem k erü lt elfogadásra és

9 FIGYELŐ 533 m ár a csoportm egbeszélések tö b b von atk o zásb an m ó d o síto tták az eredeti elgondolásokat. íg y egy ja v íto tt te rv kerül a tagszövetségeknek kiküldésre és július 15-ig kérik az esetleges m ódosító jav aslato k m egküldését. E kérdéssel kapcsolatos a d án szövetség ez év októberében sorra kerülő szem inárium a is, am elyre m inden tagszövetség képviselőjét és n éh ány 30 éven aluli k u ta tó t h ív ta k m eg. A m ag y ar szövetséget M észáros Á rpád képviseli és ja v a sla to t k ü ld tü n k fiatal k u ta tó k ra vonatk o zó an is. E zek k iv álasztására június végéig kerül sor). 2. Az erőszak problém ái (A svéd szövetség 1983 októberében egy európai m unkacsoport ü lést szervez az erőszakos nem i közösülés p ro b lem atik áján ak m egtárg y alására, egy svéd k u ta tó m u n k a tan u lság ai alap ján. A részvétel költségeit valószínűleg a m eghívó viseli). 3. inform ációcsere (a jövőben a regionális iroda b izto sítan i k ív á n ja kétoldali'! kap cso lato k fejlesztését és így az országok közö tti tap asztalatcsere fokozódását. E bből a célból ú tik ö ltség et biztosít kölcsönös láto g atáso k céljaira. E kérdéssel k ap cso latb an m e rü lt fel az, hogy a m ag y ar társaság októberében k étn ap o s konferenciát szervez a term ékenység-családtervezés-születésszabályozás-népesedésp o litik a kérdéskörében. T öbb családtervezési szövetség (így az N D K -beli, a lengyel, a d án és a regionális vég reh ajtó b izottság fejezték ki azon terv ü k e t, hogy k ép v i seltetik m ag u k at a konferencián). Az ülésen a m unkap ro g ram o k elfogadását követően állásfoglalás szü le te tt az évi költségvetés tek in tetéb en is, am ely b izto sítja e té m á k és az ad m in isztratív tevékenység finanszírozását. E z u tá n beszám olók h a n g z o tta k el az I P P F központi tevékenységéről. E nnek során m eg v itatásra kerü ltek a jelentések a különböző bizottsági ülésekről, am elyekben a régió képviselői részt v e tte k ; így a P ro g ram B izo ttság m ájusi üléséről a N em zetközi O rvosi T anácsadó P an el m ájusi és októberi üléséről am elyek az I P P F M edical B ulletin -jében m egjelent állásfoglalásokat fo g ad ták el k ü lö n böző védekezési eszközök h aszn álatáv al kap cso latb an. E zek új vélem ényeket tü k röznek a m éhen belüli eszközök, a horm onális h a tá s ú orális védekezési eszközök, a védekezés és szo p tatás, ill. a postcoitális védekezés h aszn álata, ja v a lla ta i és ellenja v a lla ta i tek in tetéb en. A T anács úgy vélte, hogy ezek n ag y m érték b en szolgálják az egyes országok g y ak o rlatát, de in k áb b aján láso k n ak, m in t az I P P F kötelező érvényű p o litik ai n y ila tk o z a tá n a k kell ezeket tek in ten i. R észletesebb beszám oló h a n g z o tt el a K ö zp o n ti V égrehajtó B izottság novem beri és m árciusi üléséről, v alam in t az I P P F legfontosabb szerve a K ö zp o n ti T anács novem beri és az előkészítés a la tt álló novem beri üléséről. E z u tó b b i fogja m egtárgyalni az évi m u n k aterv m egvalósításának állását, a titk á rsá g s tru k tú rá já t és funkcionálását, az IP P F te rv e z e tt alapszabály m ó d o sítását és az novem berére összehívandó 3. tag értek ezlet pro g ram ját. A következő nap iren d i p o n t a regionális alapszabály m ódosítására te t t ja v a s la t m eg v itatása volt. E zek k ö zö tt a leglényegesebb az volt, hogy a jövőben egyegy tagszövetség csak egy m eg b ízottat delegáljon a regionális ta n á c sb a (az addigi 2 h ely ett) akinek szav azati joga van és csak v á la sz to tt tisztségviselő lehet és egy m egfigyelőt k ü ld h et, akinek viszont nincs szav azati joga, de lehet fizetett funkcionárius. E ja v a sla t hosszú v ita u tá n szü le te tt és b izto sítan i k ív á n ta egyes n agyobb tagszövetségek (főleg az angol és a francia) fu n kcionáriusainak részvételét a T anácsülésen. H osszú v ita u tá n am elyen a k ü ld ö ttek többsége a ja v a sla t elvetésére te t t jav aslato t, az egyes m ódosító javaslato k m eg tárg y aláséra azonban form ai okokból m á r nem k e rü lh e te tt sor, m e rt alk o tm án y m ó d o sítást egy hó n ap p al h am arab b kell beterjeszteni k e rü lt sor a szavazásra. E zen a ja v a sla t nem hogy a 2/3-os többséget nem érte el (am i szükséges az alkotm ánym ódosításhoz), hanem az egyszerű többséget sem (15-en szav aztak rá, 19-en ellene, 1 k ü ld ö tt ta rtó z k o d o tt). U g y an ak k o r felk érték a V égrehajtó B izottságot, hogy vizsgálja m eg an n ak lehetőségét, hogy m egfigyelőként évente 4 5 tagországi funkcionárius m eghívást nyerjen. T ovábbi in k áb b p ro ced ú ra egyszerűsítő, form ai ja v a sla to k a t viszont egyhangúlag elfogadtak. V égül k erü lt sor a választásokra. A jelenlegi V égrehajtó B izo ttság o t v á lto z a t lan összetételben to v áb b i egy évre m eg h o sszab b íto tta a T anács, a K ö zp o n ti T a n ácsb a delegált 6 regionális képviselő közül 2-nek já r t le ez évben a m andátu m a. E k é t helyre négy szem élyre érk e zett ja v a sla t; ezek közül L. A resin (N D K ) ú jr a v álasztásra k erült, a m ásik k ü ld ö tt h e ly e tt J. de Leeuwe (H ollandia) k e rü lt m egv álasztásra.

10 534 FIGYELŐ A T anács következő ülését 1983 m áju sáb an elő reláth ató lag Stockholm ban rendezik m eg, m ivel akkor ü n n eplik a svéd szövetség 50. jubileum át. ЗАСЕЛЕНИЕ 1982 Г. СОЗЕТА ЕВРОПЕЙСКОГО РЕГИОНА М ЕЖДУНАРОДНОГО СОЮЗА ПО ПЛАНИРОВАНИЮ СЕМЬИ T H E E U R O P E R E G IO N C O U N C IL O F T H E IN T E R N A T IO N A L P L A N N E D P A R E N T H O O D F E D E R A T IO N

11 FIGYELŐ 535 B O O N L E E T, L.: Á zsia i irányzatok és kilátások. (A sia n trends and prospects.) People Vol. 9. N o p. M iközben E u ró p a népessége a term ékenység visszaesése követk eztéb en fo k o z ato san elöregszik, és n éh ány országa k ö ztü k M agyarország is a dem ográfiai átm e n e t olyan szakaszába é rk ezett, am elyben m egkezdődött a népesség szám szerű fogyása, addig Á zsia és C sendes-óceánia országai 450 m illió fővel g y a ra p íto ttá k a világ népességének ö sszlétszám át az 1970-es években. Az elkövetkező k é t é v tizedben pedig te h á t századunk végéig ú jab b m ajd n em egym illiárd főnyi n é pességnövekedés v á rh a tó a térség országaiban. E z a z t jelenti, hogy év enként egyegy th aifö ld n y i lakossággal lesz tö b b a régió népességszám a az ezredfordulóig és 1980 k ö zö tt, az évenkénti átlagos népességszaporodás 2% -os volt, am i a la csonyabb volt, m in t az ezt m egelőző évtizedben, a népességszám abszolút növekedése azonban tö b b volt, m in t az 1960-as években ban a régió országai a világ népességének 56 % -át te tté k ki. A nnak ellenére, hogy az elm últ években n é h á n y o r szágban a term ékenység szintje figyelem re m éltó an csökkent és valószínű, hogy ez fo ly tató d n i fog az elkövetkező években is, a régió népességszám ában to v áb b i jelentő s em elkedés v árh ató, főleg a népesség fiatal korösszetétele, és az egyszerű rep ro dukció t m eghaladó term ékenységi szint to v áb b i ta rtó s m egm aradása m ia tt. A régió 39 országa közül K ín a és In d ia népességszám a a legm agasabb 995 m illió, illetve 685 m illió fővel és e k é t ország a térség össznépességének tö b b m in t 2/3-át te tte ki 1980-ban. T ovábbi k é t országnak J a p á n n a k és In d o n ézián ak a népessége m egh a la d ta a 100 m illió fő t 1980-ban. B anglades és P a k isztá n a m ag a 88, illetve 87 m illiós népességével és a közel 3 %-os év enkénti n ép esség szaporulattal gyorsan elérheti a 100 m illiós szintet. Korösszetétel Á zsia fejlődő országainak fiatal korösszetétele súlyos e lta rtá si te h e rk é n t n eh e zedik a m u nkaképes k o rú népességre. Jó l szem lélteti ezt az a té n y, hogy B angladesben 89 tiz e n ö t éven aluli gyerm ek ju t száz éves feln ő tt k o rú ra, szem ben Ja p á n n a l, ahol viszont csak 35 gyerm ek ju t 100 hasonló k o rú feln ő ttre. A te rm é kenység csökkenésével p árh u zam o san a gyerm ek k o rú n k n ak ez a ro p p a n t n agy elta r tá s i terh e is csökkenni fog. Term ékenység M indem ellett a régió szám os országában különösen K özép- és D él-á zsiáb an a teljes term ékenységi arán y szám m a m ég m egközelíti a term észetes te rm é kenység szin tjét, am i a z t jelzi, hogy a fogam zásgátlás alk alm azása ezeken a te r ü leteken ritk aság szám ba m egy. E zzel szem ben K elet- és D élkelet-á zsia szám os o r szágában jelentős sikereket é rte k el a term ékenység csökkentése terü letén. Figyelem re m éltó eredm ényeket tu d fe lm u ta tn i K ín a, ahol az átlagos családn agyság tíz év a la tt k é t gyerm ekkel csökkent. (Ö sszehasonlításként a éves h ázas m ag y ar nők befejezett családnagysága átlagos gyerm ekszám a ö tv en év a la tt le tt k é t gyerm ekkel kevesebb, vagyis az évi négy gyerm ekes családnagyságról 1980-ra csökkent k é t gyerm ekre.) A term ékenység e lá tv á n y o s csökkenését K ín á b a n szám os tényező e g y ü ttes h a tá s a idézte elő. E zek k ö z ö tt szerepet já tsz o tt a k o rm á n y z a t m a g a ta rtá sá n a k m egváltozása a népesség-növekedéssel szem ben, az o k ta tá s széles k ö rű kiterjesztése, a fogam zásgátlási lehetőségek növekedése, a különböző családtervezési p ro g ram o k bevezetése és az ehhez kapcsolódó tan ácsad ó h áló zat kiépítése u gyanúgy, m in t a h ázassági szokások észrevehető változása. A m enyasszonyok és a vőlegények átlagos életk o ra az első házasság k ö tésk o r g y akorlatilag v alam en n y i térségbeli országban em elkedett.

12 636 FI G Y К I О H alandóság A születéskor v á rh a tó átlagos é le tta rta m h a t évvel em elkedett és k ö zött, am it főleg a csecsemő- és gyerm ekhalandóság jelentős csökkenése eredm ényezett. M indem ellett a 36 E SC A P* ország közül h étb en a v árh ató átlagos é le tta rta m jelenleg is 50 év a la tt van. A térség fejlődő és fejlett országai k ö zö tt az elm últ tíz évben n ő tt a különbség a születéskor v á rh a tó é le tta rta m b a n. A halandóság főleg azokban az országokban ja v u lt, am elyekben jelentős fejlődés m e n t végbe az egészségügyi ellátás és az o k ta tá s terü letén, m in t pl. K ín áb an, Sri L ankában és M alaysiában. A h alandóság to v áb b i csökkenését és a születéskor v á rh a tó átlagos é le tta rta m em elkedését v álto zatlan u l a csecsemő- és g y erm ek h alan dóság ja v ítá sá v a l lehet elérni. Vándorlás Az 1970;es években a nem zetközi vándorm ozgalom egy jelentős tényezője volt A usztrália, Ú j-z éland és H ongkong népességszám em elkedésének, az előző országokénál kisebb szerepet já tsz o tt K elet-m alaysia és Singapore népességszám nö vekedésében. A főleg az o lajexportáló országokba irán y u ló és m unkaalkalom keresése céljából tö rté n ő ideiglenes kivándorlás elsősorban P ak isztán, In d ia, B anglades, a Fülöp-szigetek, T haiföld, Sri L an k a, N epál és D él-k orea m unkaerő tú lk ín á la tá t e n y h ítette. N épesedési trendek Az E SC A P országok népessége az évi 2,5 m illiárdról 2,9 m illiárdra em elkedik 1990-re és v árh ató an eléri a 3,4 m illiárd főt az ezredfordulóig. Az elkövetkező tíz év m essze legnagyobb népességnövekedése (m integy 216 m illió fő) D él-k özép- A zsiában fog bekövetkezni, am i m ag áb an foglalja In d iá t és szám os m ás népes o r szágot. Ez az előrejelzés m ár szám ításb a veszi a term ékenység szintjének és a születési arán y szám n ak jelentős csökkenését, am ely nélkül a népességnövekedés m ég m agasabb lenne. A term ékenység szintjén ek ez a rem élt csökkenése gazdaságilag, társad alm ilag és politikailag különböző helyzetű országokban fog bekövetkezni. A term ékenység csökkenéséhez nem egyetlen előfeltétel m egterem tése látszik szü k ségesnek. íg y például kétségtelen, hogy szoros kap cso lat van egy ország b ru ttó nem zeti term éke (G N P) és term ékenységi szintje k ö zö tt, mégis, m in t ahogy azt K ín a p éld ája igazolja, a G N P lényeges em elkedése nem szükséges előfeltétele a te r m ékenység visszaesésének. Az elkövetkező tíz évben a halálozási arán y szám o k b an is jelentős csökkenés v árh ató, an n ak ellenére, hogy az alacsonyabb jövedelm ű országok lé p ésh átrán y b a k erültek, m ivel jelentős és növekvő m érték ű különbség észlelh ető a v á rh a tó átlagos é le tta rta m alak u lásáb an ez u tó b b i országok k á rára. K ín a azonban ez alól egy figyelem re m éltó kivételt jelent. T ény azonban az is, hogy az a növekvő tu d ato sság, ahogyan az antib io tik u m o k, az oltások és a D D T alk alm a zása bevezetésre, illetve v ég reh ajtásra k erü lt, összekapcsolva m indezt az egészségügyi ellátás terü letén végbem ent jelentős előrelépéssel, m a m ár és az elkövetkező időszakokban sem elegendő a h alandóság to v áb b i folyam atos javulásához. E gyre n agyobb szerepet játszik viszont az a felism erés, hogy főleg a szegénységgel k apcsolatos betegségek elleni küzdelem ben m eghatározó szerepet já tsz a n a k a gazdasági és társad alm i tényezők. N épességnövekedés és szegénység A gyors népességnövekedés és a szegénység egym ást erősítő, kölcsönös fo ly a m a ta jól ism ert jelenség. M iközben a növekvő népesség nem szükségszerűen van kedvezőtlen h atással e g tb e n a gazdasági növekedésre is, sőt ez u tó b b it elősegítő ESCAP : Economic and Social Commission for Asia and the Pacific

13 FIGYELŐ 537 tényezőkén t is szerepet já tsz h a t, az E SC A P régió országainak többségére azonban az jellem ző, hogy a népességnövekedés m érték e töm egében és abszolút szám ában is jelentős, u g y anakkor a d v a v a n egy fiatal korösszetételű nép esség stru k tú ra, ahol a népesség jelentős részét a nem p ro d u k tív k o rú ak teszik ki. M indezek együttesen a term elés fellendülése ellen h a tn a k, u g y an ak k o r jelentősen terh elik a nem zeti k ö ltség v etést szociális, o k ta tá si és egészségügyi költségekkel. Az összkép te h á t úgy alakul, hogy m íg a m agas népességnövekedési rá ta nem ak adályozza a gazdasági növekedést, szoros k ap cso latb a n van viszont az egy főre ju tó nem zeti jövedelem lassú em elkedésével. V an egy m ásik jellegzetes v onása az alacsony egy főre ju tó jövedelem m el rendelkező országok népességének, nevezetesen az, hogy i t t a legalacso n y ab b ak a v á rh a tó átlagos é le tta rta m m u ta tó k és u g y an ak k o r a legm agasabb ak a term ékenységi arányszám ok. E z a k ap cso lat m in d azo n által nem teljesen egyértelm ű, m in t ahogy a z t K ín a és Sri L a n k a dem ográfiai jellem zői m u ta tjá k. E m ö g ö tt az húzódik meg, hogy ez u tó b b i országokban könnyebben lehet hozzáférni az egészségügyi ellátáshoz, a családtervezéshez és a tanulási, képzési lehetőségekhez, s m indez e g y ü tt já r egy egyenletesebb jövedelem elosztással. Eleiem, táplálkozás A gyors népességnövekedés egyik m eghatáro zó tényezője az állan d ó su lt és k ró nikussá váló ro sszu ltáp láltság n ak. Szám os ázsiai országban az élelm iszerterm elés elm arad a népességnövekedés ü tem étől, és ez csak sú ly o sb ítja a m á r m o st is elégtelen n a p i egy főre ju tó élelm iszer-m ennyiséggel való elláto ttságot. Az egy főre ju tó élelm iszer-m ennyiség csökkenése önm ag áb an nem lenne baj, h a a gazdaság m ás ág azataib an ezzel egyidejűleg em elkedne a term elés, és az ex p o rt b izto sítan á a szü k séges élelm iszer-m ennyiség külföldről tö rté n ő b eh o zatalát. A régió országainak többségében azonban nem ez a h elyzet, m ivel a m unkaerő tö b b ség ét a m ezőgazdaság k ö ti le. L akás Az elkövetkező k é t évtizedben a lakások irá n ti igények jelentős em elkedése v á rh a tó, m ivel növekszik a h á z ta rtá s o k szám a. V á rh a tó a n az évi m integy 510 m illióról 678 m illióra te h á t 33% -kal em elkedik a h á z ta rtá s o k szám a tíz év a la tt. E z az igénynövekedés nem veszi figyelem be a lakásviszonyok jelenlegi h ely zetét. Egészségügy K étségtelen té n y, hogy a csecsem őhalálozás terü letén jelentős jav u lás v o lt észlelhető az elm ú lt tíz évben, a halan d ó ság csökkenése azonban n ag y o n eltérő m é rté k ű v o lt és különböző szintekről in d u lt. A térség legnépesebb országainak tö b b ségében 100 ú jszü lö tt közül tö b b m in t 10 jelenleg sem éli m eg 1 éves é letk o rát és ezen a te rü le te n nem v á rh a tó lényeges jav u lás az elkövetkező évtizedben sem. A zok az országok, am elyek az a n y á k és a gyerm ekek legszükségesebb egészségügyi ellátása terü letén a legnagyobb erőfeszítéseket te tté k m in t K ín a, Sri L anka, M alaysia é rté k el a legjelentősebb csökkenést a h alandóság te ré n is, an n ak ellenére, hogy az egy főre ju tó n em zeti jövedelm et tek in tv e ezek az országok messze v a n n a k a legjobbaktól. O ktatás A gyors népességnövekedés egy m ásik nyilv án v aló h a tá s a az, hogy lényegesen em eli az iskoláskorúak szám át, n ag y n y o m á st g y akorolva ezzel az o k ta tá si re n d szerre és 1980 k ö zö tt az 5 14 éves iskoláskorúak létszám a m in teg y 100 m illió fővel 512-ről 610 m illióra em elkedett. A gyors létszám em elkedés csak növeli a n n a k a fe la d a tn a k a n agyság át, am i az iskolarendszer kiszélesítésére és m inőségi fe lja v ítá sá ra h á ru l. A gyerm ekekre fo rd íth a tó kiadások a szükségesnél jóval ala-

14 538 FIGYELŐ cso n y ab b ak a fejlődő országokban, részben az alacsony egy főre ju tó b ru ttó n em zeti term ék (G N P) m ia tt, m ásrészt azért, m e rt az ily m ódon rendelkezésre álló pénzügyi eszközök csak a felét teszik ki an n ak, m in t am en n y it az o k ta tá si rendszer igényelne. Foglalkoztatás A krónikus a rá n y ta la n sá g am i a m u n k aerő -k ín álat és -kereslet k ö zö tt a legtöbb fejlődő országban fennáll állandóan rosszabbá válik azzal, hogy évről évre növekvő létszám ú kohorszok érik el a m unkaképes k o rt. A v árosokban létesítésre kerülő ip a ri m unkalehetőségek egyre in k áb b képtelenek felszívni a növekvő m u n k aerő t és ennek egyik kézenfekvő oka éppen az ip a ri m u nkások alacsony a rá n y a a városokban. P éld áu l h a az ip ari m unkások ará n y a 20% és a teljes m u n k a erő-kínálat 3% -kal em elkedik egy évben, akkor az ip a rb a n alk alm azo ttak szám ának 15% -kal kellene em elkednie ahhoz, hogy a növekvő k ín á la to t teljesen elnyelje. V alószínűtlen, hogy az ip a ri m unkaalk alm ak ilyen m érték ű em elkedése Á zsia-szerte m egvalósuljon. E nnélfogva a m ezőgazdaságnak kell felszívnia a növekvő m unkaerők ín álato t. Családtervezés Az E SC A P régióba ta rto z ó országok egészében a rep ro d u k tív k o rb an levő nők szám a to v á b b ra is g y o rsan növekszik az elkövetkező évtizedben. A növekedés 1980 és 1990 k ö zö tt 27%-os, az ezt követő évtizedben pedig 18% -os lesz v árh a tó an. E z term észetesen nem jelen ti feltétlenül a születések szám án ak is ilyen m érték ű em elkedését, de ennek a potenciális lehetősége to v á b b ra is fennm arad. É p p en ez a potenciális lehetőség az, am i a térség országainak tö b b ség ét a rra készteti, hogy a k tív családtervezési p ro g ram o k bevezetése által tö rekedjenek a népességnövekedés m érséklésére. A családtervezési pro g ram o k h aték o n y ság án ak, általán o s elfogadásán a k term észetesen tá rsa d a lm i és gazdasági feltételei is van n ak. M indenesetre s ü r gető szükségszerűség m u tatk o zik arra, hogy a családtervezési szo lg áltatáso k at a vidéki, falusi népességre is kiterjesszék. V alóban úgy tű n ik, hogy a családtervezési pro g ram o k o tt a legsikeresebbek m in t K ín áb an és In d o n éziáb an, ahol az egy főre ju tó jövedelem alacsony és a népesség többsége falun él. öregedés A régió népességének egyik leggyorsabban növekvő része az id ő skorúaknak a 65 éves vagy ennél idősebbelm ek a h á n y a d a. Szám uk v á rh a tó a n az évi 109 m illióról 145 m illióra em elkedik 1990-re és az ezredfordulón eléri a 194 m illió főt. E k k o r a népesség 6 % -át fogják k iten n i az ilyen idős korú em berek a jelenlegi 4% -kal szem ben. A családnagyság tervek, ill. n orm ák m egválto z tatá sa az állam i és m agánjellegű jóléti szo lg áltatáso k elterjedése m ind a z t eredm ényezi, hogy nő az időskorúak a rá n y a az össznépességen belül. Városok A régió egyre növekvő m érték b en városiasodik, am ire egy jellem ző a d a t az, hogy 1980-tól kezdve első alkalom m al fogja a városi népesség évi növekedési ütem e m eghaladni a falusi népességét. A váro so k b an lakók ará n y a az évi 28% -ról v á rh a tó a n 40% -ra em elkedik a századforduló idejére. A városok felé irányuló n a g y m érték ű ván d o rlás csak fokozza a zo k at a nehézségeket, am elyek a népességnövekedés és a megfelelő szám ú m u nkahely összhangjának m egterem tésében m u ta tk o z n ak, de a lakáshelyzetben és m ás szociális szolg áltatáso k b an is nehézségeket okozn ak. M indez h atással leh et a m unkanélküliség em elkedésére a v árosokban, növelheti a szükség-településeket, a bűnözést, a szegénységet és a környezetszennyezést.

15 FIGYELŐ 539 Orális fogamzásgátlók az 1980-as években. (O ral Contraceptives in the 1980s.) Population Reports. P opulation Inform ation Program, The Johns H opkins U niversity, Baltim ore. Series A. N o. 6. M a y-june ben tö b b m in t 50 m illió nő h a sz n á lt oralis co n tracep tiv u m o t (ОС) a világon. E zen nők tö b b m in t fele gyógyszertárb an vagy a kereskedelem egyéb csato rn áin keresztül v ásáro lja, m íg a m ásik részük a családtervezési program ok k eretén belül térítésm en tesen ju t hozzá. A fejlett országokban ahol a nők m ajdnem kizárólag v ásáro lják az OC-t 1975-ben 287 m illió ciklusra elegendő m ennyiségű gyógyszert a d ta k el. E z a m enynyiség 1979-re 253 m illióra csökkent, s azó ta is hasonló é rté k e t m u ta t. A legnagyobb csökkenés az U SA -ban ta p a szta lh a tó, em elkedés álla p íth a tó m eg viszont szám os latin -am erik ai országban, ahol az e la d o tt m ennyiség közel 50% -kal em elk e d e tt 1975 ó ta. A fejlődő országokban az állam i és p riv á t családtervezési p ro g ra m ok lá tjá k el szinte az összes ОС-t alkalm azó n ő t gyógyszerrel. Az U SA ID elsősorban az ázsiai családtervezési program okhoz bizto sítja az ОС-t, évente m integy 100 m illió ciklusra elegendő m ennyiséget, ehhez já ru l m ég egyéb segélyekből 20 millió ciklusnyi. Az OC előnyeiről és h á trá n y a iró l szerzett ism ereteink az u tó b b i években jelen tősen bővültek. A n em k ív án t terhesség elkerülésén kívül egyéb p o zitív u m a is van a fogam zásgátlás ezen m ó d ján ak. U g y an ak k o r világossá v á lt a m ódszer rizikója a 35 éven felüli különösen a dohányzó nők esetében. A fiatalab b nőkre nézve a rizikó igen kicsi. Kedvező hatások A h atékony fogam zásgátláson kívül az OC-k szám os egyéb kedvező hatást, fejtenek ki. K ülönböző vizsgálatok a lap ján bebizonyosodott, hogy valam ennyi reverzibilis fogam zásgátló eljárás közül az OC a leghatékonyabb. Ö sszevetve egyéb fogam zásgátló eljárásokkal, a teherbeesés valószínűsége az alkalm azás egy éve a la tt IU D esetében kétszerese, condom h a szn álata m ellett három szorosa, pessarium alkalm azásánál négyszerese, egyéb m ódszereknél tö b b m in t ötszöröse az OC re n d szeres h a sz n á la ta m ellett ta p a sz ta ltn a k. E gyéb kedvező h a tá sa i közül kiem elhetők a következők: B izonyos fokú védelem a kism edencei gyulladásokkal szem ben. E zen g y u l ladások előfordulásának valószínűsége fele ak k o ra k örükben, m in t a fogam zásg á tlá st nem alkalm azóknál és negyede az lu D -t használókéhoz képest. A kism edencei gyulladások k övetkeztében kialakuló petevezeték-elzáródás, illetve hegesedés k övetkeztében nő az e x tra u te rin g rav id itas, ill. in fertilitas valószínűsége. V édelem a m éhen kívüli terhességgel szem ben. Az ОС-t alkalm azók körében az ex trau terin g rav id itas előfordulásának valószínűsége tizede a fogam zásgátlást nem alkalm azókénak. A m éhen kívüli terhesség szövődm ényei életveszélyesek, és azonnali m ű té ti b eav atk o zást igényelnek. V édelem az endom etrialis u teru s carcinom ával szem ben. E zen tu m o r előfo rd u lásán ak valószínűsége 1/3-a az ОС-t soha nem alkalm azók körében m egfigyelt gyakoriságnak. (A m egfigyelések legalább 1 éves ОС-szedés esetén érvényesek.) V édelem a petefészekrákkal szem ben. A ro sszindulatú d ag an ato k e fo rm á já n a k rizik ó ja 2/3-a az ОС-t soha nem alkalm azókénak. Az emlő jó in d u latú elfajulásaival szem beni védelem. A fen ti tum oros-cisztás elváltozások g y akorisága m integy fele az ОС-t nem h asználókénak. A fe jle tt ország o kban ezek a jó in d u latú em lőelváltozások igen g y akoriak és csak sorozat-biopsiával á llíth a tó fel a helyes differenciál diagnosis. A gyak o ri m enstruációs rendellenességek csökkennek : rendszertelen vérzés, p raem en stru ális panaszok, n ag y vérveszteség (következm ényes anaem ia), görcsök. E zen előnyös h atáso k fo n to sság át felism erve az U SA Élelm iszer- és G yógyszerügyi H iv a ta lá n a k illetékes b izo ttság a 1982 fe b ru á rjá b a n elrendelte, hogy az OC-k alkalm azási ú tm u ta tó já h o z m ellékelni kell az előnyös h atá so k leírását is.

16 Б 40 Kedvezőtlen hatások Az elm últ 5 évben három nagy kohorsz vizsgálat és szám os egyéb tan u lm án y szerint az OC alkalm azásának legnagyobb k ockázata a keringési rendszer betegségei előfordulásának fokozott valószínűsége a 35 éven felüli nők körében, különösen h a ez m ég dohányzással is párosul. A legnagyobb ta n u lm á n y A ngliában készült, am ely m integy 50 ezer fehér nőre te rje d t ki. A vizsgálat főbb m egállap ításait a következőkben lehet összefoglalni: úgy ta lá ltá k, hogy nincs szignifikáns különbség a keringési rendszer betegségeiből adódó halálo zást illetően a 35 év a la tti OC-t szedők, illetve nem szedők között. E z t a m eg állap ítást nem befolyásolták a dohányzási szokások sem. F en ti m egállapítás igaz a év közötti nem dohányzó, ОС-t alkalm azó, illetve nem alkalm azó nőcsoportokra is. Az idősebb nők körében a fenti m egbetegedések rizikója a legalacsonyabb a nem dohányzó és ОС-t nem alkalm azó csoportban, valam ivel m agasabb az ОС-t alkalm azó, de nem dohányzó és az ОС-t nem alk alm azó, de dohányzó csoportokban. A kockázat sokkal m agasabb az ОС-t alkalm azók és dohányzók körében. E z a kockázat csökken az OC h o rm o n ta rta lm á n a k csökkentésével. Az am erikai és angliai vizsgálatok egybehangzóan arra a következtetésre ju to t ta k, hogy az OC alkalm azása növeli az alábbi betegségek előfordulásának v aló színűségét : vénás throm boem bolizáció, ischaem ias szívbetegségek, cerebrovascularis betegségek, hyperten sio. A k o ráb b an idézett angol vizsgálat úgy ta lá lta, hogy az ОС-t alkalm azó nők körében a keringési rendszer betegségeiből eredő halálozás négyszerese az ОС-t nem alkalm azókénak. P roblém át jelent a fenti m egállapítás individualizálása és m ás népességre v o n atk o ztatása. Egyéb kisebb jelentőségű hatások Az előbbi fejezetekben felsorolt kedvező és kedvezőtlen h atáso k o n kívül v an n ak m ég ritk a klinikai jelentőségüket illetően csekély h atáso k is. Az OC széles körű alkalm azásának kezdetén a k u ta tó k a ttó l ta r to tta k, hogy a ta b le ttá k alkalm azása növelheti az em lőrák gyak o riság át. Az elm últ 20 év ta p a s z ta la ta i azonban ezt nem igazolták. M ivel a bizonyítékok nem elégségesek, nem á llíth a tju k, hogy az OC alkalm azásával növekszik a cervix-carcinom a, m elanom a, h y p o physis p itu ita e r tu m o ro k gyakorisága. Az OC alk alm azása 1 2 százezrelékkel növelheti a m áj jó in d u latú d a g a n a ta i n ak előfordulását. E zen tu m o ro k ru p tú rá ja belső vérzéshez, következm ényes h a lá l hoz vezethet. Az OC alkalm azásának nincs kedvezőtlen h a tá s a a későbbi terhességekre. A fertilités teljes helyreállása a nők egy részénél h ó n apokkal az OC elhagyása u tá n tö rté n ik csak meg, de in fertilités nem fo rd u lt elő. A vetélések és fejlődési re n d ellenességek ará n y a nem függ a terhesség elő tti OC alkalm azástól. Ń em teljesen tisz tá z o tt a terhesség a la tti OC h asználata és a fejlődési rendellenességek előfordulása k özötti k apcsolat. A szo p tató an y ák n ál az OC alk alm azása csökkentheti a te j elválasztás m ennyiségét vagy ta r ta m á t, azonban az 50 m ikrogram m nál kevesebb o estrogent ta rta lm a z ó OC-k nem okoznak ilyen válto zást. Kedvező és kedvezőtlen hatások összevetése Az előnyös és h á trá n y o s h atá so k v izsg álatán ál figyelem be kell venni egyrészt az a lte rn a tív fogam zásgátlási m ódszerek m ellék h atásait, m ásrészt a fogam zásgátlás m ellőzése esetén bekövetkező terhességet. A terhesség és gyerm ekszülés rizikói sokkal m agasabbak, m in t az OC alkalm azás k o ck ázatai. A fejlődő országokban a legtöbb nő szám ára az OC alkalm azása lényegesen veszélytelenebb, m in t fogam zásg átlás nélkül az esetleges terhesség. A 35 éven felüli dohányzó nők esetén m ég a fejlődő országokban is az OC rizikója m eg h alad ja a terhességgel-szüléssel össze

17 FIGYELŐ 541 függő veszélyeket, ezért ezekben a csoportokban is a fogam zásgátlás egyéb form ái aján lato sak. A fejlődő országokban a ta b le tta rendszertelen szedése vagy egyéb születésszabályozási m ódszerek m ellett bekövetkező terhességek an y a i halálozása m agasabb az OC m ia tt bek ö v etk ezett halálozásnál. A családtervezési pro g ram o k céljai a következők: Az idősebb dohányzó n ő k et a rra kell ösztönözni, hogy a fogam zásgátlás egyéb fo rm áit alkalm azza, vagy szokjon le a dohányzásról. A fiatalab b n ő k et és a nem d o h án y zó k at ösztönözni az OC h aszn álatára, am ely előnyösebb, m in t az OC m ellőzése. N agyobb erőfeszítések szükségesek nem csak az orális fogam zásgátlók és egyéb reverzibilis fogam zásgátló m ódszerek széles k ö rű elterjesztésére, hanem azok rendszeres és k o rre k t h asz n á la tá n a k b e ta rtá s á ra, s így élvezhetik a nők az összes előnyeit. Ú j ciklusszabályozó tabletta. ( N ew m enstrual regulator P ill.) People Vol. 9. N o p. E gy francia biokém ikus új ciklusszabályozó ta b le ttá t k ísérletezett k i: egy h ó n ap b an k é t napig, terhesség esetén korai vetélés előidézéséhez négy n ap o n keresztül kell alkalm azni. A ta b le tta anti-p ro g estero n stero id o t ta rta lm a z (R U 486), am ely a m éh -n y á lk a h á rtv a p ro g estero n t absorbeáló feh érjerecep to rait blokkolja. (A p ro gesteron teszi lehetővé a m e g term ék en y ített p ete se jt b eágyazódását, fejlődését.) H a a ta b le ttá t a v á rh a tó m enstruáció kezdete e lő tt k é t n a p p a l alkalm azzák, a m é h -n y á lk a h á rtv a pro g estero n szin tje csökken. B eág y azó d o tt p e te sejt esetén a korai vetélés jellem ző tü n e te i (alhasi görcsök, vérzés) m ellett a p e te sejt kilökődik. H a terhesség nem áll fenn, ak k o r a m enstruáció bekövetkezik. E d d ig 11 terh es nőnél alk alm azták a ta b le ttá t vetélés előidézésére. 9 esetben az alk alm azást követő 2 5. n apon m e g tö rté n t a kilökődés. B á r rem én y t keltőek az eredm ények, m égis a vizsgált esetek kis szám a nem elégséges statisztik ailag m egbízható k ö vetkeztetések levonására. T ovábbi ad a to k szükségesek a gyógyszerm ellékhatások m egfigyeléséhez, különös te k in te tte l a m ájm űködésre k ife jte tt h a tá sra. V izsgálandó a gyógyszer fo etu sra g y ak o ro lt h a tá s a ab b an az esetben, h a a vetélés a gyógyszer alk alm azása ellenére sem következik be.

18 542 FIGYELŐ HÍREK A Szovjetunió T udom ányos A k ad ém iáján ak a népesedés társad alm i-gazdasági p roblém áival foglalkozó T udom ányos T anácsa ez év o k tó b er között K ijev b en A népesedéspolitika kérdései a szocialista tá rsa d a lo m b a n " cím m el összszövetségi tu d o m án y o s k o nferen ciát ren d ezett. A konferencián M agyarországot dr. K linger A ndrás, a K S H N épesedéssta tisz tik a i fő osztályának vezetője, és M onigl Istvá n, a K S H N épességtudom á n y i K u ta tó In tézetének ig azg ató ja képviselte az aláb b i előadásokkal: N épesedés és népesedéspolitika M agyarországon az 1970-es és 1980-as év tized b en, és N é pesedés, népesedéspolitika és társad alm i-g azd aság i terv ezés. * Az E N SZ T echnikai S egélynyújtási P ro g ram ja kínai szakértők részére ta n u l m á n y u ta t szerv ezett F ranciao rszág, B elgium, N ag y -B ritan n ia és M agyarország népességtu dom ányi k ö zp o n tjain ak m eg láto g atására. E n n ek keretéb en o k tó b er k ö zö tt Zhang Zhong Shen professzor, a Z hcngshan (K an to n ) Sun Y atsen E gyetem N épességkutató In tézetén ek igazgatóhelyettese vezetésével kínai dem ográfusok n ég y tag ú cso p o rtja te t t lá to g a tá st a M agyar T udom ányos A kadém ia D em ográfiai B izo ttság án ál és a K ö zp o n ti S tatisztik ai H iv a ta l N épességtudom ányi K u ta tó In tézetéb en. A vendégek tá jé k o z ta tá s t k a p ta k a m ag y ar népességtudom ány' helyzetéről, szervezetéről, felad atairó l és k ap csolatairól, a N épességtudom ányi K u ta tó In té z e t ben foly'ó k u tatáso k ró l, az ország népesedési helyzetéről, népesedéspolitikájáról, a társadalm i-gazdasági tervezés és a népesedés összefüggéseiről. A tájé k o z ta tó k a t konzultáció k ö v ette. A láto g ató k ism ertették K ína népesedési viszonyait és a csa ládtervezés h elyzetét. A szakértői csoport P é c se tt felkereste a J a n u s P an n o n iu s T u d o m án y eg y etem et és az MTA D u n án tú li T udom ányos In té z e té t. Az E gyetem en H oóz István professzor, tanszékvezetővel k o n zu ltáltak a dem ográfia o k tatásáró l, az In té z e t ben a regionális dem ográfiai k u ta tá so k néhány' kérdéséről foly't eszm ecsere. A delegációt fo g ad ta N y itra i Ferencné dr. á lla m titk á r, a K ö zp o n ti S tatisztik ai H iv a ta l elnöke, és B arta Barnabás elnökhely'ettes, az MTA D em ográfiai B izottság elnöke.

19 FIGYELŐ 643 ИЗВЕСТИЯ Научный совет «Социально-экономические проблемы народонаселения» Академии наук СССР организовал всесоюзную научную конференцию по теме «Вопросы политики народонаселения в социалистическом обществе» в г. Киеве с 26 по 28 октября 1982 г. На конференции представителями Венгрии были начальник главотдела статистики народонаселения д-р Андраш Клингер и директор Исследовательского института по демографии Иштван Монигл с двумя докладами под названием «Народонаселение и демографическая политика в Венгрии в 1970-ом и 1980-ом десятилетиях» и «Народонаселение, демографическая политика и социально-экономическое планирование». Программа ООН по технической помощи организовала научную командировку для китайских эспектров для посещения демографических центров Франции, Бельгии, Великобритании и Венгрии. В пределах этого с 11 по 15 октября 1982 г. под руководством профессора Жанг Жонг Шен, заместителя директора Научно-исследовательского института по демографии Университета Сун Ятсен кантона Жонгшан группа четырех китайских демографов посетила Демографическую комиссию Венгерской академии наук и Исследовательский институт по демографии Центрального статистического управления ВНР. Гости получили информацию о положении, организации, задачах и связях венгерской демографии, об исследованиях, проводимых в Исследовательском институте по демографии, о демографическом положении, политике народонаселения Венгрии, о взаимоотношениях между социально-экономическим планированием и народонаселением. После информации проводилась консультация. Гости изложили демографические условия Китая и положение планирования семьи. Группа экспертов посетила в городе Печ Университет им. Янус Паннониус и Задунайский институт Венгерской академии наук. В университете китайские демографы консультировали с заведующим кафедрой профессором Иштван Гоз о преподавании демографии. В институте они обсудили некоторые вопросы региональных демографических исследований. Председатель Центрального статистического управления ВНР, государственный секретарь д-р Вера Нитраи и заместитель председателя ЦСУ, председатель Демографической комиссии Венгерской академии наук Барнабаш Барта приняли делегацию. NEWS T he C ouncil fo r th e S tu d y of th e Socio-Econom ic P roblem s of P o p u latio n of th e A cadem y of Sciences of th e U SSR organized a scientific conference on th e topic T h e questions of p o p u latio n policy in th e socialist so ciety in K iev on O ctober A t th e conference H u n g a ry w as represented b y dr. A n d rá s K linger, chief of th e P o p u latio n S tatistics D e p a rtm e n t of th e H u n g arian C entral S tatistical O f fice an d István M onigl, d irecto r of th e D em ographic R esearch In s titu te of th e H u n g arian C entral S tatistical Office, w ith tw o p a p e rs en titled : P o p u latio n and p o p u latio n policy in H u n g ary in th e 1970s and 1980s and P o p u latio n, p o p u la tio n policy and socio-econom ic p lannin g. *

20 544 FIGYELŐ T he U N T echnical A ssistance P ro je c t organized fo r Chinese ex p erts a scientific stu d y -to u r to v isit th e dem ographic centres of F ran ce, Belgium, G reat B ritain. W ith in th e fram ew ork of th is to u r from 11 to 15 O ctober 19S2 a group fo u r C hinese dem ographers visited th e D em ographic C om m ittee of th e H u n g arian A cadem y of Sciences and th e D em ographic R esearch In s titu te of th e H u n g arian C entral S tatistical Office. T he h ead of th e delegation w as Professor Zhang Zliong Shen, d e p u ty -d ire cto r of th e D em ographic R esearch In s titu te of the Sun Y etsen U n i v ersity of Z hongshan (C anton.) T he guests g o t an in form ation on th e situ atio n, organization, ta sk s an d relatio n s of th e H u n g arian dem ography, on th e research in progress a t th e D em ographic R esearch In s titu te, on th e dem ographic situ atio n, p o p ulation policy of H u n g ary as well as on th e relations betw een socio-econom ic p lanning and p o pulation. T he in form ation w as follow ed by a co n sultation. T he guests outlined th e dem o graphic conditions of Chine and th e situ atio n of fam ily planning. T he e x p e rt groups p aid a v isit to th e Ja n u s P an n o n iu s U n iv ersity and th e T ransd an u b ian In s titu te of th e H u n g arian A cadem y of Sciences in Pécs. A t th e U n iv ersity th e y h ad a co n su ltatio n w ith P rofessor Istvá n Hoóz, h ead of d ep a rtm e n t on th e teachin g of d em ography and a t th e In s titu te th e y disscussed som e questions of th e regional dem ographic studies. U n d er-secretary of s ta te dr. Vera N yitra i, p resid en t of th e H u n g arian C entral S tatistical Office and Barnabás B arta, d ep u ty -p resid en t of th e HCSO, p resid en t of th e D em ographic C om m ittee of th e H u n g arian A cadem y of Sciences received th e delegation.