Környezetközpontú irányítási Rendszerek MSZ EN ISO 14001, 14004

Átírás

1 Környezetközpontú irányítási Rendszerek MSZ EN ISO 14001, 14004

2 Környezetközpontú vállalatirányítási rendszerek (KIR) Egy vállalat, vagy vállalkozás azon tevékenységeinek kezelését, kézbentartását és javítását, melyek hatással vannak, vagy lehetnek a környezetre környezettudatos vállalatirányításnak nevezzük. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) több, egymásra épülő, konkrét lépés sorozata, melyek segítségével elérhetjük azt az előre megfogalmazott célunkat, mely szerint megóvjuk azt a környezetet, ahol vállalatunk, vállalkozásunk tevékenykedik, amire hatással van, vagy lehet tevékenységünk. Juhász Cs. Koczor T. /2002/: Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára.

3 A KIR az általános vállalatirányítási rendszer részeként szolgálja a szervezet környezeti teljesítményének figyelését és javítását. A KIR a környezettudatos vállalatirányítás egyik eleme. KIR: mindazon tervezett és rendszeres intézkedések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szervezet tevékenysége, terméke, szolgáltatása a megadott környezetvédelmi követelményeket kielégítse és ezzel bizalmat keltsen a szervezeten belül és kívül. Juhász Cs. Koczor T. /2002/: Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára.

4 Mik lehetnek a gazdasági tevékenység környezetre gyakorolt hatásai? Gyártó tevékenység nem végezhető anélkül, hogy nyersanyagokat vonnánk ki a természetből, vagy vizet, energiát használnánk fel; A termeléshez kapcsolódó szolgáltatások, a beszállítás, a karbantartó tevékenységek, a szállítás, vagy a csomagolás mind befolyásolja környezetünk állapotát; Termékeink nagyobb része hasznos élettartamuk végén hulladékként végzik, de használatuk, és az ahhoz szükséges energiafogyasztás is gyakran hulladéktermeléssel, vagy szennyezés kibocsátással jár.

5 Forrás: KÖVET-INEM

6 Mi késztethet egy vállalatot arra, hogy bevezesse és működtesse a KIR-t? Az érdekelt felek véleménye, a nekik való megfelelés jelenti a fő hajóerőt a KIR számára. Érdekelt fél: olyan személy vagy csoport, akit vagy amelyet egy szervezet környezeti teljesítménye érdekel vagy érint. Vállalat Külső érdekelt felek Belső érdekelt felek Befektetők, biztosítók Hatóságok Társadalom, Civil szervezetek Beszállítók Vevők Részvényesek Tulajdonosok Alkalmazottak

7 A környezetközpontú vállalatirányítás eszközeiként alkalmazhatjuk például az MSZ EN ISO és szabványokat vagy az EMAS-t. Ezek az eszközök már most is hatalmas szerepet játszanak a hazai és a külföldi piacokon, egyre inkább kiegészítőivé válnak a kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak.

8 A KIR bevezetésének célja A harmadik fél által auditált és tanúsított ISO szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer fő célja nem lehet más, mint a tevékenység környezetre gyakorolt hatását kézben tartsa, s sajátos eszközeinek segítségével a szennyezést a lehető legkisebb szinten tartva folyamatos fejlődést érjen el a környezetvédelem területén. Ezen kívül azonban számos más piaci, gazdasági, etikai előnye van KIR alkalmazásának a termelés és a szolgáltatás területein egyaránt.

9 A KIR-rel járó előnyök Forrás: KÖVET-INEM

10 A Környezeti Menedzsment Rendszer működtetése az alábbi kedvező hatásokat eredményezi: anyag és energia felhasználás csökkenése, szennyezőanyag kibocsátás csökkenése, hulladék keletkezés csökkenése, veszélyes anyagok felhasználásának csökkenése, veszélyes hulladékok keletkezésének csökkenése, hulladékok újrafelhasználás javulása, a költségek csökkenésével a gazdasági eredmény növekszik, környezetbiztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása (kockázatcsökkenés), környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása, a cég társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása, új belföldi és külföldi piacok megtartása, megszerzése, illetve bővítése a szervezet imázsának növekedésével, a tanúsítás bizalmat kelt az érdekelt felekben, megmutatja a szervezet elkötelezettségét, tartalmazza az állandó javítás folyamatát. Ezekkel segít fenntartani és javítani a környezet minőségét és hozzájárul az emberek egészségének megóvásához. A Környezeti Menedzsment Rendszer működtetésének hátrányai: a működtetés munkaráfordításai a működtetés költségráfordításai

11 A környezetközpontú irányítási rendszerek működési elve (PDCA) Deming kör Forrás: KÖVET-INEM

12 A környezeti menedzsmentrendszer elemei Valkó L. (2001): Környezetgazdaságtan. KvVM VITUKI Kht.

13 A KIR megvalósításának alapelvei A KIR a szervezet legmagasabb prioritásai közé tartozik Meg kell teremteni a belső és külső érintettekkel a kommunikációt Azonosítani kell a környezeti tényezőket és a vonatkozó törvényi követelményeket Elkötelezetté kell tenni a vezetőséget és az alkalmazottakat, meg kell határozni a felelősségeket, biztosítani kell az elszámoltathatóságot

14 A termékek és szolgáltatások azok egész élettartamán keresztül történő környezettudatos tervezése Meg kell határozni a környezeti célok és feladatok elérésének folyamatát Gondoskodni kell a megfelelő forrásokról, bele értve az oktatást Értékelni kell a szervezet környezeti teljesítményét összhangban a politikában lefektetettekkel A szerződéses partnerek támogatása a KIR létrehozásában Létre kell hozni a belső auditok rendszerét

15 A három lábú kisszék A KIR 3 alappillére Jogszabályi megfelelés Szennyezés megelőzés Folyamatos fejlődés ELKÖTELEZETTSÉG Szerepelniük kell a környezeti politikában

16 ISO szabványcsalád Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 207- es Műszaki Bizottsága óta gondozza a es szabványcsaládot (21 szabvány) ISO14001 követelményszabvány, a többi iránymutatás Szervezeti szabványok Termékszabványok

17 ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO19011 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához ISO sorozat Környezetvédelmi címkézés ISO sorozat Életciklus-elemzés (LCA) ISO Környezeti teljesítményértékelés ISO Üvegházhatású gázok elszámolása ISO Környezeti kommunikáció

18 Az ISO 14001:2004 JELLEMZŐI rendszerszabvány nem kötelező érvényű alkalmazható bármely szervezetre biztosítja egy integrált irányítási rendszer kialakítását és fenntartását objektív módon auditálható segíti a vállalkozást az üzleti kiválóság demonstrálásában Az ISO szabvány a KIR követelményeit tartalmazza, keretet ad a szervezet számára tevékenységei, termelése és szolgáltatásai környezeti hatásainak felügyeletéhez és környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztéséhez. Az ISO útmutató a KIR elemeihez és bevezetéséhez.

19 Alkalmazási területek Az ISO nemzetközi szabványt bármely szervezet alkalmazhatja, amely elhatározza, hogy: Környezetközpontú irányítási rendszert kíván bevezetni, fenntartani és tökéletesíteni; Meg akar bizonyosodni környezeti politikájának teljesüléséről; Igazolni fogja a teljesülést mások számára; Kérni fogja környezetközpontú irányítási rendszerének külső szervezet által való tanúsítását, vagy regisztrálását; Saját döntése alapján ki fogja elégíteni ennek a nemzetközi szabványnak a követelményeit, és erről önmaga tesz nyilatkozatot

20 Az MSZ EN ISO 14001: 2004 szabvány tartalma 1. Tárgy 2. Rendelkező hivatkozások 3. Fogalom meghatározások 4. A környezetmenedzsment rendszer követelményei 4.1. Általános követelmények 4.2. Környezeti politika 4.3. Tervezés Környezeti tényezők Jogi és egyéb követelmények Célok és előirányzatok Környezetmenedzsment program(ok) 4.4. Megvalósítás és működés Szervezeti felépítés és felelősség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció A környezetmenedzsment rendszer dokumentációja A dokumentáció kezelése A működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetre 4.5. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Figyelemmel kisérés és mérés Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések A környezetmendzsment rendszer auditja 4.6. Vezetőségi átvizsgálás A Melléklet: Útmutató a követelmények használatához B Melléklet: Kapcsolat az ISO és az ISO 9001 között C Melléklet: Irodalomjegyzék

21 4.1. Általános követelmények Az ISO szabvány tömören fogalmaz az általános követelményeket illetően: a szervezet alakítson ki, dokumentáljon, vezessen be, tartson fenn egy környezetközpontú irányítási rendszert a szabvány követelményeinek megfelelően, és határozza meg, hogy miképp teljesíti a szabvány követelményekeit. A szervezet határozza meg és dokumentálja környezetközpontú irányítási rendszerének alkalmazási területét (MSZ EN ISO 14001).

22 4.2. Környezeti politika A felső vezetőség határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítsa, hogy az: Megfeleljen a szervezet tevékenysége, termékei és szolgáltatásai jellegének, fajtáinak és környezeti hatásainak; Tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megelőzésére; Tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket; Adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazására és felülvizsgálatára; Legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal; Legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára.

23 Környezeti politika pl. politika/ ornyezetunk itika/s_element/ szerepv%C3%A1llal%C3%A1s/Kornyezetvedelmi_Politika. pdf _kornyezetvedelmi_politika.pdf

24 4.3. Tervezés A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárásokat, amelyek kimutatják tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti szempontjait, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyekre nézve elvárható, hogy a szervezet ezeket befolyásolni tudja; majd a szervezet ezen eljárások segítségével állapítsa meg, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős befolyásuk a környezetre. A szervezet biztosítsa, hogy a környezeti célok kitűzésekor figyelembe vegyék a jelentős befolyásokkal kapcsolatos tényezőket. A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárást, amelynek segítségével felderíthetők és megismerhetők legyenek a jogi és a szervezet által vállalt olyan egyéb követelmények, amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek, vagy szolgáltatásainak környezeti tényezőire vonatkoznak. A szervezet hozzon létre és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet minden egyes funkciója és szintje számára. A szervezet hozzon létre és tartson fenn programokat, céljainak és előirányzatainak eléréséhez. Ez tartalmazza a felelősségek meghatározását, azokat az eszközöket és időbeli kereteket, amelyek útján ezek elérhetők.

25 Környezeti tényezők A szervezetnek olyan módszereket kell használnia, amivel a hatások azonosíthatók Azokat a tényezőket figyelembe kell venni, amelyeknek jelentős hatásuk van a KIR fejlesztésénél, megvalósításánál Az információk naprakészek legyenek

26 Definíciók (ISO 14001) 3.5. környezet A szervezet közvetlen környezete, amelyben az működik, beleértve a levegőt, a vizet, a földterületet, a természeti erőforrásokat, a növény- és állatvilágot, az embereket és ezek kölcsönös kapcsolatait környezeti tényező Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. OK 3.7. környezeti hatás A környezetben végbemenő mindennemű változás - akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőitől származik. OKOZAT

27 Hatás: légszennyezés Tényező: füstgáz kibocsátás Tényező: szennyvíz kibocsátás Szennyvíztisztító Hatás: vízterhelés

28 Tényezők azonosítása 1. lépés taem felállítása, ki miért felelős 2. lépés minden környezeti tényező azonosítása (amikre a szervezet befolyással lehet) 3. lépés a hatások jelentőségének meghatározása (eljárás alapján) Végeredmény: tényezők és hatások mátrixa

29 Tényezők csoportosítása Működési állapot szerint üzemszerű nem üzemszerű vészhelyzet Jellege szerint input output Időben múlt jelen jövő A szervezet ellenőrzése szempontjából közvetlen közvetett

30 Hatásregiszter Tevékenység Tényező Hatás Input üzemszerű nem üzemszerű vészhelyzet Output üzemszerű nem üzemszerű vészhelyzet múlt - Jövő (tervezett) * Tevékenység Mit csinálunk? Olajtüzelésű kazán működtetése Tényező Hogyan kerül kölcsönhatásba a környezettel? Fűtőolaj felhasználása Hatás Környezet megváltoztatása Nem megújuló erőforrások kihasználása

31 Mit tekintünk jelentős tényezőnek? Környezeti tényező fogalmában Megjegyzés: Jelentős környezeti tényező, amelynek környezeti hatása jelentős, vagy azzá válhat. A jelentőség értékelésére a szervezet eljárást dolgoz ki. Kritériumrendszer, döntésfa, kockázatelemzés Az összes jelentős tényezőt kezelni kell. Cél meghatározása Működés szabályozása

32 Jogszabályi és egyéb követelmények Információ összegyűjtése, folyamatos frissítése Regiszter

33 Célok és előirányzatok

34 A célok meghatározásánál a szervezetnek figyelembe kell vennie: Jogi és egyéb környezeti követelményeket Jelentős környezeti tényezőket Technológiai lehetőségeket Pénzügyi, működési és üzleti követelményeket Harmadik fél elvárásait

35 Programok

36 Környezeti programok A célok elérésének eszköze Minden célhoz programot kell rendelni. Tartalmazza a határidőt, a felelős csoportot, a jelentési követelményt, stb. A környezeti politikában foglaltak így átkerülnek a gyakorlatba.

37 4.4. Megvalósítás és működés Meg kell határozni, és dokumentálni kell a felelősségi és hatásköröket úgy, hogy: Biztosítva legyen a KIR követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelően; Készüljenek jelentések a KIR eredményeiről a felső vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a környezetközpontú irányítás tökéletesítéséhez. A szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. A szervezet tervezze meg ezeket a tevékenységeket, beleértve ezek további fenntartását, hogy biztosítani tudja ezek végrehajtását az előírt feltételek között. Ennek érdekében: Hozzon létre és tartson fenn dokumentált eljárásokat olyan esetekre, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól; Írjon elő működtetési kritériumokat az eljárásokban; Hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások meghatározható jelentős környezeti tényezőire nézve, és közölje a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és a vállalkozókkal.

38 Erőforrások, szerepek, felelősségek és hatáskörök Emberi erőforrások Műszaki-, pénzügyi erőforrások Ki kell jelölni a KIR vezetőt (vezetőségi tag, feladat- és hatáskör, felelősség) A KIR működtetésének személyi feltételeit meg kell teremteni, szakképzettség (környezetvédelmi megbízott) Pénzügyi erőforrások biztosítása Minden dolgozóval meg kell ismertetni a rá vonatkozó feladatokat, felelősségi köröket Mit fog keresni az auditor? szervezeti ábra, munkaköri leírások, KIR vezető szakképzettsége

39 Felkészültség, képzés és tudatosság Minden alkalmazott az érintettsége függvényében legyen felkészült a KIR-rel kapcsolatos szerepével Képzési tervet kell készíteni Évente legalább 1x oktatás, azt dokumentálni kell, jelenléti ív, oktatási napló Oktatások típusai: osztálytermi (ea., interaktív), web, terepi bejárás, munkaértekezlet, intranet

40 Mivel kell tisztában lennie minden alkalmazottnak? Környezeti politika, KIR jelentősége Jelentős környezeti tényezők, a munkájukból eredő környezeti hatások Szerepük és felelősségük a KIR sikerében, követelményei teljesítésében Az előírt eljárásoktól való eltérés lehetséges következményei

41 Kommunikáció Környezeti jelentés

42 Dokumentáció

43 A dokumentációs piramis (Kósi és Valkó, 2006) Eljárás, utasítás, szabályozás ELŐÍRÓ JELLEGŰ DOK. Feljegyzés, bizonylat, jegyzőkönyv IGAZOLÓ JELLEGŰ DOK.

44 Az ISO szabvány nem követeli meg a kézikönyv meglétét. A dokumentáció a KIR leképezése. Mit kereshet az auditor? Környezeti politika Célok Eljárások, tényezők, jogszabályok regiszterei Munkaköri leírások Oktatási naplók Jelentős tényezőkhöz kapcsolódó eljárások pl. hulladékkezelési szabályzat, szennyvízkezelési technológiai utasítás, vészhelyzeti utasítás Feljegyzések Monitoring, mérési jegyzőkönyvek Belső audit jelentés Vezetőségi felülvizsgálati dokumentáció

45 Dokumentumok kezelése A dokumentum megfelelőségének jóváhagyása a kiadás előtt A dokumentum átvizsgálása, naprakésszé tétele és újbóli jóváhagyása Gondoskodni kell arról, hogy a dokumentumok megfelelő változata álljon rendelkezésre A dokumentumok olvashatók és azonosíthatók legyenek

46 A működés szabályozása Azonosítani kell azokat a műveleteket, tevékenységeket, amik a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. Ki kell dolgozni eljárásokat azokra az esetekre, amikor az eljárás hiánya eltérést okozhat a politikában, célokban megfogalmazottaktól. Az eljárásokban meg kell adni a működési kritériumokat. Eljárásokat kell kidolgozni a szervezet által használt javak és szolgáltatások környezeti hatásaira nézve is, és azokat a beszállítókkal, alvállalkozókkal meg kell ismertetni.

47 4.4.7.Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre Eljárásokat kell kidolgozni a potenciális vészhelyzetek feltárására, az ezekre való reagálásra. A szervezet reagáljon a vészhelyzetekre, és csökkentse a környezeti károkat. A szervezet időnként vizsgálja felül a vészhelyzetekre és a reagálásra vonatkozó eljárásokat. Időnként tesztelje azokat. Mit fog megnézni az auditor? Havária-tervek, a hatásregiszterben szerepelnek-e a vészhelyzetek, mint tényezők, tesztelés jegyzőkönyvei

48 4.5. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység A szervezet hozzon létre és tartson fenn dokumentált eljárásokat mindazon műveletei és tevékenységének fő jellemzőinek rendszeres figyelésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatása lehet a környezetre. Ez tartalmazza minden olyan információ feljegyzését, amelyből meg lehet ítélni a teljesítést, az érintett műveletek szabályozottságát és a szervezet céljainak és előirányzatainak teljesülését. A szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékesség körének meghatározására: a nem-megfelelőség kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért. A szervezet hajtson végre minden, a helyesbítő és megelőző tevékenységből eredő változást, és ezeket vezesse be a dokumentált eljárásokba.

49 Figyelemmel kísérés és mérés A jelentős hatással bíró tényezők folyamatos monitorozása, erre eljárás készül, ami tartalmazza a teljesítmény figyelemmel kísérését, a céloknak való megfelelőséget. A méréseket kalibrált és akkreditált cég által hitelesített eszközökkel kell végezni. Ezeket karban kell tartani, amiről feljegyzések készülnek.

50 A megfelelőség értékelése A szervezet időszakosan értékeli a jogszabályi megfelelést, ezekről feljegyzéseket készít Az egyéb követelményeknek való megfelelést szintén ellenőrizni kell.

51 Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység Eljárások: Nemmegfelelőség azonosítására és kijavítására Nemmegfelelőség kivizsgálására, az okok meghatározására Megelőző tevékenységre A javításokat dokumentálni kell.

52 Feljegyzések Auditornak BIZONYÍTÉK

53 Belső audit Megfelel-e a KIR tervezett intézkedéseinek? Megfelel-e a szabvány követelményeinek? Megfelelő-e a rendszer bevezetése és fenntartása? Információt szolgáltat a felső vezetésnek.

54 Tervezés Bemenet: követelmények (ISO 14001), jogszabályok, tev., folyamat, működés, tényezők Kimenet: auditprogram (KIR vezető) Előkészítés Bemenet: dok. Átvizsgálása, szabvány, vonatkozó eljárások, vonatkozó jogszabályok Kimenet: check list a tev.-re, időpont (belső auditor)

55 Megvalósítás Bemenet: elbeszélgetés, megfigyelés, eljárások áttekintése, feljegyzések értékelése Kimenet: tárgyi bizonyítékokra lapozott megfigyelések, nemmegfelelőségek, kockázatok azonosítása, fejlesztési lehetőségek Utógondozás Bemenet: az auditált tev., módszer, megállapítások, követelmények Kimenet: Jelentés, nemmegfelelőségek, észrevételek, javítás

56 4.6. Vezetői átvizsgálás A szervezet felső vezetősége az általa meghatározandó időközökben vizsgálja át a környezetközpontú irányítási rendszert, hogy biztosítsa ennek folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatásosságát. A vezetőségi átvizsgálás folyamata biztosítsa azt, hogy legyen elegendő információ összegyűjtve ahhoz, hogy a vezetőség elvégezhesse a kiértékelést. Az átvizsgálást dokumentálni kell. A vezetőségi átvizsgálás tekintse át a politikában, a célokban és a KIR egyéb elemeiben az audit eredményeinek, a változó követelményeknek és a folyamatos javítás iránti elkötelezettségnek tükrében esetleg szükségessé vált változtatásokat.

57 Környezeti menedzsment rendszer modell

58 A rendszer kiépítésének folyamata (Bodroghelyi Csaba KÖVET 1997) 1. Környezettanulmány, állapotfelmérés A sikeres rendszer kialakítás első fázisa meghatározni a vállalat aktuális helyzetét, környezettanulmányt készíteni a cég jelenlegi viszonyáról környezetéhez. A környezet felmérése az ISO szabvány szempontjai alapján A telephely (telephelyek) felmérése A felmérés eredményeinek strukturálása A környezeti politika kidolgozása a vállalat aktuális helyzetének megfelelően Feladatterv kialakítása a rendszer bevezetésére, összhangban a környezeti politikával

59 2. Környezetvédelmi megbízott Az ISO nemzetközi szabvány bevezetéséhez nélkülözhetetlen egy, a felső vezetés által kijelölt Környezetvédelmi Megbízott, akinek feladata, hogy kézben tartsa, koordinálja a rendszer kialakításának menetét, és folyamatosan jelentse a program állását a menedzsment felé. A Környezetvédelmi Megbízottnak minimálisan szabványismerettel és megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie feladatai sikeres ellátására.

60 3. Környezetirányítási rendszer megvalósítása Miután a vállalat elhatározta a KIR létrehozását és bevezetését, a feladatok végrehajtására munkacsoportot kell létrehoznia, mellyel kapcsolatos feladatok a következők: Munkacsoport(ok) kijelölése és céljaik meghatározása A csoport(ok) motiválása a megfogalmazott célok elérése érdekében Az ISO nemzetközi szabvány elemeinek létrehozása, követelményeinek való megfelelés elérése Az elért eredmények értékelése és a feladatok újrafogalmazása A dokumentáció és a szabályozások létrehozásánál a legtöbb felkészítő és tanúsító cég munkamódszere a következő: Eljárások, utasítások vázlatának létrehozása, javaslatok kidolgozása a jelenlegi szabályzat módosítására, átdolgozására; Eljárások, utasítások végleges formába öntése teammunkában, a folyamatgazdák vezetésével; Szakmai átvizsgálás; Vezetőségi jóváhagyás

61 4. Felülvizsgálatok, tanúsítás Mielőtt a vállalat kérné egy harmadik fél által végzett ISO szerinti tanúsítás végrehajtását, egy ún. belső auditot kell végeznie annak megállapítására, hogy bevezetésre kerülő környezetirányítási rendszer mennyiben felel meg a nemzetközi szabvány által támasztott követelményrendszernek. Ennek megvalósítására belső auditorokat kell képezniük, akik elősegítik a vállalat felkészítését a tanúsításra. E képzésnek a következőkre kell kiterjedniük: A belső audit különböző fázisainak végrehajtása; Az auditor és az auditált személy közötti kapcsolat kialakítására; Az MSZ EN ISO követelményeire; Egy belső környezetvédelmi auditori minősítő rendszer és a környezetvédelmi auditprogram irányítására. Amennyiben a belső audit során túl nagy az eltérés a szabvány követelményeitől, akkor a megfelelő szint elérését tanácsadó, felkészítő cég segítségét kérve javasolt elérni.

62 5. Képzés, oktatás Annak érdekében, hogy a dolgozók a vállalati környezetirányítási rendszerrel kapcsolatosan megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, szintentartó, ismétlő, a környezeti problémák iránti fogékonyságot növelő oktatásokat kell tartani. Ezen képzések gyakoriságát és hosszát a vállalat speciális igényei határozzák meg.

63 6. Környezeti célkitűzések Olyan célkitűzéseket kell a felső vezetésnek megfogalmazni, melyekből egyértelművé válik a dolgozók, a piaci partnerek és a tanúsító szervezet felé is, hogy ISO szerinti rendszerük működését nemcsak fenntartani, de fokozatosan fejleszteni is kívánják: A célként kitűzött környezeti teljesítmény elérése és folyamatos fejlesztése; A környezetirányítási rendszer folytonosságának biztosítása; Biztosítani, hogy a vállalat folyamatosan tartsa a nemzetközi szabványok által támasztott követelményeket.

64 MSZ EN ISO ALAPELVEK 1. Alapelv: elkötelezettség és politika A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítsa elkötelezettségét KIR -e iránt. 2. Alapelv: tervezés A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához. 3. Alapelv: bevezetés A rendszer hatékony bevezetése érdekében a szervezet fejlessze ki azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok eléréséhez szükségesek. 4. Alapelv: mérés és értékelés A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti teljesítést. 5. Alapelv: átvizsgálás és javítás A szervezet vizsgálja át és folyamatosan javítsa környezetmenedzsment rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak. A szervezet minden dolgozója érezzen felelősséget a környezeti jellemzők javításáért.

65 Tanúsítás lépései az SGS Hungária Kft.-nél 1. Felkészülés a tanúsításra A tanúsító a vállalati szakértőkkel folytatott megbeszéléseken részletesen megismerkedik a vállalat tevékenységeivel, valamint tájékozódik arról, hogy a KIR megfelelő szinten van-e. Kérdőív kitöltése révén összegyűjtik a legalapvetőbb adatokat a vállalat tevékenységeiről, valamint azok környezeti hatásáról. Az tanúsítást végző cég a rendelkezésre álló adatok alapján kidolgozza tanúsítási ajánlatát. Kezdeti audit A tanúsítási eljárás az ún. kezdeti audittal indul, amely során az SGS szakértői felmérik és meghatározzák, hogy az KIR elérte-e már a tanúsíthatóság szintjét. A kezdeti audit szolgál alapul a tanúsítási audit pontos időszükségletének és költségeinek meghatározásához.

66 2. Tanúsítás, rendszeres felülvizsgálat A tanúsítási eljárás ezen szakaszában történik a rendszerhez tartozó dokumentumok átvizsgálása, a tanúsítási audit, valamint a felülvizsgálati auditok. A dokumentáció vizsgálata A tanúsítást végző cég megvizsgálja az ügyfél által fenntartott rendszer dokumentációját abból a szempontból, hogy a szabványnak megfelel-e. Ehhez az ügyfélnek rendelkezésre kell bocsátania az SGS által kért iratokat. Bármely, az SGS által feltárt szabványtól való eltérést ki kell javítani egy adott határidőig. Tanúsítási audit Az SGS összeveti a dokumentációban leírt környezetvédelmi irányítási rendszert a vállalati gyakorlattal. Kitüntetett figyelmet szentel a leírt rendszer gyakorlati működésének és a környezetvédelmi irányítási rendszer teljesítményének, a dokumentációban megfogalmazott célokkal összefüggésben. Sikeres tanúsítási auditot követően az ügyfél három évig érvényes tanúsítványt kap. Felülvizsgálati audit A tanúsítvány három évig marad érvényben, ha a vállalat sikeresen szerepel az időszakos felülvizsgálati auditokon. A megfelelés feltétele, hogy nyilvánvalóvá váljék, hogy a KIR-rel javult a környezetvédelmi teljesítmény (gyakorlat), és hogy a leírt módszerek, illetve eljárások szerint dolgoznak.

67 3. A tanúsítvány megújítása A tanúsítvány érvényessége minden három évben meghosszabbítható, ha a vállalat sikerrel teljesíti az újabb tanúsítási auditot. A megújítást követően felülvizsgálati auditok továbbra is szükségesek. A tanúsítvány visszavonása A tanúsítvány érvényessége lejár, ha a vállalat nem gondoskodik az érvényesség meghosszabbításáról, vagy a tevékenységet szüneteltetik azon a helyen, amelyre a tanúsítvány szól, vagy a tanúsítványt nem megfelelően alkalmazzák.

68 A Dreher Sörgyárak Rt. SGS által kiadott tanúsítványai

69 A TANÚSÍTÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (AKKREDITÁLÁS) A különböző irányítási rendszerek tanúsítását vállaló cégeknek akkreditáltatniuk kell tevékenységüket. Az európai szabványosítás nemzetközi szervezete kidolgozta az EN sz. szabványt, amely a "Minőségügyi rendszerek tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek"-et tartalmazza. Többek között követelményeket támaszt a tanúsító testület adminisztratív és szervezeti felépítésével szemben, kötelezővé teszi a személyzet rendszeres képzését, valamint a dokumentáció és a változások ellenőrzését, és részletes utasításokat ad a tanúsítási és felügyeleti eljárásra vonatkozóan. Mindezeket az akkreditáló szervezet időszakosan ellenőrzi.

70 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: Csutora M. Kerekes S. /2004/: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest Juhász Cs. Koczor T. /2002/: Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Kósi K. Valkó L. (Szerk.) /2006/: Környezetmenedzsment. BME GTK - Typotex Kiadó, Budapest KÖVET-INEM /2000/: Miért és hogyan foglalkozzunk a környezetvédelemmel vállalatunknál? A környezettudatos vállalatirányításról és az ISO ről egyszerűen. KÖVET, Budapest MSZ EN ISO szabvány szövege Tóth G. /2007/: A Valóban Felelős Vállalat. A fenntarthatatlan fejlődésről, a vállalatok társadalmi felelősségének (CSR) eszközeiről és a mélyebb stratégiai megközelítésről. KÖVET, Budapest: 35. ( Valkó L. Kósi K. Herczeg M. /2001/: Környezetmenedzsment (Tanári kézikönyv). Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest