Készítette: Béres Gábor. Közreműködött:

Átírás

1 A hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok beillesztése a térségi stratégiai dokumentumokba a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonatkozásában Készült a TÁMOP Innovációs technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén című projekt keretében Készítette: Béres Gábor Közreműködött: Kovács Zoltán, Máthé Péter, Nagy Árpád, Takács Lilla, Tillai Gergő Pécs, november 15. 1

2 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló Bevezetés A tanulmány célja, alkalmazott módszertan és érintett földrajzi terület A tanulmány célja, alkalmazott módszertan TÁMOP Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén című projekt rövid bemutatása, kapcsolódás a többi tevékenységhez A projekt átfogó bemutatása A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) bemutatása Helyzetfeltárás BKÜ területén található kézműves ágazatok, kézműves szakmák, kézműves ipar A kézműves fogalom történeti alakulása Népi kézművesek a BKÜ településein Népi kézműves szakterületek és a BKÜ népi kézművesei Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típusai Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek a BKÜ területén A BKÜ területén található népi kézművességgel foglalkozó szervezetek típusai A BKÜ népi kézművességgel foglalkozó szervezetei, intézményei "Sártekerő" fazekasműhely Varrótű Tanoda Látványszövöde Fazekasház és Galéria Kájel Csipkeház

3 3.3.6 "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület Kapoli Múzeum és Galéria Fafaragóműhely Barakonyi Kerámia Műhely Népművészeti Alkotóház Fazekasműhely A BKÜ területén működő muzeális intézmények és kézműves műhelyek, kézműves szakmák gyakorlati bemutatását célzó módszertani jellemzőinek ismertetése, magyarországi és nemzetközi kitekintés Népművészeti kiállítások és múzeumpedagógia Kézműves bemutatók, nyitott műhelyek Kézműves foglalkozások, szakkörök, táborok Kézműves vásárok Népi játszóház Fesztiválok Infrastrukturális feltételek infokommunikációs módszerek Falusi turizmus és gasztronómia, vidéki élet A BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálata, relevancia elemzése a kézművességgel és hagyományos iparágakkal összefüggő fejlesztési irányok tekintetében A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig Integrált Településfejlesztési Stratégiák Nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása javaslatok megfogalmazása Javaslatok megfogalmazása a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok 3

4 beilleszthetőségére a vizsgált stratégiai dokumentumok célrendszerébe, programelemeibe Javaslat megfogalmazása az egyes tervdokumentumok esetleges felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi legitimációs lépésekre Felhasznált irodalom Forrásjegyzék Ábrák jegyzéke

5 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén fellelhető kézműves tudás és annak fejlesztésére vonatkozó elképzelések hogyan jelennek meg stratégiai dokumentumokban. A tanulmányban részletesen bemutatásra kerültek a TÁMOP Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén című projekt elképzelései, kapcsolódása a többi hagyományőrzési témájú tevékenységhez. Összefoglaló jelleggel bemutatjuk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található kézműves ágazatokat, kézműves szakmákat, kézműves ipart, valamint a népi kézművességgel foglalkozó szervezeteket, intézményeket. Elvégeztük a BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálatát, relevancia elemzését a kézművességgel és hagyományos iparágakkal összefüggő fejlesztési irányok tekintetében, melyhez nemzetközi jó gyakorlatok tapasztalatait is mellékeltük. Javaslatok megfogalmazására is sor került abban a tekintetben, hogy a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok milyen egyedi sajátosságokat mutatnak a vizsgált stratégiai dokumentumok célrendszere, programelemei kapcsán. Olyan javaslatok megfogalmazásával zárul a tanulmány, mely az egyes tervdokumentumok esetleges felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi legitimációs lépésekre irányul. Javaslatok kerültek megfogalmazásra amelyeket célszerű lenne figyelembe venni a térségi szintű stratégiai dokumentumok következő felülvizsgálata során, a hagyományos és kreatív iparágak, valamint a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok támogatása érdekében. Mindezeket megfelelő módon gazdaságfejlesztési környezetbe ágyazottan kell megjeleníteni, mely hozzá tud járulni ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon fejlődjön a kézműves ipar és ezzel párhuzamosan a hagyományos iparágak kultúraőrző és teremtő funkciója érvényre juthasson. A hagyományos iparágak és kézművesség elterjesztésére irányuló törekvés nem jelenik meg a települési szinten elfogadott 5

6 stratégiai dokumentumokban. A hagyományőrzés sem feltétlenül a kézműves ipar fejlesztésén keresztül köszön vissza a stratégiai dokumentumokban, hanem kulturális programok megszervezésén, illetve oktatási-nevelési programokon keresztül jelenik meg. Legitimációs tekintetben a Balaton Fejlesztési Tanácsnak a következő feladatokban lehetne nagyobb szerepe: - A jelenlegi EU támogatási rendszerben a projektfejlesztési folyamatban véleményező szerepkör. A véleményezési lehetőség elsősorban a közszféra projektjeinél jöhet számításba. - Javaslattétel a Terület és Településfejlesztés Operatív Programban nevesített kiemelt projektekre, melyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén valósulnának meg. - A Terület- és Településfejlesztés Operatív Programban rögzített éves fejlesztési keret felosztásában javaslattétel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén megvalósítani szándékozott projektekre vonatkozóan. Javaslatként megfogalmazásra került, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács kísérje figyelemmel azt, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére elfogadott térségi stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célkitűzéseket a települési önkormányzatok által elfogadott településfejlesztési koncepciók és integrált településfejlesztési stratégiák milyen mértékben veszik figyelembe. Ugyancsak lényeges a stratégiai dokumentumok társadalmasítása, a civil szervezetek véleményeinek minél szélesebb körű feltérképezése. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kézműves iparral és a hagyományőrzéssel foglalkozó szakmai szervezetek nagyobb szerepet kapjanak a stratégiai tervezési folyamatban, az általuk tett javaslatok épüljenek be a térségi célkitűzések közé. 6

7 2 BEVEZETÉS 2.1 A tanulmány célja, alkalmazott módszertan és érintett földrajzi terület A tanulmány célja, alkalmazott módszertan Jelen tanulmány célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fellelhető kézműves szakmák gyakorlati kipróbálásához kapcsolódó szakmai feltételek kialakítása a muzeális intézmények között és a kézműves műhelyekben. Alkalmazott vizsgálati módszerek szekunder adatgyűjtés, dokumentumelemzés. 2.2 TÁMOP Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén című projekt rövid bemutatása, kapcsolódás a többi tevékenységhez A projekt átfogó bemutatása A TÁMOP Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén című projekt célja egy átfogó, informatív, a hagyományőrzés szellemiségét és küldetését tükröző, ám hatékonyan, egységesen és megbízhatóan működő informatikai keretrendszer kialakítása, amely minden elemében a projekt sikeres megvalósítását támogatja. A projekt egyik kiemelkedő célja, hogy az e-térben minden olyan technológia által nyújtott lehetőséget megragadjon, amellyel a munkatársakat, kutatókat egy ellenőrzött, hatékony kooperációs térben (keretben) tudja szolgálni, célirányos informatikai megoldásokkal, szakmai adatbázisokkal. Ezzel párhuzamosan az oktatók, képzéssel foglalkozók és a látogatók is kapnak egy olyan modern, kreatív megoldásokkal ellátott eszköztárat, amelyekkel élvezetesen, érdekes módon képesek a hagyományok ismertségét, művelését a lehető legszélesebb társadalmi rétegek (akár a határon túl) elé tárni, őket elérni, megszólítani. 7

8 Ezzel az informatikai fejlesztéssel és a projekt hagyományosabb tevékenységeinek megvalósításával (pl.: kutatás, oktatás, rendezvényszervezés, társadalmi kapcsolatok elmélyítése) a lenti célok megvalósítását tekintik a projektgazda és partnerei elsődleges feladatunknak. 1. A kiemelt fejlesztési térségek hagyományaival és a kézműves foglalkozásokkal kapcsolatosan elérhető információk elérhetőségének javítása és felhasználásnak erősítése. 2. A térségben élő személyek és közösségek érdeklődésének felkeltése a hagyományok megismerése, megismertetése és továbbörökítése érdekében, ehhez kapcsolódóan közösség- és kompetenciafejlesztő programok megvalósítása. 3. A hagyományos kézműves iparágakban és kapcsolódó kreatív iparban tevékenykedő személyek bevonás az ismeretek átadásába és felkészítése a hatékonyabb információátadásra. 4. A térségi és helyi közművelődési és muzeális intézmények, valamint tájházak, alkotóházak szerepének megerősítése a hagyományok megismertetésében és átörökítésében, a jelenkori körülményekhez igazodó újraalkalmazásában. 5. A kiemelt fejlesztési térségek hagyományaival kapcsolatos kutatási tevékenységek megerősítése. A fenti célok a következő, magasabb rendű célokat szolgálják. Az érintett térségre jellemző hagyományok megismertetése a köznevelési intézmények tanulóival és gyermekekkel, valamint az idelátogató széles közönséggel. A lakosság érdeklődésének felkeltése a hagyományok, saját településének és környezetének hagyományos értékei, a kézműves mesterségek és a kapcsolódó kreatív ipari tevékenységek iránt. A közösség és a közösségi identitás megerősítése. A hagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg a közművelődésben, a szórakozásban, a kulturális fogyasztásban, az oktatásban, ezáltal a hagyományos műveltség az egyetemes kultúra részeként éljen tovább. 8

9 A projekt konzorciumvezetője a Hermann Ottó Intézet, a megvalósításban részt vevő konzorciumi partnerek: a Hagyományok Háza, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Zempléni Múzeum és Balatonkenese Város Önkormányzata. A projekt megvalósítási helyszínei a Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat 7) bekezdés b) pontjában felsorolt kiemelt fejlesztési térségek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a Budapesti Agglomeráció és a Tokaji Borvidék. A projekt szakmai tevékenységei: A hagyományőrzéssel, - ápolással kapcsolatos módszertani fejlesztések. Kutatások lebonyolítása, tanulmányok készítése. A hagyományos iparágak és kézművesség elterjesztéséhez kapcsolódó képzési, felkészítési programok kidolgozása és lefolytatása. A köznevelési intézmények által tanórai és tanórán túli keretek közt hasznosítható információs tartalmak kidolgozása és elérhetővé tétele online felületen, illetve rendezvények, kiállítások keretében. A kézműves szakmák gyakorlati kipróbálásához kapcsolódó szakmai feltételek kialakítása. A térségi fejlesztési tanáccsal való együttműködés kialakítása. Rendezvények szervezése, beleértve interaktív kiállítások, mesterségbemutatók, ismeretterjesztő komplex foglalkozások, csoportos műhelyfoglalkozások. Eszközbeszerzések a szakmai megvalósításhoz kapcsolódóan., A projekt összértéke Ft, megvalósítási ideje: június 1. és november A TÁMOP Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén című projekt megvalósíthatósági tanulmánya 9

10 2.2.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) bemutatása Hazánk összesen nyolc kiemelt üdülőkörzete közül a magában foglalt települések számát és területét tekintve a Balaton üdülőkörzet a legnagyobb, népességszáma alapján mégis az alacsonyabb lélekszámúak közé tartozik január 1-jei lakónépessége (262 ezer fő) a magyarországi kiemelt üdülőkörzetek együttes népességének mindössze 7,9%-át tette ki. Népsűrűsége az egyik legkisebb, 67 fő/km², ami a kiemelt üdülőkörzetek átlagos népsűrűségének harmadát sem éri el folyamán a Balaton teljes lakónépességének hatszorosa, 1,6 millió szállásigényes vendég érkezett az üdülőkörzetbe. A tó vonzereje nyáron a legerősebb, az idegenforgalmi szezon hónapjaiban a vendéglétszám jelentősen meghaladja az ott élők számát, ami növekvő lakossági fogyasztást is eredményez. Az alapvető kommunális szolgáltatások közé tartozó vízfogyasztás egy lakosra jutó értéke ben csupán a fővárosban volt magasabb a balatoninál, a keletkező hulladék nagysága pedig majdnem 30%-kal haladta meg a nyolc kiemelt üdülőkörzet (benne a budapesti) átlagát. A népsűrűséghez hasonlóan a Balaton laksűrűsége is az egyik legalacsonyabb. Az év elején száz lakásban átlagosan 219-en éltek, ez az érték a nyolc kiemelt üdülőkörzet közül csupán a budapestinél és a Tisza-tavinál nagyobb. A Balaton térségében a tó adta kedvező üzleti lehetőségeket felismerve számos gazdasági szervezet alakult, a vállalkozási aktivitás országos összehasonlításban is jelentős december végén közel 20 ezer vállalkozás működött a partközeli és további településeken, mely a nyolc kiemelt üdülőkörzetben bejegyzett szervezetek 6,5%-a. Ezer lakosra jutó számuk (76) alacsonyabb ugyan az átlagosnál (amiben a főváros túlsúlya érvényesül), de a harmadik legmagasabb az üdülőkörzetek között. A vállalkozások 96%-a mikrovállalkozás, azaz kevesebb mint tíz fővel végzi tevékenységét. A Balatonnál működő vállalkozások közül minden tizediket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban jegyezték be, a kiemelt üdülőkörzetek átlagát jelentő 4%-os részaránnyal szemben. Az ágazatban nyilvántartott szervezetek ezer lakosra jutó száma az átlagos több mint kétszerese, 8 volt az elmúlt év végén. A partközeli települések adata még magasabb, itt 11 turizmusra szakosodott vállalkozást jegyeztek be ezer lakosonként. Jelentős az idegenforgalom foglalkoztatásban betöltött szerepe is. A legutolsó népszámlálás 10

11 adatai alapján a foglalkoztatottak egytizede ebben a nemzetgazdasági ágban dolgozott, amely több mint kétszerese a magyarországi üdülőkörzetek átlagának. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés után 2009-ben a magyarországi kiemelt üdülőkörzetek vendégforgalma összességében újra meghaladta az ezredfordulón regisztrált vendéglétszámot. A vendégek összetétele viszont jelentősen eltér a korábbitól, ezért a kereslethez igazodva a szolgáltatások is átalakultak. Budapest, Sopron Kőszeg hegyalja és a Tisza-tó kivételével az ország többi kiemelt üdülőkörzetébe egyre kevesebb külföldi vendég érkezett az elmúlt években. A Balaton vonzereje is számottevően csökkent, különösen a tó közvetlen környezetében fekvő településeken. A külföldi vendégek aránya 2009-ben 42%-ot tett ki a balatoni régióban, 15,9 százalékponttal kevesebbet a évinél. Hasonló mértékű visszaesés az ország üdülőkörzetei közül csak a Velencei-tó Vértes térségét jellemezte. Az ezredfordulót követően évről évre nőtt a belföldi vendégek részaránya, ők viszont rövidebb időt töltöttek a szálláshelyeken, mint a külföldiek, így a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 14%-kal, a magánszállásadásban 23%-kal visszaesett. A nyolc kiemelt üdülőkörzet közül a forgalom a Balaton mellett a Mecsek és Villány, valamint a Velencei-tó Vértes üdülőkörzetben mérséklődött és 2009 között a balatoni kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 16%-kal, a magánszálláshelyeké 19%-kal csökkent, ezért összesen egyötödével kevesebb férőhely állt a vendégek rendelkezésére az időszak végén, mint az ezredfordulón. Az ország üdülőkörzetei közül szintén a korábbinál kisebb kapacitás jellemezte a Dunakanyar, a Mecsek és Villány, valamint a Velencei-tó Vértes kiemelt üdülőkörzeteket. A férőhelyek számbeli fogyását minőségi átalakulás kíséri, a vendégek egyre inkább a magasabb kategóriájú, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtó szálláshelyeket részesítik előnyben. A balatoni kempingférőhelyek összkapacitáson belüli aránya a évi 45%-ról 32%-ra apadt, ezzel szemben a szállodáké 35%-ról 40%-ra nőtt. Az ezredforduló évében a nyolc kiemelt üdülőkörzet négy- és ötcsillagos szállodáiban rendelkezésre álló férőhelyek 3,5%-át kínálták a Balaton térség hotelei, 2009-ben ez az arány már meghaladta a 20%-ot. A magasabb kategóriájú szállodák kapacitás-bővülése összefügg a gyógy- és termálturizmus nagyarányú fejlesztésével. Korábbinál kisebb kapacitás és vendégforgalom ellenére a Balaton térsége továbbra is kiemelt helyet foglal el az üdülőkörzetek turizmusában ben a balatoni régió képviselte a hazai üdülőkörzetek együttes kereskedelmi szállásférőhely- 11

12 kapacitásának több mint négytizedét, és a magánszálláshely-kapacitás csaknem háromnegyedét. A nyolc kiemelt üdülőkörzet összes vendéglétszámából a Balaton részesedése 28, az eltöltött vendégéjszakák számából 37%-ot tett ki. 12

13 3 HELYZETFELTÁRÁS 3.1 BKÜ területén található kézműves ágazatok, kézműves szakmák, kézműves ipar A kézműves fogalom történeti alakulása Mielőtt a BKÜ területén alkotó kézművesek bemutatására kerülne sor tekintsünk rá a kézműves fogalmának tartalmára. A kézművesség fogalma sok változáson ment keresztül a században. A hagyományos paraszti kultúrában a kézművességhez a háziiparos, a specialisták, a kézműves-iparosok, kisiparosok tevékenysége és az általuk létrehozott tárgyak tartoztak.2 Háziiparos: Olyan személy, aki termékeit maga, illetve családtagjaik segítségével külső munkaerő igénybevétele nélkül, kézi erővel állítja elő otthonában, a rendszerint saját maga által gyűjtött, vásárolt nyersanyagokból mások számára is. Specialista: Olyan személy, aki szakképesítés nélkül bonyolult munkák elvégzésére, irányítására alkalmas, ezt a képességét a közösség is számon tartja, igényli. Az ilyen személyek azok közül kerülnek ki, akik az egyes házimunkákban fafaragás, szövés, varrás-hímzés, szappanfőzés stb. különös adottságokkal és jártasságokkal rendelkeznek. Kézműves-iparos: Valamely szakképesítéshez kötött iparág művelője, aki kéziszerszámokkal, elemi erővel meghajtott gépek segítségével folytat termelőtevékenységet a fogyasztó számára. A feldolgozott anyag lehet a sajátja, vagy a megrendelőé, díjazása pénzben, vagy természetben történik. Kisiparos: Kéziszerszámokkal és mesterséges energiával meghajtott egyszerűbb gépekkel végez árutermelő ipari tevékenységet, többnyire 2 Benedek Krisztina: Kézművesség, népi kézművesség In: Mesterségem címere a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I Budapest, 32. o 13

14 magántulajdonban lévő saját műhelyében. Tevékenysége képesítéshez kötött, a nyersanyagot pénzért vásárolja és termékeit is pénzért értékesíti. 3 A mai szóhasználatban a kézművesség fogalma alá sorolódik az iparos munkától a művészi megformálásig megvalósított tárgyalkotás, elsősorban a gépesített, gyári előállítással szembeállítva. A tárgyalkotó kézművesekre igaz, hogy átlátják a termelés egész folyamatát és annak bármelyik mozzanatát el tudják végezni. Nem a gépi munka, hanem a szakismeret és a kézi megformálás az elsődleges, illetve nem a tömegtermelés, hanem az egyedi, vagy legfeljebb kis szériában előállított termék a jellemző. 4 A népi kézműves olyan személy, akire a Kárpát-medencében élő magyar és nemzetiségi népcsoportok hagyományos technikáinak és technológiájának használata jellemző. A népi kézműves tárgyak motívum és formakincse táji specifikus, természetes anyagok felhasználásával készülnek, és a létrehozott tárgyak mai életben felhasználható, korszerű használati, dísz és ajándéktárgyak. Mintának elsősorban a 19. század környezet, lakás és viseletkultúráját tekinti és célja a funkcionális kézműves tárgyak létrehozása. 5 A kézműves termékek: népi iparművészeti termék, népi kézműves termék, kézműves háziipari termék, kézműves élelmiszer. A kézműves termék előállító által Magyarországon (Kárpát-medencében) egyedileg előállított olyan természetes alapanyagokból készített termék, melynek jellegében és értékében nem a felhasznált alapanyag, hanem maga által elvégzett alkotó hagyományokra épülő kézi munkája dominál. 6 Jelen tanulmány követi a kézművesség stratégia7 módszertanát és azokat a BKÜ területén élő, aktívan dolgozó alkotó népi kézműveseket veszi számba, akik az elmúlt 5 évben minősítették munkáikat és / vagy, akik rendelkeznek a Népi Iparművész, és / vagy a Népművészet Ifjú Mestere, és/vagy a Népművészet Mestere kitüntetésekkel, 3 Domonkos Ottó: Bevezetés, In: Magyar Néprajz III. Kézművesség, Budapest., 12. o 4 Benedek Krisztina: Kézművesség, népi kézművesség In: Mesterségem címere a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I Budapest, 33. o 5 Országos Képzési Jegyzék, Szabadkai Andrea, G. Fekete Éva, Debreczeni János, Pongrácz Zoltán: A gazdasági szabályozás, törvényi változtatások igénye a népi kézműves vállalkozások eredményes működése érdekében tett javaslatok, In: Mesterségem címere a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest, 28. o. 7 Mesterségem címere a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest 14

15 és / vagy tagjai a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) tagszervezetinek és / vagy az elmúlt években országos pályázatokra alkotást nyújtottak be. Ezen tanulmány nem terjed ki azon BKÜ területén élő kézművesekre, akik megszerezték a különböző szakterületeken a szakképzettséget. Ők rendelkeznek a mesterségbeli tudással, de aktív alkotói tevékenységet (zsűriztetés, pályázaton való megjelenés, stb.) nem végeznek. akik családi örökségként sajátították el a kézműves mesterségek műveléséhez szükséges tudást, de csak önmaguk számára készítenek tárgyakat. akik szakkörben tevékenykednek, de önálló alkotóként még nem léptek a nyilvánosság elé. akik a korábbi években feladatuknak tekintették a paraszti tárgykultúra továbbéltetését, de leginkább életkoruk, vagy egyéb okok miatt már nem művelik azt Népi kézművesek a BKÜ településein Az elemzés 138 alkotóra terjed ki, akik a BKÜ 49 településén élnek. A mellékelt térképből látható, hogy a BKÜ teljes területén dolgoznak népi kézművesek. A BKÜ településeinek száma 179, melyből 49 településen találunk népi kézműveseket, azaz a települések 27 %-án élnek népi kézművesek. 8 Pál Miklósné: Kézművesség, népi kézművesség az alkotók oldaláról In.: Mesterségem címere a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest 15

16 kézművesekk el rendelkező BKÜ települések száma; 49 kézművesekk el nem rendelkező BKÜ települések száma; számú grafikon: Népi kézművesekkel rendelkező BKÜ települések A népi kézművesek több faluban élnek, mint városban. A 49 településből 35 falu, 14 város. A 14 városban összpontosul 138-ból 81 népi kézműves, azaz a teljes létszám 59 %-a. Ebből arra következtethetünk, hogy a nagyszámú alkotót tömörítő településtípus a város. kézművesekk el rendelkező BKÜ városok száma; 14 kézművesekk el rendelkező BKÜ falvak száma; számú grafikon: A népi kézművesekkel rendelkező települések típusa (falu, város) és ezek megoszlása. 16

17 A legtöbb településen 1 vagy 2 alkotó él. Ez jellemző az érintett 49 településből 35-re. Ezen a 35 településen él a 138 népi kézművesből 42 fő, azaz a BKÜ népi kézműveseinek 30 %-a. 14 településen él 96 népi kézműves, azaz a BKÜ népi kézműveseinek 70 %. Népi kézművest legnagyobb számban Keszthelyen találunk. Számuk 31 fő Népi kézműves szakterületek és a BKÜ népi kézművesei A magyar tárgyalkotó népművészet 15 nagy szakterületet különböztet meg, melyek több szakmát is felölelnek. A 15 szakterület: csipkekészítő, faműves, fazekas, fémműves, hímző, mézeskalács készítő, nemezkészítő, népi bőrműves, népi ékszerkészítő, népi játékkészítő, régi ritka mesterségek, szálasanyag készítő, szövő, hímestojás készítő, viseletkészítő. A BKÜ területén a 15 szakterületből 14 esetében találunk népi kézművest. Ezek az alábbi szakterületek: csipkekészítő, faműves, fazekas, fémműves, hímző, mézeskalács készítő, népi bőrműves, népi ékszerkészítő, népi játékkészítő, régi ritka mesterségek, szálasanyag készítő, szövő, hímestojás készítő, viseletkészítő. A nemezkészítő szakterületnek nincs képviselője a BKÜ-ben. 17

18 Kézművesek száma a BKÜ területén településenként (érintett települések) Település Megye Csipkekészítő Faműves Fazekas Fémműves Hímző Mézeskalács készítő Nemezkészítő Népi bőrműves Népi ékszerkészítő Népi játékkészítő Régi ritka mesterségek Szálasanyag készítő Szövő Hímes tojás készítő Viseletkészítő Összesen 1 Alsópáhok Zala Badacsonytomaj Veszprém Balatonalmádi Veszprém Balatonboglár Somogy Balatoncsicsó Veszprém Balatonendréd Somogy Balatonfőkajár Veszprém Balatonfüred Veszprém Balatonfűzfő Veszprém Balatongyörök Zala Balatonkeresztúr Somogy Balatonlelle Somogy Balatonszabadi Somogy Balatonszárszó Somogy Balatonszemes Somogy Balatonszőlős Veszprém Buzsák Somogy Cserszegtomaj Zala Felsőörs Veszprém Fonyód Somogy Gyenesdiás Zala Hévíz Zala Karád Somogy Keszthely Zala Kéthely Somogy Kisberény Somogy Kőröshegy Somogy Marcali Somogy Nagyvázsony Veszprém Nemesbük Zala Nemesvita Veszprém Pécsely Veszprém Rezi Zala Siófok Somogy Som Somogy Somogyvár Somogy

19 37 Szentantalfa Veszprém 1 1 Szentkirályszabadj 38 a Veszprém Tapolca Veszprém Tihany Veszprém Tótvázsony Veszprém Várvölgy Zala Veszprémfajsz Veszprém Vindornyaszőlős Zala Vöröstó Veszprém Zalaapáti Zala Zalakaros Zala Zalakomár Zala Zamárdi Somogy Összesen számú táblázat: Népi kézművesek a BKÜ területén A 138 népi kézművesből legtöbben a faműves - 25 fő -, a fazekas - 24 fő-, és a hímző, szövő fő területeken tevékenykednek számú grafikon: a BKÜ területén található népi kézművesek száma szakterületenként 19

20 3.2 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típusai Többféle intézménytípus és szervezet foglalkozik Magyarországon a népi kézművesség, kézműves műhelyek működtetésével. Csúcs-intézmény a Hagyományok Háza, melyet a közművelődési, közgyűjteményi, oktatási intézmények csoportjai követ, továbbá a szervezetek közé tartozik a civilszféra (egyesületek, alapítványok), valamint az egyéni/társas vállalkozók, egyéni alkotók azon csoportjai, melyek látogatható műhelyeket, galériákat hoztak létre, tartanak fenn. Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek a BKÜ területén találhatók népi kézművességgel foglalkozó szervezetek. A tanulmány követi a Kézműves Stratégiában 9 alkalmazott népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények tipológiáját. Eszerint 6 féle kategóriát különböztetünk meg: népi kézműves civil szervezet, képző intézmény és szervezet, népi kézműves alkotóház, nyitott műhely, műhelygaléria, speciális népi kézműves gyűjtemény. Népi kézműves civil szervezet alatt azon szervezeteket értjük, amelyek döntően a népi kézművességgel foglalkoznak. Képző intézmények és szervezetek azok az intézmények, szervezetek, amelyek az OKJ-ban szereplő népi kézműves szakmákban végeznek iskolarendszerű és, vagy felnőttképzési tevékenységet, továbbképzést. A népi kézműves alkotóházak a tárgyalkotó népművészet azon színterei, ahol a magyar nyelvterület hagyományos népi kultúrájának, hagyományainak továbbéltetése, komplex bemutatása, közvetítése, oktatása, fejlesztése folyik intézményi, civil szervezeti, egyéni és egyéb fenntartási formákban. Ezek a helyek biztosítják mindehhez a szellemi hátteret és a személyi feltételeket, 9 Prokné Tirner Gyöngyi: Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek Magyarországon In.: Mesterségem címere a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest, o 20

21 iskolákat, közművelődési színtereket, alkotóközösségeket hoznak létre és működtetnek. A nyitott műhely látogatható, mesterség bemutatására, csoportok foglalkoztatására alkalmas kézműves tevékenységet folytató műhely, mely intézmény, szervezet vagy magánszemély fenntartásával működik, esetlegesen üzlettel is rendelkezik. A műhelygaléria olyan intézmény, szervezet, vagy magánszemély fenntartásában működő létesítmény, amelyben nyitott műhellyel és hozzá kapcsolódó gyűjteménnyel is esetlegesen üzlettel is rendelkezik. A speciális népi kézműves gyűjtemény olyan állami vagy magán fenntartásban működő gyűjtemény, mely a népi kézművesség valamely speciális területét/területeit mutatja be. 10 A fejezetben megismertetett intézmények, szervezetek alapinformációi a Kézműves Stratégiában található intézményi kataszterből származnak Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek a BKÜ területén Ahogy már fent írtuk a BKÜ területe 179 települést foglal magába. Ebből 9 településen található a fent megfogalmazott kategóriákba sorolt szervezet, ez az összes BKÜ-s település számhoz viszonyítva 5 %. A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek fel arányban találhatók meg a BKÜ falvaiban és városaiban. 2 településen, Balatonalmádiban és Balatonlellén 2 is képviselteti magát. 10 Prokné Tirner Gyöngyi: Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek Magyarországon In.: Mesterségem címere a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest, o 11 Prokné Tirner Gyöngyi: A közösségi színterek tárgyi és személyi feltételei, tevékenység elemzés, problémafeltárás In.: Mesterségem címere a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest, o 21

22 kézműves műhelyekkel rendelkező BKÜ települések száma; 9 kézműves műhelyekkel nem rendelkező BKÜ települések száma; számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek területi megoszlása a BKÜ területén kézműves műhelyekkel rendelkező BKÜ falvak száma; 4 kézműves műhelyekkel rendelkező BKÜ városok száma; 5 5. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek településtípus szerinti megoszlása a BKÜ területén 22

23 3.2.3 A BKÜ területén található népi kézművességgel foglalkozó szervezetek típusai A BKÜ területén 11 db népi kézművességgel foglalkozó szervezet található (lsd. 1. sz. táblázat), amely a fejezetben megismertetett tipológiát követve nyitott műhelybe, műhelygalériába, speciális népi kézműves gyűjteménybe, népi civil szervezetbe és alkotóházba sorolható. Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek a BKÜ területén Település Megye Szervezet típusa Szervezet neve Alsópáhok Zala Nyitott műhely "Sártekerő" Czibor Imre 1 fazekasműhely 2 Balatonalmádi Veszprém Nyitott műhely Varrótű Tanoda Cz. Tóth Hajnalka Balatonalmádi Veszprém Nyitott műhely Látványszövöde Fodorné László 3 Mária Balatoncsicsó Veszprém Műhelygaléria Fazekasház és Schmidt Ferenc 4 Galéria Balatonendréd Veszprém Speciális népi Kájel Csipkeház Kájel Endréné kézműves 5 gyűjtemény, nyitott műhely Vezető neve 6 Balatonlelle Somogy Népi kézműves civil szervezet "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület Dolbert Ferenc 7 8 Balatonlelle Somogy Speciális népi kézműves gyűjtemény Cserszegtoma Zala j Kapoli Múzeum és Galéria Ligeti Gábor Nyitott műhely Fafaragóműhely Bereczky Csaba Hévíz Zala Nyitott műhely Barakonyi Barakonyi István 9 Kerámia Műhely Keszthely Zala Alkotóház Népművészeti Molnárné Riskó 10 Alkotóház Erzsébet 11 Marcali Somogy Műhelygaléria Fazekasműhely Harangozó Rita 2. számú táblázat: Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén 23

24 A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek közel 50%-a, 5 db, nyitott műhely típusú. A BKÜ területéről hiányoznak a képző intézmények és szervezetek számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típus szerinti megoszlása a BKÜ területén 3.3 A BKÜ népi kézművességgel foglalkozó szervezetei, intézményei "Sártekerő" fazekasműhely A Sártekerő fazekasműhelyt Czibor Imre fazekas Népi Iparművész működteti. Czibor Imre a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ szakkörén találkozott először a fazekassággal 1995-ben. Szakkörvezetője Simon Edit. A szakkör keretében sajátította el a korongozás alapjait, valamint ismerete meg a különböző technikákat pl.: hurka, lapedény között Barakonyi István fazekas a Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész műhelyében dolgozott Hévízen. Itt tovább fejlesztette a korongozást és új díszítőtechnikákat ismert meg pl.: írókázás, karcolás, rátétes díszítések között a Zala Megyei Népművészeti Egyesület gébárti alkotóházában intenzív fazekas tanfolyamon vett részt. A tanfolyamot Csuti Tibor vezette. Ebben az 24

25 évben lett tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Munkáival rendszeresen részt vesz kiállításokon és zsűrizéseken ban elnyerte a Népi Iparművész címet. Alsópáhokon dolgozik önállóan. Készít használati és díszedényeket, díszítésül karcolásos technikát, hucul, betyáros motívumot alkalmaz, illetve egyedi rajzolatú mesés, virágos díszeket, feliratokat. Kézműves műhelye nyitott az érdeklődők előtt, akik betekintést nyerhetnek a fazekas tevékenység különböző munkafolyamataiba. A fazekas műhely típusa nyitott műhely, mely Zala megyében, Alsópáhokon található. A kézműves műhely rendelkezik weboldallal: melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található meg Varrótű Tanoda A Varrótű Tanodát Cz. Tóth Hajnalka hímző, gyöngyfűző Népi Iparművész, a Népművészet Mestere működteti. Cz. Tóth Hajnalka az Alföldön, Hódmezővásárhelyen született, de tanulmányait már Balatonalmádiban, majd Balatonfüreden végezte. A közművelődésben dolgozott könyvtárosként kezdetben Veszprémben, később Balatonalmádiban. Könyvtárosi munkája mellett 1973 tól foglalkozik népi textilekkel, ezen belül is leginkább hímzéskultúránk motívumainak megismertetésével, feltárásával és a mai kor követelményeinek megfelelő alkalmazásával. A népi díszítőművészi tanfolyam elvégzését követően részt vett országos továbbképzéseken. Tanfolyamvezetője Koszter Józsefné népi iparművész volt, később megismerkedett dr. Fél Edittel, Borbély Jolánnal, dr. Fügedi Mártával, akik mind szakmailag, mind emberileg nagy hatással voltak rá ban szerezte meg a népi játék és kismesterség felsőfokú szakoktató vizsgát. A hímzés mellett gyöngyfűzéssel, különösen a sárközi gyöngyművészettel foglalkozik

26 Alkotó tevékenység mellett kutatói munkát is folytatott, tudományos alapossággal tárta fel az egyes hímzések eredetét, történetét. Eredményes kutatómunkájával a Bakony, a Balaton felvidék népművészetének szakértőjévé vált. Szellemiségére jellemző a magyar népi kultúra szellemi és tárgyi örökségének hiteles óvása, mentése. Szakmai, közéleti tevékenysége is kiemelkedő: között szakköröket vezetett Balatonalmádiban és Veszprémben között megszervezte a megyei szakkörvezetők továbbképzését, 1982-ben alapítója és szervezője volt Veszprém Megyei Népművészeti Egyesületnek. Korábban az egyesület elnöke, jelenleg a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület elnökségi tagja. Munkáit 1985-től zsűrizteti. Tevékenységét 1987-ben Népi Iparművészet címmel ismerték el ban hímző és oktató tevékenységéért megkapta a Népművészet Mestere díjat ban Varrótű Tanoda néven nyitott Műhely-Galériát hozott létre, ahol kiállítással és hímző, gyöngyfűző foglalkozásokkal várja az érdeklődőket. A kiállításon látható alkotások Veszprém megye hímzéskultúrájából adnak átfogó képet, de más vidékek hímzéséből is látható feldolgozás. Szabadrajzú fehérhímzések, gyapjúhímzések, szálszámolásos munkák és elsősorban a dunántúli úrihímzések láthatók a gyűjteményben. A műhelyben működik a Gránátalma Hímzőkör. A Varrótű Tanoda típusa nyitott műhely, mely Veszprém megyében, Balatonalmádiban található. A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal Látványszövöde A Látványszövödét Fodorné László Mária kéziszövő Népi Iparművész, a Népművészet Mestere működteti a balatonalmádi Pannon Kulturális Központban. Fodorné László Mária a szövésmesterség alapjait 13 éves korában sajátította el a szomszéd nénitől, aki bedolgozó szövő volt a decsi Háziipari és Népművészeti Szövetkezetnél. Idővel ő is a szövetkezet dolgozója lett, itt fejlesztette tovább a tudását. Mestereinek tekinti Széles Józsefnét és Bafi Istvánnét

27 1977-ben megkapta a Népi Iparművész címet ben vehette át a Népművészet Mestere címet. A szövés mellett tanít táborok, szakkörök és kézműves foglalkozások keretében. Rendszeresen rész vesz hazai és nemzetközi kiállításokon. A Látványszövöde típusa nyitott műhely, mely a már fent említett Zala megyében, Balatonalmádiban található. A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal Fazekasház és Galéria A balatoncsicsói Fazekasházat és Galériát Schmidt Ferenc működteti. Schmindt Ferenc keramikus 1968-ban született Balatoncsicsón. Keramikus tanulmányait a kaposvári Iparművészeti Technikumban végezte. Szekeres Károlyt, Halmos Ferencet és Légli Attilát tekinti mesterének. Kerámiáira az iparművészeti és népművészeti technikák együttes alkalmazása jellemző. Faliképeket, sütő és főzőedényeket, vázákat, korsókat, kályhacsempéket, kaspókat készít. Munkáival nemzetközi kiállításokon szerepelt. Kézműves műhelye nyitott az érdeklődők előtt, akik betekintést nyerhetnek a kerámia készítés különböző munkafolyamataiba. A Fazekasház és Galéria típusa műhelygaléria, mely a már fent említett Veszprém megyében, Balatoncsicsón található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: melyen az alkotó bemutatkozása, keramikus tevékenységének és kerámiáinak, vásárlási tájékoztató, valamint az elérhetősége található

28 3.3.5 Kájel Csipkeház A Kájel Csipkeházat Kájel Endréné működteti. Balatonendréden a múlt században nem volt hagyománya a csipkeverésnek ban Kájel Endre református lelkész szervezte meg az első csipketanfolyamot Schwarz Erzsébet tanítónő szakmai irányításával tanítónők számára szervezett csipketanfolyamot, akik azután a később megszervezett csipketelepeken továbbadták az endrédi csipke készítésének tudományát, ez a faluban élő lányoknak és asszonyoknak jelentős munka, és pénzkereseti lehetőség volt. A csipkemúzeum egy magánházban áll, melyet Kájel Endre református tiszteletes gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A múzeumban több, mint két szobára való, 80 féle csipke van tablókra, vitrinbe rejtve. Maga a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló. Az itt látható csipkék csaknem egy évszázad termékei, néhány olyan különlegességgel, mint a as cérnából készített - amely nem vastagabb az emberi hajnál - vert vagy horgolt darab. A brüsszeli csipke a legvékonyabb, s hogy kiemeljék a mintát, egy vastag szálat visznek végig rajta. Gyakori minta a pókos, a virágos, a tulipános, a szegfűs és liliomos, de számokat is használtak, a nyolcas például gyakran visszatérő motívum. Az Európa-szerte híres csipke ig virágzott. Utána az angol gépi csipke az olcsósága miatt kiszorította a piacról, pedig az országban Tokajtól Kaposvárig sokfelé volt csipkekészítő üzeme az endrédieknek. Erről azok a levelezések és számlák tanúskodnak, amiket Kájel Endre lánya, Sára szeretne kiadott formában megőrizni az utókornak. Előfordult, hogy a parókiában 12 kiló végcsipke volt, amit 40 telepről küldtek. Az üzemben méteres végcsipkét is készítettek. A függönyökön általában öt méter végcsipke van, amit egy asszony készített el. Ehhez 74 pár orsót kell jobbról balra, balról jobbra forgatni. A Csipkeház hitelesen mutatja be a helyi csipkeverés múltját és változásait. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján tekinthető meg. A Csipkeház típusa nyitott műhely, speciális népi kézműves gyűjtemény, mely a már fent említett Veszprém megyében, Balatonendréden található. 28

29 A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület A Lölle Hagyományőrző Egyesület 1990-ben alakult a helyi hímzők és fafaragók köréből, jelenleg 42 tagja van. Céljuk és feladatuk a népi hagyományok, a hímzés, fafaragás, csipkeverés, népzene, néptánc, a még fellelhető emlékek összegyűjtése, megismertetése a fiatalabb generációval, valamint az összegyűjtött anyagok publikálása. Éves céljait mind szakmai, mind gazdasági téren átgondoltan tervezi meg. A népi mesterségek mai követői szakkörökben fejtik ki tevékenységüket: hímző-, fafaragó-, néptánc- és citera-szakkör tevékenykedik a Városi Művelődési Házban, már több mint 20 éve. Minden évben kiállításon mutatják be az elkészült alkotásokat, amelyeket folyamatosan zsűriztetnek. Két tagjuk népi iparművész. Évente kétszer szakmai kirándulást szerveznek, amelyen a jeles népművészeti tájakat keresik fel. Részt vesznek a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület munkájában, valamint tagjai a Somogy Megyei Néptánc Szövetségnek és a Martin György Néptánc Szövetségnek is. A Lelle Néptáncegyüttes részére néptánc táborokat szerveznek, ahol 64 lellei gyermek tanulja a néptánc kultúránkat jeles koreográfus vezetésével. Részükre bemutatkozási lehetőséget biztosítanak. Évente részt vesznek az Együd Árpád emlékére rendezett megyei néptánc versenyen, három éve szervezői a Balatoni Folklór Fesztiválnak ben könyv formájában kiadták az általuk összegyűjtött karádi hímzéseket, jelenleg a még ki nem adott Buzsák Hímzésminta Kincse című összegyűjtött anyag vár kiadásra, amelyet a Hagyományok Háza és a Nemzeti Kulturális Alap is támogat. De nem csak összegyűjtötték ezeket az anyagokat, egyesületük tagjai a mintakincsekből alkotásokat készítettek. Fafaragóik évente több fafaragó táborban munkálkodnak, valamint a somogyi pásztorfaragás motívumaival díszített használati eszközöket készítenek. A Lölle Kulturális Hagyományőrző Egyesület típusa népi kézműves civil szervezet, mely Somogy megyében, Balatonlellén található. Az egyesület nem rendelkezik önálló weboldallal, kapcsolattartója Dolbert Ferenc

30 3.3.7 Kapoli Múzeum és Galéria A Kapoli Múzeumban és Galériaában 2 állandó kiállítás található. Az egyik idősebb és ifjabb Kapoli Antal fafaragó népművészek kiállítása; a másik Ligeti Miklós szobrászművész az Anonymus és Déryné szobrok alkotójának kiállítása. A padlás galériában kortárs alkotóművészek kiállítása valósul meg havi váltásban. A Kapoli Múzeum és Galéria típusa speciális népi kézműves gyűjtemény, mely Somogy megyében, Balatonlellén található. A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal, kapcsolattartója Ligeti Gábor Fafaragóműhely A cserszegtomaji Fafaragóműhelyt Bereczky Csaba működteti. Bereczky Csaba fafaragó, népi iparművész, Népművészet Mestere ben született, fafaragással 1972-óta foglalkozik. Alapító tagja volt a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának, majd ezt követően az Országos Népművészeti Egyesületnek. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület megalakítása után 10 évig volt az egyesület elnöke től vezet ifjúsági és felnőtt fafaragó szakköröket. Aktív részt vett az Országos Alkotóműhelyek megvalósításában: Tokaj, Velem, Zalaegerszeg, Gébárt valami a Keszthelyi alkotóházak építésében és beindításának. Folyamatosan részt vesz az országos kiállításokon, pályázatokon. Pásztorfaragásokat csont, szaru használati tárgyakat készít. Díszítőmunkában a karcolást, ékrovást, domborúfaragást alkalmazza. Bútorait a hagyományos paraszti formavilág jellemzi, ácsolt ládák, padok, asztalok, székek, komódok, tékák születnek a keze alatt. Szabadtéri fa játékokat is készít, melyek óvodákban lelhetőek fel. Fejfák, emlékoszlopok, kapuk viselik keze nyomát. Otthonosan mozog a kéregmunkák világában is. Alapító tagja a Zala Megye Népművészetéért Alapítványnak

31 Munkásságának elismeréseként 1980-ban Népművészet ifjú mestere lett, majd ben Népi Iparművészként ismerték el, 2004-ben Népművészet Mestere kitüntetésben részesült. Évekig vezette a Zala Megyei Fafaragó Stúdiót. Tudását és tapasztalatait mind a mai napig átadja faragótársainak és a fiataloknak saját műhelyében, valamint a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány keszthelyi alkotóházában. Munkáival több külföldi országban találkozhatnak az érdeklődők kiállításon, munkabemutatókon. Munkáit megismerhették több külföldi országban, kiállításom volt Ausztria, Németország, Franciaország, Finnország, Lengyelország, Oroszország több városában. A Fafaragóműhely típusa nyitott műhely, mely a fent említett Zala megyében, Cserszegtomajon található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található Barakonyi Kerámia Műhely A Barakonyi Kerámia Műhelyt Barakonyi Isván működteti. Barakonyi István 1986 óta foglalkozik fazekassággal. A Budapesti Művelődési Központ Kézműves Iskolájába járt, ahol Művészeti Oktatói Engedélyt szerzett. A Zalaegerszeg melletti Gébárton fazekas oktatóként dolgozott 1991 és 1996 között ban oktatói munkájáért Gránátalma díjat kapott ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Munkáival rendszeresen részt vesz kiállításokon és zsűrizéseken. A Népi Iparművészeti Tanács 2006-ban a Népi Iparművész címet adományozta neki. Tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Műhelyében főként használati edényeket készít: sütő-főzőedényeket, bögréket, étkészleteket, tárolóedényeket, fali tálakat. A kézzel díszített kerámiák a népi

32 motívumvilágot tükrözik. A hagyományos formákat magastűzű, ólommentes mázzal készíti. A Barakonyi Kerámia Műhely típusa nyitott műhely, mely Zala megyében, Cserszegtomajon található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található Népművészeti Alkotóház Az Alkotóházat a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány működteti. A Népművészeti Alkotóház Keszthelyen található egy műemlék parasztbarokk lakóházban, mely 1750 körül épült és a Festetics-birtok gazdatisztjeinek lakása volt. Az alkotóházban kézműves szakkörök, nyitott műhelynapok, szakmai továbbképzések, nyári táborok és kiállítások valósulnak meg az alábbi kézműves ágazatokban: fafaragó, csipkeverő, kosárfonó, szövő, tojáskarcoló, bőrműves, fafaragó, lószőrfonó, népviseleti baba-készítő. Az Alkotóházhoz kötődő népművészek: Bereczky Csaba: fafaragó, Népművészet Mestere Bereczky Csabáné: csipkeverő, Népi Iparművész Bognárné G. Piroska: kosárfonó népművész Bordácsné Kishonti Erika: szövő, Népművészet Mestere Csízy Istvánné: tojáskarcoló, Népi Iparművész Dancsecs Diána: bőrműves, Népi Iparművész Jankovics Tamás: fafaragó, Népi Iparművész Kiss E. Hajnalka: lószőrfonó, Népi Iparművész Molnárné Riskó Erzsébet: népviseleti baba-készítő, Népi Iparművész

33 A Népművészeti Alkotóház típusa alkotóház, mely Zala megyében, Keszthelyen található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: melyen az alkotóházról, annak programjairól, szakköreiről, működéséről, elérhetőségéről olvashat az olvasó Fazekasműhely A marcali Fazekasműhelyt Harangozó Rita működteti. Harangozó Rita 1978-ban született Marcaliban ban végezett a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskolában ban megszerezte Zalaegerszegen a Gébárti kismesterségek szakiskolájában a fazekas szakma képzést jelesre vizsgázva óta dolgozik műhelyben, a kezdetektől önállóan ben Budapesten szintén kitűnő eredménnyel zárta a fazekas szakoktató és népi játszóház vezető felsőfokú képzést ben kapta meg a Népi Iparművész címet ban vette A Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést. Főként használati, valamint díszkerámiát készít szem előtt tartva a hagyományos formavilágot. Készít többek között reggeliző- illetve étkészleteket, konyhai kiegészítőket: a fakanáltartótól a szalvétatartóig, hagymatartót, szappantartót, mosdó szettet (tálat-kancsóval), lakodalmas edényeket, kuglófsütőt, kínáló tálakat, borosvalamint pálinkás készleteket, süteményes szettet tortatállal, bögréket/csészéket, bonbonier tartót, dísz-és fali tányérokat, illatlámpákat, karácsonyi kiegészítőket, főzőés sütőedényeket, melyek gáztűzhelyen valamint grillen is használhatók. Minden darabot kizárólag kézzel formál, melyekre ugyancsak kézi munkával kerül fel a díszítmény. Attól függően, hogy mit kíván az edény; rátétes, domború, kivágottáttört, plasztikus, karcolt díszt vagy ecsettel, írókával készített minta

34 Alkotásaival rendszeresen részt vesz országos pályázatokon, csoportos- és önálló kiállításokon, legutóbb januárjában Budapesten a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. A fazekas műhely típusa műhelygaléria, mely a fent már említett Somogy megyében, Marcaliban található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található A BKÜ területén működő muzeális intézmények és kézműves műhelyek, kézműves szakmák gyakorlati bemutatását célzó módszertani jellemzőinek ismertetése, magyarországi és nemzetközi kitekintés Bevezetés A kézműves tevékenységeknek számos olyan területe van, amelyek korszerű formában megújíthatók. Több kézműves mesterség pl. asztalos, fazekas, bőrdíszműves ma is fontos használati tárgyakat állít elő, egyedi gyártással, kiváló minőségben, magas esztétikai értékkel. A kézműves mesterségek azonban a lakosság csak szűk körének nyújtanak megélhetést, a mai ipari tevékenységek kiszorítják ezt a tevékenységkört. A fiatalok közül kevesen választják ezeket a mesterségeket, a képzés csak részben megoldott, a kézműves társadalom elöregszik. Cselekvés hiányában az idős mesterek eltávozásával eltűnik hazánkból a ma még élő hagyományként művelt kézművesség. Arra kell törekedni, hogy a hagyományos mesterségek fennmaradását, a mesterség, szakmai tudás továbbadását biztosítsuk, az ehhez szükséges szakképzési, oktatási háttér rendelkezésre álljon. A Nemzeti Vidékstratégia a hagyományos kézművesség átörökítés érdekében többek között az alábbi fejlesztési irányokat és teendőket jelöli ki: