A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020

Átírás

1 Kárpátok Eurorégió 2015

2 Kiadja: Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület Szerzők: Vladimír Benč, Adina Dumitru, Geszterédi Andrea, Kézy Béla, Gabriel Kiss, Tetyana Kulyk, Oleh Luksha, Komádi Mónika, Majorné László Brigitta, Mária Naďová, Nataliya Nosa-Pylypenko, Carmen Olah, Vadym Pylypenko, Oksana Stankiewicz-Volosianchuk Helyzetfeltárás szerzői: Martin Angelovič, Branislav Cibík, Oksana Fentsyk, Ivan Gevtci, Tibor Ičo, Vadym Pylypenko, Sergii Savarin, Katarína Sirá, Kateryna Stankiewicz-Koval Ellenőrzés: Alexander Duleba, Jozef Šuľak, Bogdan Lazar Külön köszönet: Martín Guillermo Ramíreznek, az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) főtitkárának, Seszták Oszkárnak, a megyei közgyűlés elnökének, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat, mint Vezető Partner képviselőjének, Dr. Karakó Lászlónak, a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület elnökének. Kárpátok Eurorégió & a Szerzők ISBN: Nyomdai előkészítés: Talpas Design Studió, Nyíregyháza Nyomdai munkálatok: Pime Rate Kft., Budapest A kiadvány a Feliciter Kiadó (Nyíregyháza) gondozásában jelent meg.

3 Projekt Finanszírozás forrása Tevékenység(ek) helyszíne Pályázó: Tevékenységek időtartama: Partnerek A határrégiók fenntartható fejlesztése a Kárpátok Eurorégió hatékony működtetésével Magyarország-Szlovákia- Románia-Ukrajna Határokon Átnyúló Együttműködési Program (HUSKROUA Program) Prioritás: Emberek közötti (people-to-people) együttműködés 4.1 Intézkedés: Intézményi együttműködés 1. Kárpátalja régió (Ukrajna) 2. Ivano-Frankovszki régió (Ukrajna) 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg régió (Magyarország) 4. Eperjes régió (Szlovákia) 5. Kassa régió (Szlovákia) 6. Máramaros régió (Románia) 7. Szatmár régió (Románia) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Magyarország december december Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Magyarország 2. Kárpátok Eurorégió Szlovákia, Kassa régió, Szlovákia 3. Kárpátok Eurorégió Románia, Máramaros régió, Románia 4. Területfejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége IARDI, Kárpátalja régió, Ukrajna 5. Üzleti Kezdeményezések Központ, Ivano-Frankovszki régió, Ukrajna Társult partnerek 1. Európai Határ Régiók Szövetsége 2. Ivano-Frankovszki Megyei Tanács 3. Kárpátalja Megyei Tanács 4. Csernovci Regionális Megyei Tanács 5. Máramaros Megyei Tanács 6. Szatmár Megyei Tanács 7. EuroClip Közalapítvány, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3

4 Átfogó cél: A határokon átnyúló együttműködés hatékonyságának és kiszámíthatóságának javítása, valamint a határmenti területek fenntartható fejlődésének biztosítása a kiterjedt és hosszú távú határmenti együttműködés hatékony eszközrendszerének kialakításával. Konkrét célok: Célok Célcsoportok Végső kedvezményezettek Várható eredmények Fő tevékenységek 1. A Kárpátok Eurorégió határokon átnyúló együttműködésben betöltött szerepének megerősítése az Eurorégiós fejlesztés új megközelítésével; 2. Hatékony döntéshozatali folyamatok bevezetése a határmenti régiókban a meglévő eszközök alkalmazásával és újak bevezetésével, a fenntartható fejlődés figyelembevételével. 3. Az együttműködés új szintjeinek kialakítása a hatóságok, önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb szereplők között. helyi/regionális hatóságok és önkormányzatok, és ezek szövetségei, különféle jogi/szervezeti formában működő fejlesztési szervezetek (regionális fejlesztési ügynökségek, helyi fejlesztési ügynökségek, stb.) civil szervezetek és intézmények, kiemeltek azok, amelyek a határokon átnyúló együttműködés elősegítésén tevékenykednek a célterületen tevékenykedő nemzetközi szervezetek A határmenti régiók helyi lakossága, hatóságok, önkormányzatok, regionális intézmények, közösségi szolgáltatást nyújtó szervezetek és intézmények a határmenti régióban, szakértő szervezetek, civil szervezetek. 1. A Kárpátok Eurorégió hatékony működési modellje, amely Szlovákia, Magyarország, Románia és Ukrajna nemzeti szerveinek egyetértésével kerül kialakításra. 2. Fenntartott partnerség és rendszeres információcsere a határmenti régiók hatóságai, önkormányzatai, civil szervezetei és szakértői csoportjai között. 3. Kialakított határokon átnyúló kezdeményezések, amelyek a fenntartható fejlődés tekintetében stratégiai jelentőségűek a határokon átnyúló együttműködésekhez (infrastrukturális projektek) Nemzeti és nemzetközi szakértői csoportok kialakítása a határokon átnyúló fejlesztések prioritásaival összhangban; Új megközelítések meghatározása a Kárpátok Eurorégió fejlesztéséért, javaslatok és akcióterv kidolgozása. Stratégiai jelentőségű kezdeményezések és javaslatok kialakítása a határokon átnyúló fejlesztés prioritásainak körén belül, képzések a befektetési projektek fejlesztésében érdekelt fontos felek számára, workshop-ok, kerekasztal megbeszélések és konferenciák. 4

5 Tartalomjegyzék ANGOL NYELVŰ RÖVIDÍTÉSEK JELENTÉSE... 7 FŐTITKÁRI KÖSZÖNTŐ ÁBRAJEGYZÉK BEVEZETŐ A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ 2020 STRATÉGIA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA A dokumentumról Kihívások és lehetőségek Stratégiai alternatívák Prioritások, célok és intézkedések Megvalósítási menetrend ELEMZŐ RÉSZ A Kárpátok Eurorégió összehasonlító elemzése SWOT elemzés A Kárpátok Eurorégió előtt álló kihívások és lehetőségek Kihívások Adottságok és lehetőségek A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ JÖVŐJE Kárpátok Eurorégió stratégiai alternatívák Bevezető Az alternatívák részletes leírása Az alternatívák összefoglaló összehasonlító táblázata Az alternatívák többtényezős elemzése A legfontosabb következtetések bemutatása Hosszú távú jövőkép A STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS CÉLJAI Általános koncepció Prioritások és intézkedések összefoglalása prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely prioritás: Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió

6 prioritás: Jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió prioritás: Innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió prioritás: Természeti örökség, helyi kultúra és történelem prioritás: CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a KE területén Megvalósítási menetrend Akcióterv Intézmények és eljárások Célcsoportok Eszközrendszer Indikátorok Projekt kiválasztási kritériumok Kommunikációs és nyilvánossági terv A pénzügyi lehetőségek áttekintése Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz Határokon Átnyúló Együttműködésre Program CBC Program Lengyelország Belorusszia Ukrajna CBC program Lengyelország Szlovákia (Interreg V A) Interreg V-A Szlovákia Magyarország Program Interreg V-A Románia Magyarország Program Közös Cselekvési Program Románia Ukrajna Egyéb programok Monitoring és értékelés A Stratégia terjesztése Elektronikus mellékletek Irodalomjegyzék

7 Angol nyelvű rövidítések jelentése Angol röv. Magyar röv. Jelentés AA Társulási Megállapodás AEBR Európai Határmenti Régiók Szövetsége AM Számtani átlag ATO Terroristaellenes fellépés BCP Határátkelőhely BEI Kiindulási Kibocsátás Jegyzék CB Határokon átnyúló CBC programme CBC program Határokon átnyúló együttműködési program CE KE Kárpátok Eurorégió CIDA Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség CDH/DH Központi kerületi kórház / vidéki kórház DCFTA Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség EE Energiahatékonyság EEC EGK Európai Gazdasági Közösség EIB Európai Befektetési Bank EGTC Európai területi együttműködési csoportosulás EMS Energia menedzsment rendszer EN(P)I Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz ERDF ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESPON Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat ETC Európai Területi Együttműködés EU Európai Unió EU28 EU28 Az Európai Unió 28 tagállama EU2020 EU március 3-án az Európai Bizottság által javasolt 10 évre szóló stratégia az Európai Unió gazdasági fejlődéséért FDI Külföldi közvetlen tőkebefektetés GDP GDP Bruttó nemzeti termék GHG Üvegházhatású gáz HU HU Magyarország IA CE IA CE Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület IC Városok közötti 7

8 ICT IKT információs és kommunikációs technológiák IDPs Országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek INSSE Országos Statisztikai Intézet (Románia) INTERREG INTERREG Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott, a transznacionális együttműködésre irányuló alap IP Befektetési prioritás IP Ipari park IPA Előcsatlakozási Támogatási Eszköz IPCC Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Munkacsoport ISCED Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere KSH KSH Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország LBT Helyi határforgalom MCA Többtényezős elemzés MEV Többszöri belépésre jogosító vízum NATO NATO NATO, Észak-atlanti Szerződés NGO NGO nem kormányzati szervezet NUTS NUTS Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája OECD OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet P2P emberek közötti PA Prioritási tengely PHARE PHARE Közép- és kelet-európai Országok Gazdasági Támogatási Programja PISA PISA Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelő Program PL PL Lengyelország PM10 PM10 Legfeljebb 10 mikrométer méretű részecske PPS Vásárlóerő egység PR közösségi kapcsolatok PV fotovoltaikus RDA RFÜ Regionális Fejlesztési Ügynökség RES Megújuló energiaforrások RO RO Románia RRT Vasúti terminál RTDI(R&D, RTD) KTI Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció SD szórás SEAP Fenntartható Energiával Kapcsolatos Cselekvési Terv SK/SR SK/SR Szlovákia SME KKV Kis- és közepes méretű vállalkozás 8

9 SWOT SWOT Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek TAROM TAROM Román Légitársaság TEN-T TEN-T Transzeurópai Közlekedési Hálózatok TO Tematikus célkitűzés toe Tonna kőolaj egyenérték ToR Feladat-meghatározás UA UA Ukrajna UNESCO UNESCO Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete UNESCO /CLT/ WHC UNESCO Világörökségi Központ V4 countries V4 országok A Visegrádi négyek: Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország VAT ÁFA Általános forgalmi adó 9

10 Főtitkári köszöntő A Kárpátok Eurorégió stratégia előkészítésében, kidolgozásában és pontosításában való részvétel az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) számára nagy élmény és tapasztalat volt. Nyomon követhettük a magyar, román, szlovák és ukrán partnerek által megvalósított nagyon erős és őszinte együttműködést, melynek célja az eurorégió történelmének elemzése a megalakulásától, a jelenre és a közeljövőre tekintettel. A lehetséges eltérések szisztematikus felülvizsgálata, egy tanulmány a különböző akadályokról, melyek hatással vannak az eurorégióra, és egy sor javaslat különböző forgatókönyvekről vezetett el a megvalósítható stratégia meghatározásához úgy, hogy adott az alábbi két fő tényező: az összes érdekelt fél (nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok, a civil társadalom, az egyetemek, a magánszektor) széles körű részvétele és a politikai akarat a megfelelő döntéshozatali szinteken. Az új Kárpátok Eurorégiónak egy befogadó együttműködési gyakorlatnak kellene lennie a legkülönböző partnerek között, célkitűzéseit fejleszteni egy merőben más környezetben, mint az indulásakor, azzal a céllal, hogy a határokon átnyúló együttműködést elősegítse ebben a hatalmas térségben. Manapság rengeteg kürölmény szemben áll azokkal a célokkal, amiket több mint húsz évvel ezelőtt tűztek ki. A nemzeti hangok újbóli erősödése sok országban, az európai projekt számos bírálata, új konfliktusok megjelenése, csakúgy mint a menekültválság mind-mind hatással lehet a nemzeti határokon átnyúló együttműködési kezdeményezések eredményességére, nem csak az Európai Unión kívül, hanem az Unió belső határain belül is. Emiatt sokkal fontosabb, mint valaha, hogy az európai határokon átnyúló partnerségek készek reagálni az új kihívásokra új, innovatív és megvalósítható intézkedéseket javasolva összehangolt módon, figyelembe véve a társadalom minden rétegét minden résztvevő régióban, a stratégiák célkitűzéseinek érvényesítését a nemzeti programokban, és a fő európai célokkal történő összekapcsolását. Ebben a folyamatban, ami nem lesz könnyű, a Kárpátok Eurorégió számít az Európai Határ Régiók Szövetsége aktív támogatására és együttműködésére. Kívánom, hogy sokáig éljen a határokon átnyúló együttműködés európai támogatása! És hosszú életet, fennmaradást a Kárpátok Eurorégiónak! Martín Guillermo Ramírez az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) főtitkára

11 Ábrajegyzék 1. ÁBRA A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ TERÜLETE ÁBRA ELÉRHETŐSÉGEK ÁBRA A PARTNERORSZÁGOK TERÜLETE (2013) ÁBRA A PARTNERORSZÁGOK LAKOSSÁGA (2013) ÁBRA A PARTNER ORSZÁGOK FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ÉS URBANIZÁCIÓS ADATAI (2013) ÁBRA A NÉPESSÉG KORCSOPORTONKÉNTI ELOSZLÁSA (2013) ÁBRA SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM (2013) ÁBRA A MINDENKORI PIACI ÁRAKON SZÁMÍTOTT BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) (2013) ÁBRA A MEGYÉK RÉSZESEDÉSE AZ ORSZÁGOS ADATOKBÓL (2013) ÁBRA AKTÍV VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÉS EZER FŐRE JUTÓ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA (2013)* ÁBRA MUNKAERŐPIACI INDIKÁTOROK (2013) ÁBRA FŐUTAK ÉS HATÁRÁTKELŐHELYEK A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓBAN ÁBRA A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA INDIKÁTORAI (2013, KM) ÁBRA NATURA 2000 TERÜLETEK (2015) ÁBRA A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ IDEGENFORGALMÁNAK LEGFONTOSABB JELZŐSZÁMAI (2013) ÁBRA A HATÁRÁTKELŐHELYEK SZÁMA ÁBRA A LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK ÁTTEKINTÉSE ÁBRA A KRITÉRIUMOK PÁRONKÉNT TÖRTÉNŐ ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÁBRA AZ ALTERNATÍVÁK PÁRONKÉNT TÖRTÉNŐ ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KRITÉRIUMOK SZERINT ÁBRA DÖNTÉSI TÁBLÁZAT, A TÖBBTÉNYEZŐS ELEMZÉS EREDMÉNYEI ÁBRA A JAVASOLT ALTERNATÍVÁK

12 22. ÁBRA MAGYARORSZÁG SZLOVÁKIA ROMÁNIA UKRAJNA ENI HATÁROKON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE PROGRAM TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEINEK ÁTTEKINTÉSE ÁBRA A CBC PROGRAM LENGYELORSZÁG SZLOVÁKIA PRIORITÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE ÁBRA A PRIORITÁSI TENGELYEK ÁTTEKINTÉSE INTERREG V-A SZLOVÁKIA-MAGYARORSZÁG PROGRAM ÁBRA A PRIORITÁSI TENGELYEK ÁTTEKINTÉSE INTERREG V-A ROMÁNIA MAGYARORSZÁG ÁBRA A PRIORITÁSI TENGELYEK ÁTTEKINTÉSE KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAM ROMÁNIA-UKRAJNA ÁBRA A PROJEKTMEGVALÓSÍTÁS NYOMONKÖVETÉSÉRE SZOLGÁLÓ TÁBLÁZAT

13 Bevezető A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 dokumentum megírásának az volt a célja, hogy a Kárpátok Eurorégióban egy új kezdeményezésként hajtóerőt adjon a határokon átnyúló együttműködésnek. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a Kárpátok Eurorégió (KE) együttműködés 2004-et követően elvesztette valós lendületét. A Kárpátok Eurorégióban működő legtöbb intézmény, a szakemberek és az itt élő lakosság úgy gondolja, hogy 1993 és 2004 közé esett a KE legsikeresebb időszaka. A KE geopolitikai és nemzetközi küldetéssel rendelkezett, de különösen a Visegrádi Négyek (V4) EU-csatlakozása után az együttműködés intenzitása megváltozott. Ennek közvetlen oka lehet egyrészt a térség politikai és gazdasági környezetének megváltozása, másrészt az, hogy az Európai Unión belüli együttműködések más eljárások és megközelítések szerint működnek, így a Kárpátok Eurorégió szerepe már nem ugyanaz, mint a kezdetekkor volt. Bár a KE kaphat további forrásokat a részt vevő országok EU-tagságából fakadóan és néhány (CBC) határokon átnyúló együttműködési programból pl. Ukrajnával, de a szervezet elvesztette nemzetközi fontosságát és politikai jelentőségét. Ugyanakkor, a schengeni határ létrehozásával a CBC működése Ukrajnával problémássá vált az áruk, a szolgáltatások és az emberek határon át történő mozgása miatt, és így problémák jelentkeztek a KE-n belül a határokon átnyúló együttműködésben. Azonban még ennél is fontosabb problémát a KE belül a CBC-nek az okozta, hogy a résztvevő államok közigazgatási rendszere eltérő, ezáltal a regionális hatóságok különböző kompetenciákkal rendelkeznek. Egyértelmű, hogy a KE elérte az eredeti célját, azaz létrehozott egy platformot az öt ország regionális és helyi hatóságai közötti rendszeres kommunikációhoz, azonban ezt nem tudta kellően kibővíteni az alacsonyabb szinteken történő CBC együttműködéssel, azaz például az NGO-k és a kkv-k közötti fenntartható hálózatok megteremtésével CBC szinten. Kárpátok Eurorégiónak csak akkor van esélye a túlélésre, és csak akkor válhat hatékonnyá, ha komolyan és nagy körültekintéssel felülvizsgálja jövőképét, a misszióját és stratégiai céljait. Egy új stratégia létrehozása, amely egy kommunikációs és a marketing stratégiát is magában foglal, nélkülözhetetlen a tevékenységek folytatása érdekében. A KE közös stratégiájának létrehozása mint bármely más Eurorégióban a CBC sikeres fejlesztésének alapfeltétele. A KE-ben érdekelteknek egyértelműen kell tudniuk, hogy milyen célokat akarnak elérni. A KE újjászületésének maga Ukrajna adhat lendületet. Ukrajna több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel: Az EU-Ukrajna Társulási Megállapodás (AA) politikai fejezeteinek március 21-i EU-csúcson történt aláírása EU-Ukrajna vonatkozásában új stratégiai fejlesztési lendületet adott. Az EU-Ukrajna Társulási Megállapodás végrehajtása, beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetet (DCFTA), jóllehet nem jár a végső cél, azaz Ukrajna EU-csatlakozásával, bár lehetőséget teremt a fenntartható gazdasági fejlődésre és jólétre Ukrajna összes régiójában, 13

14 valamint a szomszédos országokban. A DCFTA, amely előzetesen január 1-től lép érvénybe, Ukrajna kereskedelmi kapcsolatainak korszerűsítésére és gazdasági fejlődésére nyújt keretet a piacok megnyitásával, a vámtarifák és kvóták fokozatos megszüntetése, valamint különböző kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban a normák és szabályok kiterjedt jogharmonizációja révén. Ez megteremti a feltételeket az ukrán gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak az EU szabványokhoz való igazítására és lehetőséget teremt a szomszédos országokkal a kereskedelem és beruházások erősítésére. Krím Oroszország általi annektálása, a Donbassi és a Donyecki konfliktus sürgős segítséget igényelt az EU-tól számos területen, a humanitárius segélyen és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel való törődésen (IDP) túl, egészen az együttműködés biztonsági dimenziójáig. A konfliktus fokozódása számos kockázatot hordoz az EU számára (pl. növekvő migráció, energiabiztonsági veszélyek, stb.). A jelenlegi migrációs válság az EU-ban megmutatta annak a szükségességét, hogy erősíteni kell az együttműködést a schengeni határok védelmében, az embercsempészet ellen, a migrációhoz kapcsolódó szervezett bűnözés elleni küzdelemben, valamint egyéb kihívások esetében. Nagy szükség van a megerősített együttműködésre az EU szomszédjaival, így Ukrajnával. A KE jelentős szerepet játszhat e kérdések kezelésében. Először is, közvetítő szerepet játszhat az EU és Ukrajna között, másrészt a közvetlen kezdeményezője és egyidejűleg kedvezményezettje lehet az EU és Ukrajna által meghozandó intézkedéseknek (pl. logisztikai csomóponttá alakul az áruszállításhoz), és végül, de nem utolsósorban, a KE átadhatja számos fejlesztési területhez kapcsolódó know-how-ját, ideértve EU-csatlakozás tapasztalatait, az ukrán érdekelteknek, többek között az Ukrajnában kialakuló Eurorégiókról. A KE alapítói által 1993-ban megfogalmazott fő célokat nem szükséges lényegesen megváltoztatni: az itt élő emberek életminőségének javítása, a béke megőrzése, a határmenti területeken élő lakosság közötti jó kapcsolatok kialakítása, a határok elválasztó szerepének csökkentése; és a határok átjárhatóságának biztosítása. A KE valamennyi tagrégiója még mindig számos közös problémával szembesül: társadalmi és gazdasági elmaradottság, beleértve a magas munkanélküliséget, a tanult fiatalok elköltözése a régióból régión kívüli vonzó központokba, a növekvő regionális egyenlőtlenségek, a globális kihívások, mint például a migráció, stb.. Ezen felül, figyelembe véve az EU fokozott integrációs érdekeit Ukrajnában, egy új tér nyílik a legtöbb szereplő számára, és a Kárpátok-Eurorégió kihasználhatja helyzetét és megmaradt hírnevét a jó ügy érdekében. A közös problémáknak egyesítenie kell minket, és közös megoldásokat kell alkalmaznunk. És e stratégia javasol néhányat... A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 egy alapvető, kulcsfontosságú középtávú stratégiai dokumentum, amely a KE területének gazdasági, környezeti és társadalmi fejlettségének elemzésén alapul, a jelenlegi helyzet elemzésére, a térség lakosainak, vállalkozásainak, érdekelt csoportjainak és egyéb szervezeteknek az egyedi igényeire épít, és így fogalmazza meg a KE fejlődésének jövőképét. 14

15 Meghatározza a jövőkép megvalósításához szükséges lehetséges eszközöket, azért, hogy erősítse a fenntartható társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődést a térségben. A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 nem válaszolja meg az összes kérdést. Ezért nem fogalmaz meg egyetlen járható utat arra, hogy hogyan lehet elérni a közös célokat és prioritásokat. Úgy kell értelmezni, mint egy nyitott dokumentumot, amelyet szükség szerint értékelni és módosítani kell. Nem szabad engedni, hogy a stratégia egy, a polcon porosodó dokumentum legyen, ugyanis reagálnia kell a tágabb környezet, a lakosság igényei, a jogszabályok, stb. változásaira. Azt az alapelvet követtük, hogy a tervezési folyamat csak akkor lehet sikeres, ha egy hosszú távú folyamatként kezeljük, amelyben a változások és mindennapi élet szükségszerűségeinek megfelelően folyamatosan kiigazítások és aktualizálások történnek. A stratégiának egy olyan dokumentumnak kell lennie, amely a határokon átnyúló együttműködés hatékonyságának és kiszámíthatóságának növelése érdekében egyesíti a Kárpátok Eurorégió valamennyi aktív szereplőjét, s amely biztosítja a határ menti régiók fenntartható fejlődését olyan hatékony eszközök létrehozásával, amelyek megalapozzák a rendszeres és tartós határokon átnyúló együttműködést. A stratégia célja, hogy erősítse a Kárpátok Eurorégió szerepét a határokon átnyúló együttműködésekben azzal, hogy az Eurorégiós fejlesztéshez új megközelítéseket alkalmaz, és hogy új eszközként szolgáljon a nemzeti, regionális és helyi hatóságok igényeinek megfelelően abban, hogy a regionális politika kialakításakor vegyék figyelembe a határmenti célterületeket, azaz a határokon átnyúló együttműködés a tervezés egyik fő iránya legyen a határ menti területek regionális fejlesztésében. A stratégiát egy olyan határokon átnyúló politika végrehajtásának aktív eszközeként is fel kell használni, amely célja növelni a régió gazdaságának, környezetének és humán erőforrásainak versenyképességét. Kijelenthető, hogy olyan dokumentumnak kell lennie, amely fokozza országok, régiók, intézmények és elsősorban az emberek közötti két- és többoldalú kapcsolatokat a KE területén. Biztosítania kell a magasabb életszínvonalat a régió lakói számára. A Stratégia csak akkor lesz sikeres, ha az alábbi hat feltétel mindegyike teljesül: 1. A KE stratégiai céljait valamennyi résztvevő teljes egyetértésével kell meghatározni; 2. A regionális és helyi hatóságoknak, valamint a területen érdekelt más feleknek hozzá kell járulnia a közös KE költségvetéshez, nem szabad csak az Európai Unió vagy más támogatók külső finanszírozási forrásaira támaszkodni. Itt az ideje, hogy a tagok létrehozzanak egy jól működő tagsági rendszert, és hogy átgondolják egy közös pénzalap létrehozását a jövőbeni fontos projektek és programok támogatására; 3. KE-nek képesnek kell lennie arra, hogy szomszédos régiók viszonylatában hozzájáruljon a regionális fejlesztési politika és a területi tervezés jobb koordinációjához; 4. EU által és/vagy nemzeti szinten támogatott közös tevékenységek tervezéséhez a KE-nek egy közös platformmá kell válnia; 15

16 5. A KE-nek kell törekednie kell arra, hogy együttműködési hálózatokat több szinten intézményesítse, miközben az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) vagy Euroregionális Együttműködési Csoportosulás (EGC) létrehozása lehet a lehetőségek egyike; 6. A KE-nek törekednie kell a közös CBC terület nyilvánosság általi elfogadtatására és a CBC együttműködés közös identitásának megteremtésére, a médián és következetes politikai PR tevékenységen keresztül. A stratégia valamennyi résztvevő ország szakértőinek nemzetközi együttműködésének az eredménye. Részletesen leírja: a terület jellemzését, elsősorban a számszerű információkra alapozva; a Kárpátok Eurorégió közös problémáit, kihívásait és lehetőségeit; a Kárpátok Eurorégió, mint transznacionális szervezet jövőjét; a közös jövőkép eléréséhez kapcsolódó prioritásokat és intézkedéseket; a végrehajtási Menetrendet a cselekvési tervvel együtt, a lehetséges projektek listáját, valamint a monitoring és információterjesztés részleteit. A Függelék releváns információkat tartalmaz: a KE régiók jelenlegi helyzetéről a Stratégia elemző része, a közvélemény-kutatások és a szakértői felmérések eredményeiről, amelyek a Kárpátok Eurorégió ismertségét és a jövőbeli működését kutatták. 16

17 1. A Kárpátok Eurorégió A Kárpátok Eurorégió Stratégiája 2020 A Kárpátok Eurorégió (KE) egy nemzetközi szövetség Közép- és Kelet-Európában, amelyet Lengyelország, Ukrajna, Magyarország külügyminiszterei hoztak létre február 14-én Debrecenben. A politikai és gazdasági átmenetet követően ez volt az első Eurorégió, amely több közigazgatási egységet integrál a közös történelemmel, a párhuzamos gazdasági fejlődéssel és hasonló hagyományokkal rendelkező egykori keleti blokkból. Az akkori geopolitikailag instabil időszakban a KE km² területet ölelt fel 5 millió fő lakossággal. A szlovák és román partnerek csatlakozása után a terület km²-re növekedett, 14,2 millió lakossal. 1. ábra A Kárpátok Eurorégió területe A Kárpátok Eurorégió missziója az itt élő emberek életminőségének javítása, a béke megőrzése, a határmenti területeken élő lakosság közötti jó kapcsolatok kialakítása, a határok elválasztó szerepének csökkentése; és a határok átjárhatóságának biztosítása. Az Európa Tanács 106. Konvenciójában 1 foglaltakkal összhangban, a partnerek az alábbi átfogó célokat határozták meg: 1 Európai Keretegyezmény a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről, Madrid május

18 társadalmi, gazdasági, tudományos, ökológiai, oktatási, kulturális és sport jellegű együttműködések elősegítése; a határokon átnyúló projektek megvalósításának lobbytámogatása, kölcsönösségi alapú együttműködés a nemzeti intézményekkel és szervezetekkel. Az Eurorégió az Európai kontinens földrajzi középpontjában helyezkedik el, és öt országból Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Ukrajna 17 adminisztratív egységet (megyét, régiót) ölel fel. A hosszú múltra visszatekintő Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség nem egy nemzetek és államok feletti rendszer, hanem egy olyan szervezet, amely megteremti az interregionális együttműködés lehetőségének kereteit (közös tanácsadói és koordinációs szervezet 2 ). A KE szervezetének négy eleme: a Régiótanács és annak Elnöke, a Nemzetközi Titkárság, a Nemzeti Irodák és a Munkabizottságok. A KE legfőbb szerve a Régiótanács, amelybe minden tagország három képviselőt delegál. A Régiótanács félévente ülésezik. Megtárgyalja, majd egyhangúlag elfogadja a közös projekteket, és határozatokat hoz együttműködéssel kapcsolatos fontos témákról (kinevezés, költségvetés és szervezeti kérdések). A kétévente megválasztott Elnök bonyolítja le az üléseket, és a külső szervezetek felé képviseli a Szövetséget. A Nemzetközi Titkárság felelős az operatív feladatok ellátásáért: adminisztráció, a napi tevékenységek koordinálása, a Régiótanács üléseinek megszervezése, a kapcsolat biztosítása a nemzeti felek között, kapcsolatépítés a nemzetközi szervezetekkel. Az együttműködés fenntartása érdekében valamennyi partnerországban működik egy-egy Nemzeti Összekötői Iroda, amelyek részt vesznek a szervezésben, koordinálásban és a fordítási feladatokban, valamint a közös interregionális projektek megvalósításában. A Munkabizottságok a Régiótanács döntése alapján kerülnek kialakításra, és az interregionális együttműködés speciális kérdéseivel foglalkoznak, amelyeket az egyes országok irányítanak: Regionális Fejlesztési Munkabizottság (Magyarország), Kereskedelem Fejlesztési Munkabizottság (Románia), Turisztikai és Ökológia Munkabizottság (Lengyelország), Szociális infrastruktúra Munkabizottság (Ukrajna), Katasztrófa elhárítási Munkabizottság (Szlovákia). 2 Ez nem egy közigazgatási vagy államok feletti szervezet. 18

19 2. ábra Elérhetőségek Szervezet Kontaktszemély Cím Telefon Web-oldal HU SESZTÁK, Oszkár 4400 Nyíregyháza, Hősök tere carpathianeuroregion.org Nemzeti szint PL JODŁOWSKI, Józef Rynek Rzeszów karpacki.pl RO LAZAR, Bogdan str. Gh. Sincai nr. 46., Baia Mare uprec.ro SK LENÁRTOVÁ, Renáta Hlavná 68, Košice ker.sk UA NOSA, Natalie Uzhhorod, Shvabskaya Street Iardi.org Nemzetközi Titkárság MAJORNÉ LÁSZLÓ, Brigitta PL LASEK, David 4400 Nyíregyháza, Hősök tere carpathianeuroregion.org Rynek Rzeszów karpacki.pl Nemzeti Összekötői Irodák RO LAZAR, Bogdan str. Gh. Sincai nr. 46., Baia Mare uprec.ro SK BURAŠ, Eduard Hlavná 68, Košice ker.sk UA NOSA, Natalie Uzhhorod, Shvabskaya Street Iardi.org 19

20

21 2. A Kárpátok Eurorégió 2020 stratégia vezetői összefoglalója 2.1 A dokumentumról A Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 fő célja, hogy kellő alapot nyújtson a KE együttműködési kezdeményezés megújulásához. Ez egy alapvető és kulcsfontosságú középtávú stratégiai dokumentum, amely a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlettség elemzésén alapul, és a jelenlegi helyzet elemzésére, a térség lakosainak, vállalkozásainak, érdekelt csoportjainak és egyéb szervezeteknek az egyedi igényeire épít. A minden egyes érintett régió elkötelezett szakembereket biztosított stratégia létrehozásához. A dokumentum minden szükséges információt tartalmaz a döntéshozók számára az egymást követő lépésekhez és világos irányt szab az együttműködés fejlesztéséhez. Részletesebben kifejtve: Világosan kiemeli a régió legfontosabb kihívásait és a lehetőségeit; A Kárpátok Eurorégió jövőbeni fejlesztéséhez és a kormányzásához beazonosítja a stratégiai alternatívákat; Világosan bemutatja a legfontosabb közös fejlesztési prioritásokat, célokat és a javasolt kulcsfontosságú intézkedéseket; Egyértelmű végrehajtási menetrendet határoz meg, amely a stratégia megvalósítását biztosítja. Ez a Vezetői összefoglaló az elfoglalt döntéshozók számára készült egy tömör dokumentum, amely a stratégia valamennyi kulcsfontosságú elemét kihangsúlyozza. 2.2 Kihívások és lehetőségek A Kárpátok Eurorégió a rendszerváltást követően egy úttörő kezdeményezésként indult Közép-Kelet-Európában, összehozva a feltörekvő országok különböző régióit annak érdekében, hogy versengés helyett együttműködjenek és összeegyeztessék prioritásaikat. A kezdeményezés, gyors elindulását követően, kiemelkedő eredményeket hozott, és résztvevő régiók kiaknázhatták a többoldalú transznacionális együttműködésben rejlő lehetőségeket. 21

22 Néhány országnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása azonban negatív változásokat hozott a Kárpátok Eurorégió szemszögéből: a résztvevő régiók inkább az Európai Unió különböző CBC és transznacionális kezdeményezéseire koncentráltak, így a KE fokozatosan elvesztette jelentőségét; ma már a túlélésért küzd és csak a korábbi lendülete hajtja. Azonban ez nem a saját választása alapján történt így a jelenlegi helyzet a környezet kedvezőtlen változásainak az eredménye, amelyre a KE nem tudott kellő választ adni. Nem lehet azonban mindent a kedvezőtlen változások számlájára írni; a Kárpátok Eurorégió miközben egyedülálló együttműködési lehetőségeket kínál nem nélkülözi a velejáró nehézségeket. Először is, a régió területe igen nagy ( km 2, 14,2 millió fő) és heterogén, több interregionális különbséggel, mint közös jellemzővel. Ezek a gyakran igen éles különbségek fellelhetők a földrajzi viszonyokban, a térbeli és települési szerkezetben, a közigazgatási rendszerben, és a gazdasági, társadalmi fejlettségi szintben. Ezen kívül az országokon belül is jelentős különbségek állnak fenn a városi pólusok és vidéki perifériák, a hegyvidéki területek és síkságok között. Emellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezek a régiók egymással versenyeznek a befektetőkért, a támogatásokért, a turistákért és a jól képzett emberi erőforrásokért. Nem meglepő tehát, hogy még a külső változások negatív hatásai nélkül is elég nehéz a KE keretein belül közös megoldásokat kialakítani, közös célokat kitűzni, és közös identitást kidolgozni. Mindennek tetejébe jönnek az adminisztratív és jogi akadályok az államhatárok, amelyek jelenleg akadályozzák a hatékony együttműködést. Az Ukrajnával fennálló vízumrendszer, a schengeni övezeten kívüli Románia, a viszonylag alacsony sűrűségű határátkelőhelyek és a gyakran nem megfelelő műszaki infrastruktúra egyaránt súlyosan korlátozzák a határokon átnyúló mobilitást, amely kulcsfontosságú feltétele a jó együttműködésnek. Szerencsére, a kihívásokon túl, ez az együttműködési kezdeményezés számos lehetőséget is kínál, melyek kölcsönösen előnyösek az összes részt vevő régió számára. A határokon átnyúló két- és többoldalú egyaránt együttműködéseknek nagy hagyománya van regionális és helyi szinteken valamint a különböző intézmények szintjén. A kulturális sokszínűség és az interetnikus kapcsolatok potenciálisan szintén olyan jellegűek, amelyre érdemes építeni. A helyi vállalkozások számára a Kárpátok Eurorégió egy 16 milliós piacot jelent elérhető közelségben. A turisztikai látványosságok sokszínű kínálata jó alapot teremt a régión belüli idegenforgalomra, valamint a régión kívülről is vonzza a turistákat. Végül, bőven állnak rendelkezésre források a határokon átnyúló és transznacionális együttműködésekre az európai Strukturális és a befektetési alapokból. 22

23 2.3 Stratégiai alternatívák Ahogy fentebb bemutattuk, a Kárpátok Eurorégió együttműködési kezdeményezésként már korábban elveszítette a lendületét. Közös jövőkép és közös célok nélkül amelyek mellett az összes partner és döntéshozó elkötelezett nincs esély a megújulásra. Ezért mindenekelőtt a döntéshozóknak kell döntést hozniuk az együttműködés jövőbeni irányáról. A döntés megkönnyítése érdekében jelen dokumentum bemutatja a Kárpátok Eurorégió stratégiai alternatíváit. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a lehetséges alternatívákat. 1. alternatíva A működés beszüntetése. Ez egy szélsőséges (és fájdalmas) megoldás: az együttműködési kezdeményezés lezárása; a fennmaradó kötelezettségvállalások teljesítése, majd a szervezeti struktúrák lebontása és a szükséges jogi lépések megtétele. 2. alternatíva Ne tégy semmit / minden marad a régiben. Ez az alternatíva a lehető legkisebb erőfeszítés mellett életben tartja a KE-t; ebben az esetben nincs szükség hivatalos döntésre, az együttműködés továbbra változtatás nélkül folytatódik, és az együttműködés külső arculata egy közös jövőkép nélkül fennmarad. 3. alternatíva Közös jövőkép Kialakításra kerül a valamennyi partner által elfogadott, és a változásokhoz igazított közös jövőkép. A közös jövőkép, amelyből egy sor konkrét elvégzendő tevékenység fakad, és az együttműködési kezdeményezés azaz a partnerek - legalább a legfontosabb teendők teljesítését biztosítja. 4. alternatíva Közös jövőkép és közös szervezet. Ugyanúgy, mint a 3. alternatíva esetében, kialakításra kerül a valamennyi partner által elfogadott, és a változásokhoz igazított közös jövőkép, amelyből egy sor konkrét elvégzendő tevékenység fakad. De ezen felül, a partnerek létrehozzák az együttműködési kezdeményezés közös szervezetét (a közös végrehajtó testületet) (lehetséges forma: EGTC), amely a legfontosabb kitűzött tevékenységeket végrehajtja. 5. alternatíva: Új Európai Makrorégió. Ez az opció messze a legambiciózusabb: a KE-t egy új európai makrorégióvá alakítani, amely aktív pozíciójú az Európai Unión belül, azzal a céllal, hogy a KE-t a strukturális eszközökre vonatkozó különböző uniós szabályozások szerint prioritást élvező makrorégióvá tegyék. Ennek az opciónak előfeltétele egy nagyon részletes és konkrét makroregionális stratégia előkészítése és végrehajtása. 23

24 A stratégiai alternatívák beazonosításra és értékelésre kerültek; most a döntéshozókon a sor, az ő feladatuk kiválasztani, hogy a javasolt alternatívák közül a KE melyiket kövesse. A döntés megkönnyítése érdekében a csoport kidolgozta javaslatát, amelyet a következőkben foglaltunk össze (további részleteket lásd a megfelelő fejezetnél). Nem javasoljuk az 1. és a 2. alternatívát mindkettő az együttműködési kezdeményezés elhalásához vezet. A többtényezős elemzés alapján az 5. alternatíva jelenleg túl ambiciózus. A szakértők javaslata a 3. vagy 4. alternatíva választása, de a 4. alternatíva nyújtja a nagyobb esélyt a sikerre. 2.4 Prioritások, célok és intézkedések Ha az együttműködés folytatása mellett születik döntés, akkor az együttműködés tartalmára vonatkozóan világos célkitűzésekre és prioritásokra van szükség. Az 5. fejezet tartalmazza a javaslatot a kihívások és lehetőségek alapján beazonosított prioritásokra és intézkedésekre. Az alábbi táblázat összefoglalja a javasolt jövőképet és prioritásokat, valamint bemutatjuk az egyes prioritáshoz javasolt intézkedéseket. 24

25 JÖVŐKÉP PRIORITÁSOK ÁGAZATOKAT ÁTFOGÓ PRIORITÁSOK Kárpátok Eurorégió: élhető és látogatásra érdemes térség A Kárpátok Eurorégió fenntartható fejlődése - Gazdasági - Társadalmi 1 Nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely 1 A KE ukrán partnerének segítése az EU szabványok átvételében és a társulási folyamatban a CBC tevékenységeken keresztül, és a reformokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása Alapstratégia 2 Tiszta és környezetbarát 2 A CBC kapacitásának és eszköztárának bővítése - Kompakt, minőségi, zöld, tiszta, kapcsolódó, biztonságos - Valós gazdasági fellendülés 3 Jól kapcsolódó KE & hatékony határ rendszer 4 Innovatív, tanult és magasan képzett 3 Emberek közötti - Kulturális - Fenntartható szomszédság 5 Természeti örökség, helyi kultúra és történelem - Környezeti 6 CBC közösségi fejlesztések, egészségügy, foglalkoztatás és társadalmi - Mobilitás fejlődés 25

26 1. prioritás: Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési hely 1.1 KKV és üzleti fejlesztés, beleértve a munkaerőpiac fejlesztését 1.2 Kereskedelem- és befektetés-ösztönzés, valamint határokon átnyúló közlekedési és logisztikai fejlesztés 1.3 A kiválasztott gazdasági ágazatokban rejlő potenciál támogatása: vidékfejlesztés, kreatív ágazatok és idegenforgalom (beleértve a jólétet) 1.4. IKT szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése a CBC együttműködés jobb irányítása és átláthatósága érdekében 2. prioritás: Tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió 2.1 Környezetvédelem, a természet és erőforrásainak fenntartható kezelése, és a biodiverzitás megőrzése 2.2 Víz-, szennyvíz- és hulladékkezelés 2.3 Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és vészhelyzetekben való együttműködés 2.4 Energiaügyi együttműködés fokozása (hatékonyság, biztonság és megújuló energiaforrások) 3. prioritás: Jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió és hatékony határ rendszer 3.1 Hatékony és biztonságos határ rendszer, határellenőrzés, vámmal és vízummal kapcsolatos eljárások 3.2 Mobilitás és közlekedés-biztonság, beleértve a határátlépési infrastruktúrát és felszereltséget 26

27 4. prioritás: Innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió 4.1 Kutatás, innováció és új technológiák 4.2 Oktatás javítása 5. prioritás: Természeti örökség, helyi kultúra és történelem 5.1 Természeti örökség, helyi kultúra és történelem népszerűsítése és megőrzése 5.2 A KE természeti és kulturális öröksége ismeretének javítása a KE lakosai körében 6. prioritás: CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a KE területén 6.1 A közigazgatás hatékonyságának és a CBC intézményi kapacitásának javítása, valamint CBC közösségfejlesztés 6.2 Az egészségvédelem fejlesztésének támogatása a KE lakossága körében 6.3 Foglakoztatási és szociális szolgáltatások a KE-n belül 6.4. Egy modern CBC identitás, közös információs és média felület kialakítása 2.5 Megvalósítási menetrend A Kárpátok Eurorégió stratégia túlmutat a prioritások és intézkedések puszta meghatározásán a stratégia 6. fejezete bemutatja a részletes cselekvési tervet a konkrét lépésekkel együtt, valamint a határidőket és kötelezettségeket. Ezen felül, a javasolt stratégiával összhangban lévő, 41 konkrét együttműködési projektre is javaslatok készültek, amelyeket szakértői csoport határozott meg és dolgozott ki. Végül, a stratégia bemutat egy monitoring rendszert, valamint a szükséges nyilvánossági és jogi lépéseket. A stratégia egy fontos első lépés, amely meghatározza a Kárpátok Eurorégió, mint együttműködési kezdeményezés, fellendülésének a legfontosabb feltételeit. A minden érintett régiót képviselő, elkötelezett szakértők a munkájukkal amely során kidolgozták a dokumentumot csak eddig a szintig tudták továbbvinni a fellendítés folyamatát most a döntéshozók számára jött el az idő, hogy cselekedjenek, őszinte párbeszédet folytassanak, és hogy a szükséges döntéseket meghozzák. Miután a döntések megszülettek, a szakemberek újra átvehetik a folyamatot, hogy a döntéseknek megfelelően tovább cselekedjenek. 27

28

29 3. Elemző rész 3.1 A Kárpátok Eurorégió összehasonlító elemzése 3 A Kárpátok Eurorégió teljes területe km². Ennek legnagyobb része Ukrajnához tartozik (39%), és a legkisebb Szlovákia részesedése (11%). A KE morfológiája heterogén képet mutat: magában foglal hordalékos síkságokat, dombokat és Kárpátok hegyvonulatait. A 14,2 millió lakos eloszlása hasonló a terület eloszlásához, csak Ukrajna és Lengyelország szerepel némivel nagyobb arányban. A régió és a megyeszékhelyek képviselik a legnagyobb városokat. Ezek közül néhány az országok és régiók közötti gazdasági és közlekedési kapcsolatokban jelentős szereppel bírnak (pl. Lviv, Csernyivci, Ivano-Frankivsk, Kassa, Debrecen). A várható policentrikus fejlődés szempontjából kockázatot jelent, hogy a megyeszékhelyek lakosságának aránya a teljes lakossághoz és a városi lakosság aránya a megye teljes lakosságához képest viszonylag magas. Ugyanakkor a terület az összehangolt policentrikus fejlesztések kísérleti terepe lehet eurorégió valamennyi területe számára. 3. ábra A partnerországok területe (2013) 4. ábra A partnerországok lakossága (2013) 3 A fejezet alapját az egyes tagországok kapcsolódó régióiban végrehajtott részletes elemzések képezik. Ezen ország-leírások elérhetőek a Kárpátok Eurorégió Stratégia 2020 elektronikus változatában. Az ebben a fejezetben szereplő adatok a Kárpátok Eurorégió megyéire és régióira, és nem a teljes országokra vonatkoznak. Általában az adatok forrásai a következők: Magyarország Központi Statisztikai Hivatal ( Szlovákia Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala ( Románia Országos Statisztikai Intézet ( Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálat, Ukrajna ( Lengyelország Központi Statisztikai Hivatal, Lengyelország (stat.gov.pl). Külön jelöltük, ahol az adatok más forrásból származtak. 29

30 A népsűrűség és a településszerkezet különbözőségei a régiók eltérő jellegét mutatják: példaként, néhány magyar megyében a nagyobb városi központok ellenére a kis falvak nagy száma jellemző; ezek a vidéki térségek általában összetett gazdasági és társadalmi problémákkal (szegénység, elvándorlás, hiányos szolgáltatások) szembesülnek, de ezek tudják megőrizni a természeti értékeket és a hagyományos életmódot, így vonzerejük a vidéki, aktív és ökoturizmus alapját adhatják; egyes régiók (pl. Lengyelország, Lviv-i régió vagy Kassai régió) népsűrűsége magasabb; néhány városi terület olyan kisvárosokat jelent, amelyeknek a vonzáskörzete és a versenyképessége egyaránt korlátozott, de a kis- és közepes méretű városok kiterjedt hálózata a (köz) szolgáltatások széles skáláját kínálja a vonzáskörzeten belül, így a határokon átnyúló együttműködés hajtóerői lehetnek egyes ágazatokban. 5. ábra A partner országok fontosabb demográfiai és urbanizációs adatai (2013) Népsűrűség (fő/km²) Öregedési index (%) Városok száma Falvak száma Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna Lengyelország nincs adat Kárpátok Eurorégió nincs adat A vidéki régiók legfontosabb demográfiai problémái az öregedő társadalom és elvándorlás: az öregedési index tendenciájában évről évre egyre rosszabb képet mutat, és ebben Magyarország a legfőképp érintett. A népesség visszaesésével csökken a régió a munkaerő-állománya ami versenyhátrányt jelent. A KE egyes részein jelentős társadalmi kihívást jelent a zömében alacsony iskolai végzettségű, munkanélküliség és szegénység sújtotta romák jelenléte. Ők részben az EU2020 kiemelt céljának, a szegénység/társadalmi befogadás -nak egy célcsoportja. A közelmúltban növekedett a szegénység kockázatának kitett emberek aránya a Kárpátok Eurorégióban, az adott NUTS2 4 régiókban ez az arány mintegy 20%. 4 A szegénység kockázatának kitett emberek arányát NUTS2 szinten mérik. 30

31 6. ábra A népesség korcsoportonkénti eloszlása (2013) Lengyelország 15,4 70,2 14,4 Ukrajna 17,2 69,6 13,2 Románia 14,2 69,5 16,3 Szlovákia 17, ,4 Magyarország 15, , A munkaerőpiacot tekintve fontos tényező a lakosság képzettségi szintje. Ebből a szempontból a Kárpátok Eurorégió elmarad az EU-átlaghoz képest (bár kimutathatók pozitív tendenciák): az alacsony képzettségű emberek aránya itt sokkal magasabb, míg a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező lakosok arányát (a nagyobb városok kivételével) alacsonynak lehet tekinteni. Ennek a fő oka a szelektív elvándorlás és az a tény, hogy az oktatási kiadások is jóval az EU átlaga alatt maradnak. A korai iskolaelhagyók nagy száma erodálja a régió hosszú távú munkaerő-piaci lehetőségeit. A partnerországok oktatási rendszerei nagyban eltérnek, ami nehezíti a határokon átnyúló együttműködést. Ugyanez elmondható az egészségügyi és szociális ellátásokról: bár fellelhető a betegek némi határokon átnyúló áramlása pl. Romániából Magyarországra, a jogi és stratégiai dokumentumok harmonizációja kedvező hatással lehet arra, hogy a lakosság kölcsönösség alapján vegyen igénybe ilyen szolgáltatásokat. Az egészségügy az egyik fontos tényező a születéskor várható élettartam tekintetében, amely azt mutatja, hogy: egyrészt jelentős növekedés tapasztalható az egész eurorégióra (férfiak 71,45 év, nők 79,14 év); másrészt óriási egyenlőtlenségeket mutat régión belül. A lakosság egészségi állapota a részben az egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások minőségétől függ hatalmas igény van ezek fejlesztésére (különösen a hátrányos helyzetű emberek körében). 31

32 7. ábra Születéskor várható élettartam (2013) Lengyelország Ukrajna Románia Szlovákia Magyarország 68,13 71, ,26 71,12 74,6 77,05 78,18 79,53 78,35 82, Nő Férfi A Kárpátok Eurorégió által termelt GDP összesen a millió euró ehhez Kelet-Szlovákia járul hozzá a legnagyobb mértékben (28,8%), és itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Szlovákia mellett Magyarországnak és Lengyelországnak nagyobb a gazdasági jelentősége. Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági teljesítményt és a fejlettségi szintet tekintve hatalmasak a régiók közötti különbségek. 8. ábra A mindenkori piaci árakon számított bruttó hazai termék (GDP) (2013) Egy főre jutó GDP (EUR) GDP (meur) Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna Lengyelország KE

33 9. ábra A megyék részesedése az országos adatokból (2013) ,6 19,7 17,3 28,8 42, ,3 18,11 16,4 11,4 13,9 14,7 10,8 12,3 9,9 Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna Lengyelország Terület Népesség GDP A fejlettségi szintben meglévő különbségeket és a belső potenciált a gazdaság főbb ágai is jól tükrözik néhány példa: a hegyvidéki területeken fontos a fafeldolgozó-ipar és bányászat, míg a síkságok optimális feltételeket kínálnak a gabona vagy a gyümölcs termesztésére; a fejlettebb városi területek vonzzák a tudás-intenzív iparágakat és szolgáltatásokat (mint például a repülőgépipar, gép és autóipar, vegyipar és gyógyszeripar, gépipar, informatikai szolgáltatások); a kevésbé fejlett és a vidéki térségekben a munkaerő-igényes ágazatok dominánsak (pl. mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, könnyűipar). Ezek a tényezők azaz a gazdasági ágak széles köre számos előnnyel járhatnak: alapja lehet a horizontális és vertikális gazdasági integrációnak és együttműködésnek, klasztereknek (pl. fenntartható turizmus, élelmiszeripar, megújuló energiaforrások területén), lehetőséget teremtenek a régión belüli kereskedelemre, a fent említett diverzifikáció bizonyos védelmet jelenhet a gazdasági válságok és a gazdaság ingadozásai ellen. 33

34 10. ábra Aktív vállalkozások száma és ezer főre jutó vállalkozások száma (2013)* Vállalkozások száma Vállalkozások gyakorisága Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna Lengyelország KE ábra Munkaerőpiaci indikátorok (2013) , ,5 51,3 56, ,4 18,4 5,4 8,8 16,4 0 Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna Lengyelország Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta * Az adatok összehasonlíthatósága korlátozott, mert a vállalkozások nyilvántartása eltérő. Ugyanez a megállapítás igaz a munkaerő-piaci mutatókra is. Megközelítőleg vállalkozás működik a Kárpátok Eurorégióban, a többségük Magyarországon, s ez nyomon követhető a vállalkozások gyakorisága adatsorban. Azonban ezek többsége gyenge innovációs potenciállal és korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozás. Több transznacionális vállalat a Kárpátok Eurorégió valamely városát választotta ipari telephelynek (pl. Szlovákiában a US Steel és a Whirlpool, Magyarországon a Michelin és Bosch, Romániában az Electrolux, Lengyelországban az Asseco és a Sanofi-Aventis), bár az üzleti infrastruktúra csak a nagyobb városokban tekinthető kellően kiépítettnek. Több ipari parkban és a kis- és középvállalkozásokat se- 34