Az iskolai mentálhigiéné alapjai

Átírás

1 Az iskolai mentálhigiéné alapjai (vázlat) Grezsa Ferenc

2 SPONTÁN TÁMOGATÓ RENDSZEREK (Caplan nyomán) / \ SZERVEZETT / \ / \ Csoportos Egyéni Nem hivatásos Hivatásos (inform. gondviselők) * CSALÁD * mindenes * önkéntes segítés * EÜ. * szomszédság OKT/NEV * specialista * kölcsönös segítés * * barátok * SZOC. * kortárscsoportok * MÉDIA * munkatársak * IG.SZOLG * ÖNKORM. Vallási közösségek

3 AZ ISKOLA PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGE (GEREVICH) Körülvevő környezet elvárásai, mintái Társadalmi változások mértéke Pszichológia, mentálhigiéné fejlettsége Az iskola sebezhetősége Az iskola megújulási képessége

4 HUMÁN INTÉZMÉNYEK TÍPUSAI (BOWER) Elsődleges csoport (mindenkit elér, értékek célok eszközök szabályok hálója, pl. család, iskola, szomszédság, kortárscsoport, egyház stb.) Másodlagos csoport (a népesség bizonyos részét érinti, korrektív funkció, pl. egészségügy, igazságügy, szociális intézmények, gyermekotthonok, speciális iskolák, tanácsadók stb.) Harmadlagos csoport ( terápiás rezsim, stigmatizál, infantilizál, hospitalizál, a szabadság korlátozása, a problémák újratermelése, pl. elmegyógyintézetek, javítónevelő intézetek, börtönök)

5 PYGMALION EFFEKTUS (ROSENTHAL, JACOBSON, 1968) Előzetes információ hatása a pedagógusok attitűdjére, a kiértékelésre A pedagógus elvárásai kihatnak a diákok kiértékelésére, teljesítményére Pozitív és negatív Pygmalion effektus

6 AZ ISKOLA SEBEZHETŐSÉGE Innováció (a környezet ellenállása) Kvázi professzionalizmus (a tanár nem független, státuszbizonytalanság, sérülékeny énkép) Céldiffúzió (egymásnak ellentmondó célok) Formális koordináció és kontroll (személyesség hierarchia)

7 SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK AZ ISKOLÁBAN Direkt modell Tanár Pszichológus Gyermek Instrukció Kezelés Indirekt modell Pszichológus Tanár Gyermek Instrukció Kezelés Konzultáció

8 A mentálhigiénés konzultáció rendszere (Caplan, 1974) Az intézményesített szupportív támogatások kiszorítják a spontán, természetes támogatásokat Az ideális iskolában a középpontban nem a tananyag, hanem a szilárd, belső értékeket konzekvensen hordozó, koherens magatartású pedagógus áll. A szocializációs folyamat alappillére a pedagógus mintanyújtása, szilárd értékrendje.

9 KONZULTÁCIÓ- (TANÁCSADÁS?) Problémamegoldó Viselkedési Mentálhigiénés

10 PROBLÉMAMEGOLDÓ KONZULTÁCIÓ AZ ISKOLÁBAN 1. A probléma meghatározása 2. Ellenállások, támogatások elemzése 3. Megoldások keresése 4. Alternatívák értékelése, megoldási mód kiválasztása 5. Konzulens és konzultáns kompetenciáinak meghatározása 6. Kiválasztott megoldási mód végrehajtása 7. Kiértékelés, új helyzet-meghatározás, célkeresés

11 VISELKEDÉSI KONZULTÁCIÓ AZ ISKOLÁBAN 1. Az inadekvát viselkedés meghatározása 2. Az összeférhetetlen viselkedés meghatározása 3. Az inadekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 4. Az inadekvát viselkedést konzisztensen követő események elemzése 5. Az adekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 6. Az adekvát viselkedést konzisztensen követő események elemzése 7. Az adekvát viselkedés gyakoribbá válását megelőző események számbavétele 8. Az adekvát viselkedés gyakoribbá válásának következményei 9. Vészjelzés megtervezése 10.Az inadekvát viselkedés ritkulását követő események tervezése 11.Follow-up, korrigáló feladatok meghatározása

12 MENTÁLHIGIÉNÉS KONZULTÁCIÓ (Caplan, 1970) CÉL: MEGELŐZÉS, KEZELÉS 1. Individuális esetek Tanárközpontú Kliensközpontú 2. Adminisztratív programok Programközpontú esetkonzultáció Konzulens központú adminisztratív konzultáció

13 SZOCIALIZÁCIÓ (REIFF) Család: felkészítés a szeretetre Kortársak: felkészítés a játékra Iskola: felkészítés a munkára A fejlődés záloga: a 3 színtér kongruenciája

14 Rendszerközti akkomodáció, pszichoszociális összhang (Murrell, 1973) A gyermeknek az a képessége, amely lehetővé teszi számára, hogy a szocializációs rendszereket összeegyeztesse magában.

15 A célkitűzés az, hogy / / segédkezzünk a tanulóknak abban, hogy önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésért vállalt felelősségre alkalmas egyének, ésszerű választásra, önirányításra képes egyének, kritikai érvekkel rendelkező tanulók, mások teljesítményét értékelni képes emberek, a problémák megoldásához alkalmas ismeretekkel rendelkező személyek,

16 folytatás (1) s ami még fontosabb: új probléma helyzetekhez rugalmasan, intelligensen alkalmazkodni képes egyének, a problémák megközelítésének adaptív módját bensőleg elsajátított (internalizált), minden rendelkezésre álló tapasztalatot szabadon, kreatívan felhasználó emberek, másokkal a felsorolt különféle tevékenységekben hatékonyan együttműködni képes emberek legyenek,

17 folytatás (2) végül olyan emberek legyenek, akik nem mások jóváhagyásáért, hanem saját szocializált célkitűzéseik valóra váltásáért küzdenek. (C. Rogers) Hagyományos A tanár igazi tanárszerep személyisége

18 A jó tanár szerepéhez fűződő hiedelmek,elvárások (Th. Gordon nyomán) Mindig kiegyensúlyozott Elfogulatlan, előítélettől mentes Érzéseit nem mutatja ki diákjai előtt Minden tanulót egyformán elfogad Ösztönző légkört biztosít Nem hibázik, egyenletesen teljesít Diákjainál okosabb, mindig tudja a választ Egységes tanárcsoport része

19 A jó tanár diák kapcsolat jellemzői (Th. Gordon nyomán) Kölcsönös nyíltság, átláthatóság Kölcsönös figyelem, törődés Egymástól való függés Az egymástól való kölcsönös elkülönülés lehetősége Az érdekek kölcsönös egyeztetése

20 Ideális osztály? - elölről

21 Elfogadó / elutasító tanártípusok (Th. Gordon nyomán) +++ Elfogadható viselkedés Elfogadhatatlan viselkedés - - -

22 Ideális osztály? - hátulról

23 A negatív értékelés, kritika hatásai Kockázatkerülő magatartás Elővételezett szorongás Gátló szorongás Negatív attitűdök Lázadás

24 Ideális osztály? - oldalról

25 Az elfogadás / elutasítás háttere (Th. Gordon nyomán) A tanár változása A (hivatás) személyiség alakulása Aktuális érzelmi állapot A külvilág észlelésének sajátosságai (percepció) A diákok eltérő megítélése Sztereotípiák Pozitív / negatív előítéletek Az aktuális helyzet, a környezet hatása Adott viselkedés helyzetfüggő minősítése

26 A hamis elfogadás Elfogadás Hamis elfogadás Külső viselkedés Belső érzések (Pl: külső elvárások, kettős mérce: tanárok diákok) Elutasítás

27 A nevelési problémák tulajdonosa (Th. Gordon nyomán) Tanulóé Nincs probléma = hatékony nevelés Tanáré

28 iskoláink célja elsősorban az kellene, hogy legyen, hogy tevőlegesen hozzájáruljon a gyerekek egészségesen fejlett személyiségének kialakulásához. Nem a régóta dúló oktatás nevelés ellentétben kívánok állást foglalni: az egészségesen fejlett személyiséghez hozzátartozik, hogy olyan ismeretekkel rendelkezik, melyek értelmesen elrendeződnek benne, melyeket adott alkalommal aktivizálni, szükség esetén felhasználni tud, s a személyiségfejlődés valószínűleg önként vállalt, érdeklődéssel és teljes figyelem ráfordítással végzett tanulás során valósulhat meg leginkább. (Klein)

29 EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészségnevelés a betegségek megelőzésére irányuló ismeretek átadását, bizonyos készségek kialakítását célzó pedagógiai munka. Az egészséget értékként tekintő, az egészségmegtartását fontosnak tartó egyének felnevelésére vállalkozik.

30 MILLER-FÉLE PIRAMIS TESZI MUTATJA Döntéshozatal, személyes fejlődés Attitűd, magatartás, TUDJA, HOGYAN TUDJA Készségek Ismeret

31 TANULÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI PIRAMIS TESZI megfigyelés, portfolió, napló, önértékelés MUTATJA, HOGYAN összevont strukturált vizsga TUDJA, HOGYAN TUDJA írásbeli értékelés írásbeli értékelés

32 Rejtett tanterv Deklarált Oktatott Megtanult

33 A rejtett kurrikulum tartalma (Barabás nyomán) Az iskola ethosza, atmoszférája A tantárgyak iskolai megítélése Magatartásbeli standardok A tantestület által közvetített attitűdök Az érvényesülést biztosító értékek

34 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLÁKBAN FIGYELEMBE VEENDŐ FELADATOK (Barabás nyomán) 1. Iskolán belüli jó kapcsolati rendszer, klíma 2. A tantestület egészségének és jólétének védelme 3. A tanulók önbecsülésének kialakítása, megtartása 4. Nevelők hitelessége és példája az egészséggel kapcsolatos viselkedést illetően

35 KIMENETI ÉRTÉKELÉS (Barabás nyomán) 1. Ismeretek és attitűdök változása 2. Készségek és magatartás alakulása 3. A környezet megváltoztatása 4. Fizikális értékek mérése 5. Személyes jól-lét mérése 6. Beavatkozások, akciók gyakorisága

36

37

38