ÉRTESÍTŐ 2012/1. SZÁM

Átírás

1 ÉRTESÍTŐ 2012/1. SZÁM Utasítások: TARTALOM Oldal 21/2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. fizetési kötelezettségei teljesítésének és a betétek elhelyezésének rendjéről /2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a Vasutas IC kártyák használatáról szóló 4/2008. (II. 29. MÁV-START Ért. 4.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 4.sz. módosításáról /2008. (II. 29. MÁV-START Ért. 4.) sz. vezérigazgatói utasítás a Vasutas IC kártya használatáról /egységes szerkezetben a 4. sz. módosítással/ /2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a P.2. sz. Utasok által benyújtott kártérítések és visszatérítések intézése utasítás 2. sz. módosításának hatályba léptetése január 1-jétől /2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról kiadott 32/2008. (V. 9. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás 1.sz. módosításáról /2012. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a személygépjárművek hivatalos használatának bizonylatolására /2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a munkakör-elemzési, - értékelési és besorolási rendszer működtetésről c. utasítás 2.sz. módosításáról /2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás /a 2/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgatóhelyettesi utasításban és a 17/2011.( II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasításban foglalt módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg/ a munkakör-elemzési-, értékelési és besorolási rendszer működtetéséről /2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi utasítás a Személyszállítási Helyi Végrehajtási Utasítás elkészítésének szabályairól és tartalmi elemeiről Egyéb közlemények: A 7/2011. sz. MÁV-START Értesítő megjelenését követően kiadásra került díjszabási rendelkezések Elveszett utazási okmányok... 55

2 2 ÉRTESÍTŐ Utasítások 21/2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. fizetési kötelezettségei teljesítésének és a betétek elhelyezésének rendjéről 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A szabályzat irányelveket ad a MÁV-START Zrt. (a továbbiakban: Társaság) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez és a szabad pénzeszközök lekötött betétként történő elhelyezéséhez. Célja a banki utalások biztonságos és zavartalan ellátásának, a Társaság pénzeszközeinek biztonságos és hatékony kezelésének biztosítása. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a Társaság Pénzügyi Szervezetének munkavállalóira, a banki aláírási joggal rendelkező munkavállalókra, a pénzkezeléssel foglalkozó alkalmazottakra, valamint minden szervezeti egységre, amely kötelezettség kiegyenlítését igényli Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Társaság pénzügyi vezetője. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Fizetési utalvány: Pénztárból történő készpénz felvételére jogosító nyomtatvány Fizetési utalvány aláírására jogosult munkavállaló: A Társaság vezérigazgatója által fizetési utalvány aláírására felhatalmazott munkavállaló Utalványozó: Az a munkavállaló, aki a Társaság terhére fizetési kötelezettséget ismer el, illetve keletkeztet Bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállaló: Az Alapító Okiratban foglaltak szerint a vezérigazgató önállóan, valamint a vezérigazgató által felhatalmazott munkavállalók együttesen, akik a Társaság nevében a bankszámlán levő pénzről kettős aláírással, felhatalmazásuknak megfelelően rendelkezhetnek Banki műveleteket ellátó munkatárs: A banki utalási teendők ellátására jogosult munkavállaló Banki utalást ellenőrző munkavállaló: A banki műveleteket ellátó munkatárs által elektronikusan elkészített bizonylatok, adatállományok alaki és tartalmi ellenőrzését végző munkavállaló, aki banki csomagokat írhat alá Banki utalás: A szállítói számlák elektronikus úton történő kiegyenlítésének folyamata. A kiegyenlítésre kerülő szállítói számlák összegyűjtése, banki csomagok képzése, aláírása és elküldése az adott kereskedelmi bankokba, majd GIR rendszerből való utalás esetén az elutalt tételek visszaigazolása a GIR felé Cash pool: Egy, vagy több vállalat adott banknál levő bankszámlaegyenlegeinek munkanap végi összevonása; a Társaság, illetve a résztvevő társaságok tényleges pénzügyi pozíciója szerinti elszámolás az adott bankkal a költséghatékonyság megvalósítása érdekében Betétek: a kereskedelmi bankoknál számlán vagy szerződés alapján elhelyezett pénzösszegek, melyekre a pénzintézet kamatot ír jóvá. Betét lekötés időtartama és felmondási módja szerint két fajta betétet különböztetünk meg: Látra szóló betétek, melyek a fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződnek. Lekötött betétek avagy határidős betétek, melyeket a tulajdonos határozott lejáratra leköt, így a felhasználása korlátozottá válik, de magasabb kamatra tarthat igényt. Korábbi igénybevétel esetén a bank a kamatszint módosításával szankcionálhat. 4. UTASÍTÁS LEÍRÁSA A Társaság fizetési kötelezettségeinek teljesítése alapvetően háromféleképpen történhet: átutalással, üzleti bankkártyával és készpénzzel. Amennyiben a Társaságnak a kifizetett számlákon felül szabad pénzeszköze keletkezik, úgy betéti kamat elérése érdekében a bankszámlán lekötött betétet helyez el A fizetési kötelezettségek készpénzzel történő kiegyenlítése A fizetési kötelezettségek készpénzzel történő kiegyenlítésére csak akkor kerülhet sor, ha banki átutalással a kötelezettség kiegyenlítése nem lehetséges. A készpénzátutalási megbízással való teljesítésre is ez a szabály alkalmazandó. A fizetési kötelezettségek készpénzzel történő kiegyenlítésének két módja lehetséges: előleg utólagos elszámolással, valamint számla ellenében történő készpénzkifizetés. Mindkét esetben a készpénzfelvétel igénylésének feltétele ügyirat felfektetése, melyben az Utalványozó a betétlapon ismeri el a fizetési kötelezettséget a DHL-ben meghatározott hatáskörének megfelelően, és rögzíti az utalványozás célját, összegét, megnevezi a készpénzfelvételre jogosult munkavállalót, valamint feltünteti, hogy a felveendő összeget milyen költséghelyre kívánja könyveltetni. Előlegfelvétel esetén rögzíti az előleggel való leszámolás határidejét. Az utalványozáshoz kapcsolódó pénzkifizetéseket a Személyszállítási Szolgáltatási Központoknál a székhely szerinti számadó pénztárakból biztosítják. A Társaság központi irányítási szervezeteinek, valamint az Utasellátó Központ utalványozásához kapcsolódó pénzkifizetések az SZSZK Bp. Keleti számadópénztárából történnek. A számadópénztárakra vonatkozó szabályozást a P 5. utasítás tartalmazza. A fizetési utalvány aláírására jogosult munkakörökben dolgozó munkavállalók listáját, az összeghatárt, valamint a jogcímet az 1. számú melléklet tartalmazza. A központi irányítási szervezetek utalvány aláírására jogosult munkavállalóinak névsorát az aláírás-mintákkal együtt valamenynyi pénztárhelyiségben és a Pénzügyi Szervezetnél ki kell függeszteni. A központi irányítási szervezetek esetében az utalvány aláírására jogosult munkavállalókat a vezérigazgató jelöli ki és a Pénzügyi Szervezet végzi el az ehhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat.

3 ÉRTESÍTŐ 3 A Személyszállítási Szolgáltatási Központok és az Utasellátó Központ utalvány aláírására jogosult munkavállalóinak névsorát az aláírási mintákkal együtt valamennyi pénztárban és a Pénzügyi Szervezetnél ki kell függeszteni. Az utalvány aláírására jogosult munkavállalók személyében bekövetkezett változásról (ideértve annak időpontját is) a személyszállítási szolgáltatási központvezető írásban értesíti a Pénzügyi Szervezetet és megküldi az új aláírási jogosultsággal rendelkező munkavállaló aláírási mintáját. A MÁV-START Zrt. fizetési utalvány aláírására jogosult munkaköreiben dolgozó munkavállalók listája, az utalványozás összeghatára, valamint jogcíme az utasítás hatálybalépésekor megtalálható az 1. számú mellékletben A fizetési kötelezettségek üzleti bankkártyával történő kiegyenlítése A Társaság vezetői, a Személyszállítási Szolgáltatási Központok, az Utasellátó Központ vezetői részére, valamint egyedi rendelkezések alapján más munkakört betöltő munkavállalók részére bevezetésre került a vállalati üzleti bankkártya, amelynek kezelésére a vállalati üzleti bankkártya igényléséről és használatáról szóló, 2/2009. (II. 6. MÁV-START Ért. 3.) VIG sz. vezérigazgatói utasításban foglaltakat kell alkalmazni A fizetési kötelezettségek banki átutalással történő kiegyenlítése A banki átutalások két fajtája: papír alapú banki átutalás, valamint elektronikus úton történő banki átutalás Papír alapú banki átutalás A papír alapú banki átutalás csak rendkívüli esetben kezdeményezhető. Ilyen rendkívüli eset lehet, ha hálózati probléma lép fel, és az belátható időn belül nem állítható helyre. A papír alapú banki átutalást kizárólag a pénzügyi vezető engedélyezheti, aki tájékoztatja a gazdasági vezetőt a papír alapú utalás szükségességéről. A papír alapú banki átutalást megelőzően telefonon, illetve írásos formában is értesíteni kell az érintett bankot az aláírók személyéről, az átutalás összegéről, valamint a kedvezményezett személyéről és bankszámlaszámáról a visszaélések elkerülése érdekében Elektronikus úton történő banki átutalás Bankszámlák nyitása, zárása, aláírási jogosultságok ügyintézése, bankszámlastruktúra alakítása Bankszámlákat kizárólag a Pénzügyi Szervezet nyithat és szüntethet meg. Az aláírási jogosultságok bankhoz történő bejelentését a DHL-ben meghatározott jogosultságok figyelembevételével a Pénzügyi Szervezet intézi. Bankszámlák nyitásának és megszüntetésének igényét a Pénzügyi Szervezet részére bármely szervezeti egység jelezheti. Az igényeket a Pénzügyi Szervezet vizsgálja felül és a Pénzügyi Szervezet vezetője hagyja jóvá, indokolt esetben megteszi a szükséges lépéseket a számlák nyitásához/megszüntetéséhez. Az igény elbírálásáról az illetékes egységet a Pénzügyi Szervezet értesíti. Bankszámlanyitás/megszüntetés esetén az érintett könyvelőegységet a Pénzügyi Szervezet értesíti Bankszámlák rendszere A bankkapcsolatok alakításáért a Pénzügyi Szervezet felelős. A kereskedelmi bankoknál a Társaság rendelkezik egy központi vagy főszámlával. A szállítói számlák GIR rendszeren keresztül történő kifizetéséhez alszámlák kerülnek megnyitásra, melyek a kifizetésekhez szükséges forrást a főszámláról ellátmányként kapják meg Bankszámlák feletti rendelkezési jog Bankszámlák felett a vezérigazgató önállóan, illetve a vezérigazgató által felhatalmazott munkavállalók kizárólag együttes aláírással rendelkezhetnek. Aláírásra a vezérigazgató vagy két, a vezérigazgató által felhatalmazott munkavállaló jogosult. A bank részére meg kell jelölni, hogy első- vagy másodhelyi aláírásra jogosult-e egy munkavállaló. Az elsőhelyi aláíró másodhelyiként is elfogadott. A bankszámlák felett rendelkező munkavállalók közül legalább az egyik munkavállaló első helyi aláíró kell, legyen. Első helyi aláírási joggal rendelkező munkavállaló lehet a vezérigazgató, valamint a vezérigazgató által felhatalmazott munkavállalók. Második helyi aláírási joggal rendelkezhetnek a vezérigazgató által felhatalmazott munkavállalók. A bankszámlák felett rendelkező munkavállalók számának, összetételének (első és másodhelyi aláíró) meghatározásakor arra kell törekedni, hogy a Pénzügyi Szervezet a banki utalási tevékenységet még rendkívüli esetekben is saját állományával elvégezhesse. A kereskedelmi bankok részére minden számla megnyitásakor a hozzátartozó aláírásra jogosultakról aláírás mintát kell küldeni a személyazonosításukhoz szükséges adatokkal, illetve az ahhoz szükséges dokumentummásolatokkal együtt. A megjelölt munkavállalók a bankszámlán tranzakciót kezdeményezhetnek kettős aláírással függetlenül attól, hogy a banki tranzakció bankba történő eljuttatása papír alapon vagy elektronikusan történik. A banki aláírási jogosultsággal rendelkezők névsorát az aláírás-mintákkal együtt az Pénzügyi Szervezetnél kell őrizni Bankszámlák feletti lekérdezési jogosultság Bankszámlák feletti lekérdezési jogosultsággal rendelkezhetnek mindazon munkavállalók, akik munkájához a banki információk szükségesek (pl. a követeléskezeléssel foglalkozó munkavállalók). Indokolt esetben lekérdezési jogosultságot kaphatnak nem a Társaság alkalmazásában álló személyek is. Ilyen indokolt esetnek minősül pl. a MÁV Zrt. humán szervezet bér tartalmú banki csomagok összeállításáért felelős munkavállalója számára biztosított lekérdezési jogosultság a bér jellegű utalások kifizetésére használt bankszámlák vonatkozásában Banki pénzforgalmazás biztonsági feltételei A pénzforgalom elektronikus úton csak abban az esetben bonyolítható, ha az biztonságos. A biztonsági feltételeket a Társaság mindenkori Informatikai Biztonsági Szabályzata (IBSZ) szerint kell kialakítani. A biztonság folyamatos meglétét (ideértve a fizikai és az informatikai biztonságot) a Biztonsági Szervezetnek ellenőriznie kell.

4 4 ÉRTESÍTŐ Ahhoz, hogy valamely helyiségben elektronikus banki kapcsolat kiépítésére szolgáló számítógép beszerelésre kerülhessen, valamint a banki programok telepítése megtörténhessen, a Biztonsági Szervezet előzetes jóváhagyása szükséges. A telepített programok és az eljárás biztonságát a használatba vételt megelőzően ismét ellenőrizni, biztonsági megfelelőségét írásban dokumentálni kell. A valamennyi számla felett elektronikus hozzáféréssel ellátott, hálózati kapcsolattal nem rendelkező számítógépet az IBSZ előírásai szerint kell elhelyezni, illetve tárolni. Az elektronikus banki kapcsolat kiépítésére szolgáló számítógép kizárólag banki utalások lebonyolítására használható. Ezen számítógéphez tartozó jelszót kizárólag a bankszámlák felett rendelkező munkavállalók ismerhetik, melyet azok körében ismertté kell tenni szóban, hogy az utalási tevékenység biztosított legyen rendkívüli esetben is. A jelszót a pénzügyi vezető biztosítja az érintettek részére. A jelszó-politikára (erősség, rendszeres csere, stb.) az IBSZ előírásai az irányadók Az elektronikus úton történő banki átutalás rendszere Az elektronikus úton történő banki átutalásnak két formája van: GIR rendszeren keresztül történő elektronikus banki átutalás, valamint GIR rendszeren kívül történő elektronikus banki átutalás. a) GIR rendszeren keresztül történő elektronikus banki átutalás A hatékony működés érdekében alapesetben a GIR rendszeren keresztül történik a banki átutalás. A GIR rendszerben megjelenő tételek kifizethetőségéért a tételt beállító könyvelési egység a felelős. A GIR rendszeren keresztül történő banki átutalás esetén a Pénzügyi Szervezetet felelősség nem terheli, a számla jogosságát nem kell, felülvizsgálja. A szállítói számlák GIR rendszerben való megjelenése a számla jogosságát, illetve elismerését igazolja. A banki műveleteket ellátó munkatárs a szállítói számlakifizetések beállítását megelőzően lekérdezi a GIR rendszerből, hogy az elkövetkezendő hét napra milyen kifizetések kerültek beállításra, így az esetlegesen beérkező jóváírásokból tervezni tudja a kifizetési kötelezettségeket. Az adott napra kifizetésre beállított tételek közül leellenőrzi a kiugró tételeket (pl. rendszeres beszállítók esetében gyakori alacsony összegű kifizetések jelentős emelkedése). A reggel lekérdezett banki egyenlegek alapján látható, hogy melyik bankról milyen összegben végezhető utalás a felhasználható összeg alapján összeállítja a napi kifizetendő tételek listáját. Ha nagyobb (100 M Ft felett) számla kerül kifizetésre beállításra (általában a MÁV Csoport tagjainál), akkor a bankköltség csökkentése érdekében a bankon belüli utalás lehetőségéről egyeztet. Amennyiben lehetőség van a bankon belüli utalásra, akkor a GIR rendszerben beállítja a megfelelő bankszámlaszámot. Az utalásra elkészített banki csomagokat a banki műveleteket ellátó munkatárs bemásolja a megfelelő banki programokba. A banki műveleteket ellátó munkatárs, valamint a banki utalást ellenőrző munkavállaló egyaránt ellenőrzi az elektronikusan előállított átutalási megbízásokat, mind alaki mind tartalmi szempontból, külön figyelemmel a könyvelési rendszerből előállt összegek és az átutalási megbízás összegeinek egyezőségére, valamint megvizsgálják, hogy az adott bankszámlán elegendő pénzállomány áll-e rendelkezésre az utalandó összegekhez. Az ellenőrzést követően a banki műveleteket ellátó munkatárs, valamint a banki utalást ellenőrző munkavállaló elektronikus jelszavukkal aláírják az utalandó tételeket. A kifizetendő tételek elutalását követően a banki műveleteket ellátó munkatárs ellenőrzi, hogy minden tételt befogadott-e a banki rendszer, valamint jóváhagyja a GIR rendszerben az átutalt tételek listáját. b) GIR rendszeren kívül történő elektronikus banki átutalás Bankszámláról történő GIR-en kívüli banki átutalásokat Ft értékben és afelett kizárólag a vezérigazgató, az általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes, valamint a gazdasági vezető, Ft alatt a pénzügyi vezető engedélyezheti. A GIR rendszeren kívül történő elektronikus banki átutalásnak három alapesete lehetséges: GIR rendszerben rögzített számlák sürgős esetben, illetve költségmegtakarítási szempontból történő kivétele a rendszerből. Ügyiratban rögzített, sürgős kifizetési kötelezettség. Devizás tételek kifizetése. b/1.) A GIR rendszerben rögzített számlák csak a vezérigazgató, az általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes, valamint a gazdasági vezető, illetve a pénzügyi vezető engedélyével utalhatók rendszeren kívül (kivéve a GIR rendszerben rögzített devizás tételeket, mivel azok a GIR rendszerből nem indíthatók). Amennyiben a rendszeren kívüli utalás végrehajtható, a banki műveleteket ellátó munkatárs a tételt a GIR rendszerben elszámolásra állítja annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a tétel kétszeri kifizetésére. Ezt követően rögzíti az utalandó tételt az adott banki rendszerben, majd az általa és a banki utalást ellenőrző munkavállaló által elvégzett ellenőrzést mely összeolvasással történik és az elektronikus aláírásokat követően továbbítja a tételt a bankba. A kifizetendő tételek elutalását követően a banki műveleteket ellátó munkatárs ellenőrzi, hogy minden tételt befogadott-e a banki rendszer. A banki műveleteket ellátó munkatárs értesíti az illetékes könyvelői egységet az összeg GIR rendszeren kívüli elutalásáról. A GIR rendszerben rögzített számlák GIR rendszeren kívül történő utalásának hibátlanságáért a fájlokat ellenőrző és elektronikus banki aláírással ellátó munkavállalók a felelősek. b/2.) Az ügyiratban kérelmezett kifizetésnek két fajtája lehetséges. b/2/1.) Az egyik eset, amikor a kérelmező szervezet az ügyirathoz teljesítésigazolást, valamint számlát csatol, melyre rávezeti, hogy A számla jogosságát elismerem, a/az Ft, azaz.. (betűvel) Ft, kifizethető.. Ebben az esetben betétlapon fel kell tüntetni az utalás értéknapját és összegét, az utalás jogcímét, az utalás jogosultját, annak bankszámlaszámát, valamint a tétel költséghelyét és esetlegesen a közleményt. A kifizetést kezdeményező felelős a kötelezettség tényéért,

5 ÉRTESÍTŐ 5 összegéért, a számla számviteli törvénynek való megfeleléséért. A banki műveleteket ellátó munkatárs rögzíti a tételt a banki rendszerben, majd az ezt követő ellenőrzést amely ebben az esetben is a banki utalást ellenőrző személlyel való összeolvasással történik-, valamint aláírásokat követően továbbítja a tételt a bankba. A kifizetendő tétel elutalását követően a banki műveleteket ellátó munkatárs ellenőrzi, hogy a tételt befogadta-e a bank. A tétel sikeres átutalását igazoló banki bizonylatot az ügyiratba helyezi és rögzíti a számlán a többszöri utalást megelőzendő, hogy a számla kifizetésre került. Ezt követően a Pénzügyi Szervezet az ügyiratot az érintett könyvelési egységhez továbbítja annak érdekében, hogy az átutalás lekönyvelése megtörténhessen. b/2/2.) A másik esetben pl. igazgatási szolgáltatási díjaknál, vagy kártérítés esetében az ügyirathoz számla nem csatolható. Ebben az esetben az ügyiratot felfektető szervezet az utalás jogosságát igazoló dokumentumok csatolása mellett betétlapon kéri az adott összeg kifizetését. A kifizetést kezdeményező felelős a kötelezettség tényéért, összegéért, valamint a kötelezettség határidőben történő kifizetéséért. A banki programban való rögzítés, ellenőrzés, illetve banki átutalás az előző esetnek megfelelően történik. Ezt követően a tétel sikeres átutalását igazoló banki bizonylatot az ügyiratba helyezi és az ügyiratot megküldi az érintett könyvelési egységnek, hogy az átutalás lekönyvelése megtörténhessen. Az ügyiratban kért forintos kifizetések banki programban történő rögzítésének hibátlanságáért a tételt ellenőrző és elektronikus banki aláírással ellátó munkavállalók a felelősek. A kötelezettség határidőre történő kiegyenlítéséért amennyiben a fizetési határidőt megelőző munkanap 12:00 óráig a fizetési igény a Pénzügyi Szervezethez megérkezik a Pénzügyi Szervezet felelős. b/3.) A GIR rendszeren kívül történő elektronikus banki átutalás harmadik csoportja a devizás kifizetés, melynek két lehetséges esete van. b/3/1.) Az egyik esetben a kifizetési kötelezettség a GIR rendszerben kerül rögzítésre. A GIR rendszerben megjelenő tételek kifizethetőségéért a tételt beállító könyvelési egység a felelős. Mivel a devizás kifizetések GIR rendszerből történő átutalására nincs lehetőség, ezért a rendszerben rögzített tételeket a banki műveleteket ellátó munkatárs elszámolásra állítja és a banki rendszerben rögzíti. A számla jogosságát a banki műveleteket ellátó munkatársnak nem kell felülvizsgálnia, a számla GIR rendszerben való megjelenése a számla jogosságát, szabályosságát, illetve elismerését igazolja. A Pénzügyi Szervezetet felelősség csak a banki rendszerben való rögzítés helyességéért terheli. b/3/2.) A devizás kifizetések másik esete az ügyiratban kért eurós kifizetés. A kifizetést kezdeményező felelős a kötelezettség tényéért, összegéért, a számla szerződés szerinti kiállításáért, valamint a kötelezettség határidőben történő kifizetéséért. A Pénzügyi Szervezettől eredeti számla, valamint teljesítésigazolás csatolásával kérelmezi a kötelezettség kifizetését. A számlára rá kell vezetni, hogy A számla jogosságát elismerem, a/az euró, azaz.. (betűvel) euró kifizethető.., A banki műveleteket ellátó munkatárs rögzíti a tételt a banki rendszerben. Mindkét devizás kötelezettség banki rendszerben való rögzítését követően a banki műveleteket ellátó munkatárs és a banki utalást ellenőrző munkavállaló összeolvasással történő ellenőrzését, valamint aláírásaikat követően a számla kifizetésre kerül. Az ügyiratban kérelmezett eurós kifizetés esetén a tétel átutalását követően a banki műveleteket ellátó munkatárs az ügyiratba helyezi az átutalást igazoló banki bizonylatot, valamint az átutalás tényét rögzítő betétlapot, és rögzíti a számlán a többszöri utalást megelőzendő, hogy a számla kifizetésre került. Ezt követően a Pénzügyi Szervezet az ügyiratot az illetékes könyvelési egységhez továbbítja a szükséges könyvelések elvégzése céljából. A kötelezettség határidőre történő kiegyenlítéséért amennyiben a fizetési határidőt megelőző harmadik munkanap 12:00 óráig a fizetési igény a Pénzügyi Szervezethez megérkezik a Pénzügyi Szervezet felelős Jövedelem jellegű kifizetések A MÁV Zrt. humán területe által szükség szerint rendelkezésre bocsátott bér jellegű kifizetéseket tartalmazó banki fájlokat a Pénzügyi Szervezet banki műveleteket ellátó munkatársa a banki rendszerbe importálja. A bér jellegű kifizetéseket tartalmazó banki fájlok hibátlanságáért a fájlokat összeállító MÁV Zrt. humán területének munkavállalója a felelős. A banki műveleteket ellátó munkatárs, illetve a banki utalást ellenőrző munkavállaló összeolvasással ellenőrzik, hogy a megfelelő összeg kerül-e a megfelelő technikai számlára. Az aláírások megtörténtét követően a banki műveleteket ellátó munkatárs a jövedelem jellegű kifizetéseket a bankba továbbítja Bankbetétek elhelyezése Amennyiben az aznapi határidős számlák kifizetését követően a Társaság bankszámláin szabad pénzeszköz marad és nincs felhasznált folyószámlahitel, úgy a banki műveleteket ellátó munkatárs a számlavezető kereskedelmi bankoktól betétlekötési ajánlatot kér a szabad pénzeszköz összegére és időtartamára írásban, ajánlatadási időpont megjelölésével. A bankok írásban történő betétlekötési ajánlatadásának beérkezését követően a banki műveleteket ellátó munkatárs egy táblázatban összehasonlítja a kapott ajánlatokat. A táblázatban rögzítésre kerülnek az ajánlatot adó bankok, a lekötendő összeg, a lekötési időszak hoszsza, annak kezdő, illetve záró napja, a betétlekötésre adott kamatlábajánlat mértéke, a pénzeszköz esetleges utalási költsége, valamint a számolt tényleges kamat mértéke. A táblázat tartalmazza az ajánlatot adó bankok számolt tényleges kamatának a legjobb ajánlatot adó bank tényleges kamatától való eltérését. Számításba kell venni azt is, hogy a lekötendő összeg hol kerül a felszabadulást követően felhasználásra. A táblázat összeállítását követően a banki műveleteket ellátó munkatárs javaslatot tesz a nyertes bank személyéről. Döntéshozó: pénzügyi vezető. A legjobb ajánlatot tevő banknak a banki műveleteket ellátó munkatárs válaszlevélben jelzi, hogy a bankbetétet a Társaság nála kívánja elhelyezni, míg a többi ajánlatot tevő banknak megköszöni

6 6 ÉRTESÍTŐ az ajánlatadást és tájékoztatja őket, hogy kaptunk kedvezőbb betétlekötési ajánlatot, a nyertes ajánlat mértékéről azonban nem. Ezt követően a banki műveleteket ellátó munkatárs, illetve a banki utalást ellenőrző munkavállaló ha szükséges a szabad pénzeszközt a legjobb betétlekötési ajánlatot adó banknál vezetett főszámlánkra sürgős átutalás útján továbbítja. Amint a pénzeszköz rendelkezésre áll az adott banknál vezetett bankszámlán, az összeg lekötése a banknál szokásos módon papír alapon vagy elektronikusan két banki aláíró által megtörténik. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások: A vállalati üzleti bankkártya igényléséről és használatáról szóló, 2/2009. (II. 6. MÁV-START Ért. 3.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás. P.5-ös személypénztári és leszámolási utasítás Módosítások: A jelen utasítással nincs Hatályon kívül helyezések: A jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a MÁV-START Zrt. Pénzkezelési szabályzatáról szóló az 1/2008. (V.30. MÁV- START Ért. 10) GVH. sz. gazdasági vezérigazgató-helyettesi utasítás hatályát veszti. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás közzététele napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV-START Zrt. fizetési utalvány aláírására jogosult munkaköreiben dolgozó munkavállalók listája, az utalványozás összeghatára, valamint jogcíme az utasítás hatálybalépésekor 2. sz. melléklet: Fizetési utalványminta Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató

7 ÉRTESÍTŐ 7 1. sz. melléklet A MÁV-START Zrt. fizetési utalvány aláírására jogosult munkaköreiben dolgozó munkavállalók listája, az utalványozás összeghatára, valamint jogcíme az utasítás hatálybalépésekor Szervezet Utalványozási jogcímek Érték Ft/tranzakció Utalványozásra jogosultak Karbantartás Területi szervezetek Rendkívüli esetekben (hideg idő, hófúvás esetén melegítő italokra stb.) Nyomtatvány, irodaszer, szakkönyv Szerződéses jegyértékesítési partner részére szolgáltatási díj Szolgáltatásfelügyeleti Központ vezető, Utasellátó Központ vezető és helyettese (személyszállítási szakértő), Személyszállítási Szolgáltatási Központ vezető és helyettesei (üzemeltetési, valamint gazdálkodási és értékesítési koordinátor) Eseti postaköltség, közlekedés, kulcsmásolás, hivatalos utazás belföldre Központi irányítás Budapest Valamennyi jogcímre Menetdíj-visszatérítés postai úton Általános gazdálkodási vezérigazgatóhelyettes gazdasági vezető pénzügyi vezető, Meghatalmazott pénzügyi szakértő Működésellenőrzési Szervezet vezető Menetdíj-visszatérítés postai úton Menetdíj-visszatérítés postai úton Pénztárvizsgálati és Elszámolási Központ Központvezető Meghatalmazott Pénztárvizsgálati és Elszámolási Központ szakértő

8 8 ÉRTESÍTŐ 2. sz. melléklet Fizetési utalvány: Tömbszám: Sor- Nr: Szám: Ügyiratszám: Mell: db Fizetési utalványminta FIZETÉSI UTALVÁNY MÁV START Zrt. P. H. állomás pénztára fizesse ki - nak címe: ért Ft-ot, azaz Ft-ot Számlázás: (több számla estén részletezés a hátoldalon), év hó -n Kiállította: Utalványozta: Kifizette: Fenti összeget átvettem: év hó n címzett-alfizető Személyi igazolvány sz.: Hátoldal: Számlázás Bevétel Kiadás Jegyzékösszesítés: Összesen: Le a bevétel: Kifizetendő: Bevétel Kiadás

9 ÉRTESÍTŐ 9 22/2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a Vasutas IC kártyák használatáról szóló 4/2008. (II. 29. MÁV-START Ért. 4.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 4. sz. módosításáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a belföldi pót- és helyjegy, pótjegy, illetve helyjegy köteles vonatok Vasutas IC kártyá -val történő igénybevételét szabályozó utasítás módosítása a megváltozott minta és az új ideiglenes vasutas utazási igazolvány bevezetése miatt. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. menetjegy értékesítéssel és menetjegy ellenőrzéssel, valamint információadással foglalkozó munkavállalóira Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója felelős. 3. FOGALMAK Az utasítás nem tartalmaz meghatározandó, új fogalmat. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Vasutas IC kártya mintáját a 1. sz. mellékletében törölni kell és helyette a jelen utasítás 1. sz. mellékletében közölt évi mintát kell behelyezni Az 4/2008. (II.29. MÁV-START Értesítő 4.) sz. VIG. Utasítás 4.2. pont új szövege a következő: A Vasutas IC kártya -t a következő utazási okmányok felmutatása mellett lehet használni: évi érvényesítési szelvénnyel ellátott 1. és 2. mintaszámú arcképes igazolvány, figyelembe véve a K 4963 / számú a A MÁV-START Zrt. által kibocsátott új vasúti utazási igazolvány bevezetése utasításban leírtakat vagy az. 1-es és 2-es sorszámmal kezdődő új típusú vasúti utazási igazolvány vagy a 9A és 9B mintaszámú. ideiglenes vasúti utazási igazolvány vagy a GYSEV által kibocsátott arcképes igazolvány vagy a tárgyévre érvényes 29. és 30. msz. felmutatóra szóló összvonalas Szabadjegy Az eredeti utasítás 4.1. pontjában az igazolvány leírásában a Vasutas IC kártya színét (világoskék) áthúzni, helyette mustárszínű beírni. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás január 1. napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A Vasutas IC kártya mintája Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató

10 10 ÉRTESÍTŐ 1. sz. melléklet A évi Vasutas IC kártya mintája

11 ÉRTESÍTŐ 11 4/2008. (II. 29. MÁV-START Ért. 4.) sz. vezérigazgatói utasítás a Vasutas IC kártya használatáról /egységes szerkezetben a 4. sz. módosítással/ 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a belföldi pót- és helyjegy, pótjegy, illetve helyjegy köteles vonatok Vasutas IC kártyá -val történő igénybevételének szabályozása. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. menetjegy értékesítéssel és menetjegy ellenőrzéssel, valamint információadással foglalkozó munkavállalóira Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója felelős. 3. FOGALMAK Az utasítás nem tartalmaz meghatározandó, új fogalmat. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Vasutas IC kártya bankkártya méretű, mustárszínű alapnyomású műanyagból készült. Tartalmazza előoldalon a MÁV-START logóját, sorszámot, hologramot, az érvényesség idejét, hátoldalon a használati feltételeket A Vasutas IC kártya -t a következő utazási okmányok felmutatása mellett lehet használni: évi érvényesítési szelvénnyel ellátott 1. és 2. mintaszámú arcképes igazolvány, figyelembe véve a K 4963 / számú a A MÁV-START Zrt. által kibocsátott új vasúti utazási igazolvány bevezetése utasításban leírtakat vagy az 1-es és 2-es sorszámmal kezdődő új típusú vasúti utazási igazolvány, vagy a 9A és 9B mintaszámú ideiglenes vasúti utazási igazolvány vagy a GYSEV által kibocsátott arcképes igazolvány vagy a tárgyévre érvényes 29. és 30. msz. felmutatóra szóló összvonalas Szabadjegy A helybiztosítással közlekedő vonatokon a kártyával csak olyan szabad ülőhely foglalható el, amelyre helybiztosítással rendelkező utas nem jelentkezik Helybiztosítási gond (pl.: dupla helyeladás) esetén a jegyvizsgáló kérésére egyéb szabad ülőhely hiánya esetén a Vasutas IC kártyá -val rendelkező személy köteles átadni a helyét Amennyiben a kártya tulajdonosa kérésre nem adja át a helyet, a jegyvizsgáló köteles a Vasutas IC kártya -t bevonni és jelentés kíséretében az Üzletszabályozási Szervezet vezetőjének felterjeszteni Elveszett vagy jogtalan használat miatt bevont Vasutas IC kártya a térítési díj megfizetése mellett sem pótolható. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A jelen utasítás hatályba lépésével a 110/2001.(MÁV Ért.46.) Sz.Sz.Ig. sz. utasítás hatályon kívül helyezve. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen egységes szerkezetbe foglalt utasítás január 1. napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A Vasutas IC kártya mintája Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató

12 12 ÉRTESÍTŐ 1. sz. melléklet A Vasutas IC kártya mintája

13 ÉRTESÍTŐ 13 23/2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a P. 2. sz. Utasok által benyújtott kártérítések és visszatérítések intézése utasítás 2. sz. módosításának hatályba léptetése január 1-jétől 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV-START Zrt. P. 2. sz. Utasok által benyújtott kártérítések és visszatérítések intézése utasítás hatályba léptetésével kapcsolatos feladatok szabályozása. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalójára, illetve azokra a szervezetekre, amelyek a MÁV-START Zrt. jelen utasításban ismertetett feladatainak végzésére a MÁV-START Zrt-vel szerződéses viszonyban állnak, amennyiben a szerződő felek így állapodtak meg Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV-START Zrt. Üzleti Szervezete 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA P. 2 sz. Utasok által benyújtott kártérítések és visszatérítések intézése utasítás: a MÁV-START Zrt. betűs utasításainak rendszerében az utasok által benyújtott kártérítési és visszatérítési igények kezelését szabályozó utasítás. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Személydíjszabási utasítás érvényessége A 26/2010. (X. 29. MÁV-START Ért. 11.) VIG. (K /2010) számon kiadott P. 2 sz. Utasok által benyújtott kártérítések és visszatérítések intézése utasítás 2. sz. módosítása január 1-jén lép hatályba. Hatályba lépést követően az abban foglaltakat valamennyi érintett munkavállaló köteles alkalmazni Kinyomtatott utasítások A P. 2 sz. Utasok által benyújtott kártérítések és visszatérítések intézése utasítás az 2. sz. módosítással egységes szerkezetben az érintett munkavállalók részére elektronikus úton megküldésre kerül, valamint elérhető a MÁV-START belső számítógépes hálózatán. Az utasítást a szervezeti egységek az általuk igényelt mennyiségben nyomdai úton előállított formában is megkapják. 5. HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁ- SOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás megfelel a évi vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés rendelkezéseinek. 24/2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról kiadott 32/2008. (V. 9. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA: A 32/2008. (V. 9. MÁV- START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról 1. sz. módosítása. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA: A munkára képes állapot ellenőrzésének rendje Az alkoholos állapot ellenőrzése Az eredeti szöveg: Az alkoholos állapot ellenőrzésének nyilvántartására az /1.sz. melléklet szerinti "Alkoholszondás ellenőrzési napló"-t kell a munkáltatónak rendszeresíteni valamennyi szolgálati egységnél. Elektronikus készülékkel történő vizsgálat esetén az ellenőrzöttek számát szolgálatonként (műszakonként) kell bejegyezni. Az ellenőrzöttek közül csak azoknak a nevét kell a naplóban felsorolni, akiknél a készülék alkoholos állapotot mutatott ki. Alkoholszondával végzett vizsgálatnál minden ellenőrzött nevét és a vizsgálati eredményt a naplóba be kell jegyezni. A napló tárolási helyét az MvSz Helyi Függelékében kell meghatározni. A módosítás szövegrész pedig az alábbiak szerint: Az alkoholos állapot ellenőrzésének nyilvántartására az /1.sz. melléklet szerinti "Alkoholszondás ellenőrzési napló"-t kell a munkáltatónak rendszeresíteni valamennyi szolgálati egységnél. Elektronikus készülékkel (teszterrel) történő vizsgálat esetén is az ellenőrzöttek nevét, az eredményt, a naplóba be kell jegyezni és azt a vizsgált személy aláírásával nyugtázni kell. Minden elektronikus készülékkel végzett vizsgálatot a fentiek szerint kell az "Alkoholszondás ellenőrzési napló"-ba szolgálatonként (műszakonként) bejegyezni. Alkoholszondával végzett vizsgálatnál minden ellenőrzött nevét és a vizsgálati eredményt a naplóba be kell jegyezni és azt e fentiek szerint a vizsgálat személyekkel aláíratni. A napló tárolási helyét az MvSz Helyi Függelékében kell meghatározni Az utasítás /1. sz. melléklete lapcserével módosítandó 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS: A módosítás közzétételének napján lép hatályba 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás január 1-jétől hatályos. 7. MELLÉKLET 1. sz. melléklet: P. 2 sz. Utasok által benyújtott kártérítések és visszatérítések intézése utasítás, meghirdetése a 4. pont szerint. Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató 7. MELLÉKLETEK: /1. sz. melléklet Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató

14 14 ÉRTESÍTŐ /1. sz. melléklet Alkoholszondás ellenőrzési napló Sorszám A vizsgálat időpontja (nap/óra) A vizsgált személy neve, beosztása A vizsgálat eredménye A vizsgálatot végző neve A vizsgált személy aláírása

15 ÉRTESÍTŐ 15 1/2012. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a személygépjárművek hivatalos használatának bizonylatolására. 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA február hónaptól kezdődően Társaságunk a törvényi lehetőségek (általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. évi törvény 120. ) keretén belül vissza kívánja igényelni a személygépkocsik bérleti díjában felszámított, adóköteles üzleti tevékenységünk érdekében történő használatra jutó ÁFA-t. Az üzleti célú használat pontos és megalapozott kimutatása érdekében szükséges az utasítás hatálya alá tartozó személygépjárművek menetteljesítmény adatainak korábbiaknál részletesebb bizonylatolása, elszámolása. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az Utasítás személyi hatálya kiterjed a Társaságunk valamennyi munkavállalójára, aki korlátlan, vagy korlátozott személygépjármű magánhasználattal rendelkezik, illetve a Társaság tulajdonában, vagy üzemeltetésében lévő személygépjárművet vezet Az utasítás kidolgozásáért és gondozásáért felelős Az Utasítás kidolgozásáért és gondozásáért a MÁV-START Zrt. Beszerzési Szervezetvezetője a felelős. Az utasítás bizonylatolásra és ÁFA elszámolásra vonatkozó szabályainak kidolgozása a Pénzügyi és Számviteli vezetők feladata. 3. FOGALMAK 3.1. Személygépjármű Személygépkocsi minden olyan gépjármű, melynek a forgalmi engedélyében jármű kategóriaként személygépkocsi van feltüntetve (mikrobusz is). A Kereskedelmi Vámtarifa július 31. napján hatályos besorolása szerint vtsz 8703 alá tartozó gépjármű Magánhasználat Minden olyan gépjármű használat, amely a magánszemély személyes ügyeinek elvégzése érdekében merül fel. Magánhasználatnak minősül a lakóhelyről a munkahelyre, illetve munkahelyről a lakóhelyre történő bejárás, valamint az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti Üzleti célú használat A MÁV-START Zrt. tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történő személygépkocsi használat, ideértve különösen a kiküldetés, kirendelés miatt szükséges gépkocsi használatot. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Kulcsos személygépjárművek A kizárólag hivatalos használatra rendszeresített kulcsos személygépjárművek esetén az 1. számú melléklet szerinti Személygépkocsi menetlevél vezetésével kell a továbbiakban is dokumentálni a használatot. Ezen gépkocsik kizárólag hivatali célra vehetők igénybe Korlátlan és korlátozott személyi használatú személygépkocsik A korlátlan és korlátozott személyi használatú menedzseri, vezetői személygépkocsik esetében a 2. számú melléklet szerinti Útnyilvántartás vezetésével dokumentálni kell a hivatalos és a magáncélú használatot. A mellékletként csatolt, és az utasítás kiadásával egyidejűleg a személygépkocsi használatra jogosultak részére megküldött excel file rendszeres kitöltése kötelező, ebben naptári hónaponként meg kell határozni az üzleti használat összes használathoz viszonyított arányát. A nyilvántartás vezetése során rögzíteni kell a havi kezdő és záró kilóméteróra állást. Üzleti célú futás alkalmával rögzíteni szükséges induláskor és érkezéskor is a kilométeróra állást. Ebben az esetben meg kell jelölni az üzleti partner nevét, pontos címét, az utazás célját. Az excel táblázat automatikusan számolja az üzleti célú megtett kilométert utanként és összesen, továbbá a összes futás és az üzlet célú futás különbségéből a magánhasználatot, illetve az üzleti célú futás arányát. A gépjárműhasználatra jogosult vezetőnek az útnyilvántartást kitöltés után, (hibajelzés nélkül) nyomtatva, aláírva és szkennelve kell eljuttatnia minden tárgyhónapot követő hó 3. napjáig a Beszerzési Szervezet címére ([email protected]), és ezzel egyidőben a gépjármű használónak a kitöltött excel file-t a L meghajtó erre kijelölt könyvtárába le kell mentenie Bizonylatkezelés, adatszolgáltatás Jelen utasítás alapján előállított bizonylatok megőrzéséről a tárgyévet követő 6. év végéig a Beszerzési szervezetvezető köteles gondoskodni, illetve azokról a szükséges adatokat a Szállítói és Vevőszámla Feladó rendszer Gépjármű Flottakezelő Alrendszerébe (VERDA) a tárgyhónapot követő 5. munkanapig berögzíttetni. Az ÁFA levonás érdekében a Beszerzési Szervezet havonta adatszolgáltatást készít a Könyvelés felé a gépkocsik bérleti díját kiterhelő számla teljesítés igazolásakor, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hó 16-ig az útnyilvántartások és menetlevelek üzleti és magán célú használat adatai alapján gépjárművenként és összesítetten Felelősség a szabályok betartásáért Jelen utasításban rögzített szabályok be nem tartása munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének minősülhet. Minden munkavállaló felelős az általa rögzített, közölt adatok valódiságáért. Amennyiben adott jármű esetében a nem megfelelő adminisztrációból eredően nem tud a MÁV- START Zrt. élni az ÁFA levonás lehetőségével, vagy a téves elszámolás miatt jogosulatlan ÁFA levonás keletkezik, úgy a valótlan adatszolgáltatóval szemben kártérítési eljárás kezdeményezésére kerül sor. A késedelmes elszámolást készítő gépjárművet használóval szemben is kártérítés kezdeményezhető.

16 16 ÉRTESÍTŐ 5. HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. évi törvény. 6. HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen utasítás február 10-én lép hatályba és rendelkezései visszavonásáig, illetve a szabályok új Gépjármű Flotta utasításba történő beépítéséig érvényesek. 7. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: személygépkocsi menetlevél minta 2. sz. melléklet: Útnyilvántartás minta 3. sz. melléklet: VERDA felhasználók Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató

17 ÉRTESÍTŐ sz. melléklet

18 18 ÉRTESÍTŐ 2. sz. melléklet

19 ÉRTESÍTŐ sz. melléklet

20 20 ÉRTESÍTŐ 17/2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszer működtetésről c. utasítás 2. sz. módosításáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszer működtetéséről szóló, a 2/2011. (VI. 15. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítással módosított 17/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH. sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás módosítása az oktatási rendszer változásával, s a MÁV-START Zrt. oktatási és képzési utasításaival összhangban. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. valamennyi szervezeti egységére, vezetőjére és munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető, működtetéséért a munkáltatói jogkör gyakorlók, a szervezeti egység vezetők és a humánpartnerek felelősek. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Jelen utasításban nem szerepelnek újabb fogalmak. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszer működtetéséről szóló 2/2011. (VI. 15. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítással módosított 17/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH. sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás pont 4. bekezdéséből és a 4.5. pont 2. bekezdéséből a képzési utasításra való hivatkozás törlésre került A munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszer működtetéséről szóló 2/2011. (VI. 15. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítással módosított 17/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH. sz. általános adminisztrációs vezérigazgatóhelyettesi utasítás 4.5. pontjának 1. bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi szöveg lép: A munkakörök betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettségi és/vagy szakképesítési feltételeket az általános munkaköri leírások tartalmazzák, a további szabályokat a 8. számú melléklet sorolja fel A munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszer működtetéséről szóló 2/2011. (VI. 15. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítással módosított 17/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH. sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás 7. számú mellékletének utolsó két bekezdése helyébe az alábbi szövegek kerülnek: A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező fizikai munkavállalók ágazatközi besorolását a tevékenység jellegétől függetlenül szakmunkás besorolási kódszám szerint kell meghatározni. A munkakörök betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettségeket, a munkakörben minimálisan elvárt alap-, közép- és felsőfokú képesítéseket nyújtó vizsgákat, tanfolyamokat az általános munkaköri leírások 7. pontjai tartalmazzák A munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszer működtetéséről szóló 2/2011. (VI. 15. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítással módosított 17/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH. sz. általános adminisztrációs vezérigazgatóhelyettesi utasítás 8. számú melléklete helyébe jelen utasítás 1. számú melléklete lép. 5. Hivatkozások, módosítások, hatályon kívül helyezések 5.1. Hivatkozások Nincsenek Módosítások Nincsenek Hatályon kívül helyezések Nincsenek. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba. 7. MELLÉKLETEK 1.számú melléklet: A szakmai végzettségekre vonatkozó besorolás szabályai Lebovits Gábor s.k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes

21 ÉRTESÍTŐ sz. melléklet A szakmai végzettségekre vonatkozó besorolás szabályai Az állami szintű oktatási rendszer folyamatos és hosszantartó átalakításával, a műszaki és gazdasági élet fejlődésével párhuzamosan egyre több, sokrétűbb szakképesítés megszerzésére nyílik lehetőség, továbbá gyakori a képző intézmények és karok névváltozása, ezek mindenkor aktuális listája az interneten megtalálható. A munkakörök betöltésénél szakirányúnak tekinthető állami iskolai végzettség és szakképesítés az a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, amely speciális szakirányú képzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A felsőfokú állami iskolai végzettség a hagyományos képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség. A szakképesítés az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzésben, az egyetemi vagy főiskolai szintű alap- és mesterképzésben megszerzett szakképzettség. Mivel a munkakörök betöltésénél szakirányúnak tekinthető állami iskolai végzettségek, képesítések, szakképzettségeket nyújtó vizsgák és tanfolyamok elnevezései gyakran változnak, ezeket a munkakörök betöltésénél ennek megfelelően kell figyelembe venni. Vagyis értelemszerűen az elvégzésük idejében érvényes oktatási, képzési rendszereket, intézményeket kell megfeleltetni az általános munkaköri leírásban előírt követelményekkel. Miután a tanfolyamot, szakvizsgát igazoló bizonyítvány egyik fontos formai követelménye, hogy tartalmazza annak minősítését (alap-, közép-, emelt szintű vagy alap-, közép-, felsőfokú), így a dokumentum alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy a besorolásnál milyen szintű képzettségnek felel meg. Amennyiben nem tartalmaz minősítést, csak a szakképzettség OKJ számát, akkor a képzettségi szint az OKJ szám első két számából határozható meg. További szabályok: Műszaki-szakoktató végzettség: akkor fogadható el felsőfokú állami iskolai végzettségnek, ha a képzés időtartama elérte a 3 évet és az oklevél/diploma főiskolai végzettséget tanúsít, és szakközépiskolákban, valamint szakmunkásképző intézetekben szakmai gyakorlati tárgyak oktatására képesít. Közlekedési főiskolát/egyetemet végzettnél, amennyiben a szakirány vasúti volt, a megszerzett diplomát el kell fogadni vasúti felsőfokú szaktanfolyamként is (amennyiben a munkakörhöz mélyebb díjszabási, pénztári, forgalmi ismeretek szükségesek, akkor természetesen ezek megszerzésétől nem lehet eltekinteni). Amennyiben valamely általános munkakör módosítására kerül sor, egyebek mellett az új munkaköri leírásban a módosítás időpontjában érvényes aktuális oktatási utasítás szerinti tanfolyami elnevezéseket kell szerepeltetni, de a besorolás vizsgálatakor ezeknek a végzettségeknek megfelel a régi tanfolyami elnevezésük is. Amennyiben valamely munkakör vonatkozásában jogszabály, vagy egyéb vasúti rendelkezés az általános munkaköri leírásban nem szereplő szakképzettséget, tanfolyamot, vizsgát is előír, a munkakör betöltésekor ezeknek is meg kell felelni.

22 22 ÉRTESÍTŐ 17/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás /a 2/2011. (2011. VI. 15. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasításban és a 17/2011. ( II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasításban foglalt módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg/ a munkakör-elemzési-, -értékelési és -besorolási rendszer működtetéséről 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. HAY módszeren alapuló munkakör elemzési, munkakör-értékelési, valamint a munkakör-értékelésen alapuló besorolási rendszerének működtetésére vonatkozó szabályozása. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. valamennyi szervezeti egységére, vezetőjére és munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető, működtetéséért a munkáltatói jogkör gyakorlók, a szervezeti egység vezetők és a humánpartnerek felelősek. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Besorolás: jelenti egyrészt az általános munkaköröknek a munkakörcsalád szintekhez történő hozzárendelését, másrészt a pozícióknak (illetve a munkavállalóknak) általános munkakörbe illesztését, és a kapcsolódó MÁV-START Munkaköri Kategóriával (MMK) történő megfeleltetését. FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere): a foglalkozásokat a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban. Munkaköri kategória, MÁV-START Munkaköri Kategória (MMK): a munkakörök Hay módszer alapján végzett értékelése során meghatározott munkaköri érték, amely az adott munkakörhöz rendelt értékelési pontszám alapján kerül megállapításra. Munkakör család: a céljukban egymáshoz közel álló, hasonló természetű munkakörök csoportja, amelyek kialakításának szempontjai az átfogó, üzleti folyamatokban való részvétel, az azonos cél, a szakmai tevékenység, a feladatok és a betöltött funkció hasonlósága. Munkakör: munkakörnek tekintjük a HAY módszer szerint kidolgozott munkaköröket. Eredményorientált, azaz elvárt végeredménye van, amelyet el kell érni a munkavégzés során. Meghatározott tudás, problémamegoldás, felelősség kötődik hozzá, azaz tartalmazza az eredményhez elvezető, a részfolyamatoknak megfelelő feladatokat, felelősségeket, munkaköri kapcsolatokat, a hatásterületet és a betöltéshez szükséges követelményeket. Egy munkakörhöz csak egy MMK tartozhat. A munkakörök fajtái: általános munkakör, egyedi munkakör. Általános munkakör: típus munkakört jelent az adott munkakörben meglévő azonosságok kiemelése alapján, illetve az eltérő munkahelyi sajátosságok figyelmen kívül hagyásával. Azonos általános munkakörbe több pozíció tartozhat. Az általános munkakörök a 6 17 MMK-ba kerülnek besorolásra. Az általános munkaköröket az általános munkaköri leírás írja le, azonban az általános munkakörökbe sorolt munkavállalók esetében a személyre szabott, egyéni munkaköri leírást is el kell készíteni. Egyedi munkakör: a szervezeti hierarchia felső szintjein, a stratégiaalkotó, illetve ennek taktikai megvalósítását kidolgozó munkakörökben értelmezhető, az SZMSZ szerinti szervezeti egységek vezetői esetében, illetve a tanácsadók és kiemelt szakértők vonatkozásában. E munkaköröket a speciális szerepük, a céljuk, feladataik, egyéb munkaköri sajátosságaik, jellegzetességeik miatt egyedileg kell kezelni. E munkaköröket az egyéni munkaköri leírás írja le. Munkakör-elemzés: módszeres információgyűjtés a munkakörről, a munkakörben elvégzendő feladatokról, a munkakör betöltésének előfeltételeiről. Munkakör-értékelés: a HAY módszertan alapján végzett megítélési és döntési folyamat, amelynek során a munkakörök relatív súlya, fontossága, azaz egymáshoz viszonyított értéke kerül megállapításra a Társaság céljaihoz történő hozzájárulás mértéke szerint. A munkakör-értékelés eredménye az adott munkakörhöz rendelt értékelési pontszám, illetve MMK. Munkaköri leírás: a munkakör-elemzés eredményeként a munkakörről szerzett információkat strukturáltan, írásos formában rögzíti, összegzi, a munkakörök azonosítását szolgálja. Objektív információt szolgáltat a munkakörök értékeléséhez. Formái: Általános munkaköri leírás: tipizált munkaköri leírás, amely az azonosságok kiemelésével és az eltérő munkahelyi sajátosságok figyelmen kívül hagyásával készül el és tartalmazza a munkakör-értékeléshez szükséges fő ismérveket. Egyéni munkaköri leírás (pozíció leírás): az adott munkahelyi specialitások figyelembevételével megfogalmazza azt a konkrét munkakört, amelyben a munkavállalót foglalkoztatják. Az egyéni munkaköri leírások az általános munkaköri leírástól csak a helyi sajátosságok megjelenítésében térhetnek el. Munkaköri leírásgyűjtemény: a Társaságnál létező és a 6 17 MMK-ba tartozó valamennyi általános munkakör (általános) munkaköri leírását tartalmazza, amelynek aktuális változata elektronikusan a belső hálózaton érhető el. Munkaköri szint: a munkakör családok szintjei, amelyek a HAY módszer szerint végzett munkakör-értékelés eredményei alapján az MMK-hoz tartozóan kerültek meghatározásra. Az elkülönítés alapja a célok, feladatok, felelősségek és követelmények különbözősége (amelyeknek a szintje nő a munkaköri szintek emelkedésével). E szintekre kerülnek besorolásra az általános munkakörök. Pozíció: egy munkakörnek az adott szervezeti egységen belüli konkretizálódása. A munkavállaló a pozícióhoz van rendelve. A munkavállalónak a pozícióhoz meghatározott követelményeknek szükséges megfelelnie. Pályakezdő diplomás munkavállaló: az az állami felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló, aki az egyetemi, vagy főiskolai oklevél/diploma (illetve az alap- /Bsc-, BA- oklevél/ vagy mesterképzés /MSc-, MA-oklevél) megszerzését követő egy éven belül létesít olyan munkakörre szóló munkaviszonyt a MÁV-START Zrt.-vel, amely munkakörben előírás az állami

23 ÉRTESÍTŐ 23 felsőfokú végzettség. A pályakezdő időszak 1 év, ennek leteltét követően kerül a munkavállaló a tényleges munkakörbe. (Az oktatási intézményben nappali szakon eltöltött időszak nem számít bele a szakmai gyakorlati időbe. Az abszolutórium még nem jogosít diplomás munkakör betöltésére.) 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A munkakör-elemzés, -értékelés és -besorolás teljes folyamatát az 1. számú mellékletben található folyamatábra szemlélteti Munkakör-elemzés, munkaköri leírások, munkaköri elnevezések Alapelvek A munkakör-elemzés során tényeket kell megfogalmazni, a munkakört elemezni a munkakört betöltő személytől függetlenül, önmagában kell. Mind az általános, mind az egyéni munkaköri leírásoknak összhangban kell lenniük a mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) foglaltakkal, Döntési és Hatásköri Listával (DHL), egyéb belső utasításokkal, illetve más kapcsolódó munkakörök tartalmával (pl. a szervezetben alá-, föléés mellérendelt munkakörökkel). A munkaköri leírások elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy az egyes munkakörök között feladat, felelősség, hatáskör, stb. átfedések nem lehetnek. A munkaköri leírások megfogalmazásainak olyanoknak kell lenniük, hogy azok érthetőek legyenek az adott szakterületet mélységében nem ismerő szakemberek számára is. Az általános és az egyéni munkaköri leírásban egyaránt csak a munkaidő nagy részét kitevő legjelentősebb feladatokat kell megfogalmazni, illetve a munkakörtől elvárt eredményt kell azonosítani úgy, hogy teljes és átfogó képet kapjunk a munkakörről. Nem szükséges a munkakörhöz tartozó minden részfeladatot megjeleníteni. Amennyiben az adott munkakör vagy munkavállaló tekintetében szükségessé válik a munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a tevékenységek részletesebb rögzítése, akkor a munkaköri leírás mellett MÁV-START Zrt. utasítások, szabályzatok, eljárásrendek, vagy más további vezetői intézkedés szabályozhatja azt. Minden munkakör valamely munkakörcsalád része (4. számú melléklet). Bármilyen szervezeti változás döntés-előkészítésének része a Munkaköri leírásgyűjteményben nem található új általános munkaköri leírások elkészítése, illetve a változással érintett vezetői és az adott szervezeti egység munkakörei vonatkozásában az egyedi, egyéni munkaköri leírások elkészítése Általános munkaköri leírások Az általános munkaköri leírásokat a munkaköri leírásgyűjtemény tartalmazza, amelynek aktualizálásáért és közzétételéért az Ösztönzés Menedzsment szervezet felelős. Az általános munkaköri leírásgyűjteményben nem szereplő új általános munkakör létrehozását, illetve az abban szereplő munkakörök jelentős tartalmi megváltoztatását (szűkítését, illetve bővítését egyaránt) a tevékenység szempontjából illetékes vezető a humánpartner közreműködésével kezdeményezheti az Ösztönzés Menedzsment szervezetnél. Új általános munkakör igénylésének, vagy már meglévő módosításának kezdeményezéséért a munkáltatói jogkör gyakorlók és a humánpartnerek együttesen felelősek. Az általános munkaköri leírást a 2/a. számú melléklet szerinti formában a kitöltésére vonatkozó útmutatónak (2/b. számú melléklet) megfelelően a tevékenység szempontjából illetékes vezető(k) készítik el a humánpartnerek támogatásával. (A humánpartnerek feladata annak vizsgálata, hogy a munkaköri leírás összhangban legyen az SZMSZ-szel és a DHL-lel, a belső utasításokkal, más kapcsolódó munkakörök tartalmával, illetve szakmai támogatás nyújtása a munkáltatói jogkör gyakorlók részére.) Amennyiben a munkakör jellegében, tartalmában, a feladatokban, a felelősségben, vagy az SZMSZ-ben lényeges változás áll be, az általános munkaköri leírást módosítani kell. Amennyiben valamely munkakör módosítására kerül sor, az új munkaköri leírásban a módosítás időpontjában érvényes aktuális oktatási utasítás szerinti tanfolyami elnevezéseket kell szerepeltetni. Az elkészített munkaköri leírást a humánpartner előzetesen megvizsgálja, s előterjeszti az Ösztönzés Menedzsment szervezet részére elektronikus formában. Nem terjeszthető elő az a munkaköri leírás, amely esetében a humánpartner úgy dönt, hogy nem indokolt a munkakör létrehozása/módosítása, illetve az SZMSZszel nem konzisztens. Abban az esetben, ha a megváltoztatni kívánt általános munkakör több szervezetet érint, akkor a módosítási javaslatokat az Ösztönzés Menedzsment szervezet az érintett szervezetekkel egyezteti. Az elkészített általános munkaköri leírás alapján az Ösztönzés Menedzsment szervezet megvizsgálja az új általános munkakör létrehozására vagy a munkakörök megváltoztatására vonatkozó javaslatot, a szervezet és a munkakör konzisztenciáját (az SZMSZben foglaltakkal történő megfelelést) illetően Egyéni munkaköri leírások A Társaság valamennyi munkavállalójának a 3/a. számú melléklet szerinti formátumú a 3/b. számú melléklet szerint kitöltött egyéni munkaköri leírással kell rendelkeznie, amelyet az általános munkaköri leírás, illetve munkahelyi specialitások figyelembevételével kell elkészíteniük a munkáltatói jogkör gyakorlóknak az illetékes humánpartner szakmai támogatásával. Az egyedi munkakörök esetében a munkaköri leírások annyiban térnek el a 2/a és 3/a számú mellékletben szereplő mintáktól, hogy az egyes feladatok alatt közvetlenül az adott feladathoz tartozó mérőszámok, dimenziók is feltüntetésre kerülnek. Az egyéni munkaköri leírások az általános munkaköri leírástól csak a helyi sajátosságok megjelenítésében térhetnek el. Az egyéni munkaköri leírások formai és tartalmi megfelelőségéért, valamint meglétéért a munkáltatói jogkör gyakorlók és a humánpartnerek együttesen felelősek. Az egyéni munkaköri leírások 2 eredeti példányban készülnek, az egyik példány a munkavállalóé, a másik példányt a humánpartner a munkavállaló szolgálati táblájához csatoltan (szolgálati okmányai között) köteles megőrizni. Az egyéni munkaköri leírásokat is folyamatosan aktualizálni kell a munkakör keretei között, az adott feladat- és hatáskör határain belül: az általános munkaköri leírás módosítását követően,

24 24 ÉRTESÍTŐ illetve a speciális munkaköri feladatokban történt változtatásokra figyelemmel az új egyéni munkaköri leírást haladéktalanul el kell készíteni. A munkaköri leírás elkészítése, illetve szükséges módosítása a munkáltató kizárólagos joga Munkaköri elnevezések Az általános munkakörök esetében csak az általános munkaköri leírásgyűjteményben használt elnevezések alkalmazhatók, az abban meghatározott módon. Az egyedi munkakörök esetében a munkakörök elnevezése a következő: a vezetők esetében a szervezeti egység SZMSZ szerinti megnevezése ( szervezet utótag nélkül) vezető utótaggal kiegészítve, egyéb, nem vezetői munkakörök esetében a 4. számú mellékletben használt elnevezések alkalmazandók. Külső hivatalos kapcsolatokban a külön utasítás szerinti címhasználat alkalmazása engedélyezett Munkakörök létrehozásához kapcsolódó egyéb szempontok A munkakörhöz FEOR számokat kell létrehozni és minden munkakörhöz egy MMK értéket kell rendelni. A 6. számú melléklet tartalmazza a MÁV-START Zrt. valamennyi általános munkakörének felsorolását, FEOR számát, egyéb jellemző adatát az utasítás kiadásának időpontjában, az ezt követő változások a belső hálózaton azonnal megjelennek, a MÁV-START Értesítőben (nyomdatechnikai okokból) azonban csak félévente kerülnek publikálásra az időközben bekövetkezett változások a változás dátumának feltüntetésével együtt. A munkakör megszűnésekor, amennyiben az adott munkakör csak technikailag nem szüntethető meg a SAP rendszerben (pl. jogi állományban lévők miatt), az alábbi a követendő eljárás: az adott munkakört (megszűnt) kiegészítéssel ellátva ugyanolyan paraméterekkel újonnan létre kell hozni a megszűnés dátumától, s erre kell áttenni azokat a munkavállalókat, akiknek a munkajogi státusának rendezése folyamatban van. Ezt követően a már üres korábbi munkakör lehatárolható az SAP rendszerben. A munkaköri katalógus nem tartalmazza az ilyen (megszűnt) kiegészítéssel ellátott munkaköröket. A munkavállalók ágazatközi besorolásának szabályait a 7. számú melléklet foglalja össze Munkakör-értékelés A munkakörök értékelésénél a HAY módszertant kell alkalmazni. A munkakör-értékelést a szervezeti hierarchiában felülről lefelé haladva kell végezni, figyelmet fordítva arra, hogy a beértékelt munkakörök mind egymással, mind társasági szinten konzisztensek legyenek. A munkakörök értékelése során egy általános, a munkakör ellátásához szükséges elvárt követelményszint kerül figyelembe vételre. A munkavállaló személyéhez kötődő, egyéni kompetenciáinak, illetve teljesítményének mérésére, értékelésére a munkáltató differenciálási jogkörében működtetett bérrendszer szolgál, amely a későbbiekben kiegészül a teljesítmény menedzselési rendszerrel, a munkakör értékeléstől függetlenül. A munkakörök értékelése figyelemmel a hatályos SZMSZ szerinti szervezeti struktúrára az elkészített munkaköri leírások alapján történik. Az SZMSZ szerinti szervezeti egységek vezetői, valamint 14 és afeletti MMK-jú, továbbá kiemelt szakértő, tanácsadó munkakörök betöltéséhez felsőfokú állami iskolai végzettség szükséges. A kiemelt szakértő, tanácsadó (KS), valamint a 18 és afeletti MMK-ba történő értékelés (besorolás) csak egyedi munkakörökben lehetséges (meghatározott célfeladatra alakult projekt szervezet menedzselési munkakör, tanácsadói és kiemelt szakértői, valamint vezetői munkakör). Főszabály szerint az adott tevékenységet irányító, munkáltatói jogkört betöltő vezetői pozíciójú munkakör és az irányítása alá tartozó beosztott pozícióhoz tartozó munkakör között legalább 2 MMK szintkülönbségnek kell lenni. Ettől eltérni egyedi, rendkívül indokolt esetben lehetséges. Az adott munkakör értékelési sora és értékelési pontszáma az Ösztönzés Menedzsment szervezet kizárólagos belső szakmai információja. Az új általános munkakör értékelését, rendszerbe történő felvételét vagy az általános munkakör módosítását az Ösztönzés Menedzsment szervezet végzi a munkaköri leírás alapján a szakterülettel, a humánpartnerekkel egyeztetve. Indokolt esetben független külső szakmai tanácsadó értékelése is megkérhető. A módosított általános munkaköri leírást, illetve az egyedi munkakörök esetén a módosított egyéni munkaköri leírást értékelésre az Ösztönzés Menedzsment szervezet részére a humánpartnerek kötelesek előterjeszteni. Az Ösztönzés Menedzsment szervezet által végzett értékelés és besorolás feladatkörébe tartozik: a munkakör-értékelésre előterjesztett egyedi és általános munkakörök HAY módszer szerinti értékelése, az általános munkakörök munkakörcsaládokba történő besorolása, az MMK érték meghatározása, FEOR-szám létrehozása és az elektronikus katalógus frissítése. Az általános munkakörök értékelésének eredményét az Ösztönzés Menedzsment szervezet döntéselőkészítése alapján a Humánerőforrás Menedzsment vezető hagyja jóvá. Az elfogadott munkaköri besorolási (MMK) értékről az Ösztönzés Menedzsment szervezet tájékoztatja az illetékes szervezeti egység vezetőt és a humánpartnereket, valamint a belső hálózaton közzéteszi a változást Általános vagy egyedi munkakörök értékelésének felülvizsgálata Az általános munkakörök munkakör-értékelésének felülvizsgálatát mind az adott szakterület, mind a szakszervezet írásban kezdeményezheti a Humánerőforrás Menedzsment szervezetnél. A felülvizsgálat előkészítését, a szükséges információk összegyűjtését (SZMSZ, DHL, szervezeti és egyéb változás) az Ösztönzés Menedzsment szervezet végzi. Szakterületi kezdeményezés esetén a főtevékenységi kör vezető előzetes támogatása is szükséges a felülvizsgálati kérelemhez, ennek hiányában nem nyújtható be a kérelem. Szakszervezeti kezdeményezés esetén az Ösztönzés Menedzsment szervezet csak abban az esetben kezdi meg a felülvizsgálat előkészítését, ha valamennyi szakszervezet erre vonatkozó álláspontja egyhangú. A szakszervezetek előzetes álláspontjának megismerése, bekérése a Munkajogi szervezet feladata.

25 ÉRTESÍTŐ 25 Az általános munkakörök esetében a támogatott felülvizsgálati kérelmet az Ösztönzés Menedzsment szervezet az ad hoc jellegű Értékelő Bizottság elé terjeszti, ahol a bizottság tagjainak a felülvizsgálat során objektív hozzáállást kell tanúsítaniuk, s a munkakör értékére ható valamennyi tényezőt figyelembe kell venniük. A döntéshozatalra konszenzus alapján kerülhet sor. Amennyiben a tagok között konszenzus nem jön létre, a bizottság vezetője dönt a felülvizsgálat eredményéről. A bizottsági ülésről írásos emlékeztető is készülhet. Az Értékelő Bizottság tagjai: Humánerőforrás Menedzsment vezető (egyben a Bizottság elnöke) Ösztönzés Menedzsment vezető vagy az ő képviselője, érintett szakterület vezetője vagy az általa delegált munkatársak, illetékes humánpartner, reprezentatív szakszervezetek 1 1 képviselője. (A szakmai vezetők által delegáltak olyan munkatársak, akik a Társaság tevékenységét, stratégiáját, szervezetét, az egyes szervezetek tevékenységét, munkaköreit, a folyamatban lévő változásokat ismerik.) Az egyedi munkakörök esetében az Ösztönzés Menedzsment vezető a főtevékenységi kör vezető kezdeményezésére a Humánerőforrás Menedzsment vezető javaslatával alátámasztott felülvizsgálati igényt a dokumentumok hiánytalan beérkezését követően az általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesnek terjeszti elő döntésre Munkavállalók besorolása a munkakörökbe A munkakörökbe csak az általános munkaköri leírásban megfogalmazott az egyéni munkaköri leírásban pontosított fő feladatok ellátása, valamint az előírt követelményeknek való együttes megfelelés esetén sorolható be a munkavállaló, s legfeljebb abba az általános munkakörbe, illetve arra a munkaköri szintre, amelyben a tudás, a problémamegoldás és a felelősség szempontjából a legfajsúlyosabb feladatoknak, felelősségeknek megfelel. Az adott munkakört csak akkor lehet betölteni, ha a munkavállaló az általános munkaköri leírásban előírt követelményeknek állami iskolai végzettség, szakképesítés, nyelvismeret, gyakorlati idő feltételek megfelel. A munkakörök betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettségi és/vagy szakképesítési feltételeket az általános munkaköri leírások tartalmazzák, a további szabályokat a 8. számú melléklet sorolja fel. Az általános munkaköri leírások a készítésükkor érvényes oktatási utasítás szerinti tanfolyami elnevezéseket tartalmazzák, de a munkavállaló besorolásának vizsgálatakor ezeknek a végzettségeknek megfelel a régi, illetve új tanfolyami elnevezésük is. Amennyiben az adott munkakörben lévő munkavállaló különböző jellegű tevékenységeket lát el, akkor a munkaidő nagyobb részét kitevő tevékenység amelyet az egyéni munkaköri leírásban is rögzíteni kell szerint kell besorolni. A felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdőket a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a munkaviszony létesítésétől a pályakezdő időszak leteltéig (1 év) a 13 MMK-ba kell besorolni. A pályakezdő időszak leteltét követően a munkáltatói jogkör gyakorló és a humánpartner a munkavállalót a ténylegesen betöltött munkakörének megfelelő munkakörbe sorolja át, vagy a diplomások részére rendelkezésre álló feltételhiányos munkakörök egyikébe, a szakterület jellegének megfelelően. A munkavállalók besorolásánál a munkáltatói jogkör gyakorló és az illetékes humánpartner kötelesek együttműködni, együttesen felelősek a besorolás szakmai helyességéért. Munkaszerződés megkötésekor, módosításakor közölni kell a munkavállalókkal a megállapított MMK-t az 5. számú melléklet szerinti formában. Az értesítést a munkáltatói jogkör gyakorló vezető és a humánpartner együttesen írja alá. (A munkaköri leírás, továbbá az MMK értesítés nem része a munkaszerződésnek.) A munkakör megváltozása miatti új besorolásokat a fentiekben foglalt általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni az alábbiak szigorú betartására figyelemmel: A középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat (érettségi, technikum) legfeljebb a 13 MMKba lehet besorolni. A szakmunkásképző bizonyítvány megfelel egy középfokú állami iskolai végzettségnek, amennyiben nem konkrétan az érettségi a nem diplomás munkakörben előírt követelmény. Amennyiben a 13 MMK-jú munkakör vasúti felsőfokú végzettséget is előír, ennek hiányában a munkakört nem lehet betölteni. A munkavállalókat felsőfokú állami iskolai végzettséget igénylő munkakörökbe a szükséges állami iskolai végzettség megszerzéséig nem lehet be-, illetve átsorolni. Felsőfokú állami iskolai végzettséggel már rendelkező és a 14 vagy afeletti MMK-jú, vasúti vagy egyéb szakképesítést igénylő munkakörökbe történő besoroláskor a munkavállalót munkaszerződésében kötelezni kell a munkakörben előírt vasúti vagy egyéb képesítés megszerzésére meghatározott időn belül. A szakképesítés megszerzésére vonatkozó vizsga letételének végső határideje a képzés befejezésétől számított maximum 3 hónap. Vezetői és egyedi munkakör csak felsőfokú állami iskolai végzettséggel tölthető be. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről 6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet a munkavállalók ágazatközi besorolási rendszeréről 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata A MÁV-START Zrt. Döntési és Hatásköri Listája 23/2009. (X. 27. MÁV-START Ért. 12.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről

26 26 ÉRTESÍTŐ 24/2009. (X. 27. MÁV-START Ért. 12.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. munkavállalóinak címhasználati jogosultságáról 25/2009. (X. 27. MÁV-START Ért. 12.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a képzésről 26/2009. (X. 27. MÁV-START Ért. 12.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a toborzás-kiválasztás szabályairól MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítása 5.2. Módosítások Nincsenek Hatályon kívül helyezések Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a MÁV-START Zrt. területén az alábbi utasítás a továbbiakban nem alkalmazható: 9/2006. (VI. 2. MÁV. Ért. 22.) HVH sz. Humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV Zrt. munkakör értékelésen alapuló besorolási rendszerének működtetéséről, valamint a decentralizált bérgazdálkodás és munkaerő gazdálkodás szabályairó.l 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, a FEOR-08 miatti változások január 1-jétől érvényesek, az utasítás visszavonásig hatályos. 7. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Folyamatábra 2. számú mellékletek: Általános munkaköri leírások formátuma és kitöltési útmutatója 2/a.: Általános munkaköri leírás formátuma 2/b.: Kitöltési útmutató az általános munkaköri leíráshoz 3. számú mellékletek: Egyéni munkaköri leírások formátuma és kitöltési útmutatója 3/a.: Egyéni munkaköri leírás formátuma 3/b.: Kitöltési útmutató az egyéni munkaköri leíráshoz 4. számú melléklet: A munkakörcsalád szerkezete 5. számú melléklet: Értesítés a munkavállaló besorolási kategóriájáról 6. számú melléklet: 6 17 MMK-ba sorolt általános munkakörök és azonosító adataik (FEOR, MMK, egyéb) 7. számú melléklet: Az ágazatközi besorolás szabályai 8 számú melléklet: A szakmai végzettségekre vonatkozó besorolás szabályai Lebovits Gábor s.k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes

27 ÉRTESÍTŐ sz. melléklet

28 28 ÉRTESÍTŐ

29 ÉRTESÍTŐ 29

30 30 ÉRTESÍTŐ 2/a. sz. melléklet Általános munkaköri leírás 1. Munkakör megnevezése: 2. Munkakör FEOR száma: 3. A munkakör célja: 4. Fő feladatok és a feladatok végeredménye: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)...) 5. Dimenziók: 6. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege: 7. A munkakör betöltéséhez szükséges tudás, gyakorlat, kompetenciák: Tudás: - szakképzettség, szaktudás, nyelvtudás: Gyakorlat: - ismeretek: Viselkedési jellemzők: 8. Munkakörülmények: 9. A munkakör összefüggései - a munkaköri kapcsolatok jellemzői: a.) Irányítási jellemzők: - felettes: - beosztottak: b.) A munkakör kerete és határai: c.) Kapcsolatok: - belső: - külső:

31 ÉRTESÍTŐ 31 2/b. sz. melléklet 1 2. A munkakör pontos megnevezése, FEOR száma. Kitöltési útmutató az általános munkaköri leíráshoz 3. A munkakör célja: Ebben a pontban a következő kérdésre adjon választ: Miért, minek az érdekében van a munkakör? A válasz összegezze a munkakör szerepét a szervezet szempontjából. A munkakör célját röviden, lényegretörően, a felesleges magyarázatoktól mentesen, lehetőleg egy mondatban fogalmazza meg. Tartózkodjon a túl általános megfogalmazástól, de ne merüljön el túlzottan a részletekben sem. A válaszadásnál kimondottan erre a munkakörre koncentráljon, kerülje el azt, hogy a megfogalmazás több munkakörre is vonatkozzon. Például: A hálózati személyszállítási főirányító munkakör célja a következő lehet: Hálózati szinten a személyszállító vonatok közlekedésével kapcsolatos teendők koordinálása, a szükséges operatív intézkedések megtétele a zavartalan forgalom lebonyolítása érdekében. 4. Fő feladatok és a feladatok végeredménye: A munkaköri leírás e részének az a célja, hogy teljes és átfogó képet nyújtson a munkakörről, azonosítsa a munkakörtől elvárt eredményt. Lehetőség szerint fontossági vagy gyakorisági sorrendben foglalja össze a munkakör fő feladatait és a feladatoktól elvárt végeredményt úgy, hogy kapjanak hangsúlyt azok a tevékenységek, amelyek elvezetnek a végeredményhez, és egyúttal rögzítse is a megkülönböztető végeredményt, amelyet el kell érni a munkavégzés során. Azt hangsúlyozza ebben a részben, hogy mit végez és miért (mi célból, minek az érdekében) a munkakör (ne pedig azt, hogyan). Az alábbi szerkezetet és formát célszerű használni: Mire irányul a cselekvés.. mit cselekszik.. milyen eredménnyel. Például: Felméri és szervezi a kiemelkedő események, rendezvények kapcsán megnövekedett utazási igényeket, szükség esetén meghatározza a vonatok erősítését, a jelentkező utazási igények megfelelő színvonalon történő kielégítése érdekében. A Társaság tervezési, beszámolási rendszerét kialakítja, működteti és irányítja az eredményesség növelése érdekében. Célszerű kiindulásként a munkakörre meghatároznia azokat a fő területeket, ahol a munkakörben valamilyen eredmény, elvárás mutatkozik, és ezek alapján a fő feladatokat és végeredményüket megfogalmaznia. Az egyértelműség érdekében használjon cselekvő igéket. Figyeljen a fogalmazás árnyaltságára (pl. nem mindegy, hogy az adott munkakör betöltője dönt a feladat elvégzéséről, irányítja vagy elvégzi a feladatot). Ügyeljen arra, hogy az egyes munkakörök között ne legyenek átfedések: legyen reális és pontos! 5. Dimenziók: Ez a rész a munkakör szervezeti hatásának mennyiségi (mérhető) jellemzőit tartalmazza, és annak a területnek a nagyságát, amelyre a munkakör hatással van, függetlenül attól, hogy a hatás közvetlen vagy közvetett. A dimenziók lehetnek pénzügyi jellemzők, létszám, egyéb jellemzők. Pénzügyi jellemzők: különféle, a mérleg vagy az eredménykimutatás szerint értelmezhető pénzügyi adatokat, illetve azok egyes tételeit (pl. készletszint, pénzforgalom, értékesítés nettó árbevétele, anyagköltség, adózott eredmény, projekt költség) tartalmazzák. Létszám: az adott munkakörnek közvetlenül és közvetve jelentő munkakörök és/vagy személyek száma. Egyéb jellemzők: minden egyéb jelzőszámot, információt jelenítsen meg, amely a munkakör környezetét jellemzi, és a munkakör méretét, jellegzetességeit segít tisztázni (pl. termékek, vásárlók, szállítók, leányvállalatok száma). Célszerű az utolsó érvényes (terv-, tény-) adatot szerepeltetni, legyen egyértelmű, milyen adatot közöl! Minden esetben a munkakör szempontjából releváns adatokra koncentráljon. Rendszerint 3-4 adat elégséges, a túl sok és részletes adat az áttekinthetőséget megnehezíti. Dimenziót csak abban az esetben határozzon meg a munkakörre, amennyiben az a munkakörre értelmezhető. A dimenzió nélküli munkakörökben nem releváns a dimenzió megadása. Ebben az esetben szerepeltesse a dimenzió nélküli munkakör megjegyzést. 6. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege: Írja le a munkaköri tevékenység jellegét, termékének, szolgáltatásának természetét, kiemelhető környezeti jellemzőit. Például: munkakör jellege: irányítói, értékesítési, szolgáltatói, adminisztratív, kik a vásárlói, milyen erős a verseny. 7. Tudás, gyakorlat, kompetenciák: Itt szükséges összegezni mindazt a tudást (szakképzettséget, szaktudást, nyelvtudást és egyéb ismeretet), szakmai, illetve menedzsment tapasztalatot, kompetenciákat, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. Figyeljen arra, hogy ne a munkakört jelenleg betöltő személyhez kötődő jellemzőket ismertesse! Segítséget jelent a munkaköri követelmények megfogalmazásánál, ha végiggondolja, milyen elvárásokat fogalmazna meg az adott munkakörben, ha hirdetés útján keresné a munkakörhöz a megfelelő munkatársat.

32 32 ÉRTESÍTŐ Tudás: szakképzettség, szaktudás, nyelvtudás: írja le a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, állami vagy vasúti szakképesítés szintjét, továbbá a típusát is, amennyiben a munkakör szempontjából célszerű meghatározni. (Pl. közgazdasági egyetemi végzettség, vasipari szakma, stb.). Ha a munkakör nyelvismeretet igényel, jelölje meg a munkakör betöltéséhez szükséges nyelv, és a nyelvismeret szintjét is. (Pl. tárgyalási szintű angol nyelvtudás.) ismeretek: rögzítse a munkakör betöltéséhez szükséges speciális, a szakterülettel, szervezettel kapcsolatos szakmai ismereteket. Pl. munkajogi ismeretek, az általános társasági folyamatok mellett a szakterület speciális üzleti folyamatainak és azok kapcsolatrendszerének ismerete. Gyakorlat: Amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges, határozza meg a szakmai vagy vezetési gyakorlatot, valamint a mértékét konkrét időtartam megjelölésével: szakmai gyakorlat: az adott szakterületen a munkakör ellátásához szükséges szaktudás és tapasztalat megszerzését biztosító korábbi munkavégzés. Szükséges annak pontos megjelölése, hogy milyen típusú gyakorlat fogadható el szakmai gyakorlatként! (Amennyiben a munkakör ellátásához szükséges, adja meg a vasúton belüli gyakorlati időt is.) vezetési gyakorlat: (beosztott) munkavállalók irányításában, koordinálásában szerzett gyakorlat, szakterülettől függetlenül. (Ide sorolható a projektvezetői, teamvezetői és termelésirányítási gyakorlat is.) Viselkedési jellemzők: Azokat a viselkedési jellemzőket sorolja fel, amelyek az adott munkakörben a hatékony teljesítmény eléréséhez szükségesek, a hatályos szabályozás alapján. 8. Munkakörülmények: Az adott munkakörre jellemző munkakörülményi tényezőket kell megjeleníteni. Ide tartoznak: a munkakör ellátásához szükséges fizikai erőkifejtés és/vagy terhelés, a munkakörnyezet jellemzői (a munka elvégzése során jelentkező kellemetlen környezeti feltételek), egyéb rizikótényezők (amelyek növelik a személyi sérülés vagy betegség kockázatát). 9. A munkakör összefüggései a munkaköri kapcsolatok jellemzői: A leírtak tájékoztassanak a munkakör környezetével és a körülményeivel kapcsolatos legfontosabb tényezőkről, és ismertessék a munkakör beilleszkedését a szervezetbe. Irányítási jellemzők: felettes: Nevezze meg, mely munkakör a felettes munkakör (kiegészítheti azzal is, hogyan, milyen gyakorisággal irányítja, motiválja és ellenőrzi a munkakört, milyen a jelentési kötelezettség rendszere). beosztottak: Nevezze meg, mely munkaköröket irányítja a munkakör, milyen gyakorisággal, hogyan történik az irányítás, motiválás és ellenőrzés, milyen a kapcsolatok természete és kiterjedtsége. A munkakör kerete és határai: Ismertesse, milyen keretek (pl. a Társaság politikái, folyamatai, rendszerei) között működik a munkakör, illetve ezek a keretek hogyan változnak. Kapcsolatok: Sorolja fel a legfontosabb külső és belső partnereket, amelyekkel a munkakörnek kapcsolatot kell tartania.

33 ÉRTESÍTŐ 33 3/a. sz. melléklet Egyéni munkaköri leírás 1. Munkakör megnevezése: 2. Munkakör FEOR száma: 3. Pozíció megnevezése (FEOR szerint): 4. Munkavállaló neve: 5. Munkavállaló törzsszáma: 6. Szervezet (elnevezés és SZMSZ szerinti szervezeti ábra): 7. A munkakör célja: 8. Fő feladatok és a feladatok végeredménye: Dimenziók: 10. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege: 11. A munkakör betöltéséhez szükséges tudás, gyakorlat, kompetenciák: Tudás: - szakképzettség, szaktudás, nyelvtudás: - ismeretek:

34 34 ÉRTESÍTŐ Gyakorlat: Viselkedési jellemzők: 12. Munkakörülmények: 13. A munkakör összefüggései - a munkaköri kapcsolatok jellemzői: a.) Irányítási jellemzők: - felettes: - beosztottak: b.) A munkakör keretei és határai: c.) Kapcsolatok: - belső: - külső: Dátum: Munkáltatói jogkör gyakorló. Humánerőforrás Menedzsment Szervezet Átvettem: Dátum:. Munkavállaló

35 ÉRTESÍTŐ 35 3/b. sz. melléklet Kitöltési útmutató az egyéni munkaköri leíráshoz Kérjük, hogy a munkaköri leírást az általános munkaköri leírás figyelembe vételével, ugyanakkor a munkahelyi specialitások bemutatásával készítse el. Az általános munkaköri leírástól csak a munkahelyi sajátosságok megjelenítésében lehet eltérés A munkakör pontos megnevezése, FEOR száma. 3. A pozíció megnevezése: A munkakörön belül a munkavállaló által betöltött pozíció pontos megnevezése a FEOR szám szerint A munkavállaló neve, törzsszáma: A munkakört betöltő személy adatait írja be. A munkaköri leírás további részeinek kitöltése során azonban a munkakörre, és ne a személyre vonatkozó jellemzőket fogalmazza meg! 6. Szervezet: A hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata SZMSZ szerinti megnevezést használva adja meg azon szervezet nevét, ahol a munkakör található, ábrázolja a munkakör elhelyezkedését a szervezeti ábrán. 7. A munkakör célja: A munkakör célját az általános munkaköri leírásban szereplő munkaköri cél alapján kell megfogalmazni, az adott szervezeti egység szempontjából. Ebben a pontban a következő kérdésre adjon választ: Miért, minek az érdekében van a munkakör? A válasz összegezze a munkakör szerepét a szervezet szempontjából. 8. Fő feladatok és a feladatok végeredménye (lehetőség szerint maximum 8 pontban): A munkaköri leírás e részének az a célja, hogy teljes és átfogó képet nyújtson a munkakörről, azonosítsa a munkakörtől elvárt eredményt. Tartalmának az általános munkaköri leírással konzisztensnek kell lennie, de a munkaköri feladatok közül csak azokat jelenítse meg, amelyet a munkakör adott betöltőjétől elvárnak (azonban ez nem lehet kevesebb az általános munkaköri leírásban szereplő feladatok 70%-ánál). 5 8 pontban, lehetőség szerint fontossági vagy gyakorisági sorrendben foglalja össze a munkakör fő feladatait és a feladatoktól elvárt végeredményt úgy, hogy kapjanak hangsúlyt azok a tevékenységek, amelyek elvezetnek a végeredményhez, és egyúttal rögzítse is a megkülönböztető végeredményt, amelyet el kell érni a munkavégzés során. Azt hangsúlyozza ebben a részben, hogy mit végez és miért (mi célból, minek az érdekében) a munkakör (ne pedig azt, hogyan). Az alábbi szerkezetet és formát célszerű használni: Mire irányul a cselekvés.. mit cselekszik.. milyen eredménnyel. Például: Felméri és szervezi az ellátási területén a kiemelkedő események, rendezvények kapcsán megnövekedett utazási igényeket, szükség esetén meghatározza a vonatok erősítését, a jelentkező utazási igények megfelelő színvonalon történő kielégítése érdekében. Az egyértelműség érdekében használjon cselekvő igéket. Az egyéni munkaköri leírás nem tartalmazhat olyan általános feladatot, hogy pl. minden egyéb feladat, amelyet számára a vezető elrendel. Ügyeljen arra, hogy az egyes munkakörök között nem lehetnek átfedések: legyen reális és pontos! 9. Dimenziók: Ez a rész a munkakör szervezeti hatásának mennyiségi (mérhető) jellemzőit tartalmazza, és annak a területnek a nagyságát, amelyre a munkakör hatással van, függetlenül attól, hogy a hatás közvetlen vagy közvetett. A dimenziók lehetnek pénzügyi jellemzők, létszám, egyéb jellemzők. Az általános munkaköri leírásban található dimenziót az egyéni munkaköri leírásban konkrét számokkal kell feltüntetni. Az utolsó érvényes (terv-, tény-) adatot szerepeltesse. Minden esetben a munkakör szempontjából releváns adatokra koncentráljon. Rendszerint 3 4 adat elégséges, a túl sok és részletes adat az áttekinthetőséget megnehezíti. Dimenziót csak abban az esetben határozzon meg a munkakörre, amennyiben az a munkakörre értelmezhető. A dimenzió nélküli munkakörökben nem releváns a dimenzió megadása. Ebben az esetben szerepeltesse a dimenzió nélküli munkakör megjegyzést. 10. A munkakörbe tartozó feladatok alapján végzett tevékenység jellege: Írja le a munkaköri tevékenység jellegét, termékének, szolgáltatásának természetét, kiemelhető környezeti jellemzőit (megegyezően az általános munkaköri leírásban foglaltakkal). Például: munkakör jellege: irányítói, értékesítési, szolgáltatói, adminisztratív, stb., kik a vásárlói, milyen erős a verseny, stb.

36 36 ÉRTESÍTŐ 11. Tudás, gyakorlat, kompetenciák: Itt szükséges összegezni mindazt a tudást (szakképzettséget, szaktudást, nyelvtudást és egyéb ismeretet), szakmai, illetve menedzsment tapasztalatot, kompetenciákat, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. Nagyon fontos, hogy az általános munkaköri leírásban foglalt munkaköri követelmények, feltételek érvényesek az egyéni leírásra, tehát az abban foglaltaktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a munkaköri pozíció speciális plusz ismereteket követel meg az általános leírásban foglaltakon felül a helyi sajátosságok miatt. Tudás: szakképzettség, szaktudás, nyelvtudás: írja le a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, állami vagy vasúti szakképesítés szintjét, továbbá a típusát is, amennyiben a munkakör szempontjából célszerű meghatározni. (Pl. közgazdasági egyetemi végzettség, vasipari szakma, stb.) Ha a munkakör nyelvismeretet igényel, jelölje meg a munkakör betöltéséhez szükséges nyelv, és a nyelvismeret szintjét is. (Pl. tárgyalási szintű angol nyelvtudás.) ismeretek: rögzítse a munkakör betöltéséhez szükséges speciális, a szakterülettel, szervezettel kapcsolatos szakmai ismereteket. Pl. munkajogi ismeretek, az általános társasági folyamatok mellett a szakterület speciális üzleti folyamatainak és azok kapcsolatrendszerének ismerete. Gyakorlat: Amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges, határozza meg a szakmai vagy vezetési gyakorlatot, valamint a mértékét konkrét időtartam megjelölésével: szakmai gyakorlat: az adott szakterületen a munkakör ellátásához szükséges szaktudás és tapasztalat megszerzését biztosító korábbi munkavégzés. (Amennyiben a munkakör ellátásához szükséges, adja meg a vasúton belüli gyakorlati időt is.) vezetési gyakorlat: (beosztott) munkavállalók irányításában, koordinálásában szerzett gyakorlat, szakterülettől függetlenül. (Ide sorolható a projektvezetői, teamvezetői és termelésirányítási gyakorlat is.) Viselkedési jellemzők: Azokat a viselkedésjellemzőket sorolja fel, amelyek az adott munkakörben a hatékony teljesítmény eléréséhez szükségesek, az általános munkaköri leírásban felsoroltakból válogasson, a hatályos szabályozás alapján. 12. Munkakörülmények: Az adott munkakörre jellemző munkakörülményi tényezőket kell megjeleníteni. Ide tartoznak: a munkakör ellátásához szükséges fizikai erőkifejtés és/vagy terhelés, a munkakörnyezet jellemzői (a munka elvégzése során jelentkező kellemetlen környezeti feltételek), egyéb rizikótényezők (amelyek növelik a személyi sérülés vagy betegség kockázatát). 13. A munkakör összefüggései a munkaköri kapcsolatok jellemzői: A leírtak tájékoztassanak a munkakör környezetével és a körülményeivel kapcsolatos legfontosabb tényezőkről és ismertessék a munkakör beilleszkedését a szervezetbe. Irányítási jellemzők: felettes: Hogyan irányít, motivál és ellenőriz, milyen gyakorisággal a felettes, milyen a jelentési kötelezettség rendszere. beosztottak: Hogyan irányít, motivál és ellenőriz, milyen gyakorisággal a munkakör betöltője, milyen a kapcsolatok természete és kiterjedtsége. A munkakör kerete és határai: Ismertesse, milyen keretek (pl. a Társaság politikái, folyamatai, rendszerei) között működik a munkakör, illetve ezek a keretek hogyan változnak. Kapcsolatok: Sorolja fel a legfontosabb külső és belső partnereket, amelyekkel a munkakör betöltőjének a munkakörből adódóan kapcsolatot kell tartania, akiktől információt kell kapnia, vagy akiknek információt kell adnia. Ha jellemző, akkor tüntesse fel a kapcsolattartás gyakoriságát is. A munkaköri leírás aláírásának sorrendje: 1. Munkáltatói jogkör gyakorló 2. Humán partner 3. Munkavállaló (a munkakör betöltője)

37 ÉRTESÍTŐ sz. melléklet

38 38 ÉRTESÍTŐ 5. sz. melléklet Értesítés a munkavállaló munkaköri besorolási kategóriájáról Ikt. sz.: Gy. Név: Törzsszám:. Szervezet:.. Munkakör: A MÁV-START Zrt. munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszerének működtetéséről szóló utasításnak megfelelően értesítem hogy év. hó napjától az Ön munkaköri kategóriája: MMK Kelt:. munkáltatói jogkör gyakorló humánpartner Egy példányt átvettem:. munkavállaló

39 ÉRTESÍTŐ sz. melléklet 6 17 MMK-ba sorolt általános munkakörök és azonosító adataik (FEOR, MMK, egyéb) Mkör. azonosító Munkakör megnevezés MMK FEOR Fizikai / Szellemi Korkedvezményre jogosító Erkölcsi bizonyítványhoz kötött Elektronikusan elérhető: L:\Irányítás\Munkakori leirasgyujtemeny\altalanos_munkakorik_start könyvtárban

40 40 ÉRTESÍTŐ 7. sz. melléklet Az ágazatközi besorolás szabályai 1. VEZETŐ BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK Vezető beosztású alkalmazottnak azon munkakörökben foglalkoztatottak számítanak, amely munkakörök FEOR-számának 1. jegye: 1. Vezető I. (kódszám 01): ide kell besorolni a társaság vezérigazgatóját. Vezető II. (kódszám 02): ide kell besorolni a vezérigazgató-helyetteseket. Vezető Kódszám I. 01 II. 02 III. 11 IV. 12 Vezető III. (kódszám 11): ide kell besorolni a főtevékenységi kör vezetőket (funkcionális igazgatókat), a Vezető II. kategóriába nem tartozó munkáltatói jogkört gyakorló vezetőket (ha a munkáltatói jogkört nem csak egy magasabb szintű vezető távollétének ideje alatt, ideiglenesen gyakorolják). Vezető IV. (kódszám 12): ide kell besorolni a vezető I III. kategóriába nem tartozó egyéb vezető beosztású munkavállalókat. 2. TERMELÉS- ÉS TEVÉKENYSÉG-IRÁNYÍTÓK Termelés-, illetve tevékenység-irányítónak azon munkakörökben foglalkoztatottak számítanak, amely munkakörökhöz tartozó FEOR-szám első 4 jegye: Termelés-, tevékenység irányító Kódszám I. 21 II. 22 III. 23 Termelés-, tevékenység irányító I. (kódszám 21): ide kell besorolni a felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező termelés- és tevékenység-irányítókat. Termelés-, tevékenység irányító II. (kódszám 22): ide kell besorolni a középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező termelés- és tevékenység-irányítókat. Termelés-, tevékenység irányító III. (kódszám 23): ide kell besorolni a termelés- és tevékenység-irányító I. II. kategóriába sorolás feltételével nem rendelkező termelés- és tevékenység-irányítókat.

41 ÉRTESÍTŐ SZELLEMI FOGLALKOZÁSÚ, NEM VEZETŐ BEOSZTÁSÚ ALKALMAZOTTAK Szellemi foglalkozású, nem vezető beosztású alkalmazottnak történő besorolás első feltétele, hogy az érintett legalább középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkezzen. További feltétel, hogy ide azon munkakörökben foglalkoztatottak számítanak, amely munkakörökhöz tartozó FEOR-szám első számjegye 2 vagy 3. Szellemi foglalkozású alkalmazott Gyakorlati idő (év) FEOR 1. számjegye=3 FEOR 1. számjegye= 2 vagy 3 FEOR 1. számjegye=2 I. II. III. Gyakornok Munkatárs 1 év felett Főmunkatárs legalább 5 év Szellemi foglalkozású alkalmazott I. (kódszám 31): ide kell besorolni azokat a munkavállalókat, akik középfokú állami iskolai végzettséggel, és legfeljebb középfokú vasúti, vagy azzal egyenértékű szakvizsgával rendelkeznek, és gyakornoki idejük letöltése után érdemi munkát fognak végezni, feladatukat önállóan, felelősséggel fogják ellátni. Szellemi foglalkozású alkalmazott I. (kódszám 32): ide kell besorolni azokat a munkavállalókat, akik középfokú állami iskolai végzettséggel, és legfeljebb középfokú vasúti, vagy azzal egyenértékű szakvizsgával rendelkeznek, érdemi munkát végeznek, és feladatukat önállóan, felelősséggel látják el. Szellemi foglalkozású alkalmazott II. (kódszám 33): ide kell besorolni azokat a munkavállalókat, akik középfokú állami iskolai végzettséggel, és felsőfokú vasúti, vagy azzal egyenértékű szakvizsgával rendelkeznek, és gyakornoki idejük letöltése után érdemi munkát fognak végezni, feladatukat önállóan, felelősséggel fogják ellátni. Szellemi foglalkozású alkalmazott II. (kódszám 34 vagy 35): ide kell besorolni azokat a munkavállalókat, akik középfokú állami iskolai végzettséggel, és felsőfokú vasúti, vagy azzal egyenértékű szakvizsgával rendelkeznek, érdemi munkát végeznek, és feladatukat önállóan, felelősséggel látják el. A nagy szakmai gyakorlattal rendelkezők, kiemelkedő teljesítményt nyújtók a Főmunkatárs (35 kódszám szerinti) kategóriába sorolhatók be. Szellemi foglalkozású alkalmazott III. (kódszám 36): ide kell besorolni azokat a munkavállalókat, akik felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkeznek, és gyakornoki idejük letöltése után érdemi munkát fognak végezni, feladatukat önállóan, felelősséggel fogják ellátni. Szellemi foglalkozású alkalmazott III. (kódszám 37 vagy 38): ide kell besorolni azokat a munkavállalókat, akik felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkeznek, érdemi munkát végeznek, és feladatukat önállóan, felelősséggel látják el. A nagy szakmai gyakorlattal rendelkezők, kiemelkedő teljesítményt nyújtók a Főmunkatárs (38 kódszám szerinti) kategóriába sorolhatók be. 4. ÜGYVITELI ALKALMAZOTTAK Ügyviteli alkalmazottként kell besorolni azon munkakörökben foglalkoztatottakat, amely munkakörökhöz tartozó FEOR-szám 4-gyel kezdődik, vagy ha a FEOR-szám 3-mal kezdődik és nincs középfokú állami iskolai végzettsége (utóbbi csak a 6/1992. (VI.27.) MüM rendelet kihirdetésekor ügyintézői feladatot ellátó, de megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkezettek esetében használható). Ügyviteli alkalmazott Gyakorlati idő (év) Kódszám Gyakornok 0 0,5 41 Ügyviteli munkatárs 0,5 év felett 42 Ügyviteli alkalmazott gyakornok (kódszám 41): ide kell besorolni azokat a fentiekben jellemzett munkavállalókat, akik gyakornoki idejük letöltése után ügyviteli alkalmazotti munkát fognak végezni. Ügyviteli alkalmazott munkatárs (kódszám 42): ide kell besorolni azokat a munkavállalókat, akik a fentiekben felsorolt feltételeknek eleget tesznek, és gyakorlati idejük meghaladja a fél évet.

42 42 ÉRTESÍTŐ 5. FIZIKAI FOGLALKOZÁSÚAK Fizikai foglalkozásúként kell besorolni azon munkakörökben foglalkoztatottakat, amely munkakörök Fizikai munkakör minősítést kaptak a munkakör leképezése során. Amennyiben egyazon munkakör több megnevezéssel is szerepel (pl. általános betanított munkás, általános segédmunkás), értelemszerűen a munkavállaló saját képzettségének megfelelő ágazatközi besorolási kódot kell adni, a munkafeltételi fokozat figyelembe vételével. Munkafeltétel megnevezése Munkafeltételek Munkaenergiaforgalom (kj) Segédmunkás Betanított munkás Képzettség Kódszám Szakmunkás Normál maximum Kedvezőtlen között Mester Munkafeltételek: Normál: ide kell besorolni a Magyar Szabványban foglalt munkakörülményi értékeket meg nem haladó munkafeltételek között végzett könnyű fizikai munkákat, amelyeknél a munkaenergia mértéke egy műszak alatt nem haladja meg 5200 kilo Joule-t. Kedvezőtlen: ide kell besorolni a normál munkafeltételi fokozatba nem sorolható fizikai munkákat. Segédmunkás (kódszám 51 vagy 52): a besoroláshoz legfeljebb egyhavi begyakorlási idő kell, szakképzettség nem szükséges. A felvett munkavállaló általában minden képzés nélkül munkába állítható. Betanított munkás (kódszám 53 vagy 54): a besoroláshoz szakképzettség nem kell, a munkafogások elsajátítása azonban egy hónapnál hosszabb betanulási időt igényel Szakmunkás (kódszám 55 vagy 56): ide kell besorolni a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező fizikai munkavállalókat. Mester (kódszám 57 vagy 58): ide kell besorolni a mester szakmunkás bizonyítvánnyal (képesítéssel) rendelkező, a technikus képesítésű, valamint a nagy gyakorlati tudású szakmunkásokat, továbbá a szakirányú felsőfokú végzettséggel bíró, szakmunkát végző munkavállalókat. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező fizikai munkavállalók ágazatközi besorolását a tevékenység jellegétől függetlenül szakmunkás besorolási kódszám szerint kell meghatározni. A munkakörök betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettségeket, a munkakörben minimálisan elvárt alap-, közép- és felsőfokú képesítéseket nyújtó vizsgákat, tanfolyamokat az általános munkaköri leírások 7. pontjai tartalmazzák

43 ÉRTESÍTŐ sz. melléklet A szakmai végzettségekre vonatkozó besorolás szabályai Az állami szintű oktatási rendszer folyamatos és hosszantartó átalakításával, a műszaki és gazdasági élet fejlődésével párhuzamosan egyre több, sokrétűbb szakképesítés megszerzésére nyílik lehetőség, továbbá gyakori a képző intézmények és karok névváltozása, ezek mindenkor aktuális listája az interneten megtalálható. A munkakörök betöltésénél szakirányúnak tekinthető állami iskolai végzettség és szakképesítés az a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, amely speciális szakirányú képzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A felsőfokú állami iskolai végzettség a hagyományos képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség. A szakképesítés az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzésben, az egyetemi vagy főiskolai szintű alap- és mesterképzésben megszerzett szakképzettség. Mivel a munkakörök betöltésénél szakirányúnak tekinthető állami iskolai végzettségek, képesítések, szakképzettségeket nyújtó vizsgák és tanfolyamok elnevezései gyakran változnak, ezeket a munkakörök betöltésénél ennek megfelelően kell figyelembe venni. Vagyis értelemszerűen az elvégzésük idejében érvényes oktatási, képzési rendszereket, intézményeket kell megfeleltetni az általános munkaköri leírásban előírt követelményekkel. Miután a tanfolyamot, szakvizsgát igazoló bizonyítvány egyik fontos formai követelménye, hogy tartalmazza annak minősítését (alap-, közép-, emelt szintű vagy alap-, közép-, felsőfokú), így a dokumentum alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy a besorolásnál milyen szintű képzettségnek felel meg. Amennyiben nem tartalmaz minősítést, csak a szakképzettség OKJ számát, akkor a képzettségi szint az OKJ szám első két számából határozható meg. További szabályok: Műszaki-szakoktató végzettség: akkor fogadható el felsőfokú állami iskolai végzettségnek, ha a képzés időtartama elérte a 3 évet és az oklevél/diploma főiskolai végzettséget tanúsít, és szakközépiskolákban, valamint szakmunkásképző intézetekben szakmai gyakorlati tárgyak oktatására képesít. Közlekedési főiskolát/egyetemet végzettnél, amennyiben a szakirány vasúti volt, a megszerzett diplomát el kell fogadni vasúti felsőfokú szaktanfolyamként is (amennyiben a munkakörhöz mélyebb díjszabási, pénztári, forgalmi ismeretek szükségesek, akkor természetesen ezek megszerzésétől nem lehet eltekinteni). Amennyiben valamely általános munkakör módosítására kerül sor, egyebek mellett az új munkaköri leírásban a módosítás időpontjában érvényes aktuális oktatási utasítás szerinti tanfolyami elnevezéseket kell szerepeltetni, de a besorolás vizsgálatakor ezeknek a végzettségeknek megfelel a régi tanfolyami elnevezésük is. Amennyiben valamely munkakör vonatkozásában jogszabály, vagy egyéb vasúti rendelkezés az általános munkaköri leírásban nem szereplő szakképzettséget, tanfolyamot, vizsgát is előír, a munkakör betöltésekor ezeknek is meg kell felelni.

44 44 ÉRTESÍTŐ 4/2011. (2012. II. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi utasítás a Személyszállítási Helyi Végrehajtási Utasítás elkészítésének szabályairól és tartalmi elemeiről 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja meghatározni a MÁV-START Zrt. irányítása és felügyelete alá tartozó személyszállítási szolgálati helyek személyszállításra vonatkozó MÁV-START Helyi Végrehajtási Utasítás (a továbbiakban: HVU) készítésének tartalmi elemeit, engedélyeztetését és módosítását. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. illetékes szervezeti egységeire, HVU készítésével kijelölt munkavállalókra Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV-START Zrt. Üzemeltetési vezérigazgató-helyettese. 3. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK SZSZK: Személyszállítási Szolgáltató Központ Szolgálati hely: SZSZK felügyelete alá tartozó személyszállítással kapcsolatos értékesítési, kocsivizsgálati, járműműszaki és a vontatáshoz kapcsolódó feladatok végzésére kijelölt hely. (állomási pénztár, menetjegyiroda, önálló elszámolásra berendezett megállóhely, korlátozott elszámolásra berendezett megállóhely, kocsi tisztítási irodák, műszaki bázis stb.) 4. A HVU ENGEDÉLYEZTETÉSE, MÓDOSÍTÁSA, ÁL- TALÁNOS SZABÁLYOK 4.1. A HVU készítése, engedélyeztetése A Személyszállítási Szolgáltatási Központok (továbbiakban SZSZK) a MÁV-START Zrt. részéről/részére működtetett valamennyi felügyeletük alá tartozó szolgálati helyre külön HVU-t kötelesek készíteni, meghatározott tartalmi elemek figyelembe vételével. (A központ felügyeleti területén működő Menetjegyiroda az érintett szolgálati hely egyik önálló pénztáraként szabályozandó). A szolgálati helyen a HVU-ban a technológiai folyamatokban érintett MÁV Csoportok szervezeteit érintő jegyértékesítési, utazással kapcsolatos szolgáltatási előírásokat is szabályozni kell. A MÁV-csoporttal közösen végzett, un. kapcsolódási pontokra külön szabályozás vonatkozik, amelyet az érintett szervezet területi egységével közösen kell elkészíteni külön szabályozásban kiadott szempontrendszerek alapján. A kapcsolódási pontra vonatkozó leszabályozás a HVU mellékletét képezi. A HVU-t az 1. sz. mellékletben felsorolt szempontrendszer alapján és sorrendjében kell elkészíteni, és amely elem nincs az adott helyen, azt a sorrendet megtartva ki kell húzni (-- jellel jelölni). A 65. pontot kell felhasználni azokra, a jelen szabályozás megjelenése után, időközben kiadásra kerülő normatív utasításokban előírt helyi szabályozásra, amit HVU határkörbe utal. (Az a-b-c jelölést kell alkalmazni, folytatólagosan sorrend jelöléssel felvéve.) Az elkészített HVU-t az illetékes érdekképviseleti szervekkel véleményeztetnie kell. A HVU-t tájékoztatásul meg kell küldi a technológiai folyamatban érintett valamennyi szervezetnek, MÁV-csoport tagnak. Azokon a szolgálati helyeken, ahol több MÁV csoportba tartozó szervezet működik együtt, ott a közös ügyekben, az egyes MÁV csoportok közötti koordináló szerepet a Személyszállítási Szolgáltatási Központvezető, vagy az általa kijelölt munkavállaló köteles ellátni A HVU módosítása A módosításokat a HVU valamennyi példányán (az elektronikus változaton is) át kell vezetni, és elő kell jegyezni az Előjegyzés a HVU módosításairól részben. A módosítás jóváhagyása megegyezik a készítésre előírtakkal (a 4.3. pontban rögzítettek szerint) A HVU kezelése (általános szabály) A HVU, és az abban foglalt hosszú távú szabályozások így a menetrendi időszakokra, vagy menetrend-módosításokkal érvényes időadatok csak tájékoztató jellegűek, a konkrét, mindenkori érvényes időpontok (szolgálati és üzemidők) tekintetében a Kollektív Szerződés Helyi Függelékében (továbbiakban KSZ HF) előírt a mérvadó! A HVU-t minden változás alkalmával aktualizálni kell (ezért legalább évente egyszer a személyszállítási technológusnak felül kell vizsgálnia, ha addig nem volt szükség módosításra), de kisebb mérvű javítások (pl. elnevezés változása, vagy menetrend-módosítás miatti max. 30 perces időadat tolódás) összevonhatóak. Jelentős mérvű, vagy több területet érintő változás esetén új HVU-t kell készíteni! A központok (készítésre kijelölt szervezetek) székhelyállomására készített HVU-t központi iktatószámmal kell ellátni és jóváhagyásra fel kell terjeszteni a Technológiai Üzemeltetési Szervezet részére (az érintett szakterületek, Műszaki Üzemeltetési Szervezet felülvizsgálata után a Technológiai Üzemeltetési Szervezet vezetője hagyja jóvá). A HVU-t legalább egy, de a borítólapot (lásd 2. melléklet) eredeti aláírással, minimum négy példányban kell elküldeni (egy példány a Technológiánál marad, egy példány az Üzemirányító központé és két példányt kap vissza a központ). A többi szolgálati helyre érvényes HVU-t az SZSZK vezetője hagyja jóvá (az üzemeltetési /technológiai/ koordinátor felülvizsgálata alapján.) A jóváhagyott HVU másolható (vagy igény szerint az elküldött borítólapok száma növelhető), egy eredeti példányt a központvezető által megjelölt helyen levő gyűjteményben kell elhelyezni. A személyszállítási technológus feladata, hogy valamennyi szolgálati helyen rendelkezésre álljon kellő példányszámban és helyen az érvényes HVU (a lejártak pedig bevonásra kerüljenek). A szolgálati helyeken kinyomtatott HVU-kat sorszámozott dokumentumként kell nyilvántartani. A borítólapon (lásd 2. melléklet) meg kell jelölni, hogy a törzspéldány elektronikus változata hol található A HVU tartalmi elemeinek meghatározása A HVU-nak tartalmaznia kell a szolgálati hely tevékenységére, működésére vonatkozó adatokat és szabályozásokat, melyeket az

45 ÉRTESÍTŐ 45 érvényes utasítások alapján kell kialakítani a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A szolgálati helyekre (menetjegy-értékesítési pontokra) különkülön HVU-t kell készíteni, melynél az 1. sz. mellékletben felsoroltakat kell meghatározni. A HVU mellékletét képezi: a szolgálati hely torzított helyszínrajza (közlekedési utak és a dohányzásra kijelölt helyek bejelölésével) a HVU-ból vizsgázottak névsora (vagy ezt tartalmazó Oktatási napló helyére való utalást) az állomásra elkészített, elfogadott Kapcsolódási pontok leszabályozása állomási technológiák (forgalmi, személyszállítási, gépészeti) minden olyan kimutatás, adat, amely változása, változtatása rendszeres, menetrend módosításhoz kapcsolódó (pl. a pénztár vagy mosótelep üzemideje, feljelentkezési idő, szerelvény-átadás, stb.) A mellékletek elkészítésénél, felülvizsgálatánál és jóváhagyásánál is a fent megfogalmazottak szerint kell eljárni. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások Hálózat-hozzáférési Szerződés 5.2. Hatályon kívül helyezések 6/2009 (II. 20. MÁV-START Ért. 4.) MVH sz. (K- 3481/2008.) Személyszállítási Helyi Végrehajtási Utasítás elkészítésének szabályai és tartalmi elemei 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás a megjelenése napján lép hatályba. 7. MELLÉKLETEK 1 sz. Melléklet: HVU készítés szempont rendszere 2 sz. Melléklet: SZSZK székhely HVU borítólap-mintája Szórád Róbert s.k. mb. üzemeltetési vezérigazgató-helyettes

46 46 ÉRTESÍTŐ 1. sz. melléklet HVU KÉSZÍTÉS SZEMPONT RENDSZERE 1. A szolgálati hely díjszabási szempontból történő tevékenységének meghatározása Az utaskiszolgálás szempontjából a szolgálati hely korlátozott, korlátlan belföldi (helyi, belföldi közvetlen), nemzetközi forgalomra lehet megnyitva. (pl.: korlátlan belföldi és korlátozott nemzetközi forgalomra van megnyitva a szolgálati hely, amelyet a pénztárak felsorolásánál is kell jelölni) 2. A technológiai folyamatban érintett MÁV csoportok szervezeteinek felsorolása, kapcsolattartás 3. A szolgálati hely utas-kiszolgáló létesítményei és szolgáltatásai, utasforgalmi szempontból lényeges paraméterei, üzemeltetésre vonatkozó szabályozások Váróterem, WC, büfé, pénztár helyiségek, ruhatárak, jegy- és csomagmegőrző automaták (ügyfélszolgálat területén is) stb. felsorolása, szolgáltatási körének és minőségi különbségeinek (pl.: dohányzó, nem dohányzó, stb.) felsorolása. Elhelyezkedése, merről közelíthető meg, vágányokon való átjárással, vagy alul/felüljárón, mozgólépcsőn. Mozgáskorlátozottakat segítő berendezések (emelő, lift, lépcsőjáró, stb.), kerékpártárolók, P+R, B+R utazások kiszolgáló helyei. Az elsősegélynyújtásra figyelembe vehető eszközök helye, mennyisége, vagy utalás a szabályozás helyére. 4. A váróterem nyitvatartási ideje, a ruhatár (automata csomagmegőrző) nyitvatartási rendje, dohányzásra kijelölt hely meghatározása utazóközönségre, illetve a munkavállalókra vonatkozóan A létesítmények nyitvatartási idejét, kiszolgálási rendjét kell feltüntetni (tájékoztató jellegű, a pontos időpontok a KSZ HF-ben kerülnek rögzítésre). Szabályozni kell, hogy eltérő üzemeltetés esetén ki, hogyan, kit értesít, kinek a feladata a fűtés, világítás, zárás. A dohányzásra kijelölt helyeket a nem dohányzók védelméről szóló törvény január 1.-től hatályba lévő módosítása, a tűzvédelmi szabályok figyelembe vételével kell meghatározni. A dohányzást egyéb helyeken tiltó feliratok kihelyezésénél az ingatlan kezelőjével együttműködve kell eljárni. mind az utazóközönség, mind a munkavállalókra vonatkozóan. 5. Az adott szolgálati hely körzetébe tartozó intézmények önkormányzati és állami hivatalok A vonzáskörzetbe tartozó települések felsorolása mellett az önkormányzatok, rendőrség, tűzoltóság, mentő, ÁNTSZ adatait postai címet, elérhetőségét kell feltüntetni. 6. A körzeti értékesítő A vonzáskörzetben tevékenykedő(k), területileg illetékes szolgáltatás-értékesítőnek a címe, telefonszáma, valamint az egyéb kommunikációs lehetősége. 7. Az állomáson, a hozzá tartozó megállóhelyen az állomásnév tábla, térkép, fali menetrendek, hirdetmények kihelyezéséért és azok felügyeletéért felelős személyek vagy munkakörök meghatározása Szolgálati helyenként meg kell határozni a hirdetmények helyét. A hirdetmények elhelyezéséért, karbantartásáért felelős megnevezése is legyen rögzítve. (FI, PÜ, Ingatlan) (Hol, mennyi és milyen anyag kerül kihelyezésre.) Rögzíteni kell, hogy az észlelt hiányosságok megszüntetését kinek kell bejelenteni, az értesített hogyan rendelkezik az elhárításra, pótlásra. 8. Rendkívüli események kezelése, bejelentése Rendkívüli események esetén ki, kinek, mikor és hogyan (milyen úton) számol be, ad tájékoztatást (a kiadott MÁV-os szabályozásra is tekintettel). Itt kell az elsősegélynyújtás helyét kijelölni, és meghatározni a mentőláda anyag-ellátásának szabályait. (Az 55. pontban foglaltakkal összhangban) 9. Utasok könyve tárolási helye, bejegyzések kezelése Az Utasok könyvének hozzáférési helyére és idejére vonatkozó tájékoztatást, valamint az utasok által tett bejegyzések kezelésére vonatkozó helyi szabályozásokat kell itt rögzíteni. Továbbá meg kell jelölni, hogy hol működik személyes ügyfélszolgálati iroda. 10. A szakmai oktatás helyének meghatározása Oktatási és vizsgakörzet meghatározása, kijelölt oktatási helyszín megjelölése, ahova a szolgálati hely munkavállalóit vezényelni kell.

47 ÉRTESÍTŐ A szolgálati helyen, a szolgálati helyhez csatolt megállóhelyeken, illetve más intézmények területén működő pénztárak felsorolása. A szolgálati helyeken ide értve a szolgálati helyhez tartozó önálló elszámolásra berendezett és be nem rendezett megállóhelyeken (KM), intézmények területén lévő pénztárakat, egyéb pénztárakat segítő bázisokat kell felsorolni. (Valutapénztár, helyközpont, alközpont, utazási iroda stb.). 12. A személypénztárak felsorolása és nyitvatartási rendje A pénztárak számát, jellegét kell feltüntetni, továbbá itt kell utalni arra, hogy melyik a közbeváltó pénztár. A nyitvatartási rend a rendelkezésre állási időt jelenti.(a szolgálatok és munkaközi szünet pontos idejét, a KSZ HF tartalmazza) Rövidútoni, és ideiglenes pénztárátadások helyi szabályozása. 13. Utánfizetési pénztár száma, nyitvatartási rendje, rövidútoni átadások szabályozása Meg kell nevezni a készletgazda pénztárt, a kezelők létszámát, jogosultsági szintjét, a rövidútoni átadás módját. Vonatkésés miatti leszámolások esetén követendő eljárás (bejelentés, engedélyezés, nyilvántartás). A pénztárkezelő szolgálat szünetelése esetén a jegyvizsgálók leszámoltatására vonatkozó szabályok, illetve a szolgálat megszakítására vonatkozó teendők meghatározása (Eseménykönyvi jelentés, elszámolás) 14. Számadópénztárak felsorolása, számuk és tevékenységük, valamint a hivatalos óráik meghatározása Rövidútoni, és ideiglenes pénztárátadások helyi szabályozása. 15. Menetjegy értékesítés fajtájának (belföldi, nemzetközi), módjának (hagyományos, gépi) felsorolása, menetjegykiadó gépek, gyűjtőgépek, EPA, POS egyedi száma szerinti nyilvántartása Fel kell sorolni az egyedi számokat, illetve ki kell térni mindazokra a feladatokra, amelyre a zökkenőmentes munkavégzés érdekében szükség van. Külön-külön kell a jegykiadó rendszerekre vonatkozó helyi szabályozásokat kialakítani (lehet mellékletként is becsatolni). Fontos szabályozni mobiljegy kiadó géppel (MJG) rendelkező szolgálati helyeken: az utazószemélyzet feljelentkezésekor kitől, hol és milyen módon veheti át és adhatja vissza az MJG-t milyen módon történik az MJG gépet kiadó értesítése a szolgálatba vezényelt jegyvizsgálókról más állomáson történő leszámolás helye, módja verzió-váltás esetén követendő eljárás (vizsgáló főkalauzok esetében) műszaki problémák bejelentése elküldése, nyomon követése, nyilvántartása POS-terminálok típusa, száma, műszaki kapcsolattartó megnevezése (munkakör), sztornó-kártya és menedzserkártya őrzésének helye, használatára jogosultak megnevezése (munkakör). 16. Jegykiadó automata A jegykiadó automata elhelyezkedése, és a jegykiadó automatával kapcsolatos felügyelet, zavar-elhárítás, illetve a panaszok kezelése. 17. E-ticket kioszk Az e-ticket kioszk elhelyezése, jegyalap-tekercs ellátása, a kioszk működésével kapcsolatos felügyelet, zavar-elhárítás, illetve a panaszok kezelése. 18. Azon munkakörök megnevezése, amelyekben személyes információadásra kötelezettek a munkavállalók A személyes utastájékoztatásra (belföldi és nemzetközi) kötelezett munkakörök felsorolása helyszín és az üzemidő korlátozás megjelölésével. 19. Az Igazolások (útmegszakítás, késésigazolás stb.) kiadására, Jegyzőkönyvek felvételére kötelezettek meghatározása, felsorolása Az Igazolás kiadására, belföldi és nemzetközi menetdíj kalkuláció elszámolására kötelezettek felsorolása is szükséges, valamint az utasbaleset, poggyászkár esetén jegyzőkönyv felvételére kötelezettek. Az igazolás kiadásának feltételeiről a kijelölt személy egyeztet az üzemirányító-szolgálattal. A nemzetközi vonatok késése, illetve csatlakozás-mulasztása esetén követendő eljárást is itt kell szabályozni. A nap utolsó vonatának csatlakozás mulasztása esetén e témában figyelembe vehető szerződéses szálloda, hotel stb. megnevezése, elérhetősége, telefonszáma és esetleges egyéb információk rögzítése. 20. Kártérítési, visszatérítési igények, feláras vonatok késése esetén követendő eljárás, elszámolás A SZÜSZ-ben előírt feladatokat ki végzi, honnan és hogyan kap információt, kinek küld tájékoztatást, adatszolgáltatást? A pénztárhoz benyújtott Visszatérítési/Kártérítési igénybejelentő lap kezeléséhez kapcsolódó folyamat leírása

48 48 ÉRTESÍTŐ 21. A jegykiadás akadályoztatása esetén, a vonaton pótdíj nélküli elszámolásra vonatkozó utasítás adására jogosultak meghatározása Pótdíj nélküli elszámolásra vonatkozó utasítás adásra jogosultak lehetnek a pénztárvizsgálók, illetve az SZSZK vezető is átruházhatja jogkörét valamely, ellenőrzésre jogosult munkakört betöltő munkavállalóra. Rögzíteni kell, hogy a vonatszemélyzet és a területi személyszállítási főirányító értesítését ki végzi. 22. Elárusítható nyomtatvány (menetrend) árusításának szabályozása Munkakör megnevezése, pénztárszám felsorolása 23. Utasleadási lapok ellenőrzése, kezelése: Meg kell határozni, hogy a szolgálati helyen kinek a feladata a mobil jegykiadó gépen kiállított utasleadási lapok ellenőrzése, illetve a manuális úton kiállított utasleadási lapok rögzítése az ANDOK rendszerben. 24. Együttes elhelyezésre, mozgássérültek kocsijának, kerékpárszállító kocsi megrendelésére vonatkozó igények elfogadására jogosultak meghatározása Az intézkedésre és a végrehajtásra kötelezettek felsorolása szükséges. Ha a helyi szabályozás több munkakört érint, akkor a részfeladatokat meg kell határozni, illetve el kell határolni, a folyamat biztosítása érdekében. Fel kell tüntetni, hogy a szolgáltatást hol kell megrendelni (munkakör, telefonszám, munkaidő). Szabályozni kell, hogy a foglalások megjelölését, lezárását, ki-hogyan végzi. 25. A mozgáskorlátozottak utazását elősegítő rakodó berendezések meglétére, kezelésére, a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó teendők meghatározása, az azok végrehajtásáért felelős munkakörök megnevezése (tárolás, elhelyezés) Kerekes székes utasok utazásának segítésére kijelölt és meghirdetett szolgálati helyeken kell szabályozást készíteni. Pontosan meg kell határozni a technológiai utat. Meg kell jelölni, hogy az emelőszerkezetet ki kezeli (munkakör, munkaidő, stb.). Meg kell határozni a közreműködőket, el kell határolni a tevékenységeket, a ki-, beszállítás lebonyolítását, továbbá az emelő felügyeletével, bevizsgálásával, karbantartásával kapcsolatos feladatokat, felelősöket, a kocsikba épített berendezések esetében a kezelőkulcsok átadását. 26. Helyfoglalással, belföldi, nemzetközi helyközvetítéssel kapcsolatos feladatok, illetve tevékenységet ellátók felsorolása Azokon a szolgálati helyeken, ahol ilyen tevékenységet látnak el, ott a feladatot, üzemidőt, elérhetőséget kell rögzíteni, illetve az alközponthoz kapcsolódó ténykedéseket! Ki kell térni a meghibásodás esetén követendő eljárásra. Meg kell határozni a helyközvetítést igénybe vevő szolgálati helyeken a közvetítő állomások elérhetőségét és üzemidejét. Szintén szabályozni kell a fakultatív (jelenleg csak budapesti fejpályaudvaron a nemzetközi vonatoknál) helyfoglaláshoz kapcsolódó tevékenységet, táblázást, megjelölést, kiírást, az ellátók megnevezését, működési idejét, körét. 27. A ruhatári tevékenység Amennyiben több munkakört érint a helyi szabályozás, akkor részletesebben kell utalni a feladatokra. 28. Pénztárak pénzszekrényei és jegyszekrényei elhelyezésük, valamint másodkulcsok, gépkulcsok és belépési kódok kezelése Az értékőrzés szempontjait figyelembe véve kell a helyi szabályozást elkészíteni. Ebben az esetben nem a pénztár jellege dönt, hanem az, hogy pénzőrzésre kötelezett-e vagy sem. Amennyiben a közvetett beszolgáltatás egyik alanya nem kezel pénztárt, más munkakört tölt be, részére is kell pénzőrzéshez személyre szóló berendezést biztosítani. Ha közbeváltó pénztár működik a szolgálati helyen, annak az értékőrző berendezéseinek meglétére, elhelyezésére is utalni kell. Az ellenőrzésre kötelezett által őrzött másodkulcsok vagy gépkulcsok, belépési kódok, digitális széfvésznyitó őrzésének helye, adminisztrációs feladatok meghatározása Pl.: az ellenőrző azonosító kulcsok őrzése, illetve az MJG-ben a jegyvizsgálók személyi kódjának őrzése az utánfizetési pénztárban, azok felbontására, újra lezárására és további őrzésére vonatkozó szabályok meghatározása. A VMAEF menetjegy kiadó gépekhez tartozó ellenőrző azonosító kulcs őrzésének módját is itt kell meghatározni A holland pultok értékmegőrző berendezései esetén azok használatára, illetve a napközbeni értékőrzésre is ki kell térni. Szabályozni kell azt is, hogy a pénztárellenőr távolléte esetén a másodkulcsok, főnöki kulcs, vésznyitó, belépési kódok, hol kerülnek elhelyezésre, ki milyen feltételek mellett jogosult azok kezelésére. Különleges értékőrzők használata esetén, külön ide vonatkozó szabályozást kell készíteni. 29. A pénztárakra vonatkozó óvintézkedések Fel kell sorolni a védelem célját szolgáló technikai eszközöket és azok használatára, kipróbálására, karbantartására vonatkozó szabályokat. Meg kell határozni a tűz-, betörés, stb. esetén követendő helyi szabályozásokat, vagy ha ez külön rendelkezésben készül, akkor hivatkozni kell rá, hogy hol található (pl..sz. mellékletben). Szabályozni kell a telefonszámokat is tartalmazó értesítési rendet, melyet a pénztárban külön, belső hirdetményként ki kell függeszteni. Szabályozni kell a védelmi berendezések helye, típusa szerint bontva működésével, ellenőrzésével, zavar-elhárítással és bejelentéssel kapcsolatos feladatokat és a Kezelési szabályzat elérhetőségét is.

49 ÉRTESÍTŐ A személypénztárba belépésre, tartózkodásra jogosultak meghatározása A helyi ellenőrzésre kötelezettek, illetve az pénztárvizsgálók névsorát is ki kell függeszteni, valamint fel kell sorolni a karbantartó, takarító, üzemeltető egységek (pl. DATA-PRESS), MIR felelős megbízott nevét is stb. Itt kell utalni a pénzszállító szervezet munkavállalójára is. 31. A személypénztárakban őrzött készpénz és értékek őrzése Az értékek szolgálat közbeni és szolgálaton kívüli őrzésére utalni kell, tekintet nélkül arra, hogy az érték nagysága miatt más szervezet őrzi-e a helyiséget. Amennyiben az adott szolgálati helyen személyes átadás nélkül végzik a közvetett beszolgáltatást, pl. pénzláda, bedobó nyílású páncélszekrény esetén a bizottsági bontás felvételeit biztosítani kell, a lebonyolítás szabályozásával. 32. KM-es pénztárak jegyellátása A KM-es pénztárak jegyellátásának helyi szabályai. Különös tekintettel a vételezés, leszámolás módjára, esetleges közvetítő személy bevonására, az értékek átadására átvételére vonatkozóan. 33. Kezelési nyomtatvány-ellátás A kezelési nyomtatványok megrendelése, és a pénztárkezelők ellátásának szabályozása. 34. Bélyegzők megrendelése, őrzése Felelős munkakör meghatározása, bélyegzők őrzésének helye, a hozzákapcsolódó nyilvántartások vezetése Itt minden terület tehát nem csak a pénztári bélyegző kezelését szabályozni kell! 35. Megrendelések nyilvántartási kötelezettsége, teljesített megrendelések átvétele A Megrendelő levelek átvételére, iktatására, továbbítására vonatkozó szabályozás. A kiérkezett értékcikkek, csomagok ellenőrzésre kötelezetthez történő eljuttatásának, átvételének, kiadásának szabályozása. 36. A pénztárak Nyugtával, Egyszerűsített adattartalmú számlával, számlával történő ellátásának, pénztárosok közötti átadásának szabályai, betelt számla tömbök őrzése Meg kell határozni a vételezés, a pénztárak felé való átadás folyamatát, a készletnyilvántartás és a felhasználás vezetésére vonatkozó szabályozás figyelembevételével. Szabályozni kell a számlanyomtatványok visszavételének módját, az irattárazás helyét. 37. Menetjegyek, szigorúan elszámolandók készletben tartása Meg kell meghatározni, hogy milyen fajta jegyeket, illetve szigorúan elszámolandó nyomtatványokat tarthatnak a pénztárak a készletben (belföldi, nemzetközi, utánfizetési, számadó- és jegypénztár, valamint számadópénztárra lebontva.). A tényleges fogyásnak megfelelően az utasításban előírtak figyelembe vételével. 38. Más állomás létszámába tartozó vonatkísérő személyzet leszámoltatása, előjegyzési kötelezettség A vonatkísérő személyzet más állomáson történő leszámolásához az adminisztrációs feladatokat pontosan le kell szabályozni, különös tekintettel arra, ha csak egy pénztár készletében van Bevételi pénztárbizonylat. (A leszámoláshoz a Technológiai Üzemeltetési Szervezet engedélye szükséges.) 39. A személypénztárak egyes tevékenységének meghatározása Kezelőpénztári Egyéb bevételek/kiadások el- és leszámolásának, Kezelőpénztári kifizetések szabályozása. 40. Pénztári beszolgáltatások szabályozása Szabályozni kell a helyi adottságok figyelembevételével a beszolgáltatás módját, fajtáját, folyamatát. Nem fogadható el a P.5. sz. utasításra való hivatkozás! Meg kell határozni a beszolgáltatás (beszállítás) rendjét azokra a szolgálati helyekre vonatkozóan ahol a készpénz beszolgáltatás sem közvetlenül, sem követetten nem valósulhat meg, ezért a kezelő pénztár a beszállítást közvetlenül végzi. (Pl. nyújtott nappalos munkarendben történő foglalkoztatás esetén) Ebben az esetben a pénztárkezelőnek a beszállításra kijelölt időpont előtt meg kell állapítania saját beszolgáltatandó összegét, melyet a vonatkozó előírásoknak megfelelően be kell csomagolnia, a szükséges értékszállító nyomtatványokat ki kell töltenie, és a csomagot át kell adnia az azonosítás után a G4 munkavállalójának. A pénztárkezelőnek a készpénzbeszállítás után keletkezett bevételekből a szolgálat végén meg kell állapítani a beszolgáltatandó összeget az előírásoknak megfelelően. Ha közös értékőrző, vagy bedobó nyílásos berendezés áll rendelkezésre, a 31. pont szerint kell eljárni, bizottsági bontást kell alkalmazni! (Amennyiben egy szolgálati helyen valamennyi pénztár számadó- és jegypénztáros, nem kell a beszolgáltatást szabályozni.) A különleges beszolgáltatási eseteket részletesen kell szabályozni.

50 50 ÉRTESÍTŐ 41. Értékpapír beszállítás szabályozása Az értékpapírok átadásának módját és a továbbításban résztvevő munkaköröket pontosan rögzíteni kell. A beszállítási számcsoportok esetleges pénztárankénti felosztását is itt kell rögzíteni (több számadópénztár esetén). Számadópénztár fordulószolgálata esetén a kezelőpénztárak által történő értékpapír beszállítást is szabályozni kell (a 40. ponttal összhangban). 42. Készpénzbeszállítás szabályozása Pénzszállító szervezet, és a MÁV-START os kapcsolattartó megnevezése. Szabályozni kell a munkanapokon, hétvégén történő beszállítást, ha az eltérő időpontban, más pénztárhelyiségből, vagy nem a számadópénztár által történik. Meg kell határozni a készpénz beszállítás folyamatát kezelőpénztárak nyújtott nappalos munkarendben történő foglalkoztatása esetén. Ki kell térni a helyi sajátosságokra (pl.: értékszállító lista eljuttatása a pénztárba, a pénzátadás helye vis major esetén, ha nem tud megjelenni pénzszállító szervezet, ki-hogyan-kit értesít, milyen szolgálati helyre/ről történik a beszállítás. Mi a teendő, vagy kitől kell rendelkezést kérni vis maior esetén. Postai beszállítás esetén a kísérők (munkakör) megjelölése, stb. (Nem fogadható el csak a P. 5. utasítás pontjára történő hivatkozás.) 43. A pénztári hiánylatok kezelése, nyilvántartása, rendezése a hiánylatok összegének behajtatása, intézkedés a bekövetelés megindítására. A pénztár kijelölése és a végzendő munka szabályozása Meg kell határozni, hogy az ellenőrzésre kötelezettől milyen módon kerül a hiánylat a nyilvántartásra kötelezett számadópénztárhoz, illetve szabályozni kell több számadópénztár esetén azok feladatait a hiánylat rendezése céljából. 44. A pénztárkezelők vezénylése, zárlat készítések idejének kijelölése A pénztárt kezelő munkavállalók vezénylésének helye, vezénylést végző munkavállaló munkaköre. A helyi sajátosságok figyelembe vételével szabályozni kell, hogy a vezénylői programot ki kezeli, ki a helyettese, a vezénylésről és az abban bekövetkező valamennyi változásról mikor, milyen módon értesül az ellenőrzésre kötelezett és a területileg illetékes pénztárvizsgáló. Meg kell határozni a zárlatkészítés időpontjának kijelöléséért felelős munkakört. 45. Egyeztetett pénztári anyagok őrzési helye Irattározás helyének meghatározása, szabályozni kell, hogy a számadópénztártól hová kerülnek a pénztári anyagok megőrzésre. 46. Talált tárgyak kezelésének szabályozása A talált tárgyak kezelésének, az esetleges helyi megsemmisítéseknek, illetve továbbításának, átadásának szabályozása. Felelős munkakör meghatározása. 47. Utastájékoztatás, információs tevékenység helyi sajátosságai Utastájékoztató szövegkönyvek elkészítése és jóváhagyásra történő felterjesztése. Felvilágosítás, információs szolgálat, együttes elhelyezés biztosítása. Szerelvények belső (IC) és külső iránytáblázására vonatkozó szabályozás. Munkakörökre lebontva kell a feladatokat részletezni. 48. Személyszállítási ügyeletesi tevékenység Azokon a szolgálati helyeken, ahol személyszállítási ügyeletes tevékenykedik, ott rögzíteni kell a munkavégzés helyét, elérhetőségét, munkarendjét, a főbb feladatokat, a kapcsolat-rendszerét, felügyeleti területét és hatáskörét. 49. Utazószemélyzettel kapcsolatos feladatok szabályozása Vezénylet helyének meghatározása. Az ott szolgálatot teljesítők munkakörének megnevezése, elérhetőség megadása. Utazószemélyzeti munkavégzéssel kapcsolatban rögzíteni kell (telep- és forduló-állomásokon): vezényléssel foglalkozó munkavállalók szolgálati helyét, elérhetőségét, az iroda elhelyezkedését az állomáson, vezénylői program meglétét (vagy helyét), kezelőjét vonatkísérők részére kijelölt várakozó helyiségek helyét (munkaközi szünet, hideg-meleg környezetben végzett munka utáni pihenőidő eltöltésének idejére) ha a más telepállomás munkavállalóknak külön helyiségük van, akkor annak megközelíthetőségét, elérhetőségét (ha van telefon) is a munkavállalók szolgálatra jelentkezésével kapcsolatos teendőket, a szolgálat további végzésének akadályoztatása esetén követendő szabályokat MJG-gépek, mobiltelefonok, kézibeszélők tárolási, töltési helyének kijelölését, az átadás-átvétel lebonyolítását, dokumentálását, külön a folyamatos és a szolgálat-megszakításos foglalkoztatásra vonatkozóan Jegyvizsgálók leszámolásra vonatkozó előírást, külön kitérve a személypénztári szolgálat szünetelésére Parancskönyv, Eseménykönyv helyét, a jelentések kezelésére vonatkozó szabályokat (az pontokban történő szabályozás is elfogadott) a szolgálati hely személyzete részére vonatkozó kapcsolódási pontok gyűjteményének helyét (érintett személyzet hozzáférése biztosított legyen), karbantartásáért valamint a szolgálati hely szabályozásának változása esetén az érintett telepállomások értesítéséért felelős megjelölését.

51 ÉRTESÍTŐ 51 Meg kell határozni a szerelvény átadásával-átvételével kapcsolatos feladatokat az 51. pontban leírtak figyelembe vételével (különös tekintettel műszaki dolgozó hiánya esetén), valamint: a kocsi, kocsitartozék hiányára takarítás elismerése, a feltárt hiányosságról szóló jelentésre tűzoltó készülék hiánya esetén követendő eljárásra. (kinek közölje ezeket a személyzet, ki ismeri el azt, illetve tesz intézkedést az elhárítására) külön kitérve a saját és az idegen személyzet feladatára un. V-bárcák, illetve a nemzetközi vonatokon használt X minta jelentőlapjának nyilvántartására, átadására felfektetett nyilvántartás helyét, a kezelésére vonatkozó leszabályozást (figyelemmel az 51. pontban előírtakra) utas sérelmére elkövetett lopás, utasbaleset, poggyászkár esetére szükséges nyomtatványok tárolási helyét, felvételének módját, valamint az állomásra vonatkozó szelvényeinek kezelésével, továbbításával megbízottak kijelölését talált tárgyak esetén követendő eljárást (saját, illetve idegen személyzetre lebontva) iránytáblák kezelését, felvételét, ennek dokumentálását szolgálatra jelentkezés helyét, külön szabályozva a vezénylői szolgálat szünetelése esetén. A szerelvények átadás/átvételével a V bárcák és X minták, Hibanaplók kezelésével kapcsolatos szabályozást az 51 pont tartalmazza. 50. Műszaki személyzet munkavégzéssel kapcsolatban rögzíteni kell A kocsivizsgálati, a járműműszaki és a vontatáshoz kapcsolódó feladatokat ellátók helyét, elérhetőségét, elhelyezkedését a szolgálati helyen, egy szolgálatban levők létszámát (több fő esetén tevékenységeik elhatárolását) a vezénylői programot ki kezeli (ki a helyettese), és a vezénylésről és az abban bekövetkező valamennyi változásról mikor és milyen módon értesülnek munkakörönként a szolgálat végzését, a szolgálat átadását-átvételét, annak feltételét, szolgálatképes állapot ellenőrzését műszaki dolgozók által vezetendő dokumentumok (SZVÖRNET, TISZTELL szoftver) felsorolását és tárolási helyét (a technológiákban meghatározottak szerint, a vezetésért felelős személy kijelölésével) motorkocsi üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat Kocsisérülések kezelését, (a rendőrségi feljelentések megtétele, határozatok tárolása, ilyen jellegű javítások megrendelése, garanciális jellegű hibák jegyzőkönyvezése, vonali megállapításokra történő intézkedés, jelentési kötelezettség meghatározásával, felelős kijelölésével) járművek javításba adásának, átvételének szabályozását (a felelős kijelölésével, a járművek mozgásának, tájékoztatási és informálási kötelezettség adásának meghatározásával) tisztítási tevékenység szabályozását (tisztítási terv készítésére, módosítására kijelölt munkakör meghatározása, dokumentumok vezetése, emellett a megrendelési hatáskör, a szükséges belső üzemi mozgások megrendelése, nyilvántartás, rendkívüli tisztítások átvétele, informálási kötelezettség megszabása) tisztítási átvételt végző munkaköröket, a tisztítások átvételét végzők munkáját, azon belül a dokumetumok (megrendelés, átvétel stb.) kezelését, a tisztítást végző vállalkozók értesítésének módját a tisztításra használt vágányokat, kiemelve az időszakos tisztítások (annak fajtáit) helyét, a rendkívüli tisztítások megrendelését (ki és hogyan rendeli meg), átvételételét. Külső és nagymértékű vagy obszcén kifejezéseket tartalmazó belső graffiti észlelése esetén a megrendelés folyamatát, a tisztítási helyre történő beállítást, a vagyonvédelmi bejelentést és az eltávolítást követő átvétellel kapcsolatos teendőket és a felelős személyeket a vezetőállások időszakos tisztítása alatt jelen lévő (a tisztítási munkát felügyelő) START-os munkavállaló tevékenységét, a vezetőállás lezárásával kapcsolatos teendőket mosóberendezések üzemeltetését, Kezelési Szabályzatának számát, kivonatát (fontosabb előírásait), a mosóberendezések mellé a tisztítópontokat és azok műszaki leírását (stb.) is fel kell venni az előfűtési és előhűtési és energián tartási tervek készítését, szolgálat-képes állapot vizsgálata kinek, mikor feladata a vezetendő dokumentumok mellett a kezelendő informatikai rendszereket is fel kell sorolni (pl. SZVÖRNET, TISZTELL ). a kamerafelvételek kezelése (kiolvasás kérése, kiolvasó személyek) kérdését is itt kell szabályozni. A szerelvények átadás/átvételével, a V bárcák és X minták, Hibanaplók kezelésével kapcsolatos szabályozást az 51. pont tartalmazza. 51. Szerelvény átadás átvétel, a szerelvények őrzése, vagyonvédelem A Szerelvény átadás-átvétel szabályozása utasításban előírtakra figyelemmel el kell készíteni a szerelvény átadások technológiáját a Gy.2-184/2011. sz. rendelkezés figyelembe vételével. Szabályozni kell: vonatkísérő személyzetváltásakor (amikor nincs kocsivizsgáló az adott állomáson), a vonat (szerelvény) napi két órát meghaladó, vagy tároló-vágányra leállításakor, illetve ezek visszavételekor, más társaságnak (karbantartás, tisztítás) át- és visszaadásakor, a szerelvény egy napot meghaladó távolléte után honállomására érkezésekor, a Hibanaplók ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. Meg kell határozni: mely vonatnál mikor kiknek kell részt venniük az átadásban; mi az eljárás és kinek kit kell értesíteni vonatkéséskor, illetve emiatt a személyes átadás elmaradásakor;

52 52 ÉRTESÍTŐ a hiányosságokat hol és hogyan kell jelezni, kinek kell jelenteni (utazó, kocsivizsgáló, START-os és pályavasúti személyzetnek /ha kocsi-kisorozás is szükséges/); a vonatkísérők menetközbeni szerelvény-ellenőrzésekor feltárt hiányosságra vonatkozó jelentési kötelezettséget, a Bejelentő lap kezelését (leadási helyét, vonalanként telepállomásra lebontva kell szabályozni) kocsivizsgálóknál: a Bejelentő lapok leadásával, honállomásra küldésével a hiányosságok elhárításával, ezek bejelentésével kapcsolatos feladatait kell pontosítani. technológusok feladataként: központban ki rendeli meg, hol lesz az üres nyomtatványok gyűjtőhelye, a Hibanaplók elhelyezése, betelt cseréje, pótlása, az új könyvben a meglévő hiányosságok átvezetése, kapcsolószekrényben elhelyezett leltárjegyzékek kezelése: kinek a feladata a honállomáson (illetve pótlása a forduló-, tároló állomáson); kinek és milyen feladata van az eltulajdonítások megakadályozásában tároló vágányra történő kiállításkor (ajtók, ablakok be-, lezárása, őr-útvonal tartása) Ki kell térni arra, hogy a szolgálati helyen van-e őrzéssel kapcsolatos szerződés érvényben, ha igen, akkor azzal megbízott szervezet megnevezését, értesítés módját, lehetőségét, szerelvény felügyelettel kapcsolatos főbb feladatát, a megállapításaikat kinek jelentsék, a hiányosságokat hogyan jelezzék, valamint az őr-utasítás helyét rögzítsék. Szabályozni kell a V bárcák kocsivizsgálók részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat. Itt kell rögzíteni a speciális védelmi berendezések meglétét, hozzákapcsolódó kezelési szabályzatot (kivonatát, számát), vasútőr közreműködését, (felállítási helyét, őri-utasítás számát). Ez a szabályozás is kezelhető mellékletként, de ebben az esetben utalni kell, hogy hol található meg, milyen jóváhagyási számmal. 52. A MÁV-START Zrt-nek bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel okozott károk érvényesítésének rendje Szabályozni kell a MÁV-START Zrt-nek bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel okozott károk érvényesítésével kapcsolatos feladatokat ellátó személyek tevékenységet, meg kell határozni az őket helyettesítő személy(eke)t, valamint a szolgálati helyek által az SZSZK vezető, illetve az Ügygazda felé megteendő intézkedéseket. (pl. esemény bejelentése, iratok felterjesztése, a vonatkozó normatív utasítás szerint) Rögzíteni kell a HVU-ban az illetékes Rendőrkapitányság címét is (elfogadott az 5. pontra utalással). 53. Járműgazdálkodás A normatív utasítás a szerelvényforduló biztosítását (4.3.1 pont), a rendelkezésre álló állomány figyelemmel kísérését (4.5.3 pont) és a létszám-felvételt (4.7.2 és pontok) utalja HVU-ba történő szabályozásra. 54. Határforgalom Azokon az állomásokon, ahol határforgalmi tevékenység folyik, ott a feladatot ellátókat kell munkakörönként feltüntetni (elérhetőségükkel), és szabályozni kell, hogy milyen ténykedést végeznek, kinek-milyen gyakorisággal és mit jelentenek, milyen nyilvántartást és programot használnak, hogyan kinek történik az adatszolgáltatás. 55. Személyszállítási főirányítóval való kapcsolattartás Kapcsolattartó munkakör megnevezése, telefonszámmal. Meg kell határozni, hogy a különböző esetekben melyik munkakört betöltő munkavállaló az illetékes a főirányító tájékoztatására, a kapcsolattartásra. (pl.: utazószemélyzet-gazdálkodó, vezénylő tiszt, vezénylő, vezényelt munkavállaló, akadályoztatása esetén, a feláras vonatok visszatérítésnél, jegykiadás akadályánál, igazolás kiállításnál pénztárellenőr, személypénztáros, helyi, üzemi tolatás megrendelésénél műszaki kocsiirányító, stb.). A jelentés végrehajtásának módját is szabályozni kell. A jelentést kell tenni: a bekövetkezett rendkívüli eseményekről, létesítményt, helyiséget, kocsikat és motorkocsikat ért külső behatásokról, utast ért bármilyen jellegű dologról (rosszullét, atrocitás, stb.) jelentős időjárás-változásról, téli forgalom esetén az aktuális helyzetről, esetlegesen előforduló autóbuszos közlekedésről (viszonylat, darabszám, utas-létszám), nagyobb csoportos utazásokról feláras vonatoknál a pótdíj visszafizetésére feljogosító eset bekövetkezéséről, és az ismert darabszámáról, mennyiségéről aktuális kocsi- és motorkocsi helyzetről, utalásokról tisztítási és vonat-átvételi problémákról szolgálatba jelentkezési, vagy szolgálat közbeni akadályoztatásról a napi jelentésekhez szükséges adatokat, és a kiadott feladatok végrehajtásáról vonatok csatlakozásra várásáról és operatív intézkedést igénylő bármilyen eseményről a jegykiadó gépek és a bankkártya leolvasó meghibásodásáról, stb.

53 ÉRTESÍTŐ Utasításgyűjtemény helye, karbantartása Meg kell határozni a gyűjtemény helyét, fel kell sorolni a gyűjteménybe tartozó utasításokat, meg kell nevezni a napra kész állapotért felelős munkakört. A korábbi 8. pontból átkerülve, itt kell a belföldi és nemzetközi díjszabások tárolási helyét, az utazóközönség részére történő betekintési lehetőség biztosítását szabályozni. Meg kell határozni pontosan az őrzési helyét, pl., pénztárellenőri iroda, pénztár, forgalmi iroda stb., továbbá azt, hogy folyamatosan, vagy hivatali időben tekinthető meg. (A hivatali, illetve nyitvatartási időt ki kell függeszteni.) 57. Parancskönyv Parancskönyv(-ek) helye, a rendelkezések eljutásának útja a Parancskönyvbe kerüléséig. 58. Eseménykönyv (Eseményjelentő lap) Eseménykönyv(-ek), Eseményjelentő lapok helye, az eseménykönyvi bejegyzés intézése, eljutásának útja a szolgálati felsőbbséghez. 59. Az állomási helyszínrajzon, a felvételi épület alaprajzán fel kell tüntetni az utasok által használható területeket, közlekedési útvonalakat Torzított helyszínrajzon, a személyszállításhoz kapcsolódó főbb objektumokat kell feltüntetni, valamint a közlekedési utakat, ideértve a mobilemelőkét is. 60. Postakezelés Szolgálati levelezés eljutási útja a MÁV Zrt. belsőlevelezést végző szervezetéhez/től. A levélkezelés helyi szabályozása, iktatás, belső iratkezelési rend meghatározása, továbbá az irattárazás helye. 61. Szolgálatra jelentkezés formája, helye, munkahelyről történő eltávozás szabályai Meg kell határozni valamennyi munkakörre a szolgálatra jelentkezés formáját, helyét, a Jelentkezési és Eltávozási könyvek helyét. Meg kell határozni a szolgálatba jelentkezéskor tartott alkoholszondás nyilvántartás helyét. 62. Helyettesítési rend meghatározása Valamennyi munkakör esetén (SZSZK törzs, pénztárkezelő, ellenőrzésre kötelezett) meg kell határozni a helyettesítési rendet. A Munkaköri leírásban is ki kell jelölni, hogy az érintett munkavállaló mely munkakört, mely munkavállalót köteles helyettesíteni. 63. Ellenőrzések meghatározása. Az ellenőrzésre kötelezett munkavállalók tevékenységének szabályozása. Ellenőrzési ütemterv készítése Szabályozni kell a pénztárak ellenőrzésének végzését a helyi adottságok figyelembevételével. Ellenőrzésre kötelezett munkavállalók ellenőrzési területének, az ellenőrzések gyakoriságának meghatározása. (technológiai, SZVÖR szerinti közlekedés, táblázás megléte, IC vonatokon újság megléte, vonatok kiszerelésének megléte, állomási hirdetmények állapota, megléte stb.) Az ellenőrzés területére, annak helyi sajátosságaira, az ellenőrzés sűrűségére és témáira mindenképpen ki kell térni. A szabályozást a 3/2008 (MÁV-START Ért. 3.) Ellenőrzési utasítás figyelembe vételével kell készíteni. 64. Sztrájk Sztrájk esetén szabályozni kell a nem sztrájkoló munkavállalók teendőit. Ki kell térni az utas tájékoztatásnak, a menetdíj visszatérítéshez kapcsolódó igazolások kiadásának, az utasok pótdíj nélküli elszámolására vonatkozó utasítás jegyvizsgálókhoz történő eljuttatásának módjára. Rögzíteni kell, hogy hol (és milyen telefonszámon) érhető el a sztrájk-ügyeletes (mi a felállítási helye ), milyen nyilvántartást kell vezetnie? 65. A felsoroltakon kívül minden olyan tevékenység, amely a személyszállításhoz kapcsolódik és a helyi sajátosságaik miatt a leszabályozás indokolt, illetve szükséges Amennyiben az előzőekben a nemzetközi forgalom lebonyolítására nem tértek ki, akkor ebben a pontban kell az ide vonatkozó szabályokra kitérni. A témaköröket az a-b-c emelkedő sorszámozásával kell elkülöníteni és jelezni! (pl.: 65/a. Vágányzárak koordinálása 65/b.

54 54 ÉRTESÍTŐ 2. sz. melléklet MÁV-START Személyszállító Zrt. Személyszállítási Szolgáltatási Központ (megnevezése) KÖZPONTI SZÉKHELY ÁLLOMÁS HVU BORÍTÓ-MINTÁJA SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI HELYI VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS (szolgálati hely neve) Érvényes: Készítette: Felülvizsgálta:.. SZSZK vezető Véleményezte:... Érdekképviseleti szervek terület-felügyeleti szakértő Jóváhagyta:... Szórád Róbert mb. üzemeltetési vezérigazgató-helyettes

55 ÉRTESÍTŐ 55 Egyéb közlemények A 7/2011. sz. MÁV-START Értesítő megjelenését követően kiadásra került díjszabási rendelkezések 82/2011. sz. díjszabási rendelkezés a január 1-től érvényes SCIC RPT Eurail díjszabás hatályba léptetéséről 83/2012. sz. díjszabási rendelkezés a január 1-től hatályos SCIC RPT InterRail díjszabás kiadásáról 84/2012. sz. díjszabási rendelkezés egyes díjszabási rendelkezések hatályon kívül helyezéséről 85/2011. sz. díjszabási rendelkezés a december 11-től hatályos Különleges határozmányok Magyarország és Németország közötti forgalomban díjszabás kiadásáról 86/2011. sz. díjszabási rendelkezés a 106/2010. sz. ÜVH díjszabási rendelkezés (Kerékpárszállítás) 2.sz. módosításáról 87/2011. sz. díjszabási rendelkezés a 2011/2012 menetrendi időszakra kiadott elárusítható közforgalmú menetrendkönyv értékesítésének szabályozásáról 88/2011. sz. díjszabási rendelkezés a feláras vonatok belföldön történő igénybevételének szabályozásáról a 2011/2012. évi menetrendi időszakra 89/2011. sz. díjszabási rendelkezés a MÁV-START Zrt. által az utazóközönség részére biztosított üzletpolitikai kedvezmények szabályozásáról 3.sz. módosítása 90/2011. sz. díjszabási rendelkezés SCIC NRT díjszabás kiadásáról december 11-től 91/2011. sz. díjszabási rendelkezés a december 11-től hatályos Különleges Nemzetközi Szállítási Feltételek az éjszakai vonatokban történő utazásra (SCICV-NT) díjszabás kiadásáról 92/2011. sz. díjszabási rendelkezés menetdíjtáblázatok kiadásáról 93/2011. sz. díjszabási rendelkezés jegyvizsgálói segédanyag (IR, Eurail) 94/2011. sz. díjszabási rendelkezés a City-Star díjszabásról 95/2011. sz. díjszabási rendelkezés az UIC elektronikus adatbázis kivonatáról frekventált viszonylatokra 96/2011. sz. díjszabási rendelkezés a MÁV-START Zrt. által kibocsátott új vasúti utazási igazolvány bevezetéséről 97/2011. sz. díjszabási rendelkezés a vasúti személyszállítás általános feltételei a nemzetközi forgalomban (GCC- CIV/PRR) hatályba léptetése 98/2011. sz. díjszabási rendelkezés a Kelet Nyugat díjszabás hatályba léptetése december 11-től 99/2011. sz. díjszabási rendelkezés a két- és többoldalú megállapodások gyűjteménye a nemzetközi vasúti utazási kedvezményekről 100/2011. sz. díjszabási rendelkezés a menetrendváltozáshoz kapcsolódó díjszabási változásokról 101/2011. sz. díjszabási rendelkezés az UIC elektronikus adatbázis kivonata frekventált viszonylatokra 102/2011. sz. díjszabási rendelkezés a City-Star díjszabás 1.sz. módosításáról 103/2011. sz. díjszabási rendelkezés a vasúti személyszállítás általános feltételei a nemzetközi forgalomban (GCC- CIV/PRR) 1.sz. módosításáról 104/2011. sz. díjszabási rendelkezés a feláras vonatok belföldön történő igénybevételének szabályozása a 2011/2012. évi menetrendi időszakra 1.sz. módosításáról 105/2011. sz. díjszabási rendelkezés a BALATON VOLÁN Zrt. jegyeinek értékesítése Veszprém állomáson 1.sz. módosításáról 106/2011. sz. díjszabási rendelkezés a SZABOLCS VOLÁN Zrt. jegyeinek értékesítése Nyíregyháza állomáson december 1-jétől 2.sz. módosításáról 107/2011. sz. díjszabási rendelkezés a január 1-jétől érvényes díjszabási változásokról 108/2011. sz. díjszabási rendelkezés Vasúti Menetdíjtáblázatok I. Kötet Belföld hatályba léptetése január 1-jétől 109/2011. sz. díjszabási rendelkezés a két- és többoldalú megállapodások gyűjteménye a nemzetközi vasúti utazási kedvezmények 1.sz. módosításáról 1/2012. sz. díjszabási rendelkezés a Tisza-volán jegyértékesítés 1.sz. módosításáról 2/2012. sz. díjszabási rendelkezés a BAKONY VOLÁN Zrt. jegyeinek értékesítése Várpalota és Pápa állomáson 1.sz. módosításáról 3/2012. sz. díjszabási rendelkezés a évi velencei karneválra közlekedő különvonat értékesítéséről 4/2012. sz. díjszabási rendelkezés a január 1-jétől érvényes díjszabási változások 1.sz. módosításáról 5/2012 sz. díjszabási rendelkezés a Különleges határozmányok Magyarország és Németország közötti forgalomban díjszabás 1.sz. módosításáról 6/2012. sz. díjszabási rendelkezés az Atlasz biztosítási kötvény értékesítéséről 7/2012. sz. díjszabási rendelkezés a MÁV-START Zrt. által kibocsátott új vasúti utazási igazolvány bevezetésének 1.sz. módosításáról 8/2012. sz. díjszabási rendelkezés az üzletpolitikai kedvezmények 4.sz. módosításáról 9/2012. sz. díjszabási rendelkezés az új GySEV ideiglenes vasúti utazási igazolvány bevezetéséről 10/2012. sz. díjszabási rendelkezés a vasutas munkavállalók, nyugdíjasok és arcképes igazolvánnyal vagy új típusú vasutas utazási igazolvánnyal rendelkező családtagjaik helyre szóló háló-, illetve fekvőhely kedvezményének szabályozásáról Elveszett utazási okmányok A 7/2011. sz. MÁV-START Értesítő megjelenését követően utasaink az alábbi START Klub kártyák eltűnését jelezték. Név Lengyel Tibor Kiss Andrea Szrnka Árpád Szlavonics Zsuzsanna Kiss Aletta Lilla Tóth Tibor Kártya típusa 26 felett, 12 hónap 26 felett, 12 hónap 26 felett, 12 hónap 26 felett, 6 hónap 26 felett, 12 hónap 26 felett, 12 hónap Kártya száma Érvényességének vége június június június július augusztus augusztus 30. A fenti sorszámú kártyák érvénytelenek, megtalálás esetén azokat be kell vonni, az azt felmutató utas adatait, illetve az utazási okmányhoz jutás körülményeit meg kell állapítani. Az utas részére el kell számolni a teljesárú menetdíjat vagy az őt megillető egyéb kedvezményes menetdíjat és a SZÜSZ III. rész C. fejezet 2/a és 4/d. pontban előírt pótdíjat is. A bevont kártyákat az Eseménykönyvi jelentés egy másolati példányával meg kell küldeni a MÁV-START Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt ) címére START Klub megjelöléssel a START Klub kártya adminisztrátor részére.

56 Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Koordinációs Szervezet Kiadja a MÁV-START Zrt. Felelős kiadó: Kővári Zsolt vezérigazgató Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt ) Nyomdai előkészítés, nyomtatás: START Nonprofit Kft., Nyíregyháza. Felelős vezető: Balogh Zoltán vezérigazgató