A biomassza energetikai hasznosítási lehetőségei. Unokáink is látni fogják. Készítette: Virág Zsófia Felkészítő: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit
|
|
- Gergely Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája A biomassza energetikai hasznosítási lehetőségei Unokáink is látni fogják Készítette: Virág Zsófia Felkészítő: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit Kecskemét 2010
2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 3 2. Irodalmi feldolgozás A környezet állapota Hazánk környezeti állapota Hulladékgazdálkodás Alternatív energiák Biomassza energia Biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei Biobrikett A szalma brikett- gyáráts technológiája Következtetések 24 Mellékletek 25 Irodalomjegyzék 26 Ábrák jegyzéke 27-2-
3 1. Bevezetés A mindennapi életünk és tevékenységünk elválaszthatatlan az energiától, hiszen létünk fenntartásához (táplálkozás), környezetünk élhetővé-tételéhez (fűtés, ruházkodás), a társadalom létéhez és tevékenységéhez (közlekedés, kommunikáció, közvilágítás, ipari termelés, stb.) és még számos más területen is folyamatosan energiát használunk fel. Az energia-felhasználás jelenleg a fosszilis (ásványi eredetű) energiahordozók felhasználására alapozott. A fosszilis energiahordozók készletei fogynak, az ismert készletek is egyre nehezebben és költségesebben termelhetők ki, illetve a nagy és növekvő kereslet miatt egyre drágábban szerezhetők be. A használatukból adódó környezetszennyezést (elégetésük közben a korábban megkötött CO 2 felszabadul, és egyéb káros emissziók pl. SO 2, NO x, vegyületek is keletkeznek), és a kitermeléssel járó környezeti károkat a környezeti és természeti rendszerek nem tudják regenerálni. A CO 2 kibocsátás mértéke meghaladja a Föld élővilágának CO 2 -megkötő képességét, és ezért a légkörben ennek a gáznak a mennyisége folyamatosan emelkedik, mellyel igen szoros kapcsolatot mutat az átlaghőmérséklet emelkedése (üvegházhatás). Mai ismereteink szerint ugyanis a CO 2 több mint 60%-ban felelős ezért a folyamatért, melynek a következménye a napjainkban is érzékelhető klímaváltozás. Az Európai Unió új agrárpolitikai irányzata egyenrangúan fontosnak tartja a mezőgazdaság termelési, környezeti és szociális feladatait. Olyan gazdálkodási rendszerek elterjedését támogatják, melyek elősegítik mind az agrárium, mind a vidék környezetbarát fejlesztését, az élhető vidék megteremtését és felhasználását. Magyarország energiában, és nyersanyagban szegény, ezért ki kell használni az éghajlatunkból adódó-, és talajainkban lévő adottságainkat. A hagyományos kisparaszti gazdaságokban a megtermelt termékeket teljesen (hulladékmentesen) felhasználták, a mai gazdálkodási rendszerekben problémát jelent az évente újratermelődő biomassza hasznosítása. A mezőgazdasági hulladékok nagy része biomassza, amely csak részben kerül ki a természetes körforgásból, így kezelésük és hasznosításuk ma is megoldott. A biomasszát a hagyományos használatukon kívül energiatermelésre, és különböző ipari anyagok előállítására lehet felhasználni. Dolgozatomban, a növénytermesztésben melléktermékként keletkező szalma energetikai -3-
4 hasznosítási lehetőségét vizsgáltam. 2. Irodalmi feldolgozás 2.1. A környezet állapota Hazánk környezeti állapota Nemzetközi összehasonlításban Magyarország környezetének állapota közepesnek mondható. Az előző évtizedekben kevésbé volt hangsúlyos a környezetet súlyosan terhelő iparágak erőltetett fejlesztése, illetve a rendszerváltás során ezen iparágak visszaesésével, a termelési struktúra átalakulásával és a fogyasztás átmeneti csökkenésével a környezet állapota javult. Az elmúlt évben lejátszódott gazdasági átalakulások, a személyes és az ország energiafogyasztásának csökkenése kedvezően hatott a környezetre. A 90-es évek első felében számottevően csökkent az ország energiafogyasztása is, amelynek ugyancsak a környezeti terhelést mérséklő hatása volt. A levegő minősége a volt ipari területeken javult. A közlekedés környezetre gyakorolt hatásában ellentétes folyamatok játszódnak le, a gazdasági visszaesésből következő közlekedési teljesítménycsökkenés és a jobb minőségű üzemanyag kedvező hatású, másrészt viszont a motorizáció előretörése, a vasút és a tömegközlekedés visszaesése fokozza a környezeti ártalmakat. A természetvédelem területén hazánk jelentős eredményeket mondhat magáénak. Az élővilág gazdagsága, a természetes élőhelyek és társulások magas száma példaértékű Európában. Egységes, az egész országra kiterjedő nemzeti parki hálózat működik, amely több évtizedes múltra tekint vissza. Magyarországon kb állatfaj és kb magasabb rendű növényfaj él, közülük több száz kizárólag, vagy nagyrészt csak hazánkban honos. Tehát vannak viszonylag nagy kiterjedésű, jó természeti kondíciókkal bíró területek, ahol az élővilág gazdag, a természetes élőhelyek és társulások száma magas. Jelenleg az ország 7,53 % - a áll természetvédelmi oltalom alatt. -4-
5 Egy ország környezeti állapota szorosan összefügg az egészségi állapottal. Ez legszembetűnőbben a krónikus légzőszervi betegségek egyre növekvő, magas arányaival bizonyítható. Ennek fő oka a levegő rossz minősége. Hazánk területének "csak" 3,9 %-a tartozik az erősen szennyezett kategóriába, viszont itt él a lakosság majd 30 % - a! Ehhez járul még a gyakori (18 %-os) zajszennyezés, mely szintén nem hosszabbítja életünket. Az ország minden lakosára több mint 8 tonna hulladék jut évente. Ezek felhasználása, újrahasznosítása - többségében - nem megoldott, így elhelyezésük sok újabb probléma forrása lehet. Talajvízkészletünk hatalmas - de erősen veszélyeztetett - elsősorban a felszíni szennyezések miatt. Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság területén. A felszíni vizek - elsősorban a Duna, Tisza, Balaton és a Velencei-tó - állapota, biológiai vízminősége folyamatosan romlik. A lejtős területekről átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió, ezt a természetes talajképződés nem tudja pótolni. A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és savanyodása (2, 3 millió hektár) is tovább tart. A környezet viszonylag jó állapotának megőrzéséhez hozzájárult a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok utóbbi években használt mennyiségének jelentős csökkenése is, mely elsősorban a mezőgazdasági termelés visszaesésének köszönhető. Magyarország legfontosabb környezetvédelmi teendői három területre koncentrálódnak, ezek a levegőminőség-védelem, a vízminőség-védelem és a hulladékgazdálkodás. -5-
6 Hulladékgazdálkodás A hulladék káros környezeti hatása elleni védelemnek a hulladék teljes életciklusára kiterjedő gyakorlati megvalósítása, amely a hulladék keletkezésének megelőzését, csökkentését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezés nélkül átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában. Mit is nevezünk hulladéknak? A hulladék a termelő, szolgáltató vagy fogyasztói tevékenységek során vagy ezek következtében keletkező- tulajdonosa által fel nem használt, illetve a keletkezés folyamatában vissza nem vezetett vagy adott formájában arra alkalmatlan elhasználódott selejtté vált termék. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény alapján a hulladékkategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől tulajdonosa megválik vagy megválni köteles. Magyarországon 21 millió m 3 szilárd hulladék termelődik a háztartásokban és munkahelyeken. Éves szinten hazánkban 109 millió tonna az ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységből származó hulladék. A termelési hulladéknak 2%-a veszélyes. A települési hulladék 90%-át lerakással ártalmatlanítják a hulladéklerakókban. Mezőgazdasági hulladékok csoportjába tartoznak a mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból származó hulladékok (1. ábra). 1. ábra: Mezőgazdasági eredetű hulladékok (Hartman M. Alexa L. Dér S. Schád P. nyomán) Hulladék, melléktermék Állattartás, állattenyésztés almos trágya hígtrágya elhullott állatok Tetemei Lehetséges környezeti problémák fertőzőképesség, szaghatás, talaj- és vízszennyezés fertőzőképesség, szaghatás, talaj- és vízszennyezés veszélyes hulladék, fertőzőképesség Kezelés kazlas trágyakezelés, érlelés, komposztálás ülepítés, szétválasztás, biogáz előállítás, Hasznosítás szántóföld, kertészet, t/ha négyévente, m 3 /ha komposzt öntözés, injektálás, biogáz előállítás, energetikai hasznosítás komposztálás nyilvántartási és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás -6-
7 gyógyszerek, veszélyes hulladék fertőtlenítőszerek, koncentrátumok göngyölegei, maradványai Növénytermesztés, kertészet tarló- és Növény egészségügyi gyökérmaradványok, probléma, szármaradványok, tág C: N arány, levágott ágak, mérgező növényi gallyak, szőlő anyagok venyige műanyagok nehezen bomlanak, lejárt szavatosságú vegyszerek, maradékok, göngyölegek, fel nem használt csávázott vetőmag Karbantartás, javítás fáradt olaj, olajos rongy tájkép rontó veszélyes hulladék, települési szilád hulladék veszélyes hulladék nyilvántartási és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás aprítás, talajba keverés (N kiegészítéssel!), komposztálás bálázás, préselés tápanyag-gazdálkodás, talajtakarás, takarmányozás, energetikai hasznosítás hulladékgyűjtés, hasznosítás, energetikai hasznosítás, ártalmatlanítás nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás, ártalmatlanítás nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás Használt alkatrész olajjal szennyezett Hulladékgyűjtés vegyszer- és festékmaradványok, göngyölegeik veszélyes hulladék oldószerek, üzemanyag maradékok veszélyes hulladék nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás Számos olyan melléktermék, maradvány keletkezik (növényi maradványok vagy az állati trágyák), amelyek megsemmisítése helyett célszerűbb lenne más megoldást alkalmazni. A mezőgazdasági hulladékok mennyisége nehezen meghatározható, az elmúlt években folyamatosan csökkent, elsősorban a mezőgazdasági termelés visszaesésének következményeként. Ma Magyarországon mintegy 100 millió tonna melléktermék és termelési hulladék keletkezik, ebből a mezőgazdaság részaránya 60%-os (Thyll 1996). Az 2. sz. ábra a Magyarország mezőgazdasági hulladékainak megoszlási arányát szemlélteti Thyll (1996) nyomán. -7-
8 2. ábra: Mezőgazdasági melléktermékek %-os megoszlása. Mezőgazd asági m ellékterm ékek arányai Állati melléktermék 45,5 millió t Gabonaszalmák 13,05 millió t Növényi melléktermék 14,5 millió t Egyéb növényi melléktermék 1,45 millió t Egy másik (1980-ban készült) tanulmányban kimutatták, hogy biomassza produkciónk évi 53,4 millió tonna, aminek 86,9%-a (46,4 millió tonna) származik a mezőgazdaságból (Láng 1985). A növényi eredetű biomassza tömegben meghatározó szerepe van a gabonaféléknek, mivel az összes főtermék közel 60%-át, a melléktermékek csaknem 90%- át a gabonafélék termékei teszik ki. -8-
9 Az 3. sz. ábra: Gabonaszalma hasznosítási lehetőségei Megnevezés Búzaszalma Árpaszalma Tavaszi szalmák Összesen Mennyiség ezer ezer ezer ezer % % % t/év t/év t/év t/év % Takarmányként Alomként Ipari felhasználás Összesen Az előzőekben leírtak, és a táblázat adataiból is kitűnik, hogy melléktermékként legjelentősebb szerepe a gabonafélék szárának van. Hulladékok káros környezeti hatásai A víz, a levegő és a talaj természetes öntisztulása során hosszú időn át feldolgozta az odakerült hulladékot anélkül, hogy azok közvetlenül, vagy a különböző kölcsönhatások során keletkező bomlás- vagy szintézistermékei a növényekre, az állatokra, és rajtuk keresztül közvetve vagy közvetlenül az emberre károsan hatottak volna. Az elmúlt évtizedekben az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat megbomlott. Az emberi tevékenység a megváltozott szükségletek kielégítése érdekében egyre nagyobb mértékben alakítja át a természetből kitermelt anyagokat, a természetes anyagoktól eltérő összetételű termékeket állít elő. A természetidegen anyagok termelésével, illetve elhasználódásával létrejött hulladék egyre nagyobb mennyiségben és térben koncentráltan kerül ki az ökoszisztémákba. A hulladék egyrészt szennyezi valamelyik környezeti elemet (vizet, levegőt, talajt), ezáltal nagy népességet érint, és a hatása sok esetben-időben elhúzódó. Másrészt a hulladék egyes alkotórészei beépülnek a növényi és állati szervezetekbe, és a táplálkozási láncon keresztül végső soron az embert károsítja (környezetre káros, mérgező hatású anyagok bioakkumulációja és toxicitása). -9-
10 A hulladékok csökkentése korunk egyik legfontosabb környezetvédelmi feladata. A leghatékonyabb megoldás a hulladékok keletkezésének megelőzése a hulladékmentes, tiszta termelés révén. Ha mégis keletkezik hulladék, akkor mindig vannak olyan alkotórészek, melyek megfelelő ártalmatlanításával csökkenthetjük a lerakóba, azaz a környezetbe kerülő hulladék mennyiségét. Ilyen eljárás lehet például a tüzelőanyag előállítása, komposztálás Alternatív energiák Alternatív energiaforrás, azaz energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát tudunk kinyerni. Alternatív energia a napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, atomenergia. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezetszennyezést. Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. Vannak viszont olyan energiafajták, melynek folyamatosan újratermelődnek. Ezek a megújuló energiák. Megújuló energiaforrásoknak nevezzük azokat a természeti jelenségeket, amelyből energia nyerhető ki úgy, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a legjelentősebb mértékben a tűzifa kerül felhasználásra. -10-
11 4. ábra: A megújuló energiaforrások hasznosítási részaránya Magyarországon között ( [2005]) A legkorábbi bioenergia az igavonó állatok erejéből származott és még ma is hasznosított energiaforrás, a legnagyobb arányban, a fejlődő országokban, ahol leginkább a kis farmokon ez a legelérhetőbb energiaforrás, 80-90%-ban Afrikában és Ázsiában ez a legjellemzőbb. A megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó kutatások az es évek végén a második energiaár-robbanást követően kezdődtek el. A kifejlesztett, korszerű nagyüzemi biomassza tüzelési rendszerek az egyes országok agrártermelési, helyi ipari, illetve kommunális szféráiban, széles körben elterjedtek. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése, a világszerte egyre nagyobb gondot okozó környezetvédelmi problémák miatt. A fejlesztések előtérbe- kerülésének másik oka a Nyugat- Európában termelésből kivont termelőterületek hasznosításának és a falusi lakosság helyben tartásának célja volt. Jelenleg az európai agrárágazatok hozzávetőleg 1, 7 millió toe megújuló energiát használnak fel, melynek legnagyobb részét a tűzifa és az erdészeti, valamint faipari melléktermékek teszik ki 1,2 millió toe mennyiséggel, ezen kívül a szalma 0,3 millió toe közvetlen tüzeléssel történő hasznosítása. Egyes források szerint az EU területének egy tizedét lehetne energetikai rendeltetésű biomassza termelésre hasznosítani. Ez körülbelül évi 80 millió toe-nak felel meg, amely a régió jelenlegi villamos energia szükségletének 20%-át fedezné. Stájer tartományban a biomassza energetikai hasznosítása a primer energiafelhasználáson belül 1980-ban még csak 7% volt, míg a fosszilis energiahordozóké 79%. Ekkor még egyetlen -11-
12 biomassza hasznosítású fűtőmű sem volt, 1985-ben pedig már 74 működött. Az összes alternatív energia felhasználás 1992-ig 23%-os részarányt ért el, és ezen belül a biomassza 15%-ot tett ki Biomassza energia A biomassza biológiai eredetű szerves anyag tömeg. Nagy lehetőség van a biomassza energetikai célú felhasználásának növelésében. A biomassza a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrásként szerepelhet, többségük 1 éven belül újból megtermelődik. Használatuk esetén bányászott energiahordozók takaríthatók meg, így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét. A biomassza származhat: - növénytermesztésből, - állattenyésztésből, - erdészetben képződő melléktermékből, - élelmiszeriparból, - ipari hulladékokból. A vidékfejlesztésen is nagyot lendíthet, mivel mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosításával, energianövények termelésével jövedelemforrásként szerepelhet, és a talajnak a jelenleginél nagyobb része is gondozott állapotban tartható. A megtermelt biomassza feldolgozására alkalmas gépeket, eszközöket gyártó ipar is kialakult. A megújuló energiaforrások, és ezen belül a biomassza fokozott alkalmazására nem csak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Magyarországon adott a jó termőtalaj, a jó környezet a biomassza termeléséhez. -12-
13 Elsődleges biomasszák: A növényzetet alkotó anyag, amely a napenergia megkötésével létrejövő, a megkötött napenergiát szénhidrogén vegyületekben, kémiai kötésben tartalmazó szerves anyag. Létrejötte közben történik meg a napenergia megkötése, és válik lehetővé a megkötött energia tárolása. A másik kettő (szekunder, tercier) ebből a biomasszából származható. Másodlagos és harmadlagos biomasszák: A hagyományos mezőgazdálkodásra főként a primer biomasszák előállítása jellemző, de jelentős mennyiségben keletkezik másodlagos és harmadlagos biomassza melléktermék, illetve hulladék is. Másodlagos biomasszák: Asszimilálni nem tudó élő szervezetek közreműködésével jönnek létre. A másodlagos biomasszák az állati fehérjék, zsírok és szénhidrátok, Speciális szerepük van az állatvilág létében, és az emberi élet fenntartásában is. Hagyományosan természetben jönnek létre úgy, hogy az azokat előállított állatok szaporodnak, növekednek, és közben szerves anyagtömegük gyarapszik, majd életciklusok végén újabb fogyasztók tápanyagául szolgálnak. Harmadlagos biomasszák: A harmadlagos biomasszák a primer és a szekunder biomasszák feldolgozásával, hasznosításával összefüggően keletkeznek. Három fontos keletkezési területe különböztethető meg: Mezőgazdasági és állattartási Élelmiszer-termelési És az emberi léttel kapcsolatos (kommunális) 2.4. Biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei A biomassza, mint energiaforrás gyűjtőfogalmába a következőket sorolják: - hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár, stb.), - erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, -nyesedék, fűrészpor, stb.), -13-
14 - energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, éger, fűz, takarmánynövények: cukorrépa, köles, rozs, repce, stb.); - másodlagos (állati) biomassza (trágya, stb.). A biomassza energetikai célú hasznosításának lehetőségeit az előállított energiahordozó halmazállapota szerint csoportosíthatjuk. Ez alapján az alábbiakat különíthetjük el: - Biomassza, mint szilárd energiahordozó (hőenergia termelés) - Folyékony energiahordozó kinyerése biomasszából (bioetanol) - Gáz halmazállapotú energiahordozó kinyerése biomasszából (biogáz) Energiahordozóként a biomassza tulajdonságai: - a fotoszintézist fenntartó napsugárzásnak köszönhető megújulás, - az energetikai hasznosítás lehetősége a légkör széndioxid-koncentrációjának növelése nélkül. Gépjármű-üzemanyagként hasznosítható biomasszák: - Magas cukortartalmú, magas keményítőtartalmú vagy magas cellulóztartalmú növények, melyekből etanol gyártható. - Olajtartalmú növényekből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a diesel olajhoz hasonló anyag nyerhető (napraforgó). Mechanikai kezelés: - nagy nyomással végzett folyadékkinyrés. - Egyszerű kinyerés egy préselési eljárás. A célja olyan anyagok kinyerése a biomasszából, amelyek közvetlenül vagy további feldolgozást követően válnak energiahordozóvá. Ez a technológia alkalmazható olajos magok esetében növényi olaj kinyeréséhez, vagy cukorcirokból cukortartalmú préslé előállításához. A kisajtolt növényi olaj közvetlenül, speciális motor hajtóanyagként vagy -14-
15 olajégőkkel elégetve hőtermeléshez is alkalmazható, de leginkább egy további kémiai átalakítást követően biodízel előállítására használható. A biomasszák felhasználási lehetőségei: A növényi biomassza az alábbi területeken használható fel: Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítása, Az állatok takarmányozása, Az ipari (és energetikai) felhasználás, Talajok tápanyag-utánpótlása Ebből a felsorolásból következik, hogy korábban élelmiszernövényeket, takarmánynövényeket és ipari növényeket különböztettek meg. Napjainkban a növények hasznosítási lehetőségei összetettebbek, ezért célnövényeket, és kettős hasznosítású növényeket különböztetünk meg. Ezek alkotják a primer biomasszák nagy csoportját. Oxidációs (égetéses) energetikai hasznosítás A növények szerves anyagát alkotó szerves vegyületekben, meghatározó mennyiségben a szén, a hidrogén és az oxigén van jelen. Emellett kisebb mennyiségben egyéb éghető anyagok, mint a kén, illetve hamuképző elemek, úgymint a kalcium, a kálium, a szilícium, a magnézium valamint más, a hasznosítás lehetőségeit és korlátait befolyásoló anyagok, a nitrogén, a klór, a foszfor számos nyomelem is megtalálható. Mechanikai kezelés: A mechanikai kezelésekkel a biomasszában lévő anyagcsoportokat választjuk szét. Ilyen eljárás pl: a nagy nyomással végzett folyadékkinyerés. Az egyszerű kinyerés egy préselési eljárás. A cél olyan anyagok kinyerése a biomasszából, amelyek közvetlenül vagy további feldolgozást követően válnak energiahordozóvá. Ez a technológia alkalmazható olajos magok esetében növényi olaj kinyeréséhez, vagy cukorcirokból cukortartalmú préslé előállításához. -15-
16 Erjesztés: Erjesztéssel hagyományosan cukor- vagy keményítőtartalmú magokból állítanak elő alkoholt, ami fogyasztási cikk, vegyipari alapanyag és a biobenzin alapanyaga vagy benzinadalék lehet. Újabban már ligno-cellulózókból közvetlenül is tudnak alkoholt előállítani, de ennek az eljárásnak gazdaságos nagyüzemi technológiája még nem alakult ki. A szeszgyárilag történő előállításánál általában két folyamatot különböztetünk meg: Az alkoholt tartalmazó folyadék előállítása (erjesztés) A szesz elkülönítése és tisztítása a folyadék többi alkotórészeitől (lepárlások). Az alkoholt, tartalmazó folyadékot mindig cukor erjesztés által nyerik. A cukros oldat készítése azonban a feldolgozandó nyersanyagok szerint igen különböző. Ilyen nyersanyagok: Azok az anyagok, amelyek a cukrot, mint szerves vegyületet készen tartalmazzák (cukorrépa, csicsóka, cirok), továbbá a cukorgyártás hulladékanyagai, mint pl. a melasz, szirup stb. A keményítőt tartalmazó anyagok, melyek maláta behatása által maltóz-cukorrá változtathatók át. Idetartózik különösen a burgonya, a gabonafélék közül főleg a kukorica, rozs, melyekből nálunk a legtöbb szeszt gyártják. A nyers szesz az erjedéssel jön létre, elméletileg az alábbi folyamat során: 5. ábra: A nyers szesz előállítása C 6 H 12 O 6 2C 2 H,OH + 2 CO 2 Szőlőcukor Alkohol + Széndioxidgáz 180g 92g 88g = 44,2 norm dm 3 A biodízel és a bioetanol (alkoholként) jövedéki termék, ezért előállítása, forgalmazása, bekeverése és birtoklása kizárólag a mindenkor hatályos jövedéki szabályok, betartásával történhet! 6. ábra: Alkohol tartalom -16-
17 Alapanyag Alkohol 100g szőlőcukorból cm 3 100g nád- vagy malátacukorból 59-63cm 3 100g keményítőből cm 3 7. sz. ábra Bioalkohol előállítás technológiája 3. Biobrikett A biomassza, mint energiaforrás régen jelentős helyet foglalt el, mert a kisparaszti gazdaságok törekedtek a biomassza teljes körű hasznosítására: - eltüzelték, - építőanyagként felhasználták, - takarmányozták A biobrikett - gyártás technológiái A biobrikett pl. gabonaszalmából, készül nagy nyomású préselési technika segítségével. Nem tartalmaz semmi féle kötőanyagot, így ez teljesen környezetbarát. A brikettgyártás alapvetően két technológiában folytatható. Ezek beruházási- és üzemeltetési költségei alapvetően eltérnek egymástól. -17-
18 A brikett előállítható: - a már szárított faanyagot feldolgozó üzemek por- és finomforgács hulladékaiból, szalmaőrleményből, - az elsőleges fafeldolgozás változó nedvességtartalmú, aprítást, szárítást, osztályozást és technológiai anyagmozgatást igénylő fűrészpor- fa- és kéreghulladékaiból, mezőgazdasági melléktermékekből, termesztett energianövényekből. Dolgozatom készítésekor egy kecskeméti vállalkozó őszén indult brikettáló üzemében tanulmányoztam a gyártás technológiáját. Az üzemben különböző szármaradványokból, elsősorban gabonaszalmából készítenek szalma brikettet. A szalma a szemes terményükért termesztett növények cséplése után visszamaradó szár, és szárrészek gyűjtőneve. Szűkebb értelemben csak a gabonafélék szárára vonatkoztatják. Energetikai célú felhasználása során a növényi szárban felhalmozódott magas energiatartalom felszabadulás a keményfával közel megegyező hőmennyiséget biztosít a fűtőberendezés számára. Az optimális hő leadása azonban megfelelő tüzelési technika alkalmazása mellett érvényesül. Előnyei: - bármilyen hagyományos tüzelőberendezésben felhasználható, - kellemes hőérzetet biztosít, - tiszta környezet, - könnyű kezelhetőség, - kis helyigény, - jó árérték arány: 2 kg szalma brikett 100 Ft, ami közel 1m 3 gáz hőenergiáját állítja elő, - megújuló energia, -18-
19 - magas fűtőérték (15-17MJ/kg) nedvességtartalma kicsi, kb. 7-8%, ezért nagyon jó hatásfokkal ég, - nem károsítja a kéményt és a fűtőberendezést, - hamutartalma is rendkívül kicsi, 1-2%, ami növényi tápanyagként kiskertekben hasznosítható, - pontosan mérhető, számolható, felhasználásra kész állapotban kerül megvásárlásra, - jól mutat a kandalló mellett és nem hagy maga után piszkot, - halmazsűrűsége: kb. 400kg/m 3, - egyenletes gyenge lánggal ég, ezért hosszantartó, szinte tökéletes fűtést biztosít, - a magas fűtőérték (8. ábra) a szalma brikett formájának köszönhető, mert a tömörítés miatt a reakcióra képes felület lényegesen lecsökken, így az égés lassabban és tökéletesebben megy végbe, ugyanakkor a magas fűtőértékéért a gabonaszalma nagy mennyiségű illóanyag alkotói is felelősek, melyek az égés során C o hőmérséklet leadása mellett szabadulnak fel. 8.ábra A különböző tüzelőanyagok fűtőértékei BiTüzelőanyag megnevezése Fűtőértéke (MJ) 1 kg barnaszén - barnaszénbrikett kg biobrikett (szalmából, nádból) kg földgáz 36 1 kg légszáraz tűzifa kg vastag fenyő kg nyers tűzifa (nedves) 8 1 liter fűtőolaj kg propán 46,3 1 kg bután 45,7 1 kg papír brikett kwh villanyáram A továbbiakban, az üzemben alkalmazott technológiát kívánom bemutatni. -19-
20 3.2. A szalma brikett-gyártás technológiája A brikett alapanyaga a gabona szalma. Cseh gyártmányú brikettáló gépeket alkalmaznak. Az alapanyaggal szemben támasztott követelmények: nedvességtartalmának % alatt kell lennie, a leggyakoribb frakció mérete 0, 5 1, 5 mm között kell, hogy legyen, 6 mm nél nagyobb méretű az anyagnak csak 10 15%-a lehet. A bálázott szalmát a felvásárlás után száraz helyen tárolják a felhasználásig (9.sz. ábra). 9. ábra: A betárolt szalmabálák A gyártás alapelve: az alapanyagot aprítógépekkel kis méretre (1-5 mm) felaprítják, a tömörítést megfelelő gépek felhasználásával és kötőanyag alkalmazása nélkül végzik, a présgépben fellépő bar nyomás, a préselés közben képződő vagy bevitt hő és a túlnyomásos vízgőz hatására megfelelő hatásidő alatt a farészecskék kapcsolatba kerülnek egymással, az alapanyag térfogata jelentősen csökken (ezt jellemzi a tömörítési viszonyszám 1:12) a térfogati sűrűség jelentősen nő, az alapanyag a kívánt idomú briketté alakul. -20-
21 Az aprítást kalapácsos darálóval végzik, a várhatóan feldolgozásra kerülő napi mennyiséget egyszerre darálják le, nagy tartályokban tárolják, hogy a folyamatos üzem biztosítható legyen (10. sz. ábra). A szalma brikett előállítása nyomócsigás préssel történik. 10. sz. ábra Tároló tartályok A nyomó-csigás megoldásnál a nagy préserők miatt nagy súrlódások lépnek fel az anyagrészek között, és a brikett-csiga kapcsolatban, ezért kívánatos a préserők csökkentése. Ehhez a présfejet fűtik, aminek hatására az alapanyag felmelegszik. A hevítés hatására a lignin és a cellulóz lágyul, pirolízises folyamat indul meg, amelynek hatására különböző vegyi folyamatok kezdődnek, melyek növelik a brikett tömörségét. 11. ábra: A présfej -21-
22 Nyomócsigás présgépekkel végzett brikettálásnál a csiga folyamatos előtolással hozza létre a kompressziót és a kitolást. A csiga egy- vagy több-bekezdésű. A nyomócsiga végén csapágyazási lehetőség nincs, a préselés közben pedig oldalirányú erők is fellépnek, ezért a csigavégen egy kúpos csapot alakítanak ki. Ez a csap mélyen benyúlik a préscsatornába, ahol a csatornaszelvény csökkentésével nagyobb kereszt-irányú tömörítést tesz lehetővé, egyben a brikettben, mint siklócsapágyazásban megtámaszkodva az oldalirányú terheléseket is felveszi. 12. ábra: A présfej és a vezető sín működés közben A vezető sínen haladva biztosított a brikett hűtése. A csigacsap jelenléte miatt az előállított brikett a csapátmérőnek megfelelő üreggel készül (13. sz. ábra). -22-
23 13. ábra: Az elkészült szalma brikett Az előállított szalma brikettek cm hosszúak és kb.50 mm átmérőjű tömör, henger formájúak. A legnagyobb szalmabálából (kb kg) körülbelül 10 zsák (kb. 20 kg/zsák) szalma brikettet tudnak elő állítani. -23-
24 4. Következtetések A környezet degradációja arra vezethető vissza, hogy az emberiség a növekvő igényeit próbálja kielégíteni, és rövidtávon akar jelentős vagyonra szert tenni. A természet és a társadalom kapcsolatának el kell jutnia egy olyan szintre, hogy a nem megújuló természeti kincseink helyett a megújuló energiaforrásainkat racionálisan (gazdaságosan és takarékosan) használjuk fel, és ne, vagy minél kevesebb hulladékot termeljünk. A növény energiatartalma a napenergiából származik. A növényt alkotó szervesanyag (lignocellulóz) fotoszintézis során jön létre. A fotoszintézisben a növények a sejtekben jelen levő klorofillal, és a napenergia felhasználásával a levélzet által a levegőből felvett CO 2 -ból, valamint a talajból a növény egyéb részei által felvett és szállított vízből nagy molekulájú szénhidrogén-vegyületeket állítanak elő, melyek a kialakulásukhoz felhasznált napenergiát kémiai energia formájában kötik meg, azaz a beérkező napsugárzás energiája biokémiai folyamatok során (fotoszintézissel) tárolódik a növényekben (elsőleges biomassza). A folyamatok eredményeként nem csak biomassza jön létre, hanem O 2 is felszabadul. Ez azt jelenti, hogy létrejöttekor többlet oxigén szabadul fel, ami rövidtávon a légkör minőségének javítását eredményezi, és az élővilág oxigénigényének kielégítéséhez járul hozzá. Később, amikor a biomassza energetikai hasznosítása (égetés, táplálkozás) folyik, az égést táplálja. Így valósulhat meg - a fosszilis energiahordozókkal szemben - a CO 2 semleges energiatermelés. A megújuló energiaforrásokra, és ezen belül a biomassza fokozott alkalmazására nem csak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. A mezőgazdasági tevékenységek során keletkezett szerves hulladékok és melléktermékek hasznosításának egyik lehetősége a szilárd tüzelőanyag előállítása, mely lehetővé teszi azok környezetbarát felhasználását. -24-
Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenBiobrikett-gyártás technológiai fejlesztése
Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
Részletesebbenenergiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenBiobrikett-gyártás technológiai fejlesztése
Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.
RészletesebbenBiogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
RészletesebbenBiomassza fogalma: Biológai eredetű szervesanyag-tömeg a vízben és a szárazföldön élő és nemrég elhalt szervezetek
Huszár Tibor Biomassza fogalma: Biológai eredetű szervesanyag-tömeg a vízben és a szárazföldön élő és nemrég elhalt szervezetek testtömege. /növények, állatok,stb. az ember nem/ Növényi eredetű: fitomassza
RészletesebbenEGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS
EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenFenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenAlapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenFaalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok
InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron 2009. szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető
RészletesebbenTöbb komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
RészletesebbenA biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)
A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez
RészletesebbenA mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenMŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS
MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenFOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK
FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenAlapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ
Alapadatok Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ körül mozog (2015-ben 999,2 PJ) Hazai kitermelés 400-450 PJ Bruttó energiafogyasztásból a megújuló hányad 9,61% Ennek 85-90%-a köthető a biomasszához
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenSzekszárd, 2011. október 20.
ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mezőgazdaságból származó szilárd biomassza energetikai célú hasznosítása.
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenA faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenBiomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának
Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának magyarországi helyzete Dr. Ivelics Ramón PhD. energetikai szaktanácsadó Hepik Bt. Pécs www.hepik.hu Az EU energiapolitikája Megújuló
RészletesebbenInterreg Konferencia Nyíregyházi F iskola
Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenBiomassza energetikai hasznosítása
Biomassza energetikai hasznosítása 2013. február 28. VM Energiastratégia www.essrg.hu 2 Tartalom Alapanyagok Feldolgozás, tárolás Aprítás Tömörítés Szárítás Energiatermelési technológiák Égetés Biogáztermelés
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
Részletesebben2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenCementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser
Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenBIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE
BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A BIOMASSZA ÚTJA A MEZŐTŐL AZ ERŐMŰIG GÁL BALÁZS SÁNDOR KISS LEVENTE DR. LADÁNYI RICHÁRD TARTALOM CÉL és MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉS
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenMi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat
Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt
Részletesebben2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenA biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME
A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenKészítette: Kauker Zsófia. Energetika és környezet, 2011.
Készítette: Kauker Zsófia Energetika és környezet, 2011. Biomassza: valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége szárazföldön és vízben található, élő és
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenTelepülési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.
Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.hu A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős
RészletesebbenKörnyezetbarát fatüzelés. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság
Környezetbarát fatüzelés Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság Amiről szó lesz 1. Mivel? A fa megújuló energiaforrás 2. Hogyan? A tüzelőanyag tárolása, begyújtás menete 3. Miért? Fanedvesség,
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenTECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.
TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenA zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei
A zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei 1. Kutatási téma A Zalaegerszeg térségében begyűjtött papírhulladékok jelenlegi felhasználási módjainak, illetve
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
RészletesebbenSzilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén
TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenBIOMASSZA ANYAGISMERET
BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza
RészletesebbenMegújuló energia, biomassza hasznosítás
Technológia és termék fejlesztés, megújuló energia Megújuló energia, biomassza hasznosítás Budapest, 2016.09.20. Víg András TechnovaCont kft. Megújuló energia Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenLevél a döntőbe jutottaknak
Levél a döntőbe jutottaknak Kedves Kémikus Barátom! Gratulálok, mert ügyesen dolgoztál, s a döntőbe jutottál. A versenyen szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatok* lesznek. Témakörök: az anyagok körforgása,
RészletesebbenEgy energia farm példája
Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenBiogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
RészletesebbenHazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában
Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenMagyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel
Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 1. oldal 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek
RészletesebbenELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD
ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország
Részletesebben